Sporthirlap, 1927. szeptember (18. évfolyam, 123-135. szám)
1927-09-01 / 123. szám
4 FTC tüllőiúti sporttelepe Vasárnap, szept.4-én d. u.fél 3 órakor Ferencváros- Kispest I. ligabeli bajnoki mérkőzés. SPORTHIRLAP HgmMmm.é&sta&áté-CSÜTÖRTÖK, 1927 SZEPTEMBER 1. Ne egyesületek ügye, hanem szövetségi ügy legyen nállunk is a Középeurópai Kupa Nem szabad megengedni, hogy idegen szövetségeknek vagy egyesületeknek beleszólása legyen a Középeurópai Kupamérkőzések magyarországi részének lebonyolításába . Románia csak akkor vehet részt a kupaküzdelemben, ha egyesületei rendezik a magyar és osztrák egyesületekkel szemben fennálló adósságaikat — Marad-e jövőre a mostani létszám vagy kibővül-e nyolcra? — A BT listájából Meiss Hugó küldi ki a kupamérkőzések magyar bíráit A Középeurópai Kupa-konferencia vasárnapi határozatairól már részletesen beszámolt a Sporthírlap. Voltak azonban olyan fázisai a konferenciának, amelyekről nem tájékoztatták még a nyilvánosságot. Ezért szükségesnek látjuk, hogy a konferencia anyagára még egyszer visszatérjünk, kiemelvén azokat a részleteket, amelyekről a nyilvánosság még úgyszólván semmit nem tud, így többek között szó esett arról, hogyan képzelhető el a Középeurópai Kupának jövőévi lebonyolítása. Az eddigi tapasztalatok már bőven elegendők voltak ahhoz, hogy ráikutassanak a kupamérkőzések előnyeire és hátrányaira, valamint azokra a hibákra, amelyek a rendezés folyamán felmerültek. Itt ismét előtérbe tolul a magyar kérdés, illetve az a visszás helyzet, hogy míg a külföldi futballszövetségek a Középeurópai Kupa ügyét mint szövetségi ügyet kezelik, addig a magyar szövetség a Középeurópai Kupának magyar részét teljesen átengedte az egyesületeinek és így tulajdonképpen a Hungária és Újpest képviselője állottak szemben a cseh, osztrák és jugoszláv szövetség képviselőivel. Ebből adódott azután az a nehézség, amelyet a konferencia még az Imperiál-szállóban megtartott pótülésen sem tudott közmegnyugvást keltően megoldani, hogy tudniillik a Sparta Hungária mérkőzésre csak félig-meddig sikerült terminusokat találni. Ausztriában, Csehországban és Jugoszláviában a szövetség egyszerű hatalmi szóval kitűzte a kupaterminus napját, kimondván, hogy azok az egyesületek, amelyek a kitűzött napokra bajnoki mérkőzésre is sorsoltattak, nem kötelesek ezeken a napokon a bajnokit lejátszani, hanem fogadhatják külföldi ellenfelüket vagy pedig játszhatnak annak székhelyén. A magyar szövetségben, illetve a professzionalista ligákban ennek keresztülvitele lehetetlen volt, mert a ligák mereven ragaszkodnak a kisorsolt bajnoki mérkőzésekhez és csak az egyesületek jóindulatán múlik, hogy sikerül-e valamely terminust a bajnoki mérkőzésről szabaddá tenni. A nehézségeket még fokozta az a körülmény, hogy a Sparta érthetetlen módon merev magatartást tanúsított a terminus kijelölésében, illetve abban a kérdésben, hogy a Hungária—Sparta budapesti mérkőzésével kapcsolatban bajnoki mérkőzések is elhelyezésre találjanak. Köztudomású, hogy a Sparta merevségén meghiúsult a Ferencváros-Nemzeti bajnoki mérkőzésnek egyidejű és egy pályán való lejátszása, ami jogos elkeseredést váltott ki az egyesületekből és meglehetősen antipatikussá tette a Középeurópai Kupa mai megrendezésének formáját. Kispest előzékenysége, valamint a Nemzeti önfeláldozása tette mégis lehetővé, hogy a Hungária szeptember 4-én a Spartát fogadhassa, amivel azonban csak a probléma fele nyert elintézést, mert a retour-terminus napja még ma sincsen fixírozva. A Sparta október 2-át szeretné a prágai terminusául, erre a napra azonban a Hungáriának a III. kerületi FC elleni mérkőzése van kisorsolva és a pályaválasztás joga a III. kerületet illeti meg. Nem valószínű tehát, hogy a III. kerületi FC ezt a jogot, feláldozza és főleg azt a jövedelmet, amelyet ez a nagyszerű terminus neki biztosít, hogy a Spartának szívességet tegyen és a mérkőzést egy sokkal rosszabb későbbi terminusra vigye át. A Hungária felajánlotta a Spartának, hogy próbálják közösen rekompenzálni a III. kerületet és ily módon elérni azt, hogy a Sparta kedvező terminushoz jusson. A prágai csapat vezetője azonban ettől is elzárkózott és így ma még teljesen bizonytalan, hogy a Hungária revánsmérkőzése Prágában október 2-án lesz-e, vagy pedig október 30-án, amidőn a Hungária szabadnappal rendelkezik. E hosszú és kínos alkudozások rikítóan mutatnak rá arra a hibára, amelyben a Középeurópai Kupa küzdelem magyar részének megrendezése leledzik. Célszerűnek látszik hogy a jövőben — úgy mint a többi futballszövetségekben — nálunk is a magyar szövetség vegye a kezébe a kupamérkőzések megrendezését. Ezzel kapcsolatban azoftiban kívánatos az is, hogy a közös rendezést az egész vonalon megszüntessék. Teljesen lehetetlen állapot az, hogy az idegen csapat beleszólhasson a magyar pályák programjába és előre kitervezett programok felborításával azok egzisztenciáját, sértsék. Nem is képzelhető el, hogy a professzionalista szövetség hajlandó legyen más alapon a Középeurópai Kupa megrendezését kezébe venni, mint azon az alapon, hogy e mérkőzések lebonyolításához a külföldi szövetségeknek és egyesületeknek semmi közük és a mérkőzésekkel kapcsolatos előmérkőzéseket a szövetség, illetve egyesületek szabadon állapítják meg. Ez az egyik és fontos megoldandó probléma a Középeurópai Kupában. Nem kevésbé fontos és már a konferencián is szóba került a jövő évi résztvevők számának és kvalifikációjának megállapítása. Tudvalevő, hogy a második kupakonferencia felvette a kupában résztvevő nemzetek sorába Romániát is, azzal az ígérettel, hogy a jövő évben kapcsolódhatik be a mérkőzésekbe. A román szövetség megbízásából Fodor Henrik dr. megkérdezte a konferenciát, várjon fentartja-e ezt a határozatát és megtette-e az előkészületeket arra nézve, hogy Románia a jövő évi kupamérkőzésekben tényleg részt is vegyen? Meglepetéssel értesült ekkor arról, hogy Meisl Hugó Románia bekapcsolódását még nem tekinti véglegesnek, hanem csak kilátásba helyezettnek, amelyre akkor fog sor kerülni, ha azt a viszonyok megengedik. Ezzel ellentétben az elnöklő Bernár dr. konstatálta, hogy Románia teljes jogú tagja a kupabizottságnak és így jogai a jövőben feltétlen respektálandók. Maga az a körülmény azonban, hogy a kupaszövetség főtitkára a budapesti konferencia határozatát nem tekinti teljes mértékben kötelezőnek, arra enged következtetni, hogy Románia belekapcsolódása körül még súlyos viták várhatók. A magyar álláspont ebben a kérdésben csak egy lehet, hogy a kupabizottság budapesti határozata kötelező és amennyiben Románia részt akar venni a jövő évi kupamérkőzéseken, ezt a jogát tőle elvitatni nem lehet. E román problémával kapcsolatban természetszerűleg felmerült az a kérdés is, hogy mi történik akkor, ha Olaszország, Németország, Svájc jelentkezik a Középeurópai Kupában való részvételre. Meisl Hugónak, valamint a cseh delegátusoknak a véleménye az volt, hogy egyelőre nem célszerű a résztvevők számát emelni, vagy ha már emelik, akkor Meisl Hugó szerint csak az egyes országok bajnokai és a tavalyi Középeurópai Kupagyőztes vehetnek részt a konkurenciában. Ezzel szemben Fodor Henrik dr. véleménye oda konkludált, hogy a résztvevő nemzetek száma nyolcig kibővíthető, mert hiszen ez összesen tizenhat csapatot eredményezne, ami terminusokban annyit jelent, hogy annak a csapatnak, amely a döntőig felverekszi magát, az eddigi hat terminuson kívül további két terminusra van szüksége. Ez pedig könnyen elérhető, ha a kupamérkőzések lebonyolítását nem szorítják össze rövid idő keretébe, hanem legalább egy félévi időtartamra kinyújtják. A konferencia nem tudott ebben a kérdésben végleges elhatározásra jutni és úgy döntött, hogy a legközelebbi értekezletén fog érdemben ezzel foglalkozni. Szóba került az a körülmény is, hogy olyan országok, amelyeknek egyesületei más országok egyesületeivel szemben fizetési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, ne vehessenek részt a Középeurópai Kupában. E javaslat elsősorban Románia ellen irányult, amelyre különösen Ausztria haragszik, miután több román egyesület bécsi csapatoknak adósa maradt a költségmegtérítésekkel, így a Kinizsinek mintegy két éves tartozása áll fenn a Wiener Sport Clubbal szemben, valamint a kolozsvári Hagyibor is tartozik a Wiener Amatőr Sportvereinnek. A felmerült panaszt a konferencia teljesen jogosnak találta, sőt Magyarország is kénytelen volt ehhez csatlakozni, hiszen magyar egyesületeknek is vannak ilynemű követeléseik román egyesületekkel szemben. A III. ker. Futball Club, a Vasas, a Sabaria jelentős összegeket követelnek román egyesületeken és a román szövetség gyakori felszólítások ellenére sem hajlandó e követeléseknek érvényt szerezni. Éppen ezért a konferencia kénytelen volt arra az álláspontra helyezkedni, hogy amenynyiben Romániának a Középeurópai Kupában való résztvételi jogát el is ismerné, azt addig semmi körülmények között nem teljesíti, ameddig a román szövetség valamennyi egyesületét nem kötelezi arra, hogy fizetési, kötelezettségének haladéktalanul eleget tegyen. Végül a bírókérdés adott hoszszabb vitára alkalmat, amelyben szintén magyar részről merültek fel komoly nehézségek. A külföldi szövetségek nem hajlandók államot törni az államban és nem ismerik el saját bíró testületeik szuverén bíróküldési jogát. A magyar szövetség viszont teljes mértékben respektálja a BT bíróküldási jogát ésezen a ponton a BT jogainak megcsorbítása árán nem hajlandó deferálni a külföldi szövetségeknek. Mindössze annyit ígérhetett meg, hogy megpróbálja rábírni a magyar Bíró Testületet arra, hogy a középeurópai kupamérkőzésekre a BT által kijelölt bírólistából a középeurópai kupabizottság főtitkára nevezhesse meg a kiküldendő bírót. Ha a BT a Professzionalista Szövetségnek, illetve egyesületeknek ezt a kérését elfogadja, ezzel ideiglenesen meg van oldva a helyzet, ha azonban nem, úgy inkább a magyar egyesületek és a szövetség, valamint a Bíró Testület elállnak attól, hogy külföldi középeurópai kupamérkőzéseket magyar bíró vezessen. Örömel értesülünk egyébként arról, hogy a Professzionalista Szövetség közbenjárása máris sikerrel járt és a Bíró Testület kivételesen beleegyezett abba, hogy az általa kijelölt bírák közül Meisl Hugó küldhesse ki a középeurópai kupamérkőzésekre a magyar bírákat. Elmaradt a MAC—Ferencvárosi SE Magyar Kupa-mérkőzés Tegnap délutánra volt kitűzve a MAC—FSE Magyar Kupa mérkőzés, amely azonban elmaradt, mert Szőke bíró az esőtől mélyen felázott margitszigeti pályát a mérkőzés megtartására alkalmatlannak találta. A csapatok ennek folytán kénytelenek új terminusban megállapodni, ami azonban komoly nehézségekbe ütközik, mert a MAC ősszel nem rendelkezik szabad terminussal. Tai • ‚ο›,›Joo Swanson lel. ,63—99. al. ártatlan Don Juan Előad. hétk. 4, Vigj. 8 felv. Fősz. Clara Bow, 3 A6, Vz8, írl.d. Billje Dove CORSO A dáma Váci utca 9 Vígjáték 8 felv. Fősz. Glória IISTAR-sziNHÁZAK: határok SzifeSilím Dráma 8 felvonásban. § Rapcuk Fősz. Olga Csehov* A nagy finis ! Sportfilm 8 felvonásban I Corvin Fősz. Marion Nixon. Előad, naponta: Az Egó határok Dráma H felvonásban. I Kamara fősz. ol ga tsehovs. jj fel. József 410—274 no .tvtiviti Előad, naponta: A 513gy r.IHJö l/15, Viz, Sós 10 ó. Sportfilm 8 felvonásban Fősz. Marion Nixon. HíradókA . . . IZÉ . . . jr b\ Elinor Glyn filmjátéka, a fősz. Clara Bow és Antonio Moreno \JUfJTu? NORMA Egy szép leány tört. Fősz. Nőj mc Talmadge és Beregi Oszkár i_, , , oni •1.' Előadások: két u. (a premiernapi 091_00 jen is): 5,'/18 6s ‘/slO. Vasár- és • 1 * “ ünnepnap 3/-4, *nS, 8, 10 órakor. PALACE Don Quichote Filmszínház Zoro és HuTM lu felvonásos New-York polo- filmje, tával szemben. Modern inkvisítio Tel. 1. 885—23. dráma 8 felvonásban. Fősz. Előad. 4,6,8,10. Dolores Costello. Híradók "OMMIA harry pielo legújabb bravurfilmje: tel: József 1—25 A Romanovok kincse Előadások kezd.' Filmjáték 10 felv. !iétk.i/2 S,‘/?8. VslO HaHo ! Egy szóra 2 vas. 4. (i. 8 és t» Hlmrevfi 8 felv. Híradók mESATM'íA ádáma 1.1 Vlgjáték 8 felv. Fősz. Glória le!.. J. 480—4b. Swanson, Eugene O’Brien Előadások: Az ártatlan Don Juan 11! és fél 10. Vlgj. 8 felv. Fősz. Eddie Cantor, V 4,1/16, V18 ,Wall! Clara Bow, Billie Dove 1 0 I Don Qulchote i Zoro és Huru 10 lelvunásos i i ' s dráma 8 felvonásban. Fősz. Dolores Costello. Híradók Tel.: T. 220-18 Előadások: hétköznap VzS, 8 /48 , és T. 292-50 10, vasárnap 4, 0, 8. 10 ó.