Sürgöny, 1861. május (1. évfolyam, 100-123. szám)

1861-05-01 / 100. szám

Első évi folyan. 100. szám —1861. Szerda, május 1. 5xerke*zt<Whivatal: Aldtraaaor 5. be. 2-dik emelet kiadó hivatal: Bari tok-tere 7. szám, földizint Előfizethetni Budapeeten a kiadó­hivatal ban. barát ok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmente« levelekben, minden pozta-hivatalnál. soaedNT Klófizetési árak ndapeeten, h áxboz bor dri­ft kr . ft kr Egéaaérre 16 — Évnegyedre 4 60 Félévre h 60 Egy bon 2 —— austriai értékben. Vidékre, naponkint poétán­ft kr . ít ki Egészé vre 19 — Evn egyedi« 5 — Félévre 10 — Egy hóra 2 — VEMHIVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósítás. A képviaelöháx Ölese april 30-án. Elnök: Gbiczy Kálmán. J e g y x 5 : Ignatovics Jakab. Mindenekelőtt az elnök a Palóczy László család­jának a képriselöbázboz intézett lerelét olvastatja fel, melyben érzékeny szavakkal megköszöni a báz rész­vétét, melyet a kipótolhatutlan családfő elvesztése miatt nyilvánított s egyúttal azon diszkardot, melyet ax elhnnyt Borsod megyétől, érdemei elismeréséül ka­pott, a ház rendelkezésére bocsátja által. K u b i n y i Ferencz indítványára e diszkard emlékül a magyar nemzeti muzenmnak átadatni határoztatott. Ennek folytán felolvastatott az elhnnyt Palóczy László gyász - ünnepélyének elrendezésére kiküldött bizottmány jelentése, melyben addig is, míg az őrük emlék felállítása iránt javallat tétethetnék, a dicső el­hnnyt életnagyságu képének a muzeum részére való elkészítése, s a képviseiöbázban tartandó emlékbeszéd inditványoztatik; a költségekről s azok fedezéséről a már kinevezett bizottmány későbben fogja javaslatát beadni. Tudomásul vétetik. Ezek után az april 26-diki és 27-diki jegyző­könyvek fölolvastatván, ezek hitelesíttettek. Elnök jelenti, hogy hozzá az ntólsó ülés óta kővetkező irományok adattak be : 1. K o 1 o z s vármegyének april 23-án kelt levele, melynek kíséretében megküldé azon fölirás hiteles má­solatát, melyben a fejedelmet az 1848-ki törvények alapján az unió tettleges életbeléptetésérs s képviselők választásának a magyar közös országgyűlésre megren­delésére kéri. — Ugyané levél mellett megküldé Kolozs megye a képviselő házhoz intézett kérvé­nyét, melyben törvényes kérelmének pártolásáért a képviselő háznál is esedezik. B e r n á t h Zsigmond indítványára Kolozs megye kérvényének kinyomatása elrendeltetik. Knbinyi Ferencz pedig a jegyző­könyvben köszönetét kiván kifejeztetni, bogy a test­vér Erdélyország egyik hatósága, az 1848 diki tör­vény sérthetetlen megtartásában ily szép példával megy elő, s kijelenté reményét, hogy Kolozs megye tölbivás nélkül is megválasztandja s clküldendi kép­viselőit a magyar országgyűlésre. 2. Zemplénmegyének határozata, mely­ben fájdalommal közli, hogy a nagyméltóságu curiá- nál s a váltótörvényszékeknél legnagyobbrészt oly bí­rák neveztettek ki, kik már az absolnt kormány alatt alkotmányellenesen szolgáltak, s így a nemzet bizal­mát nem bírják, s a megye közönsége reményét fejezi ki, hogy a magyar felelős ministerium felállításával a megtörtént kinevezések érvénytelenek lécednek s tör­vényes birákul csak azok fognak a nemzet által elis­mertetni, kik a magyar ministerium ellenjegyzése mel­lett neveztetnek ki. E kérvény a kérvényi bizottmány- nak fog általadatni. 