Sürgöny, 1862. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1862-01-14 / 10. szám

Megyei tudósítások. — Biharmegye kinevezett tisztikara. Első alispán: Oláh Mátyás, volt cs. k. orsz. tszé­­ki tanácsos. Másodalispán: Balázsovich Zsigmond, cs. k. orsz. tszéki tanácsos és államügyész. Harmadalispán: Joannesku Döme, volt cs. kir. helyi. tanácsos a nevelési osztálynál. Főjegyző : Tokody Lajos, volt cs. kir. segédszol­­gabiró. Aljegyző: Keszthelyi Ödön, v. cs. kir. tszéki se­­géd, Tokody György figyelő, Papp József figyelő, Kiss Kálmán figyelő, Major Gyula Írnok. Főügyvéd : Decsy Károly, volt cs. kir. tervszéki tanácsos. Alügyvéd : Porubszky László, v. cs. segédszolga­­biró, Folinus Antal, cs. kir. segédállamügyész. Benyő Mihály cs. kir.,tszéki segéd. Selmeczy Ignácz cs. kir. tszéki segéd, Amant Béla cs. k. tszéki segéd. Főpénztárnok: Kollárszky. Főorvos: Nagy Károly, volt cs. k. megyei főor­vos. Grosz Lajos, volt törvszéki orvos mindkét idő­szakban. Levéltárnokok meghagyattak, az alkotmányos megye által is átvétettek. Várnagy: Dőry József. Váradi járás : Főszolgabíró : Román József, volt cs. kir. segéd­­szolgabiró. Alszolgabirák : Dehelián György, volt cs. kir. segédszolgabiró, Boros István, volt alkotmányos szol­­gabiró, Brindus Döme, volt cs. kir. tszéki segéd, Frá­ter Ferencz. Esküdtek : Prichistal Antal, volt cs. kir. szolga­­birói tollnok, Fejér Izidor, volt cs. kir. szolgabirói tollnok, Petruss János, volt cs. kir. szolgabirói tollnok, Dod­ekáll Károly, volt cs. k. szolgabirói tollnok, Bo­­zontay. Sárréti járás . Főszbiró : Govrik Márton, volt cs. k. szolgabiró. Alszbirák : Kardos János ismeretlen, v. cs. hiva­talnok. Kolláth Ferencz, v. cs. kir. tszéki segéd. Tikos Lajos, Jakó Pál ügyvéd Derecskén. Esküdtek: Balogh Kálmán, Boros Sándor, Dancsházy ismeretlenek, figyelők lehettek. Tokody Sándor jogász: Mócz János. Érmelléki járás: Főszolgabíró . Nagy Lajos, volt cs. kir. szol­gabiró. Alszbirák : Ottlik Gyula cs. kir. segéd­szbiró. Nyisztor József, v. cs. hivatalnok. Borka György, v. alkotmányos községi jegyző közelebbről, Fráter Béla. Esküdtek nincsenek még. Szalontai járás: Főszbiró: Nagy József, volt cs. k. segéd­szbiró. Alszbirák: id. Fónyad László, volt cs. kir. tiszti segéd, Mág Manó, cs. kir. pénztári tiszt, Erdélyi Péter cs. k. segédszolgabiró, Lázár László, cs. k. segédsz­­biró, Kiss Imre, cs. kir. tszéki segéd. Esküdtek: Kunczky Lajos cs. k. tollnok, Széles József, cs. k. tollnok, Cseresnyés Sándor, Szabados Márton, ifj. Tokody István, Schavel Károly volt írnok. Belényesi járás: Főszolgabíró: Paál Péter Zaránd megyében al­kotmányos. Alszolgabirák : Kosztin Tamás cs. kir. segédsz­­biró, Vass János Krassóból alkotmányos, Veres János alkot, azelőtt cs. segédbiró. Esküdtek: Lukács Elek — alkot. — azelőtt cs. tollnok, Popovics István — alkot. — azelőtt cs. toll­nok, Zachariás Gergely cs. kir. tollnok. Oláh István cs. kir. tollnok. Törvényszék polgári : Lakatos Benedek, volt cs. urb. tszéki tanácsos. Szerdahelyi Imre 1849. után főszolgabíró és járásbiró, Porubszky István, Beliczay Ferencz, v. cs. tszéki tanácsos, Komlóssy Antal, v. cs. kir. szolgabiró. Fráter József. Tokody István, cs. k. tszéki iroda-igazgató. Sorbán János, cs. kir. szolgabiró. Fényes Sándor, 1849. után szolgabiró. Orley Dienes. Winkler Lajos, cs. kir. segéd-államügyész. Fényitő . Ingruber Károly, v. cs. kir. állam­­ügyész. Lakatos Alajos, 1849. után tszéki tanácsos. Juricskay Rudolf, 1849. után szolgabiró. Stepanovics Lajos, 1849. után N.