Sürgöny, 1863. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1863-11-01 / 250. szám

azon körülménynek tulajdoníthatom, hogy előadó nr figyelmét elkei ölte, miszerint ezen összeállításban (YHL rovat) az a vidéki szokásnak megfelelőleg, az inségi terület szántóföldjéből %„ rész, vagyis 279,524 hold naint ngar íelszámittatott s az általános jövedelemből az erre eső részlel levooatott. Azon második kifogást illetőleg, hogy a legelők és mezók jövedelmei előadva nem volnának, azt bá­torkodom megjegyezni, hogy miként már fölebb emli- tém, a legelők s mezők már máj. hóban egészen kiégtek, az egész tavaszi jővedelem tehát csak azon szomorn eredményből állott, hogy a barom összes létszámának tizedrésze el hallott. Egynéhány őszi eBÖ idézett ngyau elő September havában némi sovány ojtenyészetet, de eltekintve attól, hogy azt már az angnstnsban készített Összeállításba fölvenni lehetetlen volt, ezen őszi tenyészet már igen későn jött; mert a marhák részben már elhallottak, részben pedig más vidékekre hajtattak, s a gazda barmait — két hóra terjedő legel teiés végett, minthogy kiteleltetni módjában ngy sem állott volna — vissza nem hajtathatta, melynek a más tájékokon! kiteleltetés tekintetében eszkózlótt szerző­dési kötelezettségek is akadályul szolgáltak volna. Előadó nrnak az Ínség állapotát kimutató hivata­los összeállítás irányábani harmadik és legtöbb kifo­gása abban áll, hogy az aszály-snjtotta vidéke- keni aratás ez idei jövedelme állítólag fölöttébb cse­kélyre tétetett, mely tétel ellen azon jelenség harczol, hogy mégis a gabona-árak alig szálltak fölebb a ta­vasaknál , bogy Austria a folyó évben is jelenté­keny mennyiségű gabonát ad el küllőidre s hogy az év első felében kevesebb szállíttatott be a bi­rodalomba mint tavaly, tehát miután az idén a bi­rodalom más részében is csak középszerű termés mn tatható fel, a gabnábani elegendő készlet, az árak csök­kenése onnan niagy arai ható, hogy Magyarország mag táraiban valóság szerint kedve óbben mutatkozik az idei aratás eredménye annál, mint azt a magyar kir. üdv. kanczellária ebbeli kimutatásai felhozzák. Eltekintve attól, hogy az égési birodalomból fo­lyó évi jnnius végéig külföldre kivitt gabnamennyisé- géröl fölmutatott adatokkal ellentétben a múlt évi ki vitel mennyisége nincs ntegeml ive, azon harmadik ki fogásra azt bátorkodom megjegyezni, hogy épen nem állíttatott az mintha a birodalom vagy csak Magyar- országnak is díszes szükségletét az idei termés nem fedezné, sőt inkább bizonyos, hogy az idén is tetemes gabna fog a kivitelre fönnmaradni; ez azonban nem zárja ki azt, bogy m mely vidékeken valósággal ínség uralkodik. Ha például egy egész vidéket a leggazda gabb terméssel áld meg az ég s csak egy község szén ved kivételt, melynek vetéseit tisztára elverte a jég, bi íonyára senki sem fogja állítani, bngy az egész vidék szükséglete a vidék termése által födözve nem lenne ; de azt si-m fogja senki tagadni, begy az egy jég- verte község valój iban szükséget lát. Az Ínség ezer □ ménfőidnél valamivel nagyobb területre szorítkozik, Magyarország többi része pedig még 4u00 □ mirtfö dnél többre terjed. A gabona- ár k mostam állasa sem a termés fokaiban, banem más okok­ban keresendő. Ez évben Magyarország nagy résién, kiváltkép p dig Erdélyors ágban áldott, vagy