3. A J á s z k n n-k e r U1 e t közönségének kérvé­nye,melyben a jászkun nemzet az 1848-i törvények ntán minden külön kiváltságairól annyival inkább készebb lemondani, mivel a szerbek külön kiváltságokat akar­ván magok részére nyerni, mindig a jászkunokra hi­vatkoznak. Egyébiránt a jászkun nemzet minden ki­váltságairól kész lenne lemondani, magában értetődik, bogy a nádornak, mint jáBzkunok főbírójának évenkint fizetendő £000 db arany tiszteletdij megadásától is fel­mentetni kéri magát. (Szintén a kérvényi bizottmány­hoz ntasittatik.) 4 szer. Pozson városának kérvénye, mely­ben az országgyűlést arra kéri, bogy a dunamelléki kerületi tábla Nagyszombatból Pozsonba tétessék által. (Kérvényi bizottmányhoz adatik.) 5- ször. Jászberény községének határo­zata, melyben kimondatik, hogy egyidöre inkább tü- reLmmel szenvedi még a zsarnokságot, mintsem az oct. 20-iki és febr. 26-iki nyiltparancs alapján egyezkedni kivánDa. (Tudomásul vétetik.) 6- szor. Szepes megyéből az ó-lnblói vá­lasztókerület panaszlevele T i z e d i Miklós megválasz­| tása ellen. Ez az említett képviselő igazolása alkal- j mával egész terjedelemben fel íog olvastatni. 7- azer. Szintén Sóhalmy képviselő Ügyében : újabb panasz. 8- szor. Végre Beöthy Zsigmond komáromi [ képviselő részéről megválasztása tárgyában két felvi- ; lágositó okmány nyujtatik be. Ezek folytán az elnök még három tárgyról tesz I jelentést, t. L hogy a ház költségeire nézve kinevezett j bizottmány már beadta munkálatát s ez ki fog nyo­matni s a képviselők közt szétosztatni, de mielőtt e tárgyban a tanácskozás megkezdetnék, előbb szeren- I cséje leend a képviselőket magán bizottmányt ülésre 1 meghívni. (Helyeseltetik.) Továbbá az elhnnyt P a 1 ó- | c z y László az első osztály részéről tagja lévén a ki- lencztagu bizottmánynak, az elnök felszólítja az 1 ső 1 osztályt, bogy kebeléből más tagot válaszszon, s pedig I mennyire lebet, olyat, ki egyúttal azon osztálynak elő- | adója is lehetne, végre Miskolcz városa felszólítandó lenne, bogy az elhunyt Palóczy László helyett más képviselőt válaszszon. (Elfogadtatott.) Ez elnöki jelentések ntán napi rendre jött a kép­viselők igazolása, névszerint a 6-ik osztály jelentése, melyben Böszörményi László káliói kerületi kép­viselőt igazolandónak véleményezi, miután azon kifo- : gás, bogy Kagy-Kálló és Kis-Kálló részéről többen szavaztak volna Böszörményire, mint mennyi ! összes választó összeírva vala, egy hiteles válás itó- ! jegyzék felmutatása által eléggé megczáfoltalott. (Az osztály véleményét a ház egyhangúlag elfogadja.) Bakalovics Szilárd igazolását az osztály vé- leményképen kimondván, e véleményt a ház határo­zattá emelte sBakalovicsot igazoltnak ny ilvánitá. Következett a hetedik osztály jelentése, melyben Budai Lörincz beregmegyei felvidéki képviselő megválasztása iránt vizsgálat véleményeztetik, mivel Mészáros Pál és tiz görög-katholicus által beadott panasz-levélben — oly vád fordul elő, mintha Budai | Lörincz részére megyei tisztviselők, pandúrok kortes­kedtek s az orosz népet fenyegetésekkel riasztották volna. Eötvös Tamás az osztály véleményét nem pár­tolja, hanem Budai Lőrinczet egyszerűen igazolandónak véli, mert hogy a tisztviselő és pandúrok részéről sem­mi ijesztgetés nem történt, vagy ha történt, az ogészen sikertelen volt, mutatja azon körülmény, bogy bárom ezer összeírt választónak legnagyobb része, és pedig rntben ajkú a választásnál megjelent, s hogy az alispán maga korteskedett volna, kénytelen