Sürgöny, 1861. november (1. évfolyam, 252-275. szám)
1861-11-01 / 252. szám
Kiss Pál, Krauzelbatur János, Kappel Frigyes, Kritter Leopold, Kosztka János is társai, Klemens József, Krattler József, Kölber testvérek, Konkoly Ferencz és neje, Kornis József, Kretsmar K. A., Kirner József, Kaiser J. F.., Kanitl A. M., Klausz A., Klausz Róza, Kotsis János, Klein Károly, Knippel Anna, Klenovits György, Kossuth János, Kammergruber János, Lengyel Endre, Lilke János, Leopold J., Lenek Sámuel, Láczay Szabó Károly, Loez Károly, Ligeti Antal, Lovasa Albert, Lengyel István, Lázár Antal, Jégszesz világító társaság, Madarász Victor, Matusik János, Mitták János, Morgenthaler Károly, Molnárné Török, Mayer György, Molnár Lajos, Madusebka Ferencz, Molnár József, Mortán Fülöp, Manseben M. F., Misinszky József, Molnár György, Marastoni József, Medetz József, Miskolczy Károly, Madarász András, Művészképző társulat, Makay Sándor, Malatinsky Imre, Málnay Ignácz, Nagy Mihály, Nagyváradi püspökség, Naisz Sarolta, Nagy József, Oroszi Miklós, Orlai Samu, Oetl János, Oetl Antal, Ottenreiter Lipót, Posner Károly, Peresei László, Patits Ferencz, Podmaniczky Ármin báró, Pesky Ede, Plaebt testvérek, Prandaui Billeprand Gusztáv báró, Parragh Gábor, Quentzer és fia, Rosconi Miklós, Riegler Ignácz és fia, Ramasetter Vincze, Kiffer Károly, Kanolder János püspök, Reiter Antal, Roborczy Ignácz, Rimanóczy Pál, Riegl Antal, Römer Károly, Soupper Terézia, Szegzárdi borkereskedő társulat, Szellestbert Károly, Szováthy Soma, Sauer Ignácz, Schrecker J., Sztrokay Béla, Surányi Endre és társa, Stekler Adolf, Scholz K. Ágoston, Szepessy Antal, Schneider Ignácz, Schultze C. J., ifj. Szabó József, Szabó Ferencz, Schneider M. és fia, Strobener testvérek, Schlick Ignácz, Stern Mark, Simonyi Antal, Stettner J., Spitzer L., Szent István kőszénbánya társulat, Tirror és társa, Thoma J. F., Teslény Ferencz, Than Mór, Teleky Domokos gróf, Török Gábor és társai, Tyroler M., Trautier L. A., Tristinovits Mihály, Turbin malom társaság, Wilde József, Werner József, Winkler Terézia, Wagner Dániel, Wage Cristián, Wandrák Károly, Wirowatz testvérek, Werther Frigyes, Vadász Ferencz, Vass Imre, Wodianer Fülöp, Vidats János és István, Versecz város községe, Waldstein Wartenberg Ernő gróf, Wiedner Ferencz, Zichy Ferraris Manó gróf, Zsíros és Mihalovits, Zichy Ferraris Bódog gróf, Zarzetzky József, Zelenka Ferencz. Pest, 1861. October 31-én. A bizottmány meghagyásából: Jankó Vincze, az orsz. közp. bizottmány titoknoka. Torényi Lajos des ide Békésmegye közgyűlésén oct. 21-én 1861. Tekintetes megyei hzottmány! Mindenek előtt mint a katonai erőszak nyomása alatt feloszlatott országgyűlés képviselőházának egyik szerény tagja elismerésemet és örömömet fejezem ki azon egyhangú helyeslés felett, melyben eljárásunkat részesíteni méltóztattak; amidőn azonban ezt teszem, nem mellőzhetem , hogy különösen meg ne emlékezzem itt az országgyűlés egyik feléről, t. f. a felsőházról, melynek több tagját körünkben is tisztelhetjük; nem mellőzhetem, hogy meg ne emlékezzem azon főrendekről, kik a képviselőház fáradalmait és veszélyeit osztani minden perezben készek valának; azon főrendekről, kik e hazának nemcsak diszes, de egyszersmind erős támoszlopai; azon főrendekről, kik a legközelebbi 12 év alatt, midőn már-már azt hívők, hogy e hazát az Isten is elhagyta : hű, ápoló karokkal ragadták meg nemzetünk ügyét, azon főrendekről, kik ha soha sem lettek volna főrendek, a lemúlt 12 év alatt megérdemlették, hogy neveik egyenként és összesen Magyarország aranykönyvébe írassanak! És ezen főrendek között az első sorban küzdött hazánk alkotmányos jogaiért szeretve tisztelt főispánunk, azon férfiú, kit e megye büszkén vall fiának és vezérének; azon férfiú, ki e megyének a hazafiaság utáni fiatal korától kezdve mindig lránycsillaga volt; azon férfiú, kinek valamint örömeit, úgy bánatát és szenvedéseit is érdekkel kísérjük, mert érezzük, miként úgy hazánknak, mint e megyének szüksége van arra, hogy ő sokáig éljen atyja. 4) Wolfer és Hedrich ; ez utóbbira emlékeztetnek, Hédervár és Héderfája, Hedri és Hedrahely. 5) Lebényi, Belb. 6) Kelad és Guth; ez utóbbiról van hely és családnév. 7) Fridburgi Altman ; egyik Balogh család törzsatyja. 8) Olivér és Rátold, (Rátót), olaszok 9)Zsámboki, franczia származás. 10) Becsei és Kornis; ezek is franczia eredetűek. 11) Búzád, meisseni. 12) Herman, norinbergai származékok. 13) Radványi és Bakacs, csehek. 14) Ladányi és Cseh. *) 15) Simon és Mihály, spanyolok, Imre király arájával Constantiával — ki azután II. Fridrik német császár neje jön — jöttek be. Ők alapiták s nevezék el spanyolboli birtokukról Bajóth helységet. "Szépséges húguk Tata, menyasszonyi ajándékul Kis Márton városát nyerte Imrétől. Tata városa nem ettől, hanem Adeodaltól, Szt.István nevelőjétől alapittatott. 16) Meisseni Gottfried. 17) Myurk, morva. Ily száma a beköltözött úri családoknak harmad fél száz év folytán nem volna sok; a közelebb múlt harmadfél száz év alatt sokkal több idegen urbánosult meg nálunk. Maga Kézai sem veszi szorosan e 17 számot, mert a 18. §-ban folytatólag azt mondja, hogy mindenféle nemzetből ami csak az ég alatt van, anynyian jöttek be fegyveres szolgálatot keresők, kiknek utódai azután itt nemességet nyertek, hogy mindazokat előszámlálni sok volna. Inapi újdonságok. * A nm. magyar b. helytartótanács a gróf Karácsonyi-féle jótékonyczélu alapítványnak 1861/2-ik évi kamatait 5250 frtot, az alapitó mr óhajtásához képest akkép rendelte kiosztani, hogy abból 1050 frt a nagybecskereki kórház tőkevagyonának növelésére fordittassék ; 2950 frttal erdélyi földtehermentesitési kötelezvényekben a váczi kir. siketnéma intézetben egy alapítvány örökiltessék ; a maradék pedig a pesti és budai szegényápoló intézetek közt egyenlő részben oszlassák fel. A szükséges intézkedések megtétettek, hogy az illető pénzösszegek rendeltetésük helyére juttassanak. * Azon 25,200 főnyi alapítványi tőke, mely Ő Felsége által 1857-ik évi magyarországi körútja alkalmával a budai várpalota épitési alapjából oly magyarországi ifjak ösztöndijazására alapittatott, kik magokat a festészet, szobrászat vagy építészetben kiképezni óhajtják, a *) A Ludányi, Zsámboki, Jaki, Radványi, Lebényi stb. családnevek nem azt jelentik, mintha e neveket ama beköltözők magokkal hozták volna be külföldről, hanem hogy itten nyert birtokukról ragadt rájok a családnév. f. hó 12-én 13,842. az. a. kelt k. ndl . rendelet folytán a bécsi képzőművészeti akadémiától átvétetvén, a m. k. helytartó