legalább az őszi termés tekintetében jövedelmező aratás vala. Mint rendesen aratás után történni szokott, ügy ktllönö Ben az alföldi tosz. termés alkalmától, melyből a ga­bona-árak gyors felszökését lehetett volna várni, akü- röskörül lekvö városok piaczai hirtelen luláalmovtat tak «ladni való gabonával. Kz és n>ég az ínség állal illeted z azdaknak nagy pénztelensége, mely nemen gedie, bogy ezek bevásárlá-okat teg enek, minden esetre gátolta azt egyidöre, hogy a gabona- árak fel- szállianak, annyival is inkább, mivel a magán üzéiek sem igen mozogtak, észrevéve, bogy az ínségesek sor­sáról a kormány maga gondoskodik s így a magán- üzérkedésre nem nagy tér áll nyitva. Azt sem akarja senki tagadni, miszerint a koráb­bi évekből, ba nem is az Ínséges vidékeken, de más­felé gabnakészietek találhatók val&uak, a minthogy tuláliattak is. — S mindezen tényezők, s é| en nem azon Aliitól g kevésbbé kedvezőtlen termési eredmé­nyek valának azok, melyek a gabona- árak pillanatnyi megállapodását előidézték. Egyébiránt legjobban fog­ják majd e gabona- árak még a legközelebbi tavaszig igazolni, hogy mennyiben lesz itt bebizonyítható a coa- donatió, mely a tudomány és a gyakorlati tapasztalat minden elveivel ellentétben áll. Az idei jövedelem a hi­vatalos Összeállilá8bau épen nem csekélyre, sőt inkább a legnagyobbra van téve, minthogy az abban felhozod részletek is csak azáltal voltak elérhetők, hogy a kő- zépszámitásuál azon egyes telkekre is tekintet volt, melyek az elveted magnál többet hoztak. Nem azon árny a alok élesek, melyeket a magyar királyi nov. kanczellária az ínség állapotának festésé nél használt, hanem azon fénysugarak szerintem azok, melyekkel előadó or élt az ügy valódi mibenlétének kedvezőbb színben előtüntetésére; azért sajnálattal kell kinyilatkoz'atnom, hogy előadó nr azon indítványá­val, miszerint ai inség fedezésére kívánt szükséglét mennyisége 50% tel leszállittassí k, egyet nem érthe­tek, banem inkább azt vagyok kénytelen kijelenteni, miszerint e szükségletből nemcsak hogy egyethn egy perczentet sem lebet lealkndni, de igen félek, bogy a legközelebbi tavasz valószínűleg szomorú bizonyítékát fogja hozni számunkra annak, miszerint a hivatalosan kinyomozott adatok inkább fölötte kicsiny, mint ma- gasb számításon alapulnak. Áttétek most előadó nr abbeli nézeteinek köze­lebbi megvilágítására, hogy az általa is szükségesnek elismert segély mi utón- módon eszközöltessék. Előadó árjelentésének ez oldalról mutatkozó gyön­géi a hely ismeretek hiányából itt különösen menthetők. Azon intézkedésekre nézve, melyek az ország­nak Ínséggel nagyobb, valamint kisebb mértékben meglátogatott részeiben a szenvedő polgártársak segé­lyezése végett már tétettek, azon nj felvilágosítással szolgálhatok, miszerint minden megyében tulajdon in- ségbizottságok működnek, melyek pénz s gahonabeli segedelmek g> üjtésével vagy más módon foglalkoznak. Ez nton eddigclé körülbelül 150,000 forint és 30,000 mrrŐ gabona folyt be. Ez azonban az ínség nagysága hoz igen parányi enyhítést nynjihat, és több már alig is várható, ha megfontoljnk, hogy az országban egy- átalán nincs bőség, hogy tavai sokat szenvedett a rend­kívüli vizáradások s marhavész által, az idén pedig a nagy szárazság következtében még eddig soha nem nintaikozott mérvben volt gyakori