Sporthirlap, 1925. február (16. évfolyam, 18-35. szám)
1925-02-01 / 18. szám
II. szem. SPORTHIRLAP 3. oldal. Jelmezkörcsöűze ! Gazda? választék: Múzeum-körút 2 n Ezután 6 percig ismét magyar támadó széria folyik. Jeny—Kiéber előretörése Kautzky offszájdján akad meg. Rémay—Takács összjátékából kertiért érünk el, melyet a spanyol kapus kiütéssel ment (40. perc). Jeny sorozatos támadásait a spanyolok taccsra szerelik, majd Takács lő kapu fölé. A 43. percben Jeny kitörése sikerrel kecsegtet, azonban az utolsó pillanatban szerelik. Az utolsó percben a spanyolok támadnak veszélytelenül. Takács egy ártatlan lábemelése miatt 30 méterről szabadrúgás van ellenünk, amelyet védelmünk sikeresen hárít el. A 45. percben még egy veszélyes helyzet adódik, mert Fogl III lyukat, rúg, azonban bátyja is, Blum is résen van s utóbbi ment, mire a bíró sípja a játék végét jelzi. A magyar csapat fáradtan mozgott. Egyénileg a Zsák— Fogl II—Fogl III cédilmi trió bravúros munkát végzett. Mindhárman az egész mérkőzés alatt egyszer hibáztak csupán, (Károly az I. félidőben). Kléber eleinte mereven mozgott, azonban később szépen játszóik Benne talán sikerült megtalálni a magyar válogatott centerhalfot. Mam. a I. félidőben megfelelt. Szárnya nem volt veszélyes. Nadler volt a baltsorban a leggyengébb, igaz, hogy a spanyol balszörny és center szépen dolgozott. Miután Máriássy Lajos dr. pontos feljegyzései alapján teljes részletességgel ismertette a mérkőzés lefolyását, a vezetőkhöz, majd a játékosokhoz fordultam, hogy elmondják impreszszióikat a mérkőzésről. Kiss Tivadar, a válogatóbizottság elnöke, a csapat menedzsere: — A szevillai csapat játékereje meglepő volt ránk nézve, igen jó futballt játszanak és különösen a magas labdák megjátszásában állnak felettünk. Rendkívül gyorsak, energikusak, fáradhatatlanok. Minden elképzelhető erőszakos eszközzel igyekeznek a labdát megszerezni és maguknál tartani. Már Barcelonában Gamper, az FC Barcelona elnöke figyelmeztetett minket, hogy nagyon erős együttes lesz az ellenfelünk és előre jósolta, hogy nem sikerül legyőznünk őket. Ezt a véleményt a mutatott játék mindenben igazolta is, azonban a hosszú utazást — bár kényelmes I. osztályon tettük meg az utat — nem lehetett a fiúk lábaiból kiszedni. Különösen a mérkőzés elején látszottak a fáradtság jelei a csapaton. Jót tett azonban a barceloniai kis tréning, így hogy a II. félidőben felfrissültek. Mindennek ellenére, a mérkőzést leleményem szerint meg kellett volna nyernünk. Kautzkyt a kapu előtt iszta helyzetben felbuktatták, a kirívó faultot megtorlatlanul hagyta a mó. Ugyancsak Kautzkynak az utolsó percekben fejelt tiszta gólja is a bíró rosszindulatán hiúsult meg. Egy ily fárasztó utazás után igazán ébb eredményt nem várhattunk. A mérkőzésen, — éppúgy, mint a milánóin - a védelmi trió: Zsák—Fogl //, Fogl III volt a legjobb. A bekk testvérpár teljesítménye csodás. .Méltó partierük volt a haltsorban Bilim, a csatársorban Takács és Jeny. Kautzky az első félidőben nem maradt firth-tól, a második félidőben azonban erőt vett rajta az előző napi idegsége és gyengébb volt. A spanyol játékosok közül Ocana enternals a mezőny legjobbja volt. szerelési tudománya szinte utólérbeCsatársorunk magán viselte a