Sürgöny, 1861. szeptember (1. évfolyam, 200-224. szám)
1861-09-27 / 222. szám
Első évi folyam: HierkeBitchhntnl Aldunaaor 5. •* 2-dik eme' t kiadó hivatal : B*rátoi-ttí-e 7 w a fi rn, flíld'x'.nt Előfizetési fölhívás • • „SÜRGÖNY“ oöáltm i cxitnU politikai lap October—deezemberi folyamára. Minthogy e Ló végével a III d'k évnegyedei előfizetés lejár, tátorkodik az allrt kiadó-hivatal e fölhívását a t. ez. olvasó közönséghez intézni, úgyszinte azon tisztelt előfizetőket, kiknek e hó végével—czikszalagjok szerint — előfizetősök ks telik, tisztelettel figyelmeztetni s egyszersmind előfizetésük megújítására felkérni. Előfizetési ár : « October—deczemberi *'/« évre 5 ft o. é. A példányok szétküldésében i fen nem akadts végett kérjük az előfizetési díjnak még ebe utoljáig bérmentes beküldését. • Pest, sept. 19. 1861. A „Sürgöny" kiadó hivatala mímvmos rész. Béce, sept. 26-én. L. Az Itllatomrrezter úr ma a birod.tanács alsóházában is kijelentette, hogy a kormány az egyezkedési eljárást illető törvényjavaslatát visszavonja. Schmerling ur szavain észrevehető volt, hogy a kijelentés kissé nehezére esett s annál inkább kellett az államminister urnak megütődnie, midőn 131. sehe ur, ki magában is komikus személyiség, olynemű brávót hallatott, melyre a ház és a karzat az Hiedelemnek minden szabályai ellen hahotára fakadott. Schmerling ur azonban csakhamar fellelte ismét szokott tapintatát s nevetett a nevetőkkel. Brosche urnak brávója volt tehát az alsóház mai ülésének egyetlen eseménye. Benn a teremben folynak még a viták a községi törvény felett; a tanácskozások komolyabb része kiszorult a folyosókra, hol Magyarország és a találkozási kérdés kürül forog a vitatkozás. Mit előre lehetett látni, megtörtént: az unio-dubb,tt szoros ministeri párt, ellenzi a tervet és ez ellenzéknek vezére Brinz úr, azon hires jogtudor, kinek remek definitioja szerint az a jog, a mi érvényben van — azon rőthajú, siránkozó és siralmas szónok, ki csak pár évvel ezelőtt, vergődött Bajorországból ide és most austriai viszonyokra, melyekről fogalma sincs, akar törvényt hozni és ítélni jogok felett, melyeket saját vallomása szerint nem tanulmányozott s nem ismer. Brinz úr azon emberek közé tartozik, kik nagy szájukkal ráveszik ugyan egyszer a népet, hogy bizalmával szerencséltesse őket, de kiknek ez csak egyszer szokott sikerülni. A, ilye politikai iparlovagok , épen mert sorsukat ismerik, vak buzgalonmmal ragaszkodnak azon eszméhez, mely történetesen uralkodik és megjutalmazhat. Miután egyébiránt még Giskra is elfogadta a találkozási tervet, egyáltalán nem lesz sajnálandó, ha a dolog ugyanazon párton törik meg, melynek magatartása eddig is leginkább rontotta meg a kir. tanácsot, a birodalom valamennyi nemzetiségénél. Ha a közönségnek szüksége volna még adatokra, hogy ezen párt felett ítélhessen, úgy a találkozási kérdésben fel fogja azokat lelni. Még eddig volt egy szűk köra német tartományok közt, melyben a birodalmi tanács még nem érte el a népszerűtlenségnek azon magas fokát, melyre a birodalom többi részeiben oly rendkívüli ügyességgel fel tudott vergődni; most e tekintetben is helyreállíttatik a kedvelt egyformaság és e miatt, legalább nekünk, nincs okunk panaszkodni. A hazai ügyeket illetőleg akként értesülök, hogy Bács megye bizottmánya nem fog feloszlattatni, hanem csak üléset függesztőti lek fel. Mondják, hogy a kormány némi változatosságot akar eljárásába hozni, nehogy elvként tűnjék fel a rendkívüli rendszabály. Az erdélyi ügyre nézve centralista lapjaink már nyugtalankodni kezdenek, hogy még mindig nem fekszik előttük „schwarz auf weist“ az oly nagy bajjal kivívott győzelem. Óhajuk alkalmasint a legközelebbi, napokban teljesedésbe fog menni, legalább az erdélyi kanczelláriában napról napra várják a királyi leiratot.. Az áll, hogy báró Keménynek megbukása óta az unió kérdése a királyi propositiókból körültetett, de úgy látszik, hogy a választási rendre nézve vagy történtek változások, vagy nem voltunk eléggé pontosan értesítve valamennyien. Hírlik ugyanis, miszerint nem kerületenként , nem absolute a harmincezer lélekszám szerint fognak a követek megválasztatni, lamentminden megye, akár kisebb akár nagyobb, választ két követet és csak azon megyék, melyeknek lakossága túlhaladja a hatvanezret, fognak minden további harminczezer lélek után még egy követet választani. E szerint az oláhság képviselete megszaporodnék tán 10 é 1ő fővel, de túlsúly, a magyar elem felett egyáltalán nincs biztosítva. — Másrészt mint hallom, még eddig legalább azon hitnek nincs alapja, mely szerint minden nemzetiségből egyenlő számban fognának meghivatni a regalisták. A baj azonban természetesen nem azon körülfülényben fekszik, hogy az oláh követek az erdélyi országgyűlésben nagyobb számmal fognak megjelenni, hanem abban, hogy a törvényes alap mellőztetett s csakis ez, nem pedig azon szándék, a testvér-nemzettől néhány követet megtagadni, — bírta báró Keményt a lemondásra. Mint értesülök, az erdélyi kanczellária jelenleg ő Fensége Rainer sírherczeg úrtól kapja utasításait. Végül egy érdekes kis adomát: Smolka úrt nemcsak a magyar municipiumok, hanem a rendőrség részéről is kitüntettetik érdekes közlemények által. A lengyel hazafi ugyanis a napokban értesült hivatalosan, hogy internálása megszüntettetett. Smolka mindeddig internálva volt, mégpedig Lembergbe! Hogy itten Bécsben szerepelt mint követ, az csak per nefas történt.— Ily szépen tud az absolut rendszer egybeolvadni az alkotmányossággal, csak értsen az ember a dologhoz! A lengyelek at mondják, hogy a kormány az érintett kedvezmény által Smolka ur irányában háláját kívánd kitüntetni, mivel a minap a fölirati vita alkalmával oly jeles beszédet tartott, mely a birod tanácsnak becsületére vált. TÁRCZA. Ó kigyós Szilinnapja. A délibábos magyar Alföldnek kétségen kívül egyik legáldottabb, legtermékenyebb megyéje Békés. E megyének délkeleti szögében fekszik az ó-kigyósi puszta. A rege, mely a nép ajkán él, e helyet is kapcsolatba hozza a világhódító nagy Ételének nevével. Azt állítják, hogy itt lakott volna hajdan a nagy hun király. Legyen bármiként, nem vitatom : annyi igaz, hogy a nagy hóditó óta letűnt ezredév porba alázá az egykori, mint hiszszlik, fényes városnak legutolsó kövét is, és hol hajdan fény és dicsőség honolt, nem maradt egyéb végtelen nagy mocsárok s sivár pusztaságokma, hová a kígyók s mindenféle kétlaki állatok sziszegései közt legfeljebb egy két szenvedélyes vadász járt néha vadruezákra vadászni. Jelenben más tekintetet mutat újra e vidék, az egykori nádasok helyét arany kalászokat ringató gazdag szántóföldek, a fényért és tövist termő pusztákat szőlőkertek, erdők s különféle épületek foglalják el. Alig ötven-hatvan éven át kifejtett vas szorgalom tágas kertté változtatta ezen csaknem használhatnának látszó tért. Mostanság a kigyósi birtok 21,000 holdnyi területén, az ó-kigyósi pusztán sós-Kigyós falvában több mint 3000 lelket táplál. Kedvesen fog meglepetni a fáradt utazó, ha a forró nyári nap hevétől eltikkadtan, árnyas romba fáktól szegett utakon haladhat, mint ezt Kígyóson tapasztalhatja. Nincsenek itt sem sziklák, sem hegyek, sem vízzuhatagok, sem más egyéb tulajdonai a regényes természetnek; de vannak nyájas, csinos épületei, tornyai, apró erdői, szorgalommal mivelt kertjei, parkjai; s a mi legkedvesebbé teszi, bő keblű, barátságos, vendégszerető nép lakik itt, mely mindent kárpótol az idegenre nézve, ha netalán fölmerülnének is emlékében elhagyott szülőföldének nyájas völgyei. A feledhetetlen emlékű idősb gróf Wenckhem József kamarásnak köszönhető mindez. Ő volt, ki a kezdet nehézségeitől vissza nem riadva, mindent elkövetett, hogy Kígyóst virágzó állapotra emelhesse. Ő volt az különösen, ki jó példával ment elő, ki őseinktől reánk maradt vendégszeretettel fogadott boldog-boldogtalant barátságos mi házába, amint erre, tudom, igen-igen sokan kedvesen fognak visszaemlékezni, a „régi jó időnek“ emberei. A boldogult 9 év óta aluszsza már ugyan az igazak álmát az általa épített kigyósi templom sírboltjában; de szelleme még él naponkint mindinkább fejlődő kedves leányában, Krisztinában, kit, hogy az Úr a szegények és árvák vigaszára, a magyar hazának díszére s dicsőségére, az egyháztiak pedigörömére igen sokáig éltessen, mindazoknak bő kívánsága, kik szerencsések voltak, csak egyszer is ritka szivjóságát, őszinte nyájasságát, szende magatartását, gyengéded érzületét és épületes vallásosságát tapasztalni. E szép tulajdonok meggyőznek mindenkit arról, mikép a haldokló atya jó kezekre bízta legdrágább kincsét, mely fölött jelenleg is őrködik atyai áldó szelleme. Mint már említem, az elhunyt gróf vallásos buzgóságától indíttatva, még 1844-ben egy igen csinos templomocskát emeltetett a Kígyóson. Egy, virágágyakkal s bokrokkal fedett halmon fekszik ez. Pompás kilátás van innen a nagy rónákra, melyeken szétszórva egyes házak, fákkal szegett utak, kútgémek, erdőcskék s az aradi vaspálya láthatók. Keleten előtűnnek Kétegy házának tornyai, még távolabb tiszta időben szemlélhetők a bihari és világosi hegyek, közütlük néhányan csak jellegként kerítik be a láthatárt; éjszakán Gyula tornyai emelkednek; nyugat felé a nagyszerű csabai evang. egyház látható; délre facsoportozatok zárják el a kilátást. Lehet, hogy e látkép nem valami nagyszerű, de bizonyos kellemes hatást nem lehet tőle megtagadni. Ami magát a templom épületét illeti, valóban dicséretére válik építőjének; de ami különösen ajánlja, az a tisztaság; látszik, hogy az illetők igazán szívökön hordják az Úr házának díszét, s folytonosan gondot viselnek rája. Ha abba belépünk, lehetetlen, hogy el ne ragadjon azon ízléssel kifejtett nagy pompa, mely bámuló szemeink előtt elterül. A főoltárkép sz. Annát ábrázolja, amint a kis Máriát oktatja, valódi remekmű. Az oltár fölötti boltozaton a Szent Háromság látható, a hajó fölött pedig a négy sarkon a négy evangélista. Hos-zúra terjedne leírásom,ha mindent el akarnék mondani, azért is röviden csak arra szorítkozom, hogy e hó 3kán különös fényben ragyogott e templom, mint menyasszony, ki jegyesét várja. Virágfüzérek fonódtak föl az oltár karcsú oszlopain, a falakon, a csillárokon , a talajon gazdag szőnyegek terültek el. S ki lenne képes híven leirni azon nagy fényárt, melynek messze ragyogó világa sokáig vetekedett az épen hanyatló nap bucsusugaraival ? De nem is csoda, ha ily ékes volt ópusztai templom, mert hisz jegyese, megyei kegyes föpásztorunk. Szaniszló Ferencz ő nagyméltósága érkezék. Már messziről hirdeté az ünnepélyes perezet a nagy porfelleg, melyet az ő nmlga hintája előtt lovagoló bandérium vert föl. Harangzúgás és taraczkok durrogása közt vonult be , exolja az imaházba, vezetve nagyszámú papságtól. Itt egy szívvel síélekkel elénekeltetvén: „Isten hozta hív nyájához a főpásztort és atyát!“—ő exclja nyíltan kifejezett kivonatára a sírboltba vonult a diszmenet. „Illő — úgy mond a főpásztor — hogy fölkeressem a jó grófot, ki ezelőtt 9 évvel engem oly ritka szívességgel fogadott.“ S miután imádkozott a koporsónál, mennyezet alatt bevonult nagy ünnepéllyel a grófi kastélyba. Itt, a lépcsőknél 6, fehérbe öltözött lányka élén érzéssel elszavalt üdvözlő versekkel fogadta ő exclját a ház/sergekorú úrnője, mélt. W e u ek heim Krisztina grófhölgy. Szavalás után egy csinos virágcsokorral Átnyújta ő excljának az üdvözlet disznyomatú példányát. Ő exclja majdnem 10 perczig tartott remek beszédében meghatottan válaszolt, különösen kiemelvén azon szívbeli óhajtását, hogy a kegyelmes Úten tartsa meg a gróf kisasszonyt továbbra is jó, vallásos lelkületében, hogy haladjon a megkezdett dicső pályán, s legyen mindvégig kedves leánya az egyháznak és hazának. A bemutatások után következett 8 . rákota a nagyszerű vacsora, mely fölött vége-hossza nem volt a sok jelesbnél jelesb felköszöntéseknek. Poharak emeltettek a kegyes főpásztorért, a kis grófnőért stb. Izen kedves benyomást tön az e közben kivilágított transparent, melyen egy áldozó nő vala látható régi, mythologiai jelmezben, s ftilült szavak olvashatók : Éljen Szaniszló Ferenc* püspökünk talant pedig: Szent hitünk nagy apostola, Üdvösségünk őrangyala. Megrendült a helybeli pusztai tanulók jól betanított éneke is. Legelőször énekelték a grófnő által már elszavalt üdvözletét, melyre Feley, a pápai hymnus dicséretesen ismert szerzője, igen szép egyházias dallamot készített. Következett a Szózat, Kölcsey hymnusa s végül néhány tapintat teljesen válogatott világi dal. Az ünnepélynek mindenesetre egyik fő fénypontját képezte a Bécsben megrendelt nagyszerű tűzijáték. Bengáliai tüzek gyuladtak ki, melyek különféle színekben ragyogva, a legcsodásabb színvegylletbe öltöztették az egyszerre láthatóvá lett tárgyakat. Iszonyú robajjal pattogtak az égre ezernyi fénygolyók, míg a messze légben visszahullva, szelíden elhaltak. Égi tüneményként látszott csillagokkal írva a légben: „Éljen Szanisló Ferenci!“ A tűzijátékra népünnep következett. Csak annak lehet fogalma arról, mily festői volt ez, a ki látott a bengáliai fénynél mozgó árnyakat. Másnapra kelve, önmaga jókor reggel kiment Uj- Kigyósra, mely a pusztához jó félórai távolságra van, az itteni híveket részeltetni a bérmálás szentségében. Az Urnak itten is igen csinos háza van ; három évvel ezelőtt mutattatott be itt először a vérnélküli áldozat. E templom a megboldogult gróf kegyessége, a hívek áldozatkészsége, de leginkább a helybeli ritka buzgalmú lelkész, ft. Léhner Mihály úr fáradozásai s áldozatai következtében létesült. A nevezett napon 614-en erősíttettek meg a hitben a bérmálás szentsége által. A szertartások végeztével fél 12-re újra átjött ő exolja a pusztára és a kis grófnőt személyesen meggyóntatta, mialatt mélt. Fogarasy Mihály püspök teljes egyházi segédlet mellett a sz. mise-áldozatot bemutatta, és mise közben a grófnőt legelőször életében meg is áldoztatta. Mise végeztével mélt. Fogarasy ez. püspök és nagys. Rázel József ezt prépost környezetében feladta ő excja a kis grófnőnek a bérmálás szentségét. Valóban nagy lelki örömmel szemléltük azon angyali buzgóságot s áhítatot, mely a grófnő különben is szende vonásain e pillanatban elömlött. Önkénytelenül azon boldog angyalokra gondoltunk, kik minden egyebet mellőzve, egyedül Isten szeretetének élnek. — A grófnőn kivül még néhányan szintén itt bérmálkoztak; háromnak köztülök maga a grófnő volt bénnaanyja. A kis grófnő bénnaanyja mélt. gróf Almásy Kálmánná, született gróf Wenckheim Mária 8 nagysága volt. A bájos bérmaanyát az ebéd előtt öszszegyűlt nagyszámú vendégkoszorú jelenlétében a kis grófnő ismét náversizet elszavazásával üdvözölte. A bérmaanya kis védenezét homlokon csókolván, egy gyönyörű kötésű imakönyvvel ajándékozta meg. A több mint száz teritékü asztal egyesité Békés megyének s a közeli vidéknek egyházi és világi nevezetességeit; jelesb.tél jelesb tvaszok dentték fel a jelen voltakat. 222. szám — 1861. Péntek, September 27. ElőfizethetniBu t f«tim * ki** 15- hivat nUian. barit* k.-t«?r«.t •a*.^n, (olde? ...l Vidéken bir mon te« . linden poaU-biv ’ .SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapoeten h txboa hordva ft kr ft kr IgdstS ívre 16 — Évnegyedre 4 60 Pélívre f 50 Egy bóra 2 — Vidékre, naponkint poétán ft kr it k* Etfénsévre 19 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 — Egy bóra 2 — I, .1 | S 7. e Ili 1c. Az „Ot und West" biztos forrásból az erdélyi ügyek állásáról azon felvilágosítást adja, hogy a volt udvari kancellár „előterjesztése“ f hó 12-én elintézte- tett Ő Felsége egy rendelete által, melyben az országgyűlés összealakitását ,ik alapvonalai kijelöltetnek és egy leírati javaslatnak ezen elvek szerinti felterjesztése megparancsoltatik. Ezen javaslat két nap óta készen van és mivel az elvik már jóváhagyattak, tehát ha ab. ban változtatás történetid, az csak formaszerinti lesz. A leiratban az országgyűléselve és összeülési ideje beofoglaltatik , úgy a regálékat is tartalmazaodja. Az erdélyi k. kapczelláriában jelenleg a k. biztos utasitásai dolgoztatnak ki. A „kolozsvári közlöny “ Erdély jelen állapotról a következő czikket hozza : A polgári társadalomban fölmerülő borzadalmak- nak csaknem minden neműi fenyegetik hazánkat. 1) A marhavész kiütött. 2) A gabona ára oly magasra bigott, hogy a köves éhséget gyaníthatja. 3) A nemzeteknél a kormány irányában nincs bizalom. 4) A kominy nem bízik a nemzetekben. 6) A pénz ágiója nagy idő óta ott áll, hogy a devalvatio korabeli pénzállást egy-két százalékkal felülmúlja. 1i) Az állam helyzete t úszált, a folyó szükségesét sem fedezheti. Annál kevésbé biztatik a nép, hogy az államnak ily helyzetében gondja leezd előleges bevásárlásokkal könnyíteni a nép nyomorát. És mit tehet ily állam? segíthet-e? nem, mert : 7) Nincs kitél ! Egy a nép nyomorának enyhítésére vett kölcsönre nézve mindig biztos kezesség a nép, kicsiny vagyona és munkaereje, mely az átélt nehéz idő után reproducálja a reá fordított vagyont. De ből van a hatalom, mely a politikai helyzet ez irtózatos anomáliái közt kezesit s képes legyen azon nép jövő szolgálatait, mely a jelenben politikailag nincs kielégítve. 8) Az erőszakkal egyesíteni kívánt birodalmat belső szakadás és külső mozgalmak fenyegetik. Milliókat költ az állam ingyenélő hivatalnokokra, míg a functióban levő bennszeülötteket maga a kormányzás kívánja tehetetlenné tenni, azon elszántság miatt, melylyel azok ragaszkodnak azon törvényekhez, melyeket egyedül értenek, s melyeknek elveitől, szabályaitól eltérő törvények szerint igazgatóit, ítélnie az alkotmányra régen fölesküdt polgárnak s beleszületett havadnak nem lehet, nem szabad. Ebből következhetik itt Az éhség s nyomor irtózatos szempillantásaiban a népnél az anarchiára hajlás oly administrate alatt, melyet az állam fegyveres ereje a jog alapján nem támogat, mely siklós pályáján csak tapogatózva cselekedhetik. Tán idegenekkel fognak ők akkor felt váltatni, midőn a válság kitör? Szánná akkor az eléhezett nép azokat, kik tizenkét év alatt annyi minderéből kiették? És a haza nem segíthet magán, mert az a haza, mely kormányzott, igazgatott együtt a kirilylyal, az ős és legális alakjában megint nem létezik, miután az országgyűlés szét van osztva a nélkül, hogy a legális alapon öt egyedül helyettesíthető, s neki felelős nemzeti kormány okát hagyhatta volna maga után. És nem segíthet az egyén ismert : 10) A gazdag és szegény közötti régi patriarchális viszony megszakadt; egy önkényes kormányzás kiragadta az áldozó főbb birtokos kezéből azon érdemnek, melyet a jobbágy felszabadulás által kivívtak — dicsőségét A tudatlan nép fél attól, ki neki kenyeret adott, sőt tán gyűlöli is azt l emez sokat nyert áttól arra nézve, hogy a nehéz napokban régi atyáskodó érzelmei fölébredjenek ; sőt ha fö ébrednének is, egy állam alakú 12 év alatt, melyben a nyomor és elszegényedés mindenkivel közös lett. De ha igy az egyéntől keveset várhatni, az ország volna az, mely minden szegénynek és gazdagnak egy iránt édes anyja, az ország, mely egy irtóza és ínségben nem ismer románt, székelyt, magyart, czigányt, csak az eléhezett arczkát, s mely midőn feljajdul és kimondja anyai parancsát, önként megnyitnak a tövittebb gabnatárak, kikerül rejtekeiböl az ezüst, mely a külföld gabonáját behozza, ki az, kinek szavára és j ezenségére az egész emberiség megnyitja hitelforrásait, és ez az édes anya le van pánczolva, Schmerling és Pleuer úr gyámsága aláesve, kedélybeteg leli tízévi szenvedés alatt, s azt hiszik, hogy tán már örült, azért tagadják meg tőle, hogy pénzéről rendelkezhessék, meg egyedül lehetne képes megmenteni gyermekeit a könnyen bekövetkezhető éhhalától. És mindezen fenyegető csapásoknak, 11-be az, hogy egy párt ragadta megint kezébe a fölhatalmat, illetéktelenül terjeszkedve ki a magyar királyságra; egy párt, melynek irányát a külső nemzetek veszélyesnek kiállják, a belső népek nagy többsége visszautasítja; egy párt, mely alkotmányos színezetű centralisatiojáért elveszi a nemzetek kipróbáit alkotmá- Napi ujdottságá. * B. Kemény Ferenc», volt erdélyi kinczetlár tegep volt innen Pestről Kolozsvárra tovább utazandó. * Jámbor Pál, ismert költő s volt országgyűlési képviselő egyhangúlag megválasztatott a szabadkai fől-gymnasium igazgatói állomására. * Garnier Paget, Francziaország 1848 ki ideigl. kormányának tagja, a M. O. szerint a napokban fogja fővárosunkat meglátogatni; egy másik lap szerint itt is van; a „P. Lloyd“ szerint pedig már ismét vissza készül Bécsbe. * Erdély hölgyei egy diszserlegre, melyet Deák Ferencnek fognak átnyújtani, aláírást nyitottak. * Csehországi volt helytartó, gr. Forgách a tépheti közigazgatási kerület községei részéről bizalmi fölirattal tiszteltetett meg, melyben az illetők elmenetele fölött mély sajnálatukat, s áldásdús működéséért hálás köszönetüket fejezik ki * Ő Felsége Hsrlim Péter tudort a pesti egyetemtől az insbrieki egyetemhez helyezte át az ausztriai polgári jog tanárának. * A híres történetíró Schlosser Frigyes Kristóf, kinek művét nálunk Bajza fordította, f. 1ó 23-kan Heidelbergában igen egy korban meghalt. Schloser Németország legjelesb történetírói közé tartozott. Született Jeverben 1776. nov. 17-kén , a 1817. óta mint akadémiai tanár működöt Heidelbergában. * A szegény gyermek kórház évi közgyűlését i. 15 23-kan megtartotta ugyan, de az igazgató választmány és a tiszti személyzet megválasztása, mintáé, a közgyűlés .