Sürgöny, 1864. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1864-03-26 / 71. szám

Negyedik évi folyam. 71.­ sz. — 1864. Szombat, martius 26. Szerkesztő-hivatal: b­arátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó hivatal B­arátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­hivatalban, barát­ok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta­hivatalnálSÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 ekr. Negyedévre 4 „ 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ napi­lapra. Történelmünkből alig mutathatunk fel oly korszakot, melyben a napi sajtónak magasabb feladat jutott volna, mint a jelen, midőn alkot­mányos életünknek visszanyerése már a nemzet életkérdésévé vált. Lapunk nem­ hivatalos részében a békés ki­egyenlítésre vezethető utakat és módokat illető­leg irányczikkek írására oly férfia­kat volt szerencsénk megnyerni, kik holunk jelesb publicistái közt mél­tán helyet foglalhatnak. S hogy olvasó közönségünk az ország min­den részeiben mutatkozó életről és mozgalmak­ról is jókor és hitelesen tájékozhassa magát: ez rendes vidéki levelezőink feladata le­endőik minden megyében és nagyobb városokban önként ajánlák fel haza­­fiúi közremunkálásaikat. A felsőbb rendeletek és törvénykezési hi­vatalos hirdetéseknek egész terjedelmébeni köz­lése pedig oly előnyt ad lapunknak, mely miatt ezt községeknek, hivatalnokoknak, ügyvédek­nek, kereskedőknek és iparosoknak bővebben ajánlani feleslegesnek tartjuk. És hogy a kereskedői és iparos osztályon kívül a gazdaközönség is érdekelve legyen, nem csupán a börzei tudósításokról, értékpapírok ár­­keletéről, hanem a gabona s más nyers termé­nyek üzletéről, és a vasutak és gőzösök mene­téről is rendes rovatot v­endünk. Végre a hazai egyletek, vállalatok, tanin­tézetek működését, a nemzeti literatura és mű­vészet fejlődését folyvást figyelemmel kisérvén, s a napi újdonságokat biztos kútfők után eddigi változatosságban rögtön közölvén, hizelgünk ma­gunknak, hogy a lakosság minden rétegeiben élénk részvétre találandunk, s az olvasó közön­ség bizalmát minden osztályú polgártársaink jogainak képviselésében tanúsítandó pártatlan­ság által megnyerni szerencsések leendünk. Az előfizetési feltételek a czimlapon olvas­hatók. Kelt Pesten., 1864-ik martius havában. A „Sürgöny“ szerkesztő- és kiadó-hivatala. Decs. mart. 23. HIVATALOS RÉSZ. A Zemplénmegyében uralgott keleti marhavész teljes megszűnte alkalmából a szarvasmarha-vásárok megtartása a megye egész területén ismét megenged­tetett, nemhivatalos rész A schleswig-holsteini hadjáratban megsebesült cs. k. katonák felsegélésére ifjabb Papolczy An­tal ügyvéd és földbirtokos egy ötven forintról szóló államkötelezvényt 1858-tóli szelvényekkel együtt, és Tischler Albin csanálosi plébános öt forintot ada­koztak. A múlt évi rosz­termés által ínségre jutott alföldi lakosok segélyzésére részint a magyar királyi hely­tartótanács elnökségéhez, részint a magyar királyi helytartótanácshoz beérkezett könyöradományok újabb jegyzéke. A beregmegyei segélyező bizottmánytól 1036 ft, 83­2 kr. Zemplén megye utján 50 ft mint Szakátsy Dáni­el ügyvéd, Kutay Antal orvos és Forster Rezső nyom­dász által a sáros-­pataki „Nándor“ nevű fürdőben tűzi­játékkal összekötve rendezett mulatságnak eredménye. Nagyvárad város segélyező bizottmányától 100 ft mint ezen város házi­­pénztárából megszavazott ado­mány. 5 ft mint Rácsek János, és 5 ft mint Nogáll János latin szertartású kanonokok adományai. 47 ft 20 kr, és 1 darab arany mint a városi tisztikar fizetéséből történt ajánlat, összesen 177 ft 20 kr, és 1 darab arany. Nagyszombat szabad királyi város segélyező bizott­mányától 200 ft mint az ottani takarékpénztár újabb adománya. 169 ft 50 kr mint az ottani kereskedői kar kebelében gyűjtött adomány, és 22 ft 49 kr mint a vá­rosi színházban rendezett előadásnak jövedelme, össze­sen 391 ft 99 kr. A nyitramegyei segélyező bizottmánytól 2870 ft 15 kr mint gabonaneműek eladási ára, és 1258 ft 36 kr mint könyöradomány. Éhez járultak : Nyitrai püspök­i méltósága 400 ftal. A nyitramegyei gazdasági egyesület 534 fttal. Szabályi albizottmányi tag 2 fttal. A nyitrai casino 50 fttal. Főtisztelendő Szabó Antal 5 ft. Vagyon István 20 fttal. Főtiszt. Gyurkovics István albizottmányi tag 20 fttal. Főtisztelendő Tillos Paulai Ferencz albizottmányi elnök 20 fttal. Szabó albizottmányi elnök 7 fttal. Összesen 4128 fo­rint 51 kr. A tolnamegyei segélyző bizottmánytól 30 ft mint a tolnai és szegszárdi ács és kőműves czéh adománya, és 150 ft mint a szegszárdi lelkes nők által rendezett tánczvigalom tiszta jövedelme, összesen 180 ft. Szatmár- Németi szabad királyi város segélyező bi­zottmányától 9 ft 20 ft mint a kalapos czéh iparo­sainak, 10 ft mint a szűcs czéh, 2 ft 42 ft mint a ká­dár czéh iparosainak, 11 ft mint a kőműves czéhnek és iparosainak, 20 ft mint a casinói egylet, 80 ft mint a lövész-társulat adománya , továbbá 10 ft 5 k. mint a városi színházban rendezett előadásnak tiszta jövedel­me, és 65 ft mint Korom József, és 12 ft 26 kr mint Pap Albert gyűjteménye ; összesen 219 ft 93 kr. Károlyi László magyar királyi udvari alkanczel­­lár ő nagyméltóságától 447 ft, és két darab 100 forin­tos földtehermentesítési kötelezvény, mint a magyar királyi udvari kan­czellária kebelében újabban rendezett gyűjtésnek eredménye. Ugyanattól három darab 1000 forintos escompte­­bankféle jegy, mint a magyar technikusok által gróf Forgách Antal magyar királyi udvari főkanczellár pártfogása alatt a bécsi cs. kir. opera-szinházban ren­dezett előadásnak berekesztése előtt már mutatkozott tiszta jövedelme azzal, hogy abból egy 1000 forintos jegy a kenyérosztó pesti albizottmánynak átadandó, mi már eszközöltetett is. Fötisztelendő Geduly Lajos, dunán-inneni ágostai hitvallású superintendenstől 2 ft 83 kr Podluzsány, 5 ft 84 kr Zai-Ugrócz, 6 ft 45 kr Trencsén, 1 ft 36 kr Beczkó, 2 ft 92 kr Nemes-Podragy, 4 ft Alsó-Széli ágos­tai hitvallású egyház­községek adományai; összesen 23 ft 40 kr. Az „Anker“ czimü életbiztositó társaság pesti kép­viselőségétől 50 ft. Egy kebelbeli fogalmazótól 5 ft, mint egy — ügyének szorgalmazása végett nála megjelent egyén által asz­talán borítékban hagyott összeg. A gömörmegyei segélyező bizottmánytól 288 forint 177 f6 kr. Ugyanattól 22 ft 44 kr mint gabonanemüek el­adási ára. Eperjes szabad királyi város segélyező bizottmányá­tól 229 ft 30 kr. Ugyanattól 48 ft 5 kr mint gabonanemüek el­adási ára. A trencsénmegyei segélyező bizottmánytól 298 ft 12 kr mint könyöradomány és 205 ft 4 kr mint gabo­­nanemű­ek eladási ára, összesen 503 ft 16 kr. A főméltóságu magyar kir. udv. kanczelláriától 40 ft mint C. B. M. betűkkel megjelelve beküldött összeg. Ugyanattól egy öt font sterlingről szóló bankjegy, 7 schilling és 6 pence, mint Angolhonból beküldött gyűjtemény. „19 Ugyanattól 10 forint mint a „Presse“ czimű hírlap szerkesztősége által átadott összeg, továbbá 72 forint mint Bécs melletti Währing községben gyűjtött ado­mány-összeg. A cs. kir. szabadalmazott austriai bank igazgatósága által a Nyitra- és Barsmegyék segélyező bizottmányai részéről beküldött hibás 2 darab egy forintos bankje­gyek beváltalván, 2 ft. A laibachi cs. kir. országos kormánytól 87 ft. A lembergi cs. kir. helytartóságtól 213 ft 63 kr. A bécsi cs. kir. helytartóságtól 349 ft 16 kr. A baabi cs. k. járáshivataltól 7 ft 65 kr. A linczi cs. k. helytartóságtól 34 ft 685/16 kr. A brünni cs. k. helytartóságtól 3 ft. A cs. kir. államminisztertől 70 ft 45 kr mint Salz­burgban két jótékony czélra rendezett szinielőadás tiszta jövedelmének fele része. A págai cs. kir. helytartóságtól 12 ft 50 kr mint a „Reichenberger Zeitung“ czimü hírlap szerkesztősége által átadott összeg. A gráczi cs. kir. helytartóságtól 753 ft 145/10 kr. Mikhez hozzáadván az eddigi 520,020 ft 44’/2 krt, 100 ft 55 krt ezüstben, 110 darab aranyat, 4 darab 20 fran­kos és egy darab öt frankos aranyat, 1000 és 327 ft ft 70 krról szóló takarékpénztári két könyvecskét, 17 lat régi rézpénzt, és 24 ft 21 krnyi olasz rézpénzt, bejött összesen 532,476 ft 65'/2 krajczár, 111 darab arany, 4 darab 20 frankos és 1 darab öt frankos arany, 100 ft 55 kr ezüstben, 1000 és 327 forint 70 krról szóló takarékpénztári két könyvecske, 2 darab 100 forintos földtehermentesítési kötelezvény, 5 font ster­lingről szóló egy bankjegy, 7 schilling és 6 pence, 17 lat régi rézpénz és 24 ft 21 krnyi olasz rézpénz. — Az 1861-ki magyar országgyűlés. III. Az 1861-ki országgyűlés az ellen, hogy köztünk és a német-szláv-olasz tartományok közt real-unio nem létezhetik, azon argumentum­mal is él, hogy a közös fejedelem kiskorúsága esetében más gyámja van az austriai császár­nak, más ismét­­a magyar királynak: az elsőnek ugyanis a legközelebbi férfirokon, a másodiknak pedig a nádor. Ez okoskodás igen sokat bizonyít, tehát semmit se bizonyít. Mert a magyar törvények még arról sem hoztak soha határozatot, hogy a kiskorú magyar király mikor lesz nagykorú? S a­mily nagykorusági törvények a német-szláv tartományokban léteznek, azok is egymással el­lenkeznek, mert például a cseh király a 14-ik,*) az austriai főherczeg pedig a teljesen betöltött 16-ik év korában veheti át az uralkodást. A kis­­korusági és gyámsági kérdés az egész austriai birodalomra nézve tehát országgyűlésileg még ezután döntendő el; de annyit minden józan em­ber megenged, hogy addig is, míg ez megtörtén­nék, a birodalomban 3 vagy 4 a fejedelmi hata­lommal felruházott gyám csakugyan nem lehet, s ez merő képtelenség. De még szerencsétlenebbül ütött ki a real­­unió elleni azon okoskodás, mely a birodalom német tartományainak a német szövetséghez való viszonyából vonatott le. Hanem halljuk az 1861-ki országgyűlés feliratának saját szavait : „Ily különböző politikai helyzetű országok között *) Az aranybulla rendelete szerint: lehet-e szorosabb kapcsolat, mint personal-unio? Azon birodalmi ta­nácsban, melynek túlnyomó többsé­ge a német szövetségnek épen a szö­vetség értelmében le van kötelezve, mi biztosítana minket, hogy akkor, midőn a mi érdekeink és a német szövetség érdekei nem ugyanazok, jogaink méltányoltatni s érdekeink kiméltetni fognak? A szorosabb kap­csolat alárendelne minket az osz­trák többségnek, sőt alárendelne a reánk nézve teljesen idegen német szövetség politikájának is, melytől mi viszonzásul semmit sem követel­hetnénk.“ Ezen egész okoskodás épen megfordítva áll, mert épen a német szövetséghez tartozó tartományok félhetnének attól, hogy mi a biro­dalmi tanácsban az ő érdekeiket, jogaikat kellő­leg nem méltányoljuk és nem kíméljük; ők tart­hatnának attól, hogy a mi politikánknak lesz­nek alárendelve; miután a birodalmi ta­nácsban nem a német szövetséghez tartozó tartományok, hanem a német szövetséghez nem tartozó országok és tartományok vannak túlnyomó többségben képviselve, a német tar­tományok 155 , a német szövetség­hez semmi viszonyban nem álló országok ellenben 188 képviselőt küldvén oda. Ha ezen ellenvetést egy porosz hegemó­niára törekvő lap hozza fel, s ez használná fel a februári alaptörvényt s az ebben formulázott bi­rodalmi tanácsot arra, hogy Austria Németor­szágból kiszorítandó, vagyis a német egyesülés náta nélkül teljesítendő, ezt nagyon természetes­nek találnék; de hogy épen a magyar ország­gyűlés támadja meg a birodalmi tanácsot ez ol­dalról — azt valóban nem vártuk. Általában nagyon látszik az említett or­szággyűlési feliratból, hogy a personal­ uniot s a 48-as törvények üdvösségét, daczára a keserves tapasztalásnak, erőszakosan meg akarná mutat­ni, s okoskodásának támogatására még példák­hoz és hasonlatosságokhoz is folyamodik, s az­ért Své­zia és Norvégia példáját is felhozza. Azonban ha valaha , e példára és hasonlí­tásra lehet igazán elmondani :„omnis simi­­litudo claudicat.“ E hasonlatosságot Szentiványi Vin­­cze ő excellentiája „Észrevételek“ czimű mun­kájának 5-ik és következő lapjain remekül megczáfolván, olvasóinkat mi is az idézett nagy becsű munkához utasítjuk. L. Figyelmeztetés az orsz. magyar gazda­sági egyesület t. ez. tagjaihoz. Az egyesület múlt évi számadásának bezártával, a tagoknál alapítványi kamatok és évdíjakban kívül lévő restantiák közel tizenhétezer forintra men­tek. E hátralék okát keresve, azon tapasztalásra jött az egyesület, miszerint a tagok legnagyobb része a kamatot vagy évdíjat akkor rendesen megfizeti, ha a nyugta hozzá megküldetik, s a be nemfizetést, legalább a pontos fizetés elmulasztását többnyire feledékeny­­ségnek vagy befizetésre kínálkozó alkalom hiányának kell tulajdonítani. E bajon mind az egyesület javára, mind a tagok kényelmére, csak úgy lehet segíteni, ha a vidéki tagok illető nyugtáikat otthon, hely-könyvismertetés. Die ungarischen Zeitwörter mit ihren Bestimmungssyl­­ben und deren Anwendung. Ein unentbehrliches Hilfs­buch zür Erlernung der ungarischen Sprache, geordnet von Alexander R á k o s y, Privatlehrer der ungarischen und französischen Sprache. Pest, 1864. 25 iv. Ära 1 ft 60 kr. Midőn nemzeti nyelvünk alapos tanítása­ s tanu­lására vonatkozó művekkel tapasztaljuk szaporodni tankönyveink számát, nem lehet nem örvendenünk, fő­leg, ha egyéb kellékeken kívül bennük még nemes, ha­zafias irányt is látunk, melyet szerzőjük a végett, hogy a tanuló növendékek bájzengzett nyelvünket minél rö­­videbb és biztosabb utón sajátíthassák el, szemei előtt tartott. A fennemlített szerző 25 éves művét, mint segéd­könyvét Hunfalvy Pál, elsőrangú nyelvészünk előszava díszíti, melyben többek között a magyarul tanulni vá­gyó ifjakra nézve első tekintetre nehezeknek látszó különbségét a határozott és határozatlan alakú igék­nek, aztán a be, ki, el stb. igekötőkkel összeolvadt ige-tök nehézségeit érinti, melyek eloszlatását szerinte szerző jelen művében czélul tűzte ki magának; hason­­lag a nyelvtanulásban legtöbb nehézséget okozó nyelv­sajátságok (idiotismi) helyes kifejezéseire nézve e mun­kát használhatónak állítja. Ezt követi szerző saját előszava, melyben fölem­líti műve szükségességét, állítván : bármely jó nyelv­tan mellett sem tanulhatja meg jól a tanuló a nyelvet czélszerű segédkönyv nélkül. Eddig — úgymond — a tanulók a nyelvtan tanulásában szótárak használatára utasíttattak, melyek megfoghatatlan könnyelműséggel szerkesztvék. Állítását idézett szavakkal támogatja, melyekkel azok hemzsegnek, mint: tündökilni, sikerelni, hi­t­ülni, sisákolni, is­­tenkedni,­ dűlni, szekálni stb. Fölem­líti azon igéket is, melyek helytelen igekötőkkel jön­nek elő, mint: kicsapolni, felköszörül­ni, elvádolni stb. Ily s egyéb ferdeségek föl­­említése után segédkönyve mikénti használását röviden érinti. Lássuk most a mű tartalmát. Ezt képezik minde­nek előtt az igekötők külön és összetetten. E részben igen fontos és tanulságos szabályokkal találkozunk, főleg, melyek arról szólnak: mikor állhatnak elől, mi­kor hátul az igekötők ? Mert, ha született magyar is vét ezek ellen, mennél inkább az idegen ajkú ? Például: lássa el magát kenyérrel a verseken Sie sich mit Brod! E mondat annyiban helyes, mennyiben a hallgató semmi folytatást nem vár vagy kíván. Ellen­ben : ellássa magát kenyérrel, e mondatban az igekötő elől áll, mivel a hallgató folytatását várja a mondatnak: mert ott pénzért sem kap, ver sehen Sie sieh mit Brod, denn dort werden Sie selbst nicht um Geld welches bekommen. így midőn a kérdő mondatot ki? mi? mikor? vagy más kérdő névmás előzi meg, az igekötő hátul áll, p.: mit adtál el a vá­sáron ? was hast du auf dem Markte verkauft ? Ellen­ben kérdő névmás nélküli mondatban elől áll, mint: eladtad a lovat? hast du das Pferd verkauft? felhúzta az órát? haben Sie die Uhr aufgezogen ? megvette a házat? haben Sie das Haus gekauft ? és a többi. Ezen czélszerü tanpontok után következik maga a szótár betűrendben, hol az igék több rendbeli igekö­tőkkel összefűzve az érteményt sokféleként módosít­ják. P.: adni, geben, reichen, bieten ; ált a ladni, übergeben; beadni, eingeben, einreichen; (z. B.: Medicin, oder Bittgesuch,) eladni, verkaufen; fel­adni, denunciren,anzeigen, auftragen; hozzáadni, dazugeben ; ideadni, hiehergeben, herreichen ; k i­­a d n i, ausgeben, herausgeben, vermiethen; valakin kia dni, Jemanden den Laufpass geben; leadni, herabgeben; megadni, bezahlen ; túladni (va­lamin) fort- weggeben sat. Az igeragozási minták itt-ott észrevételekkel ki­sérve, szintén helyesen be vannak igtatva. Azonban a 316. lapon a műveltető igék képzésénél az at, et, tat, tét képzők fölemlítése csak úgy leendett tanu­lóra nézve biztosabb irányszabály, ha meghatároztatik tüzetesen, mely igék vesznek fel at, et, s melyek t­a­t, t­e­t képzőt ? Hasonlag a szenvedők képzésében mely igékhez függed a t­i­k, étik, s melyekhez t­a­­tik, te­tik? Irány­szabály nélkül a tanuló p. v­e­r­­igéből könnyen v­e­z­e­tt­e­t­i­k szenvedőt képez­het, holott csak v­e­r­e­t­i­k van helyesen A 344-ik lapon lesz igemintában a l­e­v­é­k, leve, levénk, levétek, levének ré­gibb alakjai : lök, löl, lön, ifink, lőtök, lőnek hiányzanak. Azonban remélem lehet, hogy szerző a 2-ik kiadásban ezen alakokat munkájába ig­­tatja azért, mert az olvasó könyvben előfordulhatnak, más könyvekben pedig sokszor is használtatnak, kivált ezek : l­ő­­, lön, lőnek. Ezek mintájára képez­­tetnek a vesz, tesz igék félig­ multjai, melyekkel mind költői, mind folyóbeszédben igen kellemesen él­hetni. A 348-ik lapon meneszt müveltető ige gya­nánt fordul elő ; de ki állítja müveltetőnek ? hisz a mü­veltető ige nem ászt, észt, hanem at, et, tat, tét képzőkkel képeztetik. Meneszt újabb idők­ben kezdett használatba jönni, s ha életet lehet neki jósolni, ezt nem müveltető, hanem cselekvőige értemé­­nyében küldeni, schicken, senden, engedhetni meg. Ezen igéről maga szerző írt : „Ich habe es angezeigt, jedoch ohne es zu empfehlen.“ A személytelen igék utáni határozatlan mód sze­mélyragozásánál ez fordul elő : kelletett vá­­ratnom magamra. Itt a kelletett szen­vedő alakra nézve megjegyezzük : bár a nép- és előbbi írói nyelvben többször használtatott is, mindazáltal, mi­vel nyelvünk sajátsága nem igen tűri a szenvedő ige­alakokat, jövő kiadásban mellőztessék, s helyette így fejeztessék ki a mondat : kellett váratnom magamra, mit már tökéletesen kifejez a német ekképen : Ich habe auf mich warten lassen müssen. Hasonlag a szabad egyszemélyi igének foglaló-jelen­ben szabadjon, félig-multb­in szabadna használását korcs szüleménynek tartjuk. A mostani s régibb jó irók vagyon ige segélyével ragozált ek­­kép : szabad, szabad vala, szabad volt, szabad legyen stb. A függelék a közéletből merített mondatokat, me­lyek a magyar nyelvnek sajátságai, tartalmazza. Ezek­ről, nem idézvén példákat, minden tekintetben csak he­lyesléssel lehet említést tennünk. Az egész munka, mely nemzeti nyelvünk előmoz-

Next