tanácsnak részint államkötelezvényekben 25,200 ft. részint készpénzben 407 ft 50 kr. kezelés végett kiküldetett. Tegnap d. n. Buda városa bizottmánya ülést tartott, mely félig-meddig végrendeletinek mondható. Mint értesülünk, az előleges értekezletben határozatta jön, hogy azon esetre, ha a nyilvános üléseket betiltó 1. f. rendelet Buda városához is elérkezik, az összes tiszti kar lemond, a csak a köztekintetekből nélkülözhelen hivatalnokok maradnak 14 napig helyeiken, mialatt mások által felválthatók lesznek. *A budai községtanács alkotmányos működésének utolsó jeléül elhatározta, hogy Deák Ferencznek életnagysága arczképét a városház számára Györgyi festész által elkészíttesse, melyre a város 400, a képviselő testület pedig 200 ftot ajánlott föl. E hazafias összegnek pedig 20 ezásztalijit a festész a pesti árva intézetnek szenteli. Több egyetemi polgár a budai magyar népszínház javára, ugyanabban i. é. november 6. napján műkedvelő előadást fog rendezni. Adatik : „A mama,“ vígjáték 3 felvonásban, Szigligetitől. A helyárak a rendesek maradnak. Páholyok , zártszékek és körszékek november 5. és 6 án délelőtti 9—12 óráig előre válthatók Fésüa Györgynél, Pest, Lipótváros főút 34/14 sz. 1. emelet, 5. szám alatt. A Thalia Album szerkesztői megnyugtatásul tudatják t. ez. előfizetőikkel, miszerint az Album, mely eddig elháríthatlan akadályok miatt meg nem jelenhetett, rövid idő alatt sajtó alól kikerülve szét fog küldetni. Előfizetések még mindig elfogadtatnak. * Kolozsvárról a „Korunk“ azon hírt hozza, hogy az erdélyi kormányszék előterjesztésére a válasz még nem, de a főkanczellár úr egy rendelete igen is megérkezett, melynélfogva a választó bizottmányok alakítandók és a választók összeírása 8 ft. census szerint megkezdendő. Egyúttal elrendeltetik, hogy Károly Fehérváron körül kell nézni, vájjon létezik-e ott az országgyűlésre alkalmas helyiség, mely végből két biztos a nevezett városba küldetett. A párisi híres zenekarmester M u s á r d, kit senki se mulaszt el meghallgatni, ha Páriában van, Pesten matatva fog mulattatni. Első óriás hangversenye leend hétfőn este a német színházban , akarata ellenére ott, de mint tudva van, sajnos, Pestnek nincs nagy hangversenytereme, míg a redout-épület ismét fel nem épül. A nemzeti színpadon pedig, megváltjuk, magunk se szeretjük az idegenszerű productiókat, mik az intézet czéljával meg nem férnek. * Mint a „M. O.“ értesül, a pesti kereskedelmi testület egy e czélra kinevezett bizottmánya Ballagi Mór, Weninger és Wehulek tanár urakat fölhatalmazta egy magyar kereskedelmi szótár készítésére, s munkálatuk már annyira haladt, hogy még a folyó évben sajtó alá adathatik. A szótár szerkesztésében a nevezetteken kívül több jeles kereskedő vett részt. Ennélfogva most már nem lesz többé ok panaszra, hogy a kereskedelmi levelezést és könyvvitelt a nyelvünkből nem ismert szektani kifejezések nehezítik és legalább az ország határai közt kereskedőink egymás közt ezen a téren is terjeszthetik nyelvünket. * Indítványaink sikere többekre bátorít. Legutóbb a híres franczia Patikánus Ferkét Musardot ajánlottuk figyelembe, hogy Pestre hivattassék, ame a városi színház vállalkozó igazgatósága fölfogta a jó magot, hogy azt színpadán pénztárának jó hasznára termékenyítse. Most