Sport-Világ, 1910. január-december (17. évfolyam, 1-65. szám)

1910-01-01 / 1. szám

2. oldal. sport -világ 1910. 1. sz. csökkentésére irányuló mozgalmat, de nagy hibának ítélné, ha ifjúságunkat olyan szellemben nevelnék, hogy a valaha esetleg kikerülhetetlenné váló háborúra csak remegve tudjanak gondolni. Családnak, iskolának, társadalomnak és hadseregnek szoros baráti szövet­séget kellene kötni arra, hogy az ifjúságot, egységes terv alapján, munka és küzdelem szeretetére és haza­fias érzésekre neveljék. Örül, hogy a kongresszusra a honvédelmi, meg a hadügyminiszter is küldött képviselőket és több tiszt önként is jelentkezett tagul. Kovách Aladár dr.: Világosan, érthetően tanítani kell az iskolákban a mentési előállításokat úgy seb­zéseknél, mint egyéb hirtelen megbetegedéseknél, fog­lalkoznia kell a tornázóknak a betegápolással, kötözés­sel és a betegek szállításával. A tanítást orvosoknak kell végezniük. Minden ifjúsági egyesületben mentő­szekrényt kell tartani, amelyekben a segítségnyújtás­hoz tartozó eszközök hozzáférhetően vannak elhelyezve. A délután folyamán a tudományos egyetem kép­viseletében Klupathy Jenő dr. egyetemi tanár jelent meg. Jelen voltak még Okolicsányi Kuthy Dezső dr. egyetemi tanár és Szily József dr., a tűzoltó szövetség képviseletében. Elnök bejelenti, hogy gróf Apponyi Albert vall. és közoktatásügyi miniszter a testnevelési kongresszus elnökségének a következő sürgönyt küldte: Az Első Magyar Országos Testnevelési Kongresszus üdvözlését köszönöm, szívből viszonzom és nemzet-, erősítő törekvéseikkel a legmelegebben egyetértek ; mun­kásságuk­ eredményességére Isten áldását kéri gróf Apponyi Albert,­­ Andor Endre dr. a testi nevelés érdekében a kép­viselőházhoz beadott Emlékirat szövegét ismerteti. Elő­­­adása három részből állt. Az első részben az ország lakosságának testi degenerálását ecsetelte. A második részben a testnevelés jelen állapotát vázolta. A torna­tanárok átlagos javadalmazásáról elszomorító tüneteket sorolt fel és felhozta, hogy a középiskola tanterve egy­általán nem felel meg a testnevelés érdekeinek. A har­madik részben az iskolai és iskolán kívüli testi nevelés gondozására államköltségen törvényhozásilag külön intéz­ményt — magyar királyi országos testnevelési intéze­tet — kell létesíteni. Andor Endre előadása nagy hatást keltett, mire a következő második vitakérdés tárgyalására tért át a kongresszus: Országos szervezet és országos testedzési alap létesítése a testnevelésügy fejlesztésére. Galambos Ede, mint a kérdés előadója, feltétlenül szükségesnek tartja, hogy egy teljesen önálló szervezet létesíttessék, melynek feladata lenne az iskolán kívüli testnevelés rendezése és fejlesztése országszerte, mely országos szervezetnek költségei egy létesítendő testneve­lési alapból fedezendők. Galambos Ede előadása után vita következett, melyben részt vettek Gerenday György dr, aki a sport­­szövetségek tanácsának szervezésére tett indítványt, továbbá Juba Adolf dr., Andor Endre dr., aki a követ­kező határozati javaslatot terjesztette a kongresszus elé: »A kongresszus magáévá teszi azt az eszmét, hogy a hazai iskolai és iskolán kívüli testi nevelés gondozása czéljából a törvényhozás államköltségen külön intéz­ményt létesítsen s annak irányítását, gondozását, ellen­őrzését az érdekelt hatóságokból és társadalmi ténye­zőkből egy beállított, s kormányhatóságilag kinevezett országos testnevelési tanácsra bízza az intézmény költségei előteremtése czéljából, ha kell adó kivetése útján országos testedzési alap létesítendő. Utasítja a végrehajtó bizottságot, hogy az eszme gyakorlati megvalósítása érdekében a képviselőházhoz feliratot intézzen.« Teleki Sándor gróf elnök azután berekesztette a vitát és határozatilag kimondta, hogy a kongresszus úgy a Galambos Ede előadó, valamint az Andor dr. és Gerenday dr. által beterjesztett javaslatokat elfogadja és azokat kidolgozás és előkészítés végett a jövő évi kon­gresszus rendezésére megbízott végrehajtó bizottságnak adja ki. Ezt követőleg tornatanító- és tanárképzésre tért át a kongresszus. Nagy szakszerűséggel tartott előadást Damény Károly, a Testedző-szövetség képviseletében. Rámutatott a tornatanító-képzés országos szervezésének jelentőségére és egy állami tornatanító-képző felállítá­sára tesz előterjesztést. Demény előadását nagy tetszés­sel fogadták. Utána Szemző Lajos a tornatanítók egyesületének nevében a jelenlegi állapotok és a tanárképzés szak­szerűségére terjeszkedett ki, vázolván azon érdemeket, melyeket e téren a Nemzeti Tornaegylet tanárképző­­tanfolyama szerzett. Az előadásokat élénk vita követte. Végül Schuschny Henrik dr. iskolaorvos. A torna­tanító igazi missziójáról tartott nagyon szép előadást. Kivonatok a kongresszus első napjának tanács­kozásaiból : Nagy Emil dr. országgyűlési képviselő elnöki megnyitó beszéde : Mélyen tisztelt Védnök Urak! Igen tisztelt Kongresszus! Őszinte örömmel tölt el, hogy ilyen sok és hozzá­értő férfiú gyülekezett össze a testnevelés magasztos eszméjének a megbírálására s bizonyos hogy meg­lesz a kongresszusnak az az eredménye, melynek megvaló­sítására mindnyájan összejöttünk. Sajnos, egyrészt maga az állam, másrészt különö­sen a társadalom egyoldalúlag fogja fel a hivatását, amennyiben túlnyomólag talán nagyon is túlnyomólag a szellemnek, az észnek a fejlesztésére fektetik a fősúlyt, úgy az iskolákban, mint későbben az életben s nem gondolják meg azt, hogy az ész, a lélek, az agyvelő, amelyre kétségkívül elsőrangú szükség van a nemzetek munkájában, nagyon is múlandó, hiú dolog, hogy ha egész­séges, erős test azt magában nem foglalja. Ez az eszme áramlat, sajnos, hazánkban nem hódított még elegendő- Verseny­díjak mindennemű sportra, állandóan gazdag választékban -V­a találhatók .............. SCHUCH L. UTÓDA EDLAUER G. és SZLÁVIK diszmótáru-üzletében BUDAPEST, IV., Kigyó­ utcza 4.

Next