Sürgöny, 1861. február (1. évfolyam, 27-49. szám)
1861-02-23 / 45. szám
faktor, mely biztosítja a békét, a köz megelégedést és jehűlenné tesz minden rendetlenséget. Végre a nyelvek különbsége ezen tanárskormánynál képviseli egész Erdély hazánkat eredetiségében. Csöket előrebocsátván, átmegyek a napirendre és oda nyilatkozom, miszerint a választási jogra való nézve ragaszkodom ő excája, Sulitz Sándor úr véleményéhez. Gr. Mikó Imre őnéltósága, alkotmányos nemzetre nézve épen olyan alapnak tartja a törvényt, mint a rege szerint Anteuszra nézve volt a föld,melyen állott, s melyről felemeltetve elveszté győzhetetlenségét; ha a törvény alapjáról leemeltethennénk, bukásunk bizonyos volna, mint Aoteuszé. Meghatóan fejtegetvén , aéltósága, miként a törvény, mely Ő Felségét népeivel egyaránt kötelezi, a jelen föladatot teljesen megoldja. Sokat hozhatna föl még, úgymond, ha Haynald püspöke exoja és gr. Teleki Domokos a tárgyat már teljesen kínéin fejtették volna, így csatlakozik a nevezettek véleményéhez. Jakab fogdán : A tegnapi két véleményből az tűnik ki,mintha nem alkotmányos életünk újjászületési ünnepét ülnénk,hanem a haza mint haldokló anya halálos ágyat álltak volna körül, mint megannyi osztozó testvérek. Ha már csakugyan osztozni kell, ő is kérhetné egy a-ik nemzet részére, t. i. az örményekére, kik mintegy 1200 an lakják e hont, az illető osztályrészt. (Igaz.) Szóló azt ajánlja, a szolgaságból kiszabadult atyát ne hivjuk meg mindjárt osztályra, s ne adjunk testimoniumot alkotmányunk elleneinek arra, hogy 12 év alat képesek voltak az alkotmányos ért, zületet teljesen kiirtani belőlünk. Szóló ragaszkodó Hajnald önméltósága és gróf Teleki véleményéhez. Schreiber csatlakozik Sehmiedt vélemé- nyéhez, azon hozzáadással, hogy az országgyűlésen a Kiosztok is helyet foglaljanak. , Ugron István pártolja Haynaldot. Apor Károly: Mindkét ellenvélemény különböző szempontból látszik kiindulni, de véglegben egy, ki. hogy tűl ültessék el a törvény, ez a diploma ellen el-követett merény, ez után nem követhetnek hazánkfiai, pártolja Haynald és Telekit. Simon Elek: Szónoknak elve, nem de legibus, hanem secundum leges, és fél-rendszabályokért sohasem fog eltávozni a törvényektől, jelesen azoktól, melyek históriai alapokon keltek s 300 éves processust döntöttek el. Csatlakozik Haynald püspök és gr. T. D. véleményéhez. Schmiedt Konrád: az alkotmányosságnak két gradját különbözteti meg; a radicalist és mérséklettségit; maga az utolsóhoz tartozik; nem látja a conferentiát jogosítva, kimondhatni, hogy a diplomát nem fogadja el, hivatása tehát követni annak szellemét. Szóló nem tartja magát illetékesnek, Goluchovski szalutáit biránt, de az övé különbözik attól, mert míg a Goluchovskiénak semmi alkotmányos alapja nincs, az övé a kormányos alapon nyugszik. Sajnálja, miként vádoltatik azzal, hogy projectumán a nemzetek testvériségének szelleme nem ömlik el, pedig elvileg kimondotta. B. Konradsheim: Az uniót törvényesen végrehajtottunk elismeri, s nemcsak, de szükségesnek tekinti épen úgy austriai mint erdélyi szempontból, azon meggyőződésben élvén, hogy Austria csak akkor lennt erős és hatalmas, ha erős Magyarország. Bártolja Haynald püspököt. Beide Mózes: Egyetért Schmiedttel abban, hogy ott kell fölfogni a törvény fonalát, hol elszakadt, de tagadja, hogy ott szakadt volna el, hová Schmicdt úr lon gása visszavezet. A közös országgyűlésre kinevezett bizottmány 1848-ban tejcséu füldolgozta föladatát ; ő úgy hiszi, a mint összeül a közös országgyűlés, ezen munkálatot, mely nem erősittetett meg, tovább folyta anyja és itt fog falfogatni a törvény continuatiója. tí tchriger: Csak Pestre lehet a következő országgyűlést összehívni és az 1848-iki törvények alapján ; catlakozik Ilayuald püspök véleményéhez. Nagy József: pártolja Haynald és gr. T. véleményét. 13. Kemény István: ragaszkodik r. kath. püspök , excla ékesenszólás és bűnszeretetben gazdag nyilatkozatához, de nem tartóztathatja vissza magát, hogy Schmidt K. urnák ismeretes nyilatkozatára egypár észrevételt ne tegyen. Vannak emberek — mond a szónok — kik,inden tőlük a hon annyi sebes meztelensége fedezésére egypár krajerárt kérünk, azzal szoktak fizetni, hogy e hazáért készek kiontani véreket, de drága éltük lámpája kioltására semmi szükség sem lévén, szépen életben , a pénz zsebükben marad. Schmidt úr is ezen utat követi, ugyanis szüntelen azt mondja,azent előtte az alkotmány, minden szavát az alkotmányra halmozza; de aztán úgy spplicálja, hogy abból az országnak végveszedelme, nem kevesebb mint anarchia következnék; a egyebeket mellőzve és az 1847 ki törvényeket követve, a román nemzet 1848-ig alkotmányos joggal nem bevő része kizáratnék az országgyülésről. Kálnoki Pál, Nagy Elek, Szoboszlai csatlakoznak Haynald püspök és gr. Teleki D. véleményéhez. Roth Pál: Az 1848-iki törvények bevették a román nemzetet az alkotmány sánczaiba, most már egyedül török függ belépni; a municipális autonómián alapszik a magyar alkotmány, s midőn a magyar nemzet saját municipális autonómiáját védi, egyszerű ’mind védi a többi nemzetiségekét és igy a szászokét is. Szelé úgy hiszi, hogy az 1848-as törvények mindenik nemzetiségnek érdekeit eléggé fedezik — csatlakozik Haynald püspök ö exeja véleményéhez. Szentkirályi: csatlakozik Haynald - excjához. Aldalián: elimeri a törvényt, elismeri, hogy az complementumba ment, mennyiben Erdély Magyarországra követeket küldött; de nem foghatja meg, hogy midén itt a dec. 21. kézirat alapján erdélyi országgyűésről van szó, mikép lehetne azon törvény alapjára ektetni a választást, mely tikvénynyel Magyarorzágra választott Erdély követeket; — csatlakozik érek Saluszhoz. L. Bran : Mint az előtte szélé, ragaszkodik a államéhoz . Ő Felsége, midőn azt mondá, hogy térjünk issza az alkotmányos életre, kimutatta egyszersmind 7 utat is, melyen történjék ez. Teljes szívvel és lélekel ragaszkodik Haynald ő excja véleményéhez; de igert azzal, ha az 1848 iki választási törvényt elfo- adná, Ő Felsége kívánságát sértené meg; mert azon irvény azon egyetlen esetre hozatott; mert nem is al- I almazhaté már acensus miatt sem ; s végre mert azon érvény elfogadása kapcsolatban van az unió kérdéséül, az unió pedig akár hozatott 1848-ban, akár nem, a már tényleg nem létezik — kénytelen csatlakozni érsek Sulutz e excja véleményéhez, mint mely egyszersmind nemzetének nézeteit kíséri; csakis azon óhajtását csatolja még hozzá, hogy — miután ő nem kivánja az egyenlőséget úgy létesíteni, hogy elvegye attól a jogot, ki régebben jogosítva volt, — maradjanak minden régebbi jurisdictiok azon jogukban, melyben valónak, de Besztercze és Brassó küldjenek 4—4, a végrestimentek pedig egyenként 2—2 követel. Végül azzal zárja be beszédét, miként az unió ellen senki sem szólhat, csakhogy egy erdélyi országgyűlésen a nemzetek viszonyai kiegyenlíttessenek. Trausch: Schmidt véleményét pártolja, azon különbséggel, hogy az általa ajánlott projectum, vagy más ennek szellemében alkotott választási törvény serint a magyarországi országgyűlésre küldessenek követek, kik először is az 1848-as országgyűlésen alkotott 20 pontokat revideálják. Fosztó Ferencz: felfejtvén, miként akár