Sürgöny, 1861. május (1. évfolyam, 100-123. szám)
1861-05-28 / 121. szám
Első évi folyam. Szerkesztő,hivatal: Aldomor 6. la. 2-dik eme’ -1 Kiadóhivatal: Harátok-tere 7. .iám, földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban barátok-tere 7. enám, földszint Vidéken Wrmentee levelekben, minden posta-hivatalnálSÜRGÖNY Fldfl/ítési árak austriai értékben. Budapest«&, hiahos hordva. ft kr . Har Eefaalvre 16 — Évnegyedre 1 60 fmétxt 8 50 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint poaiáa r?id' 'Tre 19 Irfvre 10 - Évnegyed ■ Bar hóra NEMHIVATALOS RÉSZ. Ors.áegítélési tudósítás. A képvisilóház ülése niírjus 27-én. Elnök Ghyczy Kálmán, Jegyin Rtvisz Imre. A mája* * 25-ki jegyzőkönyv meghitelesíttetet oly formán,hogy az adó erőszakos behajtása feletti rosszaiba ily szavakkal fejeztetett ki. A képviselőház a közbotlánkozást okozó események felett neheztelését nyilvánítja. Elnök benyújtja Szepes megyének levelét, melyben gr. Teleki László halála feletti fájdalmát jelenti. Gynrs város levelét az adó erőszakos behajtása tárgyában. Jelenti továbbá, hogy Friedetzky Timóth és Petrovits Emuel megválasztása ellen panaszlevelek adattak be, valamint Zilah városa. Bánky Elek ellen újabb okmányt küldött be (az igazoló bizottmánynak adatnak át). Napirenden a Deák indítványa feletti tanácskozás lévén, Gróf Széchenyi Dénes egész terjedelmében Deák Ferencz indítványát pártolja. Gróf Károlyi Ede minden bizodalmát elveszté az osztrák kormány irányában, s miután az austriai birodalom nyomorult állását financziai ternetben Lónyai Menyhért, kereskedelmiben Kauzá Gábor, a németországi politika ügyében báró Eötvös József, a kormány orgánumai tekintetében Somson Pál, a külpolitikára nézve gróf Andrássy Gyula és Geróv e oly élénken lefesték: egy ily kormány, mely erős lislését csak a mi gyengítésünkre frditaná, segédkezet nyújtani nem kíván s azért határozatra szavaz. (Éljenzés.) Kazinczy Gábor a képviselőház Donostheneve remek szónoklatát egész terjedelmében fogjak adni. E művészileg készített és szintén művészileg elszavalt beszéd a képviselőházra nagy benyomást ten s közsajnálattal vette, hogy gyengélkedő egéssége miatt szónoklatát több ízben félbeszakítani kénytelen vala. Szavazatát se mondható ki világosan, de a felírás mellett szólni akarókhoz jegyeztetvén magát, bízvást állíthatjuk, hogy Deák indítványát pártolja. Ballag Mór hosszas beszédében az osztrák kormány irányábani bizalmatlanságát indokolja s megmutatja, hogy nem a magyar nemzet forradalmi szellemű, hanem az osztrák kormányt lehet igazán forradalminak nevezni, mert a magyar csak törvénye mellett harczol, az osztrák kormány pedig minden törvényt felforgat. Ily kormány irányában a semmit nem tevés legbiztosabb eljárás lévén, e határozatra szavaz. Hlhár Antal a képviselőház nestora beszédét nagy éljenzések közt végezte be. — Beszédéből csak annyit jegyzünk meg, hogy fölirásra szavazott. Zsarnay Imre nem szóval, hanem tettel kívánja beszédét megnyitni, s azért nyilvánítja, hogy ő nem hajlik meg az osztrák császár előtt, hanem igenis meghajlik az 1OO0 éves Sz.István koronája, az avval összekötött magyar alkotmány, a nemzetiségi eszme, s azon uralkodók előtt, kik a törvényt tiszteletben tartják. Ő a törvényességi szempontot annyira tiszteli, hogy szerinte ő is fölirásra szavaz, de ezen fölirás nem Ferencz József austriai császárhoz, baneui V. Ferdinánd koronás magyar királyhoz intézendő Ha pedig ez indítványa el nem fogadtatnék, úgy határozatra szavaz. Egyébiránt hibául teszi ki azt az indítványban , hogy itt a pragmatica sanctióra többször történik hivatkozás, holott azt a maggyar törvénykönyv nem ismeri, s 1723-ban csak sok szónoklat, rábeszélés, vesztegetés után lehetett a magyar országgyűlést arra bírni, hogy a Habsburgi ház örökösödési jogát a nőnemre is kiterjeszsze, de a pragmatica sanctioról hallani sem akar. Ez észrevételre megjegyezzük, hogy az indítványban is a pragmatica saretionak csak azon részére történt hivatkozás, mely az 1723. I. és II. csikkeiben a magyar alaptörvények közé felvétetett Mert az 1713-ban III. Károly által kiadott, családja örökösödését szabályozó pragmatica sanctiónak szövege sokban eltér azon szövegtől, mely az 1723 ki magyar törvény csikkekben olvasható. Ülés folytatása május 28 án de 10 órakor. TARCZA: Napi újdonságok. * Vasárnap volt az első májusi szép nap, cisztilt és meleg. Fővárosi népünk nem is volt hálátlan a a szép napot, mely után oly rég epedett, minden irányban kitódult élvezni. Különösen fényes és népes volt a városligeti corso a délesti órákban. Az úri fogatok, polgári szekérkék, bérkocsik, omaibusok s lovasok egymást érték. A kisétálók hullámzó vonala pedig épen beláthatlan volt. A pávaszigeten egy katonai zenekar játszott, s az ott mulató nép közt egy szép főúri társaság is igen kedélyesen találta magát. Egy származásra s elegantiár.- kitűnő delnőnk még tánczra is kerekedett a pázsiton. A király-utczán még mindig elég por és szemét volt, tán csak azért, hogy az illetők annál inkább kapacitálva legyenek, mennyire kívánatos volna, ha ezen utcza tisztántartására a minapi inditvány foganatosíttatnék. * Közlönyeink száma ismét szaporodni fog egygyel. Mezőfi Manó úr „Zsidó magyar közlöny“ czim alatt egy lapot szándékozik megindítani, mely nem csekélyebb föladatot tűzött maga elé, mint a zsidó és keresztény testvérek közti csupán kölcsönös gyanakodásból és hagyományos előítéletekből származott válaszfalat lerombolni. Kívánjuk, hogy az a szellemi „aries“, melylyel fiatal barátunk a lerombolásra méltó, de még mindig nagyon tömör falat ledönteni akarja, elég erős legyen a feladatot habár idők múltán is megoldani. * A magyar akadémiai palota új tervei. A magyar akadémiai palota ügye ismét új stádiumba lépett. Miután a nemrégiben kiállítva volt tervek nem egészen feleltek meg a czélnak, a azóta az építési utasítás is némi módosulásokat szenvedett, az illető bizottmány visszatért a régi jó szokásra és a megkivántató tervekre nyilvános pályázatot nyitott. Ennek eredménye két új terv jön, melyet a müncheni építész Klenczesa porosz építésztanácson t - her küldtek be. Ezek az előbbi tervekkel együtt, melyek közt Henszlmann hazánkfiai magáét átalakította, legközelebb a múzeumban fognak közszemlére kiállíttatni. * Bécsben Dirnböck kiadásában megjelent Magyarhon királyainak nemzetaégfája, hiteles kútfők után összeállítva,táblázatokkal magyar és német nyelven. * Érdekes röpirat. Försternél Bécsben Sohnselkától egy röpirat jelenik meg, mely válasz lesz Deák Ferencz beszédjére. Czime : „An Franz Deák von Franz Sohnselka.