Sürgöny, 1863. január (3. évfolyam, 2-25. szám)
1863-01-13 / 9. szám
V TARCZA. Napi újdonságok. * Gr. Batthyány Géza elnök következő hirdetvényt adott ki a győrvidéki gazdegylet részéről : „F. évi január 26-án délelőtti 9 órakor Győrött az olvasóegylet teremében igazgató-választmányi ülés, másnap pedig, azaz 27-én szintén reggeli 9 órakor és ugyanott közgyűlés fog tartatni, melyekre a t. ez. választmányi és egyleti tagok annál bizonyosabban megjelenni keretnek, mert a közgyűlésen a múlt évi számadások fognak megvizsgáltatni, s az ez évi teendők megállapítása mellett több közérdekű és az egylet életét közelről érdeklő indítványok is tárgyalandók lesznek.“ * A szász nemzeti gyűlés január 14 -ére hivatott össze. A köriratban, melyet a szászok ispánja „Sachsenland“ minden kerületeihez intéz, ő méltósága fölemlíti, hogy a szász nemzeti gyűlés az ő elnöklete alatt 1861 deczember 14-dikén kezdette meg üléseit, a tanácskozások a nagy munkálatok bevégeztével 1862 május 22-én fejeztettek be. Azóta némely szomorú viszonyok nyomasztó hatása legyőzetett (a provisorium által). A szász nemzeti gyűlés múlt ülésszakában sikerült tisztába jönni azon állásponttal, melyet a szász nemzet Erdély nagyfejedelemség államjogi és az őszállamházi viszonyaival szemben elfoglalni kész A szász nemzeti gyűlés felirata az országfejedelem által kitüntető elismeréssel fogadtatott. Az uralkodó kegyének még további jeleit adta 1862 september 7- és november 4-ről kelt legmagasb határozatai által, melyeknél fogva a szász föld közigazgatási és igazságszolgáltatási költségei az államkincstár által fedezendők, s szintén az államkincstár költségére megengedtetett , hogy Szebenben egy állandó főtörvényszék állíttassék fel. (E szerint a szász nemzeti gyűlés megszűnik főtörvényszék lenni ?) És igy beteljesüljenek azon kérelmek és óhajok, melyek támogatására a szász nemzeti gyűlés küldöttséget menesztett volt Bécsbe. Eljött az idő, hogy a szász nemzet egyeteme ismét megkezdje tanácskozásait, melyeknek tárgyai közt legelső , élénk hálanyilvánításokkal üdvözölni az oly örvendetes tartalmú császári határozatokat. Továbbá a magas kormány értesülvén, hogy a szász nemzeti gyűlés a közigazgatás és törvénykezés szervezésére nézve máris egy tervet dolgozott ki további tanácskozás tárgyául, a szász nemzeti ispán ar főkormányszéki elnöki irat által felszólíttatott, hogy e kérdések tárgyalását és az indítványozandó nézet felterjesztését siettesse, miután ezen feladatok megoldása a császári kormány érdekében van. Végül a szász nemzeti gyűlés egész tevékenységét igénybe veszi a községi ügy rendezése, mely a municipális alkotmány ma zárkövét képezendi stb. * Fővárosunkban is felkapták azt a hirkacsát, hogy Boszniában és pedig nem csak a novibazari kerületben, de az austriai határszél közelében is pestis szerű járvány tört volna ki az emberek közt, mely mérges kelések által a nyakon és hónalj alatt rögtön halált okoz. Az „Agr. Ztg“ e hír ellenében egészen biztos kulföböl jelenti, hogy az egésségi állapot Török Horvátországban az emberek közt ájakban kielégítő és járványszerű ragadós betegségnek semmi nyoma. Az előforduló betegségek orvosi constatirozás után egyszerűen hagymázos lázra, catarchalis és lobos bántalmakra a nagyoknál, s a kicsinyeknél hurutra szorítkoznak, úgy hogy a halandóság egészen rendes. Némely helyeken az anthrax egyes esetei fordultak elő, mely a lépfenés marha fogyasztásából véve eredetét. * A Csanádi székesegyházi káptalan cz. prépostja főtiszt. Gábriel József, Csanádi olvasó-kanonok , a temesvári takarékpénztár elnöke, f. hó 