Sporthirlap, 1927. január (18. évfolyam, 1-18. szám)

1927-01-01 / 1. szám

4 Elkeseredett küzdelmet vívnak a vidék amatőrjei a közönség közönyével Az érdeklődés a vidéken is a profimeccsek felé fordult . Az amatőr játékosoknak nincsen kedvük üres tribünök előtt játszani s a kedvetlenség a játéknívó csökkenésére vezet Jelentés a vidéki kerületek amatőr futballsportjának helyzetéről Az amatőr és a­ profifutball ket­téválasztása új korszak kezdetét je­lentette azoknak, a csapatoknak, amelyeknek tagjai szórakozásból, sportszeretésből játszák mérkőzései­ket. Bizonyosra vette mindenki, hogy­ az amatőr futball nívója az első időszakban feltétlenül nagyot sü­lyed, mert a legjobb játékosokat magába olvasztja a professziona­lista nagyüzem. Ez be is követke­zett, azonban az volt a hit, hogy a hatalmas amatőr tábor rövidesen új erőket fog kitermelni, akiknek a segítségével ismét, megfelelő szín­vonalra tud emelkedni az amatőr futballsport. Azzal is számolt min­denki, hogy az amatőrmeccsek kö­zönsége meg fog csappanni, de arra nem mert senki sem gondolni, hogy a publikum teljesen cserben hagyja az amatőröket. Közel fél esztendeje, hogy a szét­választás megtörtént, azóta már lejátszották az őszi fordulót s így teljes, bizonysággal megállapítható, hogy az amatőr labdarúgás teljesen tönkremegy, ha az illetékesek nem találják meg a gyors segítség mód­ját. A fővárosban az amatőrcsapa­­tok nyolcvan százaléka nem­ ké­pes már a legszükségesebb ki­adásait, sem fedezni és teljesen bizonytalan, hogy há­nyan tudják majd a tavaszi szezont végigjátszani. A fővárosi amatőr futba­ll segélykiáltásai már eljutot­tak az illetékes tényezők füléhez, hogy lesz-e eredménye, az a­ jövő titka. A vidéki amatőrök sorsáról azonban semmi sem hallatszik. Pe­dig minden kerületben alakult egy proficsapat s ennek feltétlenül nagy hatása volt az amatőrsportra. Ez a­ hatás pedig semmiesetre sem lehetett kedvező. A vidék azonban nem panaszkodik, hanem összeszo­rított fogakkal küzd a megélhe­tésért, mert sportolni akar. Igaz­­hogy " • a vidéken nincsen oly sok mrozi­­csapat, maradt elég jó játékos az amatőrfutball számára is, így a játék nívóban nem történtek végzetes eltolódások, az anyagi helyzet azonban itt sem rózsás, sőt sok helyütt válságos. . Az­­­amatőrfutballra tehát a vidé­ken is súlyos következményekkel járt a profifutball bevezetése, amelynek egyetlen erkölcsi eredménye az álamatőrség megszűnése, mert bizony­­nagyon­ kis számban akad manapság olyan egyesület, amely anyagi ellenszolgáltatást tud nyújtani játéko­sainak. A vidéki kerületek amatőrfutball­­jának sorsáról, orvoslásra váró­­ bájairól és a jövő kilátásairól i­­Nagyon örültek Szegeden a fut­ballsport kettéválasztásának. „Mi­lyen jó élet lesz itt!“ — ábrándoztak a mindig ábrándozók. „Milyen ma­gas nívóra emelkedik majd az ama­tőr futballsport!­‘ — bizakodtak a mindig bizakodók. Jaj lett az ábrándozóknak és jaj a bizakodóknak. Mire télbe fordult az idő s az intézők te terj­esztették jelentéseiket a szakoszályuk műkö­déséről, sirató ének lett mind­egyikből. Mert akárhogy is festet­ték maguk elé a jövendő szép napo­kat, szomorú és sivár dekadenciába süllyedt a szegedi amatőrfut­ball. Az ősz elején megalakul a Bástya és ez — egyelőre legalább — kihe­­verh­etetlen csapást mért az egyesü­letekre, annak ellenére, hogy a sze­gedi egyesületektől — természete­sen a SzAK-ot kivéve — nem vett át egyetlen játékost sem. A szegedi amatőr I. osztály egyesületei ugyan­azzal a csapatukkal vettek részt az őszi fordulóban, mint amelyikkel befejezték az 1925—26-os bajnoksá­got. Míg azonban a SzAK-al való rivalizálás még jelentett egy kis lüktetést egy kis izgalmat, ma már az amatőr I. osztály teljesen egyen­rangú csapatai meglehetős nívótlan, dósítóink igen érdekes jelentéseket­ küldtek be. A jelentések közlését alább kezdjük meg­. A sokszor sivár, unalmas játékba süt 1 .vesztették a bajnoki mérkőzéseket. És a dekadenciát az okozza, hogy a profik tudnak Szegeden, az ama­tőrök pedig, csak , lelkesednek. A lelkesedésből azonban alig-alig tudnak megélni, mert a közönség nem támogatja az amatőrcsapato­kat, csak a profimeccsekre jár, hi­szen még saját tagjaik sem kiván­csiak csapatuk meccseire. Nem cso­da tehát, ha az ásító tribünök, meg­ritkult állóhelyek, a bántó nemtörő­dömség, elég súlyos válságot idéz­tek elő. Néhány lelkes ember nem művelhet csodákat, ha hiányzik az ereték­ek­, a közönség. Ez kihat a játékosokra is, kedvetlenek, néha­­néha fellobban még bennük a régi virtus, de amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan ki is alszik. Nincs közönség, tehát nincs be­vétel sem. Egy-két egyesület kivételével a leg­többnek léte arra van hatírozva, hogy a mindjobban ritkuló mecéná­sok kifizetik az adósságokat, előte­remtik a múlhatatlanul szükséges pénzeket hogy máról-holnapra biz­tosítsák egyesületük sportolási lehe­tőségét A gúzsbakötött kéz persze nem tud dolgozni, csak­­ . Nehéz az amatőr futballisták élete Szegeden Verseny- és Siposdíjék, jubileumi emléktárgyak nagy választékban Plakettek és érmek megrendelésre. Rajz utáni megrendelések specialitásom. Radványa kereskette Budapest IV., Apponyi-tér 5. ­ Cipőre felszerelése 20X00, köszörülése és nikkelezé­se 6OXUU korona. Uj korcsolyák —■ remsch&rdt'és Po­ arwerke — legjobb gyártmányúak. 80,000-től 700,000 K-ig. . .105 t-X Az általunk eladott korcsolyákat szakszerűen beállítva s felcsavarva újjínentesen szolgáljuk k. Lébei* " álín­án borotva- és -késá,V.-. - a. m­ű készülő ideje. ■ és nikke.ez C-telepe. Budapest, Vill., itákiczi-út Cl. Telefon: J. SS—1­9. - A láp ittatott 18­9-Ben. I SPORT HÍRLAP SZOMBAT, 1927 JANUÁR 1. SÍ SZÁNKÓ KORCSOLYA SKABA ÉS PLÖKL­T BUDAPEST . CSAK Vk VI110S CSÁSZÁR-UT 33­­ Fesnáil 1895 óta . élet-halál vívja harcát a defi­cittel, amely az egyedüli látható eredmény a pénztárkönyvekben. És itt nincs segítség. A Bástya annyira magához szoktatta már a publikumot, hogy a valóban gyenge nívójú amatőrsportra senki sem ki­váncsi, sőt még az sem tudott 1000 embernél többet megmozgatni ami­kor a profi Bástya az amatőr dél­kerületi válogatott-­ csapattal ját­szott. -1. A környező városokban azonban még élénk az érdeklődés az amatőrök meccsei iránt, bár már Makó, Szentes, Orosháza, és Félegyháza is kísérletezik a professzionalista csapatok szervezé­sével. Mindezek eredményeképpen állott be a nagy visszaesés az amatőrfut­­ballban, Námolyre — mint már fen­tebb említettük — orvosság aligha akad. Talán szívós, szinte sziszifuszi propaganda,­­ minden egyes ember személyes megnyerése még segítene a dolgon,­ ám a Bástyával itt, senki sem tudja felvenni a konkurenciát, viszont tilztos is lehet, mert az embe­reket a legkisebb ligameccs is job­ban érdekli, mint akár a SzAK— SzTK amatőrmeccs. Alamatöizmus. Az csak volt va­lamikor a régi jó­­ amatőrvilág­ban. A szegedi amatőrzsűri szigorú statútumokba fektette le működésé­nek irányelveit, de ezeknek alkalma­zására eddig sem került sor és a jö­vőben sem fog kerülni. A sorvadó amatőrfutballban, a klubok tengődő életében az álamatőrizmus teljesen isme­retlen valami. Örülnek, ha egyik napról a másikra meg tudnak élni és még csak arra sem igen képesek, hogy a megenge­dett állásközvetítést felhasználva, elhelyezzenek egy kl­él, jobb futbal­listát. De jobb futballista ma már nem j­­ön Szegedre vagy ha jön, akkor is a Bástyához. A jó futbal­lista mindenképpen profi akar lenni, amit bizonyít az is, hogy, amikor folytak a Bástya szervezési munká­latai, a szegedi klubokból nem egy játékos sietett felajánlani szolgála­tait. Titokban­­ fáj a szívük, hogy nem lehetek profik — a gyakorlat­ban azonban amatőrök maradtak. Nehéz, nagyon nehéz az amatőr­­futballisták élete Szegeden.a­a. Az északi kerület amatőr futballsportj­ának nem ártott a professzionizmus bevezetése A vidéken korántsem ártott any­­nyira a professzionalizmus az ama­­t­őr sportnak, mint a fővárosban, de különösen­,nem tapasztalható visz­­szaesés az­ északi, kerületben, ahol nagyon kevés relációban lehet be­szélni a professzionizmus által elő­állott nehézségekről. Az északi, kerületben egy profi­­csapat alakult és pedig Miskolcon, a­z Attila, amely azonban a kerület legjobb csapataiból válogatta össze játékosait. Eleinte nagyon fájlalták az amatőregyesületek kiválóságaik eltávozását, de tulajdonképen ez csak jó hatással volt az egyesüle­tekre, mert így teljesen és könnyen megtisztul­tak az álam­atőrsérftől. Az Attila játékosszerződtetései természetesen nagy eltolódásokat okoztak az erávirányokban és így feltűnést keltett az előző évi baj­noknak, az MVSC nnek a hanyat­lása. Ezzel szemben a DVTK a ré­gebbi évek bajnoka nem érezte meg a hiányokat, kitűnő ifjúsági anya­ga pótolta az elvesztett játékosokat, és ma éppoly irig­y,­ erőt reprezen­tál, mint régebben. Ugyanezt el­mondhatjuk a legtöbb északi kerü­leti egyesületekről, úgy a miskolci csoportban mint pedig a mátra­­vidéki alosztályban is. A bajnok­ságért küzdő egyesületek továbbra is erősek maradtak küzdelmeik , az egész őszi szezonn­ah itt nagy él­vezetet nyújtottak, úgyhogy sportbelileg alig vesztett az

Next