“ * A győri kath. képezde növendékei a Gy. Közlönyben szabadkoznak azon állítás ellen, mintha ők a f. hó 12 ki famosna mozgalomban vezetői szerepet vittek volna. (S hihető, hogy vakon vezetni sem engedték magukat.) * Az izr. magyar egylet Telekiért gyászünnepélyt rendez, melyben Bródi Zsigmond és Mezei Mór urak fognak fölolvasást tartani. * A városligetből múlt vasárnap korábban hazasiető mulatók egy fényes nászmenettel találkoztak az ágostaiak temploma előtt, — a magyaros szabású fehér grosgravi ruhába öltözött menyasszony fővárosunk egyik előkelő bájos hölgye Kappel Malvina a déli vőlegény Földvizy Miklós volt. Ujság. Az újdonsági rovatba tartozik most az a pirosszemű gyümölcs is, melyhez a költők kedveseik ajkát szokták hasonlítani : a cseresnye , csodálkozunk, nem a költők hasonlatán, hanem azon, hogy ily rendellenes időjárás mellett hol vette e gyümölcs a napot és meleget, hogy ily pirosra érjen. Hanem ebbeli bámulatunkért meg is veszik az árát keményen. Egy három szemből álló csoportba, azért hogy ránéztél — 10 kr. A bécsi piaczon május 16-án egy fontot két forinttal fizettettek. A mag tett 29 latot. * A Sz. László egyletnek a primá a e hgsége 2000, a nagyváradi püspök ft. Szaniszló Ferencz 200 ftot ajándékoztak. Simonyi fényképész egy arczkép-albumot szerkeszt, mely a mostani országgyűlésen jelen lévő követek arczképét hozza. — Valóban Simonyi úr nagy ügyességgel működik e téren. — Fényirdájában a főrangnak arczképei láthatók, — kik majdnem a megszólamlésig élethiven vannak találva. — Ajánljuk a t. ez. közönség figyelmébe. —Nyilatkozat. Folyó évi február hóban előfizetést hirdettem „A magyar nemzet alkotmányának története“ czimü tiz 8 ad rétű ívből álló műre, három kőrajzzal; az első vázolja a hét vezérek szövetségét, s két utóbbi tartalmazza az 1848-ik évi törvényeink kiküzdésében fáradozó nagy honfiak arczképeit, a kit 1848-ik évi mártiua hó 15 én mint küldöttségi tagok jelentek meg Bécsben. A mű maga a magyar nemzet alkotmányának történelmét adja elő. Továbbá „gr. Széchenyi István életrajza A czimü busz nagy 8-ad réti ívből a húsz aczélmetszetből álló műre, melyben következő aczélmetszetek jelennek meg: 1. Nemzetiségünk és a 17. században küzdő nagy hazafi gróf Szécheny Pál kalocsai érsek arczképe. 2. A bécsi lipótvárosi liget kert épülete, melyben gróf Széchenyi István született. 3. Gróf Széchenyi Ferencz, István atyjának, 4. anyjának arczképei. 5. Gróf Széchenyi István a felkelő seregben. 6. A nagy hazafi azok sorában, a kik az 1813-i évi odt. hó 1- án a lipcsei ütközetben magukat kitüntették 7. Az 1825-ik évi országgyűlés azon jelenete, midől Széchenyi István 60,000 ft évi jövedelmét a magyar akadémia javára szenteli. 8. Gróf Széchenyi István lakházi Nagy Czenken. 9. Gróf Széchenyi Istvánné. 10. Széchenyi Béla. 11.Széchenyi Ödön. István fiainak arczképei. 12. Gróf Széchenyi István arczképe 1860-ik évből. 13. Gróf Széchenyi István éjjeli szobája. 14. Dohányzó szobája. 15. Nappali szobája Döblingben. 16. A döblingi tébolyda épülete. 17. Gróf Széchenyi István temetése. 18. Széchenyi gyászünnepély Pesten. 19 Széchenyi gyászünnepély Bécsben. 