9-kén életének 70-ik évében hosszas betegség után Temesvárit elhunyt. Béke hamvaira — Zalamegye Strém nevű községében lakó megrögzött tolvajok Marth János és Windisch Antal, kik strémi lakos Kiebas János pinczéjét a szőlőhegyen feltörték és kirabolták, a csendőrök által elfogattak, s a szolgabirói hivatalnak átszolgáltattak. Egy Stájerhonból bemenekült, és hatóságilag köröztetett Pfster Ferencz nevű tolvaj is elfogatott. A gerczei erdőkerülő Führer Győző, ki négy fegyverzett csavargónak menhelyet szolgáltatott, a csendőrök által letartóztattatok s a kaldi szóig, hivatalnak átszolgáltatott. A már régebben üldözött s veszedelmesebb rabló Lippay Pál Mihaldiban Kishanz János lakásán lefegyvereztetvén, ugyancsak a csendőrök által a szakácsi szóig, hivatalnak szolgáltatott át. A csendőrök ezenkívül elkoboztak : 37 törvénytelenül birtokolt fegyvert, elfogtak : 5 csavargót és 19 tolvajt. ** „A magyar alkotmány története“ iskolai kézikönyvül irta Ladányi Gedeon, a debreczeni főiskolában történet - tanár. Megjelentett Debreczenben Telegdi K. L.-nál; mint az intólógos átnézet után megítélhető, tartalma helyes alapokon fekvő rendszeres, és iskola végzettek által is haszonnal olvasható. Araft — ? * Eddig nálunk a legmostohább jutalomban a zeneszerzők részesültek, kik pedig nem kevésbé fontos helyet foglalnak el a magyar művészetben, magyar érzésre hangolva a kebleket, enyhítve és lelkesítve, vigasztalva és buzdítva, mint a magyar zene hatáskörében fekszik. Egyik legelőkelőbb zeneszerzőnk Simonffy Kálmán most nyitott előfizetést válogatott műveire, melyek „Dalvirágok“ czim alatt 40 eredeti magyar zenedarabot tartalmazva, júniusban fognak megjelenni. Itt az alkalom, hogy a magyar zenekedvelő közönség helyre hozza a hibát, mit fentebb kijelöltünk. E vállalat nincs műárus kezében, ki a szerző mellőzésével a hasznot zsebre tenné. Közvetlenül a szerző vállalata az illő, hogy a magyar közönség kedvencz dalszerzőjét tömeges részvétével jutalmazza és buzdítsa a tovább működésre Az egész 40 darabot tartalmazó kötet előfizetési ára 2 ft., úgy hogy egy darab 5 új krba esik Az előfizetési pénzeket mártius közepéig szerző megbízottjához Szalay Alajos h. ügyvéd úrhoz a fehér hajó-utczai 7. sz. alá kéri bérmentve intézteim. * Székely Imrétől Rózsavölgyi műárvánál egy ábránd jelent meg (szerzőnek 7-ik ilynemű műve) ily czim alatt „Te vagy, te vagy barna kis lány.“ Ara e műnek 1 frt austr. értékben. Ha mind megveszik azok, a kik egyegy kis barna kis lányról, néha kettőről is ábrándoznak, jó kelete lesz. * A „Szegedi Hiradó“ szerkesztését Szabados János már tényleg átvette, s a 3 ik szám már vezetése alatt jelent meg. A szerkesztő elmondja ebben irányeszméit, melyeket magának kitűzött, s elősorolja számos fővárosi íróbarátait, kiket feladatában támogatni ígérkeztek. Hogy ez ígéret nem puszta szó , már az említett szám is mutatja, hol egy pár jobbnevű fővárosi író dolgozataival találkozik a közönség. * A „Diogenes“ czímű humoristika szatirikus néplap újra megindult. E lapot nagy jutányossága ajánlja: évnegyedre csak 60 kr. Megjelenik kétszer egy hóban. * A szegedi iparos-legényegylet ügyállása és intézkedéseiről írja az „0.“. Az egylet, folytonos közrészvét és támogatás folytán, két évi éltével és üdvös működésével bebizonyítá életrevalóságát. Az ifjúság az eddiginél nagyobb számban és nagyobb szorgalommal látogatja az egyletet; nemcsak egyéb hasznos és tanúságos előadások, de épen az elnök úr által tartott történelmi fölolvasások és magyarázatok, úgy az ének és zenébeni tanulási vágy nagy mértékben növekedett az üres idejét itt hasznosan töltő iparos ifjúság lelkében. A közelgő iparkiállításra is a tavalyinál jóval nagyobb számmal jelentkeztek az ifjak közöl. A kiállítási pályadíjakhoz a közönség szintén szépen és folyton adakozik. Sőt olyan polgár is volt, aki azt mondá: ha nagyobb díjak tűzettek volna ki, kétszer anynyit is áldozott volna. Az egylet egy tánczvigalmat is rendez, melynek jövedelme ez üdvös intézet vagyonát fogja növelni. *Szegeden a vízvezetés után csakhamar légszeszvilágítást is remélnek. A „Sz. H.“ e reménység alapját így adja elő: Az augsburgi híres Riedinger-féle gépgyár tulajdonosa, ki már eddig majd 25 városban részint kiállított légszeszvilágítást, részint vállalkozott reá, s ki közelebb is Zágráb városát ellátta azzal, a helybeli kiviteli gőzmalom-társulathoz, mint amely az itteni vízvezetést létesíté, azon kérelmet intézte, tudakolná meg a városi hatóságtól, várjon ha ő ide leutaznék, hajlandó lenne-e a városnak légszeszszeli világítása iránt vele 20 évre szerződést kötni ? Továbbá neki 400 □ ölnyi tért építkezési helyül elfogadható föltételek mellett átengedni; végre : mennyi lámpát tart jelenleg a város s ezek világítása mennyibe kerül? Még most csak ennyit tudunk. Ha majd erre vonatkozólag többnek jutunk birtokába, bővebben is szólandunk e tárgyban. * Férfi Karolina, a mi színpadunkról is ismert hegedümüvésznő, ki hegedűjátékával épp úgy bájolt mint szép külsejével, Turinban az operaénekesek sorába lépett , közelebb mint Rosine lépett föl a Sevillai borbélyban ; azonban a zongoraleczke jelenetben azon példaszó szerint „Die Katze lässt das Mausen nicht“ nem dalaival, hanem hegedűjátékával mulattatta Bartolo papát és a közönség Rossini rovására ezt se bánta, sőt itt tapsolt legjobban. * A római cs. k. követ, Bach testvére egy „Sardanapol” czimű daljátékát nyújtotta be a bécsi nagy operához. — Kimutatás a budapesti lánczhid jövedelmének 1862. januártól dec. 31-ig. Áttett összeg az előbbi kimutatásból 1862. január 1-től nov. 30-ig 439,897 ft 91 kr. 1862. dec. 1-től 31-ig 582,600 átkelt gyalog személytől 2 ajkával 11652 ft. Járművektől, mint talicska, taliga, különféle szekér és kocsi, további teher hordó gyalogoktól, kik szinte a kocsiúton járnak, szabadon hajtott vonómarhától stb. 12621 ft 75*/10 kr. 1506 darab szarvasmarhától 87,„ és 9 ujkrval 132 ft 527,„ kr. 3461 darab apró baromtól 31/,„ ujkrval 121 ft 137,» kr. 28,482 akó bor, pálinka, sör s egyéb ilyes a kereskedésben előforduló folyadéktól, akója 7 ujkrval 1913 ft 74 kr. Különféle vámilletéki megtérítésekből 11356 ft. 41 kr., áttett összeg 37,877 ft 5650 kr., összesen 477,775 ft 4771„ kr-Budapesti lánczhid-társaság igazgatósága. — Kimutatása a budapesti alagút vámjövedelmének 1862. évi január 1-től dec. 31-ig Az utolsó összes kimutatás 1862 január 1 től nov. 30-ig 35443 ft 82'/2kr. 1862. dec. 1-től 31-ig 53949 gyalogtól á 2 kr 1078 ft 98 kr. A szekéruton 423 targonczától á 3 /, kr 14 ft 80 V, kr. A szekéruton 4738 egyfogatu kocsitól áll/a kr 260 ft 59 kr A szekéruton 6995 kétfogatu kocsitól á 10'/, kr 734 ft 47'/2 kr. Büntetéspénzekből stb. 31t7kr, tesz 2091 ft 92 krt. Összesen 37535 ft 7470kr. A budapesti alagút igazgatósága. „Elvileg tehát a felajánlott részesség ellen semmi kifogásom nem lehet, vannak azonban másnemű indokaim annak mellőzésére. „Oly vállalat forog szóban, melynek kantelétől két országnak nemzetgazdászati jövője függ. Dj feladattal szemközt minden hazafinak kötelessége oly módon működni, hogy kizárólag a vállalat kedvéért fáradják annak létrehozásában. „Ez utóbbira nézve lényeges