Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)
1863-07-15 / 159. szám
Harmadik »Hi folyam, *59. 1863. Gierkeitó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: «*. átok-tere 7. sz. »• földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Budapesten házhos£hordva. Félévre S i 10 kr. negyedávre 4 * 50 . Szerda julius *5. Előfizetési árak austriai értékben. Vidékre, naponkint postán Félévre 10 forint Negyedévre fi * Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY* Julink—decemberi félévi és Julius—September negyedévi folyamára. Előfizetési ár július—decemberig* évre 10 forint, julius—septemberig, évre 5 forint. A „Sürgöny" kiadó hivatala hatik be, hájak pedig csak akkor, ha azokról a hártyás részek a határokon leszedettek és megsemmisíttettek. 5) Olvasztatlan fagygyu és fris hús a határnál föltétlenül vissza fog utasittalni. 6) Az 1. 2. 3. 4. pontban érintett valamennyi tárgyak csupán a meghatározott belépti pontokon át hatolhatnak Poroszország határain keresztül. Az államvaspályán elszállítandó szarvasmarhákra nézve Esztergom, Köbölkút és Érsekújvár, a tiszavidék vaspályán pedig Kétegyháza és Mező Túr tűzetett ki föl- és lerakási állomásokat a keleti marhavész tartama idejére. Ezen, valamint a már ezelt közzétett föl- és lerakatási állomások csak is szarvasmarhákra vonatkoznak és ezentúl megengedtetik, hogy sertések minden vasúti állomáson fel- és lerakathassanak. A Magyarhonban margó keleti marhavésznek kedvezőbb állása folytán a gráczi cs. kir. helytartóság a magyarországi határ felöl elrendelt zárlatot megszüntette és a szarvsmarhákkal s azoktól eredő termékekkel szabad közlekedést helyreállította. HIVATALOS RÉSZ a cs. k. Apostoli Felsége f. évi júl. 9-től kelt legfelsőbb határozatával Kirchner Frigyes Vilmos rendelkezés alatti cs. kir. kerületi törvényszéki elnököt, az erdélyi kir. kormányszék tanácsosává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatóság által Herán János dijnok III. oszt. adószedői járulnokká neveztetett ki. Az oppelni kir. porosz kormány a keleti marhavésznek az austriai cs. kir. áramokban alábbhagyása alkalmából, az eddig fennálló szigorúbb marhaközlekedési rendszabályok helyett az egész ausztriai határszélen következő enyhítőbbeket rendelte el: 1) Semmiféle szarvasmarha, anélkül, hogy a meghatározott belépti állomásokon a 21 napi veszteg időt kiállotta és egészségesnek találtatott volna, be nem hajtathatik. 2) Sertés- és gyapjas állatok a belépti helyeken gondos tisztázásnak és pedig tisztatás, téli időszakban pedig fedett terekben történendő mosatás által vetendők alá. Hasonló tisztításnak alávetendők az illető közigazgatási közegek rendeletére a bajzsárok is. 3) A marhabőrök, csak ha tökéletesen kemények és szárazak; szarvak, csupán ha a homlokcsaptól és minden egyéb hártyás függeléktől mentek ; kidolgozatlan gyapjú és állatszőrök (a serték kizárásával) csak ha zsákokban avagy gomolyokban (Ballen) be vannak csomagolva, vitethetnek Poroszország belsejébe. Nem tökéletesen kemény és kiszárított bőrök, egy szarvak, melyek homlokcsappal vannak ellátva , a határon azonnal visszautasítandók. E visszautasítás még akkor is történik , ha egy bőr vagy szaruszállításban csak néhány nem egészen kemény, vagy tökéletesen ki nem szárított marhabőr , vagy homlokcsappal vagy egyéb hártyás függelékkel ellátott szaru találtatik, és pedig ez esetben a visszautasítás az egész szállítást éri. 4) Olvasztott fagygyu csak hordókban bocsáttat TÁRCZI Jótékony bazaar az eperjesi collegium javára Ausztráliában. A „Hon“ egy érdekes levélre és az eperjesi bizottmánynak ennek következtében tett intézkedésére