Sürgöny, 1863. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1863-02-14 / 36. szám

jogegyenlíséyűek, ha csak a statutik ft­ai fordíttatnak le más nyelvekre is; harmadik tanulság , hogy a szerepek nagyon jól vannak kiosztva, mert íme újra Schnell indítványozza a statuták szabálypontjainak magyarra fordítását, a­mi értékes bizonyítvány a magyar nemzet iránti ro­­konszenv mellett; negyedik (ezúttal végső) Anulság, hogy midőn valaki azt indítványozza , e javaslatokkal nem is kell alkalmatlankodni a kerületeknek,­ ez­által nem ezek jogkörét akarja rövidíteni, csak a tárgyalást akarja siettetni. Az egyetem irányadó elvei nagyon hajlékonyak, de e tulajdonsággal nem párosul az erő; ha a józan értelemnek csak pár szemernyi súlyával teszünk raj­tuk próbát, eltörnek, elporlanak ; nagy szerencse azon­ban, hogy bár e magvakat köpnyd­ségü­knél fogva mesz­­sze elhordja a szél, a képzelt Lazenland határán kivü­l sehol sem fogamzhattak meg még máig, sőt ezutánra is hasonló szerencsét jósolhatunk. Hegyes tudósítások. — Jász­kunság, febr. 7. Az e hó 3-án tartott közgyűlésen a kerületek közügyeire vonatkozólag első alkapitány, Hegedűs Zsigmond által tett elő­terjesztés. (Vége.) A büntető eljárásnak minden művelt államban főczélja a fegyenczek javítása. Büntető eljárásunk mind anyagi, mind alaki ol­dala nagy részben a gyakorlatra van fektetve. A páratlannak elismert magyar codex még szen­tesítésre vár. Be kell várnunk azt. Addig ítéljen a biró, a fenálló gyakorlat s gyér törvényeink szerint. De az ítélet­hozással a biró küldetése megszűnik s kezdődik a közigazgatás feladata, mely egy pillana­­tot sem hagyhat tétlenül, a végrehajtás javító iránybani intézése körül. Fegyházaink tisztaság s biztosság tekintetében a körülményekhez képest kielégítők. De az intézeti rendtartás némileg hézagos. A régi szokást egy merev rend váltotta fel, ezt ismét egy keverék a régi emlékeiből s az újabb hagyomá­nyaiból. Egy újabb országos jegyrendszabály behozata­láig szükséges bizonyos rendszert megállapítani, mert a rendben rejlik a javítás első eleme. Erre nézve fi­gyelmeztetést is nyerünk országos főkormányszékünktől. Készen van a rendtartás tervezete; kívánatos, hogy az alaposan átvizsgáltassék, s megállapíttassék. * • • Méltóságos főkapitány úr, s igen tisztelt közta­­nácskozmány ! Ezekben kisértettem meg rövid voná­sokkal körvonalazni hatósági leghalaszthatlanabb, azon teendőinket, melyeknek megvitatása végett méltósá­god a nyilvános köztanácskozmányt összehívni méltóz­­tatott. Méltóságod kijelölő az ösvényt, mely hatósági életünk jelen korszakában egyedül járdatható. S mi reá lépünk. Közel van az idő, — ezt sugallja hazaszeretetem s felséges urunk s királyunk népeit boldogítani kívánó atyai indulatábani rendületlen hitem, — midőn imádott magyar hazánk önálló alkotmánya, s fejedelmünk nagy birodalmáhozi vonatkozásai, uralkodó és nemzet össze­­ölelkező egyetértésével végkép meg fognak állapíttatni, s szent-István koronájával fején nagy lesz a magyar király és dicső, a nemzet pedig Kárpátoktól Adriáig boldog és megelégedett. Ez bő imája minden igaz honfinak; szóval­ tettel oda működni legelső