-Várad kapitánya. Szervánszky Ferencz. Telekkönyv-igazgató . Lehman János — a töb­biek maradtak. Ezen hivatalnokok az esküt a megyeházánál le­tették. A törvénykezés f. hó 15-kén kezdetik meg. — Belső-Szolnokmegye helyettesített tisztika­rának névsora . Főbirák: Mihály Ferencz, volt cs. kir. járási bírósági segéd. Mánn Gábor, volt cs. kir. járási hivatali segéd és alkotmányos törvénykezési ülnök. Alispánok : Mozsa Ferencz, volt járási alkotmá­nyos szolgabiró: Jüngling Mihály, volt cs. kir. kerületi titkár. Főjegyző: Lemény József, volt alkotmányos me­gyei aljegyző, azelőtt cs. kir közjegyző. 1- ső aljegyző : Szarvadi Pál, volt Deés­ városi alkotmányos aljegyző. 2- dik aljegyző : Gávré Károly, volt megyei al­kotmányos aljegyző. Levéltárnok : Pataki Ferencz, 1848 előtt levél­tárnok s Deés városa alkotmányos jegyzője. Iktató : Barabás Kálmán, volt megyei alkotmá­nyos iktató. Szolgabirák : Brehár Tivadar, v. alkotmányos szolgabirói segéd. Barabás Ferencz, volt községi jegy­ző. Pataki Gyula, volt megyei tiszteletbeli al- és községi jegyző. Pap Albert, volt alkotmányos szolga­birói segéd. Bartos József, volt alkotmányos szolgabi­rói segéd. Pétsi Ádám, volt alkotmányos járási szolga­biró. Pétsi Imre, volt városi tanácsos Deésen. Dadai Elek, volt járási alkotmányos szolgabiró. Csernátoni Soma, alkotmányos szolgabirói segéd. Rátz Kálmán, volt cs. kir. járás­hivatali írnok. Főorvos : Szőts Sámuel, volt kerületi cs. kir. fő­orvos és megyei főorvos. Alorvosok : Tokai Pál, volt járási alorvos. Si­mon Lajos, volt járási alorvos. Csíki Miklós, volt já­rási alorvos. Beregszászi Ferencz, volt járási alorvos. Bába : Román Rózsi, volt megyei bába. Bába: Nagy Istvánná, volt előbb is megyei bába. Törvényszéki bírák : Bartha Dénes, volt cs. kir. kerületi törvényszéki irodai tiszt. Osváth János, okle­veles ügyvéd. Veres László, volt deési rendőrigaz­gató. Vékony Ferencz, okleveles ügyvéd. Csitre János, volt cs. kir. járási hivatalnok. Hosszú Kelemen, volt rectificans comissarius. Geisler Ferencz, volt cs. kir. hivatali tollnok. Frink Fodor, okleveles ügyvéd. Erdősz . Ungvári György, volt cs. kir. catastrá­­lis becsübiztos. Mérnök : Lányi Károly, volt cs. kir. mérnök. Írnokok : Koltay Ferencz, volt előbb is cs. kir. kerületi és megyei írnok. Szathmári Károly, volt előbb is megyei írnok. Galgóczy Antal, volt előbb is megyei írnok. Főügyész : Fodor Antal, volt alkotmányos me­gyei ügyész. Ajtónálló : Sóófalvi Sámuel, régebben és kö­­zelebről is az volt. Hivatali szolgák : Sánta András, volt katona és ezelőtt is hivatali szolga: Sendre János, volt hajdú. Börtönőr : Dálnoki Dániel, volt régebben és közelebbről is börtönör. Hajdúk a börtönnél : Horváth Mihály, Domokos Ferencz. Régebben katona és közelebbről megyei hajdú. Kertész Ádám, Kertész Mihály, volt megyei hajdúk ezelőtt is. — Veszprém­m­egye tisztikara: Méltóságos Jagasics Sándor Veszprém vármegye főispáni helytartója által Veszprém vármegye részére kinevezett tisztikarnak névjegyzéke. 