20. Széchenyi István nyughelye a családi sírboltban Nagy-Czenken E mű a szellemdús gróf Niczky Tarnóczy Malvina úrnőnek van ajánlva. Az előbbi mű előfizetési ára 1 ft, az utóbbié, mely 10 füzetben jelenend meg, a füzetenként is megrendelhető leend, egy füzet előfizetési ára 40 kr. ui* füzeté 4 ft a. é. E két műre az előfizetési ívek beküldésének határidejét ápril hó végére tűztem ki, de miután e két mű csak június hó elején jelenhet meg, mert a képek metszése huzamosb időt igényel , ennek folytán az előfizetési határidőt f. évi május hó végéig meghosszabbítom azon kéréssel, hogy a t. ez. ivtartó urak az iveket ezután Ráth Mór ur könyvkereskedésébe Pestre küldeni szíveskedjenek. * ltnesuhangverseny’. V r a b é l y i Seraphin k. a. még egyszer részeltetni fog bennünket kitűnő zongorajátékában, f. hó 29-kén az Europa-teremben egy búcsúhangversenyt ad, melyre mind a maga részéről, mind a közreműködőket illetőleg következő érdekes műsort szerkesztett össze: 1. Sonate hegedű és zongorára Beethoventől, (Op. 30 . dúr) előadják Kuller Cecilia b. a. és hang- versenyzőnő. 2. „Erdélyi emlék“ Kovács Endrétől, énekli Markovics Ilka k. a. 3. „Pro és contra“ Kakas Mártontól szavalja Szerdahelyi Kálmán nr. 4. a) „A fülemile“ orosz dal, b) Scherzo Chopintól, (B moll) előadja hangversenyzőnő. 5. „Gyöngyvirág“ Tóth Kálmántól, szavalja Lendvainé assz. 6. Kettős „Kunokból“ éneklik Vrabély Anna k. a. és Bigyio Lajos nr. 7. Magyar Rapsodia Liszt Ferencitől, előadja hangversenyzőnő. * Az idei lóversenyek a pesti gyepen jövő hó 6-án, 7-kén és 9 kén mennek végbe. Az első nap érdekét az 1 1000 aranyos császári díj, a nemzeti és Széchenyi díjak, a másodikét a 600 aranyos második császári díj és a Károlyi féle 5000 fiús tétverseny, a harmadikét az asszonyságok díja, a pestvárosi díj és a Nákó-díj képezendik. Jegyek Treichlinger műkereskedésében előre válthatók. * Több egyetemi polgár nevében , Fésűs György és Hóczky Béla fölhívást intéznek a közönséghez Molnár György magyar színiáraulatának pártfogására, melynek érdeme, hogy a magyar színészetnek rést tett Budán, honnan az annyi év óta száműzve volt; sanyarusága, hogy csak gyéren látogatják, s még a gyér jövedelem felét is az arénák bérlőjével kénytelen megosztani. Ők tehát egy önálló magyar népszínház fölállítását indítványozzák és aláírás végett íveket bocsátottak ki. A begyülendő összegek kezelését Fésűs György joghallgató vállalta el. (Pest, Lipótváros, főút 15. sz. 1. em. 5. sz. a. ajtó), ki a pénzről időnkint hírlap útján fog számolni. — A katonai hatóság részéről következő errölatot kaptunk : Az Esztergomban folyamatban levő adóbehajtást illetőleg a behajtást fedező katonaság ellen a lapokban több czikk jelent meg, melyekből nem csak a fölingerlési szándék kitetszik, hanem tökéletesen elferdített lényeket, és galád hazugságokat tartalmaznak. Újabban a „Pesti Napló“ és a „Pester Lloyd“ esti lapja 118 számában oly hazugságok és ráfogásokkal teljes czikkeket hoztak, melyekből csak azt emeljük ki, hogy a gyalogságnak, mely Esztergomban az adóbehajtást fedezi, „sarkantyús csizma“ és lószerszám.“ tulajdoníttatik, hogy a rágalmazó czikk annál kajánabbul illustráltathassék. A katonai hatóság ezért megtette a szükséges lépéseket, hogy a katonai egyének ezen rágalmazása az illető bíróságoknál szigorú vizsgálat után törvényes büntetés alá vonassák. Mihályi Gábor beszéde: Mélyen tisztelt képvvelőt Ház! Az előttünk levő fontos tárgyban azon 12 év után, melyek Balya vállaimra is nem kevésbé nehezedett, a midőn a nép nevében az első felszólamlás történik, nem szónoklati szempontból, hanem annak kitüntetésére, hogy a hetlen nemzetiségek is a haza közügyében velünk egy értelemben vannak, én azon oláh nép nevében szólok, a melynek magam is szülöttje és ezen, a constitutióval egyidős nép szent István koronája palladiuma alatt védte honfitársaival ezen szent földet, melynek területéből egy talpalatnyit is elszakittatni ttrni és engedni nem fog. Ezen nép az időnek hosszú során az eddigi institutióinknak egyoldalúsága mellett nemzetiségét, vallását és nyelvét megtartván, a haza szeretetét ezeknek érdekeivel is összeegyeztette. Azok unokái nevében szólok, uraim, kik a mult század elején 1717. esztendőben Erdélyországot és a vele szomszédos magyar lakosait a durva tatárcsorda kiprédálván, falait felégetvén, lakosainak elöblkeleit, a meg nem futamodhatott nőket és leányokat nyers marhabörökből vágott Bzijakkal összekötözve, Máramaros hegyén keresztül, hazájokba vinni akarták, azon nép által minden katonai és más segély nélkül Brasónál megtámadtatván, 15 ezernyi tatársereg megsemmisittetett, és a keresztények megszabadítva, kesergő övéiknek visszaadattak. Ezek, uraim világos tények, melyek hogy történeti évkönyveinkben oly kevés helyet foglalnak, csak fájlalni kell; — és ezen hős tetteikért mit nyertek és mit óhajtanak jelenben — egynéhány armálison kivül se anyagi, se szellemi tekintetben nem jutalmaztattak meg; sőt az 1840-ki országgyűlésen részint királyi, részét fejedelmi adományokul nyert határterületekből 10 mértföldnyire nyúló részt elvesztettek, mely a naszódi fennállott határvidéknek ítéltetett, mely helyen mostan több faluk vannak , — és ezen unokák jeenben talán külön területet vagy vajdát kérnek ezen a históriában csaknem példátlan vitézségért? nem, hanem megelégedtek azon öntudattal , hogy a hazának hasznos szolgálatot tettek, — és jelenben nemzetiségüket, nyelvüket és vallásukat, a tiszta egyenlőséget meghatározó törvény által biztosíttatni akarják, remélve, hogy az egyenlőség jogán őseink által annyi alapítványokkal biztosított szellemi átívelésre szánt, jövedelmekben ők is részesíttetni fognak. Ezen nép nevében nyilvánítok köszönetet én addig is, míg az ige testté lesz, a képviselőhöz lelkes fiainak , kik az egyenjogúság eszméjét oly melegen pártolják ; köszönetet nyilvánítok Deák Ferencz képviselőtársunknak, a ki az ország jogérdekét, a nemzetiségi kérdés méltányos kiegyenlítését oly hiven tükrözi indítványában, és a kinek törvényhozási bölcseségét már 1839 ik évben a hazai törvényhozás terén mint követ tiszteltem meg. Ezeknek előrebocsátása után nem megyek át a reeriminatió terére, habár alig akadhatna nagyobb ok, azt tenni másnak, mint nekem családos apának , hanem miután elég is mondatott már el e tárgyban, nem fogok annak hosszas taglalásába bocsátkozni, és így én is őseinknek, akiknél alig fogunk nagyobb hazaszeretetet mutathatni, 1791-dik évi csaknem azonos példájukat követve, az indítványt mind lényegére, mind formájára nézve egész terjedelmében pártolom. Az előttem szóló képviselő úrnak azon állítására, melyet az 1791. évben gyökereztetett, hogy az országbíró és a