feltétel az állambiztosíték megadása. Aki ennek kieszközlésére hatni akar, annak mindenek előtt kötelessége magát azon gyanú ellen biztosítani mintha saját pénzérdekeit hajhászná, — biztosítva kell lennie e tekintetben nemcsak a kormánynyal szemközt, melylyel ez alkalommal kényes politikai és törvényhozási kérdések fognak tárgyaltatni, hanem az országgal szemközt is melynek bizalma a siker kivivására nélkülözhetlen. „Ennélfogva — végre a nemesgróf — kijelentem, miszerint a nyereménybeni részvétet el nem fogadom s cselekvésemnek azon teljes szabadságát óvom meg, melyet a siker mellőzhetlen előfeltételének tekintek. “ A bizottmány ezen közleményt élénk tetszéssel fogadta s egyúttal jegyzőkönyvileg kijelentette, miszerint a bizottmány tagjai egyhangúlag csatlakoznak az elnök úr kinyilatkoztatásához. Ez történt folyó hadikán. Kuranda úr azonban a mai „Ostdeutsche Post“-ban .Koszosan kikel a nagyváradi vaspálya ellen, és az ezen ügyben fáradozó hazafiaknak a többi közt azt veti szemükre, hogy jószágaik vannak az általuk pártolt vonal mentében A fenebbi kinyilatkoztatás fényesen bizonyítja ugyan, miként a kérdéses pálya érdekében működő hazafiak nem is oly haszonlesők , mint a milyeneknek Kuranda úr előtt tűnnek fel. Az „Ostdeutsche Post“ Catója azonban ilyesmire súlyt nem fektethet. Neki fáj , hogy azon vonalon nem az ő jószágai, hanem másokéi terülnek el; ezen fájdalom pedig nemes, jogos, igazságos, s azt gáncsolni nem szabad. A fájdalomnak is megvan a maga méltósága! Egyelőre ki kell térnünk az útjából, mert enyhülni csak akkor foghat, ha Kuranda úr pardubiczi s más „fiatal pályák“ részvényeit „mit Profit“ felcserélhetendő nagyváradiakkal. A katholikus országos alapítványok ügye. Az „Idők Tanújáéban ez Ügyre nézve következő felvilágosítást olvasunk: A „Pesti Hírnök“ közelebb szóba hozta a kath. országos alapítványok Ügyét. Ezen alapok, mint tudva van, a cs. kir. pénzügyi hatóságok kezelése alá lőnek a fennállott rendszer idejében helyezve. A cg. kir. Apostoli Felsége azonban 1860. dec. 16-áról kelt legfelsőbb határozatával elvben kimondani méltóztatott, hogy azok jövőre ismét a m. kir. helytartótanács kezelése alá lesznek bocsátandók; a tettleges visszahelyezést később, vagyis 1861. jun. 8-ról 7311. sz. a. udvari rendelettel, azon időretartván fenn, midőn az ezen alapok ellenében, az állam által teljesített előlegezések fejében támasztott kincstári követelések törlesztve lesznek. Ezen követelések Magyarország területére (a volt Temesi - Bánság és szerb Vajdaság kivételével) 3,268,033 frt 80 krra rúgtak. Ez összeg eddigelé az alapok részéről már teljesen törlesztve van. A fennállott Temesi- Bánság és Szerb-Vajdaság területére nézve az alapoknak az államkincstár irányában tartozása 356,909 frt és 474/u krban van kiszámítva , s miután ezen tartozás törlesztésének módja már kijelöltetett, s ezen kijelölt módhoz a magas pénzügyi minisztérium beegyezését szintén már megadta, várni lehet, hogy ezen törlesztés is legközelebb meg fog történni, miután a megkívántató földtehermentesítési kötelezvények e czélra már szintén készen állanak. Hátra van még csak azon tartozások kiszámítása és letörlesztése , melyek az utóbbi 11 év lefolyása alatt a monarchia központján felhalmoztattak azáltal, mert a kezelés véglegesen innen intéztetvén, előlegezések közvetlenül innen is történtek. Ezen tartozás még nincs liquidálva. Miután azonban semmi esetre sem rúghat 200—250,000 frtnál magasabb öszszegre , remélhető, hogy a liquidálás valamely tetemesebb időt teljességgel nem veend igénybe. Ez előadásból