Sürgöny, 1861. január (1. évfolyam, 1-26. szám)
1861-01-01 / 1. szám
ból, a mert birodalmi tanácsban határozott politikai szellem-felsőbbséget gyakorolt magyar urak tettei s nyilatkozatai vezettek közvetlenül October 20-kához, azon, most eléggé tán nem is méltányolt, de örökké áldásra méltó naphoz, mely véget vetett hazánkban a kényszer uralmának, szentesíté ezredéves alkotmányunk elvét, megnyitá az annak kifejtésére szolgáló tért, az ország tanácsházait, egy szóval: visszaadta Magyarországot — önmagának, és a felséges uralkodó háznak. Az azótai korszak befejezetlen, tehát nem vázolható. Szemeink előtt áll a forrás, forrongás és pezsgés, melyben a túlságig elkeserített, de el nem fajult; — a múlt hagyományai s az újkor eszméi közt delejta nélkül hánykódó;— de egyben a haza sszabadság szeretetében soha nem ingadozó nemzetünket, az uj századok alapjainak letételében fáradozni látjuk; — határozatlanul a mellékczélokban, meg nem állapodott nézetekkel egyes elvekre nézve, — pártokká alakulásra készülőben,— de szent frigyben s egyértésben azon födologra nézve, hogy e hazát nagygyá és dicsővé kell tenni a jogtisztetetet s szabadság műve által. Beer, dec. 28. Egy tegnapról kelt császári rendelet, ama rendkivüli nehézségek tekintetéből, melyekkel a kormányra nézve, a lombard-velenczei királyságbani növekedett szükségleteknek pengő pénzbeni födözése, az ezüst-árfolyam emelkedése miatt jár, meghagyja, hogy ezen rendkívüli viszonyok tartamára, a nemzeti bank jegyei ama királyságban is angtriai ezüst pénzt helyettesítsenek a közpénztárak s magánszemélyek számárai fizetéseknél. — Ezen rendelet főpontjai következőleg oly kötelezettségek, melyek valamely 1861. jan. 1-je előtt alapított magánjogi jogczimen alapulnak s ezüstpénzben lennének teljesitendők, az adós tetszése szerint egészben vagy részben ezüstpénzben vagy megfelelő ráfizetmény mellett, bankjegyekben teljesittethetnek. A ráfizetményt, ha a fizetés a lejárati napon történik, a bankjegyeknek a lejárat előtti napon, a velenczei börzén volt középárfolyama szerint kell kiszámítni. Itt pedig a fizetés a lejárati napnál később törénik, s ha az előbbi napon a bankjegyek árfolyama különbözik a fizetés napjáni árfolyamtól, ekkor a nem késedelmes félnek szabad választására hagyatik vagy a fizetési nap, vagy a lejárati napot megelőző nap árfolyamát számitni. Minden oly, 1861. jan. 1-jétől fogva keletkező magánjogi fizetés-kötelezettségnél, mely nem aranyra vagy külföldi ezüst-pénzre szól, a hitelező az adós által megajánlott bankjegyeket azok teljes névértékében tartozik fizetésül elfogadni. — Ha pedig valamely kölcsön austriai ezüstpénzben adatik s annak kamatozása s visszafizetése ezen pénzben köttetik ki, az adós köteles a kikötött pénzben teljesíteni a fizetést. — Az 1850. s 1859. évi lombard-velenczei kölcsönöknek kamatjai s visszafizetendő tőkéi, a jelen rendelet kihirdetésének napjától kezdve, a pénzügyi igazgatóság választása szerint, vagy pengő pénzben, vagy ráfizetmény mellett bankjegyekben fognak fizettetni. Ezen ráfizetmény a már lejárt kamatoknál 40%-ot tesz, a jövőre lejárandóknál pedig a lejárati napot megelőző hónap középárfolyama számíttatik ki. A kölcsönökre vonatkozó határozat az ezen rendelet kihirdetésének napja előtt letett letétmények kamatjaira is teljesen alkalmazandó, maguk ezen letétmények azonban — ha visszafizetésük nem pengő pénzben történik — oly ráfizetménynyel egyenlíttetnek ki, mely a fizetést megelőző nap árfolyamának felel meg. Oly letétmények, melyek ezen rendelet kihirdetésének napjától fogva pengő pénzben tétetnek le, szintén pengő pénzben kamatoznak s fizettetnek vissza. Az 1861 jan. 1-éje előtt lejárt s a kincstárt illető fizetések a félebbi pontok szerint teljesitendők. Azonban az 1861. közigazg. év első évnegyedében lejáró telek- s házadó egészen, az ugyanazon év második évnegyedében lejáró pedig még felerészben austriai ezüst pénzben lesz fizetendő. A később lejárandó teleki házadót egészen ráfizetmény nélkül bankjegyekben lehet fizetni. A be-, kis átviteli vámokat, valamint az 1850. febr. 5-ki nyiltparancscsal kiszabott illetékeket, a mennyiben azok nem bélyeg alakjában hajtatnak be, ezentúl változatanul austriai ezüst pénzben kell fizetni. Sorsjátéki intézmények csupán pengő pénzben eszközöltethetnek, s másrészről a sorsjátéki nyeremények is pengő pénzben szolgáltatnak ki. Minden más bármi néven nevezendő adót már ezen rendelet kihirdetésének napjától fogva, ráfizetmény nélkül bankjegyekben lehet befizetni. A pénzügyminiszer van megbízva a jelen rendelet végrehajtásával. Belgrád, dec. 26. Már rég nem írtam , részint azért, mert nem valók honn, részint pedig azért, mert nem való tárgy, amiről írjak. Visszatérvén Belgádba, azt tudom meg, hogy a kormány egy sajtótörvény kidolgozásán működik. A törvény már szerkesztve is volt, és átadatott két írónak, (Danizsits és Risztits), hogy jegyezzék meg, ha valamit irodalmi tekintetből megjegyzendőt találnak. Amint jó kutforrásból értesültem, az illető sajtótörvény nem fogadtatott el, s a nevezett írók voltak, akiknek legtöbb kifogásai valónak a törvény ellen irodalmi tekintetből. E sajtótörvény az osztrák törvény mintájára volt szerkesztve. Semmi nyomtatványt nem lett volna szabad kibocsátani a rendőrség előleges beleegyezése nélkül. Az író felelős lett volna irományaiért, de a rendőrség kényének elég bő tér nyittatott arra, hogy confiscáltassa mindazt, ami kedve ellen lett volna. Az írói tulajdon az írónak csak 20 évre tartatott fönn. Mikor e törvény a ministeri tanácsban fölolvastatott, az ellene emelt kételyek oly nagyok voltak, hogy lehetlen volt a kormánynak e törvényt elfogadni. A sajtótörvénynyel akarták a sajtószabadságot megalapítani, de mivel Szerbia nem önálló állam, hanem sonzerainje van, s több pártfogó, akik ellen persze nem lett volna szabad mit sem szólam s írni, s mivel a sajtószabadságnál fogva nagyon is könnyen találkozhattak volna emberek, akiknek mind a sourtrain, mind a pártfogók iránt több kifogásaik lehetnének, az illető sajtótörvény-szerkesztők szükségesnek tartották a sajtószabadságot nagyon is szűk korlátok közé szorítani. Minthogy tehát a szerkesztett sajtótörvény nem alapíta meg a sajtószabadságot, minthogy az írókat rendőrhivatalnokok kényére utalta : az írók jobbnak vélték fentartani még egy ideig a censurát, csak azért esedeztek, hogy a censoroknak szabadelvű utasítások adassanak. A sajtótörvény behozatalának kívánsága csak egy mozzanata azon terveknek, amelyek Mihály herczeg kormányánál léteznek Szerbia törvényhozásának átalakítására nézve. De ha egyéb törvényhozási munkálatok szintén ily sikerrel fognak bevégeztetni, mint ez, akkor bizony Szerbia törvényhozása nem igen hamar fog kellőleg kijavíttatni. Úgy látszik, főbaj, hogy Szerbiában még mindig az értelmi erők hiánya érezhető. Hallom, hogy jövő héten körünkbe érkezend herczegnőnk Hunyadi Julia grófnő. József, b. Révay Pál, Végh Péter, Ürményi József, Szén. Iványi Ferenc*, Rozsos Pál (prépost s kanonok), Bethy Imre, Ürményi Bernát, Szirmay Antal, Tihanyi Tamás alországbiró, Németh János, Bernáth József, Mikos József, Jezerniczay Károly, Reviczky József, Pászthory Dáne, Marton Bertalan (sopron-városi), Rozsnyák Pál (lőcse-városi követ). Napi újdonságok. * A fővárosi közönség holnap január 2 án egy sajátszerü njvi ajándékban fog részesülni. Ekkor szólaland meg . i. városi tisztnjitásunk alkalmára és szokás szerint a tisztnyitási harang, mely már tizenkét év óta nem szólalt meg. Előre figyelmeztetjük a közönséget, hogy ez alkotmányos örömet jelentő harangszó meg ne döbbentsen senkit, miután annak szava a harang félreveréséhez igen hasonlít. * Az ifjúság tegnapelőtt este a Sebestyén térről tömegesn, égő fáklákkal indult el, hogy a hazájába visszatért Bémer püspököt fáklyás zenével üdvözölje; a szerény főpásztor azonban, ki kolostori magányában oly csendes oltárt épített a hazafiság érzetének, a zajos ünnepély elől ekkor már eltávozott Pestről, mivel az ifjú Bág a városi kapitány úr által értesittetvén, kiolta a fáklyákat és szétoszlott. Abonyba rokonai látogatására indulván le az ősz főpap, legszorosabb incognitója daczára sem kerülhető ki azonban a fényes fogadtatást. A vaspályánál az abonyi ref. lelkész megható beszéddel üdvözölte, s aztán harangzúgás közt a népből alakult lovas bandérium kisérte be a városba, hol a r. kath. segédpap intézett hozzá beszédet, melyre a püspök ur megindult hangon felelt, s lakására vonult . A budapesti népkor f. hó 30-án délutáni 4 órakor a muzeum nagy teremében tartotta igen nagyszámú hallgatóság jelenlétében alakitó nagygyűlését , hol az elnökségre az eddigi tanácskozmányok elnöke Fényes Elek, a társulat jegyzőjéül pedig Kiss János választattak meg; ezután 20 tagú bizottmány jelöltetett ki, mely a társulat ügyeinek vezetésével, szállás felvétellel van megbízva. A megalakult népkör bizottmánya a „Nádorhoz czímzett vendéglőben váczi utcza 1-a” emelet 1 fő számú szobában naponta délutáni 3 órakor bizottmányi ülést tart; ugyanitt reggel 9-től esti 7 óráig történnek a népkörbei behratások is. * Bélyegjegyes levélborítékok. 1861. január 15-től kezdve bélyegjegyes levélboritékok hozatnak forgalomba, mint azok a közönség kényelmére a külföld több országaiban divatoznak. E borítékok a bécsi cs. k. államnyomdában készülnek s 3, 5, 10, 15, 20, 25, 30, és 35 nyáros bélyeggel láttatnak el. A közönségnek egyébaránt szabad tetszésére bizatik, a birodalomban maradó, vagy külföldre küldött levelek bérmentesítésénél vagy mint eddig felragasztandó bélyegeket, vagy bélyeges borítékokat használni, hasonlóképen meg van engedve az is, hogy a kiesebb értékű bélyeges borítékok egy vagy több felragasztandó bélyeggel, az eddigi porta szerint, mely továbbra is fönmarad, kiegészíttessenek. Ezen bélyeges borítékok a cs. k. postahivataloknál, s a bélyegárulás szabadadalmával bíró kereskedésekben vásárolhatók. Bármely formájú borítékért a rája nyomott bélyegértéken kivül Valj ki fizetendő. A régi bélyegjegyek mindaddig használtathatnak míg készletük tart. * Széchányi emlékkönyv. A nagykörösi főiskola növendékei közt egy önképző társulat alakult, melynek egyik közelebbi határozatai közé tartozik egy szépirodalmi s történeti album szerkesztése, mely „Széchenyi emlékkönyv" czíme alatt egész tiszta jövedelmével az országos Széchenyi szoborhoz járuland. A 10—12 ívre terjedő album tartalmát részint az e czélra megnyert kitűnőbb hazai írók, részint az önképző társulat tagjainak szigorúan megválogatott dolgozatai képezendik. A mű Rácz Miklós és Veress Károly főiskolai növendékek szerkesztése alatt, jövő május elején jelenik meg, s egy példány előfizetési ára 1 ft. új pénzben. — Mint a „Nets" egy körösi levelében olvassuk, az említett önképző társulat a főiskola egykori két köztiszteletben álló tanárát Aranyt és Tömörít, úgyszintén jelen tanárai közöl is Szilágyi Sándort és Losonczyt tiszteletbeli tagjaivá választotta meg.tak ki maguknak, annál sajnosabb azoknak elhunyta. Ezek közé tartozott a nemrég meghalt idősb Markó Károly, a firenzei szépművészeti akadémia tanára és magyar akadémiai tag, remek tájfestészetünk is, kinek a pesti műegylet némileg már azáltal is lerótta tiszteleti adóját, hogy érte requiemet modatott, de maradandó emlékét csak úgy fogná megállapítani, ha sikerülne a képcsarnoki egylettel közreműködve Markó hátrahagyott műveit megvenni, mellszobrát elkészíttetni, és valamint Szevillában a legnagyobb spanyol festész tiszteletére van egy „Murilló-terem", a nemzeti múzeum képcsarnokában a már meglevő Markó képekkel vagy külön „Markó-termet" létesíteni, vagy legalább egy nagyobb falat a Markó-iskolának, hol az ő és tanítványainak : Markó Ferencz, Károly és András, Ligeti és Szilassy Viktor művei volnának, szertelni. Hátrahagyott képeit és tanulmányait mintegy 12.000 forinton lehetne megvenni, mire azonban a nevezett két egylet pénzereje elégtelen, miért is kiadattak a műegylet részéről Magyarország valamennyi kaszinóinak, úgy a műegyleti választmányi tagoknak és vidéki ügynököknek aláírási ívek, hogy a műbarátoknak és hazafiaknak alkalom adassák Markó Károlynak ily módoni erökítéséhez járulni. Ez okból van szerencsém mint a nemzeti múzeum igazgatója, kinél szintén egy iv vagyon, minden hazafit, ki ezen nagy művészünknek örökítését óhajtja, tisztelettel fölszólítani , méltóztassék ehez tehetsége szerint szívesen járulni. Pesten, 1860 ki december 31-én. Kubinyi Ágoston: Lapszemle. A „Pozor" confe Orsat Pucic-tól Raguzából egy nyilt levelet közöl Kukuljevic Sakcinski Ivánhoz, melyben írja, miszerint b. Mamula dalr,iatiai kormányzó Cattarón keresztül utazván Raguza lakosságából ötöt magához hitt, hogy velük értekezzék. A meghívottak közt volt a route is, s b. Mamula előadá neki, miszerint Dalmatia egyedül gyönge lévén szláv nemzetiségének kifejtésére, szükséges, hogy magát valamelyik testvérországhoz kapcsolja, és pedig Horvátországhoz, melylyel szükség, hogy magát egyetértésbe helyezze, továbbá szükség, hogy Bécsben a horvátdalmát ügyek számára a magyarhoz hasonló udvari kanczellária helyeztessék be, ámde azért a zárai guberniumnak nem kellene megszűnni, sőt ennek önállóságát jövőben még inkább meg kellene szilárdítani, s annak azért függetlenül Zágrábtól a bécsi udvari kanczelláriával közvetlen levelezésben állnia; e mellett azonban a horvát országgyűlésbe is bizalmi férfiakat küldeni. A conte, ki maga is meghívandó lenne, ellenvető, hogy a horvát országgyűlés mint alkotmányos testület nem fogadhat keblébe nem-alkotmányos férfiakat, hogy a zárai (német) guberntum küldöttei soha sem fognának a magyar-horvát alkotmány tagjainak elismertetni, továbbá, hogy ha a dalmatáknak a horvátokkal egy országgyűlésük lesz, ekkor nem lehet szó határozatlan kapcsolódásról, hanem csupán egynemű kormányról, ugyanazon jogok, ugyanazon magyar-horvát alkotmány élvezetiről; aztán megjegyzi, hogy Dalmatia autonómiájának nem a zárai gubernium, hanem az ország autonómiájának kell lenni, s ez csak úgy lehetséges, ha e királyság autonóm és szabad megyékre osztatik föl, és hogy ezek képviselőinek egyesülve a horvát képviselőkkel egy országgyűlésben kell az ország észalkotmánya fölött tanácskozniok; valamint hogy a megyei közigazgatás központi helye a zágrábi báni tanács, a dalmát gubernium pedig nem állhat fen másként, s így is csak az ország terhére, hanem csak mint a báni tanács osztálya. Ezekhez hozzáteszi a conte, hogy a dalmát azért idegenkedik ma a Horvátországgal való egyesüléstől, mert a horvátban (a határőri rendszer miatt) csak született katonát lát, de ha a horvát alkotmányos királyság fia lesz, akkor mindenki a csatlakozás mellé álland. A „Pozor" mind osztja a conténak elősorolt nézeteit s kiemelvén, hogy a legf. kéziratban nem kapcsolódásról, hanem egyesülésről volt szó, azon aggályát fejezi ki, hogy ily módon megtörténhetnek, miszerint a báni értekezlet tanácskozásait a dalmát bizalmi férfiak részvétele nélkül kellene folytatni, ha csak báni excjának nem sikerül ae oly fordulatot előidézni, hogy Dalmatia bizalmi férfiai, nem mint a zárai gubernium néma képviselői, hanem mint a dalmát nép óhajainak tolmácsai jelenhessenek meg. Az „Agr. Ztg.“ is osztja a fölebbi fölfogást, de más következtetésre jut, azt hívén, hogy ha a csatlakozás kérdésének megoldására nézve csakugyan veszély léteznék a fönnemlített hivatalosszerű nyilatkozatban, mit ő nem hisz, ez Megyei tudósítások. — Biharvármegye 1860-ik évi dec. 12-dikén Nagyváradon tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből közöljük utólag e megyének hitelesen formulázott végzéseit. Ezek igy hangzanak: 1. A megye, az 1848-ik évi 16 ik és 17-ik törvényczikkek alapján, magát haladéktalanul szervezi. 2. A megye, mind közigazgatási, mind törvénykezési tekintetben, összes törvényhatósági jogait birtokba és gyakorlatba veszi. Miután pedig az 1848-ik évi 16 ik törvényezikk, a megyei hatóságnak gyakorlása végett, állandó megyei bizottmány választatását állapítaná meg; — miután e megyének 1848-ik évben alakított bizottmánya, melyet csak a közbenjött és törvényesekül nem tekinthetü rendelkezések gátoltak meg működésében, nagy részben máig fenállana; — miután ezen bizottmánynak kiegészítése, több tagnak közbejött halálozása miatt, s végre a tagok számának szaporítása, a tanácskozói jogoknak szélesebb körre terjesztése tekintetéből, czélszerünek találtatnék; — ugyanazért a megye határozza továbbá: 3 or. Az 1848 ik évben választott bizottmányi tagok, kiknek halálukról köztudomás nincsen, jogos bizottmányi tagokul tekintetnek. 4-er. A bizottmánynak kellő kiegészítése olyképen eszközöltetik, hogy Klobusiczky János elnöksége alatt, gróf Zichy Domokos, s czimzetes püspök és I. sz. kanonok Fogarasy Mihály, g. e. kanonok Borbola Miklós, úgy Tisza Kálmán, Csanády Sándor, Komáromy György, Miskolczy Károly és Ambrus János, küldöttségképen kineveztetvén : ezen küldöttség mindazon egyénektől, kik a választandó bizottmányi tagokról többé s kevésbé teljes névjegyzéket készítettek, a bemutattatni rendelt jegyzékeket bevévén, s azokból, a közgyűlés egyes tagjai szabad szavazatának természetes fenmaradása mellett, rögtönös egybevetés nyomán, összefüggő javaslatot alakítván, az ekként készült ajánlatot, a választások alapjául, tüstént benyujtandja. — Gömörmegyei. hó 26-án tarták. Szombatban mélt. főispán elnöklete alatt megyei bizottmányi ülését a ref. templomban. Ő méltósága a rozsnyói megyés püspök ur által föleskettetett. Ma tisztviselők választattak a „három rózsás nagy teremben"; fölkiáltás utján 1848-ki viczeispánaink Szentmiklósi Antal és Fáy Gusztáv urak közéhajtás szerint elfoglalták széküket. Holnap a tanácskozás folytattatik. A sasok minden hivatalos épületekről előre leszedelvén, dicsérendő óvatossággal, a legkisebb zavar s kihágás sem történt. Főtiszt. Zsarnay Lajos tiszáninneni superintended úr lelkes főpásztori levelet intézett híveihez, melyből következő helyet veszszük ki : Több oldalról felszólittatván, hogy a közcsend, rend, és bizalom ekkér a közerkölcsiség érdekében igen üdvös és szükséges lenne, ha lelkipásztoraink híveinket felvilágosítanák a haza czélbavett átalakulására nézve, különösen pedig figyelmeztetnék azon aljas rágalom alaptalanságára, mintha a haza jeen átalakulása által a volt földesurak a robotot, dézmát, s egyéb úrbéri fizetéseket akarnák visszaállítni. U. i. Folyó hó 8-án Rimaszombatban jobb létre szendesült rimaszombati járásbeli alorvos Perjesi Mihály, ki e hivatalt 33 évig fáradhatlan hivséggel folytatta, s ez idő alatt i. e. 40.000 kisdedbe oltotta be a mentő himlőt, s az eszakbani ügyessége s szorgalmáért már 1848 előtt a n. m. helytartó tanács részéről dicsérő levéllel s 200 p. ital jutalmaztatott. Áldás és béke a mindhalálig hiv, közjóra világló 60 éves agg poraira ! *) csak egynél több ok lenne, a báni értekezletben résztvenni, hogy a kártékony befolyások megelőztessenek; annál inkább szükséges és lehetséges pedig ama részvevői, mert a báni értekezlet nem nemzeti képviselet, sem alkotmányos testület, hanem csak egyszerű közeg az alkotmányos élet megindítására. Egyébiránt ez utóbbi lap közli a zárai hivatalos lapnak hírként hozott azon közlését, mely szerint K. Mamula ő excjának egy magas állásra meghivatása közel kilátásban áll. Városi ügyek. — Sz. k. Pestváros részéről 1861-ik évi januarius 2-án Pestvármegye tanácstermében tartandó tiszthelyettesitő gyűlés terve. Ősi szokás szerint reggeli 8-tól 9 óráig a városház tornyából harangszó gyűjti össze a képviselőket a választás helyére. Az ülés a választási elnök által pontban 9 órakor nyittatik meg, miért a képviselők kora megjelenésre kéretnek föl. A terembe csak képviselő bocsáttatik be, a hallgatóság számára pedig a karzat tartatik nyitva. A választási elnök előadja a gyűlés czélját, kinevezi a választás idejére a helyettes kapitányt, jegyzőt és tiszti ügyészt, fölolvastatja a képviselők névjegyzékét, s közölök az uj tagokat föleskezteti. A főpolgármester a tisztikar nevében lemond a hivatalról. *) A jegyzők ügyébeni polémiát jobb lesz befejezettnek tekinteni. Szerk. Tudomány, irodalom és művészet. * Markó Károly örökítése. Minél kevesebben vannak azon hazánkfiai, kik a művészet terén nem csak a hon határain belől, hanem a küföldön is általában elismerést vívA választási elnök kinevezi a 10 tagból álló szavazatszedő bizottmányt, fölhívja a kijelölő választmányt a kijelöltek névjegyzékének beadására, mi azonnal kihirdettetik A 4 oszlopos állomás mindegyikére, úgy szinte a főjegyzői, főügyészi és főorvosira 3 -3 egyén jelöltetik ki, a 6 tanácsnokira pedig összesen 18 egyén létezik javaslatba. A kijelöltek névsorát magában foglaló lap a képviselők mindegyikének kézbesíttetni fog oly régből, hogy azok neveit, kiktől a szavazatot megvonják, trónnal kitöröljék. Erre a gyűlés egy óra tartamára elhalasztatik,és a képviselők a tanácsterembőli távozásukkor szavazati lapjaikat a szavazatszedő bizottmánynak átadják. A szünidő alatt a választási elnök jelenlétében a szavazatszedő bizottmány a szavazatokat összeszámlálja. Egy óra múlva a gyűlés ismét megnyittatik, és az elnök a helyettesítés eredményét közhírré teszi. A helyettesített tisztviselők, ha helyben találtatnak, azonnal meg fognak a gyűlésbe hivatni és föleskeztetni. Ez megtörténvén, a választási gyűlés rendes közgyűléssé alakul át, és a főpolgármester a legsürgősb tárgyakat előterjeszti. Végre a közgyűlés tagjai a belvárosi főegyházba vonulnak, hol „Téged Isten" tartatik Kelt Pesten, 1860. december 29 én. Gróf Károlyi György, választási elnök. — Székes-Fehérvár, deczember 27-dikén *). Városunk 1848-diki főbírája, tek. König József ur a nagymélt. királyi helytartóságtól a város rendezésével megbizatván, mai napra (dec. 27.) közgyűlést hirdetett. Ezt 9 órakor a székesegyházban ünnepélyes szent mise előzte meg, s az egyház zsúfolásig megtelt. Mise után összegyűltünk a városház tanácstermében, de ez a sokaság befogadására csekély lévén, az udvart és emeleti folyosókat foglaltak el tanácskozási helyül. König úr jeles népszerű beszéddel nyitá meg a gyűlést, s inté a népet egyetértésre, a rend fentartására, a hazaszeretetre és a pártoskodások kerülésére. Első határozatta jön az 1848. XXIII. törvényczikk elfogadása. Mire ezen törvény 11. és 19. §§-ainak kivitele került tanácskozmány alá. A tisztujitószék megtartására elnökül gr. Batthyány István választatott meg közfelkiáltással, a választók összeírását m pedig küldöttségek alakíttatták. E czélból a belváros 2, a felsőváros 3, a ráczváros 2, a fóváros és Víziváros egyegy, és így az egész város 9 negyedre osztatott fel. A belvárosi első negyed választóinak összeírására megválasztottak közfelkiáltással: Braun, Lencz, Pete, Prohászka, ifj. Námesy; tollvivő: Rosznagi Károly. A második negyedre : Rosty István, Venusz Imre, Gebhardt Ignácz, Say Rudolf, ifj. Schlamadinger; tollnok : ifj. Jándi Jakab. A ráczvárosi első negyedre : b. Splényi Henrik, Nedzics, Nyikos, Horváth, Nyakas; tollnok: Krammer. A második negyedre: Pacsay , Horvát, Radocsányi , Töltényi, Cseh, Fehér,Hojek; tollnok: Pribék G. Az égett városra: Keresztes K., Balog S., Fodor, Mészáros, Neproszol, Papp Mih., Király., Egyed Józs. A felsővárosi első negyedre: Kálmán lelkész, Liszy, Szabics, Balog, Tóth Ist., Oberrecht. A második negyedre: Simli, Tóth Ján., Tóth Fer., Anitásy; tollnok Beksics. A harmadik negyedre: Polczer, Ilédly, Antal István, Dancs, Poor; tollnok Barnafi Gyula. A Vízivárosra: Tuboly, Schöpf, Hübner, Sziksz, Szabó, Wein, Lambert; tollnok Wolfsgruben Ignácz. Ezen küldöttségek megválasztása után kijelenté az elnök, miszerint az összeírások még ma, vagy legalább holnap megkezdendők. Erre egy polgár fölszólalt: „Még ma, mert holnap péntek lesz !" Közderültség. A választók jegyzékei január elejére elkészítendők és König urnák átadandók. Ezek jan. 3- és 4 ikén a városházán közszemlére kiléteznek, jan. 7-én leend a tisztújító közgyűlés, mely alkalommal egy 14 tagból álló bizottság választatik a tisztviselők kijelölésére. A szavazatok a következő napokon délelőtt folytattatni fognak. A képviselő testület tagjainak választására a szavazatokat a föntebb elősorolt küldöttségek fogják összegyűjteni. A képviselők száma 120 leend. A gyűlés megtarthatására gróf Batthyán és König urak gróf Cziráky főispán urtól a megyeház teremét fogják kikérni. A választótörvény némely pontjainak értelmezésére a következő indítványok tétettek: III. Kálmán lelkész ur tiltakozott a zsidók választási joga ellen, mire Zsömböry ur a választási törvény 6. §-ával felelt, mely csak a törvényesen bevet vallásfelekezetekre terjed. Egy másik ur tiltakozott a parentalis (nemremekelt) kézművesek választójoga ellen, mely tiltakozás elfogadtatott. Szombathy reáltanár a 6. §. c. pontját nemcsak a szoros értelemben vett tanárokra, hanem még az altanitókra is kiterjesztetni kéri, ha t. i. ezek 60 pf házbért fizetnek, mi Fehérvárott nem ritka eset. Elfogadtatott. Zalay úr az 1848-iki időben fönnállott 12 tanácsnok számát kevetbiztetni kívánta takarékossági elvből. Ellene szóltak Zsömböry és Pete urak. Az ügy egy bizottság tárgyalására utasittatott, s a fölszólaló 3 ur a bizottságba besoroztatott. Ezek után I. König József ur beszédével és a Szózat eléneklésével a gyűlés háromnegyed 12 órakor *) Szívesen vesszük. A lapról intézkedtünk. Szerk.