pehelysúly és a sokféleség jellegét. Kautzky előző napi betegsége miatt, csak az első félidőt bírta. Kohut a balösszekötő posztján nem volt jó. A helyette beállított Spitz jól játszott, csak lőni nem tudott. •Jeny szépen, de nem eredményesen játszott. Gyorsasága nem érvényesült a hasonlóan gyors spanyolokkal szemben. A csatársorban Rétney és Takács voltak a legjobbak. Utóbbinak lövései sehogysem sikerültek. Előbbi különösen a második félidőben sok veszélyes és energikus, gyors támadást vezetett. Hogy azokból gól nem lett, nem az ő hibája. A spanyol csapat és egyúttal a mezőny legjobb embere a spanyol centerhall volt. Fáradhatatlan, rendkívül gyors és nagyszerűen fejel. Szélsőit mindig foglalkoztatta. Jó volt a spanyol csapatban még a már említett balszárnyon és centeren kívül a két szélső ball is, a balhall azonban nem bírt jobbszárnyunkkal. A spanyol hátvédek bizonytalanok, de energikusak és gyorsak. A kapus védéseit inkább a szerencsének tulajdonítom, mint a tudásnak. Lehet, hogy tévedek. A közönség szépen, pártatlanul, a hazai csapat szokásos biztatásán túl nem menő módon viselkedett. A második félidőben a kornerarány 1:2, a taccsarány 0:19 volt, ami szélső haljaink bizonytalanságát illusztrálja, tetlen, csak állóképességéről nem tudtunk meggyőződni. Fischer Mór, a nemzetközi bizottság elnöke: — A szevillai óriási jelentőségű sikerrel mi mindnyájan meg voltunk elégedve játékosok, vezetők egyaránt. Akik ismerik a spanyol sportviszonyokat, azok értékelni fogják a 0:0-ás eredményt. Amerre jártunk, mindenütt csodálatot váltott ki a játékosok viselkedése. Külföldön mindenütt jöttek hozzánk, gratuláltak a magyar rátermettséghez, a vezetők és játékosok minden kritikát elbírálni viselkedéséhez. A legnagyobb sikerünk azonban az, hogy hétezer kilométer után egészségben, jókedvben térhettünk haza. A hangulat az egész után a legjobb volt s bár nyolc egyesületből volt a csapat összeválogatva, de egy klubcsapatban sem lehet egymást megértőbb összhang. Ez valósággal a menedzselés művészete. • Reméltük, hogy itthon megfelelően értékelik a csapat, munkáját, azonban mint szomorúan tapasztalom, a gyűlölet fegyverét szegzik erre a derék csapatra. Külföldön, különösen Olaszországban, csodálkoznak azon, hogy egy ennyire kifosztott labdarúgósport, mint a mienk,, mily nagy feladatokra képes még így is. Az olasz sajtó az elragadtatás hangján írt rólunk... És ennek a megcsodált győzelemnek, nemkülönben a még ezt is felülmúló értékű szevillai döntetlennek csak egy titka volt: az egyetértés, a megértés. Máriássy Lajos dr., szövetségi kapitány: — Valamennyiünknek nagyon rosszul esett a sajtó egyhangú lekicsinylő kritikája és támadó tendenciája. Pedig most igazán mást érdemelt a csapat. A szevillai teljesítménnyel nagyon megühetünk elégedve. Hevesebb, nehezebb mérkőzés volt, mint az olaszok elleni. Tessék azt elképzelni, mit jelent 3500 kilométert utazni és játszani. Igazán ilyen áldozatot csak bolondok hoznak. Kalapot kellene emelni a csapat teljesítménye előtt. Képzeljék, milyen jól esett nekünk Nizzában olvasni példáid a Pest, Hírlapot, amely »lelkiismeretesen» megjegyzi, hogy a spanyolok boldogok, hogy 111, garnitúrájukkal döntetlent csikartak ki tőlünk. Putz bírót a meccs végén