Sürgöny, 1865. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1865-01-13 / 10. szám

10. sz. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten I G­y­ö­r­e Pál papírkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház).­­­­ Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. IWajfan-lilm­letétek : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért .8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurti an Marien Ottó; Hamburg-Altenában és 4 aifler; Hamburg­ban Türkheim Jakab; Lipcsében Rngler H., Iligen és Fort uraknál. DO. , Budapest, Péntek, január 13. 1865. Negyedévre.........................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 „ -91 Előfizetési árak : rn javasaiAl Ilstive Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre.......................20 frt. ' c*s Egész évre . . . . 18 frt. — kr. Félévre . . . . . . 10 „ Félévre....................9 „ — „ “rJST-1Előfizetési felhívás: 3 VLw „Sürgöny“ napi­lapra. A „Sürgöny“ Budán, a magyar királyi egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartá­sával jelenik meg. 1.• „ . Előfizethetni a kiadó-hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papa-kereskedésében, ba­­rátok terén, a posta szomszédságában, hol magán- és hivatalos hirdetmények is felvétetnek a vidé­ken minden cs. k. postahivatalnál, bér­mentes levelekben. Előfizetési árak : Vidékre naponkint küldve egész évre 20 ft. — Félévre ........................................ • 10 „ Negyedévre.........................................» — Egy hóra . . . ......................1 ft. TO kr. Budapesten házhoz hordva egész évre ...............................................iS ft. kr. Félévre ............................. 0 „ „ Negyedévre ....... 4 „ 50 „ Egy hóra ....••*• 1­4­00 „ , A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. f 14A4 ,*.4 o­fíft ‘ ]? k­ftj A HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége m. évi dec. 29-től kelt legfelsőbb határozatával, a pécsi székes-káptalannál megürült utolsó kanonoki állásra Troll Ferencz czimzetes kanonokot s püspöki iroda-igazgatót legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. A magyar királyi helytartótanácstól 1865. évi január hó 5-én 107,070—1864. szám alatt kelt, s az ország minden törvényhatóságaihoz intézett rendelet. Múlt 1864. évi december 28-án kelt birodalmi törvény I. czikke értelmében 1865-ik év január, febr. és mart. hónapjaira, az egyenes adók, felemelt rendkí­vüli pótlékaikkal együtt, és a jövedelmi adó az ezen három hónap alatt lejárandó kötelezvényi kamatok után, az 1864. évi február 29-én kelt pénzügyi rendel­vény IV. czikkében megállapított mértékben lesznek beszedendők. 11 .. -jasévia aagoMonet istiraej ad .1 autaxLP Hirdetmény. k Ti4 A magas cs. kir. pénzügyministeriumnak 1864-ik dec. hó 24-ről 62249. szám alatt kelt rendelete, nem különben az ugyanazon havi 28-ról 62961. sz.a. kelt táv­irata következtében, az 1865-ik évi­ egyenes adó besze­dése és kényszer utjáni behajtása az 1865-ik évre az állam-költségvetésre nézve kibocsátandó törvény meg­jelenéséig a múlt 1864. közigazgatási évben meghatá­rozott illetmény szerint, de mégis azon korrlátozattal történendő, hogy az 1864. dec. hó 28-án megjelent bi­rodalmi törvény lap (XLII. darab 97. szám) 1-ső czikke szerint, az 1864. febr. 29-ki pénzügyi törvény IV. czikkében (1864. birodalmi törvénylap VIII. darab 14. szám) elrendelt rendkivüli pótlék egyelőre csak 1865. évi január, február és martius hónapokra tartandó fenn. Hasonlóan az 1865. év három első havában, az ezen időszakban lejért állam-, vagy más nyilvános alap­­kötvényektől járó kamatok a felidézett 1864. febr. 29-ei pénzügyi törvény negyedik szakaszában elrendelt magas­ mértékben 7%-val, ezen kamatok kifizetésénél eszközlendő levonással szedendők be..iniinoil minise ge Az országos földtehermentesitési pótlékok meny­­n­yisége 1865. évre, mely ideiglenesen még­­a múlt évi kivetés szerint szedendő be, meghatározva nincsen,, s az ez érdembeni hirdetés a politikai közegek által későb­ben fog történni.' a ed ahki, tid nosa försien Miután 1865. évre az egyenes adó kivetése, elő­jegyzése és beszedése egyidejűleg elrendeltetett, erről egyszersmind a1 kassai kormánykerület adózó lakosai oly felhívással értesittetnek, miszerint egyrészt, az adóközegeknek az adótartozások meghatározásához szükségelt felvilágosításokat egész készséggel, s őszin­tén terjeszszék elő ,­ másrészről kiszabott, tartozásaikról törvényesen lejárandó negyedévi részletekben, és pe­dig az uj adókivetés befejeztéig, az 1864. évi mérték szerint, rangukat a kényszer utjáni adóbehajtás kellemet­len következményeitől megóvandók, pontosan befi­zessék. : ilyen Kelt Kassán, a c. kir. országos pénzügyigazgató­sági osztálytól 1864. dec. hó 31-én. . 1 ° a a jjuretesmény «­ Az adóhátralékok törlesztése fejében a földbirto­kosok által megajánlandó katonai élelmezési czikkek­röli bejelentések benyújtására kitűzött határidő folyt 1865. évi január 31-ig meghosszabbittatik. " y ‘f 7 "J1__, , J­ ,/XOflKi ViGllI .1 Komárommegye fölspapi helytartója Pars, Adokf jogtudorjelöltet s jelenleg komárommegyei főis­páni helytartói titkárt e megye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezte ki. . -inaim , mié NEM HHVATALOS RÉSZ. : enAgroXeBo­m va iám iíimit­­Szemle, gém i-d­e rai. Az éjszakamerikai csátatérr­ől érkezett utol­só tudósítások kiváló figyelmet érdemeltnek. Savannah bevétele oly esemény, melynek jelen­tősége az unióra nézve kitűnő. Ekkorig az Éjszak nem birt biztos alapot a jövő hadmiveletekre a déli államok belsejébe, most az oly kitűnő ten­geri kikötő birtoka által megszerzé azt. Míg az unionisták ily alapot nem birkált, összekötve a szárazföldi megfelelő erősítéssel, addig a tenger­parti miveleteknek meg kell­ hiúsulniok. Új-Or­­leanson kívül, melynek birtoka az Éjszaknak a Mississippi-völgy meghódítását lehetségessé tet­te, Savannah az egyetlen parti pont, mely az unionistáknak előnyös hadműveleti vonalnak nyi­tását engedi. A James-torkolat, mely ily pontul szintén kínálkozott, egy Richmondnál az ellen­ség részéről állított roppant erődítési rend­szernél fogva, mint a tapasztalás ráutató, e czélra hatálytalannak bizonyult. — Savannah­­ból az unionista sereg hadmiveleteit két fő­irányban kezdheti meg: vagy Atlanta, vagy Richmond felé.­­ Az első a confoederatio mihamarabbi legyőzésének nem felelne meg, minthogy a szövetségi sereg szétforgácsolásának már ismételt hibájára vezetne. A második had­miveleti vonal ellenben, melynek tárgya Rich­mond, a déliek által megszállt Augusta és Char­leston nevű szilárd pontok közt vezet el s mindenekelőtt legalább is az utolsónak meg­hódítását feltételezi , ha az oldaltámadások ellen biztosítva akarnak lenni. Valószínű en­nélfogva, hogy közelebb Charleston irányában, s e vár körül folyó harczokról fogunk hallani.— Savannah birtokbavételének fontosságát emeli meg a délieknek megveretése Nashvillenél, mely egész Tennessee elvesztését eldöntötte. Az unio­nistáknak váratlan ellen­támadása a foederalis­­ták főhadtestétől elszakitá a Hood tábornok ál­tal vezényelt sereg­részeket, ugy hogy ezek csak bajjal tudtak megmenekedni. Lyon déli tá­bornok, ki Nashvillet a nyugottól elszigetelni volt rendeltetve, az unionistákkali visszavonu­lási harczban minden lövegét elvesztette. Hood szintén visszavonulásban van Alabama felé. A Dél ügye egyébiránt nemcsak a hang­téren van hanyatlásban, hanem egyéb tekin­tetben is. Henry S. Foote senatornak beszéde a déli congressusban, ha a Richmondban követett politikának helyes képét adja, —v­­gy valóban rendkívüli fontosságú. A törvény szélén állunk, így szólt. Pénzügyi helyzetünk gonosz zavarban van. Külföldön, köszönet a bűnösen rész­igaz­gatásnak, nem bírunk bizalommal. Az országban magában több oly törvényhozási tény szentesít­­tetett, melyeknek az államok jogainak és a nép szabadságának romlására kell szolgálnunk, ha rögtön meg nem változtatnak. Más tények pe­­dig prosfészíttetnek, melyek h­a elfogadtatnak, oly megrázkódtatásokat idéznek­ ,az országban élő, melyek által az egész kormányrendszert kér­­dés alá helyeztetik. A congressus minden, némi­leg jelentéké­nyi joróktól megfosztja magát — s oly felelősségnélküli katonai zsarnokságot épit föl, melynek párját a­ világ nem látta. — Ezen ház politikája, ugy látszik, arra van irá­nyozva, az elégedetlenséget fegyverhatalommal irtani ki. Tiz nap múlva ezen testületben nem fog többé a vita szabadsága létezni; a sajtósza­badság hasonló eszközökkel fog a legközelebbi jövőben elnyomatni.“ Ily képet ad az ottani álla­­potokról a nevezetű senator, kijelentvén, hogy ő nem akar bilincsekben gyakorolni törvényho­zási tevékenységet, s kiválik egy testületből, melynek titkos ülésében oly rendszabályok h­a­­tároztatnak el, melyekért ő a felelősséget­ nem­ vállalhatja el, melyektől lelke undorral fordul elpá^m­iftfetáSÉexMiVél. v.1£ 8 3 0 *“ p! ^ A porosz országgyűlés f. hó 14-én a király által személyesen fog megnyittatni. Az a kérdés, vájjon sikerülni fog-e azon a létező vitályokat, főleg a katonai kérdésre nézve, kiegyenlíteni? Hogy kísérletek fognak létezni egyik vagy másik részről compromissum létesítése iránt, ezt valószínűnek tartják, már csak azért is, mert czélszerűnek tűnhetik föl, azt bizonyíta­ni, miszerint minden lehető megtörtént azon vitály megoldására , mely a legfontosabb al­kotmányjogok tényleges felfüggesztésére ve­zetett. Azt sem tartják valószínűtlennek, hogy a kormány már­is tanúsított készséget, a hadsereg intézményeinek részleteiben némi engedménye­ket tenni. De másrészt bizonyosnak tartják azt is, hogy a kormány nem fog a kétévi szolgá­latba beleegyezni, mivel ez engedmény mellett nem lenne lehetséges,­ a­ gyalogság vázait, melyek­­csökkentésére nem gondolnak, oly erőben fenntartani, mely a békelábat kielé­gítené ; ezenfölül pedig a landwehr-kérdés az, mely a ministériumot s ellenzéket egymástól el­választja. Ebből kitűnik, hogy a kormánynak s­­ a követi­ ház többségének álláspontja közt még mindig eltérések vannak, de miután másrészt valószínű, hogy az év folytán új választások fognak történni,­ miután bizonyos, hogy a kül­­ügyekben az Austriával karöltve kivivott ered­mények hatása a porosz nép közvéleményére nem maradhat el,­­ minthogy ez a hatás a ka­tonaságnak a csatatérről visszaérkezte alkal­­mával, valóban szívélyes fogadtatásánál fé­nyesen ki is tűnt, s ennélfogva teljességgel nem szükség az abbeli reményről lemondani, miszerint végre mégis sikerülni fog a porosz or­szággyűlésnek és kormánynak ezen nehézségen a kedélyek kölcsönös kiengesztelődése mellett s az ország valódi java érdekében eredménynyel túlesni. h­asa liq iméigsaev n s tromodta Irmas A. cs. kir. közoktatási tanács elnökének