Sürgöny, 1861. október (1. évfolyam, 225-251. szám)
1861-10-01 / 225. szám
Első évi folyam. 225. szém — 1881. Nierke»xtö-hi«m! : Alduntiflor 5. 2-dik emel L kiadó hivatAl: K«ir^tuk1- uim, fljUlr’zmL Elöfi* *etl»etniBula*.-enten a kiadó^ hivatalban. barátok tere 7. szám. földszint. Vidék»H bánnentee levelekben minden posta-hivatalnál.sörgent Klélb.etési árak austriai értékben. Ridapinten hóidot hordva. ft kr , ft kr Egéssévre 16 — Évnegyedre 4 60 Polávre ? 60 F gy norm 2 — Vidékre, naponkint pos tán ft kr it k Egés*évre 19 — Évnegyedre 6 — Félévre 10 — Egy hóra 2 Előfizetési felhivás • • 99»A KbUlI ” czimü politikai lap October—deczemberi folyamára. Minthogy e hó végével a III - k évnegyedéé előfizetés lejár, bátorkodik az amtírt kiadóhivatal e fölhívását a t. ez. olvasó közönséghez intézni, úgyszinte azon tisztelt előfizetőket, kiknek e hó végével — czimszalagjok szerint — előfizetésök letelik, tisztelettel figyelmeztetni s egyszersmind előfizetésük megújítására felkérni. Előfizetési ár: October—deczemberi/i évre 5 ft o. é. A példányok szétküldésében i fen nem akadás végett kérjük az előfizetési dijnek mérete utoljáig bérmentes beküldését. Pest, sept. 19. 1861. .4 „Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ. O cg. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 10 től kelt legfelsőbb határozatával, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Zipser Endre tanár Beszterczebányán a schwarzburgi herczegi diszkeresztet elfogadhassa s viselhesse. A horvát tótországi kir.udv. dicasterium Zarics Józsefet a zágrábi érseki káptalan világi papját, villás-tanitóvá , exhortatorrá a varasdi kir. gymnasiumban kinevezte. XERINV ITALON RÉSZ. Ertssik meg egymást. I. Horvát, oláh, rácz és tót atyánkfiai szeretik még most is, nem tudni, kinek javára, pöngetni vadul, mintha mi őket tübzel vassal magyarositni akartuk volna. — E vádakra feleljünk a gyakorlati életből. Ám lássuk elsősorban horvát atyánkfiait, mint általunk soha nem tagadott, önálló ország gyermekeit. — Hangjuk legélesebb, és mert legigazságtalanabb, leginkább sért, kivált a minduntalan fölemlegetéssel. Legelőször szabadjon kérdenünk , hogy Horvátország egész területén 48-at megelőzőleg hol tanítottak magyarul ? volt-e csak egy község, mely nem anyanyelvén taníttatott, ha ugyan taníttatott ? Tudomásunk szerint Horvátországnak azelőtt csak két főbb intézete volt: a varasdi gymnasium és a zágrábi jogakadémia. Mindkettőben, igaz, a magyar nyelv köteles tantárgy volt, de vájjon köteleztettek-e bármely tudományt magyar nyelven adni elő? Korántsem. Minden latinul ment, még a magyar nyelv megtanulhatásának módja is a Versghy-féle „Epitome“ szerint Okai vagyunk-e mi aztán annak, ha e tanrendszerből okulva, a szülők belátták, hogy fiaik sem Varasdon, sem Zágrábban meg nem tanulhatják az „Epitome“ után nyelvünket ? — És okai vagyunk, ha felsőbb képzettségre szánt ivadékaikat az atyák magyar nyelv tanulására is szerint törekedtek? — Avagy hasonlatnál fogva vádolhatnák-e saját mágnásainkat, ha diplomatiai pályára szánt fiaikkal megtanultaták a franczia és angol nyelvet? És végre kárhoztatható-e azon egyszerű táblabirói eredetű apa, ki ugyanezen példát követé? — s ekkor vájjon vádaskodhatunk-e az angol, franczia ellen, hogy ők minket francziásitni és angolositni törekvének ? — Nevetség! A horvát apák is jónak látva, ha gyermekeik magyarul tudnak, a varasdi és zágrábi intézetek mellőztével fiaikat e nyelv elsajátítása végett Nagy-Kanizsára, Zalában, Pécsre, Baranyában küldék, sőt szinte