Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1864-01-29 / 23. szám

Negyedik évi folyam. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint.­ Vidéken bérmentes Levelekben minden posta­hivatalnálSÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10­ forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ czimü politikai lap 1864-dik évi folyamára. ELŐFIZETÉSI ÁR : január—júniusi 12 évre Ifi ler­id. január—martinsi *14 évre 5 „ JA „Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. é. január h­ó 10-én 289. sz. a. kelt kegyes kir. udvari rendelettel Vaka­­c­z­e­k Vincze győri lakosnak az őt megillető „B­a­c­c­ar­­cich“ eredeti családnév akadály nélküli h­asznál­­hatását legkegyelmesebben megengedte. NEMHIVATALOS RÉSZ. A miltőn magyar királyi helytartótanács személyzetének létszáma és ügy­felosztása 1864. január 1-én. Az elnökségnél tárgyalandó ügyek: 1. A felséges uralkodó-házat illető ügyek. 2. Diplomatikai jellegű ünnepélyességek. 3. Kitüntetések általában. 4. Országos fejedelmi, rendőri és államszámvevő­­ségi tisztviselők és szolgák személyes ügyei. 5. Államrendőrség és közbiztonság felsőbb vo­nalban. 6. Sajtó és színházi ügyek, az utóbbiak csak a­mennyiben előadások és előadandó színdarabok enge­délyezéséről szó van. 7. Különös titoktartást igénylő, vagy egyéb okok­­­­nál fogva elnöki elintézés alá tartozó tárgyak. 8. Külföldi útlevélü­gy. 9. A magyar királyi helytartótanács tisztviselői­nek, valamint a megyei kormányzók kinevezései, to­vábbá a megyei alispánok, főjegyzők, főügyészek és törvényszéki ülnökök, a sz. k. városoknál pedig a pol­gármesterek, főbirák és főkapitány kinevezése körüli tárgyalások. 10. Helytartótanácsi alelnökök, tanácsosok és tit­károk szabadság engedélyei. 11. Az elnökséghez beosztott tisztviselők jutalom- és segélydijai. 12. Az 180­2 országos alap maradványai fölötti rendelkezés. 13. A ’katonai törvényszékek kivételes működéseit érintő tárgyalások. Személyzet: Titkárok: Balajthy Imre, Reviczky Sándor, Okolicsányi Zsigmond. Fogalmazók: Peecz Elek, Vándory Gusz­táv, Lauka Gusztáv r. a. urb. törv. segéd, Grünwald Bernát. 1-hő szakosztály, pécsujfalusi Péchy Ferenc e 1-ső alelnök vezénylete alatt. 1- ső ügyosztály. Személyzet : Szacsaravi lovag Dobrzanszky Adolf udv. tanácsos, Tomasek Pál kir. tanácsos, a forditó­­osztály főnöke, Skublics Gyula titkár, Kálffy Titus titkár, Stoffer György fogalmazó, Wenser Adolf já­­rulnok. Tárgyak : A királyi kormányszék összes szemé­lyi, fegyelmi és járuléki ügyei, jelesül : a) átalános közigazgatási költségvetés; b) a segédhivatalokra és a fordítói osztályzai fel­ügyelet ; c) ügy és személyzet beosztása iránti javaslatok; d) dijnokok ügye és a katonajelöltek nyilvántar­tása ;­­ e) a rendelkezés alatti közigazgatási és úrbéri törvényszéki hivatalnokok és szolgák, özvegyek és ár­vák ügyei; f) bútorok, más házi szükségletek és irodaszerek beszerzése; g) kormányszéki épületek iránti gondoskodás, ide értve az országházzai felügyeletet is. 2- ik ügyosztály. Személyzet: Jakab István tanácsos, Kassics Béla titkár, Záhorszky Kálmán r. a. szolgabirói tollnok, Vay Péter fogalmazó gyakornok-jelölt. Tárgyak : Közjogi ügyek, jelesül : a) a megyék és szabad kerületek szervezése; b) közigazgatási területi felosztások és válto­zások ; c) országos és törvényhatósági határügyek; d) nemességi ügyek; e) kegyelmi adományok. 3- ik ügyosztály. Személyzet: Köbling Nándor tanácsos, Neumann Mór titkár, Rónay Amadé titkár, Kerekes Ágoston r. a. szolgabirói segéd, Keszler Antal fog. gyak. és egy ki­nevezendő fogalmazó. Tárgyak : Megyei belkormányzat, jelesül: a) a megyék és szabad kerületek költségvetései és számadásai; b) ugyane törvényhatóságok börtönügyei; c) e törvényhatóságok személyi, fegyelmi s ille­­téki ügyei; d) a házi pénztárak­elleni követelések. 4- ik ügyosztály. Személyzet: Csernyus Andor tanácsos, Ribáry Sándor titkár, Oetl Ferencz fogalmazó, Lipthay István fogalmazó, Molnár Lajos r. a. szb- toll­., Jálies Dénes fogaim, gyak. Tárgyak : Az utépítészet összes ügyei, jelesül: a) az államut-építészeti alap kezelése; b) közmunkaügy és az országos építészeti alap kezelése; c) utak osztályozása, építése és fentartása; d) hidak s kompok építése és fenntartása ; e) ut-, hid- és komp­ vámok ügyei; f) útépitészeti rendőrség; g) a posta, vasutak s távírdák minden ügyei. 5- ik ügyosztály. Személyzet: Priviczer László titkár, Rózsahegyi Pál titkár, Kuncz Péter, Torkos László és László Kál­mán fogalmazók. Tárgyak : Vízépitészeti és bányászati összes ügyek, jelesül: a) a vízépítészeti alap kezelése; b) folyam- és vízszabályozások, mocsárak kiszá­rítása, ideértve a tiszaszabályozási kölcsönügyet; c) vízhasználati villongások elintézése; d) csatornák építése s fenntartása ; ej gőz- és közönséges hajózás, s e szerint folyam­rendőrség is; f) az államépítészeti hivatalok minden személyi, fegyelmi s illetéki ügyei; g) a bányászat és a m. k. helytartótanácsot mint főbányahatóságot illető összes ügyek, ideértve a sze­mélyieket is. II. szakosztály Hueber Zsig.voml 2-ik alelnök ve­zénylete alatt. 6- ik ügyosztály. Személyzet : Lipthay András püspök és taná­csos, Onderko János titk., Fésűs György jog. gya­kornok. Tárgyak : A kath. egyházi kormányzat minden ügyei, jelesül : a) az egyházi megyék belkormányzata; b) a clerus személyes ügyei, papi illetmények­ ki­szolgáltatása s pótlása; c) a papi növeldék, deficientiák, szerzetesek és zárdák; d) anyakönyvek, ünnep- és normanapok, vegyes házasságok és hitváltozások; és vallási czélokra szánt hagyományok körüli in­tézkedések. 7- ik ügyosztály. Személyzet: Danielik János püspök és ta­nácsos, Apt Kamill titkár, Rácz Mihály, Golka György r. a. szb. tollnok. Tárgyak: A kath. egyházi vagyon minden ügyei, jelesül : a) az elemi iskolák ügyei; b) az egyházi ügyek nyilvántartása; c) vallási és tanulmányi alap kezelése, kamatozó tőkék körüli intézkedés; d) a templomok építése s fenntartása s egyházi építkezések általában; e) kegyúri villongások s segedelmek engedélye­zése, valamint számadási ügyek is; f) egyházi, tanulmányi, gazdászati összes ügyek az alapítványi jószágokat illetőleg. 8- ik ügyosztály. Személyzet: Dr. Suhajda János taná­csos, Villecz Kamill titk., Staudinger Benedek r. a. me­gyebiztos, Dósa Imre jogaim, gyakornok-jelölt. Tárgyak: A felsőbb és szaktanodák, vala­mint világi alapítványok minden ügyei, jelesül: a­ tudományos egyetem, jogakadémiák, lyceumok, politechnicum, kereskedelmi akadémia minden tanul­mányi, személyi, fegyelmi és illetéki ügyei; b) reál-, kereskedelmi- és ipartanodák, valamint az azok terén működő magán­intézetek, ideértvén a vakok és süketnémák intézeteit is, tanulmányi tekin­tetben ; c) az ezen intézetekre vonatkozó ösztöndíjak, úgyszintén az e tekintetben fennálló alapítványok be­töltése ; d) minden világi alapítványok kezelése és be­töltése. 9- ik ügyosztály. Személyzet: Kotassevics János tanácsos, Schmidt Szörény, Gottschár János királyi tanácsosok, Mészáros Fer­, Somlaky János titkárok, Sixel János fogaim. Tár­gyak:A közép és elemi tanodák minden ügyei, jelesül: a) a kath. gymnasiumok tanulmányi, személyi, fegyelmi és illetéki ügyei; b) tanképezdék, magán, fi- és nőnöveldék s tano­dák minden ügyei; c) ösztöndíjak és az e tekintetben fennálló ala­pítványok betöltése, valamint az ösztöndíjasok nyil­vántartása. 10- ik ügyosztály. Személyzet: Mandics Tódor tanácsos, Natosewics György r. a. iskolatanácsos, Ruby Antal titkár, Faragó Józs. fogaim., Pap János fogaim., Peisz Adolf fogaim, gyakornok-jelölt. Tárgyak : A g. n. e. egyház minden ügyei és az igazságügy, jelesül: a) a g. n. e. egyházi megyék belkormányzata ; b) a g. n. e. clerus személyi, valamint a templo­mok és plébániák minden ügyei; c) a g. n. e. papnöveldék, szerzetesek és zárdák ügyei; d) a g. n. e. felsőbb, közép és elemi iskolák, va­lamint a képezdei intézetek minden ügyei; e) a szerb nemzeti alapok és más szerb és oláh nemzeti világi alapítványok és intézetek ügyei; f) árvaügyek, hitbizományok, holtnyilvánítások, kivégzések és bakók, kegyelmezések és büntetések elengedése; g) rögtönítélő bíróságok ügyei, telekkönyvi hir­detések, vagyonlezárolások, bírói letétemények és bírói közidézések. Il­ik ügyosztály. Személyzet: Torkos Kálmán tanácsos, Balló Mihály titkár, egy kinevezendő fogalmazó, Kmoskó Béla fogaim, gyakornok. Tárgyak: A protestáns egyház és a zsidó val­lás minden ügyei, úrbéri ügyek, jelesül: a) protestáns vallási s oktatási ügyek, ide értve a házassági dispensátiókat is; b) a protestáns egyház conventjeinek és synodu­­sainak minden ügyei; c) a zsidóügy vallási, iskolai s alapítványi te­kintetben ; d) az összes úrbéri s földtehermentesítési ügyek, ide értve az italmérési s más kisebb királyi haszon­vételek gyakorlata körüli intézkedéseket is. 12-ik ügyosztály. Személyzet: Ribáry József tanácsos, Sto­­jaczkovics S. titkár, B. Hems Ferencz titkár, Hirsch Ján. r. a. szb. segéd, egy kinevezendő fogalm., 1 keze­lési és 1 számvevői egyén. Tárgyak: ínségi összes ügyek. III. szakosztály Jankovich György 3-ik alelnök vezénylete alatt. 13- dik ügyosztály. Személyzet : Stankovits Károly tanácsos, Lakner Antal titkár, Tibori Lajos fogalmazó, Dessewffy József fogalmazó, Wallheim János fogaim, gyakornok. Tárgyak: A rendőrség összes ügyei, jelesül: a) közerkölcsiség,tolonczligy, csavargók, dolgozó­­házak, öngyilkosok, hullák körözése, marhalevelek, bi­tang marha, lopott tárgyak körözése; b) belföldi útlevelek, a cselédügy, életmentés, ra­gadozó állatok elejtéséérti jutalmazások, tűz- és víz­kár elleni intézkedések, utczavilágítás s egyéb rendőri események; c) közbátorság, fegyver, puska- és puskaporáru­lás és tartás, gőzkazánok vizsgálata; d) a rendőri államhivatalok szükségletei és a közbiztonsági alap kezelése; e) a színházak összes ügyei, a­mennyiben azok az elnökségnek fenn nem tartják. 14- ik ügyosztály. Személyzet: Véber János tanácsos, Szokoly Gyula fogalmazó,­Felicides Sándor r. a. szolgabirói tollnok. Tárgyak: A fegyintézetek összes ügyei, to­vábbá : a népszámla és ennek nyilvántartása, be- és ki­vándorlások. Névváltoztatások: 15- dik ügyosztály. Személyzet : Abonyi István tanácsos, Tóth Im­re titkár, Grumm Ferencz titkár, Hölbling Antal fogal­mazó, Báthory Fer. r. a. szki­ói tollnok. Tárgyak: A kereskedelem és közgazdászat ügyei, jelesül: _ . ■; a) lófuttatások, minta­gazdaságok, ipar- és műki­­állítások, gyarmatosítások; b) erdészet, földművelés, borászat, selyemtenyész­­tés, marhatenyésztés, vadászat, halászat és mezei rend­őrség ; és az országmivelési alap kezelése; d) biztosító­s hitelintézetek, zálogházak s tőzs­dék, Mértékek és súlyok, egyedárusságok s takarék­magtárak ; e) kereskedelmi és iparkamrák, kereskedelmi testületek és czimek; f) gyárak, szabad és engedélyezett iparüzletek, termelés-engedélyezések, iparos kiváltságok és kivált­­ságos találmányok, házaló kereskedés, szatócsok. 16-ik ügyosztály. Személyzet: Mihályi Gábor tanácsos, Békey István titkár, Schwanda István r. a. járási kir. tollnok. Tárgyak: A hadpótlásra nem vonatkozó összes katonai csend­őrségi ügyek, jelesül: a) katonai szervezések, hadfogadó kerületek, lő­portárak, katonai elhelyezések, menetek, átvonulások, szállásolás, élelmezés, lovardák, előfogatok; b) katonai kórházak, börtönök, katonai nevelő és képző­intézetek, leánynöveldék, aggastyánok ; c) szabadságos és tartalékos katonák nyilvántar­tása és behívása, szökevények körözése, elfogatása és a jogdíjak; d) katonai alapítványok betöltése; e) a csendőrség összes ügyei; f) hadi károk megtérítése, katonai kihágások, panaszok, illetékességi villongások, katonai halálozá­sok és hagyatéki ügyek, katonai házasságok. 17 ik ügyosztály. Személyzet: Havas Sándor tanácsos, Gart­ner Antal titkár, Vallentsits Antal fogaim., egy kine­vezendő fogaim , Halbritter Gusztáv fogalmazó, Szán­thó János járulnok. Tárgyak: Ujonczozás, hadpótlás és katonák elbocsátása IV. szakosztály, Jagatics Sándor 4-dik alelnök vezényleti alatt. 18- ik ügyosztály. Személyzet: Fridrich György tanácsos, Ghiczy Emil titkár, Loveczky Adolf fogalmazó, Révey József r. a. megyebiztos, Bosich Gábor fogalmazó-gya­­kornok. Tárgyak: Szabad kir. városok minden ügyei, jelesül: a) a városok szervezése, költségvetése , szám­adása ; b) a városok belkormányzata ; c) a városi tisztviselők személyi, fegyelmi s ille­téki ügyei; d) városi börtönügyek. 19- ik ügyosztály. Személyzet: Hrabovszky Zsigmond tanácsos, Romy Vincze titkár, Marczeglia Antal fogaim , Gressing Boldizsár r. a. szolgabirói tollnok-Tárgyak: Összes községi és adóü­g, je­lesül : a) a rendezett tanácsosai biró városok szervezése és tiszti belviszonyai; b) minden mezővárosok és falvak rendezési és számadási ügyeik ; c) mezővárosok és falvak közti határvillongások ; d) az egyenes és közvetett adónemek kivetése, behajtása, s az ez érdembeni panaszok elintézése. 20-ik ügyosztály. Személyzet: Dr. Palló Sándor tanácsos, Somossy Lajos titkár, Sárváry Imre fogalm., Goor Györgyi­, a­ szki­ói tollnok. T­á­r­g­y­a­k : Az egyletek összes ügyei, ideértve a takarékpénztárakat is, továbbá a volt cs. kir. hivata­lokat és tisztviselőket érintő minden számadási ügyek végelintézése s a hivatali helyiségek feletti rendelke­zések. 21-ik ügyosztály. Személyzet : Francisci János tanácsos, Duchon Adolf r. a. megyei biztos, b. Zedlicz Lajos fo­galmazó, Marsofszky Gyula fogalmazó, Richter Antal fogalmazó-gyakornok, Fényes Emil járulnok. Tárgyak: A philantropia s országos alap ügyei, jelesül: a) a szegényügy, kórházi ügyek, számadások és követelések, gyógyszertári számadások; b) lelenczek és minden lelenczházi ügyek ; c) tébolyodottak ellátása és az országos tébolyda összes ügyei; d) az országos alap kezelése átalános tekintetben. 22-ik ügyosztály. Személyzet : Stoltán Adolf tanácsos, Lánner Antal r. a. egésségügyi tanácsos, Grosz Lipót fogal­mazó, Hartl Alajos fog. gyakornok, Heitzmann Márton állatorvos. Tárgyak: közegésségi minden ügyek, jelesül: a) egésségállapotróli jelentések, himlőoltás, gyó­gyászati kontárkodás, bonczolások, hullák szállítása, temetők, halottas szobák és a közegésségi rendőrség átalában; b) járványok és azok elleni intézkedések, ide értve az állatok körüli intézkedéseket is; c) fürdők és mindennemű ásványvizek orvosi szempontból; d) orvosi személyzet és bábák; e) gyógyszertárak minden ügyei; f) gyógyszertári számadások felülvizsgálata in linea medica; g) véleményezések orvosi műszaki tekintetben. A birodalmi tanács pénzügyi bizottmánya f. hó 25-i