Sporthirlap, 1937. január (28. évfolyam, 1-9. szám)

1937-01-02 / 1. szám

SZOMBAT, 1937 JANUÁR 2. 2 SPORT HÍRLAP 'tfdÉfcVvSViW-v ••,•*• Titokban már munkába állt az áj amatőrválogató­bizottság Tartalmas munkaiérv, új csillagod szóvaj: válo­gatás — új alapokon PÓRTYALEVEL HELYBŐL Hungária Aladár írja Máltába: . Izgatott Nyüzsgés a különben mostanság csendes BLASz-ban: készül valami!-y Nagy dolgok jönnek itt most, kérem — fog meg bennün­ket az egyik amatőrvezér. — Déhát egyelőre titkolják. Nem akarják elkiab áln Nemvagyunk babonásak, utána­néztünk a dolognak. Egyelőre a nagy dolgokból csak annyi látszik, hogy az országos amatőr válog&tóbizotteág pesti tagjai (Gefáhl Henrik országos szövetségi kapitány, Gudenus Hugó báró és Mandik Béla) bevonulnak nagytitokban a BLASz elnöki szo­bájába. (A vidéki tagok: VAghy Kálmán, Erdélyi Ernő, Czeisler Sándor és Boros Pál most nincse­nek itt.) A BLASz elnöki szobájában vagy hatvan - zászló és cirka ugyanannyi szobor mesél a fala­kon a magyar amatőr labdarúgás nagy múltjáról A jelen azonban sivár. Ezen akar sürgősen segíteni a válogatóbizottság, amikor itt most összedugja a fejét. — Sok ée nagy tervünk van — közölték hivatalosan — egyelőre azonban még nem elég érettek a publikálásra. A válogatóbizottság különben is csak január közepén ül össze hivatalosan, a vidéki ta­gokkal. Majd akkor... . Hivatalos felvilágosítást nem sikerült többet kapnunk. Ehelyett itt adjuk a zárt ülés teljes lefo­lyását. AMATŐR EURÓPA-KUPA! ■■■-*• Nagyon meg van tépázva a magyar gmAtőrfutball nimbusza — nyitja meg az ülést Gefáhl orszá­gos szövetségi kapitány. — Sür­gős teendők varinak! Először is erélyesen fel kell lépnünk az MLSz-ben. Ki kell forszírozni, hogy igenis ininéi több válogatott mérkőzést kössön te az országos nmgtőrválo gátolt, számára! És járjon el az MLSz a FIFA-nál, <16^ a hogy írják:, ki as amatőr Európa Kupát! Ki fcell köszörülnünk a berlini csoi'bát, és erre ez volna az egyetlen mód... — Kenyeres már megígérte, hogy mellette foglal állást — mondja Mandik Béla. (A januári prágai FIFA- kongresszuson az MLSz-t Kenye­resen kívül Fiseher Mór és Fodor Henrik dr. képviseli. Nem hisszük, hogy bármelyikük is ellene volna m Amatőr Európa Kupának. Szerkó ; — Javasolom — mondja Gude- nus báró — hogy az olimpiai győztes olasz és második helyezett osztrák válogatott ellen igyekez­zünk mérkőzést lekötni. Az osztrá­kokat }de lehetne hozni Budapest­re, május 9-re, a magyar-jugoszláv meccs elé. Azzal mutatkoznék be az országos amatőr válogatóbizottság. Mégiscsak jobb egy pesti rajt. BUDAPEST ÉS A VIDÉK — Az legyen mindeknek az alapja, — ajánlja Gudenus báró hogy nincs különbség pesti és íki játékos között elbírálás ‘ ntjából! Mindenki magára így ölihesse a cinteres inget, — A Sporthirlap tudósítójától — ha a tudásával rászolgált! — Ez természetes — feleli Ge­fáhl kapitány. — És ezért együtt fogunk majd dolgozni az alszbret. ségi kapitányokkal! Körlevélben szándékozom felkérni a vidéki al- szövetségek kapitányait, hogy ál- laúdéan figyeljék a játékosok for­máját és havonta jelentést t jgye­itek... Ezt azonnal elfogadják. — Mert valóban abszurdum az — mondja Gudenus báró — hogy egy válogatott mérkőzés előtt egy héttel kapkodva, kétségbeesetten érdeklődjék az ember, hogy jaj, milyen formában is van Krwpan- csák 11.1 — Le kellene utazni a vidéki rangadókra is — véli Mandik. Ez elég komplikált história, de egyhangúlag elfogadják. — Kell ez — magyarázza-Man­dik Béla. — Mert mi, akik más nívóhoz vagyunk szokta, mégis, csak más szemmel nézzük azokat a játékosokat. Hiszen az olimpia előtt, is hányszor megtörtént, hogy lelkendezve jöttek: ,J3imlyÍasn&­don van egy gyerek... Cccc..." És egyáltalán nem volt ccc. Pedig a lelkendezőben megvolt a jószán­dék, de hiába, a vidéki nívóhoz volt szokva, azon keresztül látott. A JÁTÉKVEZETŐKET IS BEKAPCSOLJÁK! Gudenus báró új javaslatot ter­jeszt elő: — Be kell kapcsolni a játékve­zetőket is! Fel kell kérnünk a Bu­dapestről vidékre leutazó bírókat,, sőt az edzőket is, hogy jelentése­ket tegyenek nekünk tajMsztala- taikról. ők tudják mégis a leg­jobban! Ha a magyar edzői kar nincs mellőzve, mindig hivatása magaslatán áll! Ezt a bizottság többi urai is koncedálják. VALOGATÓDÉLUTÁNOK! — Nem úgy lesz ezentúl, — jelenti ki Gefáhl kapitány — hogy csak a Szentkorona Kupa meccseket veszik figyelembe. Érintkezésbe kell lépnünk a na­gyobb vidéki városokkal és válo­gatódélutánokat kell rendeznünk az illető város és környéke játé­kosainak bevonásával! — És Budapesten? — kérdi Gudenus báró. — Javasolom, — mondja Man­cik Béla — hogy tartsuk szemmel ne csak a felsőosztályú, hanem az alsóosztályú játékosokat is és ezek közül azokat, akik megütik a bizottság által megszabott mérté­ket, kéthetenkint, sőt ha lehet, hetenkint felváltva edzésre össze­hívni. Gudenus báró kiterjeszti ezt a tervet: — Igen! És a megbeszéltek alapján a nagycsapatokat, az Új­pestet, a Hungáriát, a Ferencvá­rost és a Phökust, szóval komoly ellenfeleket kell megszerezni szá­munkra hétközi edzőt,ácsnak! És kapcsoljuk bele a BLASz edzőjét, Izsákot is. — Ezek a hétközi edzések, — mondja a kapitány — az amatő­rök egyesületeire nézve is nagy hasznot jelentenének, mert komoly fejlődési lehetőséget nyújtanak. A BLASz IS RÉSZT- VESZ A SZENTKORO­NA KUPÁBAN G:',; nus báró bejelenti, hogy a Déli Végek Szentkorona Kupa mérkőzéseit, amelyek vz olimpia miatt félbeszakadtak, folytatni fogják, sőt ezidén a BLASz is részt fog venni ebben a küzde­lemben. — Ért azt is szeretném, — mondja a kapitány — hogy a vi­déki alszövetségek, ha mód van rá, szabadnapjaikon vároéközi mér­kőzéseket rendezzenek. ÚJ NEVEK A válogatóbizottság tagjai ezek- után előszedték jegyzeteiket és összehasonlítást végeztek az álta­luk megfigyelt új tehetségek kö­rű Olyan játékosok ezek, akiket a bizottság emelt ki a homályból, mert neveik eddig a válogatásnál szóba sem kerültek. Most azonban nagy lehetőségek nyílták meg előttük. Ezeket a neveket hallottuk: Szabó (Kelenföld), Biczó (RSz- KRT), Kránitz (BSzKRT), Gyar­mati (B. Vasutas), Tóth (Kis Hungária), Dóczi (Vasas), Janió (URAK). Ezek tehát a jövő új amatőr­csillagai. A bizottság tagjái sze­rint azonban még többen vannak ezek a legfrissebb felfedezettek. A bizottság valamennyi tagja állandóan feljegyzéseket készít észleletéiről. Aki egy meccsen tet­szik, jó pontot kap. így születnek a csillagok... * Eddig tartott az országos válo­gatóbizottság pesti tagjainak zárt ülése, őrülünk, hogy közreadhat­tuk. így a bizottság még jobban kötelezve fogja magát érezni, hogy ezt a valóban jó, lendületes és solcatígérő programot mihama­rabb teljes egészében valóra váltsa. Gergely Miklós. A MÁV SPORTEGYESÜLETEINEK LIGÁJA most iirmepelte tízéves fennállását. Ez alkalomból vaskos könyvben szá­molnak be a vasutas sportolók tíz évéről Hatalmas szervezetté fejlő­dött a liga. 1926-ban még csak 2028 működő sportolója volt, 1936-ban már 9545. Serm Ottó dr. ezt írja az elő­szóban: „Tudom, hogy sohasem bő­velkedtünk anyagiakban. A kitűzött nagy célok verejtékei? munkásait min­dig ez a sötét gond kísérte, mint kí­séri az árny a fényt. De a fény min­dig erősebb volt, mint az árnyék!- A közel négy évtizedes vasutas sport úttörőinek legtöbbje nem él már. Á MÁV Sportegryesiilobek Ligája alapí­tásának tizedik évfordulóján feléjük száll emlékezésem és hálám. Az övék minden érdem: Erősebb a kötelesség- tevő magyar vasutas, mert lelkét és testét a sport küzdelmei edzik.” — Mi is jókívánságainkat küldjük a liga mai vezetőségének, amely a jubileum emlékére művészi kivitelű plakette­ket veretett. TAKÁCSOT, A BOCSKAI CSATÁRÁT, TÁVIRATILAG HAZAHÍVTAK A Bocskai portyacsapatához táv­iratozott tegnap este Takács család­ja, hogy a csatárt azonnal Indítsák haza, mert az édesapja meghajt. A táviratot Herczog Edvin párisi cí­mére küldték, mert a csapatot már valószínűleg utazás közben találta volna. A Bocskai ugyanis Luxem­burgból még tegnap este tovább uta­zott portyája követkézé állomására­Teréz.körút, 1937, jan. 1. Kedves Barátaink! Ne haragudjatok, hogy ilyen bizalmasan szólítunk m,eg bennete­ket, de itt ülünk hárman a tej. csarnokban, én, a Kenéz meg a Salgó és rátok gondoltunk és elér- zékenyültühk. Ti a kék ég alatt mpkúráztok, mi a kék cégtáblák alatt újságot, olvasunk, de lélekben veletek vagyunk, ha ti talán névszerint nem ismertek is bennünket, névtelen, de hűséges katonákat. A Kenéz adta a tippet, hogy írjunk nektek portyalevelet Buda. pestről és én meg a Salgó nagyon jónak, találta a tippet, mart, Buda­pest ugyanolyan messze van Máltá­tól, mint Málta Budapesttől és ha mi írunk, akkor ti válaszolni fog­tok, ami nekünk nagyon jól fog esni. Először is gratulálunk nektek a szép eredményekért. A 11:1 és a 6:0 nagyon jól esett nekünk, de nem esett volna olyan jól, ha utána nem győztök i.-0.ro, mert e-z az eredmény mutatta mag, hogy a, máltaiak tudnak játszani és az 1:0 sem esett volna, jól a 11:1 nélkül, mert a 11:1 mutatta meg, hogy mi még jobban tudunk. Ti nem is tud­játok, milyen büszkék vagyunk itt Pesten, hogy a kék-fehér színeket diadallal hordoztátok meg Máltá­ban. Én mondtam is Kenéznek, hogy ez a helyes portya és nem Németországba menni, vagy Olasz­országba, ahol jnár ismerik és Most! Kikapcsolták a villanyt, óriási lárma, ujjongás, visítás, a dobos ti­zenkétszer belevág a dobba: megér- leevett 1037. Még gratulálni sincs ideje az embernek, amikor már be­rohannak a kukták a kedves kis malacokkal; a kis állatok úgy meg­ijednek, hogy most talán még a far­kastól is félnek. Végigszaladnak velük a termeken, aztán jön a ké- ményseprőbáesd, kezében a seprő. Mire hozzánk ér, már alig van raj­ta korom. (Sebaj, ha nagyon kér, kap újat a konyhán.) Megsímogat- juk mi is és már nyújtanánk is neki egy kerek ötvenest, amikor szélesen mosolyogva fejét rázza: — Nem, nem fogadom el! *—■ Micsoda?! — csodálkozunk el. —- Sajtósímogatás volt, ingyen, — teszi hozzá. Honnan ismerem? Mikor te volt dolgom utoljára a padláson? No, nem baj, a segítségemre siet: — Nem tetszik ismerni? A bör­zéről? Persze! Az amatórbörzéről! ő az, aki olyan harsányan tudja kiáltani, hogy „ellenfééél!”, meg aztán arról is híres, hogy ő olyan intéző, akit — mint többször kijelentette már:-r- Nem lehet bekormolni! Kéményseprőt bekormolni... De most hagyjuk a börzét, boldog új­évet kívánunk egymásnak, siet to­vább. Utána nézelé Nem is tudtam, hogy^ ez az F. úr, az elsóosztályú ifjúsági csapat intézője civilben mi­csoda. De biztosan jó foglalkozás. Most is például csak úgy hullik a pénz a kezébe és a zsebébe. — Ebbe beleizzadtam, — mondja később, amikor bejárta már a szál­lodának mind az öt éttermét és most olyanok után kutat, akit még elfe­lejtett üdvözölni —• Legalább jól ment?-- De mennyire! Lesz ebből sze­relés, cipő, új ing, térdvóáő a ka­pusnak! Szilveszter van, körülöttünk mu­latnak, táncolnak, konfettit szórnák egymásra az emberek és mi a kö- lyökfutballról beszélünk... Szeret­ném megölelni F. urat, ha nem lenne olyan kormos. — Az úgy volt, — meséli — hogy én nem akartam Szilve.vztePkor pendlizni. Nincs erre szükségem. De aztán eszembe jutott az ifjúsági csa­pat Hogy itt állnak azok a gyere­kek, lyukas harisnyaszárra!, szét- mállott ingekkel, csónakcipfikkel... hát akikor bekormoltam magam én tisztelik a magyar futball erejét, hanem igenis Máltába, ahol még nem tanulták meg rettegni a magyar lábakat. Ezt mondtam, az imént Kenéznek és helyeselt, mert belátta, hogy igazam ‘van. Hogy mi újság Pesten, azt kér­ditek? Bizony nem sok. Kezd hideg lenni, köd. is van. A Kaszinóban nagyon halk a világ, mert ha ti nem vagytok Pesten, nincs min, veszekedni. Az ember vasárnap délután ide.oda kóvályog és nem tudja, mit csináljon. Én, a Kenéz meg a Salgó össze szoktunk jönni és a tejcsa.mckban lejátsszak az őszi meccseket újra és megbeszél­jük a dolgokat. És csak most télen látjuk, hogy ti milyen jó futbaMs. ták vagytok és az a gól, amit a Sas rúgott az Er.-So.-nak, milyen nehéz szögből esett. Nagyon Örülünk, KŐgy ingyen mehettek a moziba és ágárverse­nyekre jártok, de én, a Kenéz meg a Salgó mégis arra kérünk benne­teket, hogy ha már dicsőséggel meghordoztátok színeinket, gyer­tek haza, mert minket a fene esz az unalomtól és nagyon unjuk a holtszezont. Különösen ina, Újév napján, amikor attól félünk, hogy beválik a kabala és ha Újévkor holtszezón van, egész évben as lesz. Innen a tej csarnokból, három, kapuciner partjai 'mellől ölelünk titeket. Én, Hungária Aladár, a Salgó, meg á Kenéz. is és mentem boldog újévet kívánni. Simogatnak engem, adok egy kis seprőszálat, kapom a pénzt, lesz minden a fiúknak! A feleségem nem te tudja, hogy miért hagytam öt ott egy órára a többiekkel a vendéglő­ben. Hazaszaladtam átölilözni, mun­karuhába. Bocsánatot kér egy pilla- . Vé­gigjár három asztalt és van a bíródíj az első mérk' — A fiúk sem tudj ,a tőle. — Ezt nem! De azu- gaz­emberek megérik a pénzük.. . a sze- zőn közepén például szombat este be­zörget a lakásomra a csapatkapi­tány és a kapus. Mit akartok? Ki­nyögik, hogy „tetszik tudni, hogy balszerencsénk miatt vesztjük el a meccseket Tessék kijönni holnap. feéményseprőruháb»n, mi látjuk, nyomjuk a gombot és ez szerencsét hoz". Kikergettem őket, de másnap, vasárnap délben az ebédnél nagyon nehezen ment le a falat a torkomon. Hátha igazuk van a fiúknak? Egy pillanat alatt átöltöztem, teljes fel­szereléssel, kötéllel és golyóval men­tem ki a pályára... — És? És? — kérdem, mert már nagyon izgat a dolog. — Megnyertük a meccset! — vágja ki büszkén. í Megint elszökik. Mire visszajön, már. nincs egy szál sem a seprő­ből. — Kár, — mondja, — mert ma kitűnően megy az üzlet. Biztosan megsímogatta saját ma­gát és ez szerencsét hozott. Amikor búcsúzunk, hirtelen felcsapok me­cénásnak. összeszedem a társasá gomban a seprőszálakat és átnyúj­tom F. úrnak, aki örömmel fogadja. — Köszönöm a csapat nevében! Rövidesen elkel az a pár szál is, a terem végében. Még látom, hogy előveszi óráját, egy- pillantást vet rá és máris rohan kjfelé. Várja az asszony... Vető József. ÚJÉVI FRANCIA BAJNOKI ERED­MÉNYEK: Raeing Paris—0X. Marseille 1:1; Mert—Excelsior 2:1; Sochaux—1 Strasbourg 3:2; Cannes—Fives 0:0; Rouen—Antiíbes 5:1; 01. LiUo-—Mul- house 1:1; Roubaix—Red Star 01* 2:3; Séte—Stado Remne* 1:1, 0 Cb Ú* ú le & Kéményseprő mint mecénás

Next

/
Thumbnails
Contents