Sürgöny, 1865. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1865-01-29 / 24. szám
24. sz. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. kkr. Fiók-kiadóhivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Visijján-finítetésik : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 11 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurti, an Vlolteu »«in; Hamburg - A 116nábanSaasrunleln és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakithi; Lipcsében F.ngler 89., tilgen és Fort uraknál. Budapest. Vasárnap, január 29. 1865. Előfidósi árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre.......................20 frt. Egész évre . . . .18 firt. —kr. Félévre............................10 „ Félévre........................9 , , Negyedévre.........................5 „ Negyedévre .... 4 H SO H meatsas HIVATALOS NESZ. A nmlgy m. királyi helytartótanácsnak folyó évi január hó 4-én 100,744. sz. alatt kelt intézménye által a kassai állanavizsgálati bizottmány újból alakíttatván, ebbeli működését alólirottnak elnöklete alatt e folyó évi január hó 19-én megkezdette. Mivel az elméleti bírósági államvizsgálatnak magukat alávetni kívánó és Kassán, Debreczenben és Sáros-Patakon jogtanulmányaikat érvényesen végzett tanulók azon megjegyzéssel értesíttetnek, hogy vizsgálatra bocsáthatás iránt kellőleg felszerelt kérvényeik az alólirott elnökségnél lesznek benyújtandók. Kelt Kassán, január 19-én 1865. Liptó-sz.-andrási Andreánszky Miksa, cs. k. pénzügyi főügyész, főtanácsos és a kassai államvizsgálati bizottmány elnöke. Sárosmegye főispáni helytartója Makay Pált, a tokaji cs. k. adóhivatal segéddijnokát, s Berthóty Imre joggyarnokot sárosmegyei törvényszéki dijnokokká nevezte ki. Temesmegye főispáni helytartója Koszika János ügyvédet tiszteletbeli megyei alügyészszé nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az Austria és a vámegylet közt a kereskedelmi-politikai kérdésben folyó tárgyalásokról ismét jó ideig hallgattak a tudósítások. A hítszünetet megszakító most egy éjszaknémet lapnak azokra vonatkozó közlése, mely azok állását nem kedvezőnek nyilvánítja, úgy látszik azonban, hogy K. Hock csak eleinte talált nagyobb nehézségekre; most azonban kedvezőbb fordulat állt elő, úgy hogy a báró közelebb Bécsbe jövend, kereskedelmi-politikai küldetésének eddigi eredményéről szóval jelentést tenni s azon utasításokat személyesen átvenni, melyek annak alapján az illető szakministeriumiókban máris előleges tanácskozás tárgyát képezik. A „Karls. Zrg“ egy bécsi levelezője értesít e kedvező fordulatról, hozzátévén egyszersmind, miszerint az a főleg politikai tényezőkkel számoló Bismark föllépésének a porosz szakférfiak szintoly határozottan fentartott nézetei ellen köszönhető, úgy hogy most valószínűvé vált, miszerint a szerződés létre fog jönni. Mily tartalma leend annak? erre nézve a mondott bécsi levelező egy a dolgokhoz közel álló államférfi azon szavát idézi, mely szerint ama szerződés mindannak kifejezése lesz, amire K. Hock személyes meggyőződése szerint törekedett. Mi a porosz alkotmány viszályt illeti, érdekkel bírnak ma mind a szabadelvű, mind a conservativ porosz lapok nyilatkