Sporthirlap, 1924. február (15. évfolyam, 14-26. szám)

1924-02-02 / 14. szám

„Ép testben ép lélek." A kultuszminiszter életbeléptette a testnevelési törvényt és beterjesztette a testnevelési alep visszaállításáról szóló törvényjavaslatot. Horthy Miklós kormányzó izóaata a testnevelésről. Bármilyen oldalról nézzük is, meg kell látnunk óriási jelentőségét annak h cselekedetnek, amellyel Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter elrendelte az 1921-ben elfogadott testnevelési tör­vény végrehajtását. A mi nézőpontunk azonban a sok között csak a testedző sport szempontja lehet. Bár utalhat­nánk Jahu szenemére, amely legyőz­hetetlen hadsereget adott annakidején a német birodalomnak; hivatkozhat­nánk az angol hadseregre, amely jó­formán egyenesen a sporttelepekről in- j thilt a francia csátámezőkre • hivatkoz- ; hatnánk a rombadőit magyar-osztrák monarchia hadseregére, amelyben a vitézség fénye övezte a sportban kép­zett katonaságot, de nem lépünk meg­ítélésünkben a honvédelem területére. Mi meglátjuk a testnevelési törvény hatalmas perspektíváját a nemzetvéde­lemnek azon a terrénumán, amelyet a sport szelleme tölt be; az ifjúság testi nevelésének a terén. 1921. év végén gazdagodott a Corpus Juris a testnevelés törvényével. Több, mint két esztendőt kellett tehát vár­nunk, amig végre a holt betűk meg­elevenedtek és áldásként bejárhatják az országot. Féltünk, hogy írott ma- laszt marad csupán a testnevelési tör­vény, hiszen a’közbeeső időben tör­tént, hogy elvették a testnevelés ügyé­től azt az anyagi forrást, amelyet néhai Gerenday György zseniális elméje te­remtett. meg s amelynek elkobzott millióiból minden másra tellett, csak éppen a testnevelés ügyére nem. Meg- vailjuk őszintén azt is, hogy nem láttuk a közéletben azokat a markáns egyéni­ségeket, akik a testnevelési törvény néma betűibe életet tudtak volna va­rázsolni, csüggedten gondoltunk így a megcsonkított országnak a fiatalságára, amely a testnevelési törvénnyel egy be nem váltott ígéretet kapott csupán. S mert nagy volt az aggodalmunk, annál nagyobb örömmel állapítjuk meg mostan, hogy kishitüek, pesszi­misták voltunk. Azt tartják — a tör­ténelmi példák tanúsága szerint — hogy minden életrevaló nemzetnek minden sorsdöntő kora megszüli a maga nagy egyéniségeit, akik törté­nelmi alakokká válnak. A magyar nemzetnek is a mai időkben olyan férfiakra van szüksége elsősorban, akik meg tudják találni a regeneráció eszkö­zeit. Megilletődéssel és hazafias őröm­mel látjuk, hogy ezek a nagy férfiak mégis előkerülték és- megajándékozták nemzetüket a jövő biztosítékaival. Kétségtelen, hogy a testnevelési tör­vényből —• okos felhasználásával a testnevelés számára visszaadott test­nevelési alapnak — csak erő, csak üdvösség fakadhat, mert biztosit ja a fiatalság testi kultúrájának a kiépíté­sét és tökéletes kifejlesztését. A sporto­lás anyagi eszközei: tornatermek, föl­szerelések, játszóterek fognak létesülni a testnevelési alapból, a testnevelési tanároknak egész gárdáját fogják ki­képezni a felállítandó testnevelési aka­démián s mindebből hatalmas sportélet jog kivirágozni az egész országban. A testnevelési törvény kőtelezővé teszi a rendszeres testedzést minden egész­séges ifjú számára; nincsen tehát messze az az idő, amikor Magyarorszá­gon nem lesz