Sürgöny, 1864. november (4. évfolyam, 250-274. szám)

1864-11-01 / 250. szám

350. SK. Negyedik évi folyam. S0RGÖNY. Buda-Pest. Eedd, november 1. 1864. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, béesi-utcza (a várban) 184. sz. Fiők-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. Magán.hfrrleiéieli : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnái Frankfurt', an Mollen Ottó; Hamburg-Altónában Haaaenitein és Vogfler; Hamburg­ban Tfirkheim Jakab; Lipcsében Engler H., Illgen és Fort uraknál. Előfizetési árak t Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre ...... 10 frt. Negyedévre ...................5 ,, Félévre ...................8 frt. 50 kr. Negyedévre .... 4 „ 50 „ Folyó évi november 1-én uj előfizetés nyittatik a „Sürgöny“re 1864. évi nov. és december bóra postán küldve ..................................3 ft 40 kr. Buda-Pesten ..................................3 ft 20 kr. HIVATALOS RÉSZ. ő cs. klr. Apostoli Felsége f. évi október hó 18-án 18184. sz. a. kelt kegyelmes királyi udvari rendelet sze­rint Schff artenfeld Sándor Ernő vezetéknevé­nek „S á n d o r“-ra kért átváltoztatását legkegyelme­sebben megengedte. Ó cs. kir. Apostoli Felsége f. évi október 18-án 17453. sz. a. kelt kegyelmes kir. udv. rendelet szerint J a v o r e k János mágocsi uradalmi kasznár vezeték­nevének ,Javorfi“-ra kért átváltoztatását legke­gyelmesebben megengedte. A magyar kir. udv. kanczellária Bicske La­jos kir. tanácsost s Szabolcsmegye első alispánját, a tiszántúli kir. kerületi tábla ülnökévé nevezte ki. N ógrádmegye kir. biztosa V a 11 a y Jusztint tiszteletbeli esküdtté nevezte ki. Zalamegye föispáni helytartója Z a k á 1 Henrik volt szolgabirói dijnokot a lövöi járás főszolgabirói hivatalához megyei esküdtté nevezte ki. Heves és K.-Szolnok t. e. m. föispáni helytartója Kosa Kálmán állambirói vizsgát kiállott jogvégzettet e megye mátrai járása rendszerinti esküdtjévé nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben. Kinevez tettek : a főszállásmesteri törzsnél : b. Catty Adolf alezredes ezredessé ; a kővetkező őrnagyok : schäffersfeldi lovag Schaffer Antal, sfriedbergi Salo­mon Manó alezredesekké ; még pedig az előbbi meg­hagyatván jelen szolgálati alkalmazásában, mint tanár a hadi-iskolánál, s Mingazzi di Modigliano Ede, első osztályú százados őrnagygyá; továbbá : Past r ovi cs Vilmos első osztályú százados a 7. sz. broodi határör-gyalog-ezrednél, őrnagygyá a hadseregben, s a krakkói katonai élelmezési raktár ellenőrévé; M a t h e s József alezredes-hadbiró ezredes-had- biróvá, s a katonai fölebbviteli törvényszék valóságos előadójává; Hetzendorf Gusztáv alezredes-hadbiró s a brünni országos főhadi-parancsnokság 2-ik osztályának főnöke, az elöadásbani ideiglenes kisegítés végett, a ka­tonai fölebbviteli törvényszékhez osztatik be ; Jankwitz Ede alezredes-hadbiró s előadó a brünni országos katonai törvényszéknél, ideiglenesen a brünni országos föhadi parancsnokságnál a 2-ik osztály főnöki állomását veendi át; Lobinger Adolf örnagy-hadbiró az udinei országos katonai törvényszéknél, alezredes-hadbíróvá, meghagyatván jelen alkalmaztatásában; G o 1 1 i n g Károly első osztályú százados-had­bíró, örnagy-hadbiróvá, s előadóvá a lembergi országos katonai törvényszéknél. Áthelyeztetett:.! Nowak Sándor ör­nagy-hadbiró, s a lembergi országos katonai törvény­szék előadója, hasonló minőségben a brünni országos katonai törvényszékhez. Nyugdijaztattak: Hupka Antal őr­nagy s a krakkói katonai élelmezési raktár ellenőre, a hadseregben, s C y b u 1 a Ignácz őrnagy a 6. sz. tüzér-szer-pa- rancsnokságnál. NEMIflVATALOS RÉSZ. Erdélyi figyeli. *' S. C. N a g y-S z e b e n, oct. 27. A mai ülés le­folyása ismét azon sajnos bizonyságot nyujtá, hogy az országgyűlési tagok egyrésze még mindig első sorban s mindenben főfeladatának tekinti, hogy saját nemzeti­sége részére minél nagyobb előnyöket vívjon ki. Más országgyűléseknél épen a kérvények elinté­zése szokta a legkevesebb izgatottságot előidézni, szi­lárdul megállapított elv lévén, bogy a törvényhozásnak nem szabad a végrehajtó hatalom teendőibe avatkozni; s ámbátor másrészről ismét tagadni nem lehet, misze­rint az országgyűlést (az erdélyit értjük) az 1791. évi XI. t. czikk értelmében előforduló esetben, a végrehaj­tó hatalomnak netaláni túlterjeszkedése ellenében az ellenőrködósi jog ab post és ab ante megilleti, — ná­lunk ellenben ma ismét szomorúan tapasztalhattuk, hogy még a kérvények is nemzeti érdekekre vezettet­nek vissza, meghasonlás előidézésére szolgálhatnak indo­kul, s képesek az országgyűlés feloszlása előtt kevés nappal a tagokat elkeseríteni. E munka szomorú érdeme egy fiatal embert illeti, Muresianu képviselőt, ki a közép ellen intézett megtámadása által oly izgatottságot okozott, melyhez hasonlót az országgyűlési teremben, sem a tavalyi, sem az idei ülésszakban nem láttunk. A közép közel volt ahhoz, hogy a termet, e nyílt szemrehányás folytán elhagyja s ekként a gyülekezetei szavazatképtelenné tegye; s csakis az elnök gyakran tanúsított tapintatának, — ki a szónokot erélyesen meg- inté, hogy a parlamentaris mérséklet korlátái közt tartsa magát, —» köszönhetni mindenekelőtt, hogy ez meg nem történt. Ezek előrebocsátásával áttérünk most a mai ülés feletti jelentéstételre. Az igazolási választmány előadója Hannea, a választmány nevében javaslatot tesz, hogy Gábor Imre bereczki, Tóth Samu kolosi, Conrad Mór brassói felsőkerületi és Axente Severu alsófehérme* gyei követek igazolttaknak nyilváníttassanak. Miután az utóbbi választási ügyének előadása tovább egy órá­nál tartott, a választmány javaslata határozattá emelte­tik. — Verespatak község választóinak az ezen vá­lasztmányhoz beadott panasza s ugyanezen község elöl­járójának e panasz elleni megsemmisítő kérvénye a vá­lasztmány javaslata folytán vizsgálattétel végett a fő- kormányszékhez tétetett át. A meghatalmazott kir. országgyűlési biztos ő excellentiája átirata, melyben az országgyűlés felhiva- tik, hogy a földtehermentesitési alap 1865-ki költség- vetésének tárgyalására bizottmányt válaszszon, s szin­tén ö excellentiájának egy másik átirata, melyben az országgyűlés a bir. tanács megnyitásáról értesittetik, felolvastatván, ezután a kérvényezési választmány je- lentéstevöje Schule r-L i b 1 o y emel szót. Több brassói románnak folyamodványa, melyben a községi törvény létrehozásának sürgős tekintetbevé­telét s egy hasonló törvény hiányából keletkező visz- szaélések elhárítását kérvényezik, a főkormányszékhez tétetett át. A volt dobrai határszéli huszárok folyamodványát illetőleg, a lótáp-alap visszaadatása végett, elhatároz­tatott, hogy e kérvény ajánlólag a kir. fŐkormányszék- hez tétessék át. Ezen kivül még tizenhárom, egyátalában úrbéri természetű folyamodvány hasonló módon elintéztetett s a választmány javaslata folytán, hogy a magánjogi igé­nyeket tartalmazó folyamodványok elintézése, me­lyek a rendes törvény útjára tartoznak, az ország­gyűlést nem illeti, érdekes vita keletkezett, mely­ben egyrészről Sa 1 men báró, Rosenfeld és Zimmermann, másrészről Popea és Ga e- t a n u vesznek részt. Az első két szónok az országgyű­lés e tekintetbeni illetőségét kétségbe vonja; Zim­mer m a n n támogatja az országgyűlésnek ellenörkö- dési utólagos jogát, a végrehajtási joggal őzemben, mig ez utőbbi két szönok az országgyűlés ebbéli jogát már előlegesen is érvényesíteni akarja. S. C. N a g y-S z e b e n, oct. 28. A jegyzőkönyv felolvasása után a napirendre térés előtt egy Moga és társai által tett interpellatio kerül szőnyegre, melyből a következőket veszszjik ki: „Az 1860-ki oct. diploma kivitele czéljából 0 cs. k. Ap. Felsége Iegk. Urunk 1861. mart. 29-ki legm. elhatározásával az erdélyi köz- igazgatási hatóságok újjászervezése alkalmából a szász nemzet törvényes grófját, b. Salmen Ferenczet utasítani méltóztatott, hogy a szász székek és kerületek végre­hajtandó újjászervezése, valamint a polgármesterek és királybirák választásának lehető gyorsítása végett h a- ladéknélkül Erdélybe menjen. Ismerve van, hogy a fonnemlitett kormányközeg — a legm. utasításnak engedelmeskedve — az illető hivatalnokok választását még ugyanazon év april havában eszközölte s az ak­kor választott hivatalnokokat a megerősítés reményé­ben behelyezte; — azon körülmény is valószínűleg is­meretes lesz, hogy a választás eszközlésére s a hivatal­nokok behelyezésére megszabott idő, tekintettel a pon­tos megfontolás alá veendő fontos viszonyokra, igen rö • vidre, legalább a feladat nagyságához képest annál ke- vésbbé megfelelőn szabatott meg, miután 0 cs. k. Apóst. Felsége legm. akaratnyilvánítása alapján a hivatalnoki választás eszközlése- s kivitelénél, a gyakran említett 1860-ki legm. diploma szerint, parancsolólag szüksé­gessé vált megfontolások s tekintetek valának figye­lembe veendők, s ha valamely törvényhatóságban a hi­vatalnoki választások ellenmondás nélkül vitettek is keresztül, úgy e körülményből nem lehet és nem sza­bad azon következtetést vonni, hogy azok, mint a tör­vénykövetelményeknek s általános óhajoknak megfe­lelők, jövőben is meghagyathatnak; mert történt Ugyan, hogy, mig némely törvényhatóságokban hosszú ideig, főleg 1848 óta, a választótestület, illetőleg a választásra jogosult testület eredeti törvényes határozmányaitól tö­kéletesen el volt vonva, s ennélfogva 1861-ben a vá­lasztások eszközlése alkalmával a jogosult testületnek a törvényhatósági hivatalnokok választása végetti ösz- szelépését az elöjogositott választótestüle­teknél (városi- és falusi községekben) nem egy kiegé­szítésnek kellett volna megelőzni, 1861-ben nem egy hivatalnoki választás reclamatio nélkül jött létre; a leg­több azonban csak elkeseredést s panaszt, sőt egyik hatóságban a történt választás megsemmisítését s uj, törvényes választás iránti felsőbb utasítást vont maga után, s ha a legtöbb hatóságnál a választás meghagyása részint a csekélyebb fogyatkozásoknál fogva, részint azon tekintetből, hogy azokról csak nagyon késön nyert a m. kormány tudomást, s 2 év lefolyta után a hivatal­noki restauratio már nem volt lehetséges, alkalomsze­rűnek tekintetett, úgy az annak idején bizonyosan az idő sürgetését s a fenyegetett igazgatás szükségképi fenntartását, de semmi esetre sem azon szándékot tar­totta szem előtt, az ezen tökéletlen választásokból ke­letkezett s egész sietséggel behelyezett hivatalnokokat a szabályozási pontok s a legm. szándék ellenére állan­dóknak nyilvánítani. Ha továbbá az ekként történt igazgatás, illetőleg az igazgatási hivatalnokok ellen, ezek behelyezése óta semmi további felszólalások és panaszok nem emeltettek, s ekkorig, 3 év lefolyta alatt a még érvényben álló szabályozási pontok megtartása, illetőleg a hivatalnokok uj választása nem sürgettetett: úgy mégis ez ügy most, közepette az alkotmá­nyos tevékenységnek, semmi esetre sem tekintethetik elintézettnek, sőt annak további abbanha- fíyása legalább is közönyösségnek nézetnék a lakosság 0 cs, kir. Apóst. Felsége által újon életbeléptetett jogai iránt, mely jogoknak, mig az igazgatási szervezet más­ként alkotmányos utón nem szabályoztatik, másnemű önkényes rendszabályok, illetőleg alkotmány-ellenes hivatatlan hivatalnokok helyettesítései által háttérbe szorittatniok nem szabad. — Ha e szerint a 2 év le­folyta után még mindig elmulasztott választása a hi­vatalnokoknak a szász törvényhatóságoknál általá­ban tekintettel a törvényes álláspontra nem maradhat el, mennél kevésbbé tűnhetik föl igazoltnak a hivatal­nokok választásának elmulasztása azon törvényhatósá­gokban, hol, a főhivatalnoki állomások betöltetlenül vannak. — Általánosan ismerve van t. i., hogy néhány törvényhatóságnál, nevezetesen a szászvárosinál a ki­rálybíró s 2 tanácsos, a szászsebesinéi a királybíró, a szerdahelyinél a király- s szolgabiró, az ujegyházináí a királybíró s a brassói kerületben egy tanácsos hiány­zik, kiknek teendői részben hivatatlan, nem a tör­vényes választásból eredt hivatalnokok által láttatnak el. Miután ekként ezen kettős tekintetben az orvoslás sürgetőleg szükséges s az ily orvoslás és a még ér­vényben álló határozmányok fentartása iránti óhaj tö­kéletesen igazoltnak tűnik föl : ennélfogva aláirt or­szággyűlési tagok szabadságot vesznek, az országgyű­lési, illetőleg ügyrend 70-ik §-a alapján a m. országgy. elnökséghez a kővetkező kérelmet intézni, miszerint a m. kormányhoz jelen interpellatiónkat eljut­tatni szíveskedjék, vájjon t. i. az, tekintettel az itt nyíl­tan előadott, a törvényben alapuló szükségre, az illető igazgatási szervezetben előállt háborító hiányokat mel­lőzni, a végrehajtandó restauratiót a szász törvényható­ságokban általában, illetőleg a hiányzó törvé­nyes hivatalnokok választását az említett 5 törvényha­tóságnál eszközölni hajlandó-e? illetőleg a törvényhez képest nem érzi-e magát kötelezve, hogy addig is, mig a tervezett, azonban még messze kilátásban lévő sza­bályozása a közigazgatásnak és igazságszolgáltatásnak legalább az ország említett részében az ideiglenes rendszabályok mellőzésével, az oct. diploma, a későbbi legm. kézirat s törvények értelmében , továbbá a sza­bályozási pontok alapján a hivatalnoki választást a ne­vezett 5 törvényhatóságban s általában a restauratiót az összes szász törvényhatóságoknál a legrövidebb idő alatt eszközölje. Azon esetben, ha ekképen akar in­tézkedni, mikor teendi ezt ? ha pedig nem kíván igy intézkedni, melyek az idevonatkozó törvényes hatá- rozványok kivitelét gátló akadályok?“ Elnök közli azon pénzügyi bizottmányba meg­választott egyének névsorát, mely az országgyűlés elnapolása alatt az 1865-diki földtehermentesitési elöleges költségvetést veendi előtanácskozmány alá. — Az osztályokból megválasztattak : Dunka, Pap Leontin, dr. Major, Gaetanu, Plecker, Budaker, Klein, Brecht, Mán Péter, Trausch, Eranos, dr. Wasitiu; az országgyűlés által a 3-dik és 6-dik osztályért Bo- loga Gábor, Schneider Frigyes és Balomiri. Ezután 0 b e r t és társai által tett következő interpellatio ol- vastatik fel : „Erdélyben, melynek éghajlata a selyem­tenyésztésre igen kedvező, ezen jutalmazó és a népjó­létet aránylag rövid idő alatt szilárdító keresetág igen örvendetes lendületet nyert, mégpedig oly évben, mely­ben másutt a selyembogarak elfajzása a termelésre ká­ros befolyással volt. 1862-ben 4950 font fonal termel­tetett és 3 ftal adatott el, mig ezen összeg 1863-ban 3980, és 1864-ben mintegy 2000 fontra szállt alá. E tényt tekintetbe vévén az alólirattak, a magas kor­mányhoz kővetkező kérdéseket bátorkodnak intézni: 1) Ismeri-e a kormány az idei selyemtermelés csekély­ségét és ennek okait ? 2) Adhat-e a kormány az or­szággyűlésnek az erdélyországi selyemtermelés jelen helyzete iránt felvilágosítást ? 3) Mily rendszabályokat szándékozik a kormány jövőre ezen igen fontos ügy­ben életbeléptetni ?“ — Klein előadó felolvassa az 186)4 földtehermentesitési javaslat tárgyában szerkesz­tett feliratot, a mely pontonkint tárgyaltatván, elfo­gadtatott. — Olvastatott a pénzügyi bizottmány jelen­tése Mán azon indítványa iránt, mely a személyes kere­seti adónak Erdélyben leendő megszüntetését kérő föl­iratot hozza javaslatba. A bizottmány kijelenti: hogy e tárgy elintézésére Erdély átalános adóviszonyaiba való betekintés szükséges és hogy az idevonatkozó adatok áttételéért már tett a kormányszéknél lépéseket; miután azonban ezen adatok hosszabb időt veendnek igénybe és az ülésszak vége előtt alig fognak áttétetni, a felirat szerkesztését nem vehette eszközlésbe, miről azon hozzáadással értesíti a házat, mikép reméli, hogy az Országgyűlésnek a birodalmi tanácsba megválasztott követei semmit sem mulasztandnak el, a mi az erdélyi nyomasztó adóviszonyok könnyítésére czélozand. — A tegnapi vita folytatása kerülvén szőnyegre, a bizottmá- nyi javaslat mellett szólt a szász gróf, nem ta­lálván az országgyűlés méltóságával megegyeztethető- nek, hogy ex incidenti határozzon feliratot, — továbbá Salmen b., ki a kérvényt egyenesen a kormány­székhez kívánta utasittatni. Muresianu indítvá­nya mellett szavaztak Moga és Axente, mire az ülés eloszlott. Egyleti ügyek. Az első magyar iparbank ideigl. igazga­tóságának jelentése az oct. 31-én tartott közgyűlésen. Legelső alkalom nyilik ma az első magyar ipar­bank részvényeseinek, hogy közgyűlésben találkoz­hatnak. Mindnyájan kétségkívül készek vagyunk ezen intézet fölvirágzására és szilárdítására legjobb képessé­günk szerint hozzájárulni; hisz kiválólag arról van szó, hogy a hazai polgárok azon osztályának legyünk hasz­nossá, mely a szebb jövő örököse; de a részvényes urak tán nem mindnyájan ismerik ezen intézet első csi­ráit, nem mindnyájan ismerkedtek meg a keletkezés különféle phasisaival, nem mindnyájoknak lesz tudo­másuk azon kitartásról és áldozatokról, melyek a meg- pendités első perezétöl fogva a mai napig feltételezve voltak. De ha ez máskép is lett volna, és ha az intézet iránti érdek mindegyiknél szövétnekül is szolgált vol­na, hogy rövid múltjáról áttekintést nyerhessen, ezen körülmény még sem oldja fel az eddigi vezetőket azon kellemes kötelezettségük alul, hogy mintegy hivatalo­san közöljék az iparbank keletkezését, ■—• oly feladat, mely intézetünk megnyitásának alkalmával csak ki­sebb gyülekezet előtt ment végbe. Távol vagyunk attól, hogy azon férfiak szerénysé­gét és igénytelen hazafiasságát megsértsük, kik már két évvel ezelőtt egy magyar iparbank eszméjét megpendí­tették, — ezen férfiak nem számoltak sem dicsőségre, sem báladatosságra; nem törekedtek fényre és kitün­tetésre, sőt inkább tartaniok kellett, hogy ha a vállalat bukást szenved — mely sors ellen bizony a legjobb talentumok, a legerősebb tényezők sem biztositvák, — törekvésük szánakozással fogadtatni, tán gúnynyal is fog elhalmoztatni. De ama férfiak merni tudtak, — és ezen bátorságuk legyen soha nem tünö dicsőségük ! Az egyes, most hires családok története mutatja, hogy eredetüket sokszor kis körökben vették. Az apák, az ősök, kik most midőn évszázadok választanak el tőlük — nymbussal körülvétetvék, s kiknek nevét ke­gyelettel ejtik ki az unokák, sokszor igénytelen, egy­szerű férfiak voltak mint mi; nem mindig magas érdemek a hazáért és nemzetért emelték őket mások fölé ; tetteik tán néha — mai nézeteink álláspontjáról — mitsem kevesebbet, mint kitüntetést érdemelhettek; — igazság és hazafiság tán nem valának szent előttük, — mégis a sors kedvezett nekik. Emléköket átörökölte a mi korunk, és a nevükre való hivatkozás a mai utódok­nak talizmánul szolgál, mely a társadalomban elsöségi jógot nyit nekik minden élvezetre s kitüntetésre. Nem akarunk semmit kisebbíteni a valódi érde­mekben, mert boldog azon ország, melynek polgárai apá­ik történetét tisztelik. De ha korábbi századokban a hadi szolgálat majdnem minden dicsőséget elnyelt, nem szabad félreismernünk azt , hogy korunk szelleme más erényeket is tisztel. A polgári érdekek azok, me­lyeken az álladalom java nyugszik és azon férfiak, kik a polgári érdekeket előmozdítják, kik a jólétet terjesz­teni, az iparbeli versenyképességet fokozni, munka-ked­vet ébreszteni és tulajdon tevékenységre alapított ön­állóságot lehetővé tenni iparkodnak, az ilyen férfiak épen annyira érdemlik meg becsülésünket, mint a kard férfiai, épen annyira mint azok érdemlik, hogy polgár­társaik emlékében tovább éljenek, mert ők hazájuknak a jelenkor szellemében szolgáltak. Ezt elörebocsátva az első magyar iparbank ala­pítóinak hazafias törekvését tökéletesen fogjuk méltá­nyolhatni. Az alapítók névszerint : Fabinyi János, Purmann József, Feldhoffer Ede, Reitter Antal, Gyurkovits Antal, Schuster János N., Heller Zakár, Weber János, Kortsák József, Zsíros István, Neugebauer József. A nevezett alapítók vállalkoztak, hogy a terve­zett iparbank legfelsőbb engedélyezését megnyerhes­sék és e czólra sem fáradságot, sem áldozatot nem saj­náltak.-fölwí siti. (Folyt, köv.) nevezetes okmány. A közelebb felújult érsekujvári óvodának véd­nökségét ö eminentiája a bibornok-herczeg-primás el­fogadni, és számára 1000 fitos földtehermentesitési kö­telezvényt ajándékozni kegyelmesen méltóztatott. Mi­dőn ö eminentiájának ebbeli kegyelméért az érsekuj­vári ovodai választmány az emberiség, a köznevelés és az érsekujvári kisdedek nevében nyilvános köszöne­tével és forró hálájával adózik, nem mulaszthatja el, közölni a nagylelkű adományt kisérö fontos levelet, mely mig egyrészről ö eminentiájának érsekujvári hívei iránti szeretetéröl tanúskodik, addig másfelöl azon még eddig nem eléggé méltatott magasabb felfogásnak biztosit tekintélyt, miszerint: a kellőleg szer­vezett ovodák nem csak haszno­sak, hanem szükségesek is. E nagy fontosságú levél, mely e szerint a mi or­szágos kisdedóvásunk ügyének ez uj korszakát, mely­ben a mélt. főpapság az annak ter­jesztésére vállalkozott egyesüle­tet támogatni kegyeskedik — meg­koronázza, következőleg hangzik: „4355. sz. Nagytiszteletü alesperes és plébános ur! Minél inkább meg vagyok győződve arról, hogy a kisdedovodák a kisdedek koráni vallásos neveltetése és elmebeli tehetségeiknek jókori kifejlesztése, úgy azoknak mindenképeni megóvása tekintetéből nem csak felette hasznosak, hanem szükségesek is, annál nagyobb örömmel vet­tem t. Hamar Pál uradalmi főügyész nrnak, mint az ér­sekujvári kisdedovoda ideiglenes elnökének,az é.-ujvári kisdedovodának mindinkább javuló állapotárólitudósí­tását. Örvendek, hogy ezen — védnökségem alá helye­zett áldásos intézet további fenállásának biztosításáról Érsekújvár mezővárosnak tisztelt lakossága oly buz­gón gondoskodik. Miután Krisztusbani kedves híveim­nek minden ily nemes, ily áldásos törekvéseit tehetsé­gemhez képest támogatni és elősegíteni szándékom: — részemről ezen intézetnek alapjához ide •/. alatt zárt 1000 ftnyi földtehermentesitési kötelez vénynyel járu­lok ; adja azt át nagytiszteletü alesperes ur a fentne- vezett választmányi ideigl. elnöknek Hamar Pál ügy­védnek. Egyébiránt magamat ájtatos imáiba ajánlva maradok Esztergomban 1864-ik évi October hó I5-én nagytiszteletü alesperes urnák jóakarója Scitovszky prímás.“ — Kívülről: „Nagytiszteletü Rendek József alesperes és érsekujvári plébános urnák.“ Közli Rapos József, mint az óvodákat terjesztő intézet -uiiigW a*v>«dU ,ot i igazgatója. „ «/ 0 7-----------­---------------------r----------------------------—---------7------------------------------------ ■ T- - - , A mai went ünnep miatt lapunk közelebbi száma csütörtökön, nov. 3-án jelenik meg .

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents