Sürgöny, 1864. június (4. évfolyam, 123-147. szám)

1864-06-01 / 123. szám

dalvaiban 256 holdat. — Czegléden a legelő-elkülöní­tés alkalmával mindegyik tanitó számára kiméretett 53 holdnyi legelő-illeték,­s kü­lön iskolai alapitványa adatott 458 hold, valamint a lelkésznek eddig birt 43 hold földje egy egész telekr­e, 107 katastrális hold­ra egészittetett ki Gr. Ráday László, az alsó-baranyai egyházmegye segédgondnoka, azon egyházmegye öz­vegyi pénztárának javára 1000 ft alapítványt ten. Né­hai Vizsolyi János örökösei a gyönki gymnasiumnak 200 ftot, csicseri Balog Sándor a kiséri gyülekezetnek 100 ftot, továbbá Torma Imre 700 ftot, Zseni István 1200 forintot, végre Kecski a gyöngyösi egyháznak 300 ftot adományoztak. A múlt őszi közgyűlés a papválasztás kérdését az egyházmegyékhez adta ki véleményezés végett , mint­hogy azonban némely egyházmegyék az ügyet az egyes gyülekezetekkel is közlötték, hogy e nevezetes kérdés a kerület minden részének egyenlő hozzájárulásával döntessék el, a többi egyházmegyék is felszólittatnak, hogy e tárgyban kérdezzék meg egyes gyülekezeteiket, s azok meghallgatása folytán adják be nyilatkozatai­kat a legközelebbi kerületi gyűlésre, s az fog azután az ügyben döntő határozatot hozni. Örvendetes elismeréssel fogadtatott az alsó-bara­­nyai egyházmegye azon intézkedése, hogy a Slavoniá­­ban, Vukovár és Ruma környékén lakó, lelkipásztor nélküli hitsorsosaink felkeresésére, számbavételére, vallásos vigasz és oktatásban részesítése végett, az egy­házmegyének két buzgó lelkésze megbizatott. Az iskolaügyben a tanbizottság —­agy a kerület főbb iskoláiról szóló, valamint az egyes egyházmegyék tanügyi bizottmányainak azon megyék népiskoláiról be­küldött félévi jelentéseit s a szükséges javítások iránti javaslatait terjeszti elő. Ez előterjesztés folytán itt ál­talában csak annyit mondhatunk, hogy népnevelésünk — bár igen sok akadályokkal küzködve — de évről évre szép sikerrel halad előre. Évenként kevesebbet panaszkodnak a bizottságok aziránt, hogy a szülők gyermekeiket nem akarnák iskolába járatni; évenként nevezetesen gyérül azon gyülekezetek száma, a me­lyekben az iskola, a k­e­rületi tanterv szerint, több (4—5) osztályokra ne volna különítve s a természeti, történeti és földrajzi tanok is kellő mérvben ne taníttatnának. Ezek után a nm.helytartóság intézményei és leiratai kerültek szőnyegre. Az őszi közgyűlésből felterjesztett azon kérel­münkre, hogy a reformált tábori lelkészek egyházi és vallási tekintetben azon egyházkerület superintenden­­sétől függjenek, a­melynek kebeléből kibocsáttattak, válaszoltatott, hogy az 1861-iki fensőbb intézkedésnél fogva az ev. és ref. tábori lelkészek fölé egy tisztelet­beli superintended neveztetett ki, és igy a kérelemnek hely nem adatik. Az e tárgybani felirat a négy ref. egy­házkerület múlt őszszel tartott egyetemes értekezle­tének indítványa folytán terjesztetvén fel, ezért a reá jött válasz is a majdan ismét összeülendő egyetemes ér­tekezlet elé fog terjeszt­eni, az ideig pedig egyházkerü­letünk minden ez ügyben teendő intézkedéseit felfüg­geszti. Egy másik feliratra az a válasz jött, hogy a lel­készek felmentetnek azon országos törvény alól, a­mely szerint a megholtak anyakönyveit minden év végén a vármegyei levéltárba tartoznának beküldeni, hanem e helyett, pénzügyőrségi tekintetből, az anyakönyveknek évnegyedenkénti felterjesztésére köteleztetnek. Erre nézve a közgyűlés határozta, hogy a követelt anya­könyvek évnegyedenként benyújtassanak ugyan, de egyszersmind az egyi. kerület minden lelkészeitől meg­várja, hogy e mellett, az ország tör­vényei iránti figye­lemből, s az ezek által ezélzottam az érdekből is, hogy anyakönyveink másolatban megőriztessenek,anyaköny­­­veiket az év végén a megyei levéltárba is bekü­ldjék. Miután csakugyan tapasztaltatott, hogy a kato­nakötelezettség végetti későn házasodhatás miatt a nép között sok erkölcstelenség és törvénytelen házasság­ban élés történik, egyházkerü­letünknek e tárgybani felirata annyiban figyelembe vétetett, hogy különféle politikai és katonai hatóságoknál intézkedések létet­tek az iránt, hogy a szabadságos és tartalékban lévő katonák, valamint a még sorshúzás alá jövők is, az ed­diginél könnyebb úton-módon és kevesebb költséggel nyerjenek házassági engedélyt. De egyszersmind újra megtiltatik a lelkészeknek, hogy a 22 éven alul lévő hadköteles ifjakat házassági engedély nélkül összees­kessék. Szomorúan lepte meg a­­közgyűlést azon intéz­mény, a melyben superintendensünk és espereseink felhivatnak, hogy az 1863. január elsejétől utólagosan, ezentúl pedig minden egyes esetben jelentsék be az il­lető adóhivatalnál minden egyes egyházi hivatal és szolgai állomás újonnan történt betöltését, hogy ekkér az uj egyházi hivatalnokok és illetőleg szolgák az uj hivatal nyeréséért,jövedelmükhöz képest, a bélyegjö­vedelmi törvény szerint megadóztathassanak. Az egyh. kér. elhatározta, hogy e sérelmes rendelet megszünte­téséért felírást intézend. Olvastatott a nm. helytartótanácsnak azon a leira­ta, a­mely szerint a kecskeméti jogakadémia nyilvá­nosnak elismertetik, de azon hozzáadással, hogy en­nek növendékei is köteleztetnek az államvizsga letéte­lére, s azt Pesten, vagy Nagy-Váradon,vagy Eperjesen eszközölhetik. Végül az egy­ kerület pénztári számadásainak megvizsgálására kiküldött bizottmány jelentése tár­gyalhatott r. r. YáE€SA. Napi újdonságok. *Karlsbadba mint vendégek még a porosz király ő felségén kívül következő uralkodói családok vá­ratnak : Otto görög király, Ilona orosz nagyherczegné, a Leuchtenberg herczegnő és Lippe Schaumburg herczegnő. Az orosz czárné ő felsége jun. 15-kére Kissingenbe vára­­tik, s részére a királyi gyógyudvarban van lakosztály be­rendezve. Karlsbadba, hol jelenleg kir. helytartó gr. P­á­­­f­f­y Móricz­­ exoja időzik, múlt hó 22-ig 1840 fik­­­cióvendég érkezett, köztük IX. Reusz herczeg, Hardegg és Nyáry grófnők. Elutazott eddig 127 család. T­e­p­l­i­t­z­­b­e­n május 25 ig 506 család volt 732 egyénnel; M­a­r­i­e­n­­b­a­d­b­a­n 24-éig 228 család 314 egyénnel. * Mint a „Hortobágy“ Debreczenből jelenti: Május 27-kén reggel 10 órakor tartatott meg Kálvin halálának háromszázados ünnepe, a főiskola imateremé­­ben, nagyszámú közönség jelenlétében. Az ünnepélyt a főisk. tanuló ifjúság énekkara nyitá meg egy szép alkalmi énekkel, melynek végeztével dt. Tóth Mihály úr tarta Kálvin fölött emlékbeszédet. Ezután ismét az énekkar éneke zendült meg s rekeszté be az ünnepélyt, melyről mindenki meghatva távozott el. *Bécsben szintén megülték a Kálvin-ünnepet az ottani református templomban. Az ágostai és helvét hitv. superintendensek mind jelen voltak. Az egyházi em­lékünnep végén gyűjtés történt egy Kálvin-alapítványra, s melyből helyi hitvallású szegényebb hittanulók fognak gyámolíttatni. * A pesti szegény gyermekkórház egye­sülete múlt szombaton közgyűlést tartott Ürményi József­­ méltósága elnöklete alatt, hol egyhangúlag határozattá lett, a bizottmány által kidolgozott egyleti alapszabá­lyoknak a magyar kir. helytartótanács jóváhagyása alá leendő felterjesztése. * A belügyministeriumban jelenleg egy uj gyar­­matosítási törvényen dolgoznak, mely már a közelebbi birodalmi gyűlésen tanácskozás alá fog vé­tetni. — A testvér-fővárosokban utolsó években számos új rendes társaskocsi-járatok keletkeztek, úgy hogy az akár ügyérdekben, akár mulatságvágyból közlekedő kö­zönség kényelméről majd minden irányban meglehetősen gondoskodva van. Szabadjon azonban a vállalkozók figyel­mét még oly vonalra fölhívni, melyen az omnibus­ járatok hiánya naponként érezhetőbbé válik, s ez a Buda várába fölvivő vonal, melyre — hogy rendes járatok életbelépte­tése tekintetében még ekkorig senki sem vállalkozott — ezen annál inkább csodálkozhatni, minthogy, — ha vala­mely vonalon, úgy az egyetemes kormá­nyszék, s a többi katonai és polgári hatóságokkal­ sűrű közlekedésénél fog­va a főváros oly igen számos lakosának, s ugyanannyi vi­dékinek bizonyosan ígérkezik folytonos és állandó for­galom. — Még egy hiányra figyelmeztetjük az illetőket. A társaskocsik mindenikén fölírva találjuk, hogy hová visz rendes járatuk ; azonban nincs azokon megjegyezve, hogy hol van azoknak rendes állomáshelyük, s ennélfogva a közönség, mely a falragasz­ó hírlapok egyszer-kétszeri e részbeni hirdetményeit csakhamar elfeledi, nehezen tudja magát adandó alkalommal tájékozni, hogy hol és merre keresse e vagy ama vonal társaskocsijainak kiindulá­sa helyét, holott, ha ez magukon a kocsikon feltűnő betűk­kel szintén megjegyezve volna, az állomáshelyek a gya­kori látás által emlékébe tapadnának, s így az ittlakos könnyen tájékozná magát, a vidéki pedig hamar találna pontos útbaigazítóra. Ajánljuk az illetők figyelmébe ! * Eger közelében Füzes-Abonynál körülbelől 50 db celta régiség bronzból fedeztetett fel, s I­p­o­l­y­i Ar­nold birtokába jutott. Ezek lándzsák, pallósok, kések, gyűrűk s egyéb tárgyakból állanak. Továbbá ugyancsak Eger közelében Szomolyán kövült fatörzset találtak, mely K­u­b­i­n­y­i Ferencz és Ipolyi véleménye szerint a hires tarnóczi kövülethez hasonló nevezetességű. * Kassán Werfer c. nyomdájában egy füvészeti kézikönyv jelent meg Hazlinszky Frigyestől, mely az éjszak-magyarországi Flórának mintegy 1800 növény­faja leírását tartalmazza E kézikönyv a szerző hosszas fáradozásai és tanulmányainak gyümölcse. * A párisi angol „Galignani Messenger“ czímű lap 40 év óta működő főszerkesztője James Stuart Bo­wes május 23 -án meghalt, élete 75-ik évében, 50 év előtt a londoni „Morning Herald“ mellett hírlapíróskodott. A „Galignani Messenger“ 1815-ben jelent meg először, akkor még mint igen kicsiny lap. James Bowes szerkesz­tése alatt azonban tetemesen emelkedett terjedelemben és tekintélyben. A szerkesztésben mint utód fia követi. * A zempléni szántásverseny a Pro­gramm szerint Nagy-Mihályban szép számú közönség és az ungmegyei gazdasági egyesület küldöttsége jelenlétében ment véghez, hol is a versenytér a zempléni gazdasági egyesület alelnöke Dercsényi Kálmán által kijelöltetvén, a Sztáray-uradalom tisztsége által nagy szorgalommal s készséggel berendeztetett. Tizenkilencz eke versenyzett, 17 kétökrös és 4 lovas fogatokkal. A kétökrös ekék között az első, dijat 6 db aranyat nyerte Juszko János, s Vladár Kristóf bérese Vidacs­ekével. Második dij 2 arany, nyerte Szabó János, Boronkay László bérese Vidacs­eké­vel. Harmadik dij 2 arany, nyerte Rudi János, Lónyay Gábor bérese Gubicz­ekével. Negyedik dij 1 arany 1 tal­lér, nyerte Pótis Mihály, Lónyay Gábor bérese Gubicz­­ekével. Ötödik dij 1 arany, nyerte Lajos István, Lónyay Gábor bérese Vidacs­ekével. Az első dijat 2 arany 2 tal­lért nyerte Hoszpodár nagy­mihályi földész vasekével. (P. H.k.) * A vízvetés ügyében tartott tanácskozmány­­ban szőnyegre került a városközség által vállalandó ka­­matbiztosíték. A község képviselői oda nyilatkoztak, hogy a város különböző okokból nincs azon helyzetben, hogy a kamatbiztosítékot úgy, a­hogy a tervezők óhajtják, elvállal­ja jellenben a vállalatot erejéhez képest kész gyámolítani; közczélokra évenként 30,000 ft ára vizet vesz a vállalattól, tehát 10,000 fttal többet, mint a bizottmány kívánta , és így e figyelemreméltó fogyasztással mindjárt elejétől fog­va fél millió tőkével vesz részt a vízvezetésben. Idővel természetesen a város vízszükséglete mindinkább növe­kedni fog, s így közli a múlt tanácskozmány részleteit a „P. Lloyd“. * A pesti á­ll­a­t­k­e­r­t ügye már Bécsben van, hol végleges megerősítése közel kilátásba van helyezve. — W­a­r­e­s­z Anna 32 éves, fuvaros neje, május 29-kén délután férje részeg állapotban hazamenvén, ál­tala a nyak mellső részén egy éles zsebkéssel megsebe­­síttetett, a sebzés félhüvelyk hosszú, egész a légcsőig ható mélységre nézve. N. N. nő május 29-kén férje által fejbe veretvén, eszméletlen állapotban hozatott a kórházba.­­ Tegnap Hornyik Bertalan 58 éves napszámos a terézvárosi Steiner-utczában magát vízzel töltött pisztoly­­iyal agyonlőtte. Nyilatkozat. Vadnai Károly ur legközelebb az „Ország Tök­­régben a „Tíz nap története“ rovata alatt intéz elle­nem megtámadást, melyet nem hagyhatok szó nélkül. Vadnai úr beszél 15,000 forintnyi deficitről, mint az 50,000 ft subventió mellett a múlt színházi évi szám­adás eredményéről. Ezen számadás nem sokára elké­szülvén, felülvizsgálat és szigorú bírálat végett felsőbb helyre fog fölterjesztetni, s ugyanakkor kivonatban a hírlapok útján — a „Pesti Naplódban tett ígéretemhez képest — közzé fog tétetni. Abból ki fog tűnni, hogy a régibb adósságok törlesztésére engedményezett 32.000 forint nem lévén elegendő,­­ az 50.000 forint sul ventió­­ból, a múlt évben, rendkívüli kiadásul ugyanazon ré­gibb adósságok törlesztésére még 18.000 forintot kel­lett fordítani; továbbá a „Faust“ kiállítására kiadott 12.000 forint, a budgetben a kiállításokra praeliminált összegen felül, szintén a múlt színházi évre esvén, be­ruházásokra s hiányok fedezésére a múlt évben az 50.000 forint subventióból tulajdonképen csak 20.000 forint maradt rendelkezésemre. A­mi Vadnai urnák azon állítását illeti, mintha én a nemzeti színház tag­jait összehívtam volna, hogy a subventió elmaradása esetében rendes fizetéseik helyett elégedjenek meg bi­zonyos proportióval, mint az a vidéki színtársulatoknál divatozik , azt, mint minden alap nél­küli koholmányt és gyanúsító rá­galmat ezennel visszautasítom, fentartván magamnak a jogot, hogy ezért Vadnai urat a törvény utján is megkereshessem. Pest, május 30 án 1864. Radnotfáy Sámuel. Megyei tudósítások. — Vasmegye tisztikarának üdvözlő fölirata vá­­sonkeői gr. Zichy Hermann magyar kir. udvari fő­­korlátnok s valóságos belső titkos tanácsos ur ő nagy méltóságához : Nagyméltóságu gróf! Magyar kir. udvari fökanczellár ur! Kegyelmes urunk! Üdvözölni kívánjuk nagyméltóságodat egy fényes és reményteljes pálya kezdetén, s szavakat óhajtunk adni érzelmeinknek, melyekkel azon hirt fogadok, hogy nagyméltóságod az ország első kormány-méltóságára hivatott meg. Vasmegye a szeretet és tisztelet kiváló érzelmei­vel ragaszkodik nagy méltóságod magas személyéhez, s ha szabad magunkat igy kifejeznünk, megszokta nagy­méltóságodat magáénak tekinteni. At tölté nagyméltósá­god ifjúsága legszebb éveit, ide legszebb emlékei, s a vér és szív kötelékei fűzik, s megyénkre éveken át árasztá közhasznú tevékenysége áldásait, s épen azért nehezen szokjuk meg a gondolatot, hogy kilépett azon közvetlen kapcsolatból, melyhez annyi szép s felejthet­en emlékek csatolják. Másrészről azonban megnyugtat és örömmel tölt el a tudat, hogy nagyméltóságodat a korona tanácsá­ban szemlélhetjük, s felemel a meggyőződés, hogy azon méltóságon, melyen évszázadokon át oly sok dicső név, magasztos honszeretet és államférfid lángész késő korra rrható fénynyel ragyogott, nagyméltóságodat tisztel­­tetjük a legmagasabb trón és haza iránti hűsége és szeretetével, történeti fényű nevével, törhetlen jelleme, államférfid bölcsesége, s mindazon nemes és kiváló tu­ajdonokkal, melyek nagyméltóságodat oly magasra emelik,­ lelkesít a bizalom és hit, hogy nagyméltóságod kormányzata alatt hazánk jóléte és szerencsés jövője hosszas időkre meg lesz alapítva. Engedje meg tehát nagyméltóságod kifejeznünk azon forró és mélyen átérzett óhajunkat, hogy a gond­viselés nagyméltóságodat minden áldásával elhalmoz­za, s hogy azon kor, melyben amagod vezeti az ország ügyeit, a történet múzsája által arany betűkkel jegyez­tessék fel hazánk évkönyvébe. Kik egyébiránt hódoló tisztelettel maradunk Szombathelyen, 1864. évi ápril 26. Nagyméltóságodnak legalázatosabb szolgái Vasmegye tisztikara. Ugyanannak üdvözlő f­ölirata P­r­i­v­i­t­z­e­r István magyar kir. udv.másod-kancellai s valóságos belső titkos és udvari tanácsos ur ő­r­n.lgához: Nagyméltóságu magyar kir. másod kanczellár ur! Kegyelmes urunk! Áthatva az örömérzettől, hogy Felséges urunk s királyunk kegyelme által nagyméltóságodat a másod kanczellári méltóságon tisztelhetjük, felhasználjuk az alkalmat, hogy nagyméltóságodat e magas pálya küszö­bén üdvözölhessük , felhasználjuk a kedvező alkalmat, hogy nagyméltóságod iránti hódolatunkat és határta­lan tiszteletünket kifejezzük. Megnyugvással, bizalom- és reménynyel tölt el bennünket azon gondolat, hogy nagyméltóságodnak a legmagasb trón iránti hűsége, forró hazaszeretete, a közügyek terén szerzett dús tapasztalatai, s mindazon nemes tulajdonok, melyek nagyméltóságod magas sze­mélyét tiszteltté s nevét fényessé teszik, hazánk jólé­tére s közéletünkre a legszerencsésebb befolyást gya­­korlandják. Fogadja azért nagyméltóságod melegen átérzett szerencse-kivánatunkat, fogadja azon óhajtásunk kife­jezését, hogy nagyméltóságodat az ég minden áldásá­ban részeltesse, és hogy nagyméltóságodnak államfér­fim munkásságát szerencse és siker koronázza. Kik egyébiránt hódoló tisztelettel maradunk Szombathelyen, 1864-ik évi ápril 26-án. Nagyméltóságodnak legalázatosabb szolgái Vasmegye tisztikara. A tsöm­ör- és a Kishont t. e. megyék mai na­pon megkezdett nyilvános tisztiszékén előfordult tár­gyak között leginkább közérdekű lévén a tűzrendőri szabályok tervezete, mely a nm. m. kir. helytartóta­nácshoz jóváhagyás végett fölterjesztendő leend, sietek azt egész terjedelmében közlés­­. Azon anyagi veszteséget tekintve, mely a tűzvé­szekből nemcsak egyesekre, de a nemzeti közvagyon­ra is háramlik, a nm. m. kir. helytartótanácsnak 1862. évi december 7-ről és 1863-dik évi december 6 ról 80,973 és 92,319. számú kegyes intézményei következ­tében, e következendő tűzrendesi szabályok adatnak ki, melyeknek czéljuk: a tűzgyuladás megakadályozása; annak gyors felfedezése; gyors eloltása; — végre a tűz eloltása utáni káros következmények meg­előzése. ELSŐ SZAKASZ. A tűzgyuladás akadályozása. Mivel a tűzvészek egyik oka a szabálytalan építkezésekben rejlik, e következendő építési rendsza­bályok adatnak ki: I. Városokban. Új építkezések: A ház falai legyenek kőből, téglából vagy pedig keverve vályogból építve, és pedig Földszinti épületnél. A főfalak gerenda-menyezet alá vagy deszka­­menyezet alá 1 * */* lábnyi és boltozat alá 2 lábnyi vas­tagságúak. A közfalak, melyek a kéményt hordják, 1 ‘/a láb, a többi falak pedig 6 hüvelyk és 1 láb vastagságúak. Emeletes épületnél: A főfalak legyenek földszint 2' 6" vagy 2' vasta­gok, ahhoz képest, ha az épület egészen köböl vagy keverve téglával, vagy egészen téglából ép­­l és ahhoz képest, ha az épület boltoztatni fog, vagy pedig geren­­da-menyezettel elláttatni. Emeletben legyenek a falak 2' vagy 17 a láb vas­tagok. A közfalak, melyeken a kémény fekszik, 2' vas­tag, a többi fal pedig aránylag a viselendő teherhez, legalább 1 Va, V és 6 hüvelyk vastag, ennél azonban vastagabbak lehetnek. A menyezet: Lehet boltozva, gerendázva vagy deszkázva. A boltozat legyen téglából és a szoba nagy­ságához képest, oly emelkedésű körrel, mely nem ala­csonyabb 3 lábnál, a­mennyiben az alacsonyabbak a főfalakban nagy nyomást gyakorolnak. A gerendázat legyen a szoba nagyságához képest 6‘ 9'-ig vastag a magasságban, jól egymáshoz lapulva és faszegekkel minden 4' távolságban össze­kötve. Feküdjék 6 vagy 7 hüvelyknyire a falon, vagy­is még czélirányosabban egy deszkán. Erre jön 3" ma­gasságra száraz földtöltés, azután vagy 3 hüvelyknyi vastag agy­agmáz, vagy pedig égett téglaburkolat. Ezen gerendázatnál különösen ajánltatik a figye­lem a kéményfalaknál, miszerint azoknak a kémény falán feküdni nem szabad, mivel teestével a vakolat­nak könnyen meggyűlhat, hanem alkalmaztassák előbb egy váltó­gerenda, azután a többi oda szolgáló geren­dák bocsáttassanak be. Úgy­szintén figyelem ajánltatik a gerendáknál, hogy azok tökéletes szárazak legyenek, a­mennyiben ellenkező esetben a gerendák rothadásba mennek által, alig állva ki több időt, mint egy vagy legfeljebb há­rom évet, holott különben 100 évnél nagyobb tartóssá­got ígérnek. Az ilyen gerenda menyezetnél a szárításra való nézve, biztosság kedvéért tanácsos egy hézagot és a falon keresztül bizonyos távolságban lyukakat hagyni ideiglenesen, melyek azután egy év lefolyta alatt be­építtethetnek. Deszka -m­­enyezet gerendákon. Ezen gerendák azok, melyeket vak gerendáknak neveznek, miután eltakartalak és az épület tetejével semmi ösz­­szeköttetésben nincsenek. A távolság egyik gerendától a másikig a szoba nagyságához képest 2' 6" vagy leg­feljebb 3 láb­ Ha nagyobb szélességek vannak, melyek­nél a gerendák meghajolhatnak, akkor alkalmaztat­nak felül keresztgerendák, vagy feszítő művek, me­lyekhez azután a menyezet gerendái hozzászóroltatnak. A gerendák lehetnek puha vagy pedig tölgyfából; vas­tagságuk a szoba nagyságáig függ. Itt megjegyeztetik, miszerint a nevezett gerendák magasságban mindenkor nagyobb mértékűek legyenek a szélességnél. Ezen menyezetre jön aztán száraz földtöltés és agyagmáz vagy pedig téglaburkolat. Aj­tók, ablakok. A házba vezető ajtók és az ablaktáblák lehetőleg vaspléhből készítendők. Háztetők. A­mennyiben a cserépzsindelyeknek megszerez­­hetése ezen megyében nehézséggel összekötve nincs, s a költség a fazsindellyel egyenlő, általánosan ki­­mondatik, miszerint új épületet egyedül csak cseréppel lehet fedni. A tető úgy legyen alkotva, hogy annak kötő- és fiók gerendái mindenkor kevéssé ugorjanak ki, vagy ha tornácz végett elkerülhetlenül szükséges a kiugrás, úgy alkalmaztassák alá vagy párkány, vagy pedig erős vakolat, hogy a fából napvilágon semmi rész se legyen.­­ Szokásban van a fél fedeleknél a szarufá­kat a tűzifáb­a fektetni, annyira, hogy a szarufa túl ér a tűzifalon ; ezen eljárás tűzvész esetén az épületre mindenesetre veszedelmes lévén, elrendeltetik, misze­rint a tűzifál legalább egy lábbal magasabb legyen a tetőnél. A padlások kitéglázandók, vagy kitapasztás által biztosítandók. Padlásszobák csak tűzmentesen építve en­gedtetnek meg. A padlásra szolgáló ablakok vaspléhtáblákkal láttassanak el, mennyiben a kiugró falrészek könnyen meggyúlhatnak. A kémény, ha a csúcson esik, úgy ugorjék az ki azonfölü­l legalább 3 lábbal magasabbra; ha pe­dig az oldalban esik, úgy a kiugrás nem kevesebb mint 4­, belső világossága legalább 18 ujjnyi, a falazata leg­alább 1­­2 láb vastag és kivakoltassék. A­mennyiben a telkek itt ott oly keskenyek, hogy az udvar alig tesz 10 vagy legalább 12 lábat, ajánlta­tik a kapubejárásokat fedél alá hozni, mert azáltal: 11 Szépíttetik az utcza. 2) A gazda nyer egy szabad bejárást és nagyobb padlást. 3) Tíz alkalommal az ilyen bemenet biztosítékul szolgál, mivel az alatt az ember biztosan haladhat a lakásba és különben könnyebben juthat az oltáshoz. 4) Az ilyen építkezéseknél elnyeretik az is, hogy a telek két oldalán a csepegésre nem kell helyet hagy­ni, a­mennyiben az épület épen a mesgyére építtetik. Végre miután az ily építkezésnél mindkét oldalon tű­­­zifalak alkalmaztatnak, melyek mind a tulajdonosnak, mind pedig a két szomszédnak biztosítására szol­gálnak. Régi épületeknéli javítások. Hogy ha annak falai fából vannak, és némely ré­sze roskadozó állapotba jön, úgy annak helyébe kő­tégla vagy vályogfal emeltetik. Ha a tüzifalak — ért­vén a konyhában — szintén fából volnának, úgy azok minden legkisebb javítása tilalmaztatik. Ha a kémény hiányzik, úgy azok ott, hol rövidebb határidő szabva nincs, legalább három év alatt szilárd anyagból készí­tendők ; ezen kötelezettség alól a nagyméltóságu hely­tartótanácsnak m. évi december 6-ki 92.319 számú k. intézvénye szerint csak azon háztulajdonosok mentet­vén föl, kiknek házai a szilárd anyagbeli kéményeket meg nem bírják, vagy a kik bebizonyult szegénységük miatt azt jelenleg teljesíteni nem képesek, s az eddig nem szilárd anyagból épített és a fentebbi két oknál fogva szilárd anyagbéb­akkal fel nem cserélhető kémé­nyek vastagon kitapasztandók és kijavítandók. A tetőknél, ha azoknak szarufái ugyanazon ge­rendákban feküdnének, melyek a szoba-menyezetet ké­pezik, úgy azoknak kiugró részei vágattassanak le, és a szarufák kapjanak külön gerendázatot, mely a me­nyezet gerendáival összeköttetésben nincsen. Konyhák, mosóházak s más tűztartásra rendelt helyek alja ne fából, de tűzmentes anyagból legyen. a

Next