beszéde az 1965. január összes ülésben. *) Az oktatásügyi tanács elnöke , Hasner lovag egy f. hó 7-én tartott összgyülésben hosszabb visszapillan­tást vetett e testület működésére, s miután az ered­ményt átalánosságban teljesen kielégítőnek mondotta, a következő részletes adatokat olvasta fel : Uraim! Még nem folyt le egészen egy év, mióta a közok­tatási tanács megkezdette működését. A közigazgatási év vége azonban alkalmas időszakul kínálkozik arra, hogy tevékenységére e gyűlésben egy pillantást ves­sünk vissza, mit én nem csak egy okból tartok szüksé­gesnek. A közoktatási tanács tevékenységének súlypontja azon osztályokba esik, melyekre az a statútumnál fog­va fölosztva van. Több osztálynak közös együttműkö­dése nem épen ritka eset ugyan, de mégis csak kivéte­les. Oly kérdések pedig, melyeket az összes tanács tárgyal, majdnem kizárólag formális természetűek. A tanács minden tagja előtt nyitva állnak ugyan az ak­ták megtekintés védett. Btt fölfogható, hogy minden egyes osztály tevékenységének megismíteré­séhez ezen út annál kevésbé választható szabályszerűség, mivel az alkalom is csak esetleg áll be egyes tagokra nézve. A közoktatási tanácsnak még nincs múltja, hogy arra utalhasson, ellenkezőleg sürgetve követelik tőle tétele jogosultságának bebizonyítását; föl kell tehát ten­nem, hogy mindazon tagok, kik abban becsülettel és kötelességgel részesek, feleletet várnak azon kérdésre: mit tett e tanács ez ideig és mennyire felelt meg fölada­tának? A nt­ikslA 80(83 aadraoU lpnfi­­­ü*se Ha ezen tanácsió közeg lelkiismeretes szorgalmá­tól, melynek annyi közigazgatási kérdésnél kell szava­zatot adni, s mely rendszerkérdéseknél köteles az egész birodalom viszonyait szem előtt tartani) — nem­ vártják; olyasmit, a­mit ily csekély idő múltán csak könnyelmű elbizakodás állithatna, akkor kimondhatom az ott meg­győződést, hogy a felelet, melyet ama kérdésre múlha­tok, kielégítőnek lesz nevezhető. Hogy a közsoktatási tanács úgy a kormány által rábízott feladatra, mint saját kezdeményezésére tekintve, a kérdéseknek négy terén működött és azokat oly teljben és oly gonddal oldja meg, minét föladata kivárt, azt, úgy his­zem uraim, a következő kimutatásból részint közvetlen látni fog­ják, részint tudomást szerezhetnek maguknak az egyes tárgyalási kérdések fölsorolása után ott, a­hol azt ki­­nek-kinek érdeke kívánja. Az oktatási tanács működésének kezdetétől, 1864. március 2-tól az év végéig, tehát tíz hónap alatt két teljes és 169 osztályülést tartott, s a központi ható­sá­­gokhoz 454 véleményezést adott be; és pedig az­ 59-et törvényjavaslatokról és­ oktatásügyi­ szer­vezeti rendeletekről, bj 51-et tanintézetek fölállításáról, átalakításáról, elismeréséről, vagy megszüntetéséről ;. .­­;’­, ss c) 202-öt iskolatanácsosok, igazgatók, tanárok, és tanu­tók kinevezése­ és áttételéről és magántanítók meg­­erősítéséről; d.) 92 tan- és segédkönyvet vett, kimerítő vizsgá­lat alá, azoknak az austriai tanintézetekben megenge­dése vagy fölvétele végett; e) 34 véleményezést adott vizsgálati bizottmányok állítása­ és betöltéséről, és f) 16-ot a tanintézetekkel összekötött intézetek, mint könyvtárak, múzeumok stb. szervezése­ és gyara­pításáról. Ezenkívül kimerító vizsgálat­­alá vette a miniszé­­riu­mtól­ és köz­ponti hatóságoktól hozzá küldött isik. ta­nácsosi és vizsgáló bizottsányi, iskolai, könyvtári­­és múzeumi elöljárósági­ zárjelentéseket (összesen 132 ügy­­díjrakot), és ezzel nem ritk­án alkalmat nyertek az ész­revett visszaélések megszüntetését és némely reformo­­kat indítványozni. Mindezen ügyekben az oktatási tanácsot igény­be vették: a Cs. k. államministerium, a magyar, erdélyi és horvát kir. udv. kanczelláriák, s egyes szakiskolák és vizsgáló bizottmányokat illetőleg a cs. k.­­pénzügy­­m ministerium­nai a.legfőbb ellenőri hatóság­ is. A De az oktatási tanács ezenkivül még-. 19 önálló, 23 tőle kívánt véleménynyel kapcsolatba­ hozott kezde­­ményi javaslatot is tett, melyek jogi, gymnasialis, reál- és népiskolai reformokat czéloznak. Mégi folyamatban vannak az új jogi tan- és szigorlati rendj­e a bécsi egyetem statútuma, a magyar gym­nasiumi ügy re­formja, az au­striai reáliskola új tanterve­ és egy nép­iskolákra vonatkozó ,számos módosítások­ fölötti tár­gyalások. Ezen­ szándék­olt nagy változtatások az egész oktatási ügyben szükségessé tették az eddigi» intéz­mények eredményének szigorú megvizsgálását, és ' ab.;. .. k­ajjajöl­al pbo m­irdav ml aaaai ^námlin­ö ' hir»d­....Qkiatdt tinács tényleges terölyist'feyakarat­ván hazai..oktatási ügyeinkre,.is;;nem lehet a/, ebbeji mozzana­tokat figyelemmel nem kisérnünk, p­e­sóé­r­t, egyes nemzetiségek és felekezetek viszonyaival is­meretes kültagok és más elismert szakférfiak meg­hallgatását, és a más államokban föpátló tanintézmé­nyek sikerének kinyomozását. — Daczára ezen nehéz és hosszabb időt igénybe vevő előmunkálatoknak, a leg­több reformjavaslatok már nemsokára fölterjeszthetők lesznek a központi hatóságnak. Az oktatási tanács összes tevékenységét illető ezen észrevételek után bátor vagyok a következő átnézetét nyújtani az egyes osztályok tevékenységének . Az egyetemi osztály két önálló ülést tar­tott s kettőt közösen az evang. theologiai és a techni­kai tanintézetek oszályaival.­­ Ezen közös ülések­ben, az összes német-tót egyetemek kültagjai meghí­vása mellett, azon kérdés tárgyaltatott: megengedhe­­tők-e a tanulói szövetségek az austriai egyetemekben, és e felől körülményes véleményezés adatott be az ál­­lamministériumhoz; nemkülönben a paduai egyetem reformjáról, az austriai egyetemekben fennálló habili­­tatiós szabályok módosításáról, az egyetemi könyvtárak anyagi gyámolításáról és a könyvtári tisztviselők bel­­szolgálatát illető utasításról. A bécsi egyetem statútu­ma fölötti tárgyalások, melyek még tavai áprilban kez­dődtek, az egyetem egyes fakultásairól kívánt vélemé­nyek beérkezése után azonnal tovább folytattatnak. A Zágrábban állítandó dél­szláv egyetemet, az egyetemi könyvtárnokoktól megkívánandó készültséget és azok jövendő hivatali állását illetőleg a tárgyalások már folynak. A Magyarországban állítandó rabbi-tanoda, állításának kérdését illetőleg a kitűnőbb rabbik véle­ménye már beérkezett és a tárgyalások legközelebb meg fognak kezdetű,lombom Jarma .yjj. A theologiai facultások alosztálya hat önálló ülésben több tanszék betöltése és a théo- szigorlat módosítása fölött tanácskozott, s két közös ülésben a jogi fakultással törvénytervet dolgozott ki s terjesztett a központi hatóság elé, a doctoratus ex jure canonica elnyerhetését illető|pgt.)sail­e 0008 ia a .son A jogi facultá­s o­l­j félo­s­ztálya tizennégy önálló és hágóin közös ülést (részben a .theoL, részben az orvosi fakultásokkal) tartott. Ezen alosztály egy jogi szigorlatrend-tervet terjesztett kezdeményezd utján az államminister elé, mely nem rég néhány észrevétellel, ismét leérkezett a Trihisteriumiról, ést,most uj tanácsko-­ zás tárgyát képezi. Ezenkivül véleményt adott ez al­osztály , számos tanszék- és vizsgáló-bizottmány betöl­téséről, magán-jogakadémiák állításáról és szervezésé­ről Magyarországban és Erdélyben, új államvizsgálati bizottmányok állítása­ és betöltéséről, a lembergi, grätzi és nyelv visited nyairól, ruthen előadások beviteléről a lembergi,­­ és olasz előadásokéról az insbrucki egyetemekben, magán­tanulók vizsgálatáról a magyar jogakadém­iák tant­t né­­mely bajok elh­árításáról az államvizsgálatoknál Ma­gyarországban, és több magán­tanítók beállításáról. Néhány egyetem és a magyar, erdélyi és horvátországi­, összes jogakadémiák állam­vizsgálati bizottmányainak,­ zárjelentései­t kimerítő tárgyalásnak képezték zár-, gyát s némi javaslatokra adtak alkalmat. A jogi,­tan-, rendbeli változtatásokat illető tárgyalások­on,austriai egyetemektől a cs. kir. államminiszt­er és átalukirjánt véleményezések beérkezése után fognak, megkezdetni.. Az orvostudományi osztály,fönaljá,és ogyanjogin osztyálylyal közös gyűlésben Reményezéseket készített , az orvosi szigorlatok némi módosítása, üresedésbe jött, tanszékek betöltése, s néhány magántanitó bab­itálására­­ nézve. Azon alkudozások, melyek a pesti egyetemmel­, az utóbbi részéről követelt hatáskört illetőleg­­folytak,­­ még nincsenek befejezve. tablift n — A bölcsészeti szakosztály 8­ önálló ülé­sébe f tgyále­m­­ényezések történtek ; uj tanszékek állítása a felselémé­szeti fakultásoknál, a gymnasialis tanárjelölteket,vizs­gáló bizottmányok ,szervezése és betöltése, továbbá nyelvészeti és történeti seminariumok alapítása, külföldit.­ doctorok nostrifícatioja és megüresült tanszékek, betöl­tése fölött. A fölnevezett vizsgáló bizottságok és seminariu­mok, könyvtárak és múzeumok részéről érkezett évi jelentéseket ez osztály vizsgálataivá vette. Több fontos ér­tekezlet, több­­ek közt azon kérdés szabályozása, miként taníttassák­ a mathesis a bécsi egyetemen, s váljon fölmentendők-e az egyházi rendű (szerzetes) tanárok az előírt tanár-vizsgák alól a vé­géhez közelit. lii HI£yL Az evangelicus-theologicus intézeteket illető osz­tály a múlt év folytán nem tartott önálló üléseket. cz Ak általános osztály* és jövedelm­i ado. i, (A „Ueneral-CorrespanderTz1' után.)'‘ ’ 1 TjJÍ.'áVßlOi tí jÍOV n9ül9D Aa-igazság s a­ józan nemzet g.­zdászati politika követeik, h­ogy,vaz állampolgár á­rhitvés^s szükséges államszükséglethez csak­­valódi tiszta* jövedelmének arányában járuljon közrfe^Jik­ly-keltés e tétel, ép oly súlyos, oly kivallott^tV­­aitnárc; 'yülo­sztást^a gyakorlati államéletben. Az egyetlen­ általános jövedelmi adó, mely­ az eddig szokásos különböző adónemek helyébe lépne, a tudományos pénzügyi politika­ jelenleg még elérhetlen eszményének tekintendő,é­­s­oz­­tudomány leg­előkelőbb tekintélyei a gyakorlatban azon elismerésre jutottak. Imgy csak az egyszer­ fei­rtáshV.bevétel adók­nak, melyek az-- egyes vagyoni- és jövedelmi­ források közvetlen megadóztatásából -származnak, ez élszerű­ ja­vításának utján érhető el megközelítőleg igazságos s egyszersmifiá - általános m­egterh­elés c Já­nérfiöVödet fetiitték. tuoboi a ia loreafirmtuoq!■ tiVn­­tt9xa tuoí A bevételi adó ‘által­ánfihbkh ngVah 'az át 1 ágó é* tiszta bevétel a különböző adótárg­yakb^F­iffé^közeTitő-3s leg,­­de 'az iu egy Osz­ita^adóztatott­,Jszgfi­él^ek' Va i.e.d i .t­iszta jövedelme nem mindig belyexitte¥rk''á''terhelzet­­befib-ftiégj egyenlőn.1 LMert a bevételi­ adó belTajtákánál a birtok- és- kere­setböl n­i­ncsdék int­éti %­iád a teidiekre,­;.m­e lyeknál 41í fey 0mozott • megrövidü­lkj mint ; m­agA&i­&vádi&y 89»eliVéií6í^ek'tök&k‘kttmatjái s más terhek» és veszteségek, melyek az‘egyes­ birtoknál vagy üzletnél a valódi évű tiszta jövedelmet gyakran jelenté­­k -a s­í­k­t­i-an­k­ia o­ff­a­t­t­e­s n­é­m­­e­t­­1­­m

Next