Sporthirlap, 1930. május (21. évfolyam, 49-62. szám)

1930-05-01 / 49. szám

1830, MJU l *) ,; T VJE T t * Csütörtök Budapest, XXL évf. 49. sz. 1930 május 1. JMT€í 20 fillér l^portVtfW \ Szerkesztőség és kiadóhivatal: dadapest, VI. kerület, Rózsa-utca 111. III. emelet Távirati cím: Sporthirlap Budapest Telefonszám: Szerkesztőség: Automata 106—54. Kiadóhivatal: Aut. 112—44 Előfizetési árak: Belföldre egy negyedévre 5 pengő (egy hónapra 2 pengő) Ausztriába 6 pengő. Csehszlovákiába 70 Ke. Egyéb külföldre egy negyedévre 7.50 pengő. MEGJELENIK HÉTFŐN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON Egyes szám ára: Belföldön 20 fillér. Ausztriában 30 gr. Jugoszlávia 3 dinár. Csehszlovákia 2 Ke. Románia 10 lei. Franciaország 1.50 fr. Olasz­ország 1 L. Németország 20 a. pf. Amerika 5 cent. Levélcím: Budapest 62, postafiók 82. Sorsoltak a Davis Cupre: Kehrling pénteken mérkőzik Haradával Mii várfuiik. Prdgdíól ? A forrongás és formálóáás szajló korsszatkának magyar—c&ef>- sszlovák válogatott mérkőszése — A íuláokló stílus fielyeíí asz erő csapatát állítjuk ki — 'Prága is kísérleti állomás Hogyan sszületett meg Palalci „vascsapata"*? Kissé összekuszátódott a tavaszi válogatott járás. Neon volt divatban azelőtt soha, hogy hétköznapra ma­radjon. a magyar—csehszlovák válo­gatott mérkőzés, nem lett volna így most sem, ha nem kellett volna az el­halasztott olasz—magyar, meg a pün­kösdi kongresszusi mérkőzések miatt legalább ennek az egy mérkőzésnek a napját május elsejének hétköznapjára tolni. Ki tudja, jól van-e így, éppen a magyar—olasz mérkőzés okából... Ha nem volna Európa-Kupa, a cseh­szlovákokkal való találkozás jelentős lenne akkor is. Tavaly álltunk úgy, hogy a futballsportunk nagy-ereje a mélyponton foghatta volna meg a csehszlovákok válogatottját. Ami soha nem sikerült, egy prágai válogatott győzelem akkor kecsegtetett a legszíne­sebben. Emlékszünk a botránymérkő­zésre, amely végül döntetlent hozott, népterrorral erőltetett, de még akkor is sokban hibás osszeállitású váloga­tott csapatunknak. A mai magyar válogatott gerince ott volt Prágában már az ősszel. Csak mást hiányzik a sorból Kalmár, aki talán egycsapásra rózsásra raj­zolhatná a bizakodásunkat, nem is a prágai, hanem a magyar- olasz mérkőzés várakozásában. Aztán még valami jellemző változás futott végig a válogatott csapaton, annyira jellemző, hogy feltűnő tanulságokat olvashatni ki belőle: /tsz erő és szívósság csapata Prágában Az őszi válogatott még így állott: Aknai — Mandl, Fogl III. — Bor- sényi, Kalmár, Korányi — Markos, Takács IL, Turay, Toldi, Hirzer. A mai meg így: Aknai — Korányi, Fogl III. — Sáros (Steiner) Turay, Vig — Titkos, Takács II., Kcmtzky, Hirzer, Kohut. Korányi és Turay hátrább vonult, a maguk robusztus játékmodorának megfelelően. A csatárból fedezet, a fedezetből hátvéd lett. Ahol kidőlt va­laki, mint a Borsányi helyén, ott is a nagyerejű Steiner-Sáros került elő­térbe, a leváltott Tánczos helyére pe­riig a messze túráról érkező Markos helyett Titkos került. És a tartalé­koknál is: Toldi és Barátky. Az erő és szívósság az egész vonalon. Hogyan jutott el idáig a szövetségi kapitány? Nem Pataki Mihály jutott el idáig, hanem a magyar futball. A speciális magyar bíráskodásnak van különlegesen nagy része ebben, nem árt egyszer már erős hangon beszélni erről, olyan napokban, amikor re­mélni lehet, hogy felfigyelnek rá azok, akiknek a sors a kezükbe adta a dolgok irányítását. Mi lett a magyar stílusból? * A magyar futballsport sajátságos stílusáról kell beszélni, amit váloga­tott mérkőzéseken szeretne boldogan üdvözölni az ember, de egyre keve­sebbszer üdvözölheti, amióta