Sürgöny, 1861. október (1. évfolyam, 225-251. szám)

1861-10-01 / 225. szám

Klsó évi folyam. 225. széni — 1881. Redd, October 1. Nierke»xtö-hi\«ln! : Alduntiflor 5. 2-dik emel L kiadó hivatAl: K«ir^tuk1- uim, fljUlr’zmL Elöfi* *etl»etniBu la*.-eaten a kiadó^ hivat aihan. baiátok-tere 7. srÁm. földszint. Vidék»H bánnentee levelekben minden posta-hivatalnál. sOrgönt Klólb.etési árak austriaí értékkén. Előfizetési főlliivás • • 99 »U KbUl\ I ” czimü politikai lap October—deczemberi folyamára. Minthogy e bó végével a III d k évnegyedéé elő­fizetés lejár, látorkodik az alnlirt kiadóhivatal e föl­hívását a t. ez. olvasó közönséghez intézni, ngyszinle azon tisztelt előfizetőket, kiknek e hó végével — czimszalagjok szerint — előfizeti sök letelik, tisztelettel figyelmeztetni s egyszer­smind előfizetésük megújítására felkérni. Előfizetési ár: October—deczemberi '/i évre 5 ft o. é. A példányok szétküldésében! fen nem ahadás vé­gett kérjük az előfizetési dijnek mér ehó ntoljáig bérmentes beküldését. Pest, sept. 19. 1861. .4 „Sürgöny“ kiadó-hivatala HIVATALOS RÉSZ. O cg. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 10 ről kelt legfelsőbb határozatával, legkegyelmosebben mogen­gedni méltóztatott, hogy Z i p s e r Endre tanár Besz- terczcbányán a scbwarzbargi berczegi disz keresztet elfogadhassa s viselhesse. A horvát tótorszá:;i|kir.|udv. dicasterium Zarics Józsefet a zágrábi érseki káptalan világi papját, vsl- lás-tauitóvá 8 exhortatorrá a varasdi kir. gymnasium- ban kinevezte. XERIIIV ITALON RÉSZ. Brtsfik meg egymást. I. Horvát, oláh, rácz és tót atyánkfiái szere­tik még most is, nem tudni, kinek javára, pön- getni vádul, mintha nri őket ttbzel vassal nra- gyarositni akartuk volna. — E vádakra felel­jünk a gyakorlati életből. Ám lássuk első sorban horvát atyánkfiáit, mint általunk soha nem tagadott, önálló ország gyermekeit. — Hangjuk legélesebb, és mert leg­igazságtalanabb, leginkább sért, kivált a mind­untalan fölemlegetéssel. Legelőször szabadjon kérdenünk , hogy Horvátország egész területén 48-at megelőzőleg hol tanítottak magyarul ? volt-e csak egy köz­ség, mely nem anya-nyelvén taníttatott, haugyan taníttatott ? Tudomásunk szerint Horvátországnak az­előtt csak két főbb intézete volt: a varasdi gym­nasium és a zágrábi jogakademia. Mindkettőben, igaz, a magyar nyelv köteles tantárgy volt; de vájjon köteleztettek-e bármely tudományt magyar nyelven adni elő? Koránt­sem. Minden latinul ment, még a magysr nyelv megtanulbatásának módja is a Vers ghy-féle „Epitome“ szerint Okai vagyunk-e mi aztán annak, ha e tan­rendszerből okulva, a szülők belátták, hogy fiaik sem Varasdon, sem Zágrábban meg nem tanul­hatják az „Epitome“ után nyelvünket ? — És okai vagyunk é, ha felsőbb képzettségre szánt ivadékaikat az atyák magyar nyelv tanulására is szőri ni törekedtek? — Avagy hasonlatnál fogva vádolhatuók-e saját mágnásainkat, ha di- plomatiai pályára szánt fiaikkal megtanultaták a franczia és angol nyelvet? Ls végre kárhoz­tatható-e azon egyszerű táblabirói eredetű apa, ki ugyanezen példát követé? — s ekkor vájjon vádaskodhatunk-e az angol, franczia ellen, hogy ők minket francziásitni és angolositni törekvé- uek ? — Nevetség! A horvát apák is jónak látva, ha gyerme­keik magyarul tudnak, a varasdi és zágrábi inté­zetek mellőztével fiaikat e nyelv elsajátítása vé­gett Nagy-Kanizsára, Zalában, Pécsre, Baranyá­ban küldék, sőt szinte Győrig is. És ezen intézetek nem Magyarországban vannak-e s nem magyarok-e, s nem volt-e joguk azt követelni, hogy bennük az alapítók inten- t.iója szerint tanítsanak, ha kell,magyarul? Nagy-Kanizsának, mely herczeg Batthyá­nyival együtt alapitá gymnásiumát, miért kel­lett volna a szomszéd Horvátország és Steyer szükségleteire akár nyelvi akár tudományi ér­dekben reflectálnia? Miért Pécsnek és a magyar ajkú jobbágyoktól szedett alapitó derék pécsi püspököknek ? Miért legkivált Győrnek, mely­nek jogakademiáját nagyrészben Széchenyi György' érsek alapitá, ki pedig jövedelmeit szinte csak magyar ajkú jobbágyai által lakott és nö­velt jószágokból húzta? Es mégis ezen tősgyökeres magyar inté­zetekben kényszerítők-e horvátországi atyánkfiáit arra, hogy bármely tudományt magyarul ta­nuljanak? Hivatkozom a horvátországi jelen képvise­lőkre. Ám Verbancsict ur (mert akkor igy ir­tuk nevét) vallja meg, hogy Győrött nem la­tinul tanulta-e a politikai tudományokat, pedig az időben már magyarul kelle azokat előadni. Hivatkozom Sivkovics követre s Modych Lász­ló turopolyai grófra, mikor kényszeriték őket arra Nagy-Kanizsán, hogy magyarul feleljenek? Tanukép felhívom Suppanurat, ki mind Nagy- Kanizsán, mind Győrött velem járt, s most zág­rábi egyetemi szláv-nyelv-tanárikényszerittetett-e valaha magyar feleletre ? Pedig ezen intézetek­ben joggal követelhettük volna nyelvünkön a feleletet, mint Németország akármelyik egyete­mén a németet; mert hisz országunk legkebelé- j ben, magyar pénzen és csupán magunk gyer- mekei kiinivelhetése kedvéért alapitvák ez inté­zetek. Avagy nekünk mi'den más nemzetiség iránt oly kötelezettségeink volnának, hogy jo­gosítva legyenek saját véres veritékü keresmé­nyünkből is osztalékot várni? Ez gyáva és gyar­ló föltevés, megfordított helotismus, hol a kö­vetelő szerepe majdnem a koldusság eltakarása miatt utonállásnak bélyegezhető. Tovább megyek ; Muraköz nemde Zala ki­egészítő része? És mutassanak egyetlen magyar népiskolát abban. Avagy megint bününk-e az, hogy gróf Festetics Csáktornyái, Inkeyek beliczai, Gyikáék belatinezi uradalmaikban magyar tiszteket és cselédeket tartanak, valamint Jankovicsélt Sla- voniában is, — minek okait feszegetni odiosum quid esset ? Hol van tehát az a hánytorgatott ni agy a - ritási törekvés s magyar elnyomás ? A többiről rendben később. A t á d i Vilmos. Horvát ors/iggyülés. Zágráb, sept. 28. — Ma a felirat aláíratott és bepecsételtél» tt. — Hire jár, hogy az esetre, ha a bor- vát-szlavon országgyűlés felirata legfelsőbb helyen roszalólag fogadtatik, Mazuranics lemond, helyét Piskorecz töltené be. A mai országgyűlés érdekes volt. Mikép már ír tam, az egyik párt itt oda működik, hogy az országgyü lést a most mindig élénkebben előtérbe lépő szerb va j­dasági kérdésbe belevonja, és azt e kényes dologban tettleges íészvétre csábítsa. Ezen párt igen jól tudja, hogy az ily tettleges részvét által Magyarország, mely most fájdalom! törvényes közegét nélkülözni kéoytetik , még isoláltabbá tétetnék és ez által a bécsi kormány felszólításaira hallgatni lenne kény­telen. De e párt , mely — és ezt becsületére fel is akarjuk tenni — e lépés horderejét meg se fon­tolta és talán nem gondolta meg, hogy ezáltal csak a centraUsatiónak és messzeható terveinek dolgozik ke­zére. A bizottmány azonban, mely a szerb kérdés mi­att kiküldetett a minapában, ma ebbeli javaslatát be­adta, mely épen nem azon párt kívánsága szerint bang zik, hanem az alkotmányosság és Magyarország javára szól. A bizottmány azon véleményben van, hogy a szerb kérdés a magyar országgyűlés nélkül el nem dönthető, miért is indítványozza, bogy öFelsége a király megkérendő volna,mikép a magyar őrs ággyülés küldöt­tei a szerb ne nzeti oongreBsus és a horvát-szlavon or­szággyűlés küldötteivel alkotmányos