Sürgöny, 1861. április (1. évfolyam, 76-99. szám)
1861-04-03 / 76. szám
Első évi folyam. 76. szám — 1861. Szerda, április^. Szerkesitö-liivatal B&rstok-tere 7. is. l-«ö emel* L Előfizethetni Budepeeten a kitdó- hivatalbm barátoa-tere 7. szám. földszint. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. iáim, földszint. Vidéken bérmcntes levelekben, minden posta-hivatalnál. SÜRGÖNY Előfizetési árak aostriai értékben. atUpfitUo, hizhox hordva. ft kr ft kr Efféssévre 16 — Évnegyedre 4 60 Félévre 8 60 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint postán. ft kr , ft kr Evésiévre 19 — Évnegyedre 6 — Félévre 10 — Egy hóra 2 — HIVATALOS RÉSZ. Ö ca k. Apostoli FeUége f. évi mart. 29-rCl kelt legfelsőbb sajátkezű iratával t karintbiai, kiaini, salzburgi s sziléziai berczegségek számára önálló országos hatóságok fölállítását, Klagenfurt, Laibach, Salzburg s Troppauval, mint hivatali székhelyekkel s az i ott előbb rendszeresen fönnállott országos kormányo kát, a ministeriumok s központi hatóságoknak közvet- I lenül alárendelve, illető kaiásköirel legkcgyelmeseb- , ben elrendelni s a karintbiai hcrczegség orsráglönö- | kévé báró S o h 1 u ga Ferenczet a felső anstriai helytartóság udvari tanácsosát, a kraini herczegség ország- főnőkévé a zágrábi úrbéri fötörvényszék elnökét, k r a í n f e 1 8 i nemes Dllepitsch Károly ministe i tanácsost kinevezni, továbbá ideiglenesen a salzburgi berczegség országfönökének működéseivel az eddigi ottani országkapitány t gróf G o u r c y-D roitaumont Ernót, s a sziléziai herczegség országfőnökének működéseivel az eddigi troppaui országkapitányt gróf B e 1 c r e d i Richardot, a két utóbbit eddigi helytartó- tanácsosi czimükkel s rangjokkal, s ugyanekkor országkapitányi működéseiktől fölmentés mellett megbízni méltóztatott. Ő es. k. Apostoli Felsége f. évi mart. 24-röl kelt legfelsőbb határozatával a dalmát, horvát s tót kirá y- ságok báni táblájának Zágrábbani helyreállítását, az eddigi ottani cs. k. báni tábla helyébe, s a horvát tét- országi úrbéri íötörvényszéknek az njonalakitott báni táblával egyesítését legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. Egyszersmind Oc.k. Apostoli Felsége a dalmit, horvát s tőt királyságok báni táblájánál legke- gyeímesebben kinevezni méltóztatott: a bánnak törvénykezési Ugyckbcni helyettesévé, mint alelnököt : a báni tábla eddigi a elnökét sudo- veci Z id a r i c s Jánost ; ülési s szavazatjoggal bíró tiszteletbeli ülnökökké: Kra lj János licopolisi fölszentelt püspököt s a zágrábi székeskáptalan nagyprépostját; ifj. v e r ő c z e i gróf PejacBevics Lászlót s báró Rancb Levint; ülnökökké s előadókká a következő eddigi báni táblai tanácsos ikat: mrazoveciKoritics Károlyt, meghagyván öt edd gi szolgálatában,mint a zágrábi el- sőfolyamodásu úrbéri törv.szék főnökét; o b r a d i c s- bevilaquai Cat in el li Károlyt; saccii Ku kuljevics Feienczet; K o b 1 er Jánost s b iz ano- veciPizacsics Frigyest, valamint Spun Frigyes eddigi báni táblai tanácsost s úrbéri főtörvényszéki előadót; Kralj Sándor helytartósági tanácsost és úrbéri főtörvényszéki előadót Zágrábban; Kamauf János báni táblai tanácsost s úrbéri töiörvényBzéki előadót s Radivojevics Livius tudort, a temesvári országos fOtőrvényszék tanácsosát. Ö cs* kir. Apostoli Felsége f. évi böjtmáshó 29 n kelt legfelsőbb batározmányával királyi személynökké s a magyar királyi ítélőtábla elnökévé keilemesi Melőz er Istvánt a hétszemélyes tábla ítélő bitóját; táblai főpapokká M á r i á s y Gábor egri és K o vá t s József kalocsai kanonokot; táblai bárókká báró N y á ry Antalt és báró Apor Sándort a magyar királyi helytartó tanács tanácsosát legkegyclmesebben kinevezői; továbbá Horváth Boldizsár szombathelyi ügyvédnek országbírói itélőmesterré való kiueveztetését legkegyelmesebben helybenhagyván; F luck Ede volt aligazgatót a királyi ügyek igazgatójává; a magyar királyi Ítélő tábla biraivá pedig Kövér János temesvári kerületi főtörvényszéki tanácsost; Villeci Ignácz kassai úrbéri főtörvényszéki tanácsost; Topperczer Jenő és Gell én Józsefet a magyar királyi ítélőtábla egykori Ülnökeit; Nagy Lajos szegedmegyei törvényszéki elnököt; T a 11 i á u János pécsmegyei törvényszéki elnököt ; Madarassy János helytartésági tanácsost s a kassai úrbéri fötörvényszék előadóját; Jankó Mihály pozsoni kerületi főtörvényszéki tanácsost s nrbéri főtörvényszéki előadót; Berzeviczy Mami eperjesi főtörvényszéki tanácsost ; moysfalvai Moy s Antal temesvári országos fö- törvényszéki tanácsost; Tóth Bálint egykori alispánt; Széli József egykori alispánt; B e r n o 1 á k Kárcly rimasxombatbi, Popovits Mark, és Serb Tivadar nagy-becskereki megyei törvény- széki elnököket, Perlaki János szegszárdi, Be ke János veszprémi, Urbanovszky Jusztin kecskeméti, N o v á k Fcrencz zalaegerszegi megyei törvény- széki elnököket; Huszár Ferencz, Végh Ignácz, K o 8 s a I k 6 János pesti, R a i s z Szilárd eperjesi, S a r 1 a y Lajos pozsoni, B a r t b o s János eperjesi, Gedeon Gábor és Gager Mihály pesti Valkovits Antal nagyváradi, V i d o s Lajos és Chernél Elek soproni kerületi főtörvényszéki tanácsosokat, Bartakovic8 Flórig pozsoni úrbéri főtörvény- széki előadót; Gömöry Andrást az aranyos-maróthi nrbéri törvényszék elnökét; C s a c s k 6 Imre pesti kerületi főtörvényszéki tanácsost, M a 1 a t i n s z. k y Ferenczet az eperjesi kerületi tábla egykori ülnökét Farkas Ágostont volt osztálytanácsost, Bornemissza Antalt a szatbmárnémeti úrbéri törvényszék elnökét; Dessewffy Jánost volt alispánt és a beregszászi ideiglenes országos törvényszék egykori ülnökét, végre Nyeviczkey József ügyvédet s Jendrasik Miksa megyei ügyészt, ez utóbbit egyszersmind bányaügyi előadóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az újra fölá litandó váltófeltörvényszék elnökévé Ö cs. kir. Apostoli Felsége, fenntérintett keltű legfelsőbb határozatával Z s o 1 d o s Ignáczot a hétszemélyes tábla Ítélő biráját; ugyanazon törvényszék előadó Ülnökeivé pedig Széli Kristóf nagyváradi, Mendel István soproni, H e r 8 i c h Ignácz, és Offner János pesti, Chernél Lajos és S a r 1 a y János soproni kerületi fötörvényBzéki tanácsosokat, végre Szeniczcy Gusztáv és Szinovácz Györgyöt a pesti kereskedelmi törvén} szék tanácsosait kinevezni méltóztatott. Hirdetmény. A martiul havi középárfolyam szerint ss aprilban lejáró nemieti kölcsön kamatok 46 petnyi ráfizetéssel lesznek befizetendők. Bécs, mart.)30án 1861. A cs. k. pénzügyministeriamtól. Hirdetmény. Bolgáromig több helyein a lovakat, de még inkább a szarvasmarhát pusztító ragályos járvány Ütvén ki: a kellő intézkedések a behurczoláa veszélye ellen azonnal megtétettek. Budán 1861. év böjtmás hava 27 én. A magyar kir. helytartó-tanácstól. A magyar kir. Kúria ünnepélyes beigtatása f. hó 3-án és azt megelőzőleg az egyházi szertartás ugyanazon nap délelőtti 10 órakor a szent Ferencziek templomában a bibornok berczeg prímás ő eminentiájának személyes vezénylete alatt fog megtartatni. NEMIIIVATALOS RÉSZ. Pest, april. 2. A „Magyarország“ czimü lapnak szellem- dús szerkesztője rosszul töltheté busvét vasárnapját. Hétfői czikke ugyan is azt bizonyítja, hogy csak okot s tárgyat keresett már meglevő rósz kedvének; mert ámbár ezer tárgy és ok van, mik fölött a jó hazafinak mai nap boszan- kodni vagy búsulni kell — ő még is haragjának nem tudott méltóbb indokot találni, mint az Erdély szervezésére vonatkozó legújabb rendeleteket, miket következőkép apostrophál: „Újabban sértetik meg a törvény, újabban sértetik meg a nemzet jogérzete a mártius 28 án kelt és az ország Királyhágón túli részének szervezését illető ren- dele.tel.“ „A nemzet a Királyhágón innen és tnl, a szentesített törvényhez ragaszkodva, az uniónak elismerését sürgeti. És a szentesített törvény megsértésével az ország egységét támadja meg a kormány. A nemzet nem kér nj jogokat, csak azt követeli, hogy a törvény, mit két országgyűlés alkotmányos utón hozott, mit a koronás király szentesített, törvény maradjon, g e kívánsága sem teljesittetik. „Ne csudáljuk aztán, ha a nemzet, a törvény érvényének őreit csak önmagában találva fel, megrendül bizalma, ha az írott törvényben Bem lát többé biztosítékot. Ö benne erős a tisztelet a törvény iránt, de tapasztalása arra tanitá öt, bogy bol a pátensek, a kormányrendeletek iránt is vak engedelmességet követelnek, ott a szentesitett törvényt meg nem tartják. „Erdély országunk elidegenitbetlen része s Erdély külön kormányzást nyer. Erdélynek csak a pesti országgyűlés hozhat törvényt s Erdély részére külön országgyűlést szándékozik egybehívni a kormány.“ És igy tovább. Ki merne, ki fogna ellenmondani e fölfogásnak jog és törvény szempontjából? Ki ellenzi az uniót? Sőt ki az, kinek az unió nem czélja ? Bizonnyal senki; — a magyar nemzet egyetlen egy tagja sem; s legkevésbbé mi. Szándékaink s czélunk egy. Hanem mi tagadás benne, nem tartunk azokkal,kik azon hiedelemben,hogy minden utRó- mába vezet, megindulnak arra, a merre épen arczczal vagy vágyaikkal fordulvák; még kevésbbé pedig azokkal, kik az utat legkevésbbé sem ismerve, a zsebükben levő miniature delejtűre bízzák magukat, hogy majd eligazodnak ők azzal ha még annyi csapás vagy keresztit mellé vetődnek is. Összekuszált állam-viszonyaink közt ilyen delejtű most sokaknak a jog , a törvény! Pompéry ur is azt mondja: „előbb a jog és törvény, aztán jő a többi.“ De hát hogyan jő meg előbb a jog éa törvény? És elég-e :a jog s törvényre hivatkozni ? Kérdezze meg P. ur a Magyarország párisi levelezőjétől Horn Ede úrtól, ki elég érthetőn adja tudtunkra, hogy a magyar törvényesség már carricatura alakjában tlínik föl a világ előtt? Nincs szentebb a törvénynél. De a törvény mannája sem az égből báli; és — valamint a magán életben a sikerhez nem elég a becsületesség, hanem szükséges az eszély is , úgy a nemzetek életében nem egyetlen tényező a jogérzet, hanem ép oly mellőzhetlen a politika. Tegyük föl, hogy a bécsi német ministereknek semmi befolyásuk ne lenne ügyeinkre, a mit forrón óhajtunk , — s mi egyszerűen decret&lhatnók az 1848-diki törvény alapjáni integritást, s 1848-diki össz-országgyülést; nem lenne-e az csak papiros-malaszt; vagy ismét uj harezok magva, ha a testvér nemzetiségek megnyugvása, s beleegyezése nem előzte meg művünket? Jobban vagyunk-e Erdélylyel, mint Horvátországgal? Könnyű politizálni Pompéry barátunknak Pesten, az uj téren levő elegáns szerkesztőségben ; — de tessék azon számtalan erdélyi magyar családokkal beszélni, kik ősi tliz- helyöket elhagyni s futni kénytelenek, vagy legalább tanácsosnak látják, mert — — román atyánkfiái, kik kétségtelen kárukra nem olvassák „Magyarország“ jeles czikkeit, még nem látszanak az unió és 1848. jelszavait egész beesőkben méltányolni ? ? A jogérzet is hatalom, de nem mindenható; még akkor sem lenne az, ha a magyar szent korona területén kizárólag Árpád utódai laknának. De ki nem tudja azt, hogy határaink közt vannak népek, kik a mi jogérzetünkkel sokban ucm- egyező, sokban plane ellentétes jogérzelmeket táplálnak ? Azon politika, melynek a „Magyarország“ koronkint tolmácsává teszi magát, élénken emlékeztet oly elbizott shakkjátékosokra, kik a par- thie kezdete előtt fogadnak, hogy négy húzásra mattá teszik ellenfelüket! Irigyeljük az ily biztosság-érzetet. De mi legalább a rósz játékosok és ravasz avatkozók által annyira összez a vart partkie- nak látjuk országunkét, melyen könnyen lehet ugyan bol egy hol más félnek shakkot adni, — 1 de rettenetesen kérdés, ki lesz utóvégre mattá! Valóban sajátságos tünemény újabb történetünkben, a bécsi centralistáknak s egy meglehetős hazai pártnak azon gyakori találkozása abban, hogy a mit a magyar kormányférTARCZA. Statistikai közlemények a hazai állapotok ismeretének előmozdítására. Kiadja a magyar, tud. akadémia statistikai bizottmánya. I. Köt. I. Füzet. Pesten 1861. = Nincs egy éve még, bogy a statistikai irány tüzetesebb fölkarolására a magyar tud. akadémia termeiben egy korszerű indítvány került szőnyegre, és nemcsak bogy az üdvös eszme testté vált, nem csak hogy az akadémiának köztiszteletben álló elnöke tapintatos vezénylete alatt egy szakavatott, tagjaiban teljes kezességet nyújtó, külön statistikai bizottmány jött létre, hanem ez nj testület fönnállása rövid ideje alatt máris mind gyakorlati mind elméleti munkálkodásának, mondhatjuk, fén) es jeleit adá. Egyrészt a bizottmány a magyar korona alatti tartományok egyes hatóságaival és egybáznagyaival körlevelek utján közvetlen érintkezésben állott, kitűzvén azon szempontokat, melyekből kívánatos, hogy az adatgyűjtés és közlés bgyében történjék meg a közkiindulás ; másrészt egy amaga nemében párját rilkitó statistikai mivelethez, t. *• egy országos népszámlálás megindításához fogott, mindent megtevéD, hogy e nagyszerű vállalatnak eredménye lehetőleg biztosítva legyen. A bizottmány irodalmi tevékenységéről a szóban levő közleményeinek legújabban megjelent első füzete dicséretesen tanúskodik, mely daczára annak, bogy szellemi működésének első szülöttje, daczára annak, * bizottmány első zsenge korában a lehető leg- gyorsabban jött létre, mégis akár a benne foglalt adattok4 r 6 futnék választékos, dús tartalmát tu s k, bármely miveit európai államban létező ha- társulatnak közleményeivel büszkén méraz elméleti vagy gyakorlati szempontból netalán fölmerülő ellenvetések ellen védelmeztetik. Ez érteke zésben egyúttal a népszámlálásra fölkért lelkészek számára igen tanulságos útbaigazítások és figyelmeztetések foglaivák, miket a lelkész nrak az épen most folyamatban levő összeírásnál kellő tekintetbe venni I el nem mulasztandják és már ezen körülmény is azon reménynyel kecsegtet, hogy ezen közlemények, melyek hazánk telkes papságának a közügy körüli buzgósá- gát oly szép fényben tüntetik föl, e körökben is inkább fognak kerestetni és olvastatni, mint ez, fájdalom, az akadémia egyéb irataival történik. A második czikket Hu n fal vy Jánosnak „gym- nasinmaink állása“ czimü jeles értekezése képezi, mely mintegy ké t hó előtt a magy. tud. akadémiában fölolvastatva, e lapban is nagyjából megismertetett, csak hogy még egy becses függelékben több gymnasium felöl a legújabb időből igen érdekes és részletes történeti s statistikai adatok közöltetnek. Ezt a hazai bányászat köréből való közlemények követik. Faller Gusztáv tanártól, jelesen e füzetben Selmeczbánya és környékének bányászati helyrajzával találkozunk. A negyedik helyen köziemén} ek fordulnak elő az egyházmegyék köréből; e rovat al ári egy eredeti forrásokból merített és bazai viszonyainkra vonatkozó bö adat-tárra ak dunk, a pannonhalmi főapátság, a nagyváradi, nyitrai, váczi, erdélyi római katholikus, az eperjesi és munkácsi görög katholikus, a pakráozi g. n. e. püspöki megyék, valamint a belvét hitvallású négy egyházkerület felöl igen érdekes és kellőleg feldolgozott adatok bö mértékben nynjtatnak. Ezen mozaik természetű rovat valamint egyrészt leghívebb tolmácsa azon nagy viszhangnak és készséges előzékenységnek, melylyel a statistikai bizottmány törekvései már jelenben is egyáltalán, kiváltképen pedig buzgó egybázfiainknál találkozott, úgy másrészt azon tarka vegyü e.ü statistikai készletnek gazdag raktára, melytől hazáLk hű képmásának készítésére a szükséugy elősorolvák, hogy mindegyiknek Uzletforgalma, vagyoni állása, és összmüködése kezdetüktől fogva egész 1859-ig mintegy átlátszólag szem elé van állítva. —• A működési eredményeknek egyetemes kidolgozását, mely sok tekintetben jóval érdekesebb és tanulságosabb leendett volna, későbbre kellett halasztani, mivel ez ideig csak mintegy 10 takarékpénztár küldött be adatokat, és hisszük, hogy e jeles dolgozat a többi takarékpénztárakat is hathatósan arra fogja serkenteni, hogy a kívánt számadásokat saját érdekükben mielőbb és mi szaporábban fogják megküldeni, a közrészvétre mi sem hatván oly élesztőieg, mint a tudomány szövétnekével felderített összehasonlító kimutatások. (Vége következik.) Napi újdonságok. * A feltámadás szent ünnepén az egyházi szertartást a szt. ferenezrendiektemplomában Lonovics érsek ő excja végzé díszes segédlettel. A „Feltámadt Krisztus e napon“ karéneket a legtöbb egyházban migyarul zengette a nép. Budán a várban Dauielik püspök végzé a húsvéti nagy ájtatosságot, — és hosszú idők után itt is magyar ének hangzott. * Herezeg Eszterházy Pál, a magyar müegylet köszönő iratára Lukács Móricz választmányi elnökhöz e kővetkező választ intézte: „Tekintetes magyar müegyleti elnök nr 1 Az érdcmteljes magyar müegylet választmánya a képző művészetek felvirágoztatására ezélzó ernyedetlen törekvései közepette leginkább érezhette azon hiányt, mely általa kijelölve, meggyőződése szerint családi képtáram s a rézmetszetek gyűjteményével együtt az építendő magyar Akadémia palotájában leendő fölállítása következtében nálunk pótoltatni fog, s annál fogva örömmel fogadja, sőt érdemem fölött magasztalja ebbeli elhatározásomat. Egyedüli érdemem gondolatom szerencsés találkozása a tisztelt választmány érzetével. Ha az általa jósolt innen remélhető eredményeknek csak legkisebb része is valósul, igen egyszerű tettemért mérték fölött meg- jntalmazottnak fogom érezni magamat, és végéhez közeledő fó dl pályámon azon öntudat fog vigasztalni, hogy valamint a mindenikünket illető polgári kötelességeket erőm szerint teljesíteni, ngy & mivelödés terén előre haladé nemzedékünk méltó igényeinek tehetségemhez képest megfelelni igyekeztem. Áldja meg a jó Isten szeretett hazánkat tartós békével, mely nélkülőzhetlen feltétele a képző művészetek díszletének és a sok áldozatokkal járó müegyleti munkásság üdvének. Fölösleges mondanom, hogy magasztos törekvésének előmozdításában ezentúl is maradok a tisztelt választmánynak és különösen tekintetes elnökének kész köteles szolgája Bécs, mart. 28-án 1861. H. Eszterházy Pál b. k.u * A bndai osászárfürdő átalakítása gyorsan halad. Az újítások mindazáltal oly tetemesek, hogy az nj építmények közöl mind e nyár folytában még nehezen lesz befejezve. A pompás tükör-fürdő, melynek nagy márvány medenezéje, világos terme, tágas boltívei a belépőt méltán meglepik, két oldalt csinos öltözőkkel és egy nagy znhanyteremmel van ellátva. Ez utóbbi a volt Goszmann- fürdő helyén áll, mely e szerint névviselőjének még színpadi életét sem élte tni. Legnagyobb átalakításon a fürdői kert megy keresztül. Ez először is egészen a dunapart- ra fog kifeküdni, minek az az előnye, hogy a hajóról kiszállók mindjárt egy árnyékos park közepében talá- lsndják magokat s a kellemetlen parti port nem lesznek kénytelenek nyelni. A kert hátterében az emeletes hossza fürdő-épület már tető alatt áll, csak a belső fölszerelés hiányzik, az nszó medencze, mely a kert közepére ásatott, téglával kirakva, még csak fedeles csarnokát várja. Mint ezekből látható, az újítások minden esetre oly természetűek, melyeknek elkészültével a bndai császárfürdö mind diszét, mind kényelmét és gyógyjelentöségét tekintve az ország legnagyaieriibb fürdő-intézetei sorába tartó - zandik. * Történeti munka. Ráde r Antal székesfehérvári könyvárus aláírásra hívja föl az olvasó közönséget ily czimü történeti munkára „Magyarország nádorai“ — irta S z o m o r ó e * i Sz. I, Megjelenik april végére, több arcz- képpel, két kötetben; az aláírás 2 írt, mely csak a könyv kézhezvétele után fizetendő. * Magyar költészet. A kedvelt költő Thaly Kálmántól épen most hsgyá el a sajtét egy kötet költemény, mely „Székely“ kürt czim alatt erdélyi regéket, mondákat, balladákat, és dalokat tartalmaz. A csinosan kiállított kötet ára 1 fr. 30 kr. Az „első kötet“ föliratból agy látszik, hogy szerző a kincses haza költészetéből még több virágot szándékozik e téren gyűjteni. A mező elég bő reá s költőnk keble elég meleg és folyékony. , ges anyag maholnap bö mértékben fog kölcsönöz . . k? * ■ Cj‘kkben Kőnek Sándor a bizottmány telhetni, részéről megindítón népszámlálásról értekezik, kimu- * Az ötödik por.t ismeretes statistikusunk Gál gótatvan e mütriel jelentőségét, czéiját és nagy bord-! czy K ár oly tó 1 a magyarországi takarékpénztára erejét, melyben egyszersmind az e művelet foganato- | kát bő táblázatokban s magyarázó szövegben részlete- sitására választott, egyszerit ugyan, de hazai viszo-! sen megismertető statistikai ábrának első részét hozza, nyainknak teljesen megfelelő e.járás igazoltatok, és I melyben hazánk iötakarékpénztárai egyenkint véve