a tűzvész, minek folytán a kö> y öradominy ok gyűjtése a legközelebb lekvö be'yi bajok által vétetik igénybe. Ebhez járni még, bogy a tuiajdonképtni ínséges területen kívül, az oda kiküldött királyi biztosnak fögnjaub jelentése sze­rint, még bét megyében, ha nem is általánosan, de még­is részbtn rósz termés volt, ninek következtében az illetőmegyék természetesen mindenekelőtt saját ináé gesetken kényte enitv k segíteni. A magánadakozástól tehát 81 c részbeni legjobb akarat mellett sem lebet je lentékeny sigélyzést várni A nagy földbirtokot a karezell 'ria is kivette szá mitásaiban az ínséges vidékek területéből s pedig '/s részszel. Megengedve azonban, hogy ezeD cr.im alatt miként előadó nr véli, a területnek Vt részét lehet leszá mitani, mégis marad még mindig négy millió bold te rület, mely b i r t o k még sem marad egyedül, mint előadó nr véli, abirtoktalanokra s parasztokra. Sőt inkább azt matatják ki a hivatalos adatok, hogy a kis, azaz a 100 holdon aluli birtokra csak körülbelül 1 millió hold esik, 3 millió bold pedig a középbirtoka gazdák kezeiben van, a kikről egyébiránt kétölb bő­vebben szólandók. Előadó nr továbbá azon meggyőződésből indul ki, bogy Magyarországon a Csak kézi munkájuk után élő birtoktalanok osztálya nem számos, s hogy tehát ez esetben nem oly munkás népség forog szóban, mely baleset áltat kenyéradó foglalkozái-ától fősz atott meg, htoem oly számos főldmivelő osz.tályról van szó, me lyet földje a háza lakhelyéhez köt, s melynek nincs módjában az nj aratásig megélhetni, — ily népségen pedig bözmnubák elrendelése által segíteni akarni, előadó nr nem mondhatja szerencsés gondolatnak. Ezen fölfogás teljesen alaptalan s csak onnan eredhet, hogy előadó nr a helyi viszonyokat legkevés hó sem ismeri; természetes, bogy a 1 öveik« ztetések sem állhatnak finn, melyeket előadó nr fölállításai ból vau. Az Alföldnek szóban forgó vidékein a többnyire nagy förjidelnilt földbirtokok sok kének munkájára szorulnak A Cselédségen kívül tehát napszámosok a zsellérek igen na y számban telepednek meg. kiknek niucs semmi földbirtokok, de a kik a nagy földbirto­kokat lésziot bérért, részint a termés feléért mivel k. A nagy mezővárosok,mint Makó, Csongrád.Szen- des h S z a r va s, úgyszintén Szeged városa nép­ségének fele ilynemű birtoknélküli főldmivelő proletá­rokból áll. Ide tartoznak továbbá az ezer meg ezer gyarmatosok s dobánykertészek, az osztrák nemzeti bank b az állam terjedelmes jószágain, kik csak né­hány bbld földnek bérbe-vételéből s dohánytermelés bői élnek, oly csapás által ptdig, mint a jelenlegi, tel jesen gyámoltalanokká válnak. Arányban a i agy földbirtokokhoz ezen mnnkeerö még nem elégséges agyán, de az illető népBég magában véve, különösen azoü kis birl okosok kai együtt, kikről el adó is szól,igen jelentékeny szánin — Dem munkás népség ngyan, mint valami iparos városban, de mégis föídmivclöi proleta­riátus, melynek szántára már politikai okokból is vala­mi keresetről gondoskodni kell, ba nem akarjuk, hogy éhen halljon, — bogy ingyen eltartsuk, vagy pedig, bogy a közbátorságot veszélyeztesse; mert e népség azon helyzetben, melybe az országos csapás által ju­tott, a magáéból egy pár hétig sem bú elélni. A magán kereset az általános rósz viszonyok közepette igen cse­kély, az ipar semmi, a rendes közmunkák igen csekély keresetre nyújtanak alkalmat, minthogy e vidékeken az ntakat nem pénzért, banem a közmunka által épí­tik. Egyébiránt a kanczellária számvetésébe betndatott a remélhető magánkereset is. Ha nagyon hideg a tél és sok hó esik, bizonyos ideiglenes munkákat meg kell ngyan szüntetni, de ily szigora telek ritkák az alvidéken s a Tisza szabályozá­sán többnyire egész télen át dolgoznak. Különben pe­dig nem is a télről, hanem az őszi havakról van szó, melyekben ezen néposztálynak alkalmat kell adni, bogy a dologtalan hónapokra egy pár garast megtakaríthas­son; második rendben pedig a tavaszi hónapokról, me­lyekben köztapasztalás szerint a készletek már teljesen felbaszná tatlak s az inség a legborzasztóbb szokott lenni. A földmivelésnél a kézimunka csak május havá­ban kezdődik, eddig pedig a pórembernek s nyomorgó családjának semmi keresete sincs. Már most is azok száma, kik könyörögve kérnek munkát, túlhaladja a 3i0.0C.0 et. Számítsunk ezeknek Btáz száz munkanapot 40 krjával s már kikerül a 12 millió forint. Hasztalannl kerestem az előttem fekvő jelentésben, hogy előadó mit javasol ezen sok ezer nyomorgóra nézve, merthogy az általa fölajánlott 1,750,000 ft koránt sem elégséges azoknak némi keresetet nynjtani, világos. Mindenesetre a legszerencsétlenebb gondolat az egész jelentésben előadó azon véleménye, miszerint ezen Ínségeseken nem kell közmunkák által segíteni. Ha pétiig megdöntbetlenül áll meggyőződésünk, bogy mindenekelőtt közmunkákról s pedig elégséges mérvbeD kell gondoskodni, akkor annak meghatáro­zása, mely közmunkák mnL tkoznak a legczélszerüb- beknek, véleményem szerint inkább az ország korma nyát s átalában a végrehajtó hatalmat illeti, s a biro­dalmi tanácsot nőm foglalkodtathatja. Mindamellett szükségesnek találom ez irányban is az előadó nrnak némely teljesen alaptalan állításait megczáfolui, neve­zetesen pedig Bzon véleményét visszantasiU ni, mintha a magyar udvari kanczellária oda törekednék, hogy ez alkalommal egyes Dagyobb magánvállalatoknak ked­vezzen. Azok, kiknek munkát szerezni akarunk, többnyire házukhoz s vagyonkájukhoz vannak kötve s nem lehet őket távol vidékekre munkára hajtani Kell tehát, bogy a mennyire csak lehetséges, a hozzájok közel eső vidé­kekén nyittassanak meg Bzámnkra a kereset forrásai. Az államépitméDyek , a mennyire szükségesek vagy csak óbajtandók is, a szemünk előtt tartandó czélra nem elégségesek, oly közmunkákat pedig , melyek szükségtelenek , igen rósz gazdálkodásnak tartom előidézni. A kormánynak tehát csak megelégedésé- re szolgálhatott, hogy oly vidékeken, hol közmun­kákat előidézni alig tndna, nagyobb magánvállalatok­kal találkozott, melyeknek képviselői készeknek nyi­latkoztak a mnnkakeresö Ínségesek'ek foglalatossá­got adni. Minthogy azonban az illető társulatok ezen szándékok teljesítésében kénytelenek volnának bizo­nyos időszakban nagyobb összegeket kiadni, mint ele vo megállapítottal!, szükséges s méltányos, bogy e részben támogatást nyerjenek s pedig oly módon, hogy a kormány előleget ad nekik, melyet később kamatos tói visszafi/.eteDduek. Azon gyanm , miszerint a kor­mány az alkalmat arra akarja felhasználni, hogy ma gáuiársnlaioknak subventiókat, vagy olcsó tőkéket látszon kezére, egész hatáiozottsággai vissza kell uta­sítanom s e tekintetben