Sporthirlap, 1930. október (21. évfolyam, 106-116. szám)

1930-10-02 / 106. szám

Szelvény a Seppbajnoksághoz Október 5-iki bajnoki mérkőzé­sek: Budai „11”—Sabaria III. ker. FC—Hungária Kispest—Vasas Bástya—Ferencváros — Pécs-Baranya—Újpest | Bocskai—Nemzeti.­­ A pályázó neve | A pályázó lakása........................­­ ......— ......................— A szelvényt legkésőbb szomba­­­­ton, október 4-én kell postára adni, akadályozta. Természetesen ennek tu­datában Blum Zoltán működésének első percétől kezdve elkövetett min­dent, hogy ezen a bajon segítsen és ahogy én látom, ez már száz százalékig sikerült neki. — A klubvezetőség, élén Gschwindt elnökkel, teljes mértékben segédkezet nyújtott ehhez a munkához és ma már csak egyetlen tényező van, amely a Ferencváros csapatát a teljes harci készség kifejtésében akadályozza, még­pedig az, hogy néhány játékosunk többé-kevésbé súlyosan sérült és vagy egyáltalán nem játszhat, vagy nem úgy, mintha teljesen fitten állana rendelkezésre. A közbevető kérdésünk: — A Ferencváros mostani játékos­anyaga — eltekintve a sérülésektől — megfelelő-e a zöld-fehér reneszánsz megteremtéséhez ? —­ Játékosgárdánk ennek a célnak teljesen megfelelő. Jó anyagban nincs hiány és minden posztra nemcsak egy, de legalább két minden tekintetben megfelelő emberünk van Csak a centerhalf helye kivétel, mert itt, sajnos, a beteg Bukovit nem tudtuk megfelelően pótolni, ami egyébként szintén hozzájárult ahhoz, hogy a csapat játékának szín­vonala nem érte el a kívánt mértéket. Most azonban ennek a kérdésnek a rendezése is folyamatban van. — Sárosival? — Erről nem nyilatkozhatom, leg­feljebb annyit, hogy Sárosi, akármilyen kitűnő játé­kos is, legfeljebb néhány hónap, esetleg még hosszabb idő múlva lehetne megfelelő tartalékja Bukovinak, mert a kondíciója még nem teszi al­kalmassá őt egy esetleges hosszabb ideig tartó állandó helyettesítésre. SPOR­THÍRLAP CSÜTÖRTÖK, 1930 OKTÓBER 2. A Ferencváros, az FTC, az FFC és a játékosok A tippelők külön is megbírálják a drezdai kudarcot Egyetlen pályázónk sem találta el a vasárnapi válogatott mérkőzés eredményét . Ami már most az először­ fel­adott kérdés többi részét, például a B. tribün ügyét illeti — folytatja Pa­taki Mihály —, megállapíthatjuk, hogy itt sokkal több volt a komolytalan hí­resztelés, mint a komoly alap. Akad­tak, akik az FFC-n keresztül akartak ewpsek ellen '­kálódni, de ehhez a Bj végy a patikában tribünnek, mint egésznek, semmi köze. Az FFC szombaton este tartott választmányi ülésén foglalkozott ezekkel a hírekkel és egyhangúlag megállapította, hogy a B­ tribünt magába foglaló Ferencvárosi FC nem azért ala­kult, hogy a Ferencváros veze­tősége ellen akciókat vezessen és annak munkáját akadályozza, hanem ellenkezőleg azért, hogy annak háta mögé állva mint egy fallanx védje és támogassa a zöld-fehér színeket. — És milyen a viszony a játékosok és a vezetőség között? — Én, mint a vezetőség tagja nem mondhatok mást, mint hogy a vezetőség a legnagyobb szere­tettel veszi körül a játékosokat és mindent el akar követni, hogy valóban jól érezzék magu­kat a Fradi-családban. De — mondom — természetes, hogy egy vezetőségi tag így beszél; talán célszerű volna maguktól a játékosok­tól megkérdezni ugyanezt, mert az a felelet a kompetens. Egyébként, hogy azok a bizonyos hideg, sőt rideg han­gulatra vonatkozó hírek mennyiben felelnek meg a valóságnak, arra csak azt mondhatom, hogy a Ferencváros pénteken hivata­los klubvacsorát rendez, amelyen részt vesz a vezetőség, elnö­künkkel, Gschwindt Ernővel az élén, továbbá a játékosgárda és az FTC, va­lamint az FFC is. A jövőben egyéb­ként ezeket a klubösszejöveteleket kö­zös uzsonnák és vacsorák formájában rendszeresíteni fogjuk. — Mi a helyzet az igazgató­ kérdés­ben? A mostani megoldás véglegesnek tekinthető? — Klement Sándort ugyan ideigle­nesen bízták meg az igazgatói teen­dők vezetésével, de nincs semmi tudo­másom arról, hogy szó volna a jelen­legi helyzet valamilyen irányú meg­változtatásáról. De az igazgatóról lé­vén szó, el kell még mondanom vala­mit az igazgatóságról. Azt szokás mondani, hogy nálunk semmihez sincs senkinek hatásköre és mindent az igazgatósághoz kell visszavezetni.