Sporthirlap, 1937. január (28. évfolyam, 1-9. szám)
1937-01-02 / 1. szám
SZOMBAT, 1937 JANUÁR 2. 2 SPORT HÍRLAP 'tfdÉfcVvSViW-v ••,•*• Titokban már munkába állt az új amatőrválogatóbizottság Tartalmas munkaterv, új csillagod szóval: válogatás — új alapokon — A Sporthirlap tudósítójától — . Izgatott Nyüzsgés a különben mostanság csendes BLASz-ban: készül valami! -y Nagy dolgok jönnek itt most, kérem — fog meg bennünket az egyik amatőrvezér. — Dehát egyelőre titkolják. Nem akarják elkiabáli Nem vagyunk babonásak, utánanéztünk a dolognak. Egyelőre a nagy dolgokból csak annyi látszik, hogy az országos amatőr válogatóbizottság pesti tagjai (Gefahl Henrik országos szövetségi kapitány, Gudenus Hugó báró és Mandik Béla) bevonulnak nagytitokban a BLASz elnöki szobájába. (A vidéki tagok: Véghy Kálmán, Erdélyi Ernő, Czeisler Sándor és Boros Pál most nincsenek itt.) A BLASz elnöki szobájában vagy hatvan zászló és cirka ugyanannyi szobor mesél a falakon a magyar amatőr labdarúgás nagy múltjáról A jelen azonban sivár. Ezen akar sürgősen segíteni a válogatóbizottság, amikor itt most összedugja a fejét. — Sok és nagy tervünk van — közölték hivatalosan — egyelőre azonban még nem elég érettek a publikálásra. A válogatóbizottság különben is csak január közepén ül össze hivatalosan, a vidéki tagokkal. Majd akkor... . Hivatalos felvilágosítást nem sikerült többet kapnunk. Ehelyett itt adjuk a zárt ülés teljes lefolyását. AMATŐR EURÓPA-KUPA! ■■■*• Nagyon meg van tépázva a magyar amatőrfutball nimbusza — nyitja meg az ülést Gefahl országos szövetségi kapitány. — Sürgős teendők vannnak! Először is erélyesen fel kell lépnünk az MLSz-ben. Ki kell forszírozni, hogy igenis minél több válogatott mérkőzést kössön le az országos amatőrválogatott, számára! És járjon el az MLSz a FIFA-nál, hogy írják, ki az amatőr Európa Kupát! Ki kell köszörülnünk a berlini csorbát, és erre ez volna az egyetlen mód... — Kenyeres már megígérte, hogy mellette foglal állást — mondja Mandik Béla. (A januári prágai FIFA- kongresszuson az MLSz-t Kenyeresen kívül Fischer Mór és Fodor Henrik dr. képviseli. Nem hisszük, hogy bármelyikük is ellene volna a Amatőr Európa Kupának. Szerkó : — Javasolom — mondja Gudenus báró — hogy az olimpiai győztes olasz és második helyezett osztrák válogatott ellen igyekezzünk mérkőzést lekötni. Az osztrákokat ide lehetne hozni Budapestre, május 9-re, a magyar-jugoszláv meccs elé. Azzal mutatkoznék be az országos amatőr válogatóbizottság. Mégiscsak jobb egy pesti rajt. BUDAPEST ÉS A VIDÉK — Az legyen mindennek az alapja, — ajánlja Gudenus báró hogy nincs különbség pesti és íki játékos között elbírálási útjából! Mindenki magára így ölthesse a cinteres inget, ha a tudásával rászolgált! — Ez természetes — feleli Gefahl kapitány. — És ezért együtt fogunk majd dolgozni az alszövetségi kapitányokkal! Körlevélben szándékozom felkérni a vidéki alszövetségek kapitányait, hogy állandóan figyeljék a játékosok formáját és havonta jelentést fegyeltek... Ezt azonnal elfogadják. — Mert valóban abszurdum az — mondja Gudenus báró — hogy egy válogatott mérkőzés előtt egy héttel kapkodva, kétségbeesetten érdeklődjék az ember, hogy jaj, milyen formában is van Krupancsuk 11.1 — Le kellene utazni a vidéki rangadókra is — véli Mandik. Ez elég komplikált história, de egyhangúlag elfogadják. — Kell ez — magyarázza Mandik Béla. — Mert mi, akik más nívóhoz vagyunk szokta, mégis, csak más szemmel nézzük azokat a játékosokat. Hiszen az olimpia előtt, is hányszor megtörtént, hogy