kötelessége. De addig, míg az állam hajója viharral küzdve révpartot nem ér, nem lehet , nem szabad a hajó né­pének tétlenségbe merülve szemet hunyni a bordák ha­­sadékai, az egyes részek szakadozása felett; inkább mint valaha, minden férfi­kar hivatása körében tevékeny mozgásba hozandó,­­ inkább mint valaha, minden, bár csekélynek látszó fogyatkozás kiigazítandó. Töltsük be tehát mi is, uraim, szerény körünkben hivatásunkat, feleljünk meg rendeltetésünknek. Feladatunk nehéz , de vállalkoznunk könnyű, mert a munka fele ama nemes férfiúé, kit minden jász­­kun e szivélyes hangón üdvözöl. Szeretve tisztelt főkapitányunk. E jeles előadás lelkesedéssel fogadtatván, el­sőben is a közbiztonságra vonatkozó munkálat felol­­vastatott, s az azon módosítással, miszerint a járási csendbiztosok egyike mint főbiztos javított fizetéssel a többiekre felügyelend, a pandúrok száma szaporit­­tatik, hogy a terjedelmes pusztákra is jusson; nehogy T. F. mrként, mig a kirablott pusztai lakos 5—6 mér­­földnyi segélyért jár-kel, addig a gonosztevők nyom nélkül eltűnjenek ; továbbá a közbiztonsági közegek a lovat, s ennek tápszerét természetben kapják ki, el­­nyomorodásuk, vagy szenvedett károkért pótványo­­zásra tarthatnak számot, elfogadtatott. H. L. a pecse­nye-sütő sátrak eltörlését, mivel a gonosz tervek­ ezek­ben koholtatnak, indítványozás e sátrak rendőri fel­ügyelet alá vétetnek. Vitatkozás tárgyává lön továbbá Jászberény vá­ros gazdasági gyűlésének abbeli javaslata, mely sze­­rint a birtokosság vagyonát a községi javaktól kü­lön­­választatni, kezeltetni, s a tanács rendelkezése alól kivétetni kívánja. — E kívánság mellőzendőnek talál­tatott. Azon kérdést illetőleg: községi hivatalnoknak az ügyvédkezés megengedhető-e ? — határoztatott, mi­szerint azoknak az ügyködés hatóságuk körében meg nem engedhető. Vájjon a törvénytudó tanácsnokok a többiekkel egyenlő szavazattal birnak-e? — e kérdésre a vá­lasz : igen. A kerületbeli mindannyi 25 község tanácsa első folyamodása bíróság lévén, valóban nagy feladat, hogy mindenik község a törvénykezésben kellő jártas­sággal bíró egyénekkel ellátva legyen; miért is a pe­res és nem peres ügyekbeni eljárás egyöntetűsége te­kintetéből egy zsinórmértékül szolgálandó munkálat készítésével bizottmány lön megbízva, mely az idő rö­vidsége miatt munkálatát be nem fejezhetvén, az utó­lagosan fog szerintkezés végett a községeknek ki­adatni. A tagosításra vonatkozólag határoztatott, misze­rint, ha a birtokosság 7* *-ed része a tagosítást óhajtja, kívánsága teljesítetik, az azt nem akaró birtokosok na­gyobb része birtoka közös használatában továbbá is megmaradhatván. A börtönrendszer iránti szabályzat kellően ösz­­szeállítva nem lévén, miheztartás végett később fog az illetőkkel közöltetni. A köztanácskozmánynak 2 óra táján vége lévén, a résztvevő tagok a soká nélkülözött testvéries együtt­­lét örömeit kedélyes társalgás közben élvezék, melyek még inkább fokoztattak, midőn este főkapitány úz ő méltósága termét a vendégek számára megnyitván, Palotásy János levéltárnokunk szerzette remek zene és dalművek a művésztársak által játszottak, a szívélyes és kedélyes felköszöntések vidorul hangzottak. Ezek közt kiemelendő H. Zs. mondata: „Lehel kürtje egykor halált okozott és most szeretve tisztelt főkapitányunk e kürtöt megfujván, általa életet leheli“. És hogy örö­münk még nagyobb legyen, az estélyt főkapitányt é­s méltósága is bájoló jelenlétével még fényesebbé va­rázsolá. „Gentles .... „But wonder on, till truth maker allthings plain“. Shakespeare. határain át Oroszország s Orosz-Lengyelország felé leendő ki­­s átvitele megtiltatik. Ezen tilalom ama napon fog ha­tályba lépni, melyen a vám­hivataloknak tudomására jutand. — Fájdalommal jelentjük, hogy közszeretetben álló költőnk L­i­s­z­n­y­a­i Kálmán hosszas betegeskedés után Budán a császárfik­dőben , hol utóljára keresett gyógyse­­gélyt, s hó 13 án éjjel meghalt. Temetése f. hó 15-én menend végbe. A közrészvét, mely a boldogultnak hosszas sinylődése közben annyi vigaszal szolgált, elkisérendi öt örök nyughelyére is. * Azon hit ellenében, hogy a czeglédi erdő­ben 12 emberből álló rablócsapat garázdálkodik, kiknek elfogatására egy század katona küldetett ki, a következő hivatalos felvilágosítás jelent meg : „Mivel e közlemény a békés lakosság kedélyét nyugtalanítható nagyítást tartal­maz, a Pest vármegyében már megszilárdult közbiztonság érdekében hivatalosan kérem a tekintetes szerkesztőséget ama körülménynek odaigazítására, hogy a Pest várme­gyében garázdálkodott Baski, Dönti és Bogár-féle rabló­banda maradványa Bogár Jakab és Kis Pista a vacsi nagy erdőhöz közel fekvő orvosi lakból az üldöző csendőr­ség elől a vacsi nagy erdőbe menekülvén, mivel a csekély számú megyei lovas hadnagyok az erdő bekerítése és meg­kutatására elégségesek nem voltak, a szakadatlan üldözés elől bujdokló nevezett két rabló elfogatása, illetőleg a vacsi nagy erdő megkutatása végett ment egy század gya­logság Vacsra.“ „Mely hivatalos hitelességű tényállásból kitűnik, hogy „12 neki desperált rablóból álló haramia-banda“ Pestvármegyében nem létezik. Kelt Pesten, febr. 11-én 1863. Benyovszky Vincze, első alispán.“ * Kedvesen vettük a jász­óvári hármas premontrei prépostság 1803-ra szolgáló beküldött névtárát. E jeles rend fényes sikerrel folytatja a szeretett haza javára méltóságos és fötisztelendő R­é­p­á­s­s­y József apát, pré­post és praelátus ur szerencsés kormánya alatt azon sok­oldalú üdvös munkásságát, melyet dicső királyaink részé­ről az alapítás alkalmával feladatul nyert. A jászói és leleszi prépostság a legrégibb hiteles helyek közé tartoz­ván, s az oktoberi diplomával alkotmányos jogába vissza­helyeztetvén, az ottani országos levéltárak, mint egyszer­smind hazai történelmünk s diplomatikánk gazdag forrá­sai mellett tizennégy conventualis van felesketve. — A kassai, nagyváradi és rosnyói gymnasiumokban, a jászói­­teológiai intézetben összesen hamincnnyolczan mint ta­nárok működnek, — tizenketten pedig a jeles rendhez tartozó parochiákban lelkipásztorkodnak. — A jeles rend továbbá egykor a bányamivelésben hazánk első útmuta­tói közé tartozván, — e hagyományos téren ma is mun­kálkodik s ezi a bányászatot egyik érdemes tagjának szakértő vezetése alatt. — A hármas prépostságra kiter­jedő rend összes tagjainak száma, az ifjabb clerust is oda számítva, 87-re megy, kik közül a Sz.-István-Társu­lat körében tanúsított hasznos munkásságáról ismeretes hazánkfia Kádas Rudolf kir. tanácsos ur jelenleg a győri kerületben tanulmányi főigazgató. — A névtárban csak egyet nélkülöztünk, azt t. i., hogy a jeles rend által kezelt gymnasiumokban tanuló ifjúság száma ki nem mu­­tattatik. Igénytelen nézetünk szerint kívánatos volna a jövő évi névtárt eme közérdekű adattal is gazdagitni. (P. H.) * Gr. Karácsonyi Guidónak 84.000 ftos ala­pitványa után az 1862. évre befizetett kamatokból a pest­­városi kisdedóvodák és bölcsődék közötti elosztás végett a városi tanácshoz leküldött 850 ft, az intézetek anyagi viszonyainak figyelembe vétele mellett, a nm. m. kir. hely­tartótanács jóváhagyásával következőleg osztatott fel : a terézvárosi irgalmas nők bölcsődéje kap 100 ftot; ugyan­annak óvodája 100 ftot; a belvárosi papnövelde utczában levő óvoda 50 ftot; a terézvárosi egyesületi két óvoda összesen 100 ftot; a józsefvárosi mária-utczai óvoda 100 ftot; a ferenczvárosi óvoda 150 ftot ; végre a kisdedóvó intézeteket Magyarországon terjesztő egylet, mely egy­szersmind egy képzőintézetet és egy külön óvodát tart fenn, 250 ftot; — mely összegek a felvételre jogosítottak által a városi letéthivatalnál felvehetők. — Az iparos legény-egyletek hazánk nagyobb városaiban mindinkább terjednek, mely jelenség eléggé tanúskodik azoknak korszerűsége­ és szükséges voltáról. Közelebb Esztergomban és Győrött vannak alakuló félben ily legény-egyletek, mely utóbbi városban ft. S­i­m­o­r János megyés püspök m mga az egylet költségét magára vállalta. — Erdélyben, Verespatak mellett, a felső- berkesi bányákban nagy mennyiségű jegeczesedett aranyat talál­tak. A kereskedelmi miniszer erről értesittetve, rögtön bő­vebb kutatást rendelt. Eddig 26 font aranyat nyertek, mit most vizsgálnak Bécsben.­­ A magyar gazdasszonyok egyesülete által a n­e­­veltetésre felveendő árvaleányok helyisége felszerelési költségei fedezésére márt. hó 22-én a múzeum nagy teremében hangverseny rendeztetik, melyet a szent szél előmozdításához járul hatáson,kívül érdekessé teend a­­ nyilvánosan mindeddig nem hallott kitűnő műkedvelők,­­ valamint a közelismerést nyert Zellner ur működése, ki is s egyedül ezen hangversenyben résztveendő látogatandja meg újólag fővárosunkat.­­ A kaposvári gymnasiumra ismét több adomány, összesen 1900 frt értékben folyt be. Az adományozók kö­zött van b. Sina Simon 600, gr. Zichy Domokos 250, In­­­key József 200, Inkey Zsigmond 200, Inkey Lajos 200, Kisovits József 200 írttal sat. Az keddig történt adakozá­sok összesen a 17,000 frtot meghaladják. — Gyuláról értesülünk, miszerint ottani megyei főorvos ifj. G­a­­­g­ó­c­z­y Gábor idegsorvadás következté­ben f. hó 11-én meghalt. * Zára városa az innen Eszékre vezető vasútvonal előmunkálatai engedélyéért folyamodott. E vonal 53—57 német mértföldet tesz. * Károlyvár városa b. Sokosevicset, horvát bánt, az innen a tengerig vezető vasút ügyében tanúsított fáradalmaiért, egyhangúlag dísz­polgárnak választó meg. * Az „Erdészeti Lapok“ jelen évfolyamának második füzete is megjelent. Tartalma következő érdekes szaktárgyakról szól: Az országos mező- és erdőgazdasági tanügy érdekében. Útmutatás, miként kell a nemesebb er­dei fanövényeket vetény- és plantaágyakban mesterségesen nevelni, és azokból a szabadba kiültetni. A vén bükkök tüskéi is hajtanak sarjat. Az ákáczmag gyűjtése. Megront­­ja-e a sarjerdő a talajt? * A pesti „izraelita magyar­ egylet“ ismét egy uj jelét adó üdvös tevékenységének. Kiadta az „Első magyar izraelita naptárt és évkönyve második 5622,186­2 évi folyamát. Az évkönyvi részben több fi­gyelemre méltó czikk van, többi közt: „Az egylet törté­nete és czélja“, Mezei Mórtól; „A gyógyászat a héberek­nél és a zsidó orvosok a középkorban“ Rózsay Józseftől,­ „A zsidók nemzeti daláról,“ Steinhard Jakabtól; „Küsten­­baum Rafael és alapítványai“Rosenmeyer Izsáktól; „Adatok a magyarhoni zsidók történetéhez“ Rosenberg Izidortól; „A föld- és kézműipar a régi zsidóknál"­ Rokonstein Lipóttól; „A zsidók harminczéves szabadságharcza“ Deutsch Hen­riktől ; s végül statistikai adatok a csanád-megyei hitköz­ségekről. A tartalmas évkönyv Wodianer nyomdájában ké­szült el, s könyvkereskedésekben mindenütt kapható. * A „Zala Somogyi közlönyében Vasvárról január 30-dikáról kelt következő szomorú levelet olvassuk : Fo­lyó évi január hó közepén éjjel a gersei plébános úr ajta­ján kopogást hall. — kérdi : ki vagy ? Szegény legény ! — Mit akarsz ? Néhány forintra volna szükségünk. — Jer az ablakra, felelé a házi ur, — és kiad neki 5 uj­atot. — Ez nem elég, mondá, mert hárman vagyunk. Kiad ismét néhány forintot, ezzel sem elégedvén meg — kiad még né­hányat, és igy öszvesen 18 ft. Ekkor eltávozott a pénz­­kívánó minden zaj nélkül. E bűnös harmadnapra elfoga­tott, ki is a szomszéd faluból egy volt — jobbágy fia. — Jan. 24-dikén esti 8 órakor a peczeli plébános úrhoz, — Peczel fekszik Szombathelytől 1 és fél órára a Gyöngyös folyó mellett,­­ bemegy 7 erősen felfegyverzett rabló, ott megvacsoráltak, 15 vagy 16 steze bort és fekete kávét elköltvén - vacsora után az említett plébános annak nem csak 120 frtra terjedő pénzét, hanem a tempilomnak épp nála levő 280 frt s a plébánosnak minden ruháját elrabol­ták. Ez nem volt még nekik elég ! — Innen 10 és fél óra­kor elmentek a péczeli és zuggói molnárokhoz, ezeknek is nemcsak minden pénzeket, hanem ágyi- és viselőruháso­­kat is, — többi között egy 160 forintba került ezüst gom­­bos új budát is — magukkal ragadtak. A mi több, az egyik molnár drága lovain­k kocsiján utaztak tovább, a kocsist visszaküldték, a lovak mai napig oda vannak, ám­bár azt ígérték a molnárnak, hogy néhány nap múlva lo­vait visszaküldik. A R­é­v-K­o­m­á­r­o­m és Ú­j S­z­ő­n­y közt f. hó 8-kán vasárnap rakták be a hajóhidat, de nem soká tartott, mert még ugyanaz­nap este 7 óra tájban egy tehervonatú gőzös úgy szemromboló, hogy jó egy hét kell, ha nem több, míg ismét járhatóvá leend. Természetesen a kapi­tány oka mindennek, mert mint ki hihetőleg nem lévén a fedélzeten, csak későn vette észre, hogy a híd be van rakva és a kinyitás jelvényei nem láthatók. Ekkor meg akart fordulni, de már késő volt; azon hidhajó, mely első lökést kapta, egészen szétrongálva elmerült; a gőzös visz­­szafordultában több hajót és a karzatot is megrongálván, egy jégtörő közé fúródott, honnét ismét visszahajtatván a fahidra, dőlve megállapodott, és itt várta be a reggelt. A gőzösnek és rajta levőknek semmi bajuk sem történt. Az okozott kár megvizsgáltatván, mintegy 2000 frtra becsül­tetik. Egy hídhajó 900 forintba kerül. E collisio annál kellemetlenebb volt, mert a környékbelieknek már előbb tudtul adták a hidberakás idejét, és ezek már amúgy is rég nélkülözvén a hetivásárt, nagy számmal jelentek meg és most is hoppon maradtak. A piacz is igen megérzi ezen elszigeteltséget. — így tudósi­­l, levelezőnk. — A budai k. e. főgymnasiumnál bejegyzett magán­tanulóknak első félévi vizsgálata f. é. febr. 26-kán dél­előtt 8 órakor veendi kezdetét. Budán, febr. 13. 1863. Dr. L . 1t­e­r Nándor, igazgató. Városi ügyek. — Szabadka, február hóban. A hírlapok gyak­ran jelentik, miszerint egyik vagy másik királyi város­ban községtanács alakult, és eseménykép említik fel, hogy ezen testületek itt-ott már működésüket meg is kezdték. Míg más királyi városokban többnyire csak most kezdik felfogni, miszerint a községek egyes tagjainak politikai nézete nem képezhet tényezőt a közgazdászat kezelésében, és hogy a községi ügy igen­is összefér a politikai hitvallások valamennyi színezetével; míg te­hát más királyi városokban csak most kezdik ezen tényt új eszmekép számba venni, addig Szabadka vá­rosának józan gondolkozású lakosai egy pillanatig sem kételkedtek abban , hogy a közgazdaság kezelése a politikával nincsen kapcsolatban. Ezt felfogván — Szabadka városának község vagyona egy pillanatig sem volt a kellő ellenőrködés nélkül hagyva, mert a község- tanács a provisorium kezdetén azonnal meg­alakulván, ekkoráig szakadatlanul működött. Az 1861 ik évi választott képviselőknek 40 tagja minden tartózkodás nélkül kész volt a község javára működését folytatni, és hogy a hatvaniak száma — mely 1848 ig létezett — megteljék, még 16 egyén ne­veztetett ki, kik közül 15 már ezelőtt, t. i. 1861-ig köz­ségtanácsos volt A jelenleg működő 70 tanácsi tisztviselők közül 50 az alkotmányos időszak alatt is szolgált, 10 pedig olyan van, ki ezelőtt már hivataloskodott és csak tizen kezdték meg most a provisoriummal tiszti hivatá­sukat. A ISO tagot számláló tanács- és képviselő- testü­letben van tehát 92, ki népválasztás által jutott állo­mására, és csak 48 neveztetett ki a kormány által, kik közül azonban 25 már ezelőtt is hivataloskodott. Ezeket előrebocsátván tekintsük meg rövid váz­latban a tanács és képviselő- testületnek tevékeny­ségét. Mindenekelőtt felemlítjük a hazának nagy ré­szében veszélyezett közbiztonságot, mely városunk te­rületén november hó elején szintén fenyegetővé kez­dett lenni, minthogy 5—8 emberből álló felfegyverke­zett csoportok mutatkoztak és két rablási támadást el is követtek. A tanács azonban a cs. kir. csendőrségnek egyet­értő közreműködésével czélszerűen intézkedett; jelesül felemlítendő, hogy szakadatlanul,egy nappal mint éj­jel a város egész területén őrjáratok léteznek, mely intézkedés a legkedvezőbb eredményt nyújtotta, mert nem csak hogy a közbátorság helyre van állítva, ha­nem a mellett még sikerült hat gonosztevőt befogni, kik — mi eléggé sajnos — az ezelőtti rögtönbirósági szabályoknál fogva megérdemlettt jutalmukban nem részesittethettek. Az 1863-iki előleges költségvetés szerint a vá­rosnak jövedelme 286,343 forint és kiadása 292,902 forintra rúg , — minélfogva tehát 6558 forintnyi hiány mutatkozik, mely azonban a községnek kintlevő 188,000 frtra menő haszonbéri követeléseiből könnyen fedezhető. A kiadások között 50,000 frt új építkezésekre van szánva; megjegyzendő még, hogy nálunk semmine­mű községi pótadó nem létezik, és hogy a városi­ak szenvedő adósságai alig érdemelnek említést. A csekélyebb szerű­ gazdasági ügyek a gazdasá­gi tanácsnok elnöklete alatt, a községtanács kebelé­ből kiküldött bizottmány által, a nyomatékosabb ügyek azonban a képviselői ülésben tárgyaltatnak A gaz­dasági szék 1100 számot és a községtanácsi ülés jegyzőkönyve 467,elintézett ügyet mutat ki. Az ügyészség a helybeli törvényszéknél 430 pernél többet megindított, melyek leginkább haszon­­béri tartozásokból erednek ; a közigazgatási tárgyak száma 6963-ra megy; a városi törvényszék pedig a le­folyt 1863 ik évben 3030 sommás ügyet és 4611 ren­des szó- és írásbeli pert intézett el; bűnügyi per 102 fejeztetett be; a kapitányi hivatalnál tárgyaltatott 2000-re menő közrendészeti ügy. A telekkönyvnél vég­legesen befejezett ügyek száma 3138-ra rúg. Ezekből állván Szabadka város tanácsa teendő­inek rövid vázlata, melyet bővebben ecsetelni hosz­­szadalmas volna, így tehát más , a nyilvánosság figyelmét szintén megérdemlő tárgyakra kívánunk áttérni. Szabadjon tehát a már régóta szőnyegre hozott gazdászati egyletről néhány szót felhoznom­ azon ura­kat, kik ennek alakításához már 1860-ik évben fogtak, emlékeztetni óhajtván, miszerint jelenleg ily egylet lé­tesítése iránt többé nem forognak fenn nehézségek és hogy sem Bácsmegyére, sem Szabadka városára nézve nem nagyon hízelgő, miszerint ez ügyben csak szavakat használtak, de tettleg mit sem vívtak ki. Kis­sé több tevékenység — uraim — bizonyára nem ár­tana az ügynek. A szóba hozott takarék­pénztár biztosítottnak tekinthető, mert a részvények legnagyobb része már alá van írva, és várható, hogy a község is ily közhasz­nú intézetnél jelentékeny aláírással fog részt venni. A kilátásban lévő vasút átalános rokonszenvre talál, mely valóban könnyen felfogható, ha megfontol­ják, hogy Szabadkának sem száráéi, sem vízi útjai nin­csenek, és hogy ennélfogva a közlekedés télen a rop­pant sár­, nyáron pedig a láb mélynyi homok miatt fe­lette nehéz. — Nem csoda tehát, hogy a kilátás, a ci­­vilisátióval érintkezhetni, általános örömet gerjesztett, és ha már múlt évben, midőn az első tivirdai sodrony hozatott, az egész lakosság­ az előhaladás eme jelének rendkívül megörült, képzelhetni, hogy mily lelkesedés­re fog találni a gözkocsinak első megjelenése az ek­koráig háboritlanul a maga épségében maradt homok felületén; vajha ez mielőbb beteljesednék i­s. . . Vidéki levelek. — Polgár, febr. 8. , cs. kir. Apostoli Felsége magas intézménye folytan. Xabolcsmegye főispáni he­lyettese és kormányzója, méltóságos Szabó János úr rendeleténél fogva, tekintetes Ábrányi Anrel he­lyettes alispán úrnak elnöklete alatt a megyei felszó­lamlási bizottmány Nyíregyháza városában összeült, és midőn nagy munkáját sikeresen bevégezte volna, akkoron dadai járási főszolgabíró, tekintetes Dobsa Elek úr a tisztelt megyei bizottmányt családi körébe meghívni és azt mri módon megvendégelni szíveske­dett, mely ünnepély alkalmával a vendégkoszoruból üdvpoharak srü­lettek, legelsőbben is a cs. kir. Apos­toli Felségének szerencsés s boldog uralkodásáért és szeretett királynénk szerencsés felgyógyulásáért, to­vábbá a magas kormányért, méltóságos megyei főis­pánt helyettesünknek becses életéért, és tekintetes Ábrányi Aurél bizottmányi elnök urnak drága éle­téért és az ott jelenlevő felszólamlás­ bizottmányi ta­gokért. Végre a rendithetlen hűségü háziúrért, tekin­tetes Dobsa Elekért és kedves élete párjáért, Hor­váth Mária páratlan angyali jóságu delnőért (ki úgy tűnt fel a tisztelt társaság előtt, mint az erkölcsi mű­veltség és társalgási modor példánya; áldott a haza, melynek Isten ily hölgyeket adott) buzgó érzelemmel őrittettek az Üdvpoharak. Az időjárás a mi környékünkön igen kedvező. Nagy Pál, pesti ügyvéd úr, ki a folyási és szent-mar­­gitai 42 ezer holdnyi területnek képviselője és teljes hatalmú megbízottja, január hó 22-kén széltében szán­­tatott és a legszebb munka történt. A gyepek kizöl­­dültek, a juhok pedig­ széltében legelnek a legelőkön. El ne felejtsünk a farsangi napokról is a közvé­lemény előtt valami ritkát felderíteni. A Polgáron a honoratiorok tánczvigalmat rendeztek, hova az iparo­sok is hivatalosak voltak; minden meghívás daczára is a honoratiorok közül egyik tag az iparosok részéről egy tagot, hogy távozzanak el onn­an, megtámadott, mely ellenszenvnek az lett a következése, hogy a mu­latság vérengzéssel fejeződött be.­­ A tény a törvény­szék elé vitetett és ott fog eldöntetni. A történetek közé sorozható a polgári utolsó farsangi időszak is, miszerint Polgáron az utolsó far­sangi mulatság vasárnapi napon kezdődik és szerdáig folytonosan tart, még­pedig azzal a megjegyzéssel, hogy a köznép osztályokra fel van osztva és minden osztálynak külön-külön mulatóhelye és drága zenéje van, mely mulatságokban a 4 éves gyermektől kezdve egészen a 80 évesig mind folytonosan három napig éj­jel s nappal dorbézol; mely farsangi mulatság három nap alatt körül­belől 1500 értékű forinttól kétezer fo­rintokig rúg (a költség). Nem csoda, hogy a nép an­nyira szegényedik és a korcsmárosok gyarapodnak. Egy polgári háznál két kutya megveszett, me­lyek több kutyákat is megmartak; egyik Farkas Teréz négy éves leánykáját megmarta; a sérelmes gyermek jelenleg orvosi ápolás alatt áll. T­h­u­r­y György. Küiföld, FRANCZIAORSZÁG. A törvényhozó­ tes­tület f. hó 9-ki ülésében, mint már táviratilag említek, — a válaszföliratnak a római kér­désre vonatkozó fejezete tárgy­altatván,— Favre Gyula emelt szót az 5 ellenzéki tag módosítvány­a mel­lett, — s lényegesen igy nyilatkozott: „Mi most is, — mint a múlt évben, — a római megszállás megszűnését kívánjuk, mivel az ellenkezik a nép jogaival, melyet törvénytelen elnyomással sújt.

Next