láthatni, hogy az alapoknak a nm. kir. helytartó tanács kezelése alá bocsátásának egyedüli akadályát már csak a központi tartozásnak kiszámitatlan volta képezi, mert az alapokban nem hiányzik a készlet, melylyel ezen tartozás is haladék nélkül ő cs. kir. Apostoli Felségének tartozunk annak hálás elismerésével, hogy a készpénzben adott előlegekért földtehermentesítési kötelezvényeknek névszerinti értékben elfogadását ezen törlesztési operatiónál megtartandó szabályai kijelenteni méltóztatott. Megyei tudósítások. Pestmegyei másod alispán, Szeles Mihály mint a fenyítő törvényszék rendes elnökének a lefolyt 1862-ki évi megyei fenyitő törvény szolgáltatást tárgyazó és annak eredményét kimutató jelentése: Méltóság08 főispáni helytartó nr! Tekintetes tiszti szék! A fenyitő igazságszolgáltatás minden törvényes eljárásoknak legfontosabbika, nem csak azért, mert annak vége célja a társadalmi személy-és vagyonbiztonság fentartása, de azért is, mert emberek tetteiről helyesen ítélni annyival nagyobb feladat, mint azoknak vagyonaikat illető jogokról — mennyivel nemesebb maga az ember a vagyonnál és mennyivel mélyebbek s bonyolódottabbak az ő tetteinek indokai is, azon viszonyokhoz képest, melyek személy és vagy között léteznek. Ennélfogva tagadhatlanul nehezebb a fenyitő törvényszékek feladata is, különösen bonunkban, hol a bűn s büntetés közötti belső viszonyt, azaz, a büntetés mértékét egyes bűnökhöz képest fenyitő Codex hiányában — többnyire csak gyakorlati ész alapon lehet meghatározni. Ebben fekszik nagyobb részt az ok is, mely miatt fenyitő igazságszolgáltatásunk nem gyorsabb — mert bűnügyi biráink, midőn az eléjükbe terjesztett bűnesetekre — néha középkorú szellemű törvények színijeibe ütközést kerülni akarva — a belátásuk szerinti büntetések mértékét alkalmazni iparkodnak, — benső meggyőződésük s lelkiismeretük megnyugtatása végett is kénytelenek minden — bár legcsekélyebbnek látszó — körülmény fürkészésével, s formaságok megtartásával a büntető törvény-szolgáltatás lassú menetét nem gyorsítani. Ezeket előre bocsátva, midőn — mint e megye fenyitő törvényszékének rendes elnöke, a lefolyt egész év alatti fenyitő törvényszolgáltatás eredményét méltóságos főispáni helytartó úr és a tekintetes tiszti szék elé terjeszteni kívánom, okokkal és adatokkal akarom bizonyítani azt, hogy Pest megyének ez idő szerinti fenyítő törvényszéke, a viszonyok nehézségei, s a körülmények rendkivlilisége között is feladatának híven megfelelt, és hogy annak minden tagjai, bírák s tiszti ügyészek öntudatukban találhatják fel azon megnyugvást, mely a kötelesség lelkiismeretes teljesítésének kifolyása. Midőn azonban a fenyító törvényszéki eljárásnak ezen egy évi eredményét számokkal adatolva előadnám, ki kell emelnem azon figyelemre méltó körülményt is, hogy mióta az országbírói értekezlet — magas emberiségi szempontból — a magyar büntető törvényeket és az 1848 év előtti bűnvádi eljárást, mint az osztrák büntető eljárásnál szelidebbet, csekély — de az ügymenetet nem gyorsító módosításokkal visszaállitotta, — mennyiben az 1861-ik évi törvénykezési állapot egy évi tartama nem volt, — az átmeneti jelen rendszer idejében lefolyt ezen 1862-ik év legelső olyan meg nem szakasztott teljes év, melyet megyei fenyitő törvénykezési eljárás tekintetében 1848. előtti szintén egész egy évi eredménnyel egybehasonlítani lehet, és kitüntetni azt, hogy ezen 1862-ik év folyama alatt — eltekintve azon nem csekély nehézségtől, hogy a majdnem 12 évig hatályon kívül volt magyar büntető eljárás visszaállításával s fenyítő törvényszékek némely közegei az osztrák büntető törvények szelleméhez s eljárásához szokva, egy előttük ha tán nem is egészen új, de szokatlan útra téríttettek, melyen haladva szerezhették meg csak azon gyakorlatot, mely a magyar bűnvádi eljárás kizárólagos sajátja, — a jelenlegi fenyitő- törvényszékek a kimutatandó bűnesetek nagyobb számánál fogva is, nehezebb feladatuknak sokkal kevesebb személyzeti erővel kénytelenittettek megfelelni, mint az 1848 ik év előtti fenyitő megyei törvényszékek, melyeknek az akkor még fennállott vérbirósági uradalmak úriszékei előtt tárgyalt bűnügyek osztalékai nem jutottak. Ugyanis: Pestmegyének 1848-ik előtti fenyitő törvényszéke, habár akkor még a törvényszékek állandósításának legelsőbb az 1840 : 22 t. sz. 6 ik §-ban lefektetett eszméje életet nem nyert is, — a dicsően megboldogult József nádor-főispán személyes elnöklete alatt kinevezett küldötség által kidolgozott és az 1819-ik évi november II. közgyűlésen 7337. szám alatt megerősített statútumok alapján gyakorolt rendszerhez képest, — máris némileg az állandósítás eszméje szerint, akként volt alakítva, hogy minden évben megválasztatván az időszaki fenyitőtörvényszékekhez rendes birákat hat, — nyolcz-nyolcz táblabiróból álló — sorozat, a fenyitő törvényszéknek az elnök-alispán s törvényes bizonyságon kívül 48 rendes bírája volt, kikből kitelt az időszaki fenyitőtörvényszékeken a bűnügyekbeni bíráskodás fontosságánál fogva mindenkor szükségelt 7-es bírói szám, az úgynevezett rendkívüli fenyitőtörvényszékek a minden héten egybeült kis gyűlés átalakításával tartatván meg. Az ügyészi tisztség állt két fő-, két rendes al- és négy tiszteletbeli alügyészből, az utóbbiak rendszerint sommás bűnügyek előadásával és perbe fogottak védelmezésével foglalkozván és a Kecskeméten tartatni szokott fenyitótörvényszékeknél segélyükre lévén a város két tiszti ügyésze is. Az ekként alakítva volt pestmegyei főnyitótörvényszék bíráskodása alá tartoztak először: a megyebeli nemes vádlottak, de kiknek számuk — tekintve a megye alsó rendű nemességének nem nagy számát — kevés; s másodszor: oly akkori adózók kik vérjogú uradalmaknak alattvalói nem voltak. Vérhatalommal felruházott uradalom azonban Pestmegye területén két volt, melyeknek uriszékein — mennyiben rendes büntetti statistikai adatok hiányában, némely levéltári adatok összevetéséből közép számmal kinyomozhattam, — évenkint körülbelül 300 vádlottak ítéltettek el s mentettek fel. Pestmegye főnyitótörvényszéke által pedig Pesten és Kecskeméten sommás és rendes utón ítéletet nyert 1847-ik évben, mint az akkori főügy kimutatásból látható, 643 vádlott. Összesen 1003, tehát körülbelül egy ezer vádlott egyén ügye forgott fenn egy év alatt Pestmegye törvényszékein, és az annak területén fenállott úriszékek előtt. A mostani átmeneti rendszer alatt alakított és 1861-ik évi dec. 2-án először öszveült, azonban rendes működését csak a folyó évi jan. havában megkezdett központi fenyitő törvényszék, melyhez a fizetéses 8. ülnök közül előbb csak két — és később felváltva még két fizetéses és 3. tiszteletbeli bíró volt beosztva, s melynél 1 rendes fő-, két czimzetes fő-, 2 rendes 8. tiszteletbeli alügyész egy rendes aljegyzővel működtek közre és hova tartoznak nem csak a kecskeméti fenyitő törvényszéki osztály alá nem eső vala mennyi azon fenyitő Ügyek, melyek 1848-ik évig az akkori pestmegyei központi fenyitő törvényszék elé tartoztak, de azok is, melyek azelőtt a váczi, gödöllői, ó-budai s visegrádi, ráczkevi s tunai úriszékek által intéztettek el; — ezen lefolyt egy esztendei munkásságának eredményét tanúsítja az 1/.alatt mellékelt táblás kimutatás. A kecskeméti törvényszéki osztályét pedig azon megjegyzéssel, hogy amennyiben az csak a folyó évi febr. 15 én lépett hatályba, s az előre beküldött ügy kimutatás csak folyó hó 17 ig terjed, nem egy egész évet, hanem csak 10 hónapot tartalmaz, mutatja az alatti táblázat Mely két kimutatásnak egybefoglalásából fenyitő törvényszékeink szorgalmát tanúsitó azon eredmény tűnik ki, miszerint: 1-erAz 1861-ik évben visszalépett fenyitő törvényszékektől elintézetlenül átlétetett és a" mostani törvényszékek életbe lépte által ezen év végéig szaporodott fenyítő ügyek öszves száma tett 1179-et, ezekből a mai alulírt napig elintéztetett, ide nem értve a kecskeméti törvényszék által a folyó hó 17-e óta elintézetteket is: összesen 824, fenmaradt 355; ezen fenmaradottak között foglaltatnak azonban az 1861-ik év előtt fenállott korszak idejéből hátralékban lévő,számszerint 163 vádügyek is, melyeknek egy része azonban nem büntettek, hanem csak kihágások sorába tartozik. 2or. Hogy törvényszékeink elé ezen egy év alatt összesen 2055 vádlott tartozott. Ezek közül sommás és rendes utón ítéleteket nyertek s kibocsáttattak 1614. Ítélet nélkül maradtak 441 , de ezek közül is 334, szabad lábon s perbe lévén fogva és igy védelem alatt állván, a vizsgálat alatt lévők száma csak 107-et tesz. Mi azonban valóságos hátraléknak, amennyiben a tárgyalások szintén folyamatban vannak, alig mondattatik; amennyiben pedig annak tekintetnek, az egyedül az átalakítással járó körülmények előidézték munkaerő-, de nem szorgalomhiánynak tulajdonítható; — de a min a kalocsai törvényszéknek legközelebb történt megalakításával már tettleg segítve van. Ezen közelebb felállított harmadik törvényszék szükségességét bűnvádi eljárás tekintetében is eléggé tanúsítja különben az 1848 ik év előtti pestmegyei fenyitő törvényszékek és úriszéki bíróságok előtt megfordult vádlottak és a jelenlegi törvényszékeink előtt tárgyaltak száma közötti aránytalanság; egyezer körül lévén, a fentebbi kimutatás szerint, az 1847 dik évi vádlottak száma , még egyszer annyinál is több a mostaniaké. De feltűnőbb s szomorítóbb eredményt tanúsít a fentebbi táblázatokból összeállítható statistikai kimutatása a bűnök szaporodásának és a közerkölcsiség sülyedésének, különösen a személy- és a vagyonbátorság tekintetében, ugyanis : Ezen táblázatok szerint előfordultak: 1 őr. Élet ellen intézett bűnnemek és pedig : a) rablógyilkosság 12, b) szándékos gyikosság és emberölés 58, összesen tehát 70 személy biztonság elleni eset. 2 or. Vagyonbiztonság ellen elkövetet bűneset: a) rablás, utonállás és zsarolás 51, b) házfeltörés, lopás és tulvajság 678, c) orgazdaság 126, d) szándékos gyújtogatás és azzali fenyegetés 23, összesen 778. Nem feladata ugyan e jelentésnek fürkészni számos okait a bűnök ily szaporodásának, azonban az élet- és vagyon-megtámadás e sok esetei, melyek miatt 8 ízben kellett a rögtünítélő bíróságnak összeülnie, s a törvényszékek kénytelenittettek tizenegy halálos ítéletet hozni, s négyet rögtön biróságilag végrehajtatni, — szomoritó jelenségei az erkölcsök romlásának. (Vége köv.) — Hisassa-Gymmnt, 1863. január 7. Megyénk második nyilvános tanácskozmánya a mult évi december elsején tartott nyilvános gyűlés határozata folytán e mai nap tartatott meg. Mely alkalommal a tanácskozmánynak kir. biztos, gróf Dessewffy Károly ur által tett megnyitása után felolvastatott kir. helytartó a nagyméltóságának az e megyei 1862. december elsején tartott nyilvános gyűlésből hozzá intézett köszönetteljes feliratra kelt