megkérdeztük, hogy miért nem adta meg a jogos 1-est, mire egész nyíltan tudomásunkra hozta, hogy tpotifikálók. Ekkor mi megmagyaráztuk neki, hogy a futballban a gól a fontos és nem a politika s nem volt szép tőle egy olyan csapatot megfosztani a győzelemtől, melynél annak eléréséhez minden lényeges és reális kellék megvolt. Csak csodáltam a mi játékosainkat, hogy annyi energiával, oly ritkán tapasztalt szívvel küzdöttek. Pedig mennyit kellett kuporogniok, nyolcuknak egy kupéban álmatlanul vergődniük, amíg odaértünk. S a csapat jókedvű, megelégedett volt. A fiúk és a vezetők közti, nemkülönben a csapat tagjainak egymásközti hangulata, viselkedése sohasem volt harmonikusabb. Lehet egy újságírói kritika szubjektív érzelmen felépülő, de az erről a meccsről közölteket már a külpolitikai beállítás miatt sem lett volna szabad oly módon közölni. A németek egy tizedrésznyi sikerüket is százszor jobban kidomborítják. Egyet tanultunk a spanyoloktól: egy meccsel végig küzdeni, Krum Zoltánt a válogatott csapatkapitánya : — Nem tudok szóhoz jutni a lapok szánakozó kritikái miatt. Megállapítottuk, hogy a szevillai csapatnak hat különb játékosa volt mint nekünk. Az MLSz most vívja harcát az OTT-tal s a MLSz-szal és a lapokpecsenyének,tálalják fel ezt a gyönyörű külpolitikai sikerünket ésgyászos- és -anyagias* névvel illetik.” Ezt nem vártuk a magyar sajtótól akkor, amikor igazán áldozatot hoztunk. Zsák Károly ! Nagyon izgalmas, igazikemény* meccs volt. A spanyolok sokat és veszélyesen támadtak, de igazi gólhelyzetet a soct Fogl kolosszális formája miatt nem tudtak teremteni. A döntetlen eredmény is sikernek mondható. Foglas Károlyt . Nagyon erős meccs volt, ha nem csalódom, és nem legerősebb küzdelme. Ugyancsak nagy munkát adott a rendkívül durván, teljes fizikai energiájukkal felénk törtető, mindent elsöpörni akaró robusztus csatársor: ...ír ............. nimi—in—|MOD!ANO « M@Ö5JIIÍ©1 L szivarkapapir störarkahüvely Fogl JT1. József: — Nagyon durvák a spanyolok, legjobb tudásunkra volt szükség ellenük. Kléber Gábor : — Ha életem legnehezebb meccsének múlt héten az olasz mérkőzést mondtam, úgy véleményemet korrigálnom kell, mert a szevillai még annál is jobban igénybe vett. Túránkon legjobban meglepett az olasz és a spanyol közönség fanatikus viselkedése, amely feltétlenül deprimálja az ellenfél játékosait. éSadler Henrik : — • *Pessinguzó*-mérkőzés volt az a szevillai. A spanyolok nagyon tudnak. A pálya rendkívül kemény volt, a labda könnyű, így természetesen a labda esésszöge is más, mint nálunk. Jrémay III. János: — Heves, erős meccs volt a szerinai, nagy kedvvel játszottam. Az olasz mérkőzésen történt kiállíttatásom a legnagyobb igazságtalanság a mi életeinkben ért. Takács József: — Én már másodszor voltam Szevillában. Egyszer aVasasokkal* voltam s bizony kikaptunk. Azóta sokat fejlődött a csapat, de ha a biró nem oly pártos, úgy megérdemelt győzelmet könyvelhetnénk el. Kautzky József: : •— Szevillában betegen játszottam, gyomorrontás miatt csaknem távol kellett maradnom a meccstől. Mindent elkövettem így is a győzeleméül de sem a 11-est, sem a fejes gólomat a bíró nem adta meg. Spitz Illés : — A szevillai mérkőzés nagyon nehéz napunk volt, feltétlenül volt olyan, mint az olaszok elleni. A spanyolok őrült fizikai túlsúlya ellen nen boldogultunk. Kohut Vilmos: — Nagyon kemény meccs volt, szédületes iram. Jeny Rudolf: — Ehhez hasonló erős meccsünkre nem emlékszem, óriási energiakifejtésre és akaraterőre volt szükség. Mit mondanak a kísérők és a játékosok. peciális korcsétyácigiok {kézi Ritika) P0f5GRá£Z-nál (BM)UDAPEST, VL KER., SZENDV-UTCA 23. 