minden bővebb fejtegetést fe­leslegesnek tartok. Az egész előny, melyet az illető társulatok nyírnek, abban áll, bogy munkáikat vala­mivel gyorsabban végzik, mint tervezték. A mi névszerint a pest losooczi pályát illeti, ezen vállalat legfelsőbb helyen megnyerte az engedélyezést s bizonyosan nem történt elbamarkodáB, mintán az ide­vágó törvény mioden megállapítása tekintetbe véte tett. A vaspálya, mely Felsö-Magyarország ipargazdag vidékeit az ország fővárosával kötendi össze, Dem az inség alkalmából szülét« tt vállalat, s létrejött volna mindenesetre. E pályát csak azon okból ve te a kor­mány a fennforgó czélra nézve tekiDtelbc, meit Pesttől építtetik fellelé s igy igen alkalmas arra, bogy az ín­ségesek egy részének keresetet nyújtson, mintán az ín­séges területnek épen egyik legsúlyosabb állapotban lévő töredékét, t. i. Hevesmegyét s a Jászkerületet érinti, bol az állam költségén közmunkákat előidézni nem lehet. De e pálya azon esetben is megérdemelné a kormány támogatását, ba még fölebb épittetuék, mert ekkor alk lom Dyilna Felső Magyar« rszágnak azon szegény s mnnkakeresö népségét foglalkodtatDÍ, melyről ba nem előbb, de bizonyosan tavaszszal majd gondoskodnia kell a kormánynak. Mondja ngyan előadó nr, hogy Felső-Magyarország ezen különben szegény vidékeinek az idén igen gazdag termésük volt; a gaz­dag termés ezen országrészben azonban csak abban áll, bogy termett annyi burgonya és zab, mennyi meg- kivántatik, hogy a szegény népség télen át ében ne haljon; feltéve egyúttal, hogy ezen népségnek nyáron át alkalma volt az Alföldön dolgozni s néhány mérő gabonára szert tenni, mi az idén nem történt s ennek káros következményei tavaszszal mindenesetre érez­hetővé válandDak. A kormány tehát — mint mondom — csak örö­mest fogadhatá a losonczi pályát segélyzési tervezeté­be. Egyébiránt az 1 milliónyi előleg biztosítva lesz a társulatnak azon nagy kőszén-bányái által, melyeket a kormány részrebajlatlannl meg is vizsgáltatott. A köl­csön öt száztóli kamatra fog adatni, s az elsőbbségi kö­telezvények jövedelméből mihamarább visszafizettetni. Ez esetben tehát sem ajándékról, sem tőkeveszélyezte­tésről nem lehet szólni. Az alföldi vasút, melyet 760,000 ftnyi előleggel kelle azon helyzetbe hozni, hogy földmunkáit azonnal megkezdhesse, régóta forró óhaját képezi az Alföldnek s Bánságnak. E pálya az ínséges területnek legnagyobb részén húzódik el, hogy annak idejében Erdélyt 8 Ma­gyarországot Fiúméval összeköttetésbe bozza. Igaz, bogy az illető pályatársulat még nincs aDnab remién megalakítva, de másrészt igaz az is, bogy az éhező mnnkakeresö nép alig várhatott volna addig, míg a szükséges formaságoknak elég tétetett. Egyébiránt a befejezett előmunkálatok e pályának keresztülvihctő- ségét kétségtelennek tüntetik fel s az Ö Felségének legkegyelmesebb engedélyezése folytán már megkez­dett munkák a kormány-közegek felvigyázása n ellen­őrködése mellett folynak. Itt sem lehet tehát szó ked­vezményről; a pólya segélyzése nem czél, banem esz­köz, eszköz arra nézve, hogy az ínségeseknek egy kis keresetet nynjtsnnk. A mi végtére a tiszaszabályozási társulatokat illeti, ngy látszik, ezeknek viszonyait sem ismeri elő­adó nr közelebbről. Nem oly magán társulatok ezek, mint előadó ur hiszi, banem az 1856 ik évi September 11-kén kelt