Sporthirlap, 1919. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1919-01-06 / 1. szám

Szerkesztőség: Budapest, IV., SarKantyus-u. 3. Telefon: 75—25. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Sarkantyus-u. 3. Telefon: 9Ö ELŐFIZETÉSI ÁR; Egész évre 38 kor. Fél évre . . . . ,............................14, MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN KORÁN REGGEL. ÁRA 60 FILLÉR. Kapható minden dohánytőzsdében. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, IV., Sar­kán tyus-u 8., valamint a hírdetőirodákban, Ausztria részére Mosse Rudolfnál, Wien, L, Seilerstiitte 2. Németország részére August Scherlnél, Bérül, 21immerstras.se 37—41. A tizedik év. • Tizedik esztendeje már annak, hogy egy , uj árnyalattal vált színesebbé a budapesti utca képe. Egy halványkék szinti újság tar­totta csöndes, rekíámdobolással nem kísért s mégis diadalmas bevonulását az akkor még mérsékelt számú sportközönség körébe. Ak­kor erjedt, forrt, kezdett gőzerővel dolgozni, ébredt végül öntudatra a sport Magvaror- ^ szágan. Az 1908. évi londoni olimpiász gyújtotta lángra a lelkeket ”s fütötte be örök időkre a kazánt, amely a sportot hajtja s annak még ma is a mozgató erőt adja. Mialatt a magyar sport virága a londoni stadionban verekedett, idehaza, mint napos helyen a hőmérő higanya, úgy szaladt, kuszott föl a magasba és vált szinte lázassá az érdek­lődés- Nem volt ekkor már külön sportközön­ség, a londoni események .lerombolták a vá­laszfalakat s egy táborba sodorták a magyar olimpikonokért lelkesedő Magyarországot. Akár nj időszámítást kezdhetünk a sportban Ebbe a gyönyörű munkába gázolt bele szö­ges csizmájával a háború. Meg kellett tagad­nunk ideálunkat, az angol sportot és gúzsba kötött kézzé!, gyötrődve kellett néznünk, mint vergődik és satnyul el a keresztre fe­szített magyar sport. Hol állna ma a magyar sport, ha a fejlődés folyamatát meg nem sza­kítja a háború ? Milyen magasságban szár­nyalna? Mélyik helyet foglalná el a nemzetek versenyében ? , * v #■ Fájó kérdések ezek, mert a jelen mind|űf csak nem vigasztaló. ''Spn A—háború szerencsétlen vége nemcsak a közéletben tette teljessé az anarkíát, hanem a sportban is. IJol van a londoni és stockholmi olimpiászon győztes vivógárda, hol vannak diadalmas úszóink, világhíres evezőink, hol birkózóink. Hová tűnt a tiz év előtt duzzadó sportélet, merre szállt a gőze, hová csapolták le erejét, tehetségének dús bőségét. Mintha letarolt mező fölött szállnáuk, olyan kopár a magyar sport televény földje. Szomorú emlé­kezés ez a tiz év előtti vérbőségre, beh szo­morú évforduló. Vagy vigasztalás az, hogy a Sporthirlap flra 60 fit 1, száma ____________ Budapest, 1919 január 6, X. égfofya 1 A iptqcTe? ágával {5 8 sporttal * foglakozó újság. t ■ a londoni olimpiászszai, olyan átalakító hatás­sal volt a sportra, a közönségre és a lapokra egyaránt. Il^bn forrongó, nagystílű élettől teljes volt az idő, mikor a Sporthirlap a maga diszkrét halványkék köntösében (azóta a háborús nyo­morúságtól elfehéredett a mi kék színünk is) 1 megindult s szócsöve, messzehangaó hangja i lett korának. A világ mesterét, az an- j goi sportot vallotta ideáljának s annak a bűvkörébe vonta lassan az egész sport­társadalmat. Ez volt tulajdonképpen a Sporthirlap páratlan kezdősikerének és szinte varázslatos vonzóerejének a titka. Olyan szépség, erő' és nemesség, olyan sok vonzó tulajdonság van az angol sportban, a footballban épp úgy, mint az evezésben és az atlétikában, hogy mint a tüzes óbor édes mámorba ringatja az élvezőjét. Mindenki, aki olvasónk lett s ezzel felesküdött a Sport­hirlap köztársaságába, részese lett ennek a termékeny hatású mámornak, ami bristály- ti^ta prizmánkon keresztül nézte a sport- . életei,velünk együtt kerülte ki egyes piszkos hullámait, a mi oldalunkon küzdött hasznos és igaz, fémpróbás célokért, hogy végül győz­tesen (mindig győztesen és erre büszkék va­gyunk) megpihenve, újra az angol sportban megfürödve keressen és találjon vigasztalást és szórakozást. Most már elmondhatjuk, céltudatos munkát végeztünk akkor, mikor az angol footballt és annak minden vonatkozását átültettük a magyar földbe. Hasábokat szenteltünk az angol ligabajnokságnak, az English Gupnak s elértük, hogy mig az öklömnyi futballgyerek is mint egy félistenre nézett Woodwardra, az angol amatőr szellem megtestesítőjére. Ks ez jó volt, okos volt, mert* szükség volt sportideákra s mert az évszázados angol sport; a maga sajátos bájával érdemes volt a köve-- j tésre. i 1 KERTÉSZ TÓDOR áruk nagy áruháza Budapest, IV., Kristóf-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents