Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1864-01-29 / 23. szám
Negyedik évi folyam. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes Levelekben minden postahivatalnálSÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ czimü politikai lap 1864-dik évi folyamára. ELŐFIZETÉSI ÁR : január—júniusi 12 évre Ifi lerid. január—martinsi *14 évre 5 „ JA „Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. é. január hó 10-én 289. sz. a. kelt kegyes kir. udvari rendelettel Vakaczek Vincze győri lakosnak az őt megillető „Baccarcich“ eredeti családnév akadály nélküli használhatását legkegyelmesebben megengedte. NEMHIVATALOS RÉSZ. A miltőn magyar királyi helytartótanács személyzetének létszáma és ügyfelosztása 1864. január 1-én. Az elnökségnél tárgyalandó ügyek: 1. A felséges uralkodó-házat illető ügyek. 2. Diplomatikai jellegű ünnepélyességek. 3. Kitüntetések általában. 4. Országos fejedelmi, rendőri és államszámvevőségi tisztviselők és szolgák személyes ügyei. 5. Államrendőrség és közbiztonság felsőbb vonalban. 6. Sajtó és színházi ügyek, az utóbbiak csak amennyiben előadások és előadandó színdarabok engedélyezéséről szó van. 7. Különös titoktartást igénylő, vagy egyéb okoknál fogva elnöki elintézés alá tartozó tárgyak. 8. Külföldi útlevélügy. 9. A magyar királyi helytartótanács tisztviselőinek, valamint a megyei kormányzók kinevezései, továbbá a megyei alispánok, főjegyzők, főügyészek és törvényszéki ülnökök, a sz. k. városoknál pedig a polgármesterek, főbirák és főkapitány kinevezése körüli tárgyalások. 10. Helytartótanácsi alelnökök, tanácsosok és titkárok szabadság engedélyei. 11. Az elnökséghez beosztott tisztviselők jutalom- és segélydijai. 12. Az 1802 országos alap maradványai fölötti rendelkezés. 13. A ’katonai törvényszékek kivételes működéseit érintő tárgyalások. Személyzet: Titkárok: Balajthy Imre, Reviczky Sándor, Okolicsányi Zsigmond. Fogalmazók: Peecz Elek, Vándory Gusztáv, Lauka Gusztáv r. a. urb. törv. segéd, Grünwald Bernát. 1-hő szakosztály, pécsujfalusi Péchy Ferenc e 1-ső alelnök vezénylete alatt. 1- ső ügyosztály. Személyzet : Szacsaravi lovag Dobrzanszky Adolf udv. tanácsos, Tomasek Pál kir. tanácsos, a forditóosztály főnöke, Skublics Gyula titkár, Kálffy Titus titkár, Stoffer György fogalmazó, Wenser Adolf járulnok. Tárgyak : A királyi kormányszék összes személyi, fegyelmi és járuléki ügyei, jelesül : a) átalános közigazgatási költségvetés; b) a segédhivatalokra és a fordítói osztályzai felügyelet ; c) ügy és személyzet beosztása iránti javaslatok; d) dijnokok ügye és a katonajelöltek nyilvántartása ; e) a rendelkezés alatti közigazgatási és úrbéri törvényszéki hivatalnokok és szolgák, özvegyek és árvák ügyei; f) bútorok, más házi szükségletek és irodaszerek beszerzése; g) kormányszéki épületek iránti gondoskodás, ide értve az országházzai felügyeletet is. 2- ik ügyosztály. Személyzet: Jakab István tanácsos, Kassics Béla titkár, Záhorszky Kálmán r. a. szolgabirói tollnok, Vay Péter fogalmazó gyakornok-jelölt. Tárgyak : Közjogi ügyek, jelesül : a) a megyék és szabad kerületek szervezése; b) közigazgatási területi felosztások és változások ; c) országos és törvényhatósági határügyek; d) nemességi ügyek; e) kegyelmi adományok. 3- ik ügyosztály. Személyzet: Köbling Nándor tanácsos, Neumann Mór titkár, Rónay Amadé titkár, Kerekes Ágoston r. a. szolgabirói segéd, Keszler Antal fog. gyak. és egy kinevezendő fogalmazó. Tárgyak : Megyei belkormányzat, jelesül: a) a megyék és szabad kerületek költségvetései és számadásai; b) ugyane törvényhatóságok börtönügyei; c) e törvényhatóságok személyi, fegyelmi s illetéki ügyei; d) a házi pénztárakelleni követelések. 4- ik ügyosztály. Személyzet: Csernyus Andor tanácsos, Ribáry Sándor titkár, Oetl Ferencz fogalmazó, Lipthay István fogalmazó, Molnár Lajos r. a. szb- toll., Jálies Dénes fogaim, gyak. Tárgyak : Az utépítészet összes ügyei, jelesül: a) az államut-építészeti alap kezelése; b) közmunkaügy és az országos építészeti alap kezelése; c) utak osztályozása, építése és fentartása; d) hidak s kompok építése és fenntartása ; e) ut-, hid- és komp vámok ügyei; f) útépitészeti rendőrség; g) a posta, vasutak s távírdák minden ügyei. 5- ik ügyosztály. Személyzet: Priviczer László titkár, Rózsahegyi Pál titkár, Kuncz Péter, Torkos László és László Kálmán fogalmazók. Tárgyak : Vízépitészeti és bányászati összes ügyek, jelesül: a) a vízépítészeti alap kezelése; b) folyam- és vízszabályozások, mocsárak kiszárítása, ideértve a tiszaszabályozási kölcsönügyet; c) vízhasználati villongások elintézése; d) csatornák építése s fenntartása ; ej gőz- és közönséges hajózás, s e szerint folyamrendőrség is; f) az államépítészeti hivatalok minden személyi, fegyelmi s illetéki ügyei; g) a bányászat és a m. k. helytartótanácsot mint főbányahatóságot illető összes ügyek, ideértve a személyieket is. II. szakosztály Hueber Zsig.voml 2-ik alelnök vezénylete alatt. 6- ik ügyosztály. Személyzet : Lipthay András püspök és tanácsos, Onderko János titk., Fésűs György jog. gyakornok. Tárgyak : A kath. egyházi kormányzat minden ügyei, jelesül : a) az egyházi megyék belkormányzata; b) a clerus személyes ügyei, papi illetmények kiszolgáltatása s pótlása; c) a papi növeldék, deficientiák, szerzetesek és zárdák; d) anyakönyvek, ünnep- és normanapok, vegyes házasságok és hitváltozások; és vallási czélokra szánt hagyományok körüli intézkedések. 7- ik ügyosztály. Személyzet: Danielik János püspök és tanácsos, Apt Kamill titkár, Rácz Mihály, Golka György r. a. szb. tollnok. Tárgyak: A kath. egyházi vagyon minden ügyei, jelesül : a) az elemi iskolák ügyei; b) az egyházi ügyek nyilvántartása; c) vallási és tanulmányi alap kezelése, kamatozó tőkék körüli intézkedés; d) a templomok építése s fenntartása s egyházi építkezések általában; e) kegyúri villongások s segedelmek engedélyezése, valamint számadási ügyek is; f) egyházi, tanulmányi, gazdászati összes ügyek az alapítványi jószágokat illetőleg. 8- ik ügyosztály. Személyzet: Dr. Suhajda János tanácsos, Villecz Kamill titk., Staudinger Benedek r. a. megyebiztos, Dósa Imre jogaim, gyakornok-jelölt. Tárgyak: A felsőbb és szaktanodák, valamint világi alapítványok minden ügyei, jelesül: a tudományos egyetem, jogakadémiák, lyceumok, politechnicum, kereskedelmi akadémia minden tanulmányi, személyi, fegyelmi és illetéki ügyei; b) reál-, kereskedelmi- és ipartanodák, valamint az azok terén működő magánintézetek, ideértvén a vakok és süketnémák intézeteit is, tanulmányi tekintetben ; c) az ezen intézetekre vonatkozó ösztöndíjak, úgyszintén az e tekintetben fennálló alapítványok betöltése ; d) minden világi alapítványok kezelése és betöltése. 9- ik ügyosztály. Személyzet: Kotassevics János tanácsos, Schmidt Szörény, Gottschár János királyi tanácsosok, Mészáros Fer, Somlaky János titkárok, Sixel János fogaim. Tárgyak:A közép és elemi tanodák minden ügyei, jelesül: a) a kath. gymnasiumok tanulmányi, személyi, fegyelmi és illetéki ügyei; b) tanképezdék, magán, fi- és nőnöveldék s tanodák minden ügyei; c) ösztöndíjak és az e tekintetben fennálló alapítványok betöltése, valamint az ösztöndíjasok nyilvántartása. 10- ik ügyosztály. Személyzet: Mandics Tódor tanácsos, Natosewics György r. a. iskolatanácsos, Ruby Antal titkár, Faragó Józs. fogaim., Pap János fogaim., Peisz Adolf fogaim, gyakornok-jelölt. Tárgyak : A g. n. e. egyház minden ügyei és az igazságügy, jelesül: a) a g. n. e. egyházi megyék belkormányzata ; b) a g. n. e. clerus személyi, valamint a templomok és plébániák minden ügyei; c) a g. n. e. papnöveldék, szerzetesek és zárdák ügyei; d) a g. n. e. felsőbb, közép és elemi iskolák, valamint a képezdei intézetek minden ügyei; e) a szerb nemzeti alapok és más szerb és oláh nemzeti világi alapítványok és intézetek ügyei; f) árvaügyek, hitbizományok, holtnyilvánítások, kivégzések és bakók, kegyelmezések és büntetések elengedése; g) rögtönítélő bíróságok ügyei, telekkönyvi hirdetések, vagyonlezárolások, bírói letétemények és bírói közidézések. Ilik ügyosztály. Személyzet: Torkos Kálmán tanácsos, Balló Mihály titkár, egy kinevezendő fogalmazó, Kmoskó Béla fogaim, gyakornok. Tárgyak: A protestáns egyház és a zsidó vallás minden ügyei, úrbéri ügyek, jelesül: a) protestáns vallási s oktatási ügyek, ide értve a házassági dispensátiókat is; b) a protestáns egyház conventjeinek és synodusainak minden ügyei; c) a zsidóügy vallási, iskolai s alapítványi tekintetben ; d) az összes úrbéri s földtehermentesítési ügyek, ide értve az italmérési s más kisebb királyi haszonvételek gyakorlata körüli intézkedéseket is. 12-ik ügyosztály. Személyzet: Ribáry József tanácsos, Stojaczkovics S. titkár, B. Hems Ferencz titkár, Hirsch Ján. r. a. szb. segéd, egy kinevezendő fogalm., 1 kezelési és 1 számvevői egyén. Tárgyak: ínségi összes ügyek. III. szakosztály Jankovich György 3-ik alelnök vezénylete alatt. 13- dik ügyosztály. Személyzet : Stankovits Károly tanácsos, Lakner Antal titkár, Tibori Lajos fogalmazó, Dessewffy József fogalmazó, Wallheim János fogaim, gyakornok. Tárgyak: A rendőrség összes ügyei, jelesül: a) közerkölcsiség,tolonczligy, csavargók, dolgozóházak, öngyilkosok, hullák körözése, marhalevelek, bitang marha, lopott tárgyak körözése; b) belföldi útlevelek, a cselédügy, életmentés, ragadozó állatok elejtéséérti jutalmazások, tűz- és vízkár elleni intézkedések, utczavilágítás s egyéb rendőri események; c) közbátorság, fegyver, puska- és puskaporárulás és tartás, gőzkazánok vizsgálata; d) a rendőri államhivatalok szükségletei és a közbiztonsági alap kezelése; e) a színházak összes ügyei, amennyiben azok az elnökségnek fenn nem tartják. 14- ik ügyosztály. Személyzet: Véber János tanácsos, Szokoly Gyula fogalmazó,Felicides Sándor r. a. szolgabirói tollnok. Tárgyak: A fegyintézetek összes ügyei, továbbá : a népszámla és ennek nyilvántartása, be- és kivándorlások. Névváltoztatások: 15- dik ügyosztály. Személyzet : Abonyi István tanácsos, Tóth Imre titkár, Grumm Ferencz titkár, Hölbling Antal fogalmazó, Báthory Fer. r. a. szkiói tollnok. Tárgyak: A kereskedelem és közgazdászat ügyei, jelesül: _ . ■; a) lófuttatások, mintagazdaságok, ipar- és műkiállítások, gyarmatosítások; b) erdészet, földművelés, borászat, selyemtenyésztés, marhatenyésztés, vadászat, halászat és mezei rendőrség ; és az országmivelési alap kezelése; d) biztosítós hitelintézetek, zálogházak s tőzsdék, Mértékek és súlyok, egyedárusságok s takarékmagtárak ; e) kereskedelmi és iparkamrák, kereskedelmi testületek és czimek; f) gyárak, szabad és engedélyezett iparüzletek, termelés-engedélyezések, iparos kiváltságok és kiváltságos találmányok, házaló kereskedés, szatócsok. 16-ik ügyosztály. Személyzet: Mihályi Gábor tanácsos, Békey István titkár, Schwanda István r. a. járási kir. tollnok. Tárgyak: A hadpótlásra nem vonatkozó összes katonai csendőrségi ügyek, jelesül: a) katonai szervezések, hadfogadó kerületek, lőportárak, katonai elhelyezések, menetek, átvonulások, szállásolás, élelmezés, lovardák, előfogatok; b) katonai kórházak, börtönök, katonai nevelő és képzőintézetek, leánynöveldék, aggastyánok ; c) szabadságos és tartalékos katonák nyilvántartása és behívása, szökevények körözése, elfogatása és a jogdíjak; d) katonai alapítványok betöltése; e) a csendőrség összes ügyei; f) hadi károk megtérítése, katonai kihágások, panaszok, illetékességi villongások, katonai halálozások és hagyatéki ügyek, katonai házasságok. 17 ik ügyosztály. Személyzet: Havas Sándor tanácsos, Gartner Antal titkár, Vallentsits Antal fogaim., egy kinevezendő fogaim , Halbritter Gusztáv fogalmazó, Szánthó János járulnok. Tárgyak: Ujonczozás, hadpótlás és katonák elbocsátása IV. szakosztály, Jagatics Sándor 4-dik alelnök vezényleti alatt. 18- ik ügyosztály. Személyzet: Fridrich György tanácsos, Ghiczy Emil titkár, Loveczky Adolf fogalmazó, Révey József r. a. megyebiztos, Bosich Gábor fogalmazó-gyakornok. Tárgyak: Szabad kir. városok minden ügyei, jelesül: a) a városok szervezése, költségvetése , számadása ; b) a városok belkormányzata ; c) a városi tisztviselők személyi, fegyelmi s illetéki ügyei; d) városi börtönügyek. 19- ik ügyosztály. Személyzet: Hrabovszky Zsigmond tanácsos, Romy Vincze titkár, Marczeglia Antal fogaim , Gressing Boldizsár r. a. szolgabirói tollnok-Tárgyak: Összes községi és adóüg, jelesül : a) a rendezett tanácsosai biró városok szervezése és tiszti belviszonyai; b) minden mezővárosok és falvak rendezési és számadási ügyeik ; c) mezővárosok és falvak közti határvillongások ; d) az egyenes és közvetett adónemek kivetése, behajtása, s az ez érdembeni panaszok elintézése. 20-ik ügyosztály. Személyzet: Dr. Palló Sándor tanácsos, Somossy Lajos titkár, Sárváry Imre fogalm., Goor Györgyi, a szkiói tollnok. Tárgyak : Az egyletek összes ügyei, ideértve a takarékpénztárakat is, továbbá a volt cs. kir. hivatalokat és tisztviselőket érintő minden számadási ügyek végelintézése s a hivatali helyiségek feletti rendelkezések. 21-ik ügyosztály. Személyzet : Francisci János tanácsos, Duchon Adolf r. a. megyei biztos, b. Zedlicz Lajos fogalmazó, Marsofszky Gyula fogalmazó, Richter Antal fogalmazó-gyakornok, Fényes Emil járulnok. Tárgyak: A philantropia s országos alap ügyei, jelesül: a) a szegényügy, kórházi ügyek, számadások és követelések, gyógyszertári számadások; b) lelenczek és minden lelenczházi ügyek ; c) tébolyodottak ellátása és az országos tébolyda összes ügyei; d) az országos alap kezelése átalános tekintetben. 22-ik ügyosztály. Személyzet : Stoltán Adolf tanácsos, Lánner Antal r. a. egésségügyi tanácsos, Grosz Lipót fogalmazó, Hartl Alajos fog. gyakornok, Heitzmann Márton állatorvos. Tárgyak: közegésségi minden ügyek, jelesül: a) egésségállapotróli jelentések, himlőoltás, gyógyászati kontárkodás, bonczolások, hullák szállítása, temetők, halottas szobák és a közegésségi rendőrség átalában; b) járványok és azok elleni intézkedések, ide értve az állatok körüli intézkedéseket is; c) fürdők és mindennemű ásványvizek orvosi szempontból; d) orvosi személyzet és bábák; e) gyógyszertárak minden ügyei; f) gyógyszertári számadások felülvizsgálata in linea medica; g) véleményezések orvosi műszaki tekintetben. A birodalmi tanács pénzügyi bizottmánya f. hó 25-i folytatólagos ülésében G r 0 ch 0sk i fölemlíté, hogy az illetékösszegek a német szövetség számára csak a német szövetséges országok által volnának fizetendők, és azt kérdé Rechberg gróftól, váljon a járulékok eddig az ösz pénzügyből fedeztettek-e ? Gróf Rechberg: Ily kiadásokról mindig a hadügyministérium számolt, és a mostani is annak budgetjéhez tartozik. Az illetékösszegek eddig az álladalmi közpénztárból fizettettek. Koránda:Ez iránt tisztába kell jönni. Austriának a német szövetség irányábani terhei a szövetségi okmányban megállapítják. Ez a német szövetségországokra államjogi, az ész-államra népjogi kötelező erővel bír. A szövetség-okmány a kongressus okmány kiegészítő része. A népjogi kötelezettségen sem az octoberi diploma, sem a februári pátens nem változtatott. Ezek a pénzügyet, a birodalom valamennyi részére nézve, mint közös ügyet konstituálták. A német szövetség részére teljesítendő népjogi fizetések ennélfogva kétségtelenül a birodalmi pénzügyből fedezendők. Austria állása a német szövetségben ennek nyugati határait közel 50 éven át védte kümegtámadások ellen; ezen előny az őszállam javára szolgál, és valamint a várnégyszög leginkább van hivatva olasz határszéleinket védelmezni , és kétségkívül birodalmi pénzerővel fönntartandó, ép úgy a német szövetségi várak is Austria határainak védbástyái, tehát minden szövetségi költség szintén a birodalmi pénzerőből fedezendő. Kuranda beszéde után a resolutio került tárgyalás alá, melynek szövege következő : „A követek háza a császári kormánynak Schleswig elfoglalására vonatkozó eljárását nem ismerheti el Austria valódi érdekeinek megfelelőnek s az átalános békét biztosítónak, minélfogva kötelezve érzi magát annak kinyilatkoztatására, hogy ezen lépés következményei iránt minden felelősséget elhárít magától“ B. T i n ti: Csak két út volt: vagy a közép államokkal menni s háborúba keveredni, vagy önállólag nyúlni a békét biztosító kezdeményezéshez. Ha a ház elfogadja a resolutiót, ezáltal azt mondja, hogy az exetie szüntettessék meg, s a seregek térjenek vissza. Lehetséges-e ez ? A háborús béke fölött határozni valamennyi alkotmányos államban a fejedelemnek van joga, melyet a követek háza a jelen resolutio elfogadása által megsértene. Kaiserfeld: A parlamenteknek is van joguk, mely a szükséges kiadások megszavazásában nyer kifejezést. A resolutio mindenesetre figyelmezteti a kormányt, hogy állapodjék meg azon után, melyre lépett. Austriában - valamint Németországban is — tekintetbe veszik e kérdésben a követek házának nyilatkozatát. A resolutiót tehát a parlamentáris becsület parancsolja. Gr. Rechberg: Angliában sokszor kezdtek háborút, melynek költségeit a parlament csak később szavazta meg. Schindler: De ha egy angol ministerium azon helyzetben volt, hogy a háborúra pénzt fordított, és a parlament a háború ellen nyilatkozik, mit tesz a ministerium ? (Közbeszólások : Lelép !) Gr. Rechberg: Fitt 9 évig viselt a parlament akarata ellenére háborút. (Közbeszólások : Nem minden ember Pitt!) Gr. Narig : A német és austriai nemzeti érzületet meg kell különböztetni. Amaz e kérdésben inkább van felizgatva; az érdekek nem mindig találkoznak. Mily hatást szülne a resolutió Németországban ? Csak az exaltatiót növelendi, és ha ennek alapjául egyrészben igen nemes indokok szolgálnak is, nemtelenek szintén forognak fenn, és a republicanismus e mozgalomba helyezi reményét. Schmerling államminiszer a bizottmányi javaslat azon pontjára, melyben az mondatik, hogy a 10 millió a Schleswigbeni hadműködésre fordíttassék.