Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1864-01-01 / 1. szám

■ft Negyedik évi folyam. Szei kesztö-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó- hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál Péntek, január 1 Előfizetési árak austriai értékben. B d osten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 , 50 , Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ ozlmü politlliai lap 1864-dik évi fol^ a inára. ELŐFIZETÉSI ÁR : január—júniusi *[* év © 10 forint, január—martiusi ‘|4 évre 5 „ A Sürgöny“ kiadó hivatala H1YATA1.ÖS KÉSZ A magas cs. kir. pénzügyministerium Layer János, M e r f o r t Robert lovag, és Heilmann Lipót pénzügyi titkárokat Budán, pénzügyi tanácso­sokká és pénzügyi kerületi igazgatókká és pedig az elsőt Rózsahegyen, a másodikat Nagyváradon, az utol­sót Debreczenben kinevezte. A magas cs. k. pénzügyministerium által f. hó 18 és 28-án 57567/1827. és 5479/P. M. sz. alatt ki­adott rendelet folytán s vonatkozva az 1863-dik évi mindszent hava 29-én és 30 án kelt itteni hirdetmé­nyekre, ezennel közzé tétetik, hogy az adó-, bélyeg- s il­letékek fölemelésének az 1863-ik mindszenthava 28-án kiadott törvényben meghatározott tartama az 1863- ik évi karácsonhava 28 án kelt törvény által az 1864- ik év boldogasszony, böjtelő, böjtmás s szt-György hónapokra kiterjesztetik. Ennélfogva: a) az 1864-ik boldogasszony-, böjtelő , bőjtmás- ésszt-Gjörgy hónapokra az 1864-dik karácsonhava 19-én kibocsátott adótörvény V. czikkében A—F betűk alatt elrendelt rendkívüli fölemelt pótadó, úgy szintén a G betű alatt az 1864-ki boldogasszony hava 1- jén s szent-György hava végéig lejáró tőkekama­tokra meghatározott kétszáztóli jövedelem-adó besze­dendő ; b) az 1864-dik karácsonhava 13-dikán kiadott (1863-ki bir. törvénylap 89. sz.) törvény által a bélyeg- s közvetlen illetékek iránt 1850-ki kisas^onybava 2- án kelt törvényhez meghatározott változtatások az 1864. évi boldogasszony-, böjtelő-, bőjtmás- és szent- György hónapok tartama alatt is érvényben maradan­dók lesznek. Azon tartozás, mely a tizenkét hóra, t. i. 1863. évi nov. első napjától egész 1864. évi oct. utolsó napjáig jár, az eddigi szokásos határidőben, t. i. 1863. évi nov. 1864 évi február, május ésaugustus havakban, az 1864. évi november és december havakra járó ese- dék pedig 1864. évi november 15 ik napjáig lészen befizetendő. Az adó-hivatalok utasittattak, minden adózó szá­mára mindenekelőtt a tizenkét bórái tartozást (1863. évi november 1-től bezárólag 1864. évi october utol­sóig) szokott módon kipuhatolni, abból az egy ha­todrészszel járó illetéket a 13 és 14-ik hóra (november és december 1864.J kiszámítani és mind a két összeget az adófőkönyvben és az adókönyvecskében elkülö nözve előírni. Buda, karácsonyhava 29. 1863. A nagyvárad-budai cs. k. országos pénzügy-igazgatósági osztálytól. NEMH1VATAL0S RÉSZ. Ungvár, dec. végén. 1863. (N. G.J Megyénkben ezúttal első vonalban érde­mel említést azon nemes verseny, mely az alföldi szűkölködő honfitársak felsegélését czélzó közreműködésnél minden oldalról mutatkozik, és mely a jótékonyság adományainak legkitelhetöbb mennyiség- beni gyűjtésére van irányozva. A gazdászati egylet eddigi tevékenységének ered­ménye már ismeretes, most tehát főleg a megyei köz­ponti segélyző-bizottmány működési sikerét kívánjuk röviden elötüntetni. A megye főispáni helytartója ő mlga elnöklete alatt alakult központi segélyzö-bizottmányboz az albi zottmányok részéről ekkoiig beküldött aláírási ivek szerint, Szmolniczky János magtárkezelö kimuta­tásával öszhangzólag, következő eredmény mutatkozik, és pedig készpénzben beérkezett : Az Tinó-várt székelő meevei tiszt.. Az Un gvárt székelő megyei tiszt viselőktől.......................................... 210 ft 50 kr. Az ungvári lakosoktól .... Az ungvárvárosi tanács által ren­589 „ 18 >7 dezett népünnepély jövedelméből . 134 „ 39 77 A nagykaposi járásböí .... 124 „ 68 77 Az ungvári járásból ..................... 5 „ 22 77 Reviscséröl .................................... 7 „ 50 Hunkóczról .................................... 2 „ 50 77 Összesen . 1073 ft 97 kr. Termesztményekben begyült : A vinnai járásból . . . 599 p. mérő 1 V* véka. A dobóruszkai járásból . 151 „ „ / 4 » Az ungvári járásból . . 665 „ „ IV» „ A bezöi járásból . . . 186 „• „ ‘V» „ A nagy-kaposi járásból 89 „ „ 1 Á Összesen . 1691 p. mérő 1% véka. Ezen termesztménybeli adomány igen kielégíthe­tőnek mondható, ha elgondoljuk, hogy ez főleg a volt jobbágyoktól, és egyelőre csakis öt járásból gyűlt be, a többi járásokban pedig az adakozás folya­matban van, és hog/ ezenkívül a gazdasági egylet a saját kebelbeli jobb módú földbirtokosok­tól 998 p. m. életet és 600 ft készpénzt gyűjtött. A fönnebbi eredmény főleg a vinnai s uugvári já­rásban működött Valkovszky Miklós és Medveczky Ba- zil g. k. esperesek, Hazslinszky József r. k lelkész, és Molnár Ede cs. k nyugalm. kapitány lelkes buzgalmá­nak, valamint azon készség- és engedékenységnek tu­lajdonítható, melyet a megyebeli jóindulatú népnél a szolgabirák buzdító szavai rendszerint előidézni szoktak. A termesztmények a nm. m. k. helytartótanács rendelkezése folytán elárusitandók lévén, Mislinszky József központi főszolgabíró, Pavlovits Imre megyei számvevő, és Szmolniczky János magtárkezelő meg bízattak, hogy a begyült életnemüeket, melyek egy része a megromlásnak is ki van azon okból téve, mert esős időben szállíttatott, jó eleve kihirdetett nyilvános árverés utján, lehető legjobb áron ér­tékesítsék, a begyülendő pénzt pedig az árverési jegy­zőkönyvvel, melyhez a piaczi árjegyzék és a hirdetési bizonylat melléklendő, a központi segélyző-bizottmány- hoz mielőbb felterjesszék. A felvidéki s ungvári járás szolgabirái, tekintettel azon körülményre, hogy a járásaikban és az ungvári piaczon divó ár közötti csekély különbség a lefuvaro- zás költségével arányban nincsen, szintén azon megha­talmazást nyerék, hogy az ott begyült, különben is leginkább zab- és krumpli-adományt a nagy-bereznai, illetőleg turja-remetei piaczon annálinkább elárusítsák, mivel az utóbbi helyen a kereskedelmi forgalmat na- gyobbszámu vasgyári munkások élénkítik. A készpénzbeli adományból 934 ft 10 kr a nm. m. kir. helytartótanácshoz már felterjesztetett, a többi pedig az árverés utján értékesítendő életnemtiek árá­val egyidöleg fog felküldetni. A gazdasági egylet termesztménybeli gyűjteménye az egyleti elnök jelentése szerint, Heves- Szolnokmegye inséglátogatta vidékeire fog tengelyen szállíttatni, s a mennyiben e czélra a meglévő pénz­készlet nem elegendő, a gazdászati egylet által e hó 28-ra színi előadás rendeztetik. A záhonyi tűz károsultak javára szin­tén tartatott két szini előadás, de az egyik eredmény­telenül ; Hollósy Kornélia közreműködése alkalmával azonban 54 ft 77 krnyi tiszta jövedelem gyűlt be, s ezen összeg a tüzkárosultak kivánatára az ottani leégett ref. egyház felépítési költségeihez bevételeztetett; a minaji járásból begyült 80 p. m. élet a károsultak kö­zött kiosztatott, s egyúttal azok a megyei pénztárból, az adományokbóli visszatérítés reményében, már a vész utáni napon 112 ftnyi segélyezésben részesittettek. Megjegyzésre méltó ez alkalommal, hogy a tűz hirtelen elharapódzása főleg a rendetlen építkezésnek tulajdonittatván, a megyei tisztigyülés az állammérnö­köt a helyszínére kiküldvén, a rendszeres épít­kezési terv elkészítésével megbizta, egyúttal pedig a járásbeli szolgabiró utasittatott, hogy az újbóli épít­kezésnél szalmafedél alkalmazása csak figyelmet érdemlő rendkívüli eseteknél engedélyeztessék. A tüzkárosultak jövő évi köz­munka-erejének saját lakhelyeik és a ref. egyház fel- épithetése nézetéből leendő elengedése szintén kilátás­ba helyeztetett. Az idei közmunka-feladat az államutqn teljesen, legkisebb hiány nélkül,— az országos-utakqn pedig lényegtelen hátralékkal megoldatott és a köz­erővel ez idén az unghvár nagymihályi — Pálóczon ke­resztül vezető községi útvonal is jó karba he­lyeztetett. A hadkiegészítési előmunkálatok folya­matban vannak, de átalános itt azon tapasztalat, hogy az 1-ső korosztálybeliek száma felette csekély. A községi számadások megvizsgá­lásával a szolgabirák most foglalkoznak és ezek­nek tisztévé tétetett, hogy a lelkész és földbirto­kos urakat ebbeli eljárásaikhoz okvetlenül alkalmaz­zák. A községi 1864. évi költségterv több járás részéről jóváhagyás végett már felterjesztetett. A tisztigyülés, valamiht minden hó elején rende­sen, úgy e hóban is az összes tisztikar által megtarta­tott és annak tárgyát a kir. udvari rendeletek és hely­tartótanácsi intézvények kihirdetésén kívül a felek kér­vényei, s az alattas közegek jelentései képezték, me­lyek is alapos megvitatás után szabályszerű elintézés alá kerültek. Ez alkalommal PolgárdiLipót, Unghváron most letelepedett orvostudor oklevele kikirdettetett; több rokonok közti ügy az 1836. XIV. és 1840. XIII. t. ez. értelmében, továbbá több ut és iskola építkezésének kérdése döntetett el, s a többek közt azon czélszerü intézkedés is történt, hogy a községi elöljárók a köz­ségi pótlékoknak a fejedelmi adóvali együttes kezelé­sétől és az utóbbinak községi kiadásokrai felhasználá­sától eltiltatván, egyúttal külön községi pótlék-köny­vekkel elláttattak. A központi szbiró ezúttal az Ungvárt előfordult gyakori tüzeset alkalmából rögtönitélö-biró- s á g felállításának kieszközlését inditványozá; de mi­vel a felmerült hat tűzvész okainak kipuhatolása vé- getti tiszti nyomozásból kiderült, hogy csak két esetnél lehetett gyújtási tényálladékra vonni következtetést, a többinél pedig nyíltan gondatlanság volt az ok, más oly vétkes esély pedig, mely által a közbiztonság ve­szélyeztetve lenne, elő nem fordult,—ezen, a rendkívüli intézkedésre irányzott indítvány eléggé indokoltnak nem tekintetett. Említést érdemel végre a Tíbay család abbeli fo­lyamodásának tárgyalása, melyben ez, a volt úrbéres jobbágyokat a család tulajdonát képező erdőségekre kivetett földadó bizonyos részletének, az azokban élvezett úrbéri faizás miatti viselésére kö- teleztetni kérte, s mely azon határozattal intéztetett el, hogy Korumlya s. t. volt úrbéres lakosai kötelesek 1856. évi sept. 6-tól kezdve folytonosan, az úrbéri rendezés teljes befejezéséig a Tibay család erdőségeiben élvezett faizás miatt, az ebbeli erdőterület után járuló fejedelmi földadó s pótlékainak azon részletét fizetni, mely az úr­béresek által évenkint felhasználni szokott fa árában földadósorozatilag (catastraliter) kiszámított 1540 pft- nyi tiszta jövedelemnek megfelel; különösen pedig tar­toznak az ily kulcs szerint az 1856. sept. 6-tól kezdve 1803. évi nov. végéig ez említett erdőség után járuló 3160 ft 56% krnyi földadót s pótlékrészletet kifizetni, az úri szolgálmányokra nézve pedig magukat az e te­kintetben külön utón hozandó határozat tartalmához alkalmazni. Minthogy ezen határozat indokait hely szűke mi­att elő nem sorolhatom, csak azt kivánom megjegyezni, hogy itt a méltányosság és azon szabály vezérelte a tisztigyülést, mely szerint a földadó nem a tulajdonos, hanem az illető haszonélvező által fizetendő. Ezen ügy eldöntése azon okból érdemel figyelmet, mivel még 1856-dik évben lön folyamatba téve, s azt a mostani gyűlésnek sikerült határozattal befejezni. A tárgyalás menete egyébiránt higgadt vala s a higgadt vitatkozás alapos szakismeret felöl, ellenben a gyűlés, kevésbé látogatott volta miatt, arról tanúsko­dott, hogy Epicur silány tana napjainkban több fogé­kony kebelre talál, mint Stoa bölcseinek íagyogó ta­nácsa. Észrevételek mezögazdaságituk körül. A „P. N.“ közelebbi számaiban szó volt az ugar- rendszer- s ennek előnyeiről; s panaszokat hallottunk a gazdasági egyletek miatt, annyiban, a mennyiben hivatásuknak kellően nem felelnek meg; végre az ezen lap „Különfélék“ rovatában olvastuk a közraktá­rak „docksok“ eszméjének külföldi vállalkozók ál­tal leendő reálizálását. Úgy hiszem, nemcsak magam, hanem hazánk­fiainak nagy száma, sajnálkozva vette a fentebbi tár­gyakról elmondottakat; mert magát az ugarrendszert illetőleg: kérdés alá vonatik annak hasznos, vagy nem hasznos volta, melyből az a tanulság, hogy még most XÁECIÁ, A ezent-István magyar királyi rend ki­től nyerte eredetét? Különösnek tetszhetik e kérdés, miután közönsé­gesen tudva van, hogy a sz.-István apóst, király vitéz- rende, (Insignis Ordo Sancti Stephani Regis Apostoliéi), Bécsben, 1764-dik évi május 6-kán, Mária Terézia ki­rálynő által állíttatott fel. Ez is tanúsítja e fejedelem­asszonynak többször bebizonyult finom politikai tapin­tatát. Ilyen jól kiszámított eredményű tény volt például, midőn mindjárt trónralépte, 1741-ki junius 25-kén tör­tént megkoronáztatása után, külellenségek által több­felöl megtámadtatván, az e miatt nagy rémülésben volt Bées városát odabagyva, biztos menhelyet hű magyar­jai közt keresett. Azon évi sept. 11-én pedig, a Pozson- ban együtt lévő országrendek előtt Józsefet, a hat hó­napos kisdedet felmutatván, latin nyelven — mint Vol­taire megjegyzi, — igy szólitá meg a rendeket : „El­hagyatván barátimtól, üldöztetvén ellenségeimtől, meg­támadtatván atyámfiáitól, egyedül a ti hüségtek s bá­torságtok, és az én állhatatosságom az, melyre támasz- kodhatom. íme, kezeitek közé teszem le a ti királyai­toknak leányát és fiát, kik a szabadulást tőletek vár­ják.“ Ezen szavaira Mária Teréziának, — a mint Bu­dai Ézsaiás is Magyarország históriájában (Debreczen, 1812.) említi, — a rendekkardot rántván, mindnyájan igy kiáltottak fel: „Haljunk meg a mi királyunkért, Mária Teréziáért.“ (Moriamur pro Rege nostro, Maria Teréziái) S az 1741. 63. t. czikk szerint is, a magya­rok életüket egyenlő akarattal felajánlották. (Vitám et sangvinem sese impensuros unanimi consensu policiti sunt). Az alkotmányos ország megnyugtatására, s a trón és a haza iránti érdemek méltánylására mutatnak azon tettei is, melyeknél fogva szent-István első ma­gyar király emlékezetét, mind vallásos, mind polgári szempontból, többféleképen is kívánta feleveniteni. Köztudomásra van ugyanis, hogy 1771-ik évben, Szent- Istvánnak szent Jóbról, (Szent Jób h. Bihar várm.) Ra- guzába került jobb kezét, mint ereklyét visszaszerez­vén, azonnal rendelést tett, hogy a schönbrunni udvari templomban, 1771-ki junius 29-én, a szent-István ki­rályi rend vitézeinek jelenlétében, kilencz napi áhita- tosság tartassék, azután pedig e szent kéz Magyaror­szágnak visszaadassék és Budán az udvari templom­ban köztiszteletre évenkint kitétessék. — Szintén köz tudomásra van, hogy a m. kir. helytartótanácsnak 1774. év aug. 8 ról kelt intézménye szerint, a megyés püspökök az ő felszólítására s ajánlatára egyhangúlag fogadták a szent István, mint ország pátronusa, Unne pének megtartását. Már ugyan Sz.-László decretuma I-sö könyvének 38-ik fejezetében foglalt szentek ünnepei évenkint ha- tároztatnak megtartandókuak; e czikkben pedig sz.- István napja is előfordul, de előfordulnak sz. Gerhard és sz.-Miklós napjai is, melyek azonban utóbb meg­szűntek ünnepek lenni. Majd Jeruzsálemi András 1222. évben kelt arany bullájának első czikkében, a Szent- István ünnepe Fehérvárott rendeltetik évenkint, — ha csak lehet, a király jelenlétében — megtartatni. Ez azonban idővel megszűnt, és több szentek napjai a ka­lendáriumok szerint is, másokkal váltattak fel. Külö­nös, hogy még a XVI. században szent-István napja sem állott a kalendáriumokban, ,és Steinhoffer Gáspár által Bécsben 1571 -ik évben nyomatott első magyar kalendárium szerint is aug. hó 20-ra sz.-Bernbard nap­ja tétetik. — Az 1634, igy az 1635 és 1639-ki magyar kalendáriumokban már ott van ugyan Sz. István ki­rály napja, de nem mint ünnepnap, és csak fekete be­tűkkel nyomatva. Az 1641-ben pedig Sz. István király Conf. veres betűkkel van. Bőd Péter „Sz. Heortokrates“ (Oppenheim 1857) czimtt munkájában, a 119-ik lapon mondja, „hogy XI. Inocentius pápa rendeletéből a ke- resztyénség között annak emlékezetére, hogy Sz.-Ist ván érdeme és segítsége által Buda városát s várát második napján sz.-Mihály havának a török kezéből visszavették, azon napon szenteltetik az ő emlékezete.“ — A honnan a különféle egyházi és világi lovag- és hölgy-rendek 1837-ben közlött képes előadásában nem ok nélkül mondatik, hogy a rend ünnepe sept. 2-án mint Sz.-István király napján, pompásan meg tartatik. Most Sz.-István napja augustus 20-án Unne peltetik. Midőn azért Mária Terézia a Sz.-István ünnepé­nek megtartását országszerte elrendelte, az első ma­gyar királynak némileg hanyatlani kezdő emlékét s tiszteletét kivánta vallásos buzgalom tekintetéből is föleleveniteni. — De polgárilag is fölelevenité annak emlékét a Sz.-István vitéz rendének megalakítása ál­tal. Mivel pedig a királynő a vitéz-rend alkotó levelé­ben a többek közt azt mondja, hogy: „igy mind tisz­teletünk, áhitatosságunk Magyarország szent királya iránt nyilvánosabb legyen, mind pedig a már általa felállított vitéz-rend emlékezete nem csak ismét hely- reállittassék, hanem kegyelmünk és adakozásunk által Az újév ünnepe miatt lapunk közelebbi sz bővebbé s teljesebbé tétessék;“ — mivel továbbá azon arany pénzen is, melyet Mária Terézia ezen vitéz rend felállításának emlékére veretett, egyik felöl ez olvas- tatik: „ORDINIS. EQUIT. S. STEPHANI. REGIS. APÓ. SOLENNIA. RESTITUTA. MDCCLXIIII. 6-a MAJI.“ a másik felöl pedig: „HIS TUTA SUB ALIS FLORET HUNORÉ NOVO“, nem csoda, ha némelyek arra a gondolatra jöttek — és pedig a most mondottaknál fogva nem alaptalanul, hogy talán e vitéz rendet eredetileg nem Mária Te­rézia, — hanem maga Sz. István alapította és Mária Terézia csak megujitotta, csak ismét helyreállította. Ily értelemben volt a többi közt Fába Simon, ki e vitézrendről Mária Teréziához következő verseket intézett (Simonis Fába Carmina. Posonii 1804. — pag. 38.): Instauras Huniios Equites : quibus ordo Celebris, Jam Stephani priseo tempore Regis erat. Utque sit Authori primo sua gratia, nomen A Stephano per Te redditus Ordo geret. Midőn tehát többen ily értelemben voltak, és van­nak ezen vitézrend alapitója iránt, talán azon kitűzött kérdésem is, hogy „a Szent István apostoli király vi­tézrendje kitől nyerte eredetét ? nem minden ok nél­kül tétetett. Mondjuk ki azért nyíltan, hogy Sz. István, ezen vitézrendjéről, mint ilyenről, soha semmit sem tu­dott, — legalább hogy tudott, avagy ilyet alapított volna, annak sem a krónikákban, sem más történelmi okmányokban semmi nyoma sincsen; hanem miután ö a keresztyén vallást behozta, s a szentikjSrenával megkoronáztatott, az ország neki telj hátaimat adott,az érdemesebbek közöl — a pórnéptőli megkülönböztetés végett — kiváltságos, szabadalmas, czimeres vitéze­ket, lovagokat, nemeseket (Servientes, Equites, Nobi­les) kinevezni és bizonyosan ide czéloznak mind a rendet alapítólevél idézett szavai, mind az emlékpénz feliratai Hogy pedig szt.-István csakugyan fel volt ily megtiszteltetési és jutalmazási teljhatalommal ruházva, megtetszik a többek közt a Hármas Törvénykönyv 1. része, 3-ik czime 6. §-ának ezen szavaiból / „Postquam verő inspirante Spiritus Sancti gratia ad agnitionem veritatis, Catbolicaeque Fidei professionem, opera ip- sius Sancti Regis nostri, Hungari venere, et eun dem sponte in Regem elegere, pariter et corouavere; omnis nobilitationÍ8, et ex consequent possessionariae colla- tionis, qua Nobiles decorantur, et ab ignobilibus se- gregantur, facultas plenarjaque potestas in jurisdictio- nem sacrae Coronae Regnj hujus; et Per consequens una vasárnap jan. 3-án jelenend mee:. in Principem, ac Regem nostrum a communitate, et commnnitatis auctoritate simul cnm imperio, et regi- mine translata est. A quo jam omnis Nobilitatis ori­gó etc.“ Sz. István ekképen a maga nevéről vitézrendet nem alapított, habár a reá ruházott hatalomnál fogva az érdemesebbeket kitüntette is. Az ő nevéről való ren­det Mária Terézia, a fiának Józsefnek 1764-ik évben római királylyá lett választatása s koronáztatásakor, — mikor t. i. Sz. István első magyar királyt védszentjé- nek választá •— ennek emlékére, tiszteletére és dicsőí­tésére, egyszersmind a polgári érdemek megjutalma- zására, mint magyar királynő állította fel, kötelessé­gükké tevén a rend vitézeinek a rend jel mindenkori hordozását. Maga Mária Terézia is mindenkor egész kegyelettel viselte. Nevezetes, hogy midőn egykor gróf Eszter- h á z y Ferencz fökanczellárjAval beszélgetne, rögtön kívánván ezt a Sz. Istvánrenfi czimerével feldiszitni, a rajta lévő rendjelt, — mit akkor is viselt, — adta át a fökanczellárnak és pedig olyatén — utóbb okiratban is foglalt — kitüntetéssel, hogy ez a családnál marad­ván, azon családi tag, mely a Sz. István rend-jellel fog megtiszteltetni, a Mária Terézia által hordozott erede­tit viselhesse. így viselte azt most közelebb gróf Ész­té r b á z y Károly, tolnai, majd győri főispán. És mi dőn Pozsonyban az 1848-diki országgyűlésen kérdez­ném, miért nincs e felett korona ? — (mert a kereszt csak egy kis karikán függött, minden felette való ko­rona nélkül), mondá a gróf, hogy ezt Mária Terézia maga viselvén, a korona nem ezen, hanem a királynő fején. volt. Mitttho^y pedig ezt a jeles rendet Mária Terézia 1764. évi május (6-án alapította, tehát a ma földerült 1864. évi május 0-án lesz alapításának épen századik esztendeje. Illő, hogy akkor e napot, különösen a rend vitézei megünnepeljék. E százados ünnep közelgésénél fogva is immár kor- és alkalomszerű volt gróf P á 1 f f y Mór király helytartó ur ö excellentíájának, itt Pesten, a közélet' múlt october 11-kén a szentháromság szobrának f szentelése után, a belvárosi plébánián tartott disz' alkalmával, lelkes szavakban nyilvánított azon ván) a, „hogy szent István első Ap o si­rály u n k tiszteletére is emeljünk, müemlékb is szegény városunkban, egy r»asik fogadalmi s. óriási dimensiókban, imádkozván, hogy a szent k közbenjárása által Iste^Öl mielébb kinyerhessük, szerint a téveszmék mérgét, s az egyenetlenség át! körünkből mielőbb hárítsa el, a ä dicső király szí _______________1.—1864. SÜRGÖNY

Next

/
Thumbnails
Contents