Sporthirlap, 1933. február (24. évfolyam, 9-16. szám)

1933-02-02 / 9. szám

CSÜTÖRTÖK, 1933 FEBRUÁR 2. SPORTHÍR­LAP: A Leeds United másod­szorra 4:0 arányban verte harmadosztályú ellentété az Angol Kupában Szerdai angol eredmények A Leeds United csapata, amely legutóbb csak keserves küzdelem után végzett 6:0-ra a harmadosztály Tranmere Rovers csapatával, szerdán­­— másodszorra — ,már simám vette a veszélyesnek látszó akadályt. A szerdai angol meccsekről alábbi táv­iratunk számol be: Az angol kupa megismételt mér­kőzései során szerdán a Leeds United otthonában 4:0 arányban győzött a III. osztályú Tranmere Rovers csapatával szemben; leg­közelebbi ellenfele a harmadik for­dulóban az Everton lesz. I. ligabajnoki mérkőzések: Bir­mingham—Derby County 3:1. Ar­­senal—Bolton Wanderers 4:0. Huddersfield Town—Sheffield United 1:0. Middlesbrough—Li­verpool 3:1. Manchester City— Everton 3:0. Sunderland—Black­­pool 1:1. II. liga: Bradford—Plymouth Argyle 1:0. Notts County—Ches­­terfield 1:1. Tottenham Hotspur *—Bury 2:1. ——— Aco­­ot tudj­ák, ...hogy az FTC játékosai heten­ként száz kiflit kapnak Izsák mester­től. A kifliket egy ferencvárosi pék szállítja olcsón. Viszont sokat elad, így aztán van elég „sütnivalója .. . ... hogy P. Szabó csapatának va­sárnapi tréningmeccse előtt fogadott egy fröccsbe, hogy gólt rúg. Hungária-körökben tűnődnek a foga­dáson, milyen jó lenne, ha Cseh Matyi­s minden fröccs ellenében berúgna egy­­egy gólt.* ... hogy a tréningmeccseken tucat­számra rúgják a gólokat. Sokan attól félnek, hogy mire a meleg jön, befagy a csatárok tudománya. * ... hogy egy Idubrofír rádiót akart felszereltetni a klubhelyiségben. A szaküzletben az eladó megkérdezte: „Milyen legyen, kérem, váltó-, vagy egyenáramú?” A klubvezér így vála­szolt: „A váltósat kérem, jó hosszú lejáratra...”* .. .hogy Énekes hat kilót fogyasz­tott testsúlyából, hogy a bantam­­súlyban induolhasson. Ki is kapott Lovastól. Vasárnap a mérkőzés után otthon megkérdezték Énekest: „Hol indultál, Pista?” A válasz stílszerű volt: „A meg-b­án­t­am-súlyban.”­­ ... hogy Keresztes, a BSE boxoló­­ja kikapott Győrfitől. A vesztes haragudott emiatt. Elnevezték a harag-Keresztesnek. !? ... hogy kijelölték már a Sport­palota helyét. Most azután senki se mondhatja el, hogy a terv „helytelen”. Újpesten buzog a játékkedv Nagy tréning a stadionban — A Sporthírlap tudósítójától — Az Újpest csapata ugyancsak ko­molyan készül a szezonkezdetre. Szerdán délután valamennyi játéko­sának részvételével kétkapus tré­ninget tartott, amelyen a játékosok mindannyian kielégítő formáról és nagy játékkedvről tettek bizonysá­got. A játékosok közül Avar nem játszott, illetve nem a rendes he­lyén szerepelt, hanem pár percig a későn érkező Huba helyett a „nagy” csapat kapuját védte. Ez a csapat különben 10 góllal verte ellenfelét. A pálya nagyon mély és nehéz volt, ami Langfelder megállapítása sze­rint különösen kapóra jött most az Ú­jpestnek, hiszen nagy a valószí­nűsége annak, hogy az első mérkő­zéseket is ilyen sáros talajon fogják lejátszani, így tehát alkalmuk lesz megszokni addig. Pénteken rendes kondíciótrénin­get tart a csapat, vasárnap pedig háromnegyed háromkor a Vasas csapata ellen játszik tréningmérkő­zést a stadionban. Előtte egy óra­kor az UTE—BSK barátságos meccs kerül lejátszásra­. A csatárhiányról, a stílusról, a j­át­ékintelli­gen­ci­ár­ól és a küzdőképességről komoly, nívós eszmecsere folyt a szö­vetségi kapitány első tréner-értekezletén . A Sporthírlap tudósítójától . Szerdán este fél 9 órakor, Nádas Ödön meghívására az egyik körúti vendéglő különtermében összegyü­lekeztek a magyar proficsapatok és az amatőr I. osztály vezető együtte­seinek trénerei, hogy a szövetségi kapitánnyal megbeszéljék a tavaszi válogatott mérkőzések előtti hely­zetet és a tennivalókat. Tulajdon­képpen ennek a megbeszélésnek kezdeményezése volt Nádas Ödön első szövetségi kapitányi tényke­dése, mert hiszen tavaly csak „ideiglenesen látta el a szövetségi kapitány munkakörét”. A megbeszélés rendezés szem­pontjából csaknem teljesen sikerült. A meghívottak — egy-két kivétellel — mind megjelentek. Ott volt mindhárom nagyegyesületünk tré­nere, a 39 fokos lázzal fekvő Fa­ragó Lajos helyett Barna Sándor elnök képviselte a budaiakat, Gallo­­vich Tibor a Nemzetit s ott voltak mind a többiek is, profi és amatőr trénerek. A megbeszélés külsőségei is, a hosszú fehér asztal, a vacso­rázó társaság, alkalmas volt arra, hogy barátságossá, sőt barátivá tegye a hangulatot, melyben köny­­nyebb összehangolni az eltérő véle­ményeket. Gyakorlati szempontból azonban ez az első ilyenfajta meg­beszélés nem hozott különösebb eredményeket, mert bár a trénerek sorra elmondták saját külön véle­ményeiket, nem valószínű, hogy ezekből az általános elvekből valami egységes praktikus eredményt le­hetne levonni a közeledő válogatott mérkőzések számára. Ám mégis re­ményt nyújtott a megbeszélés arra, hogy ha folytatása nem marad el, a magyar játékos­­nevelésben kifejlődhetik olyan egy­séges szellem, ami lehetővé teheti a klubcsapatok relatív gyengesége mellett is, erős válogatott csapatok kialakítását. (Térjünk-e át a W-for-­ mációra?) Nádas Ödön beszélt először s el­mondta, hogy mind az MLSz, mind az egyesületek érdekében roppant súlyt helyez arra, hogy a tavaszi válogatott mérkőzéseken jó ered­ményeket érjünk el. Ha áprilisban sikerülne itthon győzni az osztrá­kok ellen, a magyar futball előtt megnyílna az Anglia felé vezető út is. Nádas a magyar válogatottak mérsékeltebb játékteljesítményei­nek okát változatlanul a belső csa­tárjáték vérszegénységében látja és ezért felvetette azt a gondolatot, hogy talán át kellene térni a W- formációs stílusra. (Nincsenek nagy centereink) A kérdéshez elsőnek Lenkey Imre, a Hungária trénere szólt hozzá. Hevesen ellenezte a W-for­­mációt, amelyet szerinte csak ak­kor lehet tökélyre vinni, ha kivéte­les képességű center áll a csatár­sor közepén. Könnyű az olaszok­nak W-formációban játszani, ami­kor van egy Meazzájuk, aki nem­csak rendkívül gyors és lendüle­tes, gólképes játékos, hanem töké­letesen fejlett technikával is ren­delkezik. Nálunk éppen az a baj, hogy nincsenek nagy centereink. Enélkül pedig a W-formáció ke­­resztülvihetetlen. (Stílus-csatársort a stílus­­halfsor elé!) Blum Zoltán, a Ferencváros tré­nere szintén a deffenzív stílus, a W-formáció ellen foglalt állást. A régi időkben is voltak csapatok, amelyek így játszottak, ám ezt a stílust akkor nem nevezték W-for­­mációnak, hanem