hívja fel olvasói figyelmét. Robits Kálmán East Melbourneból a következő tervet közli: Mióta Ausztráliában vagyok, mindig kedvencz eszmém volt , hogy lehetne az eperjesi ev. collegiumot az ő 200-ik évre forduló örömünnepére feldíszíteni ? . . . Tervem következő : Szokás itt jótékony czélokra u. n. „Fancy Bazaar“ okat állitni. Urhölgyek bizottmányt alakitanak; kibérelnek czélszerü helyen 10—12 boltot s ezekben mindenféle női művet, házieszközt, hasznos és haszontalan portékát összehalmozva árainak, árvereznek , sőt kiki igénybe vevén ismerős kereskedők hitelét, mindenféle czikkeket kölcsönöz tőlük s kétszeres áron adogálja el. Egybe van ez kéive sorsolással, bementi díjjal, melyek 5 —8 nap alatt szép jövedelmet adtak, így gyűlt be p. o. egy lelenczházra majd 5000 font sterling; egy ócska patkó, mely 5-ször árvereztetett és ajándékoztatok vissza, 70 font sterlinget hajtott be a bizottmánynak. Ezen vállalatoknál azonban a kellő sikert a „jótékony czél biztosítja.“ Az öreg protestáns iskola ügyét ezen eszmével kellene összeköttetésbe hozni. Tervem következő volna. Ezen levelem megérkezése után Eperjesen haladék nélkül egy bizottmányt kellene alakítni, mely felszólítást intézne a városbeli, vidékbeli nőkhöz, leányokhoz, gazdákhoz, iparosokhoz, bányászokhoz, kereskedőkhez, művészekhez és az eperjesi collegium ügyének minden barátaihoz, azon kérelemmel: küldenének termékeikből, vagy műveikből, mihelyt lehet, valamely czikkeket a bizottmánynak, melyekből aztán Melbournban egy bazárt felszerelnénk, árverést tartanánk és oly hasznot húzhatnánk, hogy az eperjesi collegium rég tervezett kiépítése lehetővé válnék. Ezen „bazaar -nak mindenekelőtt „nemzetiesnek“ és „eredeti sajátságának“ kell lennie. Ezalatt azt értem, hogy csupán oly czikkeket tartalmazzon, melyek a magyar föld, magyar ipar, magyar nép sajátságait képviselik. Egy szíjgyártó például ne csináljon angol lószerszámot, hanem magyaros, sallangos szerszámot. Egy díszes fénymákos csizma nem érne annyit mint egy „tót bocskor“, melynek hiányzani nem szabad. Szerintem a bizottmány feladata, felkérni a collegium részére mindazokat, kik egykor ebben tanultak , igyekeznének kiegészítő képet nyújtani hazánk legérdekesebb terményeiről, sajátságairól és minden népviseleteiről a „bazaar“ látogatóinak. Mi mindent óhajtok én ezen bazaarban látni? szolgáljon tájékozásul a következő névsorozat: Legfinomabb egy s két nyiretű gyapjú; közönséges juhnyiró olló; dohánylevelek, vágott dohány, szivar; magyaros dohányzacskók ; egyszerűek, sallangosak, kisebb nagyobbak ; aczél, kova, tapló; kockapipák, magyaros pipaszárakkal, és pedig magyar dohánynyal töltve (melyeket darabonkinta koronás tallérért lehetne eladni); borfélék, kiválólag „tokaji“, miután szándékom egy estélyen látogatóimmal azt megizleltetni, hogy ismeretüket a „tokajira“ is kiterjeszszem ; aztán : slivovicza és borovicska; kivált az elübbeni mindenekfelett kedves lenne a skótoknak ; szép fémpéldányokat; sőt mindazt, mi a bányászatra vonatkozik ; opált köszörületlen, és köszörülten, sat., nemzeti öltönyöket, g.bát, bundát, szűrt stb. de nem ujjasbundát, hanem juhászbandát; bocskort piros csizmát; magyar nyerget fekete bárány bőrrel, kötőfékkel; magyar lószerszámot 2 lóra; és kitűnő debreczeni és újvárosi ostorokat, korbácsokat, suhogókat 4 lóra, a lövegekből (sapkák, kalapok, süvegek stb.) egy egész gyűjteményt; egy kis pénzgyűjteményt; üvegpoharakat, melyek fenekében magyar buszas van; juratus kardot, kalpagot, fokost, ólmost, rezest, ólmosbotot, valaskát; bácskai és alföldi rácz késeket (segedi bicskát, légrádi bicsakot stb.); aztán