Sporthirlap, 1930. május (21. évfolyam, 49-62. szám)

1930-05-01 / 49. szám

CSÜTÖRTÖK, 1930 MÁJUS 1. SPORTHIRLAP 1. Korányira opciót szerzett a Ferencváros 2. Miért ment el Szedlacsik Szegedre? Riport a viharos szegedi vasárnap délutánról Írta: Bús Fekete László A kiküldött tudósítók részletesen be­számoltak a három­ egyes győzelem­ről,­­amelyet a Bástya lelkes csapata vasárnap délután az újszegedi pályán Újpest bajnokaspiráns együttesével szemben kiverekedett. Megállapították, hogy Iváncsics nem ítélt tizenegyest az Újpest ellen, amikor pedig penaltyt kellett volna adnia, meg hogy rögtön utána tizen­egyest diktált a Bástya ellen, még­pedig jogosan, Korányi kapu előtti faultjáért. Továbbá, hogy ez a nem­ következetes ítélkezés mérhetetlenül felizgatta a helyi csapat közönségét, amely aztán parázs tüntetésbe fogott a bíró ellen. De a tüntetésen túl a publikum rohamra biztatta a saját csapatát is és a csapat lelkes játékkal három gólt lőtt Aknai kapujába. Ez­zel meg is nyerte — megérdemelten — a mérkőzést, amelytől pedig na­gyon sok függött. Egyrészt talán Uj- SÁTOR Készítőnél: VIHARKABAT WUfo eYUUHÁL, VII., Károly-körút nő­i s/c. Tea.: 1. 321-02 a Magyar Siabideisios Egyesület hivatalos száillója pest bajnoksága, másrészt talán a Bástya kiesési zónába való kerülése, amelyet a szegediek mindenáron el akartak kerülni. Szóval ezt már mind tudja a közön­ség és így azt hinné az ember, hogy ezek után semmi mondanivalója nincs annak az újságírónak, aki — végig­nézve a szegedi mérkőzést — még mindig a viharos szegedi vasárnap eseményeivel foglalkozik. Mindaz, ami alant következik, bi­zonyítja, hogy történt ott még éppen elég megírnivaló. Amit Szedlacsik mond A mérkőzés előtti amatőrmeccs alatt beszélgettem Szedlacsikkal, a Ferencváros volt válogatott játékosá­val, akit a Bástya megvásárolt és aki remek játékával már az első vasár­nap hőse volt a szegedi meccsnek és kedvence lett a Bástya-közönségnek. A jószágé tavaszi vasárnap kék ege alatt a SzAK amatőrcsapata ve­rekedett a HTVE tizenegyével, ami­kor a kerítésnek dőlve mesélni kez­dett Szedlacsik. — Hogy érzi magát Szegeden? — ez volt az első kérdésem. — Kitűnően — felejt mosolyogva. — Kár, hogy csak három meccs van már hátra, mert különben lehoznám a családomat is Szegedre ... — Miért jött le a Ferencvárostól? Meghúzza a vállát, kicsit vono­gatja, aztán megnézi az eget és hal­kan válaszol: — Engem mindig mellőztek a Ferencvárosban... örültem hát, hogy eljöhettem onnan. — Mellőzték? — Nem játszatták. — Ki hagyta ki a csapatból Nem felel. Én kérdem meg: — Potya? --- Hát ő is ... meg mások is... Itt legalább. .játszhatom majd.