Sport-Világ, 1910. január-december (17. évfolyam, 1-65. szám)
1910-01-01 / 1. szám
2. oldal. sport -világ 1910. 1. sz. csökkentésére irányuló mozgalmat, de nagy hibának ítélné, ha ifjúságunkat olyan szellemben nevelnék, hogy a valaha esetleg kikerülhetetlenné váló háborúra csak remegve tudjanak gondolni. Családnak, iskolának, társadalomnak és hadseregnek szoros baráti szövetséget kellene kötni arra, hogy az ifjúságot, egységes terv alapján, munka és küzdelem szeretetére és hazafias érzésekre neveljék. Örül, hogy a kongresszusra a honvédelmi, meg a hadügyminiszter is küldött képviselőket és több tiszt önként is jelentkezett tagul. Kovách Aladár dr.: Világosan, érthetően tanítani kell az iskolákban a mentési előállításokat úgy sebzéseknél, mint egyéb hirtelen megbetegedéseknél, foglalkoznia kell a tornázóknak a betegápolással, kötözéssel és a betegek szállításával. A tanítást orvosoknak kell végezniük. Minden ifjúsági egyesületben mentőszekrényt kell tartani, amelyekben a segítségnyújtáshoz tartozó eszközök hozzáférhetően vannak elhelyezve. A délután folyamán a tudományos egyetem képviseletében Klupathy Jenő dr. egyetemi tanár jelent meg. Jelen voltak még Okolicsányi Kuthy Dezső dr. egyetemi tanár és Szily József dr., a tűzoltó szövetség képviseletében. Elnök bejelenti, hogy gróf Apponyi Albert vall. és közoktatásügyi miniszter a testnevelési kongresszus elnökségének a következő sürgönyt küldte: Az Első Magyar Országos Testnevelési Kongresszus üdvözlését köszönöm, szívből viszonzom és nemzet-, erősítő törekvéseikkel a legmelegebben egyetértek ; munkásságuk eredményességére Isten áldását kéri gróf Apponyi Albert, Andor Endre dr. a testi nevelés érdekében a képviselőházhoz beadott Emlékirat szövegét ismerteti. Előadása három részből állt. Az első részben az ország lakosságának testi degenerálását ecsetelte. A második részben a testnevelés jelen állapotát vázolta. A tornatanárok átlagos javadalmazásáról elszomorító tüneteket sorolt fel és felhozta, hogy a középiskola tanterve egyáltalán nem felel meg a testnevelés érdekeinek. A harmadik részben az iskolai és iskolán kívüli testi nevelés gondozására államköltségen törvényhozásilag külön intézményt — magyar királyi országos testnevelési intézetet — kell létesíteni. Andor Endre előadása nagy hatást keltett, mire a következő második vitakérdés tárgyalására tért át a kongresszus: Országos szervezet és országos testedzési alap létesítése a testnevelésügy fejlesztésére. Galambos Ede, mint a kérdés előadója, feltétlenül szükségesnek tartja, hogy egy teljesen önálló szervezet létesíttessék, melynek feladata lenne az iskolán kívüli testnevelés rendezése és fejlesztése országszerte, mely országos szervezetnek költségei egy létesítendő testnevelési alapból fedezendők. Galambos Ede előadása után vita következett, melyben részt vettek Gerenday György dr, aki a sportszövetségek tanácsának szervezésére tett indítványt, továbbá Juba Adolf dr., Andor Endre dr., aki a következő határozati javaslatot terjesztette a kongresszus elé: »A kongresszus magáévá teszi azt az eszmét, hogy a hazai iskolai és iskolán kívüli testi nevelés gondozása czéljából a törvényhozás államköltségen külön intézményt létesítsen s annak irányítását, gondozását, ellenőrzését az érdekelt hatóságokból és társadalmi tényezőkből egy beállított, s kormányhatóságilag kinevezett országos testnevelési tanácsra bízza az intézmény költségei előteremtése czéljából, ha kell adó kivetése útján országos testedzési alap létesítendő. Utasítja a végrehajtó bizottságot, hogy az eszme gyakorlati megvalósítása érdekében a képviselőházhoz feliratot intézzen.« Teleki Sándor gróf elnök azután berekesztette a vitát és határozatilag kimondta, hogy a kongresszus úgy a Galambos Ede előadó, valamint az Andor dr. és Gerenday dr. által beterjesztett javaslatokat elfogadja és azokat kidolgozás és előkészítés végett a jövő évi kongresszus rendezésére megbízott végrehajtó bizottságnak adja ki. Ezt követőleg tornatanító- és tanárképzésre tért át a kongresszus. Nagy szakszerűséggel tartott előadást Damény Károly, a Testedző-szövetség képviseletében. Rámutatott a tornatanító-képzés országos szervezésének jelentőségére és egy állami tornatanító-képző felállítására tesz előterjesztést. Demény előadását nagy tetszéssel fogadták. Utána Szemző Lajos a tornatanítók egyesületének nevében a jelenlegi állapotok és a tanárképzés szakszerűségére terjeszkedett ki, vázolván azon érdemeket, melyeket e téren a Nemzeti Tornaegylet tanárképzőtanfolyama szerzett. Az előadásokat élénk vita követte. Végül Schuschny Henrik dr. iskolaorvos. A tornatanító igazi missziójáról tartott nagyon szép előadást. Kivonatok a kongresszus első napjának tanácskozásaiból : Nagy Emil dr. országgyűlési képviselő elnöki megnyitó beszéde : Mélyen tisztelt Védnök Urak! Igen tisztelt Kongresszus! Őszinte örömmel tölt el, hogy ilyen sok és hozzáértő férfiú gyülekezett össze a testnevelés magasztos eszméjének a megbírálására s bizonyos hogy meglesz a kongresszusnak az az eredménye, melynek megvalósítására mindnyájan összejöttünk. Sajnos, egyrészt maga az állam, másrészt különösen a társadalom egyoldalúlag fogja fel a hivatását, amennyiben túlnyomólag talán nagyon is túlnyomólag a szellemnek, az észnek a fejlesztésére fektetik a fősúlyt, úgy az iskolákban, mint későbben az életben s nem gondolják meg azt, hogy az ész, a lélek, az agyvelő, amelyre kétségkívül elsőrangú szükség van a nemzetek munkájában, nagyon is múlandó, hiú dolog, hogy ha egészséges, erős test azt magában nem foglalja. Ez az eszme áramlat, sajnos, hazánkban nem hódított még elegendő- Versenydíjak mindennemű sportra, állandóan gazdag választékban -Va találhatók .............. SCHUCH L. UTÓDA EDLAUER G. és SZLÁVIK diszmótáru-üzletében BUDAPEST, IV., Kigyó utcza 4.