23 Mi történni va, a mérékpüsés után. Ezután Kiss Tivadart, a válogatott expedíció menedzserét kérem meg, hogy mondja el a mérkőzés után történteket s a visszautazás részleteit. — A mérkőzést nagyszabású, előkelően pazar bankett, követte, melyen kölcsönös szónoklatokkal éltettük a nagy perspektívát, elénk táró magyar— spanyol sportbarátságot. A fiúk valamennyien egy-egy szerény ajándéktárgyat kaptak, minkét vezetőket pedig cigarettatárcával lepett meg a spanyol vezetőség. A spanyolok nagyon meg voltak a csapattal elégedve s amint egy ott élt angol sportember nekünk elárulta — számítva a fáradt csapatunkhangfogás teljesítményére, — a spanyolok 3—1 gólos biztos győzelmében reménykedtek, mert náluk idegen csapat eddig még sohasem győzött. Annál nagyobb volt a csalódásuk, amikor a mieink nagyszerű technikai és taktikai készültségéről meggyőződtek. A spanyol lapok rólunk írt kritikái is a leghízelgebbek. Az ott járt Skót válogatottak fölé helyezik a magyar együttest, és elismerik ama tényt, hogy csak némi szerencsével is győznünk kellett volna. A közvetlen védelmünkről, különösen a két bogiról a legnagyobb elismerés hangján értve, kéznek meg s mint írják, hasonló védőjátékot még nem láttak. A biróról is kedvező kritikát írnak, bár hihetetlen pártosan vezette a fontos mérkőzést. A hétfőrebeígért bikaviadalt már nem tekintettük meg, mert valamennyien vágytunk haza. Az elutazás Szevillából. Hétfőn reggel 9 órakor indultunk el Szevillából Madridba ahová este 9 órakor érkeztünk meg. Madridban megszálltunk a HotelMetropolitamióban. Hajnalban folytattuk utunkat Barcelona felé. A vonatban érkeztünk s éjjel fél 12 órakor robogott be vonatunk Barcelonába, ahol ezúttal is várt ránk Gamper, az FG Barcelona elnöke. Ismét aContinental- szállodában helyezkedtünk el, már nagyon ránk fért a pihenés, mert bár Spanyolországban mindenütt I. osztályon utaztunk, a meccs fáradalmai s a borzasztó hosszú vasúti utazás valamenynyiünket holt, fáradta tett. Ezért nem nagyon bántott minket, hogy nem kaptunk csatlakozást. Barcelonában maradtunk szerdán délutánig. Megnéztük a város nevezetességeit s egyórás remek autókiránduláson voltunk. Délután 6 órakor folytattuk utunkat Nizzán át Genuába. Nizzában várt reánk Brill Alfréd, az MTK elnöke és Preismann Lajos, a bajnokegyesület pénztárosa. Brill elnök elhalmozta a fiukat rengeteg finom csokoládéval és sok-sok narancscsal.Gondossága annyit terjedt, hogy csaknem az összes magyar lapokat megvásárolta számunkra,ahogy olvas- M BUDAPEST, V. ANDRASSY ÚT 33. M 088 Cégtulajdonosok : ORTU ES KEPLER, rmu*_________ LEGÚJABB! Megérkeztek divatos és finom minősségű szöveteim, melyből mérték után készítek fértiöttönyt, t.tfttcot vagy ragiint é50CCOK-ért, kitflnö inunna és szabással. FC VÁROSI VERSBfiXSZABOSAG Vít. bar, SotittubiUw Utca. 4,'ftS FUTBALL- ÉS ATLÉTIKAI FELSZERELÉSEK ORTH .