egy másik ennél fontosabb javaslatnok volna. Miután több oldalról halljuk, hogy előkelőbb városainkban s főkép Pesten művészeink és iparosaink szépen mozognak hazánk előhaladt cultúráját a londoni iparkiállításon képviselni, vájjon nem volna-e czélszerű, ha ezen minden esetre érdekes tárgyak fiók-kiállításokban előbb vidékenkint, vagy itt Pesten öszpontosítva, mi még czélszerűbb lenne, mulattatnának be. Még nem rég múlt időkben is ismeretesek voltunk azon vonásunkról, hogy jobban ismertük és becsültük a külföld kincseit, javait, czikkeit, gyártmányait, mint a magunkét. E tekintetben hála Istennek, javultunk ugyan már, azonban hogy javulásunkban még inkább megerősödjünk, semmi alkalmat sem kellene elmulasztani, hogy terményeink a iparunk kiválóbb csikkét közönségünk tudomására juttassanak. 8 e czélnak legegyenesebb s legbiztosabb segédeszközei a nyilvános tárlatok, melyek a közönséget megtekintésre, a lapokat pedig figyelmeztetésre, sőt szakértő leírásokra is közvetlenül fölhívják. * Az erdélyi kölcsönös jég-és tűzkár mentő társulat oct. 24-ken mutatta be zárszámadását, mely a lefolyt üzleti évre 10,070,861 ft. biztosított értékét s 188,037 ft. tiszta bevételt mutat ki. * A pesti izraelita képezdében az 186 Va ik tanévre a szabályszerű bizonyítványok előmutatása mellett f. hé 3-kán veszik kezdetüket a behratások, és bezárólag 7-kéig folytattatnak. * A régi füvészkert helyén az országúton Sattler urnak már több fővárosokból kitűnőleg dicsért kosmorámja naponkint reggeli 9 órától naplementig látható. E kosmoráma érdekes és gazdag kiállításban tár föl előttünk táj-, történeti-, építészeti- és genreképeket, az ismert világ minden részeiből. A képek kivétel nélkül a természet után vannak fölvéve s hibátlan rajz, festés és mi művészetüket kétszeresen emeli, meglepő tiszta világítás által tűnnek ki. Az egyes szebb darabokat többszöri megtekintés után bővebben is figyelmébe fogják a közönségnek ajánlani. A bemenet az érdekes látványhoz képest igen jutányos — csak 20 kr. Gyermekek e bemeneti díj felét fizetik, mely intézkedés folytán különösen nevelőintézeteink elöljárói helyesen fognak tenni, ha növendékeiket e kiállítással megismertetik, mely földrajz, archaeologist s egyéb rokon tanulmányaikhoz mintegy illustrativul szolgálhat. * A félretett cylinderek (hogy baj ne legyen , olvasd magastetejű kalapok rágiója emelkedik. Az utóbbi napokban egy bécsi iparos t. i. összeköttetésbe lépett egy hamburgi kereskedőházzal a végből, hogy neki nagyobb mennyiségű avult selyem- és lemezkalapokat fog szállítani. Ezek aztán Hamburgban egy kissé kicsinosittatnak, a behorpasztottak helyreüttetnek, s hajószámra Afrikába a Austráliába vitetnek, hol a vadak egy ily ócska kalapért egypár száz kókusdiót, vagy más nyers terményt is igen szívesen adnak. Furcsa látvány leend, ha e darabba civilisatión kívül egyéb nem lesz az austráliai uracsokon. * Schiller „Ármány és szerelem“ czímű drámájából már ismerünk egy szerencsétlen sipjátékost, ennek ellentétéül érdekes lesz egy boldog sipjátékosról is értesülnünk. Ez most Bécsben találkozott. Strausz franczia kollegájától Musardtól a magán-sipjátékost bécsi zenekara számára elszerződtette és havonként 1500 frank tiszteletdíjat fizet neki; ezenkívül, hogy a honvágy meg ne ölje, megengedi neki, hogy a farsangot Páriában tölthesse. * Gazdasági kiállítás. Heves vármegye gazdasági egyesülete folyó évi december hó 15, 16. és 17 én Gyöngyösön részletes termény- és kézműr ipar kiállítást rendez oly czélból , hogy a kiállított tárgyakból az arra alkalmasnak ítélendő czikkek a jövő évi londoni világkiállításba fognak elküldeni; — ez alkalommal az egyesület területén szolgált, jó magaviseletét igazoló cselédek között jutalmak leendnek kiosztva, egyszersmind az alapszabályok értelmében minden harmadik évben tartandó tisztújítás deczember 15 én délutáni 4 órakor kezdetét veendő közgyűlésben fog eszközöltetni, mivel az egyesület tagjai ezennel hivatalos tisztelettel értesittetnek. Kelt Gyöngyösön, Kovách László m. k. Hevesvármegye gazd. egyesülete elnöke. Nem mellőzhetem továbbá felemlítését azon örvendetes tapasztalásomnak, hogy hiába igyekszenek már e vidéken, sőt tegnap a városban is elterjesztett röpiratok által a közvéleményt félrevezetni — a közügyek iránt tanúsított nagy érdekeltség — a szerencsétlen viszonyaink szülte elkeseredés, — egy jobb jövő iránti reményt rejtő lelkesedés kitörései, — szóval, a következés mutatja, hogy a nép jól meg tudja különböztetni barátait elleneitől, meg tudja különböztetni azon két kört, melynek egyikéből a 12 évi elnyomatás emberei, a másikból a szabadság, testvériség és egyenlőség vértanúi kerültek ki. Undorral fordul el az esetlen cselszövényektől és helyesen ítél közöttünk! Ami már az országgyűlést illeti, hogy ezen országgyűlés törvényhozási tekintetben eredmény nélkül múlt el, az valósággal, mint bölcsen belátni méltóztattak, sem az akarat, sem a képesség hiányának nem tulajdonítható, hanem tulajdonítható egyedül azon viszás helyzetnek, melybe a nemzet az 1860. october 20-ki diploma által sodortatott, azon diploma által, mely alig volt egyéb, mint az absolutismusnak oda irányzott C felfogása, hogy nemzetünket ezeréves alkotmányának védsánczai közül az ál-alkotmányosság terére kicsábitva, 12 évi mogorva erőszak után látszólagos engedmények által oda vigye , miszerint elragadtatással és lelkesedéssel adjuk pénzünket és vérünket az osztrák birodalom megmentésére. A csel nem sikerült; az octoberi diploma , mely törpének született, a nemzet első mozzanata által megtagadtatott, életrevalósága felett születésének első perezében megroppant a vessző és senki sem ápolta azt előszeretettel; csak azon nehányan , kik daczára hazafias értelmedések , jóhiszemüknél és a fejedelmi szóban vetett rendületlen bizalmuknál fogva azt hitték, hogy az édes gyümölcs majd talán meg fogja kedveltetni a fát; de ura már, gondolom, ezek is kiábrándultak, mert hiszen azon állítást, mintha az octoberi diplomának gyümölcseit a megyék túlzása tette volna keserűvé , Schmerling miniszter úr a birodalmi tanácsban tökéletesen megcáfolta, midőn kijelentette, hogy az octoberi diploma, melynek ő is egyik keresztatyja volt, korántsem a magyar nemzet jogainak elismerése, hanem egyedül a királyi teljhatalomnak intézkedése volt; azon teljhatalomnak , mely a „salus respublicae suprema lex esto“ elvénél fogva annyiszor adhat alkotmányt, a mennyiszer jónak látja — annyiszor változtathatja, miként a legközelebbi években történt is — a mennyiszer szükségesnek véli, és annyiszor szüntetheti azt meg, a mennyiszer érdekei úgy kívánják — és hogy ezen királyi teljhatalomnak forrása Magyarországban a forradalom volt, hogy Magyarország jogai elvesztek azon forradalom által, mely pedig előbbi diplomatikus állítások szerint, egy kisebbségnek rokonczállankodása volt az óriási többség ellenében. Én, uraim, gazdálkodással foglalkozom, mégpedig a pusztán , tehát időmnek nagy részét oly helyen töltöm, hol Schmerling ur állítása szerint ezelőtt 12 évvel az istenség fogalma és az A. B. C. ismeretlen dolgok voltak ; mindamellett tökéletesen kiértettem s úgy hiszem, az utolsó pusztai ember is megértette a Schmerling ur védelméből és állameszélyéből, hogy az October 20-iki diploma egyenesen a magyar nemzet önállásának megsemmisítésére volt kigondolva, s csak azt nem érthetjük s nem hiszem, hogy már e megyében is osztogatott röpiratokból is megérthessük : miként fér össze alkotmánynyal a teljhatalom, a teljhatalommal az alkotmányos minisztérium; miként fér össze alkotmányos ministerrel az absolut smus védelme és miként fér össze a legmerevebb legitimitást képviselni szokott dynastiának ministerével az, hogy új jogforrásként a forradalmat fedezi fel. Már ezen általa felfedezett jogforrásért, közbevetőleg legyen mondva, aligha fog Schmerling úr a legitimitás bajnokaitól dicséretet, a legitim dynastiáktól, különösen a Bourbonoktól,érdemszalagokat nyerni, míg ellenkezőleg az ex professo forradalmárok süveghez emelt kézzel mondhatják Shakespeare velenczei kalmárja szerint neki: „Köszönöm és bölcs, hogy megtanítottál e szóra !!“ Mert uraim, nemzetek és fejedelmek jogainak egy a forrása és egy a sírja; ha fejedelmek nyerhetnek forradalmak által jogokat, akkor veszthetnek is, és ha a nemzetek veszthetik jogaikat, ugyanezen úton következésképen újakat is nyerhetnek , — szóval Schmerling úr, midőn a nemzet jogok elévülhetetlenségét megtagadja, törvényesíti és szentesíti a forradalmakat. De nem szándékom ezen kérdés felett értekezni; csak azt akartam kimutatni, miszerint az October 20-ai diploma nem a jogot, hanem a kgyelmet léptette előtérbe; azon ingatag kegyelmet, melyért nemzetünk ezredéves jogaiból öngyilkosság nélkül egy vonalnyit sem áldozhatunk fel, s ha tehát az October 20-diki diploma s az általa előidézett vietáa helyzet felett megkondult a lélekváltság: könnyült szívvel és könyetlen szemekkel mondjak utána :nyugodjék békével!“ Ha pedig mégis valaki könyeket lát szemeinkben, azok korántsem a diploma utáni bánat, hanem a 12 év óta folytonosan fokozódó rendszer által felidézett fájdalom könyei; — könyei azon fájdalomnak, melyért, hogy szomorú sorsunkat keserű gúnynyal tetézzék, az osztrák államférfiak még háladatosságot követelnek! És itt nem mellőzhetem, miután e megyét illeti, hogy meg ne említsem a birodalmi tanácsban felhozott azon dicsekedő állítást, miszerint az osztrák uralom Körös folyamunk szabályozása körül nagyszerű eredményeket vívott ki? A Körös szabályozásának czime alatt a lemúlt 12 évben oly erőszakoskodás követtetek el e megyének lakosain, annyi munkaerő használtatott fel, hogy ha ezen erővel lelkiismeretes, szakértő és e vidéknek jólléte által érdekelt egyének, szóval, ha az önkormányzat rendelkezhetett volna , a siker mindenesetre