personalis törvényeseknek nem ismertetek, igaz, de ezen felratban most sem ismertetnek el — és akkoron deputatio küldetett, mely több a felírásnál. A tisztelt képviselőház kegyes engedelméből átmegyek most Erdélyországnak a jelen országgyűlései meghívása tárgyára, s azon ország román atyafiainak körülményeire. Ezen testvér román nép, mely míg többségét teszi az erdélyi lakosságnak, azAprobata“ „Compilaui“ és az ezeket megerősítő Leopoldféle diploma következtében törvényen kívül állottak; nemzetiségük, vallások, maguk az inslitutiók által gúny tárgyává lettek de ezeknek felemlitése csak a múltnak szomorú történelmeit tükrözné élőnkbe, és a múltnak szomoru catastropháit tüntetné fel; mert azon nép az izgatásoknak engedve, az általa lakó földnek, melyet ő oly sokszor vérével és kitnyével áztatott, más gazdát igyekezett keresni, mely vele a földnek nem csak keserű s férges gyümölcseit, hanem a javát is megoszthassa, — és uraim ezeknek véget vetett Magyarország nagylelkűsége, tiszta szabadelvű igazságos szelleme, a midőn az 1848 ik évi 7-ik t.-czikket, az unió törvényt alkotta, s a román nemzetiséget a nemzetek közé, a vallást a vallások szent könyvébe íratta, — és ezen tárgyról is pár szót. Az uniótörvény oly nagy horderejű, hogy ha valaki az 1848-ik törvényekről azt mondaná, hogy azok erőszakoltatva alkottattak, az ezen, a népet felszabadító törvény, kiválólag az unió törvénye, azon állításáról kiemeltetnék , mert azon törvény a nép szava, ez meg Isten szava, amit semmi földi hatalom sem dönthet meg, — és uraim, mikor a törvényekhez szorosan ragaszkodunk, mint törvényhozóknak erős kötelességünk, az uniótörvénynek 4-ik szakaszát, mely az unió tökéletes végrehajtását sürgeti, s a felelős ministérium kötelességévé teszi, hogy az erdélyi correlatiót részint jogi, részint helyi körülményeihez idomítva, formulázott 1. czikkben az országgyűlés elé terjeszszék — ami még máig sem történvén, véleményem az lenne, hogy ez egy a nemzetiségek arányában kiküldendő országos bizottmány által eszközöltessék. Tisztelt képviselőház ! tekintve a múltat, szem előtt tartva a jövőt, amidőn az előttünk álló indítványban a meg nem hívottak — s igy különösen Erdélyországnak — meghivatása elrendelendő, hogy e tárgya mennyire lehet, megkönnyítve tegyen, magam tapasztalatát is előterjesztem. A mai mártius havában Erdély több részein megfordulván, azt tapasztaltam, hogy az erdélyi atyafiak egy része azonnal kívánna a magyar országgyűlésre menni, amint a példa mutatja, hogy némely részben választások is történtek. A másik rész az UnIót megtörtént ténynek tartja, hanem miután azon törvény 4. szakasza még teljesítve nincs, annak teljesítése eszközlését kívánja. A harmadik rész, mely az unió-törvényt el nem ismeri, melynek látható feje Szebenben székel, — és igy, hogy azon részt egyesíthessük, mely az országos bizottmány kiküldetésével meg volna nyugodva, azon részszel, mely azonnal az országgyűlésre kíván jönni, az országos választmány kiküldetését említsük meg — akkor az unió ellen levők is az igazság erejétől áthatva lesznek, s könnyen eszközöljük az erdélyi unió tökéletes végrehajtását. Van még egy, tiszt, képviselőház, ami a testvér házában Erdélyben az összes szegényebb sorsú osztályt érdekli, mely legszámosabb, t. i. a képviselő választási ideiglenes kormányrendelet, mely ha jól emlékszem, a mult martini hóban adatott ki. Abban a választói képességet 8 fz egyenes földadóhoz köti, akkor, amidőn a magyarországi választó a legtermékenyebb helyeken lakó Verész telektől alig 3 ftot fizet. Hogy jövendőre a választói censust meg fogja-e a törvényhozás változtatni, ez más kérdés, de hogy jelenben Erdély ország, melynek népe úgy is a szegénység által zaklatva van, más törvények mellett válassza meg képviselőit, nem volna sem igazságos sem törvényes; már nem állíthatván ennek elébe az erdélyi kormány azt, hogy az úrbériség ottan regulázva van, miután a vesztett jobbágyi munka kárpótlást a holdak után vette; igy holdak után határozható a választói képesség is. — Mélyen kérem a tiszt, házat, méltóztassék itt is kimondani, hogy Erdély választási törvénye nem lehet más mint az 1848-ik évi, mely által elérjük azt, hogy a közös hazának alkotmánya és szabadsága megvédésére közös lesz a készség, és biztos lesz a kedvező siker, amit, hogy a nemzetek nagy istenétől elnyerjünk, közös az óhajtásunk. 121. szám — 1861. Kedd, május 28. Bécs, május 20 án. L. A helybeli lapok néhány nap óta a Fortschritt“ némi közleményeivel foglalkoznak, melyek a magyar udvari kanczellária nézetet és szándékait fejtegetik, nem csak az avatottság, de még a megbízatásnak is bizonyos hangjával, úgy hogy mind a „Presse“, mind a „Vaterland“ csakugyan jogosultaknak tarthatják magukat, a kérdéses közleményeket félhivatalosaknak tekinteni s mint ilyeneket mérlegelni. Minthogy a „Fortschritt“ fejtegetései valóban oly neműek, hogy megzavarhatják a fogalmakat, s ferde nézeteket kelthetnek a kanczellária elveiről s végczéljairól, megtiszteltetem a megbízatással, határozottan s egyszer mindenkorra kijelenteni, miszerint a „Fortschritt"-nak a kanczellár urakkal semmi összeköttetése nincs, s igy az említett lap nézeteit legkevésbé sem szabad a magyar kanczelláriának tulajdonítani. A magyar kormánynak eddig a ,,Sürgöny“ön kívül nem volt bizalmas lapja, s ez, úgy hiszem, magatartása által elég világosan jelölé ki a nemzet előtt azon irányt, melyben kormányférfiai haladnak.*) A kormány férfiak, kik e perezben a nemzet ügyeit kezelik, s a közvetítő szerepét viszik a haza s a fejedelem közt, elejétől fogva csak az átmenet embereinek tekinték magukat, kiknek szent feladata : a nemzetet visszavezérelni a törvényes állapotba, s országgyűlési tárgyalás által eszközölni bajainak orvoslását, a fejedelemmel való egyetértés helyreállítását. A magyar kormányférfiak mindeddig, amennyiben az átmeneti korszak zavarai s viszályai közt csak lehetséges volt, szentül járták a haza törvényeit, s lelkes szószólói voltak a nemzet elévülhetlen s elavulhatlan jogainak. A nemzet ezt el is ismeré s bármikép vélekedők is azon alapról , melyből kormányférfiai kiindulának, mégis mint ön tapasztalásunkból, a magán s a közéletben történt nyilatkozataiból tudjuk, azok személyei iránt egy perczig sem veszté el a bizalmat. Ugyanezen méltánylással találkoztak a magyar kanczellária törekvései a fejedelemnél is, s valóban ennek úszta *) Del egy elaggó . Íme a minapra azt mondá egy különben politikai miveltséggel biró szónok , hogy „a helytartótanács magyar nyelven folytatja a Bach-rendszert.“ Szerk.