Sporthirlap, 1933. május (24. évfolyam, 35-43. szám)

1933-05-04 / 35. szám

­ Nem szállíthatjuk határidőre a fut­ballreformokat, de meg fogjuk tialósítani — mondja Csetty Béa, az m­­lsz elnöke az OTT ultimátumára — A Sporthirlap tudósítójától — A Sporthirlap írta meg annak idején elsőnek, hogy az OTT fel­szólította az MLSz-t a futballsport átszervezésével kapcsolatos refor­mok megvalósítására. Erre az or­szágos szövetség a mai napig se válaszolt, mire az OTT a minap újabb — most már valóságos ulti­mátumszerű — átiratot intézett az MLSz-hez, amelyet felszólított arra, hogy a megígért reformokra vonat­kozó intézkedéseit tegye meg. A határozott hangú átiratban az OTT elnöke rövid határidőt szab az MLSz-nek, a tett intézkedésekről szóló jelentés megtételére. Az OTT a határidőt június 1-ben állapította meg. Az OTT legutóbbi ülésén foglal­kozott az egyes sportszövetségek igénybejelentéseivel, melyeket a legközelebbi berlini olimpiásszal kapcsolatban benyújtottak és ame­lyek alapján kívánja az OTT a maga javaslatait a kultuszminiszter elé terjeszteni. Amikor az MLSz igény­­bejelentésére került a sor, a Ta­nács arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a futballnak az olimpiával kapcsolatos igényeit csak akkor fogja tárgyalni, ha az MLSz a megígért szervezeti változtatásokat, az úgyneve­zett futballreformokat életbe­lépteti. Az OTT tehát ehhez a feltételhez kötötte a futball jogos igényeinek kielégítését. A Tanácsnak ez az állásfoglalása tette aztán szüksé­gessé, hogy az MLSz-t most már rövidre fogott határidő adásával ve­gyék rá a reformok keresztülvite­lére. A magunk részéről — bár min­denkor hangsúlyoztuk, hogy kívána­tos volna az MLSz praktikusabb át­szervezése — igen furcsának tart­juk az OTT határozatát, amely ezt a kérdést összekapcsolja az olim­piai kérdésekkel. A reformok kér­dését teljesen függetlenül kellene kezelni az olimpiai előkészületektől és már csak az egyenlő elbánás elve­ alapján sem lett volna szabad az OTT-nek az MLSz kétségtelenül jo­gos és minden különösebb feltétel nélkül teljesítendő kérelmét más elbírálás alá vonni, mint a többi szövetségek ugyanilyen, de semmi­vel sem jogosabb és indokoltabb ké­relmét.. Más lapra tartozik, hogy az OTT szerintünk kissé megkésve és nem a legalkalmasabb időben tért vissza a reformok ügyére. Néhány hónap előtt még indokoltabb lett volna ezt a kérdést felvetni, mint most, ami­kor a futballsportban kétségtelenül fellendülés mutatkozik. A futball­sport egyik legnagyobb baja az egyesületek szegénységében, a mér­kőzések látogatottságának csökke­nésében rejlett. A nagy szegénység, a napi kenyérgondok lehetetlenné tették, hogy az egyesületek a jövő szempontjából fontos kérdésekkel is foglalkozhassanak. Azóta — és ez jellemző az ügyek lassú menetére — bizonyos javulás állott be a fut­­ballsportban. Az egyesületek a kö­zönség fokozottabb érdeklődése folytán már áldozatokat hoznak, erősítenek. A válogatott csapat leg­nagyobb része fiatalokból áll és mégis szép eredményeket ér el. Ha még nem is tökéletesen, de igyek­szenek szövetségi trénerekkel az if­júság kiképzésének problémáit is megoldani. Egyszóval az utóbbi idő­ben már nagyon sokat vesztett je­lentőségéből az átszervezés kérdése. Az OTT ezúttal — mint a múlt­ban is oly sokszor — elkésett. Nagy hiba volna az OTT-nél el­fekvő akta kedvéért ezt a kérdést — amely talán magától is meg­oldódik — hiábavaló módon olyan időfrontban szorgalmazni, amikor az ügyek kezdenek jobbra fordulni és talán az MLSz-ben is győz végre a józan belátás és po­litizálás helyett neki fog az alkotó­munkának. Az OTT-nek is éreznie kell, hogy ez az időpont legalkal­­matlanabb arra, hogy az MLSz munkáját ilyen ultimátumokkal zök­kentse ki a helyesnek mutatkozó kerékvágásból. Néhány hónap előtt — amikor az OTT elnöke hivatalba lépett és erélyes intéz­kedéseket helyezett kilátásba — igen helyes és célravezető lett volna egy ultimátum, vagy talán még ennél is radikálisabb intéz­kedés, de most hónapokkal ké­sőbb — a javulás stádiumában — ez a lépés nem időszerű. Az OTT-nek — éppen azért, mert sporthatóság — gyorsabb intézkedésekre kell berendezkednie. Lépést kell tartania az élettel, a megváltozott viszonyokkal és körül­ményekkel és az „akta elintézésé­nek” kedvéért nem szabad idejét­­múlta intézkedéseket foganatosí­tani, pontosan akkor, amikor ép­pen türelemre van szükség. Egy pillanatig sem állítjuk, hogy most már minden jó úgy, ahogy ma az MLSz-ben van, ám még a hibák ismeretében sem tudunk olyan intézkedésért lelkesedni, amely alkalmas arra, hogy a nehezen megindult átszervezési munkát megzavar­ja. Ha a sportbeli követelmények terén javulás áll be, akkor az anyagi szempontok miatt történő átszervezés csak má­sodrendű kérdés. Egyrészt azért, mert az átszerve­zés — a futball hatalmas méretei­nél fogva — valami túlságosan nagy leépítést amúgy sem bír el, másrészt pedig azért, mert hiszen a sportban beálló javulás mellett a tekintetbevehető megtakarítás nem olyan számottevő, hogy azt a megjavult futball ne bírná el. Az MLSz-ben nagy csodálkozás­sal fogadták az OTT-nek ezt, a határidőhöz kötött, ultimátumsze­rű felhívását. Szükségesnek tar­tottuk Usetty Béla dr.-t, az MLSz elnökét megkérdezni, hogy az MLSz milyen álláspontra helyezkedik az OTT átiratával szemben. Usetty Béla dr. a követ­kezőket mondotta munkatársunk­­nak. — Megkaptuk az OTT átiratát, amely határidőhöz köti a­ reformok életbeléptetését. Mi a magunk ré­széről már hónapok óta foglalko­zunk a kérdéssel és napirenden tartjuk állandóan. Természetesen az ilyen nagy horderejű kérdést lehetetlenség határidőhöz kötni. Ezért tehát nem is vállalkozhatunk arra, hogy a reform ügyét pontos ha­táridőre szállítsuk az OTT-nek. Az átirattól függetlenül foglakozunk a kérdéssel. Már eddig is életbe lép­tettünk olyan intézkedéseket, ame­lyek igazolják, hogy magunk is meg akarjuk oldani a kérdést. Én magam is végigjárom az alszavat- CSÜTÖRTÖK, 1933 MÁJUS ?. SPORTHIRLAP A három , akik közül kettő nem tudta megnyerni, de a harmadik megmentette a magyar—osztrák mérkőzést (A Sporthirlap tudósítójától.) (Teleki és Eöry ... A két belső­­csatár — a háromból. Abból a belső triászból, amelyet vasárnap óta folyton szidnak ... Hát ami igaz, az igaz: a két debreceni csa­tár­­nem sok vizet, illetve port za­vart az osztrák védősor áttörése tekintetében, de az „audiatur et altera pars” aranyszórás alapján hallgassuk meg a „vádlottakat" is. És Markost is, az egyenlítő gól emberét, a harmadik debreceni fiút.) Teleki: „Nem akarom menteni magamat.. A Bocskai—Soroksár mérkőzés előtt keressük fel a vasárnapi válo­gatott két „emlegetettjét”. A beszél­getés színhelye: szállodai hall. Tele­kem és Eőryn már nyoma sincs a va­sárnapi mérkőzés játék- és néző iz­galmainak. Szinte csodálkozik Te­leki, amikor feladjuk az első kér­dést: — Hogy történt vasárnap az a válogatott „ügy”? A válogatott centert meglepi a „visszapillantásra” irányuló kérdés, egy kisté mélyebbre süpped a bőr­­fotélyben és­ rövid „lélektani” szünet után kész a válasszal: — Igen, én vasárnap nem ját­szottam úgy, ahogyan azt tőlem az utóbbi időben válogatott és klubmérkőzéseken láthatták. Belá­tom, az osztrák—magyaron nem ment úgy... (Rövid szünetet tart, felül tíz centivel a borszék­ben, még a hangját is felemeli...), de tessék figyelembe venni, hogy ebben az idényben külföldön és itthon öt válogatott mérkőzést ját­szottam — általános vélemény sze­rint­­— jól. Nem lehet tehát ez­után az egy gyenge játék után az embert mindjárt agyonütni. Más­kor ennyi gólhelyzetből három­négy gólt is rúg a csatársor talán éppen ebben az összetételben is. Erős volt az ellenfél és emellett szerencsénk se volt. — Ez mind igaz, de maga régi, rutinírozott játékos, aki elsősor­ban az irányításban nagy és ép­pen itt volt baj vasárnap. — Ez is igaz, de a főbaj ott volt, hogy az első húsz perc ma­gyar fölényéből és számtalan gól­helyzetéből nem sikerült egy gólt összehoznunk. Ezzel szemben az osztrákok elértek egyet , ez nagy szó, hiszen a vezetés a csapatnak nagy lélektani biztonságot kölcsö­nöz. A pechszéria a csatársor belső részének önbizalmát károsan befo­lyásolta és nem tudtunk az ide­geinken kellően uralkodni. Egy­szóval, nem akarom menteni ma­gamat, belátom, gyengébben ját­szottam, mint ahogyan mindenki és saját magam is, várta. Bocsána­tot kérek érte, majd legközelebb kipótolom ... Csak ne törjenek felettem pálcát. Akiben még nagyon sok örömünk telik majd . És Eőryről mi a véleménye? Tekintsünk el attól, hogy klub­társáról van szó. Eöry, aki a beszélgetésnek eddig néma hallgatója volt, közbeszól: — Egész nyűgod­tan megmond­hatod pajtás a véleményedet. Fel­hatalmazlak. A „szájkosárrendelet” vájjon in­tézkedik-e arról, hogy a „felhatalma­zásra” elkövetett játékosnyilatkozat milyen büntető rendelkezéseket von maga után ? — Eőri egészen elsőrangú já­tékos — mondja Teleki —, de ebben az esetben elhibázott dolog volt beállítani. Ez a fiatal játékos most jött át az amatőröktől, előző­leg 6 (!) hónapig nem trenírozott. Ezenkívül három hétig a Bocskai erős külföldi túráján vett részt. Nem volt és nem is lehetett meg a kellő felkészültsége ilyen erős mérkőzésre. Hogy a klubmérkőzé­sen nagyszerűen játszott, ez a fiú nagy kvalitását igazolja, de a tré­ninghiánynak egyszer jelentkezni kellett. És ez — sajnos — éppen most következett be. — Egyszóval, ha Ön lett volna a szövetségi kapitány, Eőryt nem állította volna be a csapatba? — Határozottan állítom: nem! Eőrynek pihennie kell, vagy leg­alább is csak gyengébb mérkőzé­seken szabad résztvennie néhány hétig. Ha azután teljesen bele­edződik a profifutball erősebb tré­ningeket és játékiramot igénylő légkörébe, bátran be lehet állítani a válogatott csapatba. Állítom, hogy Eöry a vasárnap mutatott játékánál összehasonlíthatatlanul többet tud és még nagyon sok öröme telik majd benne a magyar futball híveinek. Eöry: „A tűzkeresztség nem sikerült. .." Most Eőryt vesszük elő. Mielőtt a fiatal játékosnak premierjéről leszűrt önvéleményét közölnénk, ide kell írni, hogy a válogatott mérkőzés előtt — mint ismeretes — Eöry le­velet intézett Herzog Edvinhez, a Bocskai fővárosi képviselőjéhez. A levélben ez állt:­­ „Mélyen tisztelt Herzog úr! Ér­tesültem, hogy a szövetségi kapi­tány úr engem válogatott be az osztrákok ellen balösszekötőnek. Na­gyon hízelgő és megtisztelő rám nézve a kapitány úr választása, de kötelességemnek tartom közölni, hogy jelenleg nem vagyok fit for­mában, ami pedig jó szereplésem­hez feltétlenül szükséges. A hosszú tavaszi túrát és a profimeccstré­­­­ning hiányát erősen érzem, tehát jobban szerettem volna pihenni. De ha már így történt, azt fogom nyújtani, amire leromlott kondí­ciómmal képes vagyok . . .” Herzog Edvin a levél tartalmát azután közölte Nádas Ödön kapi­tánnyal. Ezután hallgassuk meg a „vádlot­­tat”. — Már a hét végén éreztem, hogy nem fog úgy menni a játék, ahogy szeretném, írtam is Herzog úrnak. Nem mintha nem érezném magamat megfelelőnek ilyen nehéz szerepre, de egy válogatott szerep­léshez jó kondíció, tip-top forma szükséges. Ez pedig hiányzott ná­lam. Ilyen előzmények után, nem tagadom, nem volt meg a kellő ön­bizalmam. De ennek ellenére nem lett volna semmi baj, ha az első félidőben adódott számtalan gól helyzetből csak egyet ki tudunk használni. Különben belátom, a tűzkeresztség nem sikerült és most csak az az egyetlen vágyam, hogy még egyszer tegyenek be a válogatottba. Szeretném Pesten megmutatni, hogy sokkal többet tudok. — El van keseredve? — Dehogy, szó sincs róla. A futball csak játék. Vereség, győ­zelem, ragyogó forma, bosszantó gólképtelenség, ezek örök változa­tok. Gyerekség volna elkeseredni, hiszen nem veszett el minden. Huszonhárom éves vagyok, remé­lem, lesz még alkalom kipótolni. Markos lázam . Elmúlt a pesti Közben Markos, a harmadik Bocs­­kai-játékos is megérkezik. Ezt mondja: — Igaz, kirívó hibát nem csi­náltam, de őszintén megvallva nyolcvanöt percig kutyául éreztem magamat. Hanem amikor bement a gól. Úgy örültem, mint még soha. Elkezdett velem forogni a pálya és a negyvenezer ember. Szinte nem is hallottam a bírói végfüttyöt, csak azt éreztem, hogy (nevet) nem is „kétvállra”, hanem legalább húsz vállra fek­tettek. Első ép gondolatom Deb­recenbe szállt a családomhoz, a kisfiamhoz. Még a „vállakon” kezdtem gondolkodni, mit viszek a kisfiamnak a fél prémiumból... Még csak azt tessék megírni, már elmúlt a „pesti lázam”. Már otthon érzem magamat a pesti közönség előtt, nem úgy, mint régen . .. A kiadós „debreceni” beszélgetés azzal végződött, hogy Markos egy csomagot vesz elő. Kibontja, egy női ruhára való szövet (a feleségnek), egy piciny mackóruha, a gyereknek (nyolc hónapos) kerül elő. A váloga­tott jobbszélső kézbeveszi a miniatűr gyerekruhát, megcsillan a szeme úgy, mint vasárnap a gól után neki és az üllői úti pálya negyvenezres (a hatezer osztrákot tessék levenni) kö­zönségének . . . Márkus Pál. 3 CLARA BOW HÉT SZERELME! A botrányairól híres vörös filmprimadonna naplója filmen: Szereburdi kisasszony CLARA BOW önvallomása életének viharos fejezeteiből. Továbbá: Itália, Velencétől Szicíliáig Kéjutazás a világ legszebb országán keresztül. DÉCSI Ma premier CORSO Ma először OMIMI A SPORTCIPŐ, ESŐKABÁT (Jóm­sportárukereskedelm­! k. f. 1. Budapest, IV. Váci­ utca 9. szám Kérjen árjegyzéket­­ ségeket az egész országban és ta­nulmányozom a kérdést. Egynéh­ány alszövetségnek már megvizsgáltam az adminisztrációját és sorra ve­szem az országban valamennyit. Ehhez azonban idő kell. Ha az adatokat összegyűjtöttem is meg­­felelően áttanulmányoztam, akkor sürgősen összeülünk és dönteni fo­gunk. Ha ez meglesz, akkor azon­nal az OTT elé terjesztjük javas­latainkat. Azt, hogy ebben a nagy­­horderejű kérdésben anélkül tennék javaslatot, hogy magam sic,nedve­sen meg ne győződjem arról, ho­gyan állanak a dolgok az ország alszövetségeiben, nem tartom lelki­ismeretemmel összeegyeztethetőnek. Alapos és lelkiismeretes munkát akarunk végezni, de ehhez idő kell. A Hungária derbi- győztes csapata áll ki a Nemzeti ellen Előkészületek a Hungária-úton a szombati bajnoki mérkőzésre Két csoportra osztotta Lenkey Imre tréner a csapat játékosait a Hungária szerdai labdatréningjén. A nagyváradi különítmény csak fu­tásokból és könnyű labdavezetési gyakorlatokból álló tréninget vég­zett, míg a többiek — a válogatot­takkal együtt — ennél jóval kiadó­­sabb tréningműsort csináltak vé­gig. A tréning után megtörtént a Nemzeti ellen szereplő együttes ki­jelölése. Eszerint a szombati baj­noki mérkőzésen a kék-fehérek der­bigyőztes csapata: Szabó — Mándi, Kocsis — Barátky, Sebes, Szaniszló —­Szegő, Cseh, Gergely, Dudás, Titkos­ áll ki a Nemzeti ellen. Egy ponton azonban nincs kizárva a változás, miután Szabó vasárnap könyöksérü­lést szenvedett és amennyiben szom­batig nem kerül teljesen fit álla­potba, úgy Ujváry fogja védeni a Hungária kapuját. A csapat egyébként ma, csütörtö­kön is tart egészen könnyű­­kondí­­ciótréninget és így a pénteki tré­ning természetesen elmarad. A Hungária—Nemzeti mérkő­zés előtt lejátszásra kerülő Hungá­ria B)—Szürketaxi B) barátságos mérkőzésre a kék-fehérek a követ­kező együttessel állanak ki: Uj­váry — Lenkey, Császár — Rebró, Wéber, Kapta — Ottávi, Kardos, Kalmár, Vörös, Szabó III.

Next