­­ Tény az, hogy a fontosabb kérdések­ben az elnök és az igazgatóság hatá­roz, mint ahogy minden részvénytár­saságnál, de a folyó ügyek és a csa­pattal kapcsolatos teendők ellátására megvannak a megfelelő szervek és sze­mélyek, akik függetlenül működnek és biztosítják a munka zavartalan folyto­nosságát a klubban. — Mindezeket egybevetve — mon­dotta Pataky Mihály — a vezetőség, a tréner és a csapat egy akarattal mun­kálkodik a Ferencváros színeiért; mi megteremtünk mindent, ami a csapat nyugodt és harmonikus működését le­hetővé teszi és bízunk abban, hogy a most megoldandó feladatokban és a későbbi küzdelmekben is csillogni fog­nak a Fradi régi harci erényei. Az erkölcsi és testi kondíció A tréning közben véget ért és így alkalmunk volt Blum Zoltánt, a csapat trénerét is megkérdezni, hogy megfe­lelőnek tartja-e a csapat testi és lelki kondícióját az előtte álló nagy felada­tok megoldására. Blum Zoltán a követ­kezőket mondotta: — A csapatban teljes az egység és a harmónia. Barátság és bajtársi ér­zés fűzi össze a játékosokat és mindaz, amit róluk és velük kapcsolatban be­szélnek, nem érdekli a játékosokat. Az erkölcsi kondíciót a legtelje­sebb mértékben kielégítőnek tar­tom, a testiekkel még néhol baj van, de remélem ez is a legrövidebb időn belül rendbejön. Annyi bizonyos, hogy sérültek és egészségesek egyöntetűen a legnagyobb lelkesedéssel készülnek a következő harcokra és remélem, hogy az első győzelem, amit Szegeden fo­gunk aratni, jó lelki előkészítés lesz a további meccsekre. Ismerem a játéko­sok hangulatát és biztosan számítha­tok arra, hogy a legteljesebb harci készséggel játsza le csapatunk a mér­kőzéseit. A Sporthírlap legutóbbi tipp­­postájának­ levélözönéből kiragadunk két levelet. Az egyik így ,szól: " Budapest, 1930 szept. 27-én. Igen tisztelt Szerkesztő bácsi! Én azt gondolom, hogy ha azzal a csa­pattal, amellyel az osztrákok ellen áll­tunk ki, meg tudtuk verni őket ott­honukban 3:2-re, akkor ez a csapat meg fogja verni a németeket, még­pedig 4:2-re. Tisztelettel Szőke Er­vin. A másik levél: Budapest, 1930 szept. 29-én. Igen tisztelt Szerkesztő bácsi! A ma reggeli Sporthirlapból szomorúan értesültem arról, hogy a magyar csa­pat nem győzött Drezdában s a tip­pem nem vált be. Remélem, hogy az itt küldött tippeknek legalább a fele be fog válni. Tisztelettel Szőke Ervin, így írt Szőke Ervin a mérkőzés előtt és a mérkőzés után. Levele csak egy a sok hasonló közül s azért vá­lasztottuk ki a csomóból, mert egy nyilván igen ifjú sportember kere­setlen, egyszerű megállapításait tar­talmazza s jellemző arra a hangu­latra, amellyel a magyar közönség útjára bocsátotta a válogatott csapa­tot. Többezer szelvény érkezett be múlt héten a Sporthírlap szerkesztő­ségébe, de egyetlenegy sem számított ilyen katasztrofális vereségre. Biztos győzelemre ment min­denki és voltak sokan — köztük a tipp­­bajnokságban vezető Greilich István is — akik egész sereg szelvényt küldtek be és egyetlen egyen sem t­p­­tek magyar vereséget. Alig egynéhány szelvényen szerepel német győzelem, de a gólarányt ezeken sem találták el, mert valóban nem számíthatott arra senki, hogy a magyar váloga­tott öt gólt fog hazahozni Drezdából. Mindenki optimista volt. Ki jobban, ki kevésbé és mi, akik a pályázati szelvények révén a legköz­vetlenebbül ismerjük a közhangula­tot, megállapíthatjuk, hogy még egyetlen válogatott mérkő­zés előtt sem vette olyan biz­tosra a közvélemény a magyar csapat győzelmét, mint éppen most és ilyenformán a csalódás sem volt még sohasem ilyen nagy, ilyen ke­serű. A drezdai eredmény a pályázók szempontjából annyit jelent, hogy ez alkalommal senkinek sem sikerült egyetlen pontot sem szerezni és így az egész magyar sporttársada­lom gyásza mellett a tippelők külön is megsimtják a drezdai német-­­ vagyart. Elmúlt, mint egy rossz álom, még szerencse, hogy az idő halad és a drezdai kábulatból felébredve a bajnokság pontszerző mezején indul meg az új harc a zöld gye­pen és a pályázat résztvevői kö­zött. Szelvény a heti tabellapályázathoz. A bajnokság állása október 1-én október 6-án 1. Hungária 4 1......................... 2. III.ker.FC 4 2........................ 3. Újpest­­ 4 3.____________ 4. Bástya 3 4.___________ 5. Bocskai 3 5.__________... 6. Ferencv. 2 6.____________ 7. Pécs-Bar. 2 7._______ 8. Sabaria 1 8. 9. Budai 11 1 9.__________ 10. Nemzeti — 10.______ 11. Vasas­­ 11......................... 12. Kispest — 12.__________ Pályázó neve:. Pályázó lakása (A szelvényt legkésőbb szombaton, október 4-én kell postára adni.) Mai számunkban ismét két szel­vényt talál az olvasó: a heti tabella­­pályázat és a tippbajnokság szelvé­nyét; a tabellapályázatban ismét ki­adjuk a győzteseknek a szokásos heti díjakat: 1. díj: 10 pengő. 2. díj: a Sporthírlap negyedévi előfizetése. 3—5. díj: a Sporthirlap egy hónapi előfizetése. A tippbajnokságban tovább folyik a pontszerző verseny. Minden egyes bajnoki mérkőzés ered­ményének eltalálása egy pontot je­lent és így, akinek jó előérzései van­nak, egyetlen szelvényen hat pontot is szerezhet a bajnokságban. A tabellapályázat szelvényén már szerepel az Újpest—Kispest keddi mérkőzésének eredménye is és így a sorrend nem azonos a hétfői lapban közölt szelvény sorrendjével. A szelvényeket most is, mint ren­desen, legkésőbb szombaton kell pos­tára adni, mégpedig egyszerű levél­ben, vagy levelezőlapra ra­gasztva. Ezt azért kell külön meg­említenünk, mert igen sokan ajánlott levélben küldik be szelvényeiket és ezzel felesleges kiadást okoznak ma­guknak. A közönséges levelek is mind idejében megérkeznek, sőt sokszor még hamarabb, mint az ajánlott le­vél, mert hiszen az ajánlott levél a postán külön kezelést igényel. Kid­­ék tehát mindig közönséges levéle­k a'pályá­i s&kttiénhjéket Ak'Afiák ar­a ügyeljenek, hogy a levelet vagy le­velezőlapot legkésőbb szombaton ad­j­­ák postára és a címlapon tüntessék fel, hogy „Tipp" vagy „Pályázat". Egy játékos, aki nyerni akar Takács Gézát, a népszerű „Mari nénit”, a Ferencváros játékosainak doyenjét kérdeztük meg végül. Kérdé­seinkre így válaszolt: — Ami ellentét volt egy-két játékos között, az már régen megszűnt. Mind­annyian együttérzünk és mindannyian győzni akarunk. A csapat belső szel­leme egységes és a vezetőséghez való viszonya is a legjobb. Hogy nem tudja teljes képességét kifejteni, abban a sok sérülés akadályozza és elsősorban Bukovi hiánya. Mert bizony egy klasz­­szis centerhallfal az egész csapatnak máskép megy a játék. De Marci már egész jól érzi magát és reméljük, hogy rövidesen elfoglalja helyét a csa­pat tengelyében. Mi — ismétlem — addig is győzni akarunk. Szóval: nincs baj a Fradi körül Ezekből a nyilatkozatokból tehát megállapíthatjuk, hogy a Ferencváros portáján már rendben van minden. A vezetőség, a tréner, a csapat együtt és egymással dolgozik és akar dolgozni. Tíz nap alatt négy meccset kell leját­szani, ám ha helyreállt a régi Fradi­­szellem, nem kell félteni a zöld-fehér színeket.

Next