Győrig is. És ezen intézetek nem Magyarországban vannak-e s nem magyarok-e, s nem volt-e joguk azt követelni, hogy bennük az alapítók intenziója szerint tanítsanak, ha kell,magyarul? Nagy-Kanizsának, mely herczeg Batthyányival együtt alapító gymnasiumát, miért kellett volna a szomszéd Horvátország és Steyer szükségleteire akár nyelvi akár tudományi érdekben reflectálnia? Miért Pécsnek és a magyar ajkú jobbágyoktól szedett alapitó derék pécsi püspököknek ? Miért legkivált Győrnek, melynek jogakadémiáját nagyrészben Széchenyi György érsek alapitá, ki pedig jövedelmeit szinte csak magyar ajkú jobbágyai által lakott és növelt jószágokból húzta? És mégis ezen tősgyökeres magyar intézetekben kényszerítik-e horvátországi atyánkfiáit arra, hogy bármely tudományt magyarul tanuljanak? Hivatkozom a horvátországi jelen képviselőkre. Ám Verbancsich úr (mert akkor így írtuk nevét) vallja meg, hogy Győrött nem latinul tanulta-e a politikai tudományokat, pedig az időben már magyarul kelle azokat előadni. Hivatkozom Sivkovics követre s Madych László turopolyai grófra, mikor kényszeriték őket arra Nagy-Kanizsán, hogy magyarul feleljenek? Tanukép felhívom Suppanurat, ki mind Nagy- Kanizsán, mind Győrött velem járt, s most zágrábi egyetemi szláv nyelvtanári kényszeríttetett-e valaha magyar feleletre ? Pedig ezen intézetekben joggal követelhettük volna nyelvünkön a feleletet, mint Németország akármelyik egyetemén a németet; mert hisz országunk legkebelében, magyar pénzen és csupán magunk gyermekei kimivelhetése kedvéért alapítják ez intézetek. Avagy nekünk minden más nemzetiség iránt oly kötelezettségeink volnának, hogy jogosítva legyenek saját véres verítékű keresményünkből is osztalékot várni? Ez gyáva és gyarló föltevés, megfordított helotismus, hol a követelő szerepe majdnem a koldusság eltakarása miatt utonállásnak bélyegezhető. Tovább megyek : Muraköz nemde Zala kiegészítő része? És mutassanak egyetlen magyar népiskolát abban. Avagy megint bününk-e az, hogy gróf Festetics Csáktornyai, Inkeyek beliczai, Gyikáék belatinezi uradalmaikban magyar tiszteket és cselédeket tartanak, valamint Jankovicsék Slavoniában is, a minek okait feszegetni odiosum quid esset ? Hol van tehát az a hánytorgatott magyaritási törekvés s magyar elnyomás ? A többiről rendben később. Aradi Vilmos. TÁRCZA. Napi újdonságok.tt Bécsből, jó forrásból, azon távirati hirt vesszük, miszerint Pest vármegye számára királyi biztosul Hofbauer, volt aradi megyefőnökön kinevezve, ki ezen kineveztetést már el is fogadta. A kir. biztos ur holnap utazand le Pestre. * Gr. Forgách udv. kanczellár ur családi ügyekben Prágába és Berlinbe utazott. Visszatértét vasárnapra várják. * A m. k. egyetem akadémiai tanácsa utóbbi ülésében elhatározta, hogy ámbár a közelebbi új tanév kezdete november elejére lön határozva, az újonnan megválasztott s legfelsőbb helyen megerősített akadémiai tanács October elején mégis megkezdi hivatalos működését minélfogva az ünnepélyes beiktatás az egyetem kisebb teremében ma d. e. 9 órakor szokott módon végbemenend. Az üdvözlő beszédet a jogi tanszék dékánja dr. Kőnek, valamint székfoglaló beszédét az újonnan választott rekta dr. Paniera nagysága 12 év után először ismét magyar nyelven tartandják. * Az iskolák ügyében, nevezetesen a reál- iskolák és gymnasiumokra nézve új reformok életbeléptetéséről hallunk. A többi közt, hogy az alreál osztályok megszüntetnének és helyettük a három alosztály vagy algymnasium, vagy polgári iskolák czime alatt rendeztetnék be. E változtatást természetesencsak lényeges s a kor igényeinek megfelelő előnyök igazolhatnák. Némelyek azonban eleve is attól tartanak, hogy általa a külországok sikeres példája nyomán szép virágzásnak indult fővárosi hat osztályú reáltanoda csonkíttatik meg, s így ezen czálszerű tanintézet lassan kint össze fog omladozni. Mindenesetre be kell várnunk, milyenek azon változtatások, melyek a fennemntett névcserével egybefüggenek. * A pesti városi képviselet ellen elrendelt vizsgálat az erőszakos adóbehajtás iránt az országgyűlés képviselő házához intézett beadványt illetőleg be van fejezve, s végleges eldöntés végett a m. udv. kanczelláriához terjesztetett föl. Mint a „Wanderer“ hiteles kútfőből értesül, a képviselő test ezen eljárásában sem a kir. fiskus, sem a helytartóság nem talált büntetésre méltó vétséget, és a kérdéses irat felöttőbb helyeit csupán vastag és nyers kifejezéseknek bélyegezte, melyek szigorú rendreutasítást érdemelnek ugyan, de hűtlenségi per erőszakolását nem föltételezik. Az udv. kanczellária még nem nyilatkozott. * A szt.-István társulat központi választ, ülése ma d. n. 5 órakor tartatik a pestbelvárosi plébániaiakban. * Gr. Ráday Gedeont a monori választókerület Pest megyében mint országgyűlési képviselőjét f. hó 22-én ünnepélyesen fogadta ; miután az országgyűlés eljárásáról Monor mezővárosában jelentést tett, a választókerület bizalmi iratot nyújtott át neki, mely a választók aláírásával s a választókerületbeli 14 község hivatalos pecsétjével van ellátva. Jelentési beszédjében kiemelte, hogy soha sem oly hatalmas és legyőzhetetlen a nép, mint midőn az alkotmányosság sánczai mögé vonulva, szigorúan a törvényeség fegyverével küzd saját lételéért. * A minapi dohánykobzási eset alkalmával elfogott két egyént — mint a „M. S.“ illető helyről értesült — városkapitányi közbenjárás folytán a laktanyából a polgári hatóságnak adták át, hol fölöttük a vizsgálat megkezdetett. A két elfogott egyén Dakus Károly és Weinhardt János iparosok. Az is hitelesen állítja a nevezett lap, hogy a katonák szuronyt nem használtak s csak két egyént sértettek meg puskatusával. * Girókúti kertészeti csarnokában a József téren 14. sz. alatt az úgynevezett ablakosszú önkészitdényü háza látható. E kis féreg a lakhelye tetején hagyott kerek nyilás fölé egy átlátszó lemezt készit, melynek csodás mivezete a természetkedvelők kíváncsiságát nagy mértékben ki fogja elégíteni. Ezen ritkább jelenség Szilassy György nrpándi kertjében találtatott. Ugyanez ügynökségben látható a novarrai világkörútról hozott chinai paszulyfaj , melyből egy szem után terem egy meshely, s alkalmasint ez volt bölcsője a mesebeli babszem Jankónak is. * Pest Blondin-ja, a vakmerő gymnasta Mergartéurf. hó 27-ki bucsu előadásán a testgyakorlat netovábbjával lepte meg a nagyszámmal egy besereglett közönséget. Mergarté úr nagyobb merényre vetette fejét mint egykor Green a híres léghajós. Egy csoda röpütlést hirdetett, melyet bámulatos sikerrel végre is hajtott. A művész az előrebocsátott vígjáték után bekötött szemekkel megjelent a német színház legfelsőbb karzatán, s innen az egész nézőtermen keresztül a színpadra röpült, de itt sem valami kipárnázott kényelmes révben kötött ki, hanem a légben magasan függő kis hintájára szállt, melyről fejjel lefelé egy lábon függött. A tömegre ezen vakmerő mutatvány egy perczig egészen azzal a hatással volt, melyről a római költő mondta : Steternnique comae et vox fancibus haesit, de azután a siker résztvevő örömében annál zajosabban tört ki a tapsvihar. Ehhez hasonló röpülést itt csak azon két szabólegény próbált meg, kik pár évvel ezelőtt a karzatról önkénytelenül tették meg ezt a légutat, csakhogy ezeknek szerencsétlenségükre oldalbordátokba került a mutatvány. * A szt. István kőszén-bányatársulat sep. 23 -án tartott gyűlésén 38 részvényes volt jelen, kik 1468 részvényt és 113, szavazatot képviseltek. A tettszéssel fogadott igazgatósági jelentés után a vállalat állapotáról, az előbbi igazgatósági tagok nyolig megválasztattak, mi azt tanúsítja, hogy az igazgatóság minden méltányos várakozásnak megfelelt. Erre K. Prónay Albert koronaőrs excra elnöklése alatt Korizmics László, Havas József, Frick Ede, Kohen Jakab és Brellich János urakból egy bizottmány alakíttatott a tervezett vaspályaépítés szükséges előintézkedéseinek megtételére, kik májdán az eredményt a rövid idő alatt egybehívandó közgyűlés jóváhagyása alá terjesztendik. * A szüretet kétfelé is megkezdték , a házi urak itt benn szt Mihály napja házbérüket szüretelik be, a szőlősgazdák pedig kívül szőlős kertjeikben teszik ezt. Oly roppant költözködést még nem láttunk mint jelenleg. Az utczákon föld alá czipelt bútorhalmazok Jeruzsálem pusztulását tüntetik elő, sőt itt ott nem hiányzik a ház bért fizetni nem tudó nép siralma sem. A sztrá lakváltoztatásokat fővárosunkban nagyon valószínűleg a házbérek mindig növekedő aránytalan emelésének is lehet tulajdonítani. Most alig van fertály, hogy a háztulajdonosok valami okot ne találjanak steigerolásra. Ezúttal, mint mondják, különösen a „Viereck“ zavarta meg fejüket. T. i. nem a „circuli quadratura“, hanem az a viereck ott a színháztévé , melynek új háztulajdonosai roppant magas díjakat szabtak kiadandó lakásaikra, s az ily példának mindig van hatása. Idegenek állítják, hogy szerzett tapasztalatok után a lakbér magasságára nézve Európának egy nagyobb városa is alig versenyezhet Pesttel, — az igaz, hogy aztán a lakások itt sokkal — rondábbak és kényelmetlenebbek. * Pozsonban — írja az ottani lap — egy Z. nevű izraelita az adóbehajtó katonát a legszívesebben fogadta, kitűnőleg megvendégelte, díszszobájába szállásolta, s még adója kifizetése után is pár napig házában tartotta, svédre equipage on vitette tovább. No már a ki ezt ha atreágnak nevezi, az in felio bolond — igy tör ki a „Presb. Ztg.“ * E hét folytán Napoleon tolla, Laguerroniére urat várják Pestre, ki fővárosunkon keresztül pár napi itt mulatás után keletre folytatandja útját. * A Keszthely és Kanizsa város közt történt vasúti szerencsétlenségről következő részletek közöltélnek : Az említett két tehervonat összeütközése következtében rögtöni haláleset ugyan egy sem történt, mindazáltal a mozdonyszemélyzet emberei közöl többen igen nehéz sérüléseket szenvedtek. A gépek és kocsik megrongáltása is tetemes. A baleset oka leginkább a Budáról jött tehervonat gépésze és vonatvezetőjére háramlik. E vonatnak Keszthelyen meg kelle vain állapodnia, hogy a kanizsai vonatot bevárja. Azonban mind a gépész mind a fü , mind pedig a vezető oly mélyen átadták, hogy az adott jelek által sem voltak felébreszthetők, s ekkor a vonatot sem lehetett megállítani. E mellett a keszthelyi állomáson keresztülmenendő vonat lámpái is részint kialudtak, részint kialvó félben voltak úgy, hogy a Kanizsáról jövő tehervonat gépésze a vele szemközt robogó vonatocsak akkor vehette észre, midőn az már közvetlen közelében volt, mindamellett ő mindjárt visszatérésre igazította mozdonyát, azonban a nagy sebességgel jövő vonat találkozását mégsem kerülheti ki. Közvetlenül az