szép búzát egy böbülnyit; kását, tatárkát,'/-nyit; szép Csöves tengerit, tök és dinnyemagvakat, lent, kendert, fonó rokkát, soproni gyümölcsöt; lekvárt drótozott fazékban ; huszárt, drótos titot, csikóst, kéményseprőt stb. porczellánból; dudát, czimbalmot; albumokat a magyar öltözékről; magyar tájképeket; medve, farkas, szarvas stb. bőrt készítve; vadászszerszámokat stb. A bizottmány feladata lenne, hogy a kellő jellemző tárgyakat a podgyászoláshoz is czélszerűen , a logasa egybe. Ezekhez egy kis tőke igényeltetnék, melyből a nemzeties kép kiegészítéséhez hiányzott tárgyak bevásároltatnának, ha t. i. azokat ajndékul megszerezni nem lehetne, és a szállítási dij Londonig fedeztetnék. Feladata lenne továbbá gondoskodni, hogy az ev. collegium változatos története jól leírva s azt a jelentékeny szerep, melyet ez a protestantismus és szabadság történetében vitt, jól kiemelve legyen. Gondoskodnia kellene, hogy azon jelentékeny üzletekről, melyek iránt itt igen nagy érdekességre számíthatunk, a bányászatról, dohányművelésről, gyapjútermelésről, bortermelésről stb. egy rövid, de velős kivonatban, mely szakértők által íratott, kellő tájékozást nyújthatnánk. Mindezeket angolra fordítva, nem csupán itt értékesíthetnénk ; a közönség pedig általuk meggyőződhetnék, hogy ezen vállalat nem épen pénzhajhászat, sőt magasb viszonyokra célzó törekvés. A bizottmány feladata lenne végre, mihent látni fogja, hogy ezen ügy biztos haladásnak indult, és kellő sikert ígér, nekem, latinul „megbízást“ adni, hogy az itteni protestáns egyházak főnökeit fölkérve, tennék saját ügyeikké Felső-Magyarban ezen ev. collegiuma ügyét, és vennének részt az itt alakítandó bizottmányban stb. Czélszerű volna az itt alakítandó bizottmányi tagok számára a collegium épületét úgy, mint most kinéz és úgy, mint ki fog nézni, midőn fel leend építve, rajzban mellékelve küldeni. Mondanom sem kell, hogy ezen hazaár nem csupán a collegiumnak, hanem a beküldőknek is javára teend. Azon czikkek, melyek a londoni világkiállítás tömkelegében elvesztek , itt figyelmes vizsga alá vétetnek, és inkább fognak méltányoltatni. Sokkal inkább méltányolandja Australia, mint méltányolta Anglia, többek közt a borneműeket s gazdászati terményeket. Szem előtt kell még tartanunk, hogy Victoria tartománya Anglia minden más gyarmatai felett kitűnik, és Angliában a legnagyobb figyelemmel kísértetik. Ha valami czikk itt kitüntetést nyer, kitüntetésre szándíthat Angliában is. A legtekintélyesb kereskedőházaknak fióküzleteik vannak itt, melyek ügynökei havonkint részletes tudósítást küldenek Angliába arról : mivel lehetne czélszerű vállalatot indítni ? Midőn ezek látják, hogy valamely gyártmány vagy termék itt tetezést nyert, azonnal tudatni fogják Londonban , és épen nem csodálnám, ha némely czikk, Ausztrália felé kerülve ismertetnék s honosulna meg Angliában. Ezen szempontból ajánlandó s tekintendő a részvét a beküldőkre nézve, azon megjegyzéssel : mellékeljenek küldeményeikhez árjegyzékeket s czim-iratokat. Kiváló fontosságú, hogy mindazon jegyzékekben, melyek a gazdászatról s juhászatról stb. szólnak, Magyarország gazdászata a gazdászat ipara jelen állása, ezek előnyei s hátrányai megemlittessenek; sőt közgazdászai adatok mellékeltessenek a termőföld keletáráról, termőképességéről, a marhatenyésztésről, vásárokról, a külföldi piaczokra küldött termények áráról s nemzetiségéről; mindezt úgy állítva, össze, hogy el ne ijessze, sőt inkább édesgesse az idegeneket a Magyarhonba telepedésre. R. K. úr ezen terve Eperjesen az ev. coll. iskolai gyűlése alkalmával, a számos egyházi, világi és iskolai tagokból álló