lelkendezve jöttek: ,Jimlyiasnádon van egy gyerek... Cccc..." És egyáltalán nem volt ccc. Pedig a lelkendezőben megvolt a jószándék, de hiába, a vidéki nívóhoz volt szokva, azon keresztül látott. A JÁTÉKVEZETŐKET IS BEKAPCSOLJÁK! Gudenus báró új javaslatot terjeszt elő: — Be kell kapcsolni a játékvezetőket is! Fel kell kérnünk a Budapestről vidékre leutazó bírókat,, sőt az edzőket is, hogy jelentéseket tegyenek nekünk tapasztalataikról, ők tudják mégis a legjobban! Ha a magyar edzői kar nincs mellőzve, mindig hivatása magaslatán áll! Ezt a bizottság többi urai is koncedálják. VÁLOGATÓDÉLUTÁNOK! — Nem úgy lesz ezentúl, — jelenti ki Gerahl kapitány — hogy csak a Szentkorona Kupa meccseket veszik figyelembe. Érintkezésbe kell lépnünk a nagyobb vidéki városokkal és válogatódélutánokat kell rendeznünk az illető város és környéke játékosainak bevonásával! — És Budapesten? — kérdi Gudenus báró. — Javasolom, — mondja Mancik Béla — hogy tartsuk szemmel ne csak a felsőosztályú, hanem az alsóosztályú játékosokat is és ezek közül azokat, akik megütik a bizottság által megszabott mértéket, kéthetenkint, sőt ha lehet, hetenkint felváltva edzésre összehívni. Gudenus báró kiterjeszti ezt a tervet: — Igen! És a megbeszéltek alapján a nagycsapatokat, az Újpestet, a Hungáriát, a Ferencvárost és a Phóbust, szóval komoly ellenfeleket kell megszerezni számunkra hétközi edzőt,ácsnak! És kapcsoljuk bele a BLASz edzőjét, Izsákot is. — Ezek a hétközi edzések, — mondja a kapitány — az amatőrök egyesületeire nézve is nagy hasznot jelentenének, mert komoly fejlődési lehetőséget nyújtanak. A BLASz IS RÉSZTVESZ A SZENTKORONA KUPÁBAN G:',.nus báró bejelenti, hogy a Déli Végek Szentkorona Kupa mérkőzéseit, amelyek az olimpia miatt félbeszakadtak, folytatni fogják, sőt ezidén a BLASz is részt fog venni ebben a küzdelemben. — Ert azt is szeretném, — mondja a kapitány — hogy a vidéki alszövetségek, ha mód van rá, szabadnapjaikon városközi mérkőzéseket rendezzenek. ÚJ NEVEK A válogatóbizottság tagjai ezekután előszedték jegyzeteiket és összehasonlítást végeztek az általuk megfigyelt új tehetségek közt Olyan játékosok ezek, akiket a bizottság emelt ki a homályból, mert neveik eddig a válogatásnál szóba sem kerültek. Most azonban nagy lehetőségek nyíltak meg előttük. Ezeket a neveket hallottuk: Szabó (Kelenföld), Biczó (BSzKRT), Kránitz (BSzKRT), Gyarmati (B. Vasutas), Tóth (Kis Hungária), Dóczi (Vasas), Janió (URAK). Ezek tehát a jövő új amatőrcsillagai. A bizottság tagjai szerint azonban még többen vannak ezek a legfrissebb felfedezettek. A bizottság valamennyi tagja állandóan feljegyzéseket készít észleleteiről. Aki egy meccsen tetszik, jó pontot kap, így születnek a csillagok...* Eddig tartott az országos válogatóbizottság pesti tagjainak zárt ülése, örülünk, hogy közreadhattuk, így a bizottság még jobban kötelezve fogja magát érezni, hogy ezt a valóban jó, lendületes és sokat ígérő programot mihamarabb teljes egészében valóra váltsa. Gergely Miklós, 1 16^ a A MÁV SPORTEGYESÜLETEINEK LIGÁJA most ünnepelte tízéves fennállását. Ez alkalomból vaskos könyvben számolnak be a vasutas sportolók tíz évéről Hatalmas szervezetté fejlődött a liga. 1926-ban még csak 2028 működő sportolója volt, 1936-ban már 9545. Serm Ottó dr. ezt írja az előszóban: „Tudom, hogy sohasem bővelkedtünk anyagiakban. A kitűzött nagy célok verejtékei, munkásait mindig ez a sötét gond kísérte, mint kíséri az árny a fényt. De a fény mindig erősebb volt, mint az árnyék!A közel négy évtizedes vasutas sport úttörőinek legtöbbje nem él már. A MÁV Sportegyesületek Ligája alapításának tizedik évfordulóján feléjük száll emlékezésem és hálám. Az övék minden érdem. Erősebb a kötelességtevő magyar vasutas, mert lelkét és testét a sport küzdelmei edzik.” — Mi is jókívánságainkat küldjük a liga mai vezetőségének, amely a jubileum emlékére művészi kivitelű plaketteket vezetett. TAKÁCSOT, A BOCSKAI CSATÁRÁT, TÁVIRATILAG HAZAHÍVTÁK A Bocskai portya csapatához táviratozott tegnap este Takács családja, hogy a csatárt azonnal indítsák haza, mert az édesapja meghalt. A táviratot Herczog Edvin párisi címére küldték, mert a csapatot már valószínűleg utazás közben találta volna. A Bocskai ugyanis Luxemburgból még tegnap este tovább utazott portyája következő állomására- PORTYALEVEL HELYBŐL Hungária Aladár írja Máltába: Teréz körút, 1937. jan. 1. Kedves Barátaink! Ne haragudjatok, hogy ilyen bizalmasan szólítunk meg benneteket, de itt ülünk hárman a tejcsarnokban, én, a Kenéz meg a Salgó és rátok gondoltunk és elérzékenyültünk. Ti a kék ég alatt makúráztok, mi a kék cégtáblák alatt újságot, olvasunk, de lélekben veletek vagyunk, ha ti talán név szerint nem ismertek is bennünket, névtelen, de hűséges katonákat. A Kenéz adta a tippet, hogy írjunk nektek portyalevelet Budapestről és én meg a Salgó nagyon jónak, találta a tippet, mert, Budapest ugyanolyan messze van Máltától, mint Málta Budapesttől és ha mi írunk, akkor ti válaszolni fogtok, ami nekünk nagyon jól fog esni. Először is gratulálunk nektek a szép eredményekért. A 11:1 és a 6:0 nagyon jól esett nekünk, de nem esett volna olyan jól, ha utána nem győztök 1 0-ra, mert ez az eredmény mutatta mag, hogy a máltaiak tudnak játszani és az 1:0 sem esett volna, jól a 11:1 nélkül, mert a 11:1 mutatta meg, hogy mi még jobban tudunk. Ti nem is tudjátok, milyen büszkék vagyunk itt Pesten, hogy a kék-fehér színeket diadallal hordoztátok meg Máltában. Én mondtam is Kenéznek, hogy ez a helyes portya és nem Németországba menni, vagy Olaszországba, ahol már ismerik és tisztelik a magyar futball erejét, hanem igenis Máltába, ahol még nem tanulták meg rettegni a magyar lábakat. Ezt mondtam, az imént Kenéznek és helyeselt, mert belátta, hogy igazamvan. Hogy mi újság Pesten, azt kérditek? Bizony nem sok. Kezd hideg lenni, köd is van. A kaszinóban nagyon halk a világ, mert ha ti nem vagytok Pesten, nincs min, veszekedni. Az ember vasárnap délután ide,oda kóvályog és nem tudja, mit csináljon. Én, a Kenéz meg a Salgó össze szoktunk jönni és a tejcsarnokban lejátsszuk az őszi meccseket újra és megbeszéljük a dolgokat. És csak most télen látjuk, hogy ti milyen jó futballták vagytok és az a gól, amit a Sas rúgott az Er.So.-nak, milyen nehéz szögből esett. Nagyon örülünk, hogy ingyen mehettek a moziba és agárversenyekre jártok, de én, a Kenéz meg a Salgó mégis arra kérünk benneteket, hogy ha már dicsőséggel meghordoztátok színeinket, gyertek haza, mert minket a fene esz az unalomtól és nagyon unjuk a holtszezont. Különösen ma, Újév napján, amikor attól félünk, hogy beválik a kabala és ha Újévkor holtszezon van, egész évben is lesz. Innen a tejcsarnokból, három, kapuciner partjaimellől ölelünk titeket. Én, Hungária Aladár, a Salgó, meg a Kenéz. 0 Cb 0* n le & Kéményseprő mint mecénás Most! Kikapcsolták a villanyt, óriási lárma, ujjongás, visítás, a dobos tizenkétszer belevág a dobba: megérbevett 1037. Még gratulálni sincs ideje az embernek, amikor már berohannak a kukták a kedves kis malacokkal, a kis állatok úgy megijednek, hogy most talán még a farkastól is félnek. Végigszaladnak velük a termeken, aztán jön a kéményseprőbácso, kezében a seprő. Mire hozzánk ér, már alig van rajta korom. (Sebaj, ha nagyon kér, kap újat a konyhán.) Megsímogatjuk mi is és már nyújtanánk is neki egy kerek ötvenest, amikor szélesen mosolyogva fejét rázza: — Nem, nem fogadom el! *—■ Micsoda?! — csodálkozunk el. — Sajtósímogatás volt, ingyen, — teszi hozzá. Honnan ismerem? Mikor te volt dolgom utoljára a padláson? No, nem baj, a segítségemre siet. — Nem tetszik ismerni? A börzéről? Persze! Az amatőrbörzéről ő az, aki olyan harsányan tudja kiáltani, hogy „ellenfélét!”, meg aztán arról is híres, hogy ő olyan intéző, akit — mint többször kijelentette már: -r- Nem lehet bekormolni! Kéményseprőt bekormolni... De most hagyjuk a börzét, boldog újévet kívánunk egymásnak, siet tovább. Utána nézel. Nem is tudtam, hogy ez az F. úr, az elsőosztályú ifjúsági csapat intézője civilben micsoda. De biztosan jó foglalkozás. Most is például csak úgy hullik a pénz a kezébe és a zsebébe. — Ebbe beleizzadtam, — mondja később, amikor bejárta már a szállodának mind az öt éttermét és most olyanok után kutat, akit még elfelejtett üdvözölni .• Legalább jól ment? -- De mennyire! Lesz ebből szerelés, cipő, új ing, térdvevő a kapusnak! Szilveszter van, körülöttünk mulatnak, táncolnak, konfettit szórnak egymásra az emberek és mi a kölyökfutballról beszélünk... Szeretném megölelni F. urat, ha nem lenne olyan kormos. — Az úgy volt, — meséli — hogy én nem akartam Szilveszterkor pendlizni. Nincs erre szükségem. De aztán eszembe jutott az ifjúsági csapat Hogy itt állnak azok a gyerekek, lyukas harisnyaszárral, szétmállott ingekkel, csónakcipsikkel... hát akikor bekormoltam magam én is és mentem boldog újévet kívánni. Simogatnak engem, adok egy kis seprőszálat, kapom a pénzt, lesz minden a fiúknak! A feleségem nem te tudja, hogy miért hagytam őt ott egy órára a többiekkel a vendéglőben. Hazaszaladtam átöklözni, munkaruhába. Bocsánatot kér egy pilla . Végigjár három asztalt és van a bíródíj az első mérk. — A fiúk sem tudja tőle. — Ezt nem! De az igazemberek megérik a pénzük.. . a szezon közepén például szombat este bezörget a lakásomra a csapatkapitány és a kapus. Mit akartok? Kinyögik, hogy „tetszik tudni, hogy balszerencsénk miatt vesztjük el a meccseket Tessék kijönni holnap, ferményseprőruhában, mi látjuk, nyomjuk a gombot és ez szerencsét hoz". Kikergettem őket, de másnap, vasárnap délben az ebédnél nagyon nehezen ment le a falat a torkomon. Hátha igazuk van a fiúknak? Egy pillanat alatt átöltöztem, teljes felszereléssel, kötéllel és golyóval mentem ki a pályára... — És? És? — kérdem, mert már nagyon izgat a dolog. — Megnyertük a meccset! — vágja ki büszkén. Megint elszökik. Mire visszajön, már nincs egy szál sem a seprőből. — Kár, — mondja, — mert ma kitűnően megy az üzlet. Biztosan megsímogatta saját magát és ez szerencsét hozott. Amikor búcsúzunk, hirtelen felcsapok mecénásnak, összeszedem a társaságomban a seprőszálakat és átnyújtom F. úrnak, aki örömmel fogadja. — Köszönöm a csapat nevében! Rövidesen elkel az a pár szál is, a terem végében. Még látom, hogy előveszi óráját, egy pillantást vet rá és máris rohan kifelé. Várja az asszony... Vető József. ÚJÉVI FRANCIA BAJNOKI EREDMÉNYEK: Raeing Paris—0X. Marseille 1:1; Mert—Excelsior 2:1; Sochaux—1 Strasbourg 3:2; Cannes—Fives 0:0; Rouen—Antiíbes 5:1; 01. LiUo-—Mulhouse 1:1; Roubaix—Red Star 01* 2:3; Séte—Stado Remne* 1:1,