folytatólagos ülésében G r 0 c­h 0­­­s­k i fölemlíté, hogy az illeték­összegek a német szövetség számára csak a német szövetséges országok által volnának fizetendők, és azt kérdé Rech­­berg gróftól, váljon a járulékok eddig az ösz­ pénzügy­­ből fedeztettek-e ? Gróf R­e­c­h­b­e­r­g: Ily kiadásokról mindig a hadügyministérium számolt, és a mostani is annak budgetjéhez tartozik. Az illetékösszegek eddig az álla­­dalmi közpénztárból fizettettek. Korán­da:Ez iránt tisztába kell jönni. Aus­­triának a német szövetség irányábani terhei a szövet­ségi okmányban megállapítják. Ez a német szövetség­országokra államjogi, az ész-államra népjogi kötelező erővel bír. A szövetség-okmány a kongressus okmány kiegészítő része. A népjogi kötelezettségen sem az oc­­toberi diploma, sem a februári pátens nem változta­tott. Ezek a pénzügyet, a birodalom valamennyi ré­szére nézve, mint közös ügyet konstituálták. A német szövetség részére teljesítendő népjogi fizetések ennél­fogva kétségtelenül a birodalmi pénzügyből fedezen­­dők. Austria állása a német szövetségben ennek nyu­gati határait közel 50 éven át védte küm­­egtámadások ellen; ezen előny az őszállam javára szolgál, és vala­mint a várnégyszög leginkább van hivatva olasz ha­társzéleinket védelmezni , és kétségkívül birodalmi pénzerővel fönntartandó, ép úgy a német­ szövetségi várak is Austria határainak védbástyái, tehát minden szövetségi költség szintén a birodalmi pénzerőből fe­dezendő. Kuranda beszéde után a resolut­io került tárgyalás alá, melynek szövege következő : „A követek háza a császári kormánynak Schles­wig elfoglalására vonatkozó eljárását nem ismerheti el Austria valódi érdekeinek megfelelőnek s az átalános békét biztosítónak, minélfogva kötelezve érzi magát annak kinyilatkoztatására, hogy ezen lépés következ­ményei iránt minden felelősséget elhárít magától­“ B. T i n t­i: Csak két út volt: vagy a közép ál­lamokkal menni s háborúba keveredni, vagy önállólag nyúlni a békét biztosító kezdeményezéshez. Ha a ház elfogadja a resolutiót, ezáltal azt mondja, hogy az exe­­tie szüntettessék meg, s a seregek térjenek vissza. Le­­hetséges-e ez ? A háború­s béke fölött határozni vala­mennyi alkotmányos államban a fejedelemnek van joga, melyet a követek háza a jelen resolutio elfoga­dása által megsértene. Kaiser­feld: A parlamenteknek is van jo­guk, mely a szükséges kiadások megszavazásában nyer kifejezést. A resolutio mindenesetre figyelmezteti a kormányt, hogy állapodjék meg azon után, melyre lépett. Austriában -­ valamint Németországban is — tekintetbe veszik e kérdésben a követek­ házának nyi­latkozatát. A resolutiót tehát a parlamentáris becsület parancsolja. Gr. Rechberg: Angliában sokszor kezdtek háborút, melynek költségeit a parlament csak később szavazta meg. Schindler: De h­a egy angol ministerium azon helyzetben volt, hogy a háborúra pénzt fordított, és a parlament a háború ellen nyilatkozik, mit tesz a ministerium ? (Közbeszólások : Lelép !) Gr. Rechberg: Fitt 9 évig viselt a parla­ment akarata ellenére háborút. (Közbeszólások : Nem minden ember Pitt!) Gr. N­­a­r­­­i­g : A német és austriai nemzeti ér­zületet meg kell különböztetni. Amaz e kérdésben in­kább van felizgatva; az érdekek nem mindig találkoz­nak. Mily hatást szülne a resolutió Németországban ? Csak az exaltatiót növelendi, és ha ennek alapjául egy­­részben igen nemes indokok szolgálnak is, nemtelenek szintén forognak fenn, és a republicanismus e mozga­lomba helyezi reményét. Schmerling államminiszer a bizottmányi javaslat azon pontjára, melyben az mondatik, hogy a 10 millió a Schleswigbeni hadműködésre fordíttassék.

Next