nyilt rágalomnak bélyegezni, mivel ez székhelyét sem bagyá el, s a vá­lasztásnál sem vala jelen. Hasonlö értelemben nyilatkozott D emj 6 o Ist­ván, ki az ellenjelölt panaszát azzal is czáfolva látja, hogy Budai megválasztására három negyedrészben rntbec-ajkuak szavaztak, g igy képtelenség azt állítani, hogy az egy negyedrésznyi magyarok tettek volna er­kölcsi kényszerítést s ezek akadályozták vala, hogy a görög bitüek magoknak görög hitü képviselőt ne vá- laszszanak; mert Beregh megyében a magyar és ruthen nemzetiség közt a legszebb egyetértés uralkodik, mit eléggé bizonyít az, bogy a panaszkodó tiz rntlien 1:1- kész a háromezer, többnyire ruthen választó közül egyet sem kapott, ki a panasz levelet aláírta volna. Serególyi Sándor a ruthén nép megnyugta­tása tekintetéből egészen ellenkezőleg vizsgálatot in­dítványoz, de a képviselöház többsége Budai Lörin- czet az előadottak nyomán igazoltnak nyilvánítja. Ezután olvastatott az osztály véleménye Dobr- z a n s z k y Adolf sárosmegyei zborói kerületi kép­viselő megválasztása tárgyában, melyre nézve az osz­tálynak mivel az ellenpanasz három külömbözö időben nyujtatott be, három jegyzőkönyvet kellett szerkeszte­nie, melyek közöl a két elsőben, hol az hozatott fel vádul, hogy Dobrzanszky már 1848-ban a bécsi reac- tio embere volt, 1849-ben az oroBz sereget a haza el­lent bevezette, azóta pedig folyvást az alkotmányelle­nes német kormány alatt hivataloskodott, s most is vá­lasztása alkalmával a nyers tömeget az intelligentia és a papság ellen bujtogatta, — az osztály azon véle­ményben volt, hogy Dobrzanszky ellen csupán vizsgá­lat rendelendő, de a 3 ik jegyzőkönyvben e választást egyszerűen megsemmisitendöne c véleményezi, mivel a legutoljára beadott okmányokból világosan kitűnt, hogy a i b o r é i választásnál V in aró tz községe is szavazott és pedig Dobrxánszkyra, holott e község a girálti kerülethez tartozik, s igy ezavaxni joga nem lett volna; valamint a makovioxi járás föazolgabirája hivatalosan tndósitá a megyei közép­ponti bizottmányt, bogy a választás törvény ellenére két éra hosszáig félbeszakittatott, bár erről a vá­lasztási jegyzőkönyv mélyen hallgat; továbbá hi­vatalosan jelenti, hogy Dobrxánszky ré; síéről a kortes-vezérek a görög katholikus ruthén né­pet avval csábiták el a másik követjelölttől, Jako­vi c s Józseftől, hogy az ágy bért ez nem fogja eltörölni, hanem csak Dobrzanszky, ki most is magas kirá­lyi hivatalban van, ki már egyszer bevezette az oroszo­kat, kik a rutheneket a magyarok elnyomása ellen pártolják, s ha szükséges, ismételve bevexetendi, miért is a köznép annyira felizgattatott sajá* papsága ellen, bogy ezekből többet megütlegelt s általában a kapu tosok a szavazást a nép dühe miatt elhagyni kényte­lenek valának. Bánó József okadatolva látja ugyan a válasz­tás megsemmisítését is, de mivel már a minap D o b r- zanszkynak hideg fogadtatása a képviselöházban némely reactionaries bécsi lapoknak alkalmat adott azon izgatásra, mintha ezDobrzanszkynak nem személye, hanem ruthen nemzetisége ellen irányozta- tott volna, csnpún vizsgálatot óhajt, — annyival in­kább, hogy kitűnjék, hogy a felföld szláv és ruthen aj­kú lakosai néhány bujtogatót kivéve, a magyar haza hü fiai, mit — nem régen a protestáns pátens alkal­mával is tanúsítottak; egyúttal egy óvást tesz, hogy némelyek a szláv és rnthen nemzetiségek képviselőiül tolják fel magokat, a egyre másra adogatják ki a tót és ruthen programmokat, holott o nemzetiségek valódi általok választott képviselői csupán e képviselöházban találhatók. Bujanovics szintén vizsgálatot óbajt csak, nem megBemmisitóst; de nem törvényes, hanem poli­tikai szempoulbél indulva ki, egyébiránt a külföldi hírlapok rágalmát, mintha e házban a szláv és ruthén nemzetiségek irányában ellenszenv uralkudnék, leg jobban mcgczáfolja az, hogy én is 30 ezer göröghitü rutbént képviselek s azért mégis a t. képviselőház leg- barátságosabban fogadott, mint szintén azon társaimat, kik hasonló helyzetben vannak, s igy világos, hogy Dobrzánszky személye ellen van kizárólag az idegenkedés. V aj ai Károly megdöbbenve hallotta az itt föl­olvasott vádakat, de ezsk műt ici pilis utón úgy is meg­vizsgáltatván, ö csak mint igazoló bíró mondja ki vé­leményét, hogy e választás mint törvénytelen egysze­rűen semmisittessék meg. Hasonló értelemben nyilat­kozott gróf Károlyi Ede és BónisSamu, ki meg­jegyzi, hogy nekünk nem kell arra ügyelni, hogy né­mely újságok mit írnak, mert a roszakaratnak, akár mit teszünk is — mindig fognak tetteinkben gáncsos- kodni. R a g á 1 y i Miksa, b. Luzsinszki Pál,ki több hitelt ád a törvényes bizonyságnak vagyis a szolga- biró jelentésének mint a részrehajló választási kül­döttség elnökének, ki a szavazás megszakításáról mé­lyen hallgat a jegyzőkönyvben. Bernáth Zsig­mond, ki óvását nyilvánítja, hogy némely képviselők azért kivánnak vizsgálatot, mivel más esetben is azon körülmény miatt, hogy szavazat-jogtalanok szavaztak, a választás meg nem sommisittetett, mivel minden vá­lasztási esetben más körülmények voltak megfontolan- dök, s egy esetből s illetőleg határozatból nem lehet decisiocnrialist alkotni; Patay István stb. Ellenben főleg azon okból, mivel a szavazás meg­szakítása iránt a választási jegyzőkönyv hallgat, a tör­vényes bizonyság pedig itten áll, s igy e tény magában vizsgálatot igéDyel, továbbá a közvélemény megnyug­tatása végett is, hogy ily súlyos vádak vizsgálat nél­kül ne hagyassanak, e következük szoros vizsgálatot óhajtanak: Tisza Kálmán, Tisza László, gr. K e g- levics Béla, K az in c z y Gábor, ki oly fontosnak tartja a kérdéses vádakat, hogy ez esetben egy helyett három vizsgálót küldjenek ki. B e n i t z k y Lajos, ki megjegyzi, miszerint nem sokat gondolna avval, hogy Dobrzánszky köztünk Ul-e vagy nem, de a szegény választókat sajnálja s ezeket óhajtaná felvilágosítani, hogy az őket elnyomó B a c hnál is Bachabb képvise­lőt miképen választhattak. Szaplonczai József, Eötvös Tamás, Latinovics, Bánó Miklós a bárom vizsgálóra nézve K a a i n c z y t pártolván stb. A vélemények ennyire megoszolván, szavazásra került a dolog, s a többség csnpán vizsgálatot mondott ki, és pedig nem három, hanem csak egy vizsgálót ren­delt s közfelkiáltással próf Török Napóleonban nyugodott meg, de ez a bizalmat megköszönvén, azért nem fogadé el a kiküldetést, mivel oly megyében la­kik, hol szerencsétlenségre a kérdéses Dobrzánsz- k y sokáig hivataloskodott s akkor tettei miatt oly el­lenszenv támadt benne, mely még most Bem csillapult, ez pedig nem ajánlható tulajdon egy réazrebajlitlan bíróban. Ezután felkiáltással többeket akart a báz felhívni, de mivel senki örömest nem akará a küldetést elvállal­ni, az elnök felszállta a képviselőket, hogy a holnap tartandó ülés elején adják be ezédulára