1-ső alispán: Győröcskei Györöcskey György ügyvéd s földbirtokos. 2-ed alispán : Ferenczy János, köz- és váltó-ügyvéd, dispon. cs. k. szolgabiró. Főjegyző: Rikóty Ede ügyvéd s város-törvény­széki tanácsos. 1-ső aljegyző: Kenessei Kenessey Pongrácz alkot, tiszteletbeli aljegyző. 2-ed aljegyző : Tóth Kál­mán jogvégzett közbirtokos. Főügyész : Kotsi Sebestyény Pál köz- és váltó­ügyvéd, volt cs. k. közjegyző. 1-fő alügyész Burghardt Lipót köz- és váltó­ügy­véd, disp. szolgabirói aktual. Főorvos : Röck J­ános, és Makara György orvos­tudor. Lajstromozó: Dittrich János disp. cs. k. megye­hatósági official. Főszámvevő: Udvardy József alkot, megyei al­­számvevő. Alszámvevő: Simon Rudolf disp. cs. k. szolga­birói írnok. Közigazgatási kiadó : Werbőczy József disp. cs. k. megyehatósági írnok. Közigazgatási Írnokok : Helvey Károly, Horváth Sándor, Halas József, Ernest János, Köves Antal, Lovaghi Ignácz. Közbiztonsági­ főhadnagy: Paál Dániel alkot. közbiztonsági főhadnagy. Közbiztonsági alhadnagy: Balogh Dávid alk. al­hadnagy. Várnagy: Keglevits Mátyás alkot. várnagy. Törvényszéki ülnökök: Koroncz László apát s kanonok, pápai Pápay Miklós hit. ügyvéd s disp. cs. k. úrbéri tervszéki tanácsos, Kun József egykor me­gyei alispán, Komáromy Dániel nyug. uradalmi ügy­véd, endrődi Kupritz Sándor, disp. cs. k. megyetörvény­széki tanácsos s ügyvéd, Hamvai Kovács Lajos, alkot. megyetörvényszéki tanácsos s ügyvéd, Tamassa Pál, alk. árvaszéki ülnök s ügyvéd. Törvényszéki iktató: Vrana Lipót disp. cs. k. megyetörvényszéki official. Törvényszéki kiadó : Willax Mihály disp. cs. k. megyetörvényszéki hivataltiszt. Törvényszéki írnok: Szent-Gály Pál, Bánóczy Gábor. Telekkönyvi­ igazgató : Zombath István, alk. te­lekkönyvi igazgató. Telekkönyv-vezető: Paál Dénes, alk. telekkönyv­vezető. Telekkönyvi iktató : Farbinger Alajos, alk. iktató. Telekkönyvi kiadó : Berky Károly, alk. kiadó. Telekkönyvi Írnokok : Somogyi Sándor, alk. ír­nok: Spielmann Tóbiás. Veszprémi járásban: Főszolgabíró : Wil­lax István, köz- és váltóügyvéd, disp. cs. kir. megyei biztos. Esküdtek : Urhegyi Károly, disp. cs. kir. szol­gabirói Írnok: Forster György, volt kerületi jegyző. Alszolgabiró : Felsőbüki Büky Miklós, ügyvéd, disp. cs. kir. törvényszéki segéd. Esküdt : Szeemadám József, disp. cs. kir. szolga­birói írnok. Alszolgabiró : Miklós Károly, ügyvéd, disp. cs. kir. törvényszéki segéd. Esküdt: Lampék Antal, volt palotai községi ta­nácsos. Alszolgabiró : Bossányi József, disp. cs. kir. tör­vényszéki segéd. Esküdt : Cznek Ferencz, volt kerületi jegyző. Járási orvos : Klupák Károly. Útibiztos : Androvits Imre. Pápai járásban: Főszolgabíró: Czerhák Károly, ügyvéd, disp. cs. kir. szolgabirói segéd. Esküdtek : Stettner Pál, ügyvéd, disp. cs. kir. szolgabirói aktuál. Nagy József, volt katastrális hiva­talnok. Alszolgabiró : Lampert Sándor, ügyvéd, disp. cs. kir. megyetörvényszéki hivataltiszt. Esküdt : Téglási Miklós, disp. cs. kir. szolgabi­rói írnok. Alszolgabiró : Csoknyai János, ügyvéd. Esküdt: Szelestey Lajos, alk. tiszteletbeli esküdt. Járási orvos : idősb Burghard Lipót, alk. járási orvos. Utibiztos : Pósa Gábor. Devecseri járásban: Főszolgabíró : Má­­nyoky László, ügyvéd, disp. cs. kir. szolgabirói aktual. Esküdt: Szily Imre. Alszolgabiró: Gelsei Biró István, ügyvéd, alk. esküdt. Esküdt : Németh Ferencz, kerületi gyámi pénz­tárnok. Alszolgabiró : Dénes Benedek. Esküdt: Nagy Imre, birtokos. Járási orvos : Púpos Károly, alk. járási orvos. Tiszt. járási orvos : Schuldheisz Miksa. Utibiztos : Martonfalvay Antal, közbirtokos. Cseszneki járásban : Főszolgabíró : Buda Antal, disp. cs. kir. szolgabirói segéd, ügyvéd. Esküdt: Ferenczy Dávid, disp. cs. kir. szolgabi­rói írnok. Alszolgabiró : Gelsei Biró Sándor, közbirtokos. Esküdt : Németh Imre, disp. cs. kir. szolgabirói írnok. Járási orvos : Baumann József, alk. járási orvos. Utibiztos : Farkas Ferencz. Városi ügyek. — Baja, január 3. Városunknak a leköszönt tisztikar helyébe kinevezett uj tisztikara m. hó 30-án kezdte meg hivatalos működését. Van pedig következőleg alakítva: Főbíró: Nincs. Tanácsnokok: Rezsnyi Iván, egyszersmind h­e­­lyettesített főbíró: Gyurkovics János, Nemes Kár­o­, Simíts Pál. Főkapitány: Göröncsér Ignácz. Alkapitány: Nincs. Főjegyző: Mikossevics Alajos. Aljegyző : Osztoics Simon. Pénztárnok: Nincs. Gyámnok: Nincs. Mindkettő tanácsnoki ranggal és fizetéssel; még egy harmadik tanácsnok is hiányzik. Levéltárnok: Krátzl Mihály. Ellenőr: Czeglédi Mihály. Számvevő: Auer Ferencz. Kiadó: Kopeczky Ferencz. Írnokok: Gruics János, Baics János, Stauder Endre, Borkics Ferencz. Kasznár: Nincs. Átérthetlenek a gondviselés utjai! — Városunk főbirájának néhai Szévics Döme volt felsőbbségileg ki­nevezve, ki azonban m. december 29-én este 5’/* óra­kor több napi betegség után itt Baján meghalt; meg­halt tehát épen egy nappal előbb mint hivatalos műkö­dését megkezdte volna. A boldogult városunk szülöttje és 45 éves g. n. e. vallású volt, nős és két gyermeknek atyja.­­ 1848-ban mint Bácsmegye aljegyzője, 1849 ben mint Baja város főjegyzője, 1851—54 bezárólag mint Baja város polgármestere, ezentúl pedig mint a magyar­becsei járás főnöke működött a közhivatali téren. Az ő fáradhatlan erélyének s ritka ügy­buzgal­mának érdeme különösen az is, hogy Baján ma 8 osz­tályú gymnasium van, melyet polgármestersége idejé­ben főkép az ő tanácsa és vezérlete folytán alapított városunk ritka fényű áldozat készsége. Nyugodjanak békében porai! R. Megyei mérnök : budai Bóday József. Pénztárnok: Szent-Gály László közbirtokos. A jövő perczben kopogtatnak s egy formaruhás ember nyitott a terembe. — Nikodem virslist keresem! — Én vagyok! válaszolt Nikodem bágyadt hangon. — Ő halálosan beteg! szólt közbe az orvos — most is csak addig van fenn, míg ágyát megigazítják. — Holnap reggel 10 órakor a tribunal inquisito­­rium előtt,kell megjelennie ! — Ágyastól talán . . . lábaimon lehetetlen. — Jelenteni fogom! válaszolt a formaruhás s tá­vozott. Nikodemet 10 napig ketten vigasztalák : szerető neje s az orvos, mégis mindig búsult. Tíz nap után az orvos e szavakkal nyitott a szo­bába : Barátom, ön mától fogva veszélyen kívül van, egésséges és felkelhet. Feloldozták! — Kinek köszönjem megmentésemet ? — A köz- és váltó­ ügyvédnek. Lássa édes barátom, ilyen embereknek való a po­litika. Nikodem tökéletesen felépülve, hű Lizijével