egyszerűen gyen­gébb csapatok védekezése volt az erősebbek ellen. Erős csapatok csak a támadásokra rendezkedhetnek be, öt emberrel, szellemes és ered­ményre törő játékkal. Sajnos — mondta — Blum —, az utóbbi években a közhangulat az erőteljes, robotos csatárok mellett nyilatko­zott meg és nem adtak időt a fino­mabb stílust képviselő, fejlődést kí­vánó játékosok kifejlődésére. A Te­leki-féle játékosok mellett nyilatko­zott és hangoztatta, hogy éppen most, amikor­ a­­válogatott halfso­­runkat itthon is, külföldön is kivé­teles klasszisnak tartják, csak olyan csatársort szabad a halfsor elé állítani, mely a halfsor elgondo­lásait folytatni képes. (Nem stílus, hanem játékos kell...) Tóth István, az Újpest trénere szerint sem lehet valamilyen­­kötött stílusról beszélni. A futball olyan, mint az élet: mindig új és új meg­oldandó helyzet elé állítja az em­bert. Egyébként sem stílus kell, elsősorban játékosok kellenek. Ko­rán kellene kezdeni az új játékosok nevelését, éppen ezért a KISOK- kérdést szükséges tisztázni elsősor­ban. Nagyon fontosnak tartja az egységes bíráskodás megterem­tését is. (Új játékosgárdát kell nevelni) Gallovich Tibor, a Nemzeti tré­nere azt fejtegette, hogy mindig a játékosanyagtól függ, milyen stí­lusú játékról lehet szó. A mai fut­ballisták elitgárdáját alkalmatlan­nak tartja akár a W-formáció, akár a skót stílus 100 százalékos keresztülvitelére. A mai játékosok legnagyobb­­ része elrontott, el­kényeztetett ember, 16 éves gyere­keknél kell kezdeni a magyar fut­­ballsport újjáteremtését, teljesen új játékosgárdát kell nevelni. Mint a MILL kapitánya, állandóan figyeli az új generációt és azt tart­ja, hogy az alkalmas a magyar labdarúgás felvirágoztatására, ha helyes úton megfelelő kezek vezetik. (Csak „kilencvenperces” játékos lehet válogatott) Nádas Ödön megjegyezte, hogy a felszólalásokkal teljesen egyetért. Gyakorlatilag az az elhatározása, hogy olyan játékost, akiről tudja, vagy sejti, hogy a válogatott mér­kőzésen nem tud és nem akar 90 percig minden elsejével, teljes ener­giájával, minden porcikájával küz­deni, azt ő sohasem fogja betenni a csapatba. Vannak játékosok, akik­re azt mondják, „mégis berúgja minden meccsen a maga két gólját és ez éppen elég”, vagy „igaz, hogy nem dolgozik sokat, de minden meccsen csinál egy-két ragyogó dol­got, ami kielégítheti az embert”. Nádasnak ez nem lesz elég. (Jó szellem és intelligencia) Takács Géza, a „Mari néni”, aki most az Autótaxi trénere, arról beszélt, hogy a mai játékosoknak a játék nem élvezet, hanem munka. A szellemet kell megjavítani. Kutrucz János, aki most a BSzKRT ténere és a Vasas játéko­sa volt, tehát „mind a két oldalt” ismeri, védte a mai játékosokat. Szerinte a régiek között sem voltak különb játékosok, mint Sárosi, Lá­zár, T­itkos, Bíró, Korányi. Azt tartja fontosnak, hogy a futball­sport ismét magához ölelhesse az intelligens elemet is. Nádas Ödön jelezte, hogy legkö­zelebb sor kerül a KISOK-kérdés alapos megvitatására, ámbár ezt főként pénzkérdésnek tartja, mert nem hiszi, hogy a mai kereteken változtatni lehetne, de ezek között is rengeteg tennivaló akadna, ha a szövetségnek és az egyesületeknek lenne pénzük. (Nemcsak a KISOK-ban van az utánpótlás) A trénerek és a szövetségi kapi­tány megbeszélésén jel­en volt, mint vendég, Langfelder Ferenc is, aki Nádas Ödön felkérésére szin­tén tett néhány megjegyzést, ő is azt hangoztatta, hogy a csapatok játékstílusát mindig a szükség írja elő. A játékosokat elsősorban labda­­kezelésre, labdavezetésre és pozíció­­játékra kell tanítani. Minden ifjúsá­gi, játékost egy kalap alá kell venni, foglalkozik kell a KISOK-istákkal, de a világért sem szabad elfeled­kezni azokról az ifikről, akik az MLSz, vagy a MILL fenhatósága alatt futballoznak. Mikor a mai já­tékos gárdáról beszélnek, nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy a mai játékos másfajta anyagból van gyúrva, mint a régi. A futballszö­­vetségek tanácsai sem olyanok ma, mint régen voltak. Az emberek megváltoztak. Reiner Sándor, az Attila fővárosi képviselője is felszólalt. Nemcsak a KISOK-ban kell keresni a ma­gyar futball utánpótlását — mond­ta —, mert a futballintelligencia nem tévesztendő össze az általános intelligenciával. Ami egyébként szintén nem iskola kérdése. A régi nagy játékosok között is sok volt, aki nem érettségizett. Az angol csapatokban kisebbségben vannak a ■diplomás emberek. Az a baj, hogy nincs idő a fiatalok nevelésére. Ma minden trénernek gyorsan kell produkálni. Nem adnak időt az ala­pos munkára, sietni kell, mert élni kell. — Megmondhatom a kapitány úrnak — mondta Reiner Sándor Nádas felé fordulva —, hogy önt is csak addig hagyják a helyén, amíg jó eredményeket tud produ­kálni. (Ahol megvan a W-formáció) Barna Sándor azt hangoztatta, hogy nincsenek olyan játékosaink, akikkel tökéletes skót stílust lehet­ne játszani. A Budai „11” azért játszik W-formációban, mert Pol­gár a centere. Ha lenne két hasonló képességű összekötője, talán ő is át­térne az ötcsatáros támadójátékra, addig azonban ennek nem lenne értelme. Szükségesnek tartja válo­gatott meccsek előtt a tréningek rendezését, de nem arra a célra, hogy ott válogassák ki a csapatot. A tréningeken a már összeállított válogatott tagjait kell könnyű gya­korlatokkal teljesen összeszok­tatni. Végül Nádas Ödön megköszönte, hogy a trénerek elfogadták meg­hívását és eljöttek a megbeszélés­re. Reméli, hogy gyakrabban is összeülhetnek így, mint ezen az első estén. Szüksége van a tréne­rek tanácsaira és támogatására, mert nagyon nehéz a helyzete, hi­szen a hollandiai válogatott mér­kőzés előtt is csak két bajnoki fordulón lesz alkalma a játékosok megfigyelésére. Megemlítette vé­gül, hogy a hollandiai mérkőzés napjára szeretne itt Budapesten egy Csikó-meccset is rendezni. Az Attila játékosai szombaton vo­nulnak be Miskolcra, hogy megkezd­jék a tréningjüket. Sporténnek, plakettek és Ajfl­ahvaAmwSu JLI Budaörsi szobrok,serlegek,zománc SllOFZSdi1VIV1dl IV. kér jelvények legolcsóbban M­fIMMI mmH. Egy gyenge pillanat minden szenvedélye minden izgalma minden gyönyöre kulminál Stefan Zweig első filmjében Vágyak éjszakája (Brennendes Geheimnis) Rendezte: R. Siodmak Zene; Allan Gray Színhely: az olasz Svájc, Lago Maggiore, a comoi tó Főszereplők: WILLY FORST HILDE WAGEHER (a Burgtheater tagja) HANS SCHAUFUSS (Az Emil és a detektívek főszereplője) A Mozgóképvizsgáló Bizott­ság a filmet kizáróan fel­nőttek számára engedé­lyezte ♦ !! PREMIER MA!! (IFA KAMARA )

Next