Sürgöny, 1863. április (3. évfolyam, 74-98. szám)
1863-04-02 / 74. szám
ványok hitelességéről ugyanazon után teljes meggyőződést szerezni, különösen pedig az esetben, ha elsőbbséggel bíró hitelezők eme jogukról az intézet javára lemondanának, a vidéki bizotmányokat vagy ügyvédeket ama körülmény felderítésére felszólítani, ha vájjon eme tételek nincsenek-e fölülkeblezésekkel terhelve ? 32. §. A jogügyi igazgató, ha kezéhez minden adat beérkezett, véleményét előadványi iven terjeszti elő. Ez előadványi iv tárgysorozata a következő: a) a kérvény rövid, lényeges kivonata; b) a csatolványok tartalma ; e) előzetes észrevételek vagy a kérvény vagy a csatolványok kül és belhiányaira nézve; d) indokolt vélemény. 33.§.A befejezett s aláírt előadványi ivet, melyhez a vidéki bizottmányokhoz vagy ügyvédekhez intézett levelek fogalmazványai, valamint az utólag beérkezett adatok és válaszok is hozzácsatolandók, a jogügyi igazgató a kölcsönügyi osztály igazgatójához rövid úton átteszi. 34. §. A kölcsönügyi igazgató, kinek szintén jogában áll a vidéki bizottmányoktól vagy ügynököktől a jószág alkatrészeiről, terjedelméről, értékéről s gazdasági állapotáról részletes tudomást előlegesen szerezni, figyelmét az elővizsgálatban a következőkre irányozza : a) nincs-e hiba a netalán már bekeblezett tételek, s ezek kamatainak kiszámításában ? b) mennyire rúg a jelzálogul lekötendő birtoktól fizetetten adóhátralék ? c) kielégítők-e a becslési adatok, vagy pedig szükségesnek vagy tanácsosnak mutatkozik külön becslés elrendelése ? d) a jelzálogul lekötendő birtok becsértékének azon része, mely az alapszabályok értelmében a kölcsön minőségéhez képest hitelképességgel bír. megfelel-e a kölcsön kért összeg mennyiségének ? e) a netalánt hiányok mint lennének legegyszerűbben s leggyorsabban pótolhatók ? 35. §. Ezen elővizsgálat eredményét a kölcsönügyi igazgató ugyanazon előadványi ivre vezeti, amelyet a jogügyi osztálytól átvett, elsőbben észrevételeit terjesztvén elő azon adatokra nézve, amelyek a jószág becsértékének, s a rajta fekvő terheknek kiszámításánál alapul szolgáltak; azután pedig indokolt véleményt ad arrról, mely összegben véli a) a jószág becsértékét; b) a rajta fekvő s beszámítandó terheket; c) ezekhez képest a kölcsönadandó összeg mennyiségét megállapíthatni ? A mindkét igazgató által ekkér befejezett elővizsgálat összes iratai a titkár által az elnök elé terjesztetnek, ki azokat az ügyrendben megállapított sorozat szoros megtartásával az igazgatósági ülés tárgyalása alá bocsátandja. 36. §. Mind a jogügyi, mind pedig a kölcsönügyi igazgatók, az elővizsgálat folyamában, s a folyó ügyekben a felekhez, vagy a vidéki bizottmányokhoz és megbízottakhoz intézendő levelezéseik kiadványozását s elküldését az alájuk rendelt segédszemélyzet által közvetlenül eszközük. 37. §. Az ügyfolyam gyorsítása tekintetéből oly esetekben, midőn a jogügyi osztály valamely beadvány hiányai miatt a félhez felszólítást vél intézendőnek, az iratokat rövid úton közli a kölcsönügyi igazgatóval, a gazdasági adatokra nézve netalán létező hiányok kijelölése végett, s ha mindkét osztály részéről forognak fenn észrevételek, ezeket a két osztály igazgatói közös, vagy legalább egyszerre elindítandó levélben közlik a folyamodóval, hogy ez a hiányok pótlásáról egyidőben gondoskodhassék. VI. FEJEZET. Tanácskozási rend, jegyzőkönyv. 38. §. A benyújtványok érdemleges tárgyalása az igazgatósági ülésben történik. Az elnök távollétében az alelnök, s ha ez is akadályozva lenne, az elnökség által kijelölendő egyik igazgató viszi az elnökletet. 39.§.A tárgysorozat megállapítása az elnökség jogai közé tartozik, azonban a kölcsönre vonatkozó kérvényeket az ügyrendben meghatározott sorozatban fogja tárgyalás alá bocsátani. 40. §: A kölcsön iránti kérvények érdemleges tárgyalása az előadványi tv előterjesztésével veszi kezdetét. Az előadás befejeztével az elnök egybefoglalja az ügyet, kiemeli a döntő körülményeket, s ezeket megvitatás alá bocsátja. Felderíttetvén az ügy minden oldalról, az elnök a kérdéseket egymásután szavazatra kitűzi. Ha a szavazatra kitűzött kérdések sorozata iránt észrevételek merülnek fel, — mindenekelőtt e kérdés döntendő el. A szavazás befejeztével, az elnök a határozatot a szavazatok többsége szerint kimondja. Szavazategyenlőség esetében az ő szavazata dönt. (Ügyrend 12. §) Azonban kölcsönt adó határozatok jogérvényességéhez a felügyelőbizottmány három tagjának jelenléte, s ezek közül kettőnek beleegyezése szükséges (Alapszab. 25. §.) 41. §. A titkár a határozatokat indokolva, jegyzőkönyvbe vezeti, minden egyes szavazó szavazatával együtt. Azoknak, kik a kimondott határozat ellen szavaztak, jogukban áll eltérő szavazatukat sajátkezűleg az előadványi ivre is rájegyezni. Minden jegyzőkönyv az elnökön és titkáron kívül, egyik igazgató, a vegyes ülések jegyzőkönyve pedig még két felügyelő bizottmányi tag által is aláírandó. A határozatok a jegyzőkönyvben folytonos számokkal jelöltetnek meg, melyek minden naptári év végével újra kezdetnek. 42. §. Az igazgatósági ülés határozata az előadványi évre is rávezettetik. VII. FEJEZET. Az első határozatok közlése. 43. §. A felek a határozatokról írásban értesittetnek , de az indokok velük szabályszerűleg és szükségképen nem közlendők. 44. §. Ha a folyamodó kérelme föltétlenül megtagadtatik, erről az — a beadványok összes csatolmányainak visszaadása mellett — hátiratilag értesíttetik. Ellenben, ha a kérelem teljesítése bizonyos föltételekhez köttetik, vagy némely hiányok pótlásától tétetik függővé, — úgyszintén, ha a kérelem teljesítése elhatároztatott , a beadvány és csatolmányai a levéltárba helyeztetnek, s a féllel a határozat levél alakjában közöltetik. 45. §. Midőn valamely kölcsön a folyamodó részére megállapittatik, a határozat közlése mellett egyszersmind átküldendő neki a kiállítandó és bekeblezendő adóslevél mintája, oly utasítással, miszerint az adóslevelet a kikötött tételszám alatt bekebleztesse, s ennek megtörténtével mind azt, mind pedig egy újabb telekkönyvi kivonatot, mely a korábbi tételeken kívül, az intézet részére eszközlött bekeblezést, s ennek tételszámát is híven kitüntesse, s a mely a közpecséten kívül a telekkönyvi hatóság elnökének aláírásával is ellátandó, 60 nap alatt, másod kérvény kíséretében az intézet elnökségéhez beküldje. E határidő elmulasztása, ha a fél annak kiterjesztését nem kérelmezné, a határozat elévülését vonná maga után. 46. §. Ugyanez eljárás követendő akkor is, midőn valamely kérelem teljesítése bizonyos föltételekhez köttetett. A fél e föltételekről szabatosan tudósítandó, s egyszersmind felszólítandó, hogy 60 nap alatt a kitűzött föltételeknek eleget tegyen, s illetőleg a hiányzó adatokat újabb kérvény mellett küldje be, minthogy e határidő elteltével, hacsak annak meghosszabbításáért nem folyamodnék, az eredeti kérelem föltétlenül megtagadottnak fogna tekintetni. 47. §. Ha valamely, jelzálogul ajánlt birtokra nézve, a kölcsön megállapítása előtt, külön becslés rendeltetik el, egyúttal megállapítandó az összeg is, amelyet a fél a becslés költségeinek fedezetére előlegesen beküldeni tartozik. Ezen összeg beküldésére a folyamodó bizonyos határidő kitűzése mellett, oly megjegyzéssel szólítatik fel, miszerint e határidő elmulasztása a további eljárás teljes megszüntetését eredményezné, mely csak újabb kérvény által lenne ismét megindítható-Ha ellenben a fél a költségeket kellő időben beküldte, a kölcsönügyi igazgató rövid úton határidőt tűz ki a becslés teljesítésére. A becslésről szóló hivatalos jelentés tárgyalásakor a becslés költségei is végleg megállapíttatnak, s a fél által e czélra letett előlegezvényből a netaláni maradék neki visszaszolgáltatik. 48. §. A feltételek fogalmazványát az illető osztály készíti el, s az elnök átvizsgálja. A kiadvány az elnök s a titkár aláírásával látandó el-49. §. Ezen első határozat közlésekor egyúttal felhivatik a folyamodó, másod kérvényében aziránt is nyilatkozni: a) a kamatokat, a törlesztési járadékot és igazgatási költségeket az intézet központi pénztáránál, vagy melyik vidéki takarékpénztárnál óhajtaná koránként befizetni ? b) a kiállítandó értékjegyeket mely után akarja átvenni ? c) ha az értékjegyek átvételét meghatalmazott által kívánja eszközölni: kire ruházta ezen meghatalmazást ? d) a részére kibocsátandó értékjegyeket az intézet pénzügyi osztálya által kívánja e pénzzé tétetni, s vannak-e eziránt különös feltételei ? VIII. FEJEZET. Újabb tárgyalás, másodhatározat. 50. §. A beérkezett adóslevél vagy pótlólag beküldött adatok ugyanazon eljáráson mennek keresztül, mint az eredeti kérvény. Miután az iktatókönyvbe bejegyeztettek, kiadatnak a jogügyi s aztán a kölcsönügyi osztályok igazgatóinak, kik a korábbi előadványi ivbe belevezetik netaláni észrevételeiket, s a titkár által ezeket az elnök elé terjesztik, ki viszont az ügyet az igazgatósági tanács újabb határozata alá bocsátja. 51. §. Oly beadványok, melyek a kijelölt hiányok pótlásával érkeztek be, s mintegy kijavítását képezik az első kérvénynek, az előbbi tárgyalási sorozatba visszalépnek. (Ügyrend 38. §.), 52. §. A másod határozat mind a jegyzőkönyvbe, mind az előadványi ívbe bevezettetvén, három példányban adatik ki. Egyik példányban a fél értesittetik: mikor és mely előleges díjak mellett, s hol veheti át az értékjegyeket ? továbbá: mennyi kamatot, törlesztési járadékot s költségeket, és hol kell koronként fizetnie ? A másik példányban a jogügyi igazgató, mint a kiállítási szakosztály főnöke vesz utasítást: a kiállítandó értékjegyek minőségéről, azok sorozat- és folyószámairól, a kiállítás napjáról, s arról, hogy az értékjegyek névre vagy előmutatóra lesznek-e kiállítandók, végre: melyik igazgató van azok aláírásával megbízva ? E példány a nyilvántartóval is közöltetik oly utasítással, hogy a kiállítandó értékjegyek könyvezését teljesítse. A harmadik példány által elvégre a pénztárnak a féltől behajtandó kiállítási dijak s részletjáradékok felszámittatnak, a rendes fizetési részletek és határidők könyvezés végett közöltetnek, s megneveztetik a fél, kinek a kiállított értékpapírok kiszolgáltatandók, vagy kijelöltetik a hely, ahová azok kiszolgáltatás végett átküldendők. 53. §. A kiállítási díjak egyelőre a következőkben állapíttatnak meg : a) a 100 ftos záloglevelek darabjától 20 krban; b) az 500 ftos záloglevelek darabjától 75 krban; c) az 1000 ftos záloglevelek darabjától 1 ftban; d) a jövedékjegyek minden darabjától, fajuk különbsége nélkül 2 ftban. E dijak mind az eredetileg, mind pedig az átiratás vagy kicserélés folytán kiállítandó érték-jegyekre kiterjednek. IX. FEJEZET. Az érték-papirok jelvényei. 54. §. Az intézet által kibocsátandó érték-papirok jelvényei, amelyek a könyvezés és ellenőrködés közben a bírálat támpontjait képezik, a következők : 1. a papir minősége, 2. a czifrázatok és a nyomdai betűk minősége, 3. a számozat, 4. a pecsét, 5. a névszerinti érték, 6. az aláírások. (Folyt. köv.) TARCZ A. Napi újdonságok. * Egyházi zene. A budai várplébánia-templomban ma és holnap, csütörtökön d. n. 4 órakor Jeremiás próféta siralmai Preindl József által zenére téve és nagypénteken az ..Üdvözítő hét szavak Haydntól fognak előadatni. Húsvétvasárnapjára Váray Ferencz karnagynak nagy miséjét tanulta be az egyházi zene- és énekkar. * Jótékony előadások jövedelmei. A magyar gazdasszonyok egylete által rendezett hangverseny jövedelme 1064 ft volt, a kiadás 260 ft 61 kr., marad tehát a kitűzött czélra : az árva leányok részére tiszta jövedelem 803 ft 29 kr. — A bécsi caroussel az udvari lovardában háromszori előadás után mint hallatszik, 33,000 frtot jövedelmezett a szegény takácsok részére. *A „Hon“ úgy értesül, hogy Budai Júlia assz. Párisba megy, magát választott pályájára lehetőleg kiképezni * Co u qu i Claudina k. a. f. hó 8-kán fog először föllépni nemz, színpadunkon a „Szerelmes ördög“ czímű hallétben, átalános bérszünettel. Kedden Laczkfi, szerdán Couqui, — tehát dráma és balletörvendetesebb auspiciumok közt indul meg az új színházi évben. * A cancan düh Bécsben is elharapódzott. A bécsiek Rigelboche a Callmeyert, aki mint mondják, Swoboda úrral úgy járják e csiklandós tánczot, hogy a Mabille vagy a Jardin d’hiver Veszta-temploma az an der Wien színházhoz képest. Nálunk intézkedések vannak téve, hogy e táncz a különben is fölszabadult kort egy századdal túl ne röppenje. Az illető színházaknak, hol a cancant járják, utasítás fog adatni, minden botrányosabb mozdulatok mellőzésére, úgy hisszük, e rendszabályból a súlyosabb rész a német színházra fog esni, ahol egypár nem csak kétes, de igen is deciditt taglejtést láttunk a „párisi redout“ bemutatása alkalmával. A budaiakat menti az, hogy ők e táncznak csupán jellemző vonásait igyekeztek visszatükrözni. Egyébiránt, ha a kecsek leleplezése a tánczosnőknél szemet szúr, akkor a ballet-szoknyák meghosszabbítása már rég égető szükség ! * A „Zenészeti Lapok “-kal együtt más lapok is sajnálatukat jelentették ki, hogy Bognár Adél kisaszszony, ki minap „Normá“-ban mint Adalgisa oly kétségbevonhatlanul igazolta szép tehetségét az énekművészeire, a színpadtól visszalépni szándékozik. A tény, ha így állana, mindenesetre sajnálatra lenne méltó, mert a fiatal művésznőben, mint annak idejében mondottuk, nemzeti színházunknak s illetőleg daljátékunknak egy reménydús tagja fejlődik. Azonban hitelesen értesültünk, hogy ő a színpadtól egyátalában nem szándékozik végkép visszalépni, sőt a siker első jelei után megkettőztetett szorgalommal képezendi magát az énekben és játékban. Sajnálatraméltó csak az, hogy színházunk körülményei nem engedik állandó szerződtetését, és nem tudjuk, mi indokokból, más kezdőknek jutott azon hely és kedvezmény, mely mint a nemzeti intézet kebelében nőtt és tanulmánya gyümölcseit ennek oltárára áldozott reménydús növendékei joggal őt illette volna. * A dunántúli vinczellér képezde javára rendezett sorsjáték mart. 15-én tartott húzása alkalmával főnyerőszámok és tárgyak : A 25-ik sorozat 24,329-ik száma nyerte az első főnyereményt : egy gőzcséplő gépet. Ugyane sorozat 24,769-ik száma egy amerikai cséplőgépet két dobbal, ugyane sorozat 24,936-ik száma egy bácskai borsajtót. Ugyane sorozat 45,499, 45,526,45,628 számai egyegy gazdasági eszközt. A 26-ik sorozat 25,122, 25,223, 25,247 számai szintén gazdasági eszközöket. Úgy az 54-ik sorozat 53,483, 53,694, 53,928 számai, valamint a 2-ik sorozat 1346, 1624, 1935, 1949, a 3-ik sorozat 2440, 2573, 2599 és 2873-ik számai megannyi gazdasági eszközöket. Ezenkívül volt még 513 darab kisebb nyeremény : díszműáruk, könyvek, kisebb gazdasági s házi eszközök. A nyereménytárgyak i. é. május 10-ig Nagy-Kanizsán Guttmann S. H. urnát vézetnek át, vagy a sorsjegy előmutatása után a nyerők költségén elszállttatnak. Ezentúl minden tárgy az intézet javára marad. * Sajátszerű őrizet. A berni néplap írja : Az utóbbi héten, midőn a fegyenczek munkájukról hazafelé mentek, négynek közülök részeg felvigyázójukat kellett vinni, egy ötödik pedig a puskáját vitte a hátán. * 7 e 11 -en, a luczerni cantonban az árvaház leégett s ez alkalommal 11 egyén lett a lángok martaléka. Egy a házban lakó nő, ki a gyújtás gyanújában áll, podgyászával együtt eltűnt és azóta elő nem került. *Halálitélet. Szánthó Jánost, Schnitz Salamon pesti kereskedő gyilkosát a szegedi városi törvényszék kötél általi halálra ítélte. A periratok a felsőbb hatóságoknak hivatal utján vizsgálat végett fölterjesztettek. * Okmánytár. (Székesfehérmegye czimeres pecsétje s erről szóló okmánya.) S7. István életirója, Hartvik püspök írja, hogy midőn Konrád vévé föl Némethonban a császári hatalom koronáját, felbontva a csendes békét, ellenséges készülettel tört Pannónia határába. Ellene, Sz. István a püspökökkel és nagyokkal tanácskozván, a haza védelmére egész Magyarország fegyvereseit öszvegyüjté. Előbb azonban meggondolva, hogy Krisztus segedelme nélkül mit sem tehetne, kezeit és szivét az égnek emelvén, méltatlan sorsát asszonyának, Isten szűz anyja „Máriának“ ajánlá, s tőle megvigasztaltatván, az ellenség visszatérte után földre borult, hálát adni, s kérte szűz Máriát, venné mind őt, mind országát oltalma s gondviselése alá. Ezt a történetrajzból előrebocsátva mint fáklyafénynél közöljük Sz. Fehérmegye pecsét-okmányát magyar fordításban : „Mi első Ferdinánd, Isten kegyelméből Austria császárja, Magyarország királya stb. adjuk tudtára, kiknek illik, hogy híveink Sz. Fehérmegye főpapjai, bárói, nagyjai, és nemesei, azon alázatos kérelemmel járultak hozzánk, hogy a még dicső emlékezetű I. Leopold Magyarország királyától 1694. oct. 10-én nyert hiteles pecsétjük latin köriratát kegyeskednék magyarra változtatni engedni, s ehez kb. beleegyezésemmel járulni. Mi tehát meggondolva azt, hogy a kormány élére állított fejedelmeknek népeiket nem csak a törvények szerinti engedelmességben, fegyelmi csendben hivatásuk tartani, de kiváltságok, jogok, kedvezményekben is részeltetni, stb. stb. mi tehát megfontolva rendeltetésünket, legmagasb kegygyel méltóztatunk megengedni, hogy Sz. Fehérmegye régi czímerét megújítsa, akként, hogy a régi latin körirat helyett hason értelmű magyar köriratot nyerjen ezen alakban, mint itt következik . A régihez idomított kerek pajzsban : Sz. István, Magyarország első királya, aranyos királyi palástba burkolva, sugaraktól ragyogó fejjel, miként a boldogságos szűz Mária előtt, — ki a magas égi boltiven, felhőkben, sugarak közt, csillogó bibor-köntös és uszályos égszin ruhában ül, isten szülöttjét Jézust tartva jobbjában, — zöld pázsiton térdepel, s feltekintve reá, az előtte biborvánkoson fekvő magyar szent koronát, kbr. pálcza s koronával együtt kezeivel emelve, azokat neki e buzgósággal felajánlani látszik. Ezen jelvények alatt hosszas paizs (mintegy állvány vagy oltárocska) Magyarország czimerét tünteti fel, mutatván, hogy azok hová tartoznak. A paizs arany szélein öv alakban, nagyobb, szétszórt betűkkel e felirat: FEHÉRVÁRMEGYE PECSÉTJE, a mint ezek mind láthatók jeles festészünk ügyes kezéből készült jelen okmányunk fejzeténi festményből. Megengedjük tehát stb., hogy Sz. Fehérmegye e leirt czimeres pecséttel érvénynyel stb. minden okiratai kiadásánál élhessen stb. Kelt 1837. május 26-án. Viosapi b. Malonyai János, Sz. István rend vitéze stb. által kiadva — Ferdinánd m. k. B. Malonyai m. k. Gál Péter m. k.“ (Miután e jelvények értelmét csak is az 1694. oct. 10 ki leopoldi oklevél értelmezhetné, de ez kezünkhöz nem érkezett, úgy hisszük, fentebb hivatkozott Hartvik szavaival a czimer értelmét megvilágosítottuk, de e részben már 1860-ik évben a „N e f e r e j t s“ 49-ik számában e czimen „Fehérmegye czimere“ tetszéssel fogadott magyarázatot adtunk is.) Sár Sz. Miklós h. pecsétje. E fehérmegyei helység két pecséttel van ellátva, egyikén szántóvas és csoroszlya (a földmivelés jelvényei), felül R. M. betűk, melyből következtetik, hogy a falu régebben Rácz Miklós nevet viselt, s rácz telep volt. Másik pecsét 1800-ban készült, ezen körirattal 18* S. A. Sz. M. I. *00; ezt használták 1854-ig. A köriratból az év, 1800, és a név, Sár. Sz. Miklós vehető ki, mert hogy a ráczok után r. katholikusok lakták a falut , ezek rácz Miklósból Sz. Miklóst csináltak, s a falu nevét Sár vizéről, mely folyam mellette megy, Sár Szent Miklósra változtatták. Az e helység ládájában találtatott egy 1769-ik évi X-ber 5-ről kelt eredeti irat, mely a r. kath. mester fizetését határozza meg, s 6 elöljárótól van aláírva; ezen az iraton az első pecsét szerepel. 1770-ben julius 17 én kezdett a község anyakönyvet vezetni, s ebben már Sár Sz. Miklósnak hivatott. (Közli ifj. R. E. 8.) 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19- 20. 21. 22. 23. 24. Városi ügyek. Kimutatása a pestvárosi szegény-ápoldai pénztár bevételei és kiadásainak 1861. november 1-től 1862. October végéig. Bevétel. Valódi bevétel számadási té telek. frt. kr. frt. kr. 1861. October végén maradt készpénzben — — 8526 65/iu 1. 1861. nov. 1-től 1862. October végéig befolyt kamatozó tőkék fejében . — — 17279 38 2. Kamatok fejében befolyt kamatozó tőkék............................................. 8873 11 — — 3. Újabb alapítványokat kamatozó tőkék fejében.....................................................— — 4095 — 4. Hagyományok a) tőkésitendők.......................................................................— — 650 — „ b) elhasználhatók............................................................... 42 85 — — „ c) végrendeletileg meghatározott czélra .... — — 200 — 5. Ajándékok a) tőkésitendők................................................................................—■ — 256 53s/roub) közkiadásokra használhatók............................................. 594 25 — — 6. Színjáték és egyéb művészeti előadásokból........................................................125 — — — 7. Zeneengedélyi díjak fejében........................................................................ 1079 — — — 8. Iparengedélyek kiadása alkalmával befolyt önkénytes ajánlatok . . 18055 17 Vs — — 9. Adakozásokból a) a koldulás megszüntetésére nyitott aláírási iveken . 3607 851/1 — — , „ b) a perselyekben „ „ „ „ .2199 50Vj — — 0. Áldozati fillérek fejében................................................................................. 73 88/j — — 1. Bírságok fejében.......................................................................................... 7019 531/, — — 2. Fizetés mellett az intézetbe fölvett egyénekért.................................... 904 59 — — 3. Munkadijak fejében................................................................................. 1275 92 — — 4. Községi segély gyanánt................................................................................. 5200 — — — 5. Lakbérjövedelmek fejében........................................................................ 360 50 — — 6. Használhatlanná lett anyagok elárverezéséből.................................... 68 — — — 7. Az intézetben elhunyt ápoltak után maradt ingóságok eladásából . 668 7 — — 8. A temetkezési alap bevételei..................................................... . . 474 9/2 — — 9. Vegyes bevételek gyanánt........................................................................ 4 58 — — 10. Rendkívüli bevételek . . ............................................................... 11 28 — — 4. Megtérített pénzek fejében........................................................................ — — — 80 2. Ideiglenes bevételek................................................................................. — — 115 20 3. Törlesztetni rendelt követelések....................................................... — — 20 — 4. Számadási kiegyenlítések........................................................................ — — 76 61 ____________ Bevétel . . 50537 20 31218 59 Egybevéve a bevételeket . . 81455 79 — — Levonva a kiadásokat . . 75726 17 — — Marad 1862. October végén készpénzben......................................................— — 602962 biztos behajtású követelések: Különösen : a) a közalapnál........................................................................— — 17501 — b) szegény intézeti alapítvány.....................................................— — 67634 — c) aggok alapítványa...............................................................— — 74683 — d) Pintér Fülöp alapítvány.....................................................— — 20163 — e) Nőegyleti alapítvány..............................................................— — 15372 — f) Temetkezési alap........................................................................— — 714 — g) Cyriek Kát. alapítványa......................................................— — 5213 92 h) Vellenzon János alapitv.............................................................— — 70 —