alapon intézzék el a szerb kérdést mind a két fél javát». Ezáltal úgy véli a bizottmá ,y, a horvát-szlavon or zággyülés épen úgy kimutatandja készségét, hogy szerb testvé­reinek ügyét gyá mól i tanítja, mint aitis, hogy az alkot­mányos útról letérni nem akar. Ai ellenpárt a sserb kívánalmakat egyenesen és közvetlen Ö Felsége elébe akarja terjesztetni; mindazáltal óvást tettek az ellen, mintha ök a szerb vajdaságot egyenesen Bécsböl a magyar országgyüléB nélkül nkaraák élt tbeléptetve látni és mintha ez által a magyar koronátóli elszakasz- táaát akarnák; ök iukább azt hiszik, hogy mintán a magyar országgyűlés nincs együtt, a király" a szerb vaj­dasági ke dést ideiglenesen megoldhatja. B K u z l á n az egész vitának azzal vetett véget, bogy a napirendre hivatkozott, mely szerint a bízott- mányi javaslat felett nem rögtön, hanem csak annak nyomtatásban! megjelenése után lehet érdemlegesen határozatot hozni, és K irt Ián javaslati, daczára az igen heves vi áuak,89 szóval 31 ellenében győzött. A szerb kérdés e szerűit két hét előtt nem jő tárgyalás alá, miután az országgyűlés elhatárolt i, hogy üléseit October 1 löl 15 ig elnapolja, mely idő alatt a Zág­rábban maradt képviselők bizottmányokban fognak tanácskozni. A feliratot felvivü küldöttség minden órán kész indulni, azonban mindeddig a báu távsürgönyére, mely­ben az audientiára ki Űzött nap iránt kérdést iutézett, semmi fvlelet nem jött. Megyei tudósítások. — Peetmegye, síp'. 29. Pest-, Pilis- és Solt tör­vényesen egyesült vármegyéknek az 1848, XVI. t. ez. ér­telmében s igy törvényesen »lakait bizottmánya tagjai, a holnapi napra I itüzött bizottmányt ülést megelőző­leg Nyáiy Pál első alispánnál, mint ezt eddig is több izheD tették, ma is magán tanácskoziuányt kívántak tartani, értekezendök a holnapi ülés te< ndifiről » meg- határuzandók eljárásukat azon esetre, ha, mint birlik, a bi o'.tmány törvényes működésében bármi midőn há- borittatiék. A bizottmány tagjai már gy Ulektzni kezde tek az cIbü alispán nr szá lásán, midőn délutáni 3 órai or a megye házit egy őrnagy vezitósc mellett egy század gyalog katoias’g szállta meg. A kapukot bezáratván az őrnagy, a várnagyot és ezáltal az cinéi alispánt lovaid. Nyáry Pál azt üzen­teié vissza az őrnagynak, bogy l a dolga van vele, ke­resse fel ő. Ez tehát fölmegy az alispánt szállásra. — Alispán ur, itt ma délután 5 órakor ér ekezlc- tet akarnak tartani! — Igen, és holnap vármegyei közgyűlést. — Éu azért kltldctlem ide, hogy mindez»két meg­akadályozzam. — A mi it látom, ön már cl is lielyczó embereit a megy ebázbar. Erőszak ellenében más feg> vertti k nincsen, mint törvény.ink, ezek pedig sem szuronyuk, sem golyók. Ön tudja ezt ön agy nr. — S ezzel udva­riasan meghajt ! magát, s ott hagyta az őr.,agyot Ez intézkedést tŐD, hogy a megyeházból minden ott nem lakók rögtön távozzanak. A tisztviselő kar testületileg ment meat cl a tisz­telve szeretett főispáni hely'artóboz, s Nyáry Pái az egész tisztikar nevébeu megható beszéddel lemondott. Az elérzékenyüit agg főispán könnyekre fakadva öleié meg öt, s Bzivböl eredő és szivreható szavakkal vált meg tisztikai ától. A lemondás igy szól: „Midőn a hatalom, előtte tudvalevő okokból, jónak látta az absolutismus sok évekig gyakorlott rendszerétől TÁRCZA. Napi újdonságok. tt Bécsböl, jó forrásból, azon távirati birt vesszük, miszeriot Pest vármegye számára királyi biz­tosul H o fb a u e r, volt aradi megyefőnök lön kine­vezve, ki ezen kineveztetóst már el is fogadta. A kir. biztos ur holnap utazand le Pestre. * Gr. Forgách udv. kanczellár ur családi llgyek- bon Prágába és Beilinbe átázott. Visszatértét vasárnapra várják. * A m. k. egyetem akadémiai taniesa utóbbi ülésé­ben elhatározta, hogy ámbár a közelebbi oj tanév kezdete november elejére lön határozva, az újonnan megválasztott s legfelsőbb helyen megerősített akadémiai tanács October elején mégis megkezdi hivatalos működését minélfogva az ünnepélyes beigtatás az egyetem kisebb teremében ma d. e. 9 órakor szokott módon vógbemenend. Az üdvözlő beszédet a jogi tanszék dékánja dr. Kőnek, valamint szék­foglaló beszédét az újonnan választott rekt r dr. Panier ö nagysága 12 év után először ismét magyar nyelven tar- tandják. * Az iskolák ügyében, nevezetesen a reál- iskolák és gymnasinmokra nézve nj reformok életbeléptetéséről hallunk. A többi közt, hogy az alreál osztályok megszün­tetnének és helyettük a három alosztály vagy algymna sium, vagy polgári iskolák czime alatt rendeztetnék be. E változtatást természetesen [csak lényeges s a kor igé­nyeinek megfelelő előnyök igazolhatnák. Némelyek azon­ban eleve is attól tartanak, hogy általa a külországok sikerss példája nyomán szép virágzásnak indult fővá­rosi hat osztályú reáltanoda csonkittatik meg, s igy ezen czálszerü tanintézet lassankint össze fog omladozni. Min- denesetre be kell várnunk, milyenek azon változtatá­sok, melyek a fennemütett névcserével egybefüggenek. * A pesti városi képviselet ellen elrendelt vizsgálat az erőszzkos adóbehajtás iránt az országgyűlés képviselő házához intézett bead­ványt illetőleg be van fejezve, s végleges eldöntés végett a m. udv. kanczelláriához terjesztetett föl. Mint a „Wan­derer“ hiteles kútfőből értesül, a képviselő test ezen el­járásában sem a kir. fískns, sem a helytartóság nem talált büntetésre méltó vétséget, és a kérdéses irat felötlöbb he­lyeit csupán vastag és nyers kifejezéseknek bélyegezte, melyek szigorú rendreutasítást érdemelnek ugyan, de hütlenségi per erőszakolását nem föltételezik. Az udv. kanczellária még nem nyilatkozott. * A szt.-Iatván társulat központi választ, ülése ma d. n. 5 órakor tartatik a pestbelvárosi plébánia­iakban. * Gr. Ráday Gedeont a monori választó kerület Pestmegyében mint országgyűlési képviselőjét f. hó 22-én ünnepélyesen fogadta ; mintán az országgyűlés eljárásáról Monor mezővárosában jelentést telt, a választó kerület bi­zalmi iratot nyújtott át neki, mely a választók aláírásá­val s a választókorülotbeli 14 község hivatalos pecsétjével van ellátva. Jelentési beszédjében kiemelte, hogy sóba sem oly hatalmas és legyőzhetetlen a nép, mint midőn az alkotmányosság sánczai mögé vonulva, szigorúan a tör­vénye ség fegyverével küzd saját léteiéért. * A minapi dobány-kobzási eset alkalmával elfogott két egyént — mint a „M. S.“ illető helyről értesült — városkapitányi közbenjárás folytán a laktanyából a pol­gári hatóságnak adták át, hol fölöttük a vizsgálat meg­kezdetett. A két elfogott egyén Dakus Károly és Wein- hardt János iparosok. A t is hitelesen állitja a nevezett lap, hogy a katonák szuronyt nem használtak s csak két egyént sértettek meg pnBkatusával. * Giróknti kertészeti csarnokában a Józseftéren 14. sz. alatt az úgynevezett ablakos-szú önkészitoiényü háza látható. E kis féreg a lakhelye tetején hagyott ke­rek nyiláé fölé egy átlátszó lemezt készit, melynek cso­dás mivezete a természetkedvelök kíváncsiságát nagy mér tékben ki fogja elégíteni. Ezen ritkább jelenség Szilzssy György nr pándi kertjében találtatott. Ugyanez ügynök­ségben látható a novarrai világkörntról hozott cbinai pa- szulyfaj , melyből egy szem után terem egy meazely, s alkalmasint ez volt bölcsője a mesebeli babszem Jankó­nak is. * Pest Blondin-ja, a vakmerő gymnaBta M e r- gartéurf. hó 27-ki buesu előadásán a testgyakorlat netovábbjával lepte meg a nagyszámmal egy besereglett közönséget. Mergarté nr nagyobb merényre vetette fe­jét mint egykor Green a hires léghajós. Egy csoda röptt lést hirdetett, melyet bámulatos sikerrel végre is hajtott. A művész az elörebocsátott vígjáték után bekötött sze­mekkel megjelent a német színház legfelsőbb karzatán, s innen az egész nézőtermen keresztül a színpadra röpült, de itt sem valami kipárnázott kényelmes révben kötött ki, hanem a légben magasan függő kis hintájára szállt, mely­ről fejjel lefelé egy lábon függött. A tömegre ezen vakme­rő mutatvány egy perczig egészen azzal a hatással volt, melyről a római költö mondta : Stetcrnntque comae ct vox fancibns haesit; de azután a siker résztvevő örömében annál zajosabban tört ki a tapsvihar. Ehhez hasonló rö- pülést itt csak azon két szabólegény próbált meg, kik pár évvel ezelőtt a karzatról önkényteleniil tették meg ezt a légntat, csakhogy ezeknek szerencsétlenségükre oldalbordátokba került a mutatvány. * A szt. István kőszén-bányatárBulat sep. 23 kán tartott gyűlésén 38 részvényes volt jelen, kik 1468 részvényt és 113, szavazatot képviseltek. A tett- széssel fogadott igazgatósági jelentés ntán a vállalat ál­lapotáról, az előbbi igazgatósági tagok njolsg megválasz­tattak, mi azt tanúsítja, hogy az igazgatóság minden mél­tányos várakozásnak megfelelt. Erre b. Prónay Albert koronaőr ö excja elnöklése alatt Korizmics László, Havas József, Flnck Ede, Kohen Jakab és Brellich János urakból egy bizottmány alakíttatott a tervezett vaspálya- építés szükséges előintézkedéseinek megtételére, kik máj dán az eredményt a rövid idő alatt egybehívandó közgyű­lés jóváhagyása alá terjeaztendik. * A szüretet kétfelé is megkezdték ; a házi urak itt benn szt Mihály nspj n házbérüket szüretelik be, a szől­ősgazdák pedig kívül szőlős kertjeikben teszik ezt. Oly roppant költözködést még nem láttunk mint jelenleg. Az ntezákon föl b alá czipelt bntorbalmazok Jeruzsálem pusztulását tüntetik elő, sőt itt ott nem hiányzik a ház bért fizetni nem tudó nép siralma sem. A sttrü lakváltoz tatásokat fővárosunkban nagyon valószínűleg a házbérek mindig növekedő aránytalan emelésének is lehet tulajdo­nítani. Most alig van fertály, ho-y a háztnlajdonosok va­lami okot ne találjanak steigerolásra. Ezúttal, mint mond ják, különösen a „Viereck“ zavarta meg fejüket. T. i. nem a „circnli qnadratura“, hanem az a viereck ott a színháztéré , melynek uj háztnlajdonosai roppant magas dijakat szabtak kiadandó lakásaikra, s az ily példának mindig van hatása. Idegenek állitj&k, hogy szerzett ta­pasztalatok ntán a lakbér magasságára nézve Európának egy nagyobb városa is alig versenyezhet Pesttel, — az igaz, hogy aztán a lakások itt sokkal — rondábbak és kényelmetlenebbek. * Pozsonban — irja az ottani lap — egy Z. nevű izraelita az adóbebajtó katonát a legszívesebben fogadta, kitünöleg megvendégelte, diszszobájába szállásolta, s még adója kifizetése után is pár napig házában tartotta, svédre equipage on vitette tovább. No már a ki ezt ha atíeágnak nevezi, az in felio bolond — igy tör ki a „Presb. Ztg.“ * E hét folytán Napoleon tolla, Laguerroniérc nrat várják Pestre, ki fővárosunkon keresztül pár napi itt mnlatás ntán keletre folytatandja ntját. * A Keszthely és Kanizsa város közt történt vnsnti szerencsétlenségről következő részletek közöltéinek : Az említett két tehervonat összeütközése következtében rög töni haláleset ngyan egy sem történt, mindazáltal a moz­dony-személyzet emberei közöl többen igen nehéz sérü léseket szenvedtek. A gépek és kocsik megrongálUtáaa is tetemes. A baleset oka leginkább a Budáról jött te­hervonat gépésze és voratvezetöjére háramlik. E vonat­nak Keszthelyen meg kelle vain állapodnia, hogy a kani­zsai vonatot bevárja. Azonban mind a gépész mind a fü ö mind pedig a vezető oly mélyen átadták, hogy az adott jelek által sem voltak felébreszthetők, s ekkép a vona­tot sem lehetett megállítani. E mellett a keszthelyi állo­máson keresztülmenendö vonat lámpái íb részint kialnd tak, részint kialvó félben voltak úgy, hogy a Kanizsáról jövő tehervonat gépésze a vele sremközt robogó vonato- csak akkor vehette észre, midőn az már közvetlen köze­lében volt, mindamellett ő mindjárt visszatérésre igazí­totta mozdonyát, azonban a nagy sebességgel jövő vo t nat találkozását még som kerülheté ki. Közvetlenül az összeütközés előtt az alvó gépész fölriadt ugyan álmából, azonban első gondolata saját személyének megmentése volt, s leugrott a mozdonyról, s a vonatot sorsára bizta. A véletlenül ébren volt utasok ugyanezt tették, s némi cse­kély ficzamodásokon kivül nagyobb sérüléseket nem szenvedtek. A sebesülteken kivül az alvó mozdonyveze­tőt is, kinek föllábbadása nagyon kétséges, Székesfehér • várra vitték. * Maros-Vásirhelyen f. hó 20-án ment végbe alkirálybiró F i 1 e p Albert elnökleto alatt egy pol­gári és katonai egyéni kbő: álló vegyes bizottmány jelen­létében az álladalom részéről kitűzött és 8 db. aranyból álló lótenyésztési jutalmak kiosztása. A városi hatóság e czélra egy csinosan fölszerelt bódét állitt tott fel az úgynevezett „vár“ mögött levő katonai lovagló iskola mellett. A „K.“ szerint két gernyeszegi vagy sáromberki Tellmann és Máté nevű gazdatiszt nyerte el a két főju­talmat. A mennyiben számbavehettük, mindö sze 17 szo­pó csikós anyakanoza és 12 darab 3 éves kanesa lön be­mutatva. A pályázás tehát nem mondható valami rend­kívülinek, a gazdagabb birtokosok vagy nem vágytak az aranyokra, vagy pedig Kolozsvár számára tartották fenn concu rentiájokat. * Bécsbe Uüiönös vendégeket várnak. Két szép del­nőt egyenesen a meghalt szultán háreméből, kik az nj szultán takarékossági rendszere következtében kénytele­nek az életet saját kezükre folyt tni. Az egyik egy szü­letett bécsi nő, ki mint fényképész utazott Konstantiná- polrba, s most egy a háremben megismert kebelbarátnéja, egy valóságos keleti nő által, szülőföldjére kísértetik. Dá­nra elysiuma ebben talán megtalálja a Vénást, a kit keres. * A találmányok metropolisában Párisban most egy csodálatos eszmére jöttek, a mi sem több, sem keve­sebb, mint az, hogy kautschnkból készítenek nad­rágokat A próba tökéie'esen sikerült. Ettől a nadrág­tól ige : jó szolgálaőkat várnak a tengeri seregeknél, kik ezentúl oly sekélyes helyeken , a hová hajó nem mehet, partra szállh tnak. Vájjon a zsidók nem használták e azt, midőn a vörös tengert szárazon átlábolták ? * Az angol korona ér valamit. Mr. Ten­nant leirása szerint az angol koronában kővetkező nagy szerű drágakövek vannak : egy nagy, szabálytalannl csiszolt rubin, (melyet Don Pedro fekete herczeg, jC'astiüa királya 1367 ben ajándékba kapó t), egy nagy és 16 kisebb zaphir, 11 smaragd, 4 rubin, 1363 gyémánt, 1273 rosette, 147 táblakö, 4 nagyobb és 273 kisebb gyöngy. Súlya 68 lat. A’leiró a legbecsesb követ, a — a nép bizalmát kihagyta. Ridapmten hÁihot hordva. ft kr , ft kr Kgéssévrc 16 — Évnegyedre 4 60 Polávre ? 60 F.yy nórm 2 — Vidékre, naponkint po»tán ft kr it k Egé«*évre 19 — Évnegyedre 6 — Felévre 10 — Egy hóra 2 -

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents