Sport-Világ, 1903. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

2. oldal. Hosszú sorban 15—20 fuvaros kocsival talál­kozunk. Hangos, nekünk veszekedésnek tetsző beszélgetésük felveri az út csöndjét. Már meszsziről látjuk a sötétben minduntalan felvillanó gyufák tü­zét, a­mint a bosnyákok czigarettára gyújtanak. Éles szemükkel ők is jó előre észre látszanak venni bennünket, mert nehéz szekereikkel előzékenyen kitérnek utunk­­ból, pedig közeledésünket sem lámpafény, sem zörej nem jelzi. A pneumatik észrevétlenül, zajtala­nul siklik tova az éjszaka csendjében. Hányszor áldottuk már e jó tulajdonságát, a­mikor el­hagyott utakon, az éj leple alatt haladva, vesze­delmes úti csavargók figyelmét magunkról lehe­tőleg elkerülni akartuk. Közbe-közbe leszálltunk pumpolni, mert fol­tozott tridejű pneumatikum a hosszú futásban kifogyott a szuszból. Konstatáltuk, hogy a szög nemcsak a művelt nyugaton, hanem a színes keleten is nagyon követelődző. Soha sem elég­szik meg egy lyukkal, hanem legalább kettőt üt a pneumatikon, ha már benne van. Egy helyen néhány kilométert a frissen fel­hányt hegyesvégű kövek miatt gyalogolnunk kel­lett, a­midőn végre messze előttünk erős lámpa fényt vettünk észre. A gradiskai vámhivatal őr­házához értünk. A zöld hajtókás spenótbakter tisztségét egy turbános, hatalmas termetű fiatal bosnyák töltötte be, a­kit láthatólag meglepett a sötét éjszakában érkező három kerékpáros váratlan megjelenése. Rámutattam a kerék gummijára és úgy látszik rögtön megértette a helyzetet, mert papucsot tolt szentségtelen lábaink elé, kivette a gépet a kezemből és intett, hogy lépjünk be a szobájába. Ennek a czerimóniának azonban nem akartuk magunkat alávetni, gondolván, hogy ha pneuma­­tikunkat évek óta papucs nélkül ragasztjuk, hát utóvégre megcsinálhatjuk ezt most is a nélkül. Megköszönve tehát a bosnyák pénzügy turbános őrének kedves vendéglátását, kint maradtunk és az őrház lámpájánál fejeztük be a reparácziót. Éjjel 11 óra felé járt az idő, a­midőn végre beértünk Gradiskába. A külváros sötét, teljesen elhagyatott utczáin óvatosan haladtunk keresztül, nehogy a késő éjjel haza botorkáló muzulmá­­nokba ütközve, keleti konfliktusba keveredjünk. Mindenütt teljes nyugalom honol. Sehol egy kivilágított ablak. Az ablakok mind erős vas­rácscsal vannak ellátva, a­melyen belül még egy sűrű hálószerű függöny van kifeszítve. Ily félté­kenyen őrzi a muzu­lmán az ő drága hitestársát, a­kinek bizony nem tellik öröme abban, ha az ilyen vasrácsos, sűrű dróthálós ablakon keresztül az utczára kikacsintgat. A keleti hangulatot a főtéren egy hintabódé felől a nyugatról bizonyára penzióba küldött rozoga verkli hangja zavarja meg. Mulatnak a bosnyák legények. Nagyokat lódítanak a hintán, fanatikus orditozással gyönyörködnek abban, hogy a hinta nagy ívben repül felfelé a benne ülő fehér cselédekkel. Néhány katona még nyitva. Egy pislogó lámpa világánál czigarettázva ülnek sorban a bosnyá­kok, lábuknál az elmaradhatatlan kávéscsésze, a­melyet hosszú pauza után szájukhoz emelnek és egy hörpintéssel kiürítenek. A kiszolgáló kávés a vendégei között jár és a megüresedett csészékbe rézibrikből tölti hozzá az iszapos, sűrű fekete levet. Felkerestük teljesen modern igényű szállodán­kat és a dermesztő hideg éjjel, nehéz út után, jóleső érzéssel tértünk nyugalomra. Másnap kora reggel ébredtünk. Szállónk szép kilátást nyújtott a Száva part­jára, a­melyen a sűrű reggeli köd oszladozni kezdett. Lázas munka folyik már a parton. Több helyen hajókat vontatnak a bosnyákok, másutt nehéz gabonás zsákokat czepelnek a há­tukon egy uszályba. Az utcza képe is megele­venedik. Bosnyák gyerekek sietnek az iskolába, mindegyiknek egy darab gyújtó fa a kezében, a­melyet nemzeti szokás szerint, ajándékba visz­nek naponként a tanítónak c sonka helyett. Az iskolából a gyerekek vontatott kántálása hal­latszik. Folyik már a vásár a nyitott üzleti bó­dék előtt. Az egyikben egy hosszú fehér sza­­kállú, hajlott orrú, teljesen tipikus arczú török térden guggolva, parázson birkahúst süt, a melyet aztán kanapé módjára, fekete, félig sületlen czi­­póba rakva, nyújt át mohón falatozó vevőinek. Fényképező apparátusomat feléje irányítom, mire nyugodt megvetéssel rám tekint és tiltako­­zólag int a kezével. A­mikor látja, hogy nem tágítok, szól a körülállóknak, a­kik erre bódé­jának mindkét ajtaját becsukják, hogy a hitetlen gyaur fotográfgépével meg ne szentségtelenítse az igazhitű miszu­lmánt és a gonosz szellem beteg­séget ne küldjön rá. Én pedig kénytelen voltam tovább állni azzal a csalódott érzéssel, a­melyet egy meghiúsult felvételkísérlet minden amateur­­fotográfusban kelt. A városon keresztül hajtva, bosnyák nemzeti viseletben egy sporttárs csatlakozott hozzánk és elkísért vagy 12 kilométer távolságban. Persze Imre barátomnak gondja volt rá, hogy a 82-es tempót beállítva, bosnyák kollegánkat a végki­merülésig megizzaszszuk. Mentségéül a kifogá­soknak változatos készletével túltett a mi kerék­párosainkon. »Utóbbi időben kevesebbet jár . . .« »a múltkor lebukott és megrántotta a lábát...« »a gépe sincs ma egészen rendben. . .« szóval úgy a mint mi azt mindnyájan hasonló helyzetben cselekedni szoktuk; közbe-közbe leszállt, aggódó arczc­al vizsgálgatta katona korában tizennégy pengő forintért vásárolt tragacsát, remélve, hogy megkönyörülünk rajta és elhiszszü­k neki, hogy mindennek a biciklije az oka. De mi ismerjük az affélét! Ott hagytuk a bosnyákunkat gépével,­­ kifogásaival együtt és tovább hajtottunk. (Folytatása következik.) SPORT-VILAG 1903. 1. sz. Kerékpár-világ. * Bauer Sándor jó hírnevű kerékpár­versenyző eljegyezte Haderer Teréz kisasszonyt. Brachfeld Szigfrid és fia csász. és kir. udvari szállítók és belga kir. udvari szállítók csak V., Nádor-utcza 8. sz. (a Lipótvárosi Casino mellett). FŐRAKTÁR: Vadász-, lovagló-, hajtó- és automobile - ru­házatokban legjutányosabb árak mellett. Különlegesség: Saját készítményt legjobb szabású férfi - fehérneműek és egyéb, nyak­kendők, kalapok, ernyők, esőkabátok, úti takarók és bőröndökben. Egyletek, körök és amatőrök szíves figyelmébe ajánljuk a legjobb veronai és solingeni vívókardjainkat és kitűnő készítményt­ vívó felszer­eléseinket olcsó árak mellett. U. m. : Olasz és magyar vívókardok darabja kor. 5.—, kor. 5.50, 6.25 és 8.— ; pengék kor. 2.— és 2.50. Franczia és olasz vízőrök darabja kor. 3.50 és. kor. 6.25; pengék kor. 1.50 és 1.60. Vívókard-fejvédek dobja kor. 10.—, 11.—, 12.—,. kor. 13.— és 15.—. Vízőr arcz- és fejvédek dobja kor. 4.50 és 7.—. Vívókard-keztyük darabja korona 4.50 és 5.—. Párbajkardok, kardmellvédek, vívókabátok stb. stb. Továbbá választékos nagy raktárt tartunk . Fegyvereit­, töltényeit­, vadászati és halá­szati felszerelésekben, tornaszerek-, Football-, Fawn-Tennis-, korcsolyák- és mindennemű sport­árukban.­­ “ Teljes felszereléseknél árkedvezmény. Zubek Bertalan és Társa sportáru-kereskedők Budapest, IV. ker., Múzeum-körút 29. sz. Új világ legjobb football-labin­ valódi angol Benetfink & Co. gyártmány. Kapható a IV­agyar bizományi részvénytársaság sportosztályában Budapest, V., Váczi-körút 16, 1. emelet. Ára 1ó korona. Sportegyleteknek vagy tanulóknak 10% engedmény.

Next