a sport tudománya terén analfabéta. Anélkül, hogy a dicséret vágya ösz­tönözne, nem lehet elzárkózni annak a kiemelésétől, hogy a magyar test­nevelés ügyét magasztos útjára Kle­belsberg kultuszminiszter és Karajiáth Jenő dr., az OTT elnöke indította el. A testnevelés ügye Káráfiáthban meg­találta az apostolát, Karafiállt pedig Klebelsberg Kunó grófban megtalálta azt a férfiút, aki az ő apostoli eszméit valóra váltja. S e két név fölé egy harmadikat kell emelnünk: Horthy Miklós kormány­zóét, aki a mai napon, amikor Klebels- l'erg gróf kultuszminiszter kiadta ren­deletét a testnevelési törvény végre­hajtásáról és beterjesztette a parla­mentben a testnevelési alap vissza­állításáról szóló törvényjavaslatot, egy szózatként hangzó kézirattal emelte magasba az egész társadalom eié a test­nevelés ügyének sorsdöntő jelentősé­gét. Mintegy glóriát font Horthy Mik­lós a testi kultúrának, a nemzet jövő boldogulásának eszközéül jelölvén ki az ifjúság testi nevelését. A Hivatalos Lap ma megjelent száma tiz hasábot szentel a magyar testi kultúra nagy eseményének, ismerteti a testnevelési törvény végrehajtási uta­sításait és a testnevelési alap miben­létét s bevezeti mindezt a kormányzó­nak a kultuszminiszterhez intézett kéz­irata. E nagyszerű sorok napvilágot láttak a napi sajtónak egy részében is, de nem jelenhettek meg annyi helyen, hogy hiányozhatnának a sportlápból, Í amelynek egyetlen célja, egyetlen hiva­tása az, amit oly világosan foglal egybci Horthy Miklós kormányzó szózata* amely igy hangzik: Kedvet gróf Klebelsberg ! Hazánk súlyos helyzetéből folyó anyagi bajaink és az elharapódzott tömeg- betegségek a nemzeti testi egészségét is megtámadták. A magyar jövőnek tar­tozunk azzal, hogy minden erőnk megfeszítésével kiemelkedjünk ebből az álla­potból és testileg* is épebb és erősebb nemzedéket neveljünk. Ehhez elsősorban a testnevelés ügyének felkarolása vezet, amely ekként most legfontosabb nemzeti ügyeink egyikévé vált. Ennek tudatában ma, midőn a testnevelésről szóló 1921. évi Lili. törvénycikk végrehajtási rendeletének megjelenésével e nagyfontosságu törvény életbe lép és Ön felhatalmazásommal beterjeszti a testnevelési alap visszaállításáról szóló törvényjavaslatot s ezzel az állam a mostoha pénzügyi helyzetében tőle telő áldozatot meghozza, szüksé­géinek látom, hogy az egész magyar társadalom is tettre és áldozatra kész érdek­lődést tanúsítson a testnevelés iránt, mely csak az esetben vehet igazi lendületet, ha a hivatalos tényezők támogatását megértő társadalmi tevékenység egészíti ki. Felhívom önt ennélfogva, hogy' az eziránt szükséges lépeseket haladéktala­nul megtegye. > Kelt Budapesten, 1924. évi január hó 31. napján. Klebelsberg, s. k. Horthy, s. k. A kormányzó szózatában áldozat- készségre hívja föl az egész magyar társadalmat, hogy egyesült erővel való­síthassuk meg a latin jelmondatot: Mais sana in carpore sano. Nem volt Magyarország ezeréves történetében idő, amelyben nagyobb szükség lett volna arra, hogy az ország fiainak ép testében ép lélek lakozzék. Az ép lélek íme megnyilatkozott a kor­mányzó szivében, a testnevelési tör­vény megalkotásában és életrehivásá- ban s most kezdődhetik a nagy munka az ép testek kiformálásában. Áldás és szerencse a műre és atka- tóira ... Törvényjavaslat az Or­szágos Testnevelési Alapról. !. §. Az 1921. évi II. L-c. 7. §-ának 2. és 3. bekezdésé, valamint az 1921. évi XXXÍV. t,-c. 1 Leónak c) pontja, továbbá az 1921. évi Lili. t.-c. 9. j-a hatályon kívül helyeztetik. 2. '§. A lóversenyeknél a kölcsönös fogadásokra (totalis’aíeurre) feltett ösz- szegekből 8 százalék, valamint az üzlet­szerű vagy nyilvános versenyfogadárc- kat közvetítő egyesek és vállalatok (bookniaker, fogadási iroda) részéről fizetett és a földmivelésügyi miniszter által megállapított illetékből 2 százalék a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére bocsáttatik. A vallás­éi közoktatásügyi miniszter a rendel­kezésére bocsátott összegeket alap- szerüleg tartozik kezelni és ezen Összegekét az Országos Testnevelési Tanács meghallgatásával minden évre előre megszerkesztendő részletes költ­ségvetési stervezet szerint kizárólag a testnevelésnek, valamint a testedzés­nek az ország lakosainak széles rétegé­ben való meghonosítására és fejlesz­tésére köteles fordítani. 3: §. Amennyiben éfpénzügyminisztei* élne az. 1922. évi XVII. t.-c.[29. §-ának i. pontjában nyert felhatalmazással, úgy az igénybevett összeggel egyenlő összeget tartozik az egyes versenynapo­kat követő két' hétén belül, a testneve­lésről szóló 1921. évi Lili. t.-c. végre­hajtásának biztosítására, a jelen tör­vénycikk 2. §-a alapján a vallás- cs közoktatásügyi miniszter által létesí­tendő Országos Testnevelési Alapnak rendelkezésére bocsátani. 4. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter az érdekelt mi­niszterekkel egyetértőén hajtja végre. Budapest, 1924. évi január hó. Gróf Klébelsberg Kuno s. k., m. kir, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Indokolás az országos testnevelési alapról szóló törvény javaslathoz. A testnevelésről szóló 1921. évi Lili. törvénycikk végrehajtása másként gya­korlatilag meg nem oldható, mint oly módon, hogy a lóversenyeknél a köl­csönös fogadásokból (totál isateur), va­lamint az üzletszerű vagy nyilvános versenyfogadásokat közvetítő egyesek, vagy vállalatok (bookmaker fogadási iroda) részéről fizetett illetékekből befolyó és a testnevelési célokat szol­gáló összegek, úgy mint ez annak ide­jén az 1913. évi XIII. törvénycikk alapján gyakorlatban is volt, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ren­delkezésére bocsáttassanak és itt alap- szerüleg kezeltessenek. MESTRE & BLATG HUDAPÜf. VI., UHT PSB£M«-Téa 5. 'Jf. E R.-T. JÉ TELEFON fA-dT ................................ ... MIN DENNEMŰ SPORTCIKKEK: ATLÉTIKA, FUTBALL, LAWN-TENNIS, BOX STB. vsmiK/ « j ■°\ ÁTVFíJ- ... Szombat—vasárnapi kiadás. - Ara 600 korona. 14. szám. Budapest, 1924. február 2. XV. évfoliyam. sport minden ágával J sjjmgr r foglalkozó újság I Szerkssztőség és kiadóhivatal: Megjelenik minden hétfőn, csütörtökön és szombaton Budapest, Dültnady Győző- ELŐFIZETÉS NEGYEDÉVRE belenként három számra: Magyarországon 22.000 korona, Romániában ___________ 6 lei ,q r> no Ausztriában 10.000 osztrák korona, Csehszlovákiában 40 esek korona, Romániában 220 Franci aorszávhan __ 80 centimé. Ut ca 3. SZ. ---- Telefon 9—08. lói, Franciaországban 25 frank, Jngoszláviában 1ÍO dinár, Olaszországban 25 Ura, --------F. 34 .WO magyar korona, Amerikában 1 és fél dollár. ^^AmeriKaoan_^^_^^^^c^eni^^

Next

/
Thumbnails
Contents