Sürgöny, 1863. december (3. évfolyam, 275-297. szám)

1863-12-01 / 275. szám

Harmadik évi folyam. 275. - 1863. Kedd december 1. Sierkeszfö-hivata! ; B -átok-tere 7 az. a. földszint. kiadó hivatal: B : itok-tere 7. bz. a. földszint. Előfizethetni Bodapeaten a kiadó­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidékén be'rmentes levelekben minden posta-hivatalnál. SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budape*ten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán Félévre 8 ft 50 kr. Félévre lOj|forint. Negyedévre 4 „ 50 „ Negyedévre 5 m MÍMHIYATALOS KÉSZ. A magyar kérdés rövid vázlatban. (Folytatás). X. Azonban elemezzük már részletesebben a kér­dést, vájjon a fejedelem által adott birodalmi alkotmány csakugyan viszéiyezletné-e a magyar temzetnek ön­állóságát? Az octoberi és febraári cs. k. pátens Ma­gyarországot és az ahhoz tartozó tartományokat min­denhol m egktiiönbözteti a lajthántnli birodalmi tarto­mányoktól. Kern mondja ki Magyaiországnak a biro­dalomba beolvasztását , sőt világosan hivatkozik a pragmatica saictiora s annak alapján Magyarország történeti jogai biztosíttatnak. Ez tény, miről mindenki meggyőződhetik, ki a fennemlitett pátenseket megol­vassa. Mit lehet tehát történeti jogaink biztosításául többet igény elni az 1848 és 1849 ki nagyjelentőségű események után, s mit lehet még a fejedelemtől töb­bet követelni? Igaz, az 1848-ki forradalom következtében Hor­vátország Magyarországtól ktilönválasztatott, s ezt a dynastia iránti hűségének jutalmául nyerte. — Ez mintegy természetes következménye volt azon sok zak látásoknak, melyeket a magyar ellenzéki párttól még 1848. előtt és 1848-ban szenvednie kellett. De vájjon méltány osan követelhette e az országgyűlés Horvátor szágnak Magyarországbi zi jogviszonyait egy tollvo­nással megváltoztatni? Hisz ez annyi leendett, mint ne­héz időkben nagy önfeláldozással tanúsított hűségéért a magyar ellenzéki politikájának martalékául adni. Ezt fejedelmünktől követelni annál kevésbé lehetett, mert az országgyűlésnek alkalom nynjtatott Magyar- éa Horvá'ország viszonyainak megalapítására a ma­gyar korona jogosultságánál fogva annak idején tör­vényjavaslatot készíteni, s erre nézvo a fejedelmi sánc- tiót megnyerhetni, azon feltételek rlatt, melyeket Hor­vátország érdekében mint irányadókat maga a feje­delem kitűzött. Elemezvén még részletesebben az említett cs. k. pátens keletkezését, kitűnik, hogy azt a magyar nem­zetnek egészen más szempontból kelletett vala felfogni. Az 1848-ki országgyűlés az ősi, nyolezszázados a kotmányt eltemette, a régi úrbéri viszonyokat t ttlc- gesen megszüntette, s az aj ministerium a néptömeget ép azáltal óhajtotta megnyerni, hogy a bon minden részeiben az urbériség eltörlését erélyesen előmozdí­totta s az ebbeli érdembabért főleg magának igényelte. Az 1848 ki törvény ek eltörölvén az ős nemesi ki­váltságon alapuló kormányfí rmát, és a választói és választbatási jogot általánositváu, az 1848 előtti jognak visszaállítás H erkölcsileg lehetetlenné tevék. A közbe­jött forradalom, az 1849 ki debreczeni határozat, s a polgárháborúnak eredménye a 12 évi absolut kormány­zás lön. Ezek folytán, mi már az említett törvényből tettlegesen az életbe átment, tizenkét év folyama alatt még inkább megerősödött. Uj magán-jogviszonyok ke­letkeztek, a vámsorompó lebnlll, s ez megint egy újabb adórendszert tett szükségessé, noha a közadéztatás már az 1848-ki törvényben is elvileg kimondva lön. Ily körülmények közepette, miden felséges urunk atyai szivének nemes hajlamát követve, Magyarország nak alkotmányosságát