Sporthirlap, 1932. november (23. évfolyam, 88-95. szám)
1932-11-03 / 88. szám
CSÜTÖRTÖK, 1932 NOVEMBER 3. SPORTHÍRLAP Máriássy Lajos , hogy Carraro vasárnapi utolsó tüttyjelével megszűnt az ő szövetségi kapitányi szerepe, amelyet csak bizonyos sportheti és anyagi feltételek mellett vállalna újra A szövetségi kapitány nyilatkozik eszeállátásáról és megisirálja játékosait (A magyar-német mérkőzés nyomán sok olyan kérdés vár feleletre, amely már a mérkőzés előtt is nagyon érdekelte volna a közvéleményt. A csapat több posztjának betöltése kívánt volna magyarázatot, amit azonban a mérkőzés előtt igen kényes kérdés feszegetni. — Máriássy Lajos dr. szövetségi kapitány a mérkőzés előtt optimista nyilatkozatot adott s amikor az egyik játékos 3:2-es magyar győzelmet tipelt, a szövetségi kapitány rászólt, hogy bizony ezzel az eredménnyel nem volna megelégedve. A mérkőzés izgalmai és hullámai azóta már elültek és így időszerűnek tartották Máriássy Lajos dr.-t megkérdezni, mire alapította nagy optimizmusát a mérkőzés előtt. Szemben ülünk a szövetségi kapitánnyal, aki ebben a pillanatban úgy véli, hogy az ő mandátuma, illetve megbízatása lejárt, de azért szívesen áll rendelkezésünkre, hogy legutóbbi csapatösszeállításának indokaira rávilágítson.) — Mire alapította azt a véleményét, hogy a csapat szépen fog játszani és legalább Két-három góldifferenciával győz? — kérdezzük. Máriássy dr.: — Az előző heti jó játék után nem várhattam legmegnyugtatóbb híreket kaptam róla és így semmi okom nem volt arra, hogy kicseréljem. Ami pedig az ő eredeti kijelölését illeti, azért döntöttem mellette, mert egyrészt az utolsó mérkőzésen nagyon jól játszott és a többi mérkőzésen is többször játszott jól, mint rosszul. Jakube, akit elsősorban kombináltam, sem a Bocskai, sem pedig a III. kerület elleni mérkőzésen nem játszott jól. Mellette a Hungáriameccsen mutatott elsőrangú játéka szólt. Jakubenál tehát az utolsó heti formát vettem alapul és így Turay mellett kellett döntenem. Avarnál is az utolsó játékot vettem alapul. Kifogástalanul játszott és meggyőződésem volt, hogy most már formába jött. A kar mellett még Cseh II.-t kombináltam, de az ő játékától azért, tekintettem el, mert nem tartottam elég megbízhatónak. Nem állíthattam be nyugodt lelkiismerettel a válogatott csapatba, amikor a Hungária— Újpest mérkőzés előestéjén még éjjel fél 2-kor mindenfelé keresték, mert nem volt otthon. — Sokan helytelenítik — folytatjuk a vitát —, hogy a válogatott csapat összeállítása a legutolsó játékban mutatott formák alapján történik. Ha ez az elgondolás állandósul, úgy csak az utolsó héten kellene a játékosokat megfigyelni, ami nem lehet biztos támpont a játékos tényleges képességeinek és megoszhatóságának elbírálásánál? Máriássy: — Szó sincs arról, hogy elvként állítom fel az utolsó játékon mutatott formát a játékosok kiválogatásánál. Ez csak olyan esetben perdöntő, ha nem tudok egyik vagy másik javára más alapot találni. Ezt bizonyítja Borsányi esete is. ő a legutolsó héten gyengébb formát mutatott, mégis őt tettem be a csapatba, mert ismerem képességeit és figyelemmel kísértem minden előbbi játékát is. Tudtam, hogy Borsányinál egy-egy gyengébb játék még nem jelent formahanyatlást. Őt nyugodt lélekkel tettem be a csapatba és mint kitűnt, nem is csalatkoztam benne. — Mi az utólagos kritikája a játékosokról és a játékról? — kérdezzük. Máriássy: — Háda, Korányi, Bíró, Borsányi és Déri megfeleltek annak, amit játékuktól vártam. Sárosi nehezen lendült bele a játékba. Amikor már kezdett jól játszani, akkor sérült meg. Nem csodálom, hogy ilyen sérüléssel nem tudta teljes képességét kifejteni. Este a banketten még mindig szédülésről panaszkodott. Korányi még nem kész játékos. Bátor gyerek, de még hiányzik a rutinja. A három belső csatár rossz játékát csak azzal tudom magyarázni, hogy Avar még nem jött formába. Az ő játéka egyébként számomra a legnagyobb rejtély. Turay gyenge játékát azzal magyarázom, hogy betegségébe visszaesett. Toldinak pedig nehéz a katonai szolgálat. Déri az első félidőben nagyon jól játszott. Kétségtelenül ő volt a csatársor legjobb embere. A második félidőben azonban már nem helyezkedett jól és így Toldi nem tudott neki labdát adni. Sok esetben Toldi kénytelen volt Déri rossz helyezkedése miatt magas labdákkal kísérletezni. Hibájául rovom fel még azt is, hogy sokszor beadta a labdát, amikor lövőhelyzetben volt. — A jövőre nézve mik a tervei és elgondolásai? Máriássy: — Tekintettel arra, hogy a legutóbbi tanácsülés engem csak a németek elleni mérkőzésre bízott meg a szövetségi kapitányi teendőkkel, az én megbízatásom abban a pillanatban lejárt, amikor Carraro bíró sípja a mérkőzés végét jelezte. Utolsó funkcióm ezzel a mérkőzéssel kapcsolatosan még az lesz, hogy — ha erre felhívást kapok — jelentésemet a Tanács előtt megtegyem, így tehát ebben a pillanatban, ha vannak is a jövőt illetőleg elgondolásaim, nem érzem magamat illetékesnek, hogy ebben az irányban nyilatkozzam. Vállalná-e továbbra is a szövetségi kapitányi tisztséget, ha erre felkérnék. Máriássy dr. erre nagy határozottsággal a következő kijelentést tette: — Nem remélem, hogy erre felkérnének. Kétségtelen, hogy a kapitányi tisztség betöltésénél az illetékeseket a tiszteletdíj megtakarítása körüli szempontok vezetik. Azon nem várt esetben, ha személyem kombinációba kerülne, a tisztség elvállalását két feltételhez kötném. Sportbeli és anyagi feltételekhez. Egyik a másiktól el nem választható. Szorosan összefügg egymással a két feltétel és az egyik vagy a másik teljesítése nélkül, nem áll módomban a tisztséget elvállalni, így tehát a legvalószínűbb az, hogy kikapcsolódom átmenetileg a sportból, de hangsúlyozom, hogy csak átmenetileg, mert rövidesen el fog jönni az az idő, amikor újból — ha esetleg más formában is — belekapcsolódhatom annak a sportágnak a munkájába, amelynek érdekében oly sok áldozatot hoztam. — Kapitány úr a PLASz-nál megválasztott szövetségi kapitány és ez a mandátuma csak jövőre jár le. — Ezt a tisztséget — mondotta Máriássy — aligha tarthatom meg, mert itt annyiféle kellékszempontra és egyesületi érdekre kell tekintettel lennem, hogy ez nem biztosítja számomra a munka eredményességét, így tehát erről is minden bizonnyal le fogok mondani. (Itt véget is ért a beszélgetés s azzal a tudattal váltunk el a szövetségi kapitánytóll, hogy titokzatos terveket forgat az agyában, amelyekkel azonban, mint jó taktikus, nem akar idő előtt kirukkolni.) fprint frissít, hűsít, üdít. Sportolók kedvelt bonbonja. 30 fillérért kapható drogériákban és cukorkároknál. Gyártja a DARMOL r.-t., Budapest. mást, mint jó játékot attól a csapattól, amelynek minden egyes tagja a bajnoki mérkőzésen nagyszerű formát mutatott. Láttam a Ferencvárosban a fedezetsor elsőrangú játékát, Turay friss mozgását és gólképességét. Ugyanezt tapasztaltam Toldinál is. Láttam Újpest játékosait is és itt is azt tapasztaltam, hogy Avar, akiről köztudomású, hogy nehezen jön formába, elsőrangúan játszott. Azt kellett tehát hinnem, hogy Avar végre elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy ismét azt tudja nyújtani a válogatott mérkőzésen is, amit a múltban láttunk tőle. Minden okom megvolt tehát arra, hogy szép és eredményes játékot várjak a csapattól. — Miért esett a választása erre a három belső csatárra, amikor Turay betegsége folytán éppen a legelőnyösebb tulajdonságának, a munkabírásáruik nem volt teljében. Toldi viszont katonai szolgálata miatt, nem lehet teljesen fitt kondícióban? Avar pedig az eddigi játékával meg sem közelítette eddigi formáját? — adjuk fel a következő kérdést. Máriássy: — Turay csütörtökön nagyon frissen, ötletesen játszott, pénteken és szombaton is a Víg Jánost két hónapra és 80 pengőre ítélték a Hungária—Újpest mérkőzés botrány ügyének szerdai „ végtárgyalás“-án Avári egy hónapot és 40 pengős büntetést kapott — P. Szabót és Takács Bélát felmentették, Lenkey ügyét külön tárgyalják A PLASz fegyelmi bizottsága tegnap, szerdán este folytatta az Ottavi—Vig ügy tárgyalását. Már 7 óra után megkezdődtek az újabb tanúkihallgatások és 8 órakor a bizottsági szoba előtt várakozók hangulatából is lehetett sejteni, hogy a bizottság végre ítéletet fog hirdetni. A Szövetségi Ház negyedik emeletén, az amatőrök hada mögött, egy kis sarokszobában, ahol tavaly még a PLASz főtitkára székelt, együtt üldögélt a három újpesti fiú: Vig, P. Szabó és Jávor. Előbbiek vádlotti, az utóbbi tanúi minőségben. Tóth István, a Potya mester, elkísérte őket a kellemetlen útra. Neki már nem volt dolga a bizottság előtt, a múltkor tanúskodott, most csak azért jött, hogy a fiúkkal legyen. A Hungária legénységéből csak Újvári volt jelen, ő szintén, mint vádlott. Megérkezése után azonnal „tisztázni” igyekezett Viggel az ellene emelt vádat és láthatóan rosszul esett neki, hogy Vig nem nagy részvéttel hallgatta. Az Újpest, illetve a Hungária képviseletében Langfelder Ferenc és Kisfalvi István dr. bent, a bizottsági teremben hallgatták a tanúvallomásokat. A fegyelmi bizottság tagjai egyébként szokatlanul nagy számban gyűltek öszsze. Dietz Károly dr. elnökön és Federich Hermann előadón kívül Rácz Jenő, Klebetz Sándor dr. és Balázs Zoltán dr. is jelen voltak. A tanúkihallgatások és a vádlottak vallomásai után a bizottság tanácskozni kezdett, ekkor már a két klub képviselője is csatlakozott a volt főtitkári szobában várakozókhoz. Órák hosszat tartott a tanácskozás a bizottsági szobában, kint P. Szabó és Jávor elunták a várakozást, hiába kérte őket Víg, hogy ne hagyják egyedül a bajban, szépen hazamentek. Újvári is eltávozott. Tíz óra volt, amikor végre megnyílt a fegyelmi bizottság szobájának ajtaja és a jegyző behívta a feleket. Az ítélet rendelkező részét Dietz dr. közölte: A fegyelmi bizottság Vig Jánost kétrendbeli fegyelmi vétségben találta bűnösnek. Az első vétséget a játék folyama alatt játékostársa ellen követte el, ha súlyosabb következmények nélkül is. A második fegyelmi vétsége, hogy a játéktéren kmvid tettlegességet követett el. A fegyelmi bizottság ezért őt két hónapra eltiltotta a 3 játéktól és 80 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. — Újvári József játékostársát tettlegesen bántalmazta, ezért a bizottság egy hónapra eltiltotta a a játéktól és 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. — P. Szabó és Takács Béla ellen az eljárást beszüntette. Senksy Imre ügyét elkülönítették és külön is fogják tárgyalni. Az ítélet indokolását a bizottság jegyzője olvasta fel. Ebből kiderült, hogy a fegyelmi bizottság a tanúvallomásokkal beigazoltnak látta, hogy Víg megrúgta Ottávit, azonban nem látta megcáfoltnak Vígnek azt az állítását, hogy mi ___ ___ ____ az Illyés Hralleinal főszereplésével előtte rátámadt volna a kapu felé kanyarodó Ottavira, nem hallotta a bíró füttyét, mely a mérkőzés végét jelezte. Ezért mondotta ki a bizottság azt, hogy míg a játék folyama alatt követte el a terhére rótt szabálytalanságot. A játéktéren kívül történt tettlegességet, Takács Béla bántalmazását Víg maga is bevallotta. Újvári tagadta, hogy a mérkőzés után torkon ragadta volna Vígét, azonban Klein István dr., az MTK kluborvosa, akit mint tanút kihallgattak, megerősítette a vádat és a bizottság — különös tekintettel arra, hogy Klein dr. a vádlott játékos klubtársa — a terhelő vallomást teljes értékűnek fogadta el. Langfelder Ferenc és Kisfalvi István dr. bejelentették, hogy a fellebbezéseket írásban terjesztik elő s ezzel a Hungária—Újpest-ügy epilógusa — egyelőre — véget ért. A fegyelmi bizottság azonban még együtt maradt, hogy tovább tárgyalja a Dömötör-ügyet, mely viszont — mint emlékezetes — a III. kerület—Szeged FC mérkőzés utánrezgése. Ez a rezgés nem ért véget szerdán, mert a negyedszer megidézett Szigeti nevű határbíró negyedszer sem jelent meg a bizottság előtt. Kimondták, hogy erről értesítik a BT-t, azután újabb tanúkihallgatások elrendelése után az ügy tárgyalását a jövő hétre halasztották. Elutasított kegyelmi kérelem. Oszt József, az EMTK volt játékosa évekkel ezelőtt egy mérkőzésen megfeledkezett magáról és a bírót tettleg inzultálta. Miután bíróverés esetében a szövetség nem gyakorol kegyelmet, Oszt kegyelmi kérelmét is elutasították.