­­— Pesten­ azt beszélik, hogy kétezer pengőt kapott azért, amiért lejött Szegedre. Igaz ez? — Nem kaptam én egy fillért sem. — Egy fillért sem? — Csak elengedte a Ferencváros, amivel tartoztam még nekik. — Tartozott a Ferencvárosnak? — Még az üzletemhez adtak köl­csön, de a tartozásom már neon volt kétezer pengő sem. Hiszen hónapok óta nem kaptam fize­tést a Fradiban__y levonták a fizetésem az adósságom törlesztésére... A beszélgetés alatt mellettünk áll Sziklai Jenő, a szegedi Városi Szín­ház főrendezője, a Bástya leglelkesebb drukkere, aki boldogan lobogtat egy számolócédulát a kezében: — Itt a mai csapat... én állítottam össze ... beküldtem a kávéházból az igazgatósági ülésre és ez ment ke­resztül a szavazáson! — Te mi vagy a Bástyánál, igaz­gatósági tag? — kérdem tőle. Szedlacsek felel helyette nevetve: ■ — Annál is több! Mi van Korányival? — Hát akkor mondd meg kérlek, hogy mi va­n Korányival? Eladta a Bástya a Ferencvárosnak, vagy sem? — fordultam ekkor Sziklaihoz. Sziklai rejtelmesen összeráncolja a homlokát és suttogni kezd: — Kérlek, Korányit nem lehet eladni... Nézd meg ezt a töme­get ... — és a közönségre mu­tat — ide egy lélek se jön ki többet, ha a Kronit eladják... aztán meg a város is megvon minden támogatást tőlünk, ha megválunk tőle ... * — Szóval? — Szóval Korányi marad, — feleli. Szedlacsik sunyin nevet az orra alatt. Megkérdem tőle: — Szóval nem marad Szegeden Ko­rányi? így felel­: — Én úgy tudom, hogy a Ferencváros opciót kapott Korányira. Sziklai tiltakozik: — Nem adjuk el! Legfeljebb, ha kiesünk az első osztályból... mert akkor úgyis mindennek vége! (A beszélgetés a meccs előtt folyt le, amikor még a Bástyának csak 14 pontja volt és három meccse idegen­ben a Hungária, a Bocskay és az Attila ellen.) Én ellentmondtam Sziklainak: — Ugyan ... dehogy estek ki .. . erről szó sem lehet! Szedlacsik közbeszól: — Kár, hogy a három hátralevő meccs idegenben van. Én Korányiról szeretnék hivatalos nyilatkozatot kapni, mire Sziklai oda­hívja Kardos Mihályt, a Bástya egyik vezetőjét, aki kérdéseimre a követke­zőket mondja az ügyről: — Máriássy doktor lent járt Szegeden, akivel elintéztük Szedlacsik megvételét és ezzel kapcsolatosan opciót adtunk a Ferencvárosnak arra, hogy ha eladjuk Korányit, akkor csak nekik adhatjuk el. — Állítólag a Hungáriának régeb­ben opciója van rá . . . — mondom. —­ A Hungáriának csak volt opció­ja Korányira, — ez a felelet — de ez­­ az opció lejárt anélkül, hogy a Hun­gária élt volna vételi jogával. — Pesten fantasztikus összegekről mesélnek, amit egyrészt a Bástya, másrészt Korányi kap a Ferencváros­tól Kar­dos így felel: — Természetesen a megállapodás részleteit nem mondhatom el, de szó sincs fantasztikus összegekről. — Egyelőre az a helyzet, hogy Szedik esik átengedéséért vállaltuk az ő fe­rencvárosi tartozásának kifizetését és ez az összeg vagy lemegy a Korányi vételárából, — vagy ha nem adjuk el, — kifizetjük abból az összegből, amit a Hungáriától Vargáért kaptunk/ Schissler feljelenti Kardost a BT-nél Ezt a higgadt nyilatkozatot Kardos Mihály még a mérkőzés előtt tette. A mérkőzés alatt azonban teljesen elvesztette a kontenanszát és annyira megfeledkezett magáról, hogy állandóan bottal fenyegette Schissler Józsefet, a BT alelnö­két, aki hivatalosan járt lent va­sárnap Szegeden, hogy ellen­őrizze a Bástya-pályát. Schissler terjedelmes feljelentése már a BT hivatalos fóruma előtt van és mi, akik szemtanúi voltunk Kardos Mihály fenyegető magatartásának, — amely igazán nem volt méltó egyesü­leti vezetőhöz — csak megerősíthet­jük mindazt, amit a sértett bíró föl­jelentésében előadott. Kardos Iváncsics ítélkezésein felbő­szülve, sétabotjával a levegőben hado­nászva a meccs alatt folyton Schiss­­iert aposztrofálta sértő szavakkal, aki más hely hiányában a kerítésnek tá­maszkodva volt kénytelen végignézni a mérkőzést. Schissler a félidőben, majd a meccs után lefolyt botrányról is beszámolt a BT-nek, ahol — értesülésünk szerint — ma az a hangulat, hogy mindaddig, amíg a sértésekért a­z, megfelelő elégtételt meg nem kapják a Bástyától, illetve Kar­dos Mihálytól, nem küldenek bírót a Bástya szegedi mérkőzé­seire. Befejezésül még elmondom, hogy idehaza elmeséltem Máriássy doktor­nak, a­­ Ferencváros igazgatójának, Szegeden szerzett információimat. — Szóval a Ferencvárosnak opciója van Korányira? — kérdeztem. — A Ferencvárosnak sokkal többje van, mint opciója... — felelte Má­riássy és rejtélyesen mosolygott a szavaihoz. .MODIANO cigarettapapír készítése Hollandi­a félgyártmányok számára A Magyar Labdarúgók Szövetsége országos elnöksége az egész ország labdarúgó társadalma nevében mély fájdalommal jelenti, hogy szeretett és nagyrabecsült alelnöke és a Délnyugat­­magyarországi Labdarúgók Alszövetségének elnöke at.Oberhammer Antal országgyűlési képviselő úr 1930 április hó 28-án váratlanul elhunyt. A magyar labdarúgás ügyének önzetlen, lelkes vezetője, irá­nyítója és vezére volt, szeretettől áthatva dolgozott hosszú éveken keresztül a magyar labdarúgósport és ezen keresztül a magyar ifjúság testnevelése érdekében, amely örökké emlékezetes marad szövetségünk életében. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni! 3 A Losonci AFC nagy fölénnye­ nyerte a kerületi derbit LAJfC—FTC 7:0 (6:0) A Sporthírlap losonci tudósítójától Háromezer néző előtt folyt le a LAFC-pályán a kerületi derbi,­ a Lo­sonci AFC és a Füleki TC között. A nagy formában levő LAFC szép játék után fölényesen győzött 7:0 (6:0) arányban. A váratlanul gyengén sze­replő fülekiek még több gólt is kap­hattak volna és csak az önfeláldozóan védő kapusnak köszönhetik, hogy en­nél is­ súlyosabb vereség nem érte. A­z első félidő harmadik percében éri el a LAFC első gólját Molnár I. révén, majd az 5. percben Színek, a 10-ikben Rainiss tizenegyesből,, a 25. percben Paragny, az 29-ikben ismét Rainiss ugyancsak tizenegyesből, végül a 42. percben Molnár I. lövik a gólokat. Szünet után a LAFC fékez. A 20-ik percben tizenegyest rúg Fülek, de a LAFC kapusa szép elvetéssel véd és négy perccel utóbb Szirák révén még egy hetedik góllal beállítja a végered­ményt. A győztes csapatban Eszter, Zadrobilek, Mazár dr., Rajniss és Molnár I. voltak jók, a fülekieknél egyedül a kapus játszott jól. A mér­kőzést, Siebert (Rimaszombat) erős kézzel vezette. Előzően a LAFC B­ csapata 11:1 (9:1) arányban verte a Kolnói SC-t. Május elsején a LAFC az SC ZiR­­nát verő Turesewski Sláviát látja ven­dégül, május 4-én, vasárnap pedig a Rimaszombati ME-vel játssza le baj­noki meccsét.

Next