Sporthirlap, 1925. február (16. évfolyam, 18-35. szám)

1925-02-01 / 18. szám

I EgyeTszímTlírj^Tjéífőr^^lnnepniíp utáni napokon Bmlapeftt, IV. kerfilet, Dalmady OvStö-etca 3. »r_ i hónapra 40.000 korona. Egyéb külföldre epy negvedévre 1S0.00Q magyar korona. I 3000 K, egyébként 2ÜOO K. Ausztriában ugyanannyi o. K. Távirati dm: Sporthirlap Budapest I vagy ennek megfeleld valuta. I Franciaországban I tr. Olaszországban 1 líra. Auicriká­Telefonszám : 9-08., vasárnap délután 8—97. és 75—Í5. | M EG|ELENIK SZERDA ÉS PÉNTEK KIVÉTELÉVEL MINDEM NAP | bán 5 c. Németországban 20 a. pf. Jugoszláviában 4 dinár. *""—*"*"*"—""“*~*—1~~*'*~**"‘*—*" ----------------------r-— a— ina" —■ ■ —wawl——— a—......II H mi — — - n ■— na — i i.. ti n— —wnnn ainiiwwiiffl—^Baawa—wiwbm—bbmbi A Sporthirlap munkatársa Székesfehérvárra utazott a válogatott csapat elé, elkísérte Budapestig s személyes információi alapján számol be a csapat utazásáról és a szevillai mérkőzés eseményeiről. Közel húsznapos távoliét, fárad­ságos utazás és kct mérkőzés kemény küzdelme után, szombaton délben hazaérkezett a válogatott csapat. A külföldi tartózkodásról, az utazásról <js megérkezésről részletesen beszá­molnak a Sporthirlap krónikásai, ne­künk ehelyütt nem lehet más felada­tunk, minthogy a magyar sportsajtó és a közönség nevében köszöntsük'a magyar futball hazatért harcosait. Az olasz diadal után némi csaló­dást keltett a szevillai félsiker és az, hogy az optimista várakozás nem teljesedett be száz százalékban, azt óz érzést keltve általában, hogy kár volt ezt a második mérkőzést 'meg­valósítani. Általában az a felfogás alakult ki, hogy a világraszóló milánói siker után a döntetlen eredmény fiaskót jelent. Senki sem tulajdonított nagy fontosságot a szevillai meccsnek és az eredményt szépséghibának tar­tották. A Sporthirlap volt az első, amely megírta, hógy a szevillai; ellenfelet semmiképpen- sem szabad, lebecsülni és ma már tudjuk, hogy a > magyar csapat egyik legszebb haditettei közé sorozhatjuk a 0: 0-ás eredményi. Az a körülmény, hogy az andahiciai futball ere jé részben a nagy távolság és hiányos kapcsolatok következtében általában nem ismerték, részben pedig emiatt, hogy a görögtüzes reklámok­kal dolgozó Barcelona mellett -.S'/a- •villál elhanyagolták a középeurópai turacsapatok, azt a tévhitet keltette az itthoniakban, hogy a magyar csa­pat inferiórus ellenféllel szemben ért cl döntetlen eredményt. ' A külföldi útról hazaérkező köz­vetlen tanuk.nyilatkozatai végre vilá­gosságot derítenek a mérkőzés homá­lyos körülményeire. Ma már mindenki előtt, tisztán áll, hogy milyen hősies küzdelmet vivott a magyar csapat a mostoha körülmé- nyek és egy nagy fulballkulturával rendelkező ellenfél ellen és a. legna­gyobb elismeréssel kell elkönyvelnünk a döntetlen eredményt. A magyar csapat síkénél álita meg helyét, amelyet azon­ban csak másodsorban köszönhet fel- sőbbséges tudásának, mert a vad iramban száguldó, félelmetes testi erejű, elszánt harcmodora spanyolok ellen egyedül a tudás nem érvényesül­hetett volng. De a magyar fink meg­mutatták, hogy ha a csata sorsa úgy kívánja, olyan, erői tudnak szembe­állítani, amely mindenkor sikerek kulforrása volt és marad : a magyar szivet. A magyar szív állt ellen a fé­lelmetes spanyol támadásoknak és hozta ki sértetlenül az. etköietfcől a diadalmas trikolórt. A hosszú letargiából feltámadt ma­gyar tüz es lelkesedés szerezi# meg a milánói és a —r ma már kétségtelenül nagyon szép eredménynek számiiható — szevillai .sikert. . Kell, hogy lovábbra is ott égjen ez a szent tűz fiaink lelkivilágában, mert csók ez adja meg az éltető meleget, táplálja a hitet és ad uj életerőt. Befut £». trieszti expressz Szól*.es~ leSiérvárra __ Sz ombaton korán reggel ültem vo­natra, hogy a Sporthirlap megbízásá­ból Székesfehérvárott elsőnek üdvö­zöljem a válogatott csapatét hosszú távolléte után, amely idő alatt vjabb kél maradandó értékes telj esi! mennyel írták be nevüket a magyar futball- történelem aiinaleszeibe. Szürke, ólmos köd vonta be a látó­határt köröskörül ésí sűrűn szitáló eső volt az úti társam, amíg a régi magyar koronázó város állomásának ódon ía- csarnokába be nem gördült vonatom. Meglepetéssel konstatáltam, hogy — bár nincsen sok idő a trieszti gyors érkezéséig —• a jól ismert fehérvári sportemberekből senkit, sem látok. Hiába kerestem az üdvözlő tömeg lelkesedéstől kipirult arcát, hiába vártam az egyesületek vezéreit, bi­zony senkit sem sikerült felfedeznem a fehérváriak közül, akit az átutazó magyar reprezentánsok iránti hódo­lat szólított volna ki a vasútállomásra." Kihalt volt Székesfehérvár állo­mása a szó legszorosabb' értelmében. Vájjon mi okozhatta ezt... Talán, csak nem a szevillai döntetlen ered­mény varázsolt a leikékbe ily maga­tartást kiváltó hangulatot? ... Nem ! Az nem lehet, hisz amikor utrakelt ez a kis csapat, éppen Fehérvár lelkes sportolói tettek ki magukért tüntető lelkesedésükkel... s azt a fényes glóriát, amelyet az olaszok felett aratott grandiózus győzelmükkel von­tak fejük köré ezek a fiuk, a sokkalta nehezebb viszonyok közt spanyol föl­dön végzett teljesítményük semmivel sem homályositotta el. Nagy bizo­nyára nem értesültek a válogatottak érkezéséről, mert a szombaton reggel megjelenő lapok elfeledték megemlí­teni ezt. Ilyen és ehhez hasonló gon­dolatokba merülve izgatottan várom a jelzett vonat érkezését, amikor meg­pillantom a kijáratnál Pánczél Lajost, az »Az Ujság» munkatársát, akit az enyémhez hasonló érzés és cél vitt le Székesfehérvárra. Mégis megnyugtatott némileg talál­kozásunk, hogy az ürességtől kongó nagy állomáson kelten vagyunk, akik a válogatott csapatra várakozunk. Alig diskurálhattunk pár szót, hatalmas robajjal száguldott be a trieszti ex­pressz. A mi viiíámgyorsaságga! für­késző szemünk a másodperc egy szá­zadrésze alatt felfedezte" a válogatot­tak Pullmann-kocsiját s még lassú mozgásban volt a vonat, amikor a lépcsőn lógtunk, hogy a leszálló uta­sokat megelőzve köztük lehessünk. A VÁC kapusát, Fischert pillantom meg elsőnek, majd Zsák Karcsi és a két Fogl lépnek ki az első fülkéből. Nagy az öröm, hogy végre egy »hazai» ismerőssel találkoznak. Egymásután özönlenek ki a fink a folyosóra, Kautzky. Kiéber, Nddler, Spitz, Kölnit, Jetiy, Kéntay, majd a kocsi egyik kö­zépső fülkéjében felfedezem a vezér­kart Fischer Mór, Miiridssy Lajos tír. és Kiss Tivadar személyében. J Amíg kezüket szorongatom és sorh* I gratulálok a siker részeseinek, aacifc j « nagy tumultusban szinte kaotikus hangzavar keletkezik a felém repülő j száz és száz kérdés.alakjábán. ) — Mi újság Pesten ... Milyen a ! hangulat.. . Örültek-e a szevillai ered- j menynek ... Mikor érkezett meg PeSf- I re az eredmény ... stb., stb. Kérdé- i sek egész légiója vár egy-két másod- | jierc alatt feleletre. Még mielőtt időm volna egyre is válaszolni, Zsák Karcsi egy merész robinzonáddal utat tör magának a tömegben s »hogy van a feleségem ... ? beszéltél vele — ? nincs semmi baja __?> — aggódó ké rdéséire sietek megnyugtató felele­tet' adni. Miután Karcsit megnyug- iattam, hogy telefonon beszéltem őndgyságávai — a többiek ostromló- | sának is lassan eleget tehettem. A nálam lévő Sporthirlap egyetlen | csütörtöki számát cgv pillanat alatt lapokra szedték ;; a legnagyobb 1 mohósággal láttak az olvasásához. Egyedül Blum Zoli alszik az egyik fülke sarkában, de alighogy elindul vonatunk Székesfehérvárról, ő is fel­ébred. Csak lassan ül el a zaj s míg a kérdezősködő!: egv részét Pánczél kollégám látja el feleleteivel, addig én megkezdhetem munkámat a szevillai mérkőzés részleteinek megszerzésé­vel. Elsősorban is Máriássy Lajos dr. szövetségi kapitányt veszem elő, aki eddig is oly kiváló tudósitásokksd látta el.lapunkat a milánói mérkőzés után. Máriássy dr. örömmel ragadja meg a fonalat, hogy most már élőszó­val beszélje el sok-sok érdekes mon­danivalóját a szevillai mérkőzéssel kapcsolatosan. Máriássy Lajos ér. szövetségi kapitány elbeszéli az utazást Szeviílába s beszámol a mérkőzés (észlelettől Barcelonától- Sacevillálg. — Barcelonában való tartózkodásunk­hoz kiegészítésül közölhetem, hogy Gamper rendkívül kedves volt s a ( fiuknak jelvényeket helyezett kilá­tásba visszafelé menet. A pályatréning nem volt nehéz. Epizódja volt, hogy jómagam is, Kiss Tivadar is oda­álítunk rugdalni, hátha szükség lesz reánk (? 1) Kora reggel tovább indultunk é» este Valenciába érkeztünk. Amint az innen küldött táviratomban már je­leztem, az ottani klub elnöke és több tagja, valamint két magyar (Töröl: István, a barcelonai Török öccse és . C~/-) i V. - / j i Szombat—Vasárnap* «ra 2000 borona IS* szám* Budapest, I925> február* I. XVI. évfolyam. I 1' Jl sport minden ágával 1 jdSjjr p foglalkozó újság 9-------------r—wmgirBrmfflrri'iriTi\ niiimiii iijnrrrmmj»mi uifiiiiMiiVímvini n -'Timim rimm ...................................... Ha zaérkezett a válogatott csapat. Részletek a szevillai mérkőzésről.

Next

/
Thumbnails
Contents