visszaadni elhatározta, nem te­hetett egyebet, mint a pragmatica sanctio alapján a magyar nemzetnek öaszekúszált jogviszonyai rendezé­sére az országgyűlésen alkalmat nyújtani. Ugyanis az 1847-ki jogállapot egészbeni vissza- állithatását alig legyőzhető akadályok gátolták, az 1848-ki törvények pedig érvényesítésük első bóna(jai- ban már a pragmatica sanctiót megsemmisítvén, a csak­hamar bekövetkezett forradalom azoknak az összes bi­rodalmi érdek és a cs. k. Irónnali meg nem egyeztetbe- tését oly világosan kitüntette, hogy az 1848-ki törvé­nyek visszaállítását a tróntól reményien), ar nál ke­vésbé előre követelni egy elfogulatlan honfi sem fog­hatta. A magyar kor nától különválasztott társorszá gok és Magyarország minden ajkú népességétől, te' bintve a fejedelmileg biztosított nemzetiségek érdekei re, a korona nem vonhatta meg oltalmát, a mindezekre nézve az eddigi évek által megszilárdult jogviszonyo­kat fenntartania kelletett, miglen a magyar országgyű lés a korona közbejöttével oly biztosítási elveket és törvényeket létesitendett, melyek a külön faja és ajkú népeket megnyugtatni s az ille'ö országoknak az anya­országhoz! viszonyait tartósan rendezni és öszhangzás- ba hozni képesek lettek volna. Honnak ily helyzetében alig volt más erkölcsileg lehetséges, mint bogy a kiindulási pontot a fejedelem tűz­ze ki, kinek a jog és hatalom birtokában volt. Ily szem­pontból kelletett volna és fog kelleni egy bekövetkező bongyülésnek az octoberi diplomát felfogni és értel­mezni ; akkor nem tévedt volna a merő negatió meddő terére, melyen ugyan megállani lehetett, deczélt érni soha! Mi már a február 26-ki pátenst illeti, szerintünk az jól értelmezve Bzintén nem sértheti a magyar nem­zet jogállását. Ebben is a pragmatica saDCtio fogadta tott el alapul, pedig abban bennfoglaltatik már ősi tör téneti alapjogainknak elismerése. Magok az 1791/2-ki törvények annak csak részletes kifolyása, alapja ezek­nek is a pragmatica sanctió. De miként a pragmatica Bandiéban Magyaror­szág önállása bennfoglaltatik, ngy hennfoglaltatnair Magyarországnak az összes birodalomhoz! jogviszo­nyai és kötelmei, melyek a birodalom egységét bizto­sították minden időre. És ba egyrészről a magyarnemzet jogainak véd- alapját a pragmatica Bandiéban keresi, másrészről cl kell ismernie az ugyanabban megállapított kötelme két, melyek Ma -yarországot az összeB birodalmi egy­ség érdekéhez csatolván, az összes birodalomnak el- válbatlan kiegészítő részét képezi ugyanazon fejedelmi fenségben egyesített császári királyi korona alatt. Az octoberi és februári cs. k. páten» az összes bi­rodalomnak adott alkotmányt és önként megosztó né­peivel a törvényhozás jogát, és igy az 1860 octoberi pátens ntán a pragmatica Bandiéból kifolyó jogai az uralkodónak gyakorlatban szintén megváltoztak. Es ezen nj viszonyok a közös birodalmi ügyekre nézve uj alkotmányos formákat igényeltek. Az uralkodó ezen formát az 1861. február 26 ki pátensben szabatosabban formulázta, midőn az összes birodalmi tanácsot alkotta, melyben a birodalom népeinek, és igy a magyar nem­zetnek is a birodalom közös ügyeibe befolybatás engedtetett. A fennemlitett pátensnek ilyetén értelme- zését kívántuk volna mi az országgyűléstől. Tudniillik a magyar országgyűlésnek abban nem jogcsökkenést, hanem jognövekedést kellett volna találnia, és ily érte­lemben, valamint az octoberi, ngy a februári diplomát is hálásan fogadnia. És mennyiben mégis ez talán Ma gyarország eddigi autonómiáját veszélyeztetni látszott [ volna, az ellen az országgyűlés folyama alatt egy al­kotandó törvényben keresett volna óvást és biztosítást Azt csak nem lebet józanul kétségbe hozni, bogy a birodalmi alkotmány ntán, a pragmatica sanctió alap­ján Magyarországot illető kötelmek és jogviszonyok lényegesen n egváltoztak. Mig egy absolut császár kormányozta a lajthántnli tartományokat, Magyaror­szágnak katona- és adómegajánlási joga — noba kor­látolva — természetes eredménye volt alKotmányos- ságának. De mintán az összes birodalom alkotmányos állammá alakult, a régi vámsorompók lebulltával Ma gyarerszágnak adózási kötelessége egészeo más ala­pot nyert, és a tizenkét év alatt az egész birodalom­ban szervezett hadi állapot egyedül magyar jogszem­pontból át nem bliv öltet betett magának az összes biro­dalomnak világos veszélyeztetése nélkül. Mintán to­vábbá aznjabb kor közlekedési rendszerét, és a keres­kedelmi s közjólétet illető viszonyait többé már nem particularismisi, hanem összes birodalmi szempontból kelletik tekinteni, még pedig Magyarország legfőbb anyagi érdekéből,miként lehet logikai következetesség­gel egytdhl a régi ősi,de már alapjaibanmegváltozott al­kotmányi elv- és gyakorlatiéi kiindulni? Mi nem tekintjük a február 26-ki pátenst vala­mely tökéletes bevégzett alap-chartának, sőt épen ab­ban találjuk főjelességét, hogy magában a pátensben meg vannak alapítva a további kifejlödésrei lehetsé ges mód, meg az elemek, melyek idő folytán a tökéle- tesűlést és a szükséges módosításokat könnyítik; de mégis úgy tekintjük, mint egy a koronától választott alkotmányos közeget a közős jogoknak közös gyakor­latára. Természetes, ba a magyar borús múltjából al­kot aggasztó képeket, s ba úgy tekinti, mint valamely igen finoman szőtt politikai tervet a magyar nemzet­nek beolvasztására, ngy abban rémeket fog találhatni. De ezt mi alaptalan félelemnek látjuk, mert hiszen a fejedelem ép azéit hívta egybe az országgyűlést, hogy fiúi bízod alommal, de nem merev ellenkezési szenvvel tárja (el a nemzet sebeit és aggodalmait, és a netaláni lehető eshetőségek ellen biztosítsa történeti jogállását, egy lörvényjavallatban nynjtván erre a fejedelemnek módot és alkalmat. (Folyt, köv.) L n || s i « tu I e. A „llöfscll.“ következei közleményt hoz: „Külföldi és itteni lapokban aschleswig-holsteini ügy alkalmából minist erkrizisről beszélnek azon hozzáadással, hogy Schmerling lovag ál lammiuister nr nem osztja gróf Kechberg kül- Ugyminister nr nézeteit. Mi azon örvendetes helyzetben vagyunk, jelenthetni, miszerint Császár ö Felsége kor­mánya a berczegségek kérdésébeni magatartására nézve nem létezik egyenetlenségben, bogy ennélfogva azon hírek, melyek válságra s Schmerling lovag ur részéről lemondás-ajánlásra vonatkoznak, semmi alappal sem bírnak. Némely lapok talán azt hi- vék, miszerint más lapok ezikkeiböl kiolvashatják az austriai kormány végleges határozatait; mi azonban biztosíthatjuk, hogy Császár ő Felsége kormánya,foly­vást bü maradván szövetségi kötelességeihez, a szö- vetséggyülés többsége által hozott határozatoknak készségesen megfelelendő A magyar földhitelintézet körlevele a t. ez. megyei és városi árvaszékekhez, s a köz- és magán-gyámokhoz. (Vége.) I. Záloglevelek. A záloglevelek oly kötelezvények, melyek által az intézet kötelezi magát: az azokban foglalt összeget kisorsolás, vagy az intézet részéről történt felmondás ntán, készpénzben és teljes névszerinti értékben vissza­fizetni;— a kamatszelvényeket pedig lejárat után szintén készpénzben és teljes névszerinti értékben, minden levonás vagy szelvényadó beszámítása nélkül beváltani. Ezeknek bárom sorozata létezik: az A sorozatba az 1000 ftos, a B sorozatba az 500 