absolut, akár alkotmányos államban az állam népei és a végrehajtó hatalom között folytonos ellentörekvés lévén, az utolsó mindenkor igyekszik az elsőnek jogaiból minél többet ragadni magához. Így történt a közelebbi szomorú időszakban, hogy a végrehajtó hatalom minden jogokat magához ragadott. Szóló szerint nem lehet tehát egy alkotmányos nemzetnek a közjogi elveket megvetni a létező törvényeket lábai alól kiragadatni engedni. Csatlakozik Haynald püspökhöz, gr. T. D. formulázása szerint. Dunka és Ládár: Nem tagadják, hogy Haynald véleménye és erősségei annyira fontosak és alaposak, hogy azt megcáfolni nem lehet, azonban a románok kénytelek támogatni nemzetök nézeteit, csatlakoznak Sunitz érsek véleményéhez. Dobolyi Sándor érzésteljes szónoklattal kéri fel a két román püspöki exosokat, hogy lépjenek viszsza nézetöktől, s midőn mára nagy többséget látják, idézzék elő azon szép jelenetet, miszerint ezen értekezlet, mint egy férfi egyesülten emelkedjék fel a törvény mellett. Egyszersmind hivatkozik arra, hogy az 1848 i törvények nem csak országgyűlésen, hot b. Puehner mint királyi esemélynök ezen szavakkal zárta be az országgyűlést: „nekem jutott a szerencse, Erdélynek utolsó országgyűlését bezárnom“ — de kihirdettettek azok a népnek, s e tekinttben felhívja értekezleti tag Ládár Ágostont, mint ki Kulullómegye egyik kerületében épen maga magyarázta meg a népnek a törvény tartalmát — mire Ládár úr félémé kedve üléséből, Ünnepélyesen nyilvánitá, hogy igaz. Szónok kéri a felszólított főpásztorokat, hogy mint a népnek apostolai oktassák a népet, mert tölök függ a nép iránya, reájok tekint, utánok halad a nép. Érsek Sauz: ő mindenkor teljesítette kötelességét a népoktatást illetőleg s felel arról, hogy a román nemzet semminemű reactiohoz, bárhonnan jöjjön is az, nem csatlakozik. B. Sagán a: Nem fogadja el Dobolyi intését; először, mert meggyalázná magát, ha méltó volna ily feddésre; másodszor, mert ő nem remélte, hogy ezen értekezletre jöjjön valaha, midőn 1848 iki od. 18-án mint foglyot akarták Szebenből Fehérvárra hozni épen azért, mert felvilágosítani igyekezett a népet. Thalman: Már csak abból is, hogy vita támadott felette, látszik, miként az 1848-ki törvények nem bírhatnak a törvényesség minden kellékeivel. Ragaszkodik Schmidt, Schreiber és Trausch véleményéhez. Löw pártolja Schmidtet. Kovács, Váncza és Biersfeld csatlakoznak Haynaldhoz. Ezzel a tanácskozmány bevégeztetvén s elnök önméltósága a három véleményt, amelyek közül Haynald excellentiája véleményéhez úgy, a mint az gr. Teleki Domokos által formuláztatott, csatlakoztak 25 en és igy az eredeti indítványozókkal ezen véleményt magukévá tették 27-en ;a Sulucz érsek véleményét 6-an és a Schmidt Konrádét teljesen 3 an, a választási törvény projectumát, de egy magyarországi országgyűlésre, ketten — reals nyilván, megköszöni az értekezlet tagjainak azon méltóságon türelemmel teljes magatartását, mely véleményeiket kisérte, s azonnal az értekezletet bevégzettnek nyilvánítván, lelkes éljenzések között ő távozott a teremből. Dolmányokat és tapasztalatokat újra kezdenie? Gondoljuk meg, hogy a tiszti orvos — távol minden bürokratikus papírfogyasztótól — mégis kénytelen magának bzonyos hivatalos üzleti tanulmányt szerezni, hogy úgy a politikai kormányzat körében, mint különösen a törvényszéki ügyekben, külnösen írásbeli beadványaira nézve gyakorlata legyen. E tárgyhavi számos bizonyítványokkal ki bírnék mutatni, mi történik akkor, ha p. o. mikép ez 11 év óta szokásban volt, minden vizsgálóbíró saját tetszése és egyéni hajlama szerint bármily orvost bízott meg rálátni törvényes orvosi vizsgánál. — Nem szólok az ezekből keletkezett gyakori káros következésekről, mi úgy a vádlóra, mint a vádlott a hátam ott, de meg nem állhatom, mikép nyiltan ki ne mondjam, hogy e rendszabály is igen nagy hiba volt. A megyék és községek választási joga az orvosokra nézve maradjon csonkitlatlanul; de adassanak nekik a választandó orvos által bizonyos garanták.— De ha egyszer az ily garantiát adott orvos meg van választva, akkor azok a legfőbb politikai orsszághatóságok — legyen az helytartótanács vagy minisetium — által elooolt út tiszti rendezés nyomán további választásoknak ne vettessenek többé alá. Senki se következtesse azonban a mondottakból, mintha a tiszti orvos mintegy „noli metalgrie“fél egyén lenne. Épen nem. —Vannak átalános normativumok, melyik hivatalos visszaélések vagy kötelességmulasztások esetében az orvosokra is alkalmazhatók, ha a hiba rábizonyítható. E tekintetben egyenes zsinórmértékül szolgálhatnak azon statútumok, melyek legmagasb helyén az Olaszországbani fizetéses orvosokra nézve hozattak. Különben a „nem választás“ gyakorlata áll, sőt jelenleg itt és ott, a tisztiorvos kinevezési jogát a megye főispánja gyakorolja,amiről a magyar kir. helytartó tanácsnak 1831. január 2- án 243- sza kelt s az unghi főispánhoz intézett rendelete igy szól: „Liquidem-----denominatio Physicorum et Chirurgorum ad activitatem et provisionem et asdem (Supremi Comitis) spectet. Azonban ez vagy amaz álljon is fönn jövőben — de egyenlőség és szilárd rendszabály szükséges itt, hol az élet legbecsesb ajándékáról az egészségről van szó. . Napi újdonságok. * A „P. L.“ fájlalva említi föl, hogy az alkotmányos polgár egyik legszebb kiváltságát a választási jogot fővárosunkban aránylag még mindig oly kevesen veszik igénybe. Számokkal mutatja ki, hogy motenig (febr. 21 ig) a belvárosban csak 600, a József-külvárosban 400, a Lipótkülvárosban 350, és a Terézvárosrészben 526 választó íratta be magát, ha már a Ferenczvárosban beirottak számát szintén 400-ra tesszük, a választási jogot igénybe, vettek összege 2260-at tesz, mi alig egy tizedrésze azoknak, kiket az 1848. V. törvényes, választási joggal ruház föl. Nevezetesen, ha gr. Barkóczy János magának az esztergomi értekezleten fölállított jelenrajzi adatait alapul vesszük, Pestre körülbelül 23.600 választó esik. A beiratás határideje mint tudjuk, fzó 25-kén foly le. * Akadémiai palota. Mint hiteles kútfőből állítják , az iránt, hogy micsoda szélben építtessék a magyar akadémia palotáit, határozva még semmi sincs. Hogy Ybl úr tervét, melyet közbejött betegsége miatt be nem fejezhetett, nem bocsátja bírálat alá, azt már említettük. Ennélfogva eddigelé csak két terv áll a bizottmány rendelkezésére: Venszlmanné, és a bécsi új börze épüöje, Ferstleré. Mint említik, a külföldön oly szép nevet kivívott fiatal hazánkfia Szkalnitzky is adott be egy tervet, anélkül — hogy mint ily jeles művész méltán megvárható — erre fölszólíttatott volna. Az építéshez, írja a „P. L.“ már a közelebbi napokban hozzá fognak, így igen természetesen ekkorra már a terv iránt is tisztában kell lenni. * A nemzeti színpadon tegnapelőtt egy igen csinos, valódi lélektani helyzeteken alapuló kisfölvonásos francaikból fordított vígjátékot adtak, melynek czíme: „Tűz a zárdában.“ Ezen hatással szerkesztett kis vígjáték, amely a bécsi várszínpadon nem rég oly nagy tetszést aratott, nálunk kevésbé volt szerencsés, noha az előadást elég sikerültnek mondhatjuk. Lendvainé némi túláradást kivéve, melyet az indulat- és érzelmi helyeken a művészi nyugalom bíjjával kifejtett, igen csinosan játszta az atyjához visszatért kis növendékleányt. Az új vígjátékkal Offenbach kedves operettje : „Férj az ajtó előtt“ ismételtetett. Közönség nagy számmal. Miután ez operettek oly köztetsként aratnak, figyelmeztetjük az igazgatóságot Offenbsch két más daljátékéra, melyek kedvességben emezekkel méltán vetekednek: a* * egyik az „Elszonzos leány“ s a másik a „V ará zs hegedü.“ Szerdahelyi ezekben alakító erejének szép bizonyságát adhatja, ha eddigi babéraihoz frva leveleket akar füzni. * A pesti Jótékony nőegylet f. é. febr. 24-től márt.23 ig terjedő 4 hétre jelenleg létszámban álló 210 szegény számára, kik közül 42 új és 168 már előbb is részeltetett, 558 ftot a 49 krt a. é. utalványozott, és pedig hetenkinti részesülésben álló szegényeknek 379 ft 50 krt, s egyszer mindenkorra segélyzett 42 szegénynek 178 ft 99 krt. Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tárgyszó 69 vizsgálatról tettek jelentést. Az egylet kötőintézetében jelenleg egyébb munkára nem képes 18 szegény talál foglalkozást és keresetet. * korszerű kézirat: Gyulai Gaál Vilma, özv. Gaál Miklósáé nyilvánítja, hogy néhai férje Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok által, úgy saját tapasztalatai, mint számos előkelő honvéd-tiszturaktól nyert adatok után sajátkezűleg szerkesztve az 1848 —49-ik év története 5 füzetben e egy eredeti levéltárral nála kéziratban csakugyan megvan, a azt boldogult férje utolsó kérése folytán sajtó alá bocsátani megváltozhatlan szándéka. Ezt a nyilatkozó t. asszonyság egyszersmind mindazok megnyugtatásául közli, akik az említett történeti leírásról tudomást lírva, annak végleges elveszését gyanították. * A most tervezett művek közt közhasznúságra figyelmet érdemel a Hollósy B. úr által indítványozott kereskedelmi szótár, melynek létesítését Gisnak József debreczeni kereskedő ICOnttal mozdítja elő. *Bár a botozási esetek maholnap nemm lesznek többé újdonságok, miután azok registrálását e rovatban kénytelenek voltunk megkezdeni, folytatjuk a szomorú kötelességet . Ipolyságról a „P. L.“ következő tudósítást kapott: Ilont megyében imitt amott a vádlottak vallatására tortúra alkalmaztatik. Csak egy esetet említek. Minap a lopással vádolt Siket Imre nevű földmivelő, hogy vallomásra birják, a kihallgatás alatt Gracza László biztos által egy vastag széles szíjjal, számtalan pofoncsapással és ezenfelül Blaskovics Antal eskütt rendeletére egy nap háromszori botoztatással benevolizáltatott. E kínzó eljárás az egész helységet annyira fölingerelte, hogy a község bírája kénytelen volt 10 lakostársát maga mellé véve a járás főszolgabírájához haladék nélkül azon kérelemmel járulni, hogy a vádlottat védelme alá fogadja, és annak további kínoztatását megszüntesse, mely humánná kérés azonnal teljesítve is jön. A kinzott egyén kezesség mellett szabad lábra helyeztetett. Miskolczról is írnak egy ily pandúr vallatási esetről, melyet azonban a nevezett lap kétségbe von, nem akarván elhinni, hogy az illető urak megfeledkeznének arról, miszerint a sajtó, a megyebizottmány, a végre az országgyűlés szigorú feleletre vonandja őket. Tolna megyéből a „P. N.“-t szintén értesítik egy ily botoztatásról. A mórágyi békés német lakosok panaszt tettek a bonyhádinakazolgabiré ellen, hogy mintegy 10 egyént közülök megbotoztatott. Ezen panasz főbírónk által szabályszerüleg megvizsgáltatván, csakugyan kellőleg kiderült, hogy a lakosság az okt. 20 diki diplomára támaszkodva, a nov. hó elején bekövetkezett biró-választásnál szabad választhatási jogának őrzésében, a cs. k. szolgabiró által rája tukmált egyéniséget bíróul el nem fogadván, helyébe oly egyént választott, kihez a közönség bizalmat tanusita; mit a mondott szolgabiró megtudván, s a nép választotta birót magához Bonyhádra berendeltetvén , nehogy ennek kellemetlensége avagy baja legyen, számos hívei ötét útjában kiséretképen követték, s minthogy a szolgabiró által az ettől elvett birói palotát az ő választottjának kezébe adatni, ellene történt föszólalásokkal gátolták, a tágitni nem akarók ellen katonai hatalmat alkalmazván, mintegy tíz egyéni felsőbb utasítás melleztével, jegyzőkönyv fölvétele és számítás nélkül — mégis előre bocsátott orvosi vizsgálat után — keményen megbotoztatott. Tolna megye a főügyészi véleménytől, mely szerint a hivatalos hatalommal visszaélt cs. tisztviselőt a még tettleg működő cs. k. törvényszéknek vétkes kihágása megtorlásáért vádbeli eljárása alá adandó lett volna, eltérve a panaszlók képviselőjének büntetéstől elállást nyilvánítása folytán, a botrányt idéző esetet e vizsgálati iratokkal együtt a fegyelmi elbánás végett a helytartótanácsnak egyszerűen feljelentendőnek határozta. * Czafolat. A „D-ü“ a „Győri közlöny“ abbeli közleményét, mintha a temesvári vár és környéke ostrom alá volna helyezve , elhamarkodottnak mondja, miután eddig elé a polgári hatóságok működése legkevésbé sem szoríttatott meg. * Nagy-Mirályban — újab. levelezőnk — f. hó 14 én nagy vizáradás volt, a jégtorlaszok a Sztrajnán és Nagy-Mihály közti csak tavaly épült hidat elsodorták, úgyszintén a gátat is. Egyéb tetemes károk mellett a nagymihályi több százezrekbe került malom is romokban hever * Ungvárok — mint ugyanazon levelezőnk írja — a főispán úr megérkezvén, a követválasztási teendők folyamatban vannak. * Sopronmegye közelebbi ülésében — tudósítják a „P. N.“-t Simon László cs. k. budai országos törvényszéki tan.nraciót kapott, mivel sértő kifejezések mellett kétségbe vonta a megye jogát irvagondnok kinevezésére Lapszemle. A „ Wiener Zigu következő czáfolatot hoz : „A „Presse“ f.é. febr. 17 rőlkelt 47 számában, egy Pestről febr. 15-röl kelt eredeti levelezés czíme alatt következő zármegjegyzést hoz : „Liechtenstein herczeg szintén az iránt panaszkodik, hogy a Magyarországra vonatkozó legnagyobb fontosságú katonai intézkedések csak akkor jutnak tudomására, midőn azok létesítése már teljes folyamatban van.“ „Föl vagyónk hatalmazva ezen közlés tartalmát valótlannak nyilvánitni.“ Megyei tudósítások. — Pestmegye központi bizottmánya 1861-dik évi febr.uó 13-án tartott üléséből az országgyűlési képviselők választására nézve következő hirdetményt közöl .Pestmegye közönsége mai napon tartatott bizottményi közgyűlésének 568. számú határozatában a képviselő - választási előkészületek eszközlését az 1847—8 törvény V-dik czikke szerint rendelvén el, s ugyanezen törvény 7. §-a értelmében a középponti választmányt mégis választván, az működését azonnal megkezdette, a következőket tévén közzé: Pest Pilis és Solt t. e. megyék mindazon lakosai, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, ka az 1848. V. törvényczikk értelmében választási joggal birnak, ezennel se hivatnak, hogy az arra kitűzött időben, a választók sorába leendő bejegyeztetés végett magukat a kiküldött bizottmányoknál személyesen annál bizonyosabban jelentsék, mivelhogy különben legszebb alkotmányos joguk gyakorlatától, országgyűlési képviselőjük választásától esnének el. Az 1848. V. törvényczikk 2. §-a értelmében az országgyűlési képviselők választásánál szavazattal birnak, és igy választókul bejegyzendők mindazon benszülött, vagy törvényesen