írott titkos szavazataikat,— melyek azután a gyűlés ntán a jegy- zöség által össze fognak számíttatni, s az eredmény kihirdette tik. Az ülés május 1-ső napján 10 órakor folytattatik. Becs, apr. 30-án. (A birodalmi tanács megnyitása.) Az urak házá­ban f. h. 29-kén tartott első ülésről a következő rövid jelentéssel szolgálhatok. Fél egy órakor az ülésterem lassanként népesedni kezdett. Minthogy fél kettőkor megjelent a ministerelnök, Rainer föherczeg, Ferdi- nánd Miksa fohg a ministerek kíséretében s a tribune md- lett jobbra foglalt helyet a ministeri asztalnál. Erre a mi­nisterelnök ur Ö Felsége nevében megnyitó az urak- házát, bemutatván annak elnökét Auersperg herczeget, és mint alelnököt Kraus bárót, g fölkérte Auersperg herczeget hivatali széke elfoglalására. Az elnöki izék elfoglalása után az elnök üdvözli a gyülekezetét, s be­szédében különösen azt emeli ki, hogy a Császár szel­leme az országnak adott alkotmányban batárzott vo­násokban van kijelölve, s hogy most már a birodalmi tanács munkája lesz, az építést tovább folytatni. Föl­kéri a magas gyülekezetét, hogy az őt mint elnököt nehéz hivatalában istápolja; ö a maga részéröl azon lesz, bogy hivatalát a legnagyobb pártatlansággal gya­korolja. Szónoklata végén fölhívja a gyülekezetét, hogy Ő Felségét háromszoros éljcnncl üdvözölje, mit a gyűlés lelkes örömmel teljesített. Miután az elnök hg Auersperg már ma reggel letette a Miségi esküt ö Felségo kezeibe, ugyanő legelőbb az alclnökökct es- kettette meg. Az egyes tagok felesketésénél az eskü- formajfölolvastatváu, a tagok neveik kikiáltása után azt utána mondották. A báz tagjai közül mintegy 20 hiányzik még. Az elnök továbbá fölolvasá az állammi,- nisterium egy bocsátványát, mely szerint Császár Ö Felsége a birodalmi tanács mind a két házát május 1-én 11 órakor a várlak lovag teremében személyesen megnyitandja. A követek házának megn\itása következő- kép ment végbe : Az illamministcr a gyűlést e szavakkal nyitá meg: Urunk 0 Felsége dr. Hein Ferenczet elnökké sHasncr L. és Mazuchelli urakat alelnökökké kinevezni méltóztatott; az elnök ur hüségi esküjét már ünnepélyesen letette ö Felsége kezeibe; fölkérem tehát az elnök urat helye elfoglalására. Az elnök hi­vatalát következő szavakkal foglaló el: A birodalmi tanács komoly időben ül először össze; ünnepélyes momentum ez, melyet következménydus fontosságban alig múl fölül egy is Austria történetében. Feszült vá­rakozással néznek a polgárok reánk s a mi tevékeny­ségünktől várják a haza üdvét, jólétet belülről s ezál­tal a birodalom tekintélyét és hatalmát kifelé. Ha az államalaptörvények a birodalmi tanácsra magas és fontos íöladatokat rnbáznak, akkor e föladatok egész súllyal nehezednek reánk, kivált oly időben, midőn azok megoldása ép oly nehéz mint fontos. Midőn én és elnöktársaim ily időben vállaljuk el e hivatalt, ismer­jük felelősségünk teljes önérzetét; de mi az ebhez való bátorságot nem az erőnkbeni határtalan biza­lomba helyezzük, hanem kötelesség-érzetünkbe s azon reménybe, hogy önök törekvéseinket gyámolitani fog­ják. Nem fejezhetem be beszédemet a nélkü1, hogy azon hódolatról és köszönetről meg ne emlékezzem, melyet az országgyűlések Ö Felségének szavaztak. A birodalom üdve szoros kapcsolatban van az uralkodó TÁRCZA. Ghyczy Kálmán gyászbeszéde Palóczy László fölött. Tisztéltgyászoló közönség! A nemzet képviselői, midőn néhány héttel ez­előtt a hon minden részeiből egybegyűltek, hogy új­ból m^alakitsák az annyi \eszély és szenvedések ál­tal sújtott hazát, egy társuk körül sereglettek össze, kit aggkorának nemcsak évei, hanem bölcsessége is, s az ősz fürtök alatt az ifjúság hevével dobogó szivének hazafiui meleg érzete, hosszú s tettdús élet­pályán szerzett érdemek és szeplőtelen jellemének feddhetetlensége — 1861-ben úgy, mint 1848-ban kor- elnökükké jelöltek ki. E férfin vezette be a képviselőtestületet a tör­vényhozás szentélyébe: de össze is roskadott e munka fáradalmai alatt, s most hideg tetemei előtt állunk annak, ki a nemzet képviselőinek házuk megalakítá­sában, alig egy rövid héttel ezelőtt, még bölcs, tapin­tatteljes vezére volt. E férfiú Palóczy László, Miskolcz városa kép­viselője, a képviselő háznak felejthetetlen korelnö­ke vala. Magán életében igénytelen" polgára e hazának, ősrégi magyar, egyszerű életmóddal és szokásokkal: nem áldatva meg a földi javak bőségével, de gazdag azon erényekben és tehetségekben, melyek a nyilvános é’etet nagygyá, nemessé, dicsővé teszik. Midőn 35 évvel ezelőtt országgyűlésünkön leg­először felvillant, mint még csak halvány szürkülete a piruló hajnalnak, az örök igazság visszautasithatatlan követelményének, a honpolgárok jogegyenlőségének magasztos eszméje; midőn a magyar nemzet jogosultságának s ha­talma öntudatának érzetében fennhangoztatni kezdette nemzetiségének az emberiség örök törvényei által is igazolt igényeit s a rokonérzetti népeknél viszhangra találván, ezáltal az európai államélet egy uj időszaká­nak, a korunkban érvényre lépő, b az ellen kezö érdekeket minden oldalróli igazságos méltánylá­suk által kiegyenlítendő nemzetiségi politika idősza­kának alapját vetette meg; midőn atyáink, mesterségesen előidézett hosszú álmukból felocsúdván, érezni kezdették , hogy az or­szág polgári alkotmánya, állami önállása és függet- leuBége, törvényeink és szent kötéseink ellenére jogta­lanul megcsonkittattak: e férfiú, kinek élettelen hullája itt nyugszik most előttünk, a legelsőknek egyike volt, ki bátor, erős kézzel megragadta a törvényességnek és haladásnak zászlóját, — és szónoklatának szinte úgy mint jegyzői tollának hatályával hirdetője lett az érintett nagy elveknek, melyeknek követése nélkül e hon ég nemzet nem virágozhatnak fel. Ot nevezetes ország- és egy nemzetgyűlés folyt azóta le, és Borsodmegye lelkes követe és képviselője, megvetve a külfényt, : gazdagság cs hatalom birtoká­nak ingerét, s küzdve ha kellett, az élet nehézségeivel is, magasan fennlobogtatta mindig a zászlót, melyhez kezdet óta esküdött, g a nélkül, hogy hosszú politikai pályáján csak egyszer is megsihamlott volna valaha, tántoríthatatlan hü őre maradott az ország jogainak, törvényeinek s az alkotmányos szabadságnak min­denkor, — erős s az idők minden viszontagságai kö­zött rendíthetetlen támasza volt a baladás eszméinek s a haza törvényeinek szentségéért vívott küzdelmek­ben az öt megillető téren mindvégig férfias elhatáro­zottsággal részt vevén, meggyőződésének martyrjá- vá lett. És mégis midőn azon szerencsétlen 12 év után, melynek emlékét szeretném, ha lehetne, örökre kitö­rölni történelmünk évkönyveiből, a közéletnek sorom­pói njjolag megnyíltak, ő volt ismét a legelsőknek egyike, ki nem tekintve az évek s szenvedések súlya alatt megroncsolt testének gyarlóságát, mindig itju szivének egész hevével fellépett a tevékenységnek küzdésteljes terére s polgártársai bizalma állal a kép­viselői pályára felhivatva, nem késett megjelenni kö­zöttünk, hogy példát adjon nekünk s az utókornak abban, hogy miként kell szóval, tettel s a szív meleg érzetével szeretni és szolgálni a hazát, s a kebelében lángoló bonszeretetnek vakitó fényénél túlbecsülve testének roskadozó ereit, a haza szolgálatában tett fáradalmainak áldozatává lett. E váratlan és gyá­szos esemény mély fájdalom érzésével lepte meg a nemzet képviselőit; mert érezék a veszteséget, me­lyet általa a haza szenvedett, és nehéz megrálniok örökre attól, kihez a legőszintébb tisztelet és szeretet kötelékei által voltak csatolva, s kit évtizedek óta meg­szoktak közbizalom által környezve azoknak sorában szemlélni, kik a nemzet alkotmányos mozgalmaiban előharezosaik valának. De érezték a nemzet képviselői egyszersmind az elismerésnek és bálának kötelességét is, melylyel a nemzet a kitűnő érdemek s azon jelesei iránt tarto­zik, kik életüket önzéstelenül a hon javára szente- lék; s azért e gyászünnepélyt határozik rendeztetni, lerovásául a bálatisztelet és elismerés adójának, mely a nagy elhunytat a hon részéről megilleti; tanúságául annak, hogy a magyar nemzet a valódi érdemnek méltánylatában magát mások által meghaladtatni nem engedi, s bizonyítékául azon örökké változhatlan rokonszenvnek és ragaszkodásnak, melyet a polgári szabadság, törvén} esség, alkotmányosság a állami ön­állás és függetlenség azon szent elvei iránt érezni soha nem szünendenek, melyeknek az elhunyt nagy férfin, hosszú életének egész folyam* alatt, mindig állhatato­san hive volt. E gyászünnepélyre sereglettünk itt össze. Szolgáljon az elhunyt nagy polgárnak élete, ki­nek ravatalát egy nemzetnek gyásza környezi, például a késő utókornak is arra, bogy fáradhatatlan tevékeny­séggel s önzéstelen önfeláldozással kell szolgálni a hont; szolgáljon buzdításul mindnyájunknak azon szent kötelmeknek teljesítésére, melyekkel £ hon iránt tartozunk; s midőn anagyférfiu nevének emlékét a történelemnek adjak át, kísérjük földi létének ma­radványait a valláskegyelet teljes szertartásainak ös­vényén azon utón el, melyen azok vissza fognak jut­tatni az ország azon kies részének földébe, mely öt a hazának adta, s a melyen a boldogult a hon ntán szi­vének leghőbb szeretetével csüggött. Áldás és béke lebegjenek hamvai fölött. Napi újdonságok. □ A tekintetes királyi itélö tábla törvényszerű működésének ünnepélyes megnyi­tása 1861. május 1 ső napján a kir. kúria épületé­ben, reggeli 10 órakor tartandó isteni tisztelet után fog megtörténni. □ Az újon szervezett pesti váltótörvény- sz ék f. é. május 1. a szent léleknek a lipótvárosi tem­plomban segítségül hivása után, mi délelőtt 10 órakor veszi kezdetét, mint alkotmányos bíróság életbe lép, mely Ünnepélyben az ügyvédi kar és mindazok, kiket ezen hazai ügy érdekel, részt venni kéretnek. * Palóczy László hazánk nagy fiának hűlt tete­mei mielőtt városunk kebléből szülőföldjére Miskolcira szállíttattak, még a pályaudvarban is Ünnepélyes ovatio tárgyit képöz&k. Ott Jámbor Pál lelkész és képviselő tartott lelkes beszédet, elmondván, hogy a nagy halott az egyetértést hagyományozta mindnyájunk számára közös örökségül. Beszéde ntán a gyászoló közönség a Szózat ■engedeaéae mellett oezlott síét saon eiép rendben, mely

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents