Sürgöny, 1861. április (1. évfolyam, 76-99. szám)

1861-04-03 / 76. szám

Első évi folyam. 76. szám — 1861. Szerda, április^. Szerkesitö-liivatal B&rstok-tere 7. is. l-«ö emel* L Előfizethetni Budepeeten a kitdó- hivatalbm barátoa-tere 7. szám. földszint. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. iáim, földszint. Vidéken bérmcntes levelekben, minden posta-hivatalnál. SÜRGÖNY Előfizetési árak aostriai értékben. atUpfitUo, hizhox hordva. ft kr ft kr Efféssévre 16 — Évnegyedre 4 60 Félévre 8 60 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint postán. ft kr , ft kr Evésiévre 19 — Évnegyedre 6 — Félévre 10 — Egy hóra 2 — HIVATALOS RÉSZ. Ö ca k. Apostoli FeUége f. évi mart. 29-rCl kelt legfelsőbb sajátkezű iratával t karintbiai, kiaini, salz­burgi s sziléziai berczegségek számára önálló orszá­gos hatóságok fölállítását, Klagenfurt, Laibach, Salz­burg s Troppauval, mint hivatali székhelyekkel s az i ott előbb rendszeresen fönnállott országos kormányo kát, a ministeriumok s központi hatóságoknak közvet- I lenül alárendelve, illető kaiásköirel legkcgyelmeseb- , ben elrendelni s a karintbiai hcrczegség orsráglönö- | kévé báró S o h 1 u ga Ferenczet a felső anstriai hely­tartóság udvari tanácsosát, a kraini herczegség ország- főnőkévé a zágrábi úrbéri fötörvényszék elnökét, k r a í n f e 1 8 i nemes Dllepitsch Károly ministe i tanácsost kinevezni, továbbá ideiglenesen a salzburgi berczegség országfönökének működéseivel az eddigi ottani országkapitány t gróf G o u r c y-D roitaumont Ernót, s a sziléziai herczegség országfőnökének mű­ködéseivel az eddigi troppaui országkapitányt gróf B e 1 c r e d i Richardot, a két utóbbit eddigi helytartó- tanácsosi czimükkel s rangjokkal, s ugyanekkor or­szágkapitányi működéseiktől fölmentés mellett meg­bízni méltóztatott. Ő es. k. Apostoli Felsége f. évi mart. 24-röl kelt legfelsőbb határozatával a dalmát, horvát s tót kirá y- ságok báni táblájának Zágrábbani helyreállítását, az eddigi ottani cs. k. báni tábla helyébe, s a horvát tét- országi úrbéri íötörvényszéknek az njonalakitott báni táblával egyesítését legkegyelmesebben helybenhagy­ni méltóztatott. Egyszersmind Oc.k. Apostoli Felsége a dal­mit, horvát s tőt királyságok báni táblájánál legke- gyeímesebben kinevezni méltóztatott: a bánnak törvénykezési Ugyckbcni helyettesévé, mint alelnököt : a báni tábla eddigi a elnökét sudo- veci Z id a r i c s Jánost ; ülési s szavazatjoggal bíró tiszteletbeli ülnökökké: Kra lj János licopolisi fölszentelt püspököt s a zág­rábi székeskáptalan nagyprépostját; ifj. v e r ő c z e i gróf PejacBevics Lászlót s báró Rancb Levint; ülnökökké s előadókká a következő eddigi báni táblai tanácsos ikat: mrazoveciKoritics Károlyt, meghagyván öt edd gi szolgálatában,mint a zágrábi el- sőfolyamodásu úrbéri törv.szék főnökét; o b r a d i c s- bevilaquai Cat in el li Károlyt; saccii Ku kuljevics Feienczet; K o b 1 er Jánost s b iz ano- veciPizacsics Frigyest, valamint Spun Frigyes eddigi báni táblai tanácsost s úrbéri főtörvényszéki előadót; Kralj Sándor helytartósági tanácsost és úrbéri főtörvényszéki előadót Zágrábban; Kamauf János báni táblai tanácsost s úrbéri töiörvényBzéki előadót s Radivojevics Livius tudort, a te­mesvári országos fOtőrvényszék tanácsosát. Ö cs* kir. Apostoli Felsége f. évi böjtmáshó 29 n kelt legfelsőbb batározmányával királyi személynökké s a magyar királyi ítélőtábla elnökévé keilemesi Mel­őz er Istvánt a hétszemélyes tábla ítélő bitóját; táblai főpapokká M á r i á s y Gábor egri és K o vá t s József kalocsai kanonokot; táblai bárókká báró N y á ry Antalt és báró Apor Sándort a magyar királyi helytartó tanács tanácsosát legkegyclmesebben kinevezői; to­vábbá Horváth Boldizsár szombathelyi ügyvédnek országbírói itélőmesterré való kiueveztetését legke­gyelmesebben helybenhagyván; F luck Ede volt aligazgatót a királyi ügyek igazgatójává; a magyar királyi Ítélő tábla biraivá pedig Kövér János temesvári kerületi főtörvényszéki tanácsost; Villeci Ignácz kassai úrbéri főtörvényszéki tanácsost; Topperczer Jenő és Gell én Józsefet a magyar királyi ítélőtábla egykori Ülnökeit; Nagy Lajos szegedmegyei törvényszéki elnököt; T a 11 i á u János pécsmegyei törvényszéki el­nököt ; Madarassy János helytartésági tanácsost s a kassai úrbéri fötörvényszék előadóját; Jankó Mihály pozsoni kerületi főtörvényszéki tanácsost s nrbéri főtörvényszéki előadót; Berzeviczy Mami eperjesi főtörvényszéki ta­nácsost ; moysfalvai Moy s Antal temesvári országos fö- törvényszéki tanácsost; Tóth Bálint egykori alispánt; Széli József egykori alispánt; B e r n o 1 á k Kárcly rimasxombatbi, Popovits Mark, és Serb Tivadar nagy-becskereki megyei törvény- széki elnököket, Perlaki János szegszárdi, Be ke János veszprémi, Urbanovszky Jusztin kecskeméti, N o v á k Fcrencz zalaegerszegi megyei törvény- széki elnököket; Huszár Ferencz, Végh Ignácz, K o 8 s a I k 6 János pesti, R a i s z Szilárd eperjesi, S a r 1 a y Lajos pozsoni, B a r t b o s János eperjesi, Gedeon Gábor és Gager Mihály pesti Valkovits Antal nagyváradi, V i d o s Lajos és Chernél Elek soproni kerületi főtörvényszéki tanácsosokat, Bartakovic8 Flórig pozsoni úrbéri főtörvény- széki előadót; Gömöry Andrást az aranyos-maróthi nrbéri törvényszék elnökét; C s a c s k 6 Imre pesti kerületi főtörvényszéki tanácsost, M a 1 a t i n s z. k y Ferenczet az eperjesi kerületi tábla egykori ülnökét Farkas Ágostont volt osztálytanácsost, Bornemissza Antalt a szatbmárnémeti úr­béri törvényszék elnökét; Dessewffy Jánost volt alispánt és a beregszá­szi ideiglenes országos törvényszék egykori ülnökét, végre Nyeviczkey József ügyvédet s Jendrasik Miksa megyei ügyészt, ez utóbbit egyszersmind bányaügyi előadóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az újra fölá litandó váltófeltörvényszék elnökévé Ö cs. kir. Apostoli Felsége, fenntérintett keltű legfel­sőbb határozatával Z s o 1 d o s Ignáczot a hétszemé­lyes tábla Ítélő biráját; ugyanazon törvényszék előadó Ülnökeivé pedig Széli Kristóf nagyváradi, Mendel István soproni, H e r 8 i c h Ignácz, és Offner János pesti, Chernél Lajos és S a r 1 a y János soproni kerületi fötörvényBzéki tanácsosokat, végre Szeniczcy Gusztáv és Szinovácz Györgyöt a pesti kereskedelmi törvén} szék tanácsosait kinevezni méltóztatott. Hirdetmény. A martiul havi középárfolyam szerint ss aprilban lejáró nemieti kölcsön kamatok 46 petnyi ráfizetéssel lesz­nek befizetendők. Bécs, mart.)30án 1861. A cs. k. pénzügyministeriamtól. Hirdetmény. Bolgáromig több helyein a lovakat, de még inkább a szarvasmarhát pusztító ragályos járvány Ütvén ki: a kellő intézkedések a behurczoláa veszélye ellen azonnal megtétettek. Budán 1861. év böjtmás hava 27 én. A magyar kir. helytartó-tanácstól. A magyar kir. Kúria ünnepélyes beigtatása f. hó 3-án és azt megelőzőleg az egyházi szer­tartás ugyanazon nap délelőtti 10 órakor a szent Ferencziek templomában a bibornok berczeg prímás ő eminentiájának személyes vezénylete alatt fog megtartatni. NEMIIIVATALOS RÉSZ. Pest, april. 2. A „Magyarország“ czimü lapnak szellem- dús szerkesztője rosszul töltheté busvét vasár­napját. Hétfői czikke ugyan is azt bizonyítja, hogy csak okot s tárgyat keresett már meglevő rósz kedvének; mert ámbár ezer tárgy és ok van, mik fölött a jó hazafinak mai nap boszan- kodni vagy búsulni kell — ő még is haragjának nem tudott méltóbb indokot találni, mint az Er­dély szervezésére vonatkozó legújabb rendelete­ket, miket következőkép apostrophál: „Újabban sértetik meg a törvény, újabban sérte­tik meg a nemzet jogérzete a mártius 28 án kelt és az ország Királyhágón túli részének szervezését illető ren- dele.tel.“ „A nemzet a Királyhágón innen és tnl, a szente­sített törvényhez ragaszkodva, az uniónak elismerését sürgeti. És a szentesített törvény megsértésével az or­szág egységét támadja meg a kormány. A nemzet nem kér nj jogokat, csak azt követeli, hogy a törvény, mit két országgyűlés alkotmányos utón hozott, mit a koro­nás király szentesített, törvény maradjon, g e kívánsága sem teljesittetik. „Ne csudáljuk aztán, ha a nemzet, a törvény ér­vényének őreit csak önmagában találva fel, megrendül bizalma, ha az írott törvényben Bem lát többé biztosí­tékot. Ö benne erős a tisztelet a törvény iránt, de ta­pasztalása arra tanitá öt, bogy bol a pátensek, a kor­mányrendeletek iránt is vak engedelmességet követel­nek, ott a szentesitett törvényt meg nem tartják. „Erdély országunk elidegenitbetlen része s Er­dély külön kormányzást nyer. Erdélynek csak a pesti országgyűlés hozhat törvényt s Erdély részére külön országgyűlést szándékozik egybehívni a kormány.“ És igy tovább. Ki merne, ki fogna ellenmondani e fölfo­gásnak jog és törvény szempontjából? Ki ellen­zi az uniót? Sőt ki az, kinek az unió nem czélja ? Bizonnyal senki; — a magyar nemzet egyetlen egy tagja sem; s legkevésbbé mi. Szándékaink s czélunk egy. Hanem mi tagadás benne, nem tartunk azokkal,kik azon hiedelemben,hogy minden utRó- mába vezet, megindulnak arra, a merre épen arczczal vagy vágyaikkal fordulvák; még ke­vésbbé pedig azokkal, kik az utat legkevésbbé sem ismerve, a zsebükben levő miniature delej­tűre bízzák magukat, hogy majd eligazodnak ők azzal ha még annyi csapás vagy keresztit mellé vetődnek is. Összekuszált állam-viszonyaink közt ilyen delejtű most sokaknak a jog , a törvény! Pompéry ur is azt mondja: „előbb a jog és törvény, aztán jő a többi.“ De hát hogyan jő meg előbb a jog éa törvény? És elég-e :a jog s törvényre hivatkozni ? Kérdezze meg P. ur a Magyarország párisi levelezőjétől Horn Ede úr­tól, ki elég érthetőn adja tudtunkra, hogy a ma­gyar törvényesség már carricatura alakjában tlínik föl a világ előtt? Nincs szentebb a törvénynél. De a törvény mannája sem az égből báli; és — valamint a magán életben a sikerhez nem elég a becsületes­ség, hanem szükséges az eszély is , úgy a nem­zetek életében nem egyetlen tényező a jogérzet, hanem ép oly mellőzhetlen a politika. Tegyük föl, hogy a bécsi német ministerek­nek semmi befolyásuk ne lenne ügyeinkre, a mit forrón óhajtunk , — s mi egyszerűen decret&lhatnók az 1848-diki törvény alapjáni integritást, s 1848-diki össz-országgyülést; nem lenne-e az csak papiros-malaszt; vagy ismét uj harezok magva, ha a testvér nemze­tiségek megnyugvása, s beleegyezése nem előzte meg művünket? Jobban vagyunk-e Erdélylyel, mint Hor­vátországgal? Könnyű politizálni Pompéry ba­rátunknak Pesten, az uj téren levő elegáns szer­kesztőségben ; — de tessék azon számtalan er­délyi magyar családokkal beszélni, kik ősi tliz- helyöket elhagyni s futni kénytelenek, vagy leg­alább tanácsosnak látják, mert — — román atyánkfiái, kik kétségtelen kárukra nem olvas­sák „Magyarország“ jeles czikkeit, még nem látszanak az unió és 1848. jelszavait egész be­esőkben méltányolni ? ? A jogérzet is hatalom, de nem mindenható; még akkor sem lenne az, ha a magyar szent ko­rona területén kizárólag Árpád utódai laknának. De ki nem tudja azt, hogy határaink közt van­nak népek, kik a mi jogérzetünkkel sokban ucm- egyező, sokban plane ellentétes jogérzelmeket táplálnak ? Azon politika, melynek a „Magyarország“ koronkint tolmácsává teszi magát, élénken em­lékeztet oly elbizott shakkjátékosokra, kik a par- thie kezdete előtt fogadnak, hogy négy húzásra mattá teszik ellenfelüket! Irigyeljük az ily biz­tosság-érzetet. De mi legalább a rósz játékosok és ravasz avatkozók által annyira összez a vart partkie- nak látjuk országunkét, melyen könnyen lehet ugyan bol egy hol más félnek shakkot adni, — 1 de rettenetesen kérdés, ki lesz utóvégre mattá! Valóban sajátságos tünemény újabb törté­netünkben, a bécsi centralistáknak s egy meg­lehetős hazai pártnak azon gyakori találko­zása abban, hogy a mit a magyar kormányfér­TARCZA. Statistikai közlemények a hazai állapotok ismere­tének előmozdítására. Kiadja a magyar, tud. akadémia statistikai bizottmá­nya. I. Köt. I. Füzet. Pesten 1861. = Nincs egy éve még, bogy a statistikai irány tü­zetesebb fölkarolására a magyar tud. akadémia ter­meiben egy korszerű indítvány került szőnyegre, és nemcsak bogy az üdvös eszme testté vált, nem csak hogy az akadémiának köztiszteletben álló elnöke ta­pintatos vezénylete alatt egy szakavatott, tagjaiban teljes kezességet nyújtó, külön statistikai bizottmány jött létre, hanem ez nj testület fönnállása rövid ideje alatt máris mind gyakorlati mind elméleti munkálko­dásának, mondhatjuk, fén) es jeleit adá. Egyrészt a bizottmány a magyar korona alatti tartományok egyes hatóságaival és egybáznagyaival körlevelek utján köz­vetlen érintkezésben állott, kitűzvén azon szempontokat, melyekből kívánatos, hogy az adatgyűjtés és közlés bgyében történjék meg a közkiindulás ; másrészt egy amaga nemében párját rilkitó statistikai mivelethez, t. *• egy országos népszámlálás megindításához fogott, mindent megtevéD, hogy e nagyszerű vállalatnak ered­ménye lehetőleg biztosítva legyen. A bizottmány irodalmi tevékenységéről a szóban levő közleményeinek legújabban megjelent első füzete dicséretesen tanúskodik, mely daczára annak, bogy szellemi működésének első szülöttje, daczára annak, * bizottmány első zsenge korában a lehető leg- gyorsabban jött létre, mégis akár a benne foglalt adat­tok4 r 6 futnék választékos, dús tartalmát tu s k, bármely miveit európai államban létező ha- társulatnak közleményeivel büszkén mér­az elméleti vagy gyakorlati szempontból netalán fölmerülő ellenvetések ellen védelmeztetik. Ez érteke zésben egyúttal a népszámlálásra fölkért lelkészek számára igen tanulságos útbaigazítások és figyelmez­tetések foglaivák, miket a lelkész nrak az épen most folyamatban levő összeírásnál kellő tekintetbe venni I el nem mulasztandják és már ezen körülmény is azon reménynyel kecsegtet, hogy ezen közlemények, melyek hazánk telkes papságának a közügy körüli buzgósá- gát oly szép fényben tüntetik föl, e körökben is inkább fognak kerestetni és olvastatni, mint ez, fájdalom, az akadémia egyéb irataival történik. A második czikket Hu n fal vy Jánosnak „gym- nasinmaink állása“ czimü jeles értekezése képezi, mely mintegy ké t hó előtt a magy. tud. akadémiában föl­olvastatva, e lapban is nagyjából megismertetett, csak hogy még egy becses függelékben több gymnasium felöl a legújabb időből igen érdekes és részletes történeti s statistikai adatok közöltetnek. Ezt a hazai bányászat köréből való közlemények követik. Faller Gusztáv tanártól, jelesen e füzetben Selmeczbánya és környé­kének bányászati helyrajzával találkozunk. A negyedik helyen köziemén} ek fordulnak elő az egyházmegyék köréből; e rovat al ári egy eredeti forrásokból merített és bazai viszonyainkra vonatkozó bö adat-tárra ak dunk, a pannonhalmi főapátság, a nagyváradi, nyitrai, váczi, erdélyi római katholikus, az eperjesi és munkácsi görög katholikus, a pakráozi g. n. e. püspöki megyék, valamint a belvét hitvallású négy egyházkerület felöl igen érdekes és kellőleg feldolgozott adatok bö mértékben nynjtatnak. Ezen mozaik természetű rovat valamint egyrészt leghívebb tolmácsa azon nagy viszhangnak és készséges előzé­kenységnek, melylyel a statistikai bizottmány törekvé­sei már jelenben is egyáltalán, kiváltképen pedig buz­gó egybázfiainknál találkozott, úgy másrészt azon tar­ka vegyü e.ü statistikai készletnek gazdag raktára, melytől hazáLk hű képmásának készítésére a szüksé­ugy elősorolvák, hogy mindegyiknek Uzletforgalma, vagyoni állása, és összmüködése kezdetüktől fogva egész 1859-ig mintegy átlátszólag szem elé van állít­va. —• A működési eredményeknek egyetemes kidol­gozását, mely sok tekintetben jóval érdekesebb és ta­nulságosabb leendett volna, későbbre kellett halasz­tani, mivel ez ideig csak mintegy 10 takarékpénztár küldött be adatokat, és hisszük, hogy e jeles dolgozat a többi takarékpénztárakat is hathatósan arra fogja serkenteni, hogy a kívánt számadásokat saját érde­kükben mielőbb és mi szaporábban fogják megküldeni, a közrészvétre mi sem hatván oly élesztőieg, mint a tudomány szövétnekével felderített összehasonlító ki­mutatások. (Vége következik.) Napi újdonságok. * A feltámadás szent ünnepén az egyházi szertar­tást a szt. ferenezrendiektemplomában Lonovics érsek ő excja végzé díszes segédlettel. A „Feltámadt Krisztus e napon“ karéneket a legtöbb egyházban migyarul zengette a nép. Budán a várban Dauielik püspök végzé a húsvéti nagy ájtatosságot, — és hosszú idők után itt is magyar ének hangzott. * Herezeg Eszterházy Pál, a magyar müegylet köszönő iratára Lukács Móricz választmányi elnökhöz e kővetkező választ intézte: „Tekintetes magyar müegyleti elnök nr 1 Az érdcmteljes magyar müegylet választmánya a képző művészetek felvirágoztatására ezélzó ernyedetlen törekvései közepette leginkább érezhette azon hiányt, mely általa kijelölve, meggyőződése szerint családi kép­táram s a rézmetszetek gyűjteményével együtt az építendő magyar Akadémia palotájában leendő fölállítása követ­keztében nálunk pótoltatni fog, s annál fogva örömmel fogadja, sőt érdemem fölött magasztalja ebbeli elhatáro­zásomat. Egyedüli érdemem gondolatom szerencsés ta­lálkozása a tisztelt választmány érzetével. Ha az általa jósolt innen remélhető eredményeknek csak legkisebb ré­sze is valósul, igen egyszerű tettemért mérték fölött meg- jntalmazottnak fogom érezni magamat, és végéhez köze­ledő fó dl pályámon azon öntudat fog vigasztalni, hogy valamint a mindenikünket illető polgári kötelességeket erőm szerint teljesíteni, ngy & mivelödés terén előre ha­ladé nemzedékünk méltó igényeinek tehetségemhez képest megfelelni igyekeztem. Áldja meg a jó Isten szeretett hazánkat tartós békével, mely nélkülőzhetlen feltétele a képző művészetek díszletének és a sok áldozatokkal járó müegyleti munkásság üdvének. Fölösleges mondanom, hogy magasztos törekvésének előmozdításában ezentúl is maradok a tisztelt választmánynak és különösen tekintetes elnökének kész köteles szolgája Bécs, mart. 28-án 1861. H. Eszterházy Pál b. k.u * A bndai osászárfürdő átalakítása gyorsan halad. Az újítások mindazáltal oly tetemesek, hogy az nj építmények közöl mind e nyár folytában még nehezen lesz befejezve. A pompás tükör-fürdő, melynek nagy már­vány medenezéje, világos terme, tágas boltívei a belépőt méltán meglepik, két oldalt csinos öltözőkkel és egy nagy znhanyteremmel van ellátva. Ez utóbbi a volt Goszmann- fürdő helyén áll, mely e szerint névviselőjének még szín­padi életét sem élte tni. Legnagyobb átalakításon a für­dői kert megy keresztül. Ez először is egészen a dunapart- ra fog kifeküdni, minek az az előnye, hogy a hajóról kiszállók mindjárt egy árnyékos park közepében talá- lsndják magokat s a kellemetlen parti port nem lesznek kénytelenek nyelni. A kert hátterében az emeletes hossza fürdő-épület már tető alatt áll, csak a belső fölszerelés hiányzik, az nszó medencze, mely a kert közepére ásatott, téglával kirakva, még csak fedeles csarnokát várja. Mint ezekből látható, az újítások minden esetre oly természe­tűek, melyeknek elkészültével a bndai császárfürdö mind diszét, mind kényelmét és gyógyjelentöségét tekintve az ország legnagyaieriibb fürdő-intézetei sorába tartó - zandik. * Történeti munka. Ráde r Antal székesfehérvári könyvárus aláírásra hívja föl az olvasó közönséget ily czimü történeti munkára „Magyarország nádorai“ — irta S z o m o r ó e * i Sz. I, Megjelenik april végére, több arcz- képpel, két kötetben; az aláírás 2 írt, mely csak a könyv kézhezvétele után fizetendő. * Magyar költészet. A kedvelt költő Thaly Kál­mántól épen most hsgyá el a sajtét egy kötet költemény, mely „Székely“ kürt czim alatt erdélyi regéket, mon­dákat, balladákat, és dalokat tartalmaz. A csinosan kiál­lított kötet ára 1 fr. 30 kr. Az „első kötet“ föliratból agy látszik, hogy szerző a kincses haza költészetéből még több virágot szándékozik e téren gyűjteni. A mező elég bő reá s költőnk keble elég meleg és folyékony. , ges anyag maholnap bö mértékben fog kölcsönöz . . k? * ■ Cj‘kkben Kőnek Sándor a bizottmány telhetni, részéről megindítón népszámlálásról értekezik, kimu- * Az ötödik por.t ismeretes statistikusunk Gál gó­tatvan e mütriel jelentőségét, czéiját és nagy bord-! czy K ár oly tó 1 a magyarországi takarékpénztára ­erejét, melyben egyszersmind az e művelet foganato- | kát bő táblázatokban s magyarázó szövegben részlete- sitására választott, egyszerit ugyan, de hazai viszo-! sen megismertető statistikai ábrának első részét hozza, nyainknak teljesen megfelelő e.járás igazoltatok, és I melyben hazánk iötakarékpénztárai egyenkint véve

Next

/
Thumbnails
Contents