honosított, legalább 20 éves, sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig valamely elkövetett bűntény miatt fenyíték alatt nem álló polgárok, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, akik a) a szabad királyi városokban, vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben 300 a. ft értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vettek a telket, vagy ezzel egy terítt fekvő vagyont, akár kizárólagos tulajdonkép, akár hitveseikkel , illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak. b) kik , mint megtelepedett kézművesek , kereskedők, gyárosok, tulajdon műhelylyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral birnak, vagy ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) kik, ha nem esnek is a fennebbi osztályokba, de saját földbirtokuk vagy tőkéjük már 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimn atni képesek d) jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, académiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községjegyzők és iskolatanítók, azon választókerületben, melyben állandó lakások van; e) kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leirt képességgel nem birnak is — és f) mindazok, kik a megyében az országgyűlési követek választásánál az 1848 év előtt is szavazattal birtok. Figyelmeztetik a közönség, miszerint a bejegyzés végett jelentkezők, választói képességüket, amenynyiben arról az összeíró választmányok, a kezüknél levő adatokból meggyőződve nem lennének, igazolni tartoznak, miszerint továbbá az, ki bejegyeztetés végett magát az összeíró kerületi választmányok egyike előtt sem jelentette, a fennebb idézett V. t. czikk értelmében, a középponti választmányhoz, e végett többé nem járulhat. Pest, Pilis és Solt t. e. megyék tíz (követ) választó kerületei, népszám szerint következőleg lettek beosztva : Kerület. Választóhely. Összeizóhely. I. Sz. Endrei Ss. Endre Ó-Buila II. Ráczkevi Ráczkevi Tétény III. Váczi Vácz Vácz IV. Gödöllői Gödöllő Fóth V. Monori Monor Sz. M. Káta VI. Abonyi Abony Abony VII. Dabasi Dabas Gyén VIII. D. Vecsei D. Vecse D. Vecse IX. D. Pataji D. Pataj Kalocsa X. Keczeli Keczel Hajós. A beírásra jelentkezhetni folyó 1861. évi mart. hó 6-től egész ugyané hó 18 ig bezárólag, és pedig, hogy a politikai jogélvezet gyakorlatában mentül több honfitársak részesülhessenek, a fennebb kitett helyeken székelő állandó összeíró választmányokon kívül, minden kerületben külön választmányok fognak helységről helységre kimenni, és ott ,az összeírást eszközölni. Kelt Pesten, a középponti választmánynak 1861. évi febr. 13-án tartott üléséből. Nyáry Pál, elnöklő első alispán. Ivánka Imre, főjegyző. Városi ügyek. — Szeged város közgyűlése télutó 14—16-án, költségvetés megállapítására kiküldött bizottmány jegyzőkönyve felolvasztván , kitűnik belőle, hogy a város összes jövedelmei 276,158 ft. 31 kft, összes kiadásai ellenben 356,158 frt 31 krt tesznek, s e szerint a kiadás 80,000 frttal haladván a jövedelmet, ezen összeg pótadó utján lesz a lakosokra kivetendő. Óváry Pál képviselő indítványa folytán ezen jelentésnek 400 példányban kinyomatása s annak tanulmányozása után a jövő közgyűléséül tárgyalása határoztatott. A Szeged városától 12.000 hold közlegelőt haszonbérlő gazdák az állításuk szerint részekre terhes szerződés felbontását kérik. A kérdés hosszan tartó vitatások után bővebb megvizsgálás és véleményadás végett tágabbkörű bizottmánynak adatott ki. Másnap 16-án a közgyűlés folytattatván, következő határozatokra adott alkalmat : Az alkotmányos városi tisztviselők a városi