ftos, a C sorozatba a 100 ftos záloglevelek tartoznak, de egyéb sajátságaikra nézve teljesen egyenlők. A záloglevelek bizonyos névre, vagy elömntatóra szólnak- Amazokat csak szabályszerű engedmény által lehet másra átrnbázni; mig az utóbbiak tulajdonosá­nak az tartatik, a ki azok birtokában van. Mindenkinek jogában áll a birtokában lévő zá­logleveleket másokkal, n. m. a névre kiállitottakat elő- mntatóra szólókkal, a nagyobb összegekről szólókat a kisebbekkel^ viszont, — és a megrongáltakat vagy el­avultakat njabbakkal az intézetnél felcserélni. Azon­ban elveszett záloglevelek újakkal csak akkor pótol­tatnak, ha azok előbb törvényes nton megsemmisit- tettek. A záloglevelekben foglalt töke kisorsolás ntján fizettetik vissza. Ily kisorsclás évenkint kétszer, u. m.: October és april bó utólsó napjain történik a kir. biztos nr jelentétében. A kifizetés a kisorsolás ntán fél év alatt teljesittetik ; de leszámítolás utján előbb is be­váltható. Ezen értékpapíroktól ő'/, % kamat jár, a mely félévenkint, u. m. májas 1-n és nővén bér 1-n fizettetik ki. Minden záloglevéllel 30 darab kamatszelvény áll kapcsolatban, melyeknek mindegyike egy-cgy félévi kamatrészletet képvisel, s mind a lejárat napját, mind az akkor fizetendő kamatrészlet számszerinti mennyi­ségét kitünteti. A kamatfizetés ezen kamatszelvények beváltása mellett történik. Ezenkívül minden záloglevéllel egy szelvény­utalvány (Talon) jár, a melynek felmatatása mellett az első 15 év lejártával, a midőn t. i. az eredetileg kia­dott 30 darab féléves kamatszelvény már elfogyott, to­vábbi kamatszelvények fognak kiszolgáltatni. Minthogy e szerint a záloglevelek tökéje szabály- szerüleg csak a kisorsolás után fizettetik vissza, ez ér­tékpapírok kiválólag oly árvák vagyonának befekte­tésére alkalmasak, a kiknek szükségleteik, a tőkeér­ték csorbítása nélkül, magából a jövedelemből rende­sen födözbetök. — Nagyon czélszerüek továbbá a tö­megesen (cumuiativ) kezelt árvavagyonnál, melyből majd egyik, majd másik árva igényel kielégítést. E kielégítés könnyén eszközölhető, ha a tömegesen ke­zelt árvavagyon kisebb (100-ftos) záloglevelekbe van fektetve; vagy ba a nagyobb záloglevelek az intézet­nél kisebbekkel becseréltelek. II. Jövedékjegyek. A jövedékjegyeknek két osztálya van : a D sorozatnak 10-évesek; az E sorozatnak pedig 6-évesck. Ezen értékpapírok, a melyek csak 1000 f ról állíttatnak ki, abban különböznek a záloglev lektől, bo.y nem esnek kisorsolás alá, hanem részletekben fizettetik a töke vissza; és pedig a 10 éves jövedékje- gyeknél évenkint 10%, vagyis 100 ft, — ellenben az 5 éveseknél évenkint 20%, vagyis 200 ft A kamatláb ez értékpapíroknál 6%. Mind a ka­matok, mind pedig az évi tőkerészletek évenkint azon a napon fizettetnek, a mely rajtok kitüntetve van. A fizetés itt is a lejárt szelvények felmutatása s beváltása í A R C Z A Frigyes, schleswig-holsteini herczeg. VIII. Frigyes, schleswig-holsteini herczeg 1829. julius 6 án Angustenburgban született és családja jó­szágain négy testvérével együtt igen gondos nevelés­ben részesült. A jelenleg Baselbcn működő Stepbensen tanár, kinek neve jó hangzással bírt a herczegségrk- ben, volt nevelője. Az első benyomások annál érthe­tőbbé teszik az őt lelkesítő hazaszeretetei. A tenger gyakorolta azokat reá, gyönyörű kék egével, öbleivel, majd a teogermelléb ligetes partjai s kalászos földjei. A serdülő ifjúra korán hatottak az ország viszo­nyai s a dán monarchia német országainak növekedő mozgalmai. Az angnstenburgi herczeg a scbleswigi ren­di gyűlésben az ország jogainak egyik legbnzgóbb vé­dője volt; Dánia uralkodói már régóta ellenséges in­dulattal viseltettek ellene. A herczeg 1842 óta 11 és 13 éves fiait mindig elvitte magával tíchleswigbe, vala­hányszor ott a rendi gyűlés összegyűlt, és igy az ifjú herczeg korán jutott azon meggyőződésre, hogy a her- czegségeknek Dániával» összeköttetéséből nem szár- mazbatik üdvösség és bogy hátának öröklési jogai az egyedüli eszközök, melyekkel a herczegségek ezen kötelék alól kiszabadíthatok. A herczeg 1848-ban fivérével, Keresztélylyel, szü­lei köréből a bonni egyetembe akart menni, midőn marczins 25-kén az ideiglenes kormánynak Kiéiben tör­tént kikiáltásáról értesült; valamint azon állásról,melyei nagybátyja, Noel herczeg az ország fölkelése irányá­ban elfoglalt. A herczeg atyja ekkor Berlinben volt, hogy az ország fenyegetett helyzetének segélyzését kérje a királytól. Ama bir, melyet egy utas kereskedő közlött, annyival inkább meglepte s elrémitette a her- czegnút s családját, mert az utóbbi napok eseményei­ről mindannyian igen keveset tudtak, és mert a dánok erőszakoskodásaitól a legroszabbat lehetett várni. Tscherning kapitány, a’dán badügyminister, egy fanatikus dán, már több év előtt szemébe mondáa her- czegnek, mikép az első teendője — ha hatalomra ver­gődik — az lesz, hogy aherczeget és családját meg semmisitenai. VI. Frigyes a herczeget 1811 ben Alsen szigetén mintegy letartóztatva tartá, midőn őt a király 8 a svéd országgyűlés svéd koronaherezeggé válasz­tók. A veszély 1848 ban nem volt csekély. Minden pil­lanatban a dán haaihajók megérkezését vírták, és at­tól is féltek, bogy Schleswig északi részének népessé­ge, a mely évek éta dán érdekben izgattatott, akadá- lyozandja a család elutazását. A herczegnő másnap hajnalban fölkelté gyermekeit, hogy gyorsan útnak in­dítsa. Férje, a ki Berlinből visszajövet értesült az ideiglenes kormány kikiáltásáról, Rendsburgból arra hívta fel nejét, hogy egész családjával legott hagyja el Al8ent. A herczegek Stephensennel korán reggel utaztak el Rendsburgba, honnan csakhamar értesiték anyjukat szerencsés megérkezésökröl. A 17 és 19 éves két herczeg mindjárt a Schles­wig holsteini hadseregbe lépett. Frigyes herczeg az 1848-diki hadjáratban nagybátyja táborkarában vön részt, az 1849 dikiben pedig Bonin tábornok és a schles wig-holsteini hadsereg parancsnokának oldala mellett. 1848 ban minden csatában részt vön, valamint 1849-ben is. A fridericiai ütközet napja születésének 20 dik év- fordnlati napja volt. Csak kardhüvelyének köszönheti, hogy lábát ez alkalommal egy golyó össze nem zúzta. Csak a koldingi csatánál nem volt jelen, mert ekkor a helytartóság által a birodalmi kormányzóhoz külde tett, hogy a „Vili. Keresztély“ hajónak Eckern fürdő­nél elfoglalt lobogóját átadja. Az 1850 ki hadjáratban is részt vön és az idstedti ütközetben, úgyszintén a dán állásnak Missundenél történt megtámadásánál Willisen táborkarában barczolt. Midőn az austriaiak és poroszok az országba vo­nultak, elhagyta a szolgálatot cs testvérével Bonnira ment tanulni. Két év múlva a porosz hadseregbe lépett. 1856-ban, mintán megint kilépett a katonai szolgálat­ból és Dolzig lovagjószágot megvette, Hohenlohe-L&n­genbnrg herczegnőt vette nőül, ki őt egy fi- s egy le­ánygyermekkel ajándékozó meg. Csöndes visszavonultságbanjélt jószágán, feszült figyelemmel kísérvén a politikai viszonyokat és a cse­lekvés idejét várván. Ezen időpont megérkezett s a herczeg a dán ki rály halála s atyjának lemondása folytán mint örökö­södési jogánál fogva Scbleswjg-Holftein herczege megkezdé politikai tevékenységét. Harnrincznégy éves, a fél fierÖ virágában áll.— Szellemdus. hidegvérű, határozott jellemű, és — igy ir róla egy góthai lap — épen oly kitűnő tulajdonokkal felruházott férfi, mint minőt a nemzet, nemzeti Ugye érdekében önmagának kíván. Sápi újdonságok. — Kir. helytartó gr. P á 1 f f y Mór nr ő eicellen- tiája tegnap estve néhány napra Bécsbe utazott. — A magyar tudományos akadémia által indítvány­ba hozott „országos statistikai hivatal“ ügyé nek tárgyalása végett a bizottmány a helytartótanács által megalakittatott, s annak elnökévé dr. P a 1 1 ó Sán­dor, magyar kir. helytartótanácsi tanácsos ; tagokul pedig a k. helytartótanács részéről dr. Jakab István, dr. Ho 11 án Adolf, dr. Suhajda János és Csernyus Andor tanácsosok ; a magyar tudományos akadémia ré­széről Kautz Gyula jogtudor és egyetemi tanár, W e n i n g e r Vincze kereskedelmi akadémiai tanár és F é- n y e s Elek akadémiai tag és a .Sürgöny“ vezére; a ma­gyar kir. egyetem részéről Kőnek Sándor jogtudor és egyetemi tanár neveztettek ki. * Fogarasgy János, váltótörvényszéki elnök kö­zelebb hétszemélynökké neveztetvén ki, m. hó 28-kán egy ékes beszédben vett bucsnt eddigi pályatársaitól, kiknek nevében Csorba Sándor váltótörTényszéki ülnök ur vála­szolt a meleg búcsúszavakra, egyrészt válása feletti saj­nálatát, másrészt az érdemdús férfiú előléptetése feletti örömét fejezve ki. *A pestijétékony nőegylet f. é. aov. 29 tői dec. 26-káig folyó 4 hétre a most létszámban álló 187 szegény részére (kik közül 26 nj, a többi már elébb is részeltetett) összesen 495 ftot utalvá­nyozott és pedig betenkinti részesülésben álló sze­gényeknek 335 ft 50 krt s egyszer mindenkorra segély- zett 39 szegénynek 159 ft 50 krt. Ez alkalommal a vá­lasztmányi nők szegények állapotát tárgyazó 21 u j vizsgálatról tettek jelentést. Az egylet k ö t ő- intézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 18 szegény talál foglalkozást és keresetet. * B é c s b ö 1 megkaptak azon társas-ntazás pro­gramúját, mely jövő tavaszkor Konstantinápolyba és Athé­nébe terveztetik. E társas-utazás rendezője a „Wiener Zeitung“ szerkesztője dr. Schweitzer Lipót cs. kir. taná­csos és Tuvora Eercncz szerkesztő. Ez utazási terv Bie- rint az nti társaság 1864. martius 26-án indul ki a triesti kikötőből b 31-kén érkezik Konstantinápolyba (bol bat napig fog időzni), szombaton, april 9-én eléri Athénét. Ezenkívül rövid Útmutatással még Corfu, Zante, Syra, Smyrna, Ancona és Velencze érintetnek. Egy úti jegy ára 230 ft, a. értékben, melyért az utazóknak 20 napi idézésük alatt mindennemű szükségleteik fedeztetnek. A tengeri utazásra egy külön gőzös fog béreltetni, mely a résztvevőkön kivül senkit sem vesz fői. Ezen ntazás föl­tételei igen kedvezők. A múlt évben egy hasonló ntazás részesei egy kávésnak, kire az aláirts és a vállalat pénz- tára véletlenül bízva volt, 350 ftot (ée igy 120 fital töb­bet) fizettek, holott ezúttal 3 kikötőhellyel többet fognak meglátogatni. Kívánatra a „Wiener Zeitung“ kiadó hiva­tala bárkinek megküldi a programmot, mely a nem uta­zókra nézve is érdekkel bir. A számos ábra, jmelyek Tu- vora eredeti rajzai után a szövegbe nyomvik az uj Bze- railt, a Zsófia imolát, egy az utczán kufárkodó török bankárt, egy piaezi irászt, fátyolos török nőket stb. tün­tetnek föl. • A magyar gazdasszony-egylet jegyzője következő jelentést tesz : „A m. gazd.-egylet nov. 18 dikón tartott választmányi gyűlésében, a jótékony gyermek-ezred ala­kítója, Remellay Gusztáv árnak — Henthaller Elma és Beöthy Zsolt, ezredségek által aláirt levelo kedves meglepetéssel fogadtatott, melyben a gyermekezredekkét

Next

/
Thumbnails
Contents