legfelsőbb patens alapján az árferület ér- dekeltjeiből képzett oly consortmmok, melyeket a kor­mány által vezényelt nagyszerű tiszaszabályozási mun­káknál a gátépületek keresztülvitele illeti Ugyancsak e czélra a szóban forgó társulatok a kormány köz­benjárásánál fogva már nyertek kölcsönt az osztrák nemzeti bank részéről, de a mely kölcsön a szükséges rnuokák eszközlésére nem elégséges. Itt is azon szán­dék vezérli a kurmányt, hogy a mint egyrészt az Ínsé­geseket segélyzi, másrészt egy közhaszna országos, nem pedig magánvállalatot mozdítson elő. A« előlegek továbbá teljes biztosítást nyernek az illető lelkek által s a visszafizetési összegeb, miként ez a bankkölcsönnel is töiténik, : z adóval együtt fog­nak a társulatoktól beszedetni. Mondja előadó nr, Logy ezen társulatok a szükséges tőkéket magán-nton is megkaphatnák, az országos kamatláb szerint; de ezen állítását bizonyosan megczáfolja mindenki, ki pénzvi- szocyainkat ismeri. Hogy mily szabad verseny az, melynek kárára történnék ezen társulatok támogatása, miként előadó nr állítja, azt kitalálni nem bírom, ba csak előadó nr ezen tételével az uzsorát nem érti. A dolog ezen rövid kifejtése után egyébiránt sza­badjon bioneui,bogy minden elfogulatlant azon meggyő­ződésre vezettem, miszerint, ba nagyszáma munkást kell foglalkoztatni , az államra nézve minden esetre előny ösb és gazdaságosába ez előlegek által,melyeket viszanyer, sem mintha szükség!« len álladalmi építkezé­sekre fordított (emCnteleu kiadások, vagy a munka­képesek közt munkával nem járó alamizsnák kiosztá­sa által történik. A ministen törvényjavaslat III. ezikkében a), c), d), ej, tetük alatt kitett 2—11 és 1 millió összegek el­len hasonlóul föllép előadó ur és pedig a c) pontra vonatkozólag azon indokolással, bogy a mennyiben az őszi vetést a meglévő igásbaraiokkal el lehetett végez­ni^ tavaszi vetést ugyanazon erővel annál könnyebben lehet majd teljesíteni s azért e czélra épen nem szük­séges az állam részéről 2 milliót szentelni. Azt hiszem, miszerint epontból inkább azt lehetne megérteni,bogy mi­után takarmány hiányában igavonó barmát a gazda se­gedelem nélkül nem fogja tudni kitöltetni, azon ba­romnak, melylyeí azt őszi vetés nagy Ugygyel-bajjal, valahogy bevégeztetett, tavaszra negyedrésze sem lesz többé meg ; minélfogva vájjon a tavaszi vetés mi­képen fog teljesittetni ? minden esetre kérdés marad. Hogy a d) pont alatt a 11 milliónyi összeg minden határozott rendeltetés né kill tétetett volna be a tör­vényjavaslatba, csak tévedésből állittathatik, mert ezen összeg, mint erről előadó nr rövid nton már fölvilágo­sítva tőn, kölcsönre vaD szánva, miről egyébiránt még leend ezé. Ezúttal csak a segedelmezésekre szánt, de TÁRCZi Nap! njdonsáffob. * Mint a „'Wiener Abendpost“ értesül, ő cs. kir. Apostoli Felsége már oct. 29 kén kelt határozatával el­rendelni méltóztatott, bogy az ngyane bó 2ü-kán Lem- bergben meggyilkolt országos törvényszéki tanácsos K u- c x yn s k i Lipót lovag özvegyének legmagasb kegyelem­ből ezer forint özvegyi tartás és két hátramaradott gyermekének nevelésire egyenkint ICO ft évi segélypénz adományoztassék. Az özvegy e legmagasb kegyről azon- nsl távirat utján értesittetett. * Ferdinánd Császár Ö Felsége a jelenlegi inség enybitéeére Magyarorazágb&n 15,000, és Mária Anns