egy egész napon át számolt és combmárt. Nagy nehezen végre kiszámították, hogy leszámítva az ijedtségeket, ütlegeket, sebeket és nyugtalanságokat, épen ott álla­nak vagyonilag, a­hol ezelőtt huszonöt évvel állottak. — Kellett ez nekünk Nikodem ! ? kérdé Frau Lizi némi szemrehányással. Ilinnétek-e, hogy a virslis egyetlen szót sem vá­laszolt ! ? Csak a XIX. században találhatunk ily jelle­meket. Ő csak készité a virsliket, hát még azok, kik megeszik! ? Válasz az akadémiai palota ügyében. T. szerkesztő úr! Engedje meg, hogy becses lapja 8-ik számában közlött s „az akadémia palotájának ügye“ czimű czikkre némely felvilágosítást adhassak. A czikkíró így szól : „Fő gondunk az, hogy az akadémiai palota ne legyen kísérlet tárgya, s az aka­démia ne fizessen tanpénzt.“ Ezen eredménytől pedig a czikkiró azért fél, mert én életemben még nem épí­tettem ; hogy nem építettem még, ebben a­ czikkirónak igaza van, de épen azért nem fogtam egyedül a mun­kához, hanem léptem társaságba oly két építészszel, Gerster és Frey urakkal, kik már igen sokat építettek, még­pedig az illető építkezők nagy megelégedésére. Ha valaki e tekintetben kétkednék, megkérdezheti az illető háziurakat, és megnézheti a Borsody, Oszwald, Glosz, Fröhlich, jelenleg Mank, Popper-féle házakat, az állami nagy dohánygyárt, a kapucinusok kolostorát és templo­mát Budán(melyet Gerster ur más terve után bevégzett), megnézheti régi emlékünk, a kassai templomnak re­­stauratióját, és megnézheti az egri templomot, mely rö­vid tétele daczára már is gyökeres restauration át­megy, min Gerster és Frey társaim jelenleg működ­nek. Mi Frey urat illeti, Bajának új részét a tűzvész után építette, és pesti működéséről Clark úr adhat ta­núságot, kinek számára Frey társam több híd-részleteit rajzolta, és a budai tunnel homlokzatát tervezte. Én tehát, úgy hiszem, óvatosan választottam; nem válasz­tottam volna társamul akármily híres külföldi építészt, de talán még jeles pozsonyi vagy debreczeni építészt sem, mert a főpontot abban látom, hogy a kivivő építész az individuális helynek, itt Pest­nek, viszonyait teljesen ismerje. Itt tehát az archaeologiai tudomány nem egyedül, hanem a leg­speciálisabb gyakorlattal egyetemben működött. A czikkíró továbbá a felszólalt négy pesti építész­szel mondatja, hogy az akadémiai bizott­mány nem szakértő; az idézett felszólítást is­mételve elolvastam, és ezen állítást sehol sem találtam; találtam ellenben, hogy az akadémiai szakértő bizott­mány mindenütt meg van különböztetve a három tagú bizottságtól; elseje ugyancsak szakértőnek, de másika annak nem ismertetvén el. Az akadémiai szakértő bi­zottmány 9 tagból állott, kik közt a styl megbirálására nézve az első helyet foglalja el főtiszt. Ipolyi Arnold ur, és mellette, mint az archaeologiai bizottmány tagja telt. Kubinyi Féró ur, Hollan és Fest urak, mint mérnö­kök , az ügy leginkább mathematikai oldalának bírála­tára : Hunfalvy Pál ur, mint az akadémia könyv­tárnoka, Szabó ur, mint a természettani bizottmány­nak tagja, Toldy úr mint az akadémia titkára hi­vattak fel, hogy a szakmányukat illető helyiségek el­rendezéséről mondjanak ítéletet; végre Tóth Lőrincz úr a bizottmányban mint az intézet pénztárnoka foglalt helyet. Az