Sporthirlap, 1927. január (18. évfolyam, 1-18. szám)
1927-01-01 / 1. szám
4 Elkeseredett küzdelmet vívnak a vidék amatőrjei a közönség közönyével Az érdeklődés a vidéken is a profimeccsek felé fordult . Az amatőr játékosoknak nincsen kedvük üres tribünök előtt játszani s a kedvetlenség a játéknívó csökkenésére vezet Jelentés a vidéki kerületek amatőr futballsportjának helyzetéről Az amatőr és a profifutball kettéválasztása új korszak kezdetét jelentette azoknak, a csapatoknak, amelyeknek tagjai szórakozásból, sportszeretésből játszák mérkőzéseiket. Bizonyosra vette mindenki, hogy az amatőr futball nívója az első időszakban feltétlenül nagyot sülyed, mert a legjobb játékosokat magába olvasztja a professzionalista nagyüzem. Ez be is következett, azonban az volt a hit, hogy a hatalmas amatőr tábor rövidesen új erőket fog kitermelni, akiknek a segítségével ismét, megfelelő színvonalra tud emelkedni az amatőr futballsport. Azzal is számolt mindenki, hogy az amatőrmeccsek közönsége meg fog csappanni, de arra nem mert senki sem gondolni, hogy a publikum teljesen cserben hagyja az amatőröket. Közel fél esztendeje, hogy a szétválasztás megtörtént, azóta már lejátszották az őszi fordulót s így teljes, bizonysággal megállapítható, hogy az amatőr labdarúgás teljesen tönkremegy, ha az illetékesek nem találják meg a gyors segítség módját. A fővárosban az amatőrcsapatok nyolcvan százaléka nem képes már a legszükségesebb kiadásait, sem fedezni és teljesen bizonytalan, hogy hányan tudják majd a tavaszi szezont végigjátszani. A fővárosi amatőr futball segélykiáltásai már eljutottak az illetékes tényezők füléhez, hogy lesz-e eredménye, az a jövő titka. A vidéki amatőrök sorsáról azonban semmi sem hallatszik. Pedig minden kerületben alakult egy proficsapat s ennek feltétlenül nagy hatása volt az amatőrsportra. Ez a hatás pedig semmiesetre sem lehetett kedvező. A vidék azonban nem panaszkodik, hanem összeszorított fogakkal küzd a megélhetésért, mert sportolni akar. Igazhogy " • a vidéken nincsen oly sok mrozicsapat, maradt elég jó játékos az amatőrfutball számára is, így a játék nívóban nem történtek végzetes eltolódások, az anyagi helyzet azonban itt sem rózsás, sőt sok helyütt válságos. . Azamatőrfutballra tehát a vidéken is súlyos következményekkel járt a profifutball bevezetése, amelynek egyetlen erkölcsi eredménye az álamatőrség megszűnése, mert bizonynagyon kis számban akad manapság olyan egyesület, amely anyagi ellenszolgáltatást tud nyújtani játékosainak. A vidéki kerületek amatőrfutballjának sorsáról, orvoslásra váró bájairól és a jövő kilátásairól iNagyon örültek Szegeden a futballsport kettéválasztásának. „Milyen jó élet lesz itt!“ — ábrándoztak a mindig ábrándozók. „Milyen magas nívóra emelkedik majd az amatőr futballsport!‘ — bizakodtak a mindig bizakodók. Jaj lett az ábrándozóknak és jaj a bizakodóknak. Mire télbe fordult az idő s az intézők te terjesztették jelentéseiket a szakoszályuk működéséről, sirató ének lett mindegyikből. Mert akárhogy is festették maguk elé a jövendő szép napokat, szomorú és sivár dekadenciába süllyedt a szegedi amatőrfutball. Az ősz elején megalakul a Bástya és ez — egyelőre legalább — kiheverhetetlen csapást mért az egyesületekre, annak ellenére, hogy a szegedi egyesületektől — természetesen a SzAK-ot kivéve — nem vett át egyetlen játékost sem. A szegedi amatőr I. osztály egyesületei ugyanazzal a csapatukkal vettek részt az őszi fordulóban, mint amelyikkel befejezték az 1925—26-os bajnokságot. Míg azonban a SzAK-al való rivalizálás még jelentett egy kis lüktetést egy kis izgalmat, ma már az amatőr I. osztály teljesen egyenrangú csapatai meglehetős nívótlan, dósítóink igen érdekes jelentéseket küldtek be. A jelentések közlését alább kezdjük meg. A sokszor sivár, unalmas játékba süt 1 .vesztették a bajnoki mérkőzéseket. És a dekadenciát az okozza, hogy a profik tudnak Szegeden, az amatőrök pedig, csak , lelkesednek. A lelkesedésből azonban alig-alig tudnak megélni, mert a közönség nem támogatja az amatőrcsapatokat, csak a profimeccsekre jár, hiszen még saját tagjaik sem kiváncsiak csapatuk meccseire. Nem csoda tehát, ha az ásító tribünök, megritkult állóhelyek, a bántó nemtörődömség, elég súlyos válságot idéztek elő. Néhány lelkes ember nem művelhet csodákat, ha hiányzik az eretékek, a közönség. Ez kihat a játékosokra is, kedvetlenek, néhanéha fellobban még bennük a régi virtus, de amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan ki is alszik. Nincs közönség, tehát nincs bevétel sem. Egy-két egyesület kivételével a legtöbbnek léte arra van hatírozva, hogy a mindjobban ritkuló mecénások kifizetik az adósságokat, előteremtik a múlhatatlanul szükséges pénzeket hogy máról-holnapra biztosítsák egyesületük sportolási lehetőségét A gúzsbakötött kéz persze nem tud dolgozni, csak . Nehéz az amatőr futballisták élete Szegeden Verseny- és Siposdíjék, jubileumi emléktárgyak nagy választékban Plakettek és érmek megrendelésre. Rajz utáni megrendelések specialitásom. Radványa kereskette Budapest IV., Apponyi-tér 5. Cipőre felszerelése 20X00, köszörülése és nikkelezése 6OXUU korona. Uj korcsolyák —■ remsch&rdt'és Po arwerke — legjobb gyártmányúak. 80,000-től 700,000 K-ig. . .105 t-X Az általunk eladott korcsolyákat szakszerűen beállítva s felcsavarva újjínentesen szolgáljuk k. Lébei* " álínán borotva- és -késá,V.-. - a. mű készülő ideje. ■ és nikke.ez C-telepe. Budapest, Vill., itákiczi-út Cl. Telefon: J. SS—19. - A láp ittatott 189-Ben. I SPORT HÍRLAP SZOMBAT, 1927 JANUÁR 1. SÍ SZÁNKÓ KORCSOLYA SKABA ÉS PLÖKLT BUDAPEST . CSAK Vk VI110S CSÁSZÁR-UT 33 Fesnáil 1895 óta . élet-halál vívja harcát a deficittel, amely az egyedüli látható eredmény a pénztárkönyvekben. És itt nincs segítség. A Bástya annyira magához szoktatta már a publikumot, hogy a valóban gyenge nívójú amatőrsportra senki sem kiváncsi, sőt még az sem tudott 1000 embernél többet megmozgatni amikor a profi Bástya az amatőr délkerületi válogatott- csapattal játszott. -1. A környező városokban azonban még élénk az érdeklődés az amatőrök meccsei iránt, bár már Makó, Szentes, Orosháza, és Félegyháza is kísérletezik a professzionalista csapatok szervezésével. Mindezek eredményeképpen állott be a nagy visszaesés az amatőrfutballban, Námolyre — mint már fentebb említettük — orvosság aligha akad. Talán szívós, szinte sziszifuszi propaganda, minden egyes ember személyes megnyerése még segítene a dolgon, ám a Bástyával itt, senki sem tudja felvenni a konkurenciát, viszont tilztos is lehet, mert az embereket a legkisebb ligameccs is jobban érdekli, mint akár a SzAK— SzTK amatőrmeccs. Alamatöizmus. Az csak volt valamikor a régi jó amatőrvilágban. A szegedi amatőrzsűri szigorú statútumokba fektette le működésének irányelveit, de ezeknek alkalmazására eddig sem került sor és a jövőben sem fog kerülni. A sorvadó amatőrfutballban, a klubok tengődő életében az álamatőrizmus teljesen ismeretlen valami. Örülnek, ha egyik napról a másikra meg tudnak élni és még csak arra sem igen képesek, hogy a megengedett állásközvetítést felhasználva, elhelyezzenek egy klél, jobb futballistát. De jobb futballista ma már nem jön Szegedre vagy ha jön, akkor is a Bástyához. A jó futballista mindenképpen profi akar lenni, amit bizonyít az is, hogy, amikor folytak a Bástya szervezési munkálatai, a szegedi klubokból nem egy játékos sietett felajánlani szolgálatait. Titokban fáj a szívük, hogy nem lehetek profik — a gyakorlatban azonban amatőrök maradtak. Nehéz, nagyon nehéz az amatőrfutballisták élete Szegeden.aa. Az északi kerület amatőr futballsportjának nem ártott a professzionizmus bevezetése A vidéken korántsem ártott anynyira a professzionalizmus az amatőr sportnak, mint a fővárosban, de különösen,nem tapasztalható viszszaesés az északi, kerületben, ahol nagyon kevés relációban lehet beszélni a professzionizmus által előállott nehézségekről. Az északi, kerületben egy proficsapat alakult és pedig Miskolcon, az Attila, amely azonban a kerület legjobb csapataiból válogatta össze játékosait. Eleinte nagyon fájlalták az amatőregyesületek kiválóságaik eltávozását, de tulajdonképen ez csak jó hatással volt az egyesületekre, mert így teljesen és könnyen megtisztultak az álamatőrsérftől. Az Attila játékosszerződtetései természetesen nagy eltolódásokat okoztak az erávirányokban és így feltűnést keltett az előző évi bajnoknak, az MVSC nnek a hanyatlása. Ezzel szemben a DVTK a régebbi évek bajnoka nem érezte meg a hiányokat, kitűnő ifjúsági anyaga pótolta az elvesztett játékosokat, és ma éppoly irigy, erőt reprezentál, mint régebben. Ugyanezt elmondhatjuk a legtöbb északi kerületi egyesületekről, úgy a miskolci csoportban mint pedig a mátravidéki alosztályban is. A bajnokságért küzdő egyesületek továbbra is erősek maradtak küzdelmeik , az egész őszi szezonnah itt nagy élvezetet nyújtottak, úgyhogy sportbelileg alig vesztett az