összeütközés előtt az alvó gépész fölriadt ugyan álmából, azonban első gondolata saját személyének megmentése volt, s leugrott a mozdonyról, s a vonatot sorsára bízta. A véletlenül ébren volt utasok ugyanezt tették, s némi csekély ficamodásokon kívül nagyobb sérüléseket nem szenvedtek. A sebesülteken kívül az alvó mozdonyvezetőt is, kinek föllábbadása nagyon kétséges, Székesfehérvárra vitték. * Maros-Vásárhelyen f. hó 20-án ment végbe alkirálybiró Fiep Albert elnöklete alatt egy polgári és katonai egyénikből álló vegyes bizottmány jelenlétében az álladalom részéről kitűzött és 8 db. aranyból álló lótenyésztési jutalmak kiosztása. A városi hatóság e czélra egy csinosan fölszerelt bódét állíttott fel az úgynevezett „vár“ mögött levő katonai lovagló iskola mellett. A „K.“ szerint két gernyeszegi vagy sáromberki Tellmann és Máté nevű gazdatiszt nyerte el a két főjutalmat. Amennyiben számbavehettük, mindösze 17 szopó csikós anyakancza és 12 darab 3 éves kancsa jön bemutatva. A pályázás tehát nem mondható valami rendkívülinek, a gazdagabb birtokosok vagy nem vágytak az aranyokra, vagy pedig Kolozsvár számára tartották fenn concurentiájokat. * Bécsbe különös vendégeket várnak. Két szép delnet egyenesen a meghalt szultán háreméből, kik az új szultán takarékossági rendszere következtében kénytelenek az életet saját kezükre folytani. Az egyik egy született bécsi nő, ki mint fényképész utazott Konstantinápolyba, s most egy a háremben megismert kebelbarátnéja, egy valóságos keleti nő által, szülőföldjére kísértetik. Dánia elysiuma ebben talán megtalálja a Vénást, akit keres. * A találmányok metropolisában Párisban most egy csodálatos eszmére jöttek, ami sem több, sem kevesebb, mint az, hogy kautschakból készítenek nadrágokat A próba tökéletesen sikerült. Ettől a nadrágtól igen jó szolgálaokat várnak a tengeri seregeknél, kik ezentúl oly sekélyes helyeken , ahová hajó nem mehet, partra szállhanak. Vájjon a zsidók nem használták e azt, midőn a vörös tengert szárazon átrábolták ? * Az angol korona ér valamit. Mr. Tennant leírása szerint az angol koronában következő nagyszerű drágakövek vannak : egy nagy, szabálytalanul csiszolt rubin, (melyet Don Pedro fekete herczeg,Castilla királya 1367 ben ajándékba kapo), egy nagy és 16 kisebb zaphir, 11 smaragd, 4 rubin, 1363 gyémánt, 1273 rosette, 147 táblakő, 4 nagyobb és 273 kisebb gyöngy. Súlya 68 lat. A’leiró a legbecsebb követ, az a nép bizalmát kihagyta. Horvát országgyülés. Zágráb, sept. 28. — Ma a felirat aláíratott és bepecsételtél itt. — Hire jár, hogy az esetre, ha a horvát-szlavon országgyűlés felirata legfelsőbb helyen rászólólag fogadtatik, Mazuranics lemond, helyét Piskorecz töltené be. A mai országgyűlés érdekes volt. Mikép már írtam, az egyik párt itt oda működik, hogy az országgyűlést a most mindig élénkebben előtérbe lépő szerb vajdasági kérdésbe belevonja, és azt e kényes dologban tettleges részvétre csábítsa. Ezen párt igen jól tudja, hogy az ily tettleges részvét által Magyarország, mely most fájdalom törvényes közegét nélkülözni kénytetik , még isoláltabbá tétetnék és ez által a bécsi kormány felszólításaira hallgatni lenne kénytelen. De e párt , mely — és ezt becsületére fel is akarjuk tenni — e lépés horderejét meg se fontolta és talán nem gondolta meg, hogy ezáltal csak a centralsatiónak és messzeható terveinek dolgozik kezére. A bizottmány azonban, mely a szerb kérdés miatt kiküldetett a minapában, ma ebbeli javaslatát beadta, mely épen nem azon párt kívánsága szerint hangzik, hanem az alkotmányosság és Magyarország javára szól. A bizottmány azon véleményben van, hogy a szerb kérdés a magyar országgyűlés nélkül el nem dönthető, miért is indítványozza, hogy őfelsége a király megkérendő volna,mikép a magyar orsággyűlés küldöttei a szerb nemzeti kongressus és a horvát-szlavón országgyűlés küldötteivel alkotmányos alapon intézzék el a szerb kérdést mind a két fél javára. Ezáltal úgy véli a bizottmány, a horvát-szlavén orzággyűlés épen úgy kimutatandja készségét, hogy szerb testvé redd, October 1. reinek ügyét gyámól tanítja, mint azt is, hogy az alkotmányos útról letérni nem akar. Az ellenpárt a szerb kívánalmakat egyenesen és közvetlen Ő Felsége elébe akarja terjesztetni; mindazáltal óvást tettek az ellen, mintha ők a szerb vajdaságot egyenesen Bécsből a magyar országgyűlés nélkül akarnák életbeléptetve látni és mintha ez által a magyar koronázók elszakasztását akarnák; ők inkább azt hiszik, hogy miután a magyar országgyűlés nincs együtt, a király" a szerb vajdasági kédést ideiglenesen megoldhatja. Ezután az egész vitának azzal vetett véget, hogy a napirendre hivatkozott, mely szerint a bizottmányi javaslat felett nem rögtön, hanem csak annak nyomtatásban megjelenése után lehet érdemlegesen határozatot hozni, és Kirtván javaslati, daczára az igen heves vitnnk,89 szóval 31 ellenében győzött. A szerb kérdés e szerint két hét előtt nem jó tárgyalás alá, miután az országgyűlés elhatárolta, hogy üléseit october 1ől 15 ig elnapolja, mely idő alatt a Zágrábban maradt képviselők bizottmányokban fognak tanácskozni. A feliratot felvívó küldöttség minden órán kész indulni, azonban mindeddig a bán társürgönyére, melyben az audientiára kiűzött nap iránt kérdést intézett, semmi felelet nem jött. Megyei tudósítások. — Pestmegye, síp. 29. Pest-, Pilis- és Solt törvényesen egyesült vármegyéknek az 1848. XVI. t. sz. értelmében s igy törvényesen »lakott bizottmánya tagjai, a holnapi napra kitűzött bizottmányi ülést megelőzőleg Nyáry Pál első alispánnál, mint ezt eddig is több izben tették, ma is magán tanácskoziányt kívántak tartani, értekezendők a holnapi ülés teendjjiről meghatározandók eljárásukat azon esetre, ha, mint birlik, a biztmány törvényes működésében bármi midőn háborittatiék. A bizottmány tagjai már gyülekezni kezdetek az esbü alispán úr szálásán, midőn délutáni 3 órakor a megyeházit egy őrnagy vezetése mellett egy század gyalog katonaság szállta meg. A kapukat bezáratván az őrnagy, a várnagyot és ezáltal az ernét alispánt lovasd. Nyáry Pál azt üzenteté vissza az őrnagynak, hogy a dolga van vele, keresse fel ő. Ez tehát fölmegy az alispáni szállásra. — Alispán úr, itt ma délután 5 órakor étekezletet akarnak tartani! — Igen, és holnap vármegyei közgyűlést. — Én azért küldettem ide, hogy mindezeket megakadályozzam. — A mint látom, ön már el is helyezi embereit a megyeházban. Erőszak ellenében más fegyvertük nincsen, mint törvényeink, ezek pedig sem szuronyuk, sem golyók. Ön tudja ezt ön agyar. — S ezzel udvariasan meghajt ! magát, s ott hagyta az őr nagyot az intézkedést tet, hogy a megyeházból minden ott nem lakók rögtön távozzanak. A tisztviselő kar testületileg ment ment el a tisztelve szeretett főispáni helytartóhoz, s Nyáry Pál az egész tisztikar nevében megható beszéddel lemondott. Az elérzékenyült agg főispán könnyekre fakadva öleté meg őt, szívből eredő és szivreható szavakkal vált meg tisztikarától. A lemondás igy szól: „Midőn a hatalom, előtte tudvalevő okokból, jónak látta az absolutismus sok évekig gyakorlott rendszerétől