akadémia szakértő bizottmányának ezen 9 tagja egyhangúlag magam és társaim tervét ítélte legczélszerűbbnek a felosztás tekinteté­ben; de minden épületben épen a felosztás lévén a l­e­g­gya­korlatibb momentum, nem látom át, miért félhet a czikkí­ó tőlem azért, mert soha nem építettem, holott épen az ügy gyakorlati oldalára nézve magam és tár­saim terve mellett a többi versenyzőről, kik már igen sokat építettek, szó sem volt ? És Kauser, Feszl, Weber, Alexy és Máltás urak azt sajnálták épen, hogy a három tagú bizottság szakértő nem lévén, maga az akadémia elnöke által kinevezett és szakértőnek czímzett bizott­mánynak egyhangúlag kinyilatkoztatott véleményét egyszerűen felvetette." Az akadémiai bizottmány 9 tagjának mindegyike az építészet tudományának kü­lön külön szakát képviselvén, mind a kilenct együtt­véve mindenesetre szakértő ; ellenkezőleg bátorkodom kérdezni: a három tagú bizottságnak melyik egyéne az építészetnek melyik szakát képviseli? Bármennyire tiszteljük is az érintett három úr más téren és mezőn szer­zett érdemeit, mégis ha önmaguktól kérdezik, tartják-e magukat szakértőknek az építészetben? meg vagyok győ­ződve, hogy az igazság legyőzhetlen erejénél fogva nem­mel fognak felelni. És méltán, mert az építészet, kivált ha annak monumental oldaláról van szó, roppant tanul­mányt igényel és ha mezején érdemeket kívánunk sze­rezni, nem igen érhetünk rá más mezőn is dicséretet aratni. Azért suum cuique, a háromtagú bizottságnak tisztelet a politika vagy irodalmi és az akadémia fel­virágoztatása körül szerzett érdeméért, de tisztelet a szakférfiúnak is, ki elméleti és gyakorlati alapon nyugvó indokolt véleményét függetlenül és erélyesen kimondja. A czikkíró tervünkben semmi nemzeti jellemet nem talál; ebben igaza van, mi soha azzal nem dicse­kedtünk, hogy magyar stylt fedeztünk föl, vagy fölfe­dezhetni csak remélünk is, de ily roppant föladatot versenytársaink sem kísértettek megoldani; azonban van tervünkben még­is több eredetiség mint verseny­társ­aink terveiben, mit, ki sokat utazott és sokat lá­tott, elismervén, bizonyíthat, mondván : „ezen épület nem igen emlékeztet más létezőre.“ Hogy ily ítélet mi okon alapszik, azt másutt fejtegettem, itt csak annyit ismétlek, hogy ama korban, melyből palotánk szélje véve van, nagyobbszerű­ polgári épületek még nem emeltettek, s hogy így az akkori vallásos épületek ele­meiből alkotott rajzunk oly kis épületet mutat, minek közvetlen mintája soha és sehol nem létezett. A czikkíró hiszi, miként a nem-szakértő három­tagú bizottmány által az akadémia szakértő bizottmá­nyának véleménye ellenére elfogadott berlini terven csak keveset kellene vagy kellett változtatni, hogy ez a bizottság kívánatainak megfelelhessen, hogy tehát ezen változtatások véghezvitelével hamarább czért ér­hetni, mintha az ingyen versenyre ajánlkozók tervei beváratnak. Ebben is csalatkozik a czikkíró, mert a berlini terv készítője a térrel nem igen gondolván és az akadémiának igen sok helyiségeit mind­három kísérleté­ben a bérházba átvivén, kénytelen régi terveit egészen újra átdolgozni, hacsak az akadémia helyiségeit ma­gába az akadémia házába szorítani nem akarja, hogy a bérház telke eladattassék. Különben is a Du­na magas állása miatt igen korán tavaszszal munká­hoz nem fog hatni; —• a gőzhajózási társaság igen czélszerűen őszszel kezdte meg az építkezést — miből kitetszik, hogy a pesti építészek hazafias ajánlata másféle, mint semmi vagy elutasító feleletre volt méltó, főkép ha a tervezésben meglehetős könnyűséggel járó renaissance stylről van szó, és ha a már most sokkal kisebbszerű munkához a hely­színét tökéletesen ismerő gyakorlati építész egyesitett erővel hozzáfog. Henszlmann Imre: Külföld. V. (Legújabbak szemléje). E perczben a poli­tikai világot különösen gr. Rechbergnek Velenczébe tett utazása foglalkoztatja. Hogy mily ü­gygyel függ az össze, erre nézve különböző versiók keringnek. Egyik szerint Francziaországnak Ferencz király Ró­mából eltávozása iránti mindig sürgősbbé váló kivo­­nata idézte volna elő azt; másik szerint az általános olasz politikával függne egybe, s itt ismét majd opti­­mistikai, majd az ellenkező felfogás igyekszik magát érvényesíteni. A bécsi kőnyomatú Corr. tudni akarja, hogy az austriai-piemonti határon történő csapatfelál­­lításokra vonatkozólag nyilatkozat kikérése forog fen, miből e lap azt következteti, hogy Austria kész di­­plomatiai után kijelenteni, miszerint a határon öszpon­­tosított csapatjait vissza akarja vonni, ha erre Piemont is késznek nyilatkozik. Ez első lépés volna a hadsereg leszállítására, mely a belállapotokra nézve itt is, ott is egyformán üdvös intézkedés lenne. Ez a nevezett lap értesülése és következtetése, de talán említenünk sem kell, hogy az még más oldalról is megerősítést igényel, miszerint hitelre találjon, mert nem minden való­színű is, a­mi kívánatos. Az „A. Alig. Ztg“ levele­zője épen ellenkező esélyek bekövetkezését várja. Peschierából írják neki, miszerint Császár Ő Felsége I. ha­n dikán, a tartott szemle alkalmával a csa­patokhoz beszédet intézett, melyben megelégedését fejezvén ki azok maguktartásával, megjegyzé, misze­rint azon szellemnél fogva, melyet talált, biztonsággal néz a „bekövetkezendő“ harczok elé. Valószínüleg ezen értesítés sem hibátlan. Ő Felsége szavait levelező Napi újdonságok. * A veronai január 2-ai szemléről a „Presse“ következő részletes magántudósítást kapott: Pontban 11 órakor üdvlövések dördültek meg. Császár Ő Felsége a porta naoránál lóra ült, hogy az ötödik hadtest fölött szemlét tartson. Szemle után minden tiszt kilépett a homlok­sor elé, s Ő Felsége következő, csaknem szó sze­­rint így hangzó beszédet tartott : „A ma Elém kivonult sereg engem mind tartására, mind kinézésére nézve töké­letesen kielégített, miért önöknek uraim köszönt­temet nyilvánítom. Tartsák fenn továbbra is osztályaikban e jó szellemet és fegyelmet, mely az én derék hadsere­,­emet mindig lelkesítette; még nehéz küzdelmek várnak re­ánk ; mikor következnek azok be, senki sem tudhatja, k­­.H­itsék el reájok csapataikat, hogy Istennel jól megálljuk v­­okát. Reátok bízom magamat.“ — Midőn a Felsége végzé, Be­nedek előre lovagolt s csaknem szó szerint igy szólt : „Megenged Felséged, hogy a szabályszerű hallgatást meg­töröm, hogy Apostoli Felséged mint Császárunk, Ki­rályunk s legfelsőbb hadi Urunknak, azon érzelmeinket nyilvánítsam, melyek engem és a parancsom alatt álló

Next