közönség előtt felolvastatván, s meggyőződvén , hogy ha ezen ügyet az ev. collegium számos jeles növendékei, megyénk s hazánk lelkes leányai és fiai — sőt a cserekereskedésre számitó iparosok és kereskedők kellőleg felkarolják , az Eperjesen alakulandó bizottmány magát az Ausztráliában alakulandó bizottmánynyal (melynek élén a melbournei prot. egyházak tekintélyei és talán némely előtelő angol urbülgyek államinak) érintkezésbe teendő és szép sikert idézhet elő, nemcsak az ep. ev. collegium, hanem hazánk átalános érdekében, az eperjesi bizottmány megalakult számos tagból. Ezen bizottmány élén Ujházy József, Bánó József, Haszlinszky Frigyes, Kubinyi Albert urak állanak. A bizottmány előleges költségei a coll. pénztárából fognak fedeztetni, melyek visszafizetése s a küldemények Londonig szállítása végett „bizottmányi pénztár“ fog alakíttatni. Ennek alakítását sz Máday Károly superintendens úr 20 frt letevésével azonnal megkezdte. A bizottmány részletes felhívást fog intézni mindazokhoz, kiket ez ügyben megnyerni remél, s el fogja kérni ezen ügy felkarolására s terjesztésére a hazai lapokat. „P. H.“.nek írják, f. hó 20 káig mulat a pöstyéni fürdőben, hol ő excra kérelmi leveleket is elfogad, 20-kán Nyitrába s onnan Trencsinbe utazik s azután még néhány napra ismét Pöstyénbe tér vissza. * A magyarországi szilkőlködők javára jövő hó 18-kán rendezendő prateri népünnep jövedelméhez Bécs ben előleges adományaikkal járultak : b. Rotschild Anselm 1000, b. Sina Simon 1000, b. Sina János 500, Wodianer Móricz lovag 500, Todesco fiai 400, Königswarter lovag 300, Epstein L. 400, Hönigstein és társa 300, Weikersheim és társa 200, Zinner Adalbert 200, Schey Frigyes lovag 200, összesen 5000 forinttal. Ezt örömmel jegyezzük fel azok számára is, akik még mindig oly mereven állanak a testvériség oltára körül. * Hamburgi kiállítás. A versenyszántás a sievekingi mezőkön f. bő 10 kén számos néző jelenlétében ment végbe. A győztes 700 tallér jutalmat kapott. A győzelem nem volt könnyű, és a német iparosok angol ellenfeleiktől nem csekély tiszteletet vívtak ki. A nagy lóverseny 11- kére van hirdetve. A bejelentett 52 ló közt van Coventry lord híres „Emblem“-je is, aki a vadászversenyben fog résztvenni, és a steeple chaseben az egész szárazföldön párját keresi. Gr. Henekel Giles the First lovát jelentette be. A nézőhely 500 üléssel megnagyobbittatott, oly nagy részvét nyilatkozik a verseny iránt. Az előkelőbb vendégek közt a mecklenburgi nagyherczeg, a kóburg gothai herczeg, a lippe-delmoldi herczeg váratnak. Az angol királynő megjelenését is lehetségesnek tartják, ő felsége a közelebbi napokban a Koburg melletti kastélyba váratik, és így lehetséges, hogy incognitó Hamburgba is elrándul. * A budapesti kir. orvosegylet 1. hó 4-dikén Kovács Sebestyén Endre tudor úr elnöklete alatt tartott r. ülésében határozva jön, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók legközelebbi pesti nagygyűlése idejében a bp. orvosegylet szintén fog tartani egy rendkívüli ülést, mely alkalmat nyújtson a vidéki tagoknak székfoglaló értekezéseik megtartására, s illetőleg az orvosi ügyek rendezésére. Ugyanezen ülésen dr. Marikovszky, Gömör megye főorvosa, a Csíz helységben fölfedezett iblany- és halványsó-tartalmú ásványforrás vegybontását jelenté be, és ajánlá az egylet figyelmébe. — Az egylet, mielőtt f. évi rendes ülésszakát berekesztené, legközelebb még egy ülést tartana, melyben a pályamunkák bírálata fog véglegesen tárgyaltatni. * Legfelsőbb rendeletre — mint említők — a bécsi arsenal előcsarnoka a kitűnőbb osztrák hadvezérek szobraival díszesíttetik. Minden