Sport-Világ, 1908. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-05 / 1. szám

2. oldal tünteti fel a fogalmazó úr ténykedését, mint amely az ő állítását a MOTESz és a torna ellen igazolja s ő, mert éppen kapóra jött neki az eldörgött beszéd, a minisztériumban ártatlan arccal hivatkozhatik is reá. Hogy milyen érzelmekkel viseltetik ez a miniszteri hivatalnok a testedzés iránt, megvilágosításul szolgált a sok közül egy legújabb adat is. Ugyanis sehol kulturállamban nem adóztatják meg a torna- és sportegyesületek ünnepélyeit és versenyeit, csak nálunk. Egyegy ünnepély vagy verseny után 40—70 koronát kell hatósági engedély czímén egyesületeinknek lefizetni. Van egyesület, amely ezen a czimén évente 1500—2000 koronát fizet. Milyen teher ez és mit tehetne az egyesület ezért a testnevelés terén, ha menekülhetne tőle ? Nálunk a torna- és sportversenyek a hatóság előtt ugyanazon elbírálás alá esnek, mint a városligeti látványosságok (czirkusz, mozi, szibériai hullámvasút stb.). • Ennélfogva a BVSz kezdeményezésére a MOTÉSz, később pedig a MLSz is, a belügyminisztériumhoz folyamodványt nyújtottak be a tornaünnepélyek és versenyek hatósági díjainak elengedése tárgyában. A versenypálya szövetség hazánkban a testgyakorlás terén missziót teljesít. Övé az érdem, hogy hazánkban ezen első ,és nagyarányú állandó testedzőhely és versenypálya létezik. A külföldi sporterők itt találkoztak első ízben a magyar erőkkel s hogy azóta is sűrűn ellátogatnak, ezen pályának köszönhető. A külföld rólunk, mint sportemberekről, valójában csak akkor vett tudomást, amióta a német, dán és angol labdarúgó csapatok tömegesen felkerestek bennünket. Mindez nagy áldozatokkal volt és van egybekötve s ez indította a BVSz-t arra, hogy a fent emlitett hatósági dijak elengedését a MOTESz utján kérje. És mi történt a kérvénynyel ? Hónapok teltek el csupa várakozásban s a várva-várt elintézés nem érkezett vissza Végre a szövetség utána járt a dolognak magánál a belügyminiszternél és akkor kiderült, hogy a belügyminisztérium a kérvényt 1907. év február 15 én kiadta a közoktatásügyi minisztériumnak. Itt a kérvény aztán jó kezekbe került. A mi fogalmazóreferens barátunk, mint a testedzés legfőbb támogatója, ráült a kérvényre s azóta is intézi azt. Az érdekelt torna- és sportegyesületek pedig várják, várják az elintézését és egy év óta tovább fizetik a keservesen összegyűjtött filléreikből a hatósági díjakat. Mit szól ehhez a közvélemény és szól-e majd hozzá maga a miniszter is ? I. K. Az első tornászbajnokságok után. Lezajlottak az első magyar tornászbajnoki versenyek. Lapunk előző számában már megemlékeztünk a versenyek lefolyásáról, méltattuk azt a fényes erkölcsi sikert, melyet a Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetsége az első tornászbajnoki versenyek lebonyolításával elért. Ezúttal csak azokra a tapasztalatokra és tanulságokra kívánunk reámutatni, melyek e versennyel kapcsolatosan felmerültek s amelyeknek a figyelembevételével a jövőben még nagyobb sikerrel lehetne megrendezni a tornászbajnokságokat. A verseny lefolyását figyelemmel kísérve, feltűnt a közönség nagy érdeklődése a versenyzők és a versenyek iránt. Már kora reggel nagyszámú érdeklődő közönség gyűlt össze, hogy az előmérkőzéseknek tanúja lehessen , a legérdekesebb volt azonban a közönség viselkedése az esti döntő mérkőzéseknél. Zúgó taps fogadta az egyes csapatok megjelenését, de a zaj egy pillanat alatt elnémult, amint a versenyző a szerhez állott. Siri csend kisérte az egyes gyakorlatokat, s a legcsekélyebb hibát vagy tévedést ijedt felkiáltások és morajló zúgás kisérte, míg a sikerült produkciók után percekig tapsolt a közönség. A közönség nem unatkozott a versenyen, nert a programm összeállítása igen sikerült volt. A jövőben is főleg arra kell törekedni, hogy ne csak a sportszempontoknak feleljen meg egy-egy tornaünnepély, hanem hogy a közönség igényeit is kielégítse. Nagyon helyesen jegyezte megdr. Nagy Emil — a MOTESz elnöke — a banketten mondott felköszöntőjében, hogy „először közönséget kell magunknak nevelni, s e czélból a komoly sportértékű mutatványok mellett hazafias tendencziájú s a nagyközönség szemében érdekes és látványos momentumokat is kell az ünnepélyek sorrendjébe felvenni, miáltal egy-egy tornaünnepély képe az eddigieknél sokkalta vonzóbb s népszerűbb lehetne. S ha azután ilyen eszközökkel a közönség minden rétegét sikerült megnyerni az ügynek, akkor egyszerre rohamos fejlődésnek fog indulni a tornászat.“ Ez volna a mi megjegyzésünk is a közönségre vonatkozólag. A másik igen örvendetes tapasztalatunk, hogy a tornászok átlagos képzettsége emelkedett s bátran elmondhatjuk, hogy az egyéni bajnokság győztesei olyan munkát végeztek, melylyel nemzetközi versenyeken is sikerrel állották volna meg helyüket. Erődy gyűrűhinta- és korlátgyakorlata abszolút nehéz volt. Ha még a gyakorlatok elrendezésén változtat némi keveset, akkor igazán gyönyörű dolgokat produkálhat, mert Erődyt rendkívüli testi ereje predesztinálja a legnehezebb gyakorlatok elvégzésére. Oellért gyakorlatai a laikusok szemének tetszettek. Gyűrűhinta gyakorlata azonban gyenge volt. Korlátgyakorlatainak a ledolgozásán bizonyos akrobata stílus látszik meg. Túlságos kihomorítása, a lábaknak térdben való meghajlítása sokat levon a gyakorlatok értékéből. Gellért még fiatal versenyző s ha több figyelmet fordít az iskolázottságra, a legkiválóbb versenyző lehet belőle. A csapatok munkájánál meglátszott a lelkiismeretes készültség. Mindegyik csapat jóval az átlagon felül dolgozott. A legjobb formában a Szegedi T. E. csapata állott ki a versenyre. Erős, szálas fiúk, kik különösen az erőgyakorlatot végezték gyönyörűen. A lendületi gyakorlatnál azonban erősen visszaestek. Jól dolgozott a Postás és Buda is, de mindegyik csapatban volt egy-két olyan gyenge erő, kik a csapat esélyeit leszállították. A MTK csapata is jól dolgozott, de ők az erőgyakorlat mozdulatait gyorsan végezték, ami olyan előny a másikkal szemben, melyet behozni nem lehetett volna. A BTC csapata volt a verseny favoritja. A csapat tényleg a legjobb volt, klasszisa különösen az utolsó gyakorlatban jutott érvényre. A csapat mégis pontokkal volt roszszabb, mint a tréningben, aminek a magyarázata, hogy két tagja betegen állott ki a versenyre s a csapat többi tagjain is a tukrénbozottság jelei mutatkoztak; a csapat azért igy is elsőrangú munkát produkált s méltán rászolgált a bajnoki czímre. Kellemes feltűnést keltett a csapatok versenyében a tornászok fegyelmezettsége és az ízléses és egyöntetű ruházat. E tekintetben rövid pár év alatt óriási változáson ment át a magyar tornászat. Már a görögországi versenyen sokat tanultak magyarjaink a fegyelem s a ruházat tekintetében, s hazajövet a tanultakat rögtön alkalmazták is. A BTC már 1906. évi dísztornáján mintacsapatát új hófehér dresszben szerepelteti, majd a BBTE, később a MTK változtatja meg tornászdresszét, a szemre sokkal tetszetősebb egyenruhával. A bajnoki versenynek egyik legszebb látványossága volt a különböző, egyletek szebbnél-szebb egyenruházatú csapatainak felvonulása s azok fegyelmezettsége. Ami pár év előtt még a tornászok szemében is fölösleges dolognak látszott, azt ma már acceptálta minden tornász: a gyakorlatok alatti szigorú fegyelmet. Mindeme előnyös változások, a külfölddel való gyakoribb érintkezésünk eredményei. Egyegy külföldi szereplésünk után csak évek múlva mutatkoznak azok a jelenségek, melyek rohamos, átalakuláson viszik át sportunkat. Mindig szükségesnek tartottuk a sportbelileg érettebb külfölddel való gyakori érintkezést s éppen a tapasztaltak után a Magyar Olympiai Bizottság és a MOTESz elengedhetetlen erkölcsi kötelessége, hogy a magyar tornászat az 1908. évi londoni olympiádon megfelelő számú versenyzővel s egy tehetséges szakemberrel képviselve legyen. Ezek volnának a bajnoki versenyre vonatkozó észrevételeink. A jövőre vonatkozólag szükségesnek látjuk a bajnoki verseny terminusának a megváltoztatását. December a disztornák hónapja, amikor is a versenyzők erejét a disztornára való készülődés annyira igénybe veszi, hogy azonkívül még egy bajnoki versenyre való készülődés, a versenyzőt a letörés veszélyének teheti ki. A bajnokság terminusát a tornaszezon végére február vagy márczius havára kell kitűzni, amikor a versenyzők mindegyike legjobb formában van. Tornászakadémia a bajnokság keretében sikerrel tartható meg, de gondoskodni kell arról, hogy a résztvevők kifogástalan munkát mutassanak be. Ez alkalommal tapasztalhattuk, hogy tornatanáraink között bizony kevés a képzett tornász. Szükséges volna, hogy a tornatanárok részére is rendezne a Szövetség évenkint versenyeket. Ez fokozná a tornatanárok ambíczióját s a versenyzőknek is nagy hasznára válna, ha olyan művezetők képeznék ki őket, akik maguk is magasabb képzettségű tornászok. A versenybíróság ezen a versenyen nehéz munkát végzett. A nagyobb versenyeken, ahol sok az egyéni verseny vagy a mintacsapat, nagyon hasznos dolog volna egy versenyiroda felállítása, amely versenyiroda a pontozásokat összegezné, az eredményeket összeállítaná és gondoskodna arról, hogy a hírlapok tudósítói pontos adatokat nyerjenek a versenyről, így van ez a külföldön is és azt hisszük, nálunk is meg lehetne valósítani. A MOTESz tornaszakbizottsága 1907. évi deczember hó 30-án tartott ülésében összeállította az első bajnoki verseny pontozásáról szóló statisztikát, mely statisztika érdekes bepillantást nyújt az első bajnoki versenyek elbírálásába. Sajnos, lapunk terjedelme nem engedi meg, hogy az érdekes kimutatást teljes, terjedelmében közöljük s azért csak a három bíró pontozásainak a végösszegét fogjuk ismertetni. Az egyéni verseny elbírálása: | Bábel 46'00 Erődy Béla ] Hellmich 45'25 ( Galambos 48 00 139-25: 3 ) 46-42 I. (Bábel 4075 Gellért ] Hellmich 44'50 ( Galambos 43'00 128-25 : 3 ) 4275 II.| Bábel 36 00 Szabó | Hellmich 42'25 ( Galambos 42'50 120-75:3 ) 40-25 III. SPORT-VILAG 1908. 1. sz.