a ma­gyar bírák szépen kitermelték a ma­guk különvágányokon haladó mód­szereit. Kár volna ezekben a kérdé­sekben a futballszövetséget szólon- gatni, amikor ebben csak két tényező­nek van szava, a bíráknak és a tréne­reknek, ■ de az utóbbiaknak csak alig valamicske, mert hiszen a trénerek a rájuk bízott játékosanyagot úgy kénytelenek vezetni, amint azt a di­vatos bíráskodási irányzat diktálja Arról van szó, hogy a magyar bírák egészen más­fajta futballjátékot erőszakol­tak miránk, mint amit a nyugat nemzetei játszanak. Nem beszélünk most a gyakori sé­rülésekről, ezek csak következései a Markos módszernek, amely kiírtja a férfias játékot, de melegágya a rejtett bűnök­nek. A nyugati futballista nekidől és elnyomja a partnerét, ha tudásban már nem bír vele, de nálunk tilos az ilyesmi és inkább a rejtett kaszálás, elakasztás, ^ bokarugás divatozik. Innen van az, hogy az olasz, svájci, vagy angol és német futball kiválósá» gait nem rugdalják agyon, a ma­gyarét meg igen, holott amazok fut- hallját tartjuk mi „keménynek”. A magyar klasszisfutballista állan­dó önvédelmi harcban áll, így kerül egyre hátrább a jelentősége. A fel­színen a vasfizikumú játékosok sza­porodnak. A játékszabályokat egyformán fo­gadták el a FIFA egész világában. A 9. § a) pontja így beszél: „Ellenfelet elgáncsolni, abba rúg­ni, vagy ugrani nem szabad”. „Az eUökés megengedett dolog, ha az nem erőszakos, nem veszélyes és nem kézzel történik”. „Játékost hátidról ellökni nem szabad, kivéve, ha az szándékosan tartja fel ellenfelét”. Sem több, sem kevesebb, világosan érthetni belőle. Mégis az a helyzet, hogy a magyar futbalista az egész idényben kénytelen egy lefojtott és telje­sen meghamisított futballjáté­kot folytatni, mert ellenkező esetben a bíró kétségbeesetten fúj. A tréner is kénytelen erre a hamis Ma és minden nap esie fél 9 órai kezdettel nagy nemzetközi professzionista birkózó-mérkőzés a városligeti Sportarénában Helyárak 70 fillértől 3 pengőig futballra tanítani a játékost és a vé­gén, mikor a válogatott mérkőzés kö­vetkezik, akkor a közvélemény az utolsó héten a kapitánytól sürgeti, hogy csináljon neki olyan csapatot, ami jó t^gye:1 a -'■p&pyol. vm-'v vagy cseh együttes ellen és jó legyen a**német, vagy olasz, vagy angol bíró szájaíze számára. fit mi játélimodorunlclcal csalc hátrányban leve­liink Most is Prágába megyünk, most is más m.iljöbe jutnak a magyar játéko­sok, mint amilyent idehaza kénysze­rűségből megszoktak. Az ellenfél szabadon fogja lök- dösni a mieinket, akik meg sem tanulhatták ezt a fajta játékot és ha Reagálnak, hát szabályta­lanul reagálnak. A magyar közönséget félrevezették. A túráinknak még az előkelői is tel­jes méltósággal sípolnak, ha egy já­F utbafffelszerelések KERTÉSZ Tódor ós WESZELT látván RL Váci-utca 9 Árjegyzék ingyen tékost akármilyen formában felíök- nek. Hogy az ellökés szabályos lehet, arról szó sem esik. Csak jelentékte­len részleteknek tetszik ez a néhány megállapítás ég éppenséggel nem lát­szik ideiieni, egy válogatott mérkő­zés prológusába. A magyar atmosz- 3 féra persze követeli a maga meggyő- ■ ződése szerint való ítélkezéseket, s a külföldi bírák sem tudták mindenkor kivonni magukat a pesti tömeg szu-g- gesztív ereje alól. Csak a Prince Cox esete lebegjen a szemünk előtt. Őt a magyar közönség elkönyvelte jó túrónak, ara­nyos bírónak, a magyar BT köreiben pedig mintapéldának emlegették. Prince Cox ugyanis szintén képtelen volt függetleníteni magát a budapesti tömeg szuggesztivitásától. De milyen más volt Prince Cox Bázeliben! Ott nem befolyásolta a közönség s így a 1-ssájci csapat is igazi stílusában lép-

Next

/
Thumbnails
Contents