középoszlop körül négy, a lépcső két talapzatánál pedig két szobor állíttatik fel a következő rendben : I. Babenberg Lipót, Auersperg Hermandy, Schwarzenberg Adolf, Bocquot, Zrínyi, Jasomirgott Henrik, II. Babenberg Lipót, II. Frigyes, Habsburg Lipót, Aldringen, Werth János, Spork, Gallas, Dampierre Tilly, Pappenheim, Lipót Vilmos főherczeg, Klievenher Traun, Browne, Drann, Wurmser, Elerfalt, Krng, Koburg, Schwarzenberg Károly. A második sorban: Habsburg Rudolf, I. Albrecht, I. Miksa, V. Károly, III. Ferdinand, Freundsberg, Salm, Roggendorf, Schwendi, Montecuculi, Lothringen Károly, Starhemberg Rüdiger, Baden Lajos, Szavoyai Eugén, Veterani, Starhemberg Gisidó, NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, júl. 12. L. Az „Ostdeutsche Postának egy pesti levelezője ismét nekiront a magyar törvénykezésnek. Fájdalommal tudjuk, hogy ez sok sajnos körülménynél fogva nem olyan, amilyennek a kormány óhajtaná; de az is bizonyos, hogy nem olyan, amilyennek bizonyos bécsi lapok ismeretes okokból festik. Tiszteljük a sajtónak bírálati jogát és a főkanczellár úr nem egyszer bizonyította be, hogy ahol a lapok részleges hiányt fedeznek fel,ott segíteni siet, amennyire ez csak tehetségében áll. De akármilyen legyen is az igazságszolgáltatás hazánkban, bizonyosan korántsem oly rész, mint azon igazság, melyet neki szolgáltatnak bizonyos kollegáink. Részletesen nem válaszolhatunk az „Ostdeutsche Post“ pesti levelezőjének, azt azonban tudjuk, hogy a váltóadósok börtönét illető kérdés el van intézve, valamint azt is, hogy a rendelvények, melyek a váltóperre és a bukottak elleni eljárásra nézve a kancellária részéről kibocsáttattak, a hazai kereskedelem köreiben megelégedéssel találkoztak. Hogy különben is van okunk az „Ostdeutserie Post“ pesti levelezőjének vádjait legalább is gyanúsaknak találni, a következő tény bizonyítja : Azt mondja a levelező úr, hogy a pestvárosi törvényszéknek még tavairól van tizezer számra rugó hátraléka, s hogy az ez évi beadványokhoz még hozzá sem fogott. Előttünk fekszik a hazai törvénykezésnek múlt évi hivatalos kimutatása. Az 1862-dik év első felében a pestvárosi törvényszéknek volt hátraléka 1861-ből : 276 szám. A beadványok száma ezen félévben tett 28,110-et. Ezek közül elintéztetett 26,135 sz., maradt tehát 2250 darab. A beadványok közt volt 3364 polgári per s ezek közül elintéztetett 2904. A 460. számra rugó e rovatbeli hátralék az imént említett általános hátralék öszegében benn van foglalva. A második félévet megkezdették a 2250 számra menő hátralékkal. Újabb beadvány volt 35,067. Elintéztetett 34,307, maradt tehát hátralék az 1862. évről 3008 szám. Ezen félévben polgári per volt, az első félévi e rovatu hátralékot beletudva, 2004. szám, melyek közül 524 bele van számítva a hátralékok összegébe. E hiteles adatokból két következményt lehet megállapítani: az első az, hogy az 1862 dik évből nem maradt 10,000, mint az „Ostdeutsche Post“ levelezője mondja, hanem csak 3000 hátralék; a második pedig az, hogy, hacsak a városi törvényszék január elsejétől fogva nem szünetelt, miu tán az „Ostdeutsche Post“ sem fog állítani, akkor puhta lehetetlenségnek tűnik fel, hogy a kérdéses törvényszék hátralékait eddig fel nem dolgozta és az új beadványokhoz még, nem foghatott légyen. Lesz tán később alkalmunk a levelező adatait bővebben is megvizsgálni, egyelőre beérjük azon megjegyzéssel, hogy aki ily túlzásokkal s igaztalanságokkal lép a nyilvánosság terére, annak lehet sok mindenféle czélja, de hogy a közügynek használjon, az bizonyosan nem szándéka. A nagyvár.i kolozsvár-brassói vasútvonalat vizsgálók disz-ebédje Brassóban. Pavels, Le Galluis, Ürményi József, Z.Jghy Edmund gr., Hollán Ernő, Manger Károly és Herz urak a nagyvárad kolozsvár-brassói vasútvonalat vizsgáló útjukban f. hó 9-kén reggel érkeztek meg Brassóba, s már egy nappal előbb történtek intézkedések Ünnepélyes fogadtatásuk iránt. Délben nagy diszebéd adatott tiszteletükre az „arany naphoz“ czimzett fogadóban. Jelen volt a községtanács több tagja s néhány előkelő helybeli kereskedő és iparos, Háromszékből pedig Kálnoky Dénes gr. és Nemes Ábrahám Hidvégről. Az ebéd folytán süríten váltották fel egymást a felköszöntések. Legelőször Nemes Ábrahám emelt poharat, s franczia nyelven szép áldomás köszöntéssel üdvözlé Pawels urat mint az Erdélyre nézve életkérdéssé vált vasút teremtőjét. Pawes, ki kellemes modorával s külsejével igen kedvező benyomást tön a jelenvoltakra, viszonzásai a tervbe vett vasut által eszközlendő országos jólétre ürité poharát. — Dr. Otroban Zichy grófot élteté, mint a ki minden személyes érdek nélkül kezdettől fogva, csupán a közjóra való tekintetből oly buzgóan felkarolá ezen vonal érdekét, s az idáig tett nagy út fáradalmainak is kitette magát. Zichy gróf kiemelvén, hogy mennyire meggyőződtek ezen körút alkalmával arról, miszerint a vasútvonal nemcsak leheséges, de a nagy czélhoz képest aránylag kevés áldozattal kivihető, annak sikeres és gyors létesülésére üritő poharát. Manger Károly a m. gazd. egyesület kitűnő érdemeit magasztald, ide sorozván a szóban lévő vasútvonal érdekében tett sikeres lépéseit, s poharát a nevezett egyesület elöljárói s jelenlévő képviselőinek egészségére ülnte. Később a Bischoffsheim és Hirsch bankárház egészségéért emelt poharat, mely nélkül nem lehetett volna az országos horderejű vállalathoz hozzá fogni. Ez alkalommal egyhangúlag elhatároztatott a nevezett urakat táviratilag tudósítani az egybegyült társaság hálás megemlékezéséről.—Ürményi némi politikai czélzásokkal fűszerezett beszédében nem isiheré el a gazda egyesületre Manger Károly által ruházott érdemeket, minthogy az saját érdekei előmozdításában is működött, midőn a nagyváradkolozsvár brassói vonal létrehozását előmozdítani iparkodott s a testvr szász nemzetre emelt poharat. Fabrieius főbíró, Brassó városnak s az egész országnak a vasútvonalhoz kötött óhajtását s reményeit tolmácsolván Pavels urat élteté. — Greissing orator Le Gallais főmérnök érdemeit magasztald. — Kánoky Dénes gr. (ki, mint Ürményi is, magyarul szónokolt) Maager K. érdemeit emelte ki. — Maager Ferencz arra figyelmezteté a társaságot, hogy Beke , a cs. k. központi tengerészeti hatóság aleinöke védelmezi hathatósan legelőször ezen vonal tervezetét a megtámadások ellen, kimutatván annak világkereskedelmi fontosságát, s ötét éltette. — Wächter városi jegyző azt kivánta: vajha minden kérdésben oly egyetértők volnának Erdély népei, mint e vasat kérdésben, s Kálnoky Dénes gr. és Nemes Ábrahám urak egészségéért ivott, ha netalán nem mindenben járnak is egy ösvényen Brassóval; harmadizben mondott áldomásával pedig Baritz György igazgatót magasztalá ki nemcsak nemzete ügyében szerzett annyi érdemet, mint senki más, hanem a kérdéses vasút ügyében ily szép sikerrel járt kl Bukarestben,— Göttnyomdász ■ Hollán Ernőre, az erdélyi vasút lelkes harczosára , — Hollán Brassóra emelt poharat, mely minden más városnál több erélyt fejtett ki a vasút ügyében. Végre Zichy gr. élteté a Bécsben betegen fekvő Tordallagi grófot, ki az előmunkálatokkal foglalkozott bizottmány erélyes elnöke volt. A lakmározás esti hat óráig tartott. — Másnap Bukarestbe utaztak el a ven.»pont«londákok. * Gr. Pálffy Mór kir. helytartó ur ő eiija, mint a