meglehetne; de most ama dicsekvés ellenében ki kell mondani, hogy itt ugyan a siker, melyről beszélnek, nem látszik, az ártér nem csekélyebb mint volt; egy város látszólag s minden oda mutat, hogy csak ideiglenesen megmentetett; de a másik, mely ugyanannyi lakossággal bir , több községekkel együtt épen ez által pusztulásnak tétetett ki — és ha ő Felsége, midőn a dobozi határban számára épített emelvényről az új Kőrös-csatornán végig nézett, a vízben tükröződni látta volna bánatát azon sok szegény embernek , kiknek kisajátítatlan földbirtokát e csatorna elnyelte , vagy kiknek vonó marháik e munkálatoknál elvesztek ; ha figyelmeztette volna valaki, hogy az egyiptomi pyramisok építésénél aránylag nagyobb erőszak nem használtatott, mint ezen csatornának rögtönzése körül — ha tudta volna, hogy az alatta zúgó habokban ezen erőszakos s — minden oda mutat — sikertelen munkálatnál elnyűtt családatyák özvegyeinek és árváinak kényei vegyülnek, bizonyosan öröm helyett fájdalommal telt volna el atyai szíve. De azért, most jut eszembe, mindezeket mégis hiába említjük; — nekünk nincs igazságunk , nem lehet igazságunk; mert hiszen a birodalmi tanácsban kimondották, hogy az igazság ott van, ahol az erő — és így szentesítették az ököljogot is, — az erő pedig ma még náluk van, — reméljük azonban, hogy Isten meg fogja hallgatni az üldözött jog égbekiáltását s majd ott lesz az erő, ahol a törvény és a jog áll. Addig is azonban törvényeinkhez híven, ismételve erősítsük meg, hogy önkormányzati jogunktól csak az erőszak távolithat el — mi nem a pátensek alapján, mi a pátensek félretételével hazai törvényeink alapján rendeztük magunkat; a pátensek tehát miattunk szilelhetnek és halhhatnak; a mi alapunk rendületlen mint a köszirt; és habár mi elsepertetünk , az alap a hálás utódok részére állni fog! Miután pedig minden napon újabb és újabb erőszakoskodások történnek , miután már több megyei bizottmányok feloszlattak — miután nem tudjuk, ma vagy holnap itt-e az óra, melyben e megyének törvényes közegei megszüntetnek, — miután egyetlen fegyverünk a törvény nem marad egyéb hátra, mint hogy jogaink óvásáról gondoskodjunk; ennélfogva indítványozom, mondassék ki jegyzőkönyvileg, hogy 1. Békésmegye közönsége értesülvén, miszerint hazai törvényeink ellenére több megye bizottmányai erőszakkal eloszlattak s önkormányzatuk megsemmisittetett — ezen eljárás ellenében óvást emel; s azon esetre, ha e megyében hasonló eljárás követtetnék, úgy az eljárás, mint annak minden következményei ellen tiltakozik s kijelenti , miszerint az 1848. XVI. t. sz. félretételével alakítandó bizottmányban résztvevőket, valamint a törvények ellenére hivataloskodó egyéneket is egyenként és öszvesen minden alkotmányellenes eljárásért személyeikkel s vagyonukkal felelőssé teszi. 2. Az alkotmányosság eltiprása és a bizottmányok feloszlatásával az alkotmányos tisztviselőknek működési köre megszűnt. Ő méltósága, főispán úr azonban felkérendő, hogy a magánjog, zavar elkerülése és közbizorsági tekintetekből úgy intézkedni méltóztassék, hogy feloszlatás esetében a levéltár és telekkönyv hivatalnokai, a csendbiztosok és várnagy mindaddig, míg fel nem váltatnak, helyeiken maradjanak. 3. A közköltségek fedezésére nézve, miután az adónak ide szánt része katonai erőhatalommal elvétetett, s miután ennélfogva a megye lakosságát kétszeres adóval terhelni nem lehet — egy bizottmány neveztessék ki, mely szem előtt tartva a megye adókivetési és behajtási jogát, a tekintetben, miként lehessen az adózók túlterhelése nélkül a közkormányzati költségeket fedezni, kimerítő javaslatát még a jelen közgyűlés folyama alatt nyújtsa be. S ha ekként intézkedtünk s végrendelkeztünk, ha mindent, mi hatalmunkban áll, a törvények védelmére megtettünk , akkor bizottmány, tisztviselők, nép felemelt fővel, öntudatosan tekinthetünk a jövőbe s elmondhatjuk , hogy ezen Békés vármegyének az ország törvényeiért élni hatni kész közönsége hazafias kötelességét híven és pontosan teljesítette. Ikt'nyei tudósítások. — Békésnegye közgyűlése (oct. 21—20 ig) Wenkheim Béla báró főispán ur ő méltósága a közönség hosszantartó éljenei közt elnöki székét elfoglalván, örömét nyilvánitá a fölött, hogy mindazon ellenséges megtámadások és veszélyes kísérletek daczára, melyek legújabb időben a megyék élete és fennállása ellen intéztettek, e székből üdvözölheti a megye közönségét. Ezután egy tekintetet vetvén az utóbbi megyegyűlés óta hazánk felett még jobban beborult láthatárra, s azon hazafi kebellel ápolt reményekre, melyek az országgyűlés időelőtti feloszlatása miatt meghiúsultak, midőn annak eljárását megbírálni a közönségre bizza, a maga részéről csupán azon lelkiismeretes vallomást nyilvánítja, miszerint az országgyűlés a törvényesség terét egy pillanatra sem hagyta el, a nemzet sarkalatos jogaiból, a fejedelem iránt tanusított minden tisztelet mellett is egy hajszálnyit sem adott fel, s ha új törvényeket nem hozhatott is, a régiekből egy betilt sem engedett elvétetni. Hivatkozott ezek igazolásául azon két felírásra, melyben a nemzet kijelölte azon egyedül biztos utat, melyen a fejedelem e hozzá hív, és hűsége dijában mégis annyit szenvedett nemzetet elvégre megnyugtathatná, kijelölve azon utat, melyen az összes birodalom ügyei a legkívánatosabb eredménynyel véglegesen rendezethettek, egyszersmind a nép és trón között nem amaz által megtágított kapocs megszilárdittathatott volna. Örvendetes jelenségül említette fel a méltósága, hogy valamint az országgyűlés a legnagyobb egyetértéssel összetartott, úgy jelenleg sincs párt a hazában, mi a midőn nem hiú reményt gerjeszt kebleinkben, egy jobb jövő, s türelemre, kitartásra indít a bekövetkezhető eventualitások iránt; másrészről ellenmondhatlanul meghazudtolja azon részakaróink által támasztott és terjesztett vádat, mintha im az országgyűlés nem az összes nemzet egyetemes középületének, hanem csupán némileg felforgatási eszmékkel évődő osztályok igazolatlan igényeinek lett volna meg nem hallgathatott tolmácsa. Ezen tényt az országgyűlés legfőbb diadalának emelvén ki e méltósága, üdvözlettel fordult megyénk jelenlévő országgyűlési képviselőihez, s meleg szavakban nyilvánítván köszönetét hazafias maguk tartásáért, a legőszintébb tisztelet hangján s a közönség fölriadó éljenei közt emlékezett meg a nemzet ragyogó csillagáról, Deák Ferenczről, ki hazánk jogait és azokat védő törvényeinket ép oly bölcsészszel szemelte ki, mint a mily mesterkézzel állította össze, s lett felülmúlhatlan tolmácsa nemzeti ügyünknek a trón és Európa előtt.