Sporthirlap, 1921. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)

1921-01-03 / 1. szám

Nem lesz rendkívüli közgyűlés. Megemlékeztünk már arról, hogy a kisegyesületek egy része mozgalmat indított az osztályozás megszüntetése, az első osztály létszámának 13-ban való megállapítása és a párhuzamos osztályok fenntartása érdekében. Javas­latukat rendkívüli közgyűlés elé akar­ták vinni, attól várva az ellentétes tanácsi határozat módosítását. Ezért tehát húsz egyesület aláírásával ellátott beadványban rendkívüli közgyűlés ösz­­szehívását kérték az MLSz elnökségé­től. Az elnökség szerdai ülésén foglal­kozott a beadványnyal és arra az el­határozásra jutott, hogy a kérelemnek nem tesz eleget és a­­rendkívüli köz­gyűlést nem hívja össze. A szövetség elnökségét ez elhatáro­zásra az alapszabályoknak az a pontja késztette, mely szerint olyan ügyben, melyben a szabályok értelmében a szö­vetség valamely szerve jogerős határo­zat hozatalára jogosított, csakis felleb­bezésnek lehet helye, de indítvány alak­jában nem kerülhet magasabb "fórum elé. Annak idején, a­mikor a szövetség tanácsa meghozta vonatkozó határo­zatát, senkinek sem ,volt ellenvetése, pedig bármelyik tagegyesületnek jogá­ban állott volna a tanács­ határozatát 15 napon belül megfelebbezni s a feleb­­bezést annak rendje-módja szerint a februárban tartandó évi rendes köz­gyűlés tárgyalta volna. Minthogy a szabályos határidőn belül nem érkezett be felebbzés, indítványnak nincs helye. A szövetség elnöksége azért is vigyáz az ide vágó szabály pontos betartására, mert nem akar helytelen precedenst alkotni. Ezt a szabályt éppen azért hozták, hogy ne lehessen bár­mikor különösebb ok nélkül is rend­kívüli közgyűlést összehívni s ezz­el a szövetség nyugalmát feleslegesen meg­zavarni. Ha ez a szabály nem állna fenn, úgy bármely egyesület — vélt sérelme esetén — egyszerűen 20 alá­írást verbuválna s szinte hetenként hivathatna össze közgyűlést. Bár a szövetség elnöksége elismeri, hogy a jelen esetben nem azonos a helyzet, még­sem hajlandó a közgyűlést összehívni, mert ha szeptemberben nem volt senkinek ellenvetése, a mostani mozgalom nem­­lehet a közóhaj spontán megnyilatkozása, hanem csupán néhány egyesület egyéni érdeke. Az egyetemes sport nyugalmát pedig nem hajlandó egyesületi érdekekért megzavarni. Még egyszer Oláh György. A fe­gyelmi bizottság Oláh György (33 FC) játékjogát 1921 március 31-ig fel­függesztette, mert részt vett a 111. ker. színeiben a MAFC elleni mérkőzésen és mert átigazoltatása alkalmával in­­gadozóan viselkedett. A fegyelmi ügy pikantériája, hogy Oláh Györgyöt a fegyelmi bizottság előtt Tóth tanár (III. ker. TVE) védelmezte. Csehország és Svédország. A cseh szövetség állandó nemzetközi érint­kezést akar felvenni a svéd futball­­szövetséggel. Tervük szerint évente kétszer mérkőznének, egyszer Prágá­ban, egyszer Stockholmban. A svédek szimpatikusan fogadták a csehek ajánl­­kozását.­­ A svájci Old Boys veresége. A svájci bajnokságban mindez ideig veretlen Old Boys óriási meglepetésre saját pályáján 8:2 nagy gólarányú ve­reséget szenvedett a FC Bern-től. Vereségük most már csaknem bebizto­sította a volt BAK-játékosok klubjá­nak, a FC Biel-nek a bajnokságot. Az angol ligabajnokság, (Burnley előrenyomulása.) Az angol ligabajnokság kezd érde­kes fordulatot venni. A Burnley, mely néhány hét előtt meglepetéssze­rűen jutott az élre, skezdi bebiztosítani pozícióját. Ma már tiszta három pont­tal vezet a Newcastle United előtt, amely a legveszélyesebb riválisa, míg a többiek több lejátszott mérkőzésük ellenére is mindjobban lemaradnak. Az e heti mérkőzések közül termé­szetesen a vezető Burnley meccse iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés, bár az utolsó helyek egyikén kullogó Pres­­ton North Enddel került össze. A PNB sokáig állta a harcot, a második félidő közepén azonban három percen belül két gólt kapott. Az első kornerből esett a center fejese révén, a második pedig a Burnley csatárok villámgyors kom­binációjából. Kelly (a jobbösszekötő, Burnley legjobb embere) hosszú kiadá­­­sát a balszélső kapásból centerezi s a center ugyancsak kapásból lövi a gólba. A kapusnak még ideje sem volt he­lyezkedni. Az ismét nagyszerűen szereplő Li­verpool csatársor 4- 1-re verte az As­ton Villát. Az Aston Villa a II. félidőt 10 emberrel, a megsérült Ducát szélső­­balf nélkül játszotta le. A II. helyen haladó Newcastle Uni­ted 2: 0-ra kikapott a Manchester Uni­­tedtől. Az utolsó helyért folyó harcban Huddersfield, a tavalyi 11. osztályú 2: 0-ra legyőzte Derby Countyt, mely ilyenformán utolsó helyen maradt. A Tottenham­ szép győzelmet ara­tott 5:2 arányban a bajnokság IV. helyén álló Bolton Wanderers felett. Chelsea is győzött 4 : 1 arányban Brad­­ford felett. London harmadik csapata, Woolwich Arsenal ellenben fájdalmas vereséget szenvedett 3: 1 arányban a másik bradfordi klubtól, a Bradford Citytől. A többi mérkőzés a következő ered­ménnyel végződött­, Everton—West Bromwich Albion 2:1, Oldham Atle­­tic—Sheffield United 0: 0, Blackburn Rovers—Middlesbrough 3 : 2, Sunder­­land—Manchester City 1: 0. A liga állása : Burnley 28 pont (19 mérkőzésből), Newcastle United 25 pont (19), Everton 25 pont (21), Bolton Wanderers 24 pont (20). A II. osztályú ligában Cardiff City, mely tavaly csak szavazás útján ke­rült a 11. osztályba,­­áll az első helyen 28 ponttal, mögötte Birmingham és Bristol City haladnak 26—26 ponttal. Sheffield Wednesdayt, mely tavaly még első osztályú volt, most az a veszély fe­nyegeti, hogy a II. osztályból is kiesik. Jelenleg hátulról a harmadik helyre esett vissza. A IiI. osztályban Southampton vál­tozatlanul vezet és jövőre biztosan bejut a II. osztályba. A skót ligában megtör­tént az MTK—33 eset, a veretlen Cel­­tictől egy pontot elvett a lista közepén álló Ayr United. Az ÚTE üdvözlete a­­33` -asoknak. Az újpestiek Németországban túrázó csa­pata Drezdából táviratban üdvözölte a­­33`-asokat az MTK ellen elért eredményük alkalmából. Művészestélyek és kabarék rende­zését vállalja Salamon Béla (Ó­ utca 29), a Bonbonnier-kabaré tagja. A Miskolci Testvériség megerősödik. Nap-nap után újabb igazolójegyek érkeznek az MLSz-be, a­melyekből kitűnik, hogy a játékosok zöme a miskolci Testvériség szí­neiben fog szerepelni. Legutóbb a Vasasok­­ jobbszélsője­ Plesch Gyula kérte átigazol­­­­tatását. Magyarországi központja: MESTRE - BLATGES | részvénytárs. | PÁRIS | Alaptőke 20 millió frank. jj|j| la összes sportcikkek, ugyszinténbicik-1 lile nagybani és kicsinybeni lerakata 1 _________Mapest III., Liszt Ferenc­ tér 9. sz. § I. szám. SPORTHÍRLAP KERÉKPÁR Szakadás a kerék­páros sportban. (A Millenáris föllendülése. — Hibás az MKSz sportpolitikája. — Hat egyesület kilépés előtt. — Újra ki­sért a MOKESz. — Harc a pályáért. — Ki építse át? — Püspöky ter­vezete.) Különös sors jutott osztályrészül a Millenáris-pályának. Hűtlenül cserben hagyta a futball, a melynek lágyan ringató bölcsője volt s mikor már kezdték elfelejteni, újra divatba hozta, megint régi fényes köntösébe öltöz­tette a kerékpár sport. Csodálatosan föllendült az elmúlt esztendőben a Millenáris kerékpáros élete. A tribü­nök, a melyeken a száműzetés nap­jaiban zuzmókat és moszatokat gyűj­töttek embergyűlölő remeték, szűk tri­bünök kellemetlenült kicsinynek bizo­nyultak, olyan embertömeg tolongott rajtuk a forró nyári vasárnapi délutá­nokon. S a jól-rosszul foltozott asz­faltpályán egymást kergették az izgal­mas versenyek. Az újra lombosodó kerékpáros sport szinte máról-holnapra hatalmas közönséget verbuvált s ez a közönség hű maradt hozzá a futball napokon is. Jelentős diadala ez a kerékpáro­zásnak, amivel föltétlenül számolni kell. Harminc-h­egyvenezer koronát jö­­vedelmezett egy-egy verseny, sőt a legkiemelkedőbbnek kerek 138000 ko­rona volt a bevétele. Beszélő szám ez, a­mely elmondja, hogy egészséges alapra­, a közönség érdeklődésére épí­tenek a kerékpár sport vezérei, akik az elmúlt nyarat szakadatlan munká­ban töltötték el. Nagy segítségükre volt ebben Bencze István igazgató, a főváros test­nevelési ügyosztályának vezetője, aki jövőbe látó szemmel már akkor észre vette a kerékpár­sport várható gyors fölvirulását, amikor még ügyet sem vetettek rá. Bencze igazgató rendbe hozatta az aszfalt pályát, kijavíttatta a fordulókat, keresztül vitte a tanácsnál az óriási költségbe került kerítés meg­­hcsináltatását s mindezzel lehetővé ■tette a versenyek megrendezését.­­ Az erőgyűjtés és alapozás évének lehetne tehát elnevezni a lefolyt ke­­nékpáros esztendőt, amit csak elvétve zavart meg egyenetlenkedés a kerék­páros szövetségben, profi villongás a pá­yán. Az MKSz vezetősége ugyanis nem­­ honorálta megértéssel azt a fon­tos körülményt, hogy a közönség nagy tömegét a motorkerékpárosok vonzzák a verséyekre. Féltékenykedtek rájuk, szükkelyesk voltak az irányukban és tüstént­ professzionál­izmust emlegettek, ha a motorversenyzők bizonyos anyagi kívánságokkal léptek föl. Hangsúlyoz­zuk, hogy az MKSz-nek ebben a te­kintetben nem volt igaza. A motor­kerékpározás rendkívül drága sport. Egy motorkerékpár hatvanezer korona, egy gummi négyezer korona, de sokba kerül a benzin (egy versenyen leg­alább 150 koronába) és a legapróbb javítás is. Méltányos volt tehát a mo­torosok követelése, hogy legalább a készkiadásaikat térítsék meg. Az ál­landó feszültség sok fölösleges torzsal­kodást szült, aminek persze minden adott esetben a sport adta meg az árát. De fájdalom, újabban már annyi új tápot nyert az elégedetlenség, hogy már nyílt szakadástól kell tartani. A motorosok többsége s a kerék­párosegyesületek elitje elítéli az MLSz sportpolitikáját, de különösen az egye­sületek szuverén versenyrendezési jogába erőszakosan belenyúló gazda­sági rendszerét s ezért elszánta magát arra, hogy kiválik az MKSz-ből és ellenszövetségbe, a hosszú álmából felébresztett MOKESz-be tömörül. Ed­dig a következő hat egyesület szoli­dáris ebben a mozgalomban: FTC, MTK, Törekvés, Fővárosi KE, Edison, Világosság. A legnagyobb sérelem, amely az egyesületeket érte, a versenyrendezési jog egy­szerű elkonfiskálása volt. Az MKSz ugyanis közgyű­lési határozatot hozott, hogy ezentúl konzorcionális alapon rendezi verse­nyeit. Ami annyit mond, hogy a versenybevételek közös kasz­­szába folynak , abból elért eredményeik alapján része­sednek az egyesületek. Az MKSz vezetősége a jobbára csak papíron létező kisegyesü­letek létező szavazatainak köszönhette, hogy ezt a tervét keresztül tudta vinni. A kisegyesü­leteket is csak 1000—1500 koronás segélyek folyósításával tudta mozgósítani. A határozat célját misz­tikus homály fedi. A legvalószínűbb­nek még az a föltevés látszik, hogy az MKSz vezetősége a konzorcionális elv­ gyakorlati keresztülvitelével kor­látlan­­hatalomra emelkedik és telje­sen kezében tartja az egyesületek sorsát, amit nem tudna másként el­érni. Az elégedetlen egyesületek szer­dán értekezletet tartottak, amelyen el­határozták, hogy nem engednek állás­pontjukból, nem áldozzák föl anyagi függetlenségüket és inkább újra meg­alakítják a MOKESZ-t, semhogy az MKSz néhány vezéremberének az ön­kénykedését eltűrjék. Az értekezleten sok minden tisztázódott, így kitűnt, hogy senki sem vonja kétségbe Boros Mihály elnök nemes intencióit, csak azt fájlalják, hogy vakon tűri az uszályába kapaszkodó emberek aggo­dalmas taktikázását. Különösen Vir­­gala titkár ellen buzog tüzesen az el­keseredés. Az MKSz természetesen már meg­­neszelte az ellene folyó szervezkedést és sietett a mozgalmat elgáncsolni. Boros elnök, Virgal titkár kíséreté­ben fölkereste Bencze igazgatót és négy oldalas beadványában arra kérte többek között a fővárost, hogy a Millenárist júniustól­­szep­­­­temberig kizáróan az MKSz­­nek engedje át versenyek ren­dezésére. A kérésnek átlátszó a célja. Meg akarják akadályozni vele azt, hogy a disszidáló nagy egyesületek versenyt­­rendezhessenek. A terv azonban aligha fog sike­rülni, mert a főváros nem hajlandó szerződést kötni, mert az az elvi állás­pontja, hogy a Millenárist esetről-esetre an­nak az egyesületnek adják bérbe, a­melyik különb sportot nyújtva jobban tudja gyümöl­­csöztetni. A Millenáris-pályát tehát nem hasz­nálhatja buzogányként ebben a har­cában a Magyar Kerékpáros Szövetség.­­ Érdekes, hogy a Millenáris körül, az MKSz furfangos dolgaitól eltekintve is, hajszálfinom tojástánc folyik. Az MKSz a már jelzett beadványában arra is kérte a fővárost, hogy a pálya fordulóit emelje föl, hogy a motorok nagyobb sebességet fejthessenek ki. Az átalakítás hatványozott mértékben növelné a motorversenyek izgalmas­­ságát, mert a motorok vízszintesen bedőlve száguldhatnának a meredek fordulóban. Legalább másfél millióba kerülne az átalakítás, de jóval többet is meg­érne, mert óriási módon fokozná a­ versenyek érdekességét és látogatott­ságát. Az MKSz beadványa nyitott­­ajtót tört be a fővárosnál, mert Bencze­ igazgató ilyen irányú javaslata már, ott fekszik a főváros tanácsa előtt és úgy lehet, hogy rövidesen valóra is válik. De még ebben a tetszetős MKSz- kérésben is van valami célzatosság.­ Sürgeti a főváros házi kezelésében tör­ténő átalakítás megkezdését, mert attól­ tart, hogy a főváros egy konzorcium­nak adja át, a­mely szintén tett erre ajánlatot Ugyanis Püspöki Sándor, a háború­ előtti versenyek egyik sa­mpionja egy konzorcium élén beadvánnyal fordult a fővároshoz és fölajánlotta, hogy 1.800.000 korona befektetést eszközöl­ a pályára, ha a főváros a Millenárist­ tíz évre (júniustól—szeptemberig) bér­beadja. Megfizeti persze erre az időre a 20% pályarészesedést is a jövedelemből.­ Az ajánlat anyagilag szembeszökően, előnyös, mert a főváros a bérleti idő­tartama alatt ugyanazt a jövedelem­­részesedést kapná, mintha maga köl­tötte volna el az átalakítás másfél millióját. Nem lehetetlen tehát, hogy a tanács a két megoldás közül a ke­vesebb megterheléssel járó Püspöki­­féle tervezetet fogja elfogadni, ami olyan sportvállalkozás kezébe adná a Millenárist, amelynek elsőrangú érdeke volna fölvirágoztatni. S ebben az eset­ben az MKSz is anyagi vonatkozá­soktól, hatalmi túltengéstől mentesen felelhetne meg hivatásának, ami szin­tén sikernek számít. Gy, V. 3. 8ld»».

Next