Császárné Ö Felsége ugyané czélra 5000 forintot kegyes kedtek a magyar királyi udvari kanczell&r kezeihez jut­tatni. * A budai népszínházban oct. 27-kén végbement műkedvelő előadás a szükölködok javára mintegy 140 irtot eredményezett ; ez összeghez külön adományképen gr. P á I f f y Móricznő ő exoja 10 — és Bay Sándor ta- nácsos ur 4 írttal járultak. Néhai B o r s o d y Endre nevére Írott két darab pesti takarékpénztári részvény tegnap 1863. évi October bő 31 dikén az. kir. Pestváros törvényszéke által köiár verés utján eladatván, mindkettőt a megboldogultnak öz­vegye mint legtöbbet ígérő vásárló meg. Az egy ik rész­vény 1160 ft, a másik 1170 forinton kelt el. Megjegyez­tük, bogy az árverés alkalmával a tárgyalási teremben igen számos venni szándékozó jelent meg. — St. F. Az 1859. évi febr. 24 én Pesten elhunyt Benedek József jeles természettudósunk , Kállay 1st vén nr gyermekei volt nevelője, végrendeletileg mintegy 4U00 forintig terjedő hagyományokat tett, melyeknek egy résae a társulatok közöl a magyar akadémiának, a föld­tani társulatnak, a nemzeti szinház nyugdíj intézetének, s a kisdedóvó intézeteket M. o terjesztő egyesületnek ju­tott. Ezenkívül kegyeletesen megemlékezett az örökhagyó két szegény magyar íróról is. A társulatok illetményei f. 1863. October 23-kán osztattak ki. Legyen áldott emléke a megboldogultnak 1 * Győrött közelebb Dobsa Lajos „István király“ ezi- mü tragoediája adatott Zöldi javára. * Nadar hajótörést szenvedett „Geant“-jaa londoni kristálypalotába fog közszemlére kitétetni. Miből nem bnz hasznot a praktikus angol ? . . . Godard «pa és fia egy léghajót építtetnek Londonban, mely 14,000 kilometer légazeezt fogad be, tehát még egyszer annyit, mint a „Geant“. Egyébiránt már elébb is voltak nagyobb légha­jók, igy 1786-ban Blanchard egy 7000 meter tartalmú léghajóban 16 ezemélylyel szállt fel. * Macaulay hires angol történelméből Londonban népies kiadást rendeznek, melynek füzete 14 shillingbe kerül. * Mint a „P. L.“ nak Bécsből írják : Maygraber ur benynjtott terve, egy vaspályái összeköttetés iránt. Pest és Buda közt, mind a pénzügy mind a hadUgyministerinm részéről kedvezöleg fogadtatott, és ajánlással tétetett át az ndv. kanczellária részéről a helytartótan ácshoz. Eterv, mely, mint tndva van, a dock-ok építésével kapcsolatban áll, igen jótékony hatással leend városunk kereskedelmi forgalmára, ha ngyan a városi hatóság pártfogását meg­nyernie sikerül. * A magyar gazdasszonyok kiállításában, mely m. hó 22 ig tartott, 112 kiállító, lG54tárgygyal vett részt. Az ítélő bizottmány jutalmakban 31 darab aranyat és 7 tál lért osztott ki. •Közelebb BécsbeRotscbild báró részére egy ezüst szállítmány érkezett sz éjszaki pályán Hamburgból két millió tallérral, hat telierszállitó kocsin. * Kolozsvár városa majorsági pénztárába a magyar­honi szükölköd' k részére eddigelö 6C8 ft 62 kr éB egy darab cs. arany folyt be. * Nemzeti színpadunkon Tóth Kálmán uj vígjá­tékiból „A király házasodik“, szorgalmasan folynak a próbák, és mint értesülünk, első előadatása f. bó 4 kére van kitűzve. * A Szatbmárott megjelenő „Tárogató“ czimü la­pot a fiiispáni helytartó nr a megye hivatalos lapjának jelölte ki. * Uj zenemüvek. FauBt opera de Gounod; zongorára alkalmazta Doppler Károly. Ez opera kivo­natának első füzete Siebel dallamát hozza. Ára 60 kr. A második füzet potpourri négy kézre ; ára 2 ft; a keringő ugyanez operából 80 kr. Kaphatók csinos kiállításban Rósaavölgyi és társánál. * Weimarban'Schiller Bzttletése évnapján egy aajátszerü monstre-elöadás lesz az ottaDÍ ndv. szinh&zban. Dingelstedt intendáns t. i. a Wallenstein trilógiát egy­másután csupán két órai időközökkel fogja előadatni, a igy ezen előadás délelőtti 11 Arától estve 10 óráig tar­tami. Biaonyoaan a leghosszabb színházi előadás, mely valaha létesett. — A Nemzeti körnek October 18 kára kitűzött közgyűlése a megjelent tagok csekély száma miatt meg nem tartathatván, az f. é«i november 8 kán délutáni 4 órakor mindenesetre meg fog tartatni, és akkor, nem te­kintve a tagok számát, a jelen leendők fognak határozni. Tárgyai lesznek : az igazgatók és választmányi tagok választása, a pénztári számadások felülvizBg&lása iránti rendelkezés, a költségvetés megállapítása, s az egylet ér­dekében netalán szükséglendő másnemű intézkedések. 81 n 11 e r Ferencz, egyesületi titkár. * Balassa Gyarmatról oct. 27-ről írják a „Függet­len“ nek : „Egy idevaló mérnöknek a neje, már nem fia­tal, nem is szép, és nem is szigora asszony, hálójába ke­rített egy fiatal embert. Tegnapelőtt a mérnök hazulról elment, mint rendesen pisztolyt, kardot és fokost vivén magával. — A nő, meg a fiatal ember együtt vacsorának. Ai asszony azt mondja, hogy ö már kábnlt, le fog feküd ni. E közben kopogás hallatszik az ajtón, melyet, mint hogy nem akar kinyilai , kívülről betörnek s bejön rajta kivont karddal keiében a mérnök, s míg felesége aa ablakon kiugrik, a magát védeni akaró fiatal embert 14 nehéz kardcsapással a földre terité, azután kilösdösi s ruháit utána kihányatta. Az ifjú a szomszéd házig tántor­gott s ott keresett ápolást. A nő, szolgáló megszökött; a mérnök, meg a kocsis, a ki a fiatal embert hátulról ra­gadta meg, a még néhány nícseléd fogva vannak, mert a fiatal ember ruhájából állítólag 350 ft elveszett; óráját a kocsis szeretőjénél találták. A pénzt nyomozzák; a sebe sült ápolás alatt van, arcza nem is emberi, keze pedig majdnem ketté van vágva, ha meg nem hal, örökös nyo­morék marad.“ Kisfaludy-társaság. A Kisfalndy-társaság oct. 29 ikén tartott Ülésé­ben kővetkező adományok jelentettek be: Kazinczy Ferencz egy sajátkezüleg irt levele, Dömötör Pál nr ajándoka a „Vasárnapi njság“ utján; a MaticaSrbska újabb küldeménye (Kraljevics Marko, Lessing Natbmja, Tököli Sabbás életrajza 2 példányban, a szerb évkönyvek 1851-tól 1861 ig 21 kötetben, összesen 25 darab); a „Vadrózsák “ egy példánya Kriza János tagtél; „A keresztyén egyház története“ (II dik kiadás, Debreczen, 1863.) Szilágyi István úrtól; mely adomá­nyokért a Kisfaludy társaság ezennel nyilvánosan kö­szönetét mond. Fölolvastatott Szász Károly, mint egyik bíráló véleménye CamoeDsnek Gregnss Gyula fordította La- ziádájáról és mutatvány Sbakespearenek Szász Károly fordította „II. Richard“-jából. Alólirt ezeDuel figyelmezteti a tagokat, hogy a társaság jövő csütörtökön, nov. 5 dikén, a szokott órá­ban és helyen a Közgyűlés előkészületei végett rend­kívüli gyűlést fog tartani, melyre a tagok teljes szám­mal szíveskedjenek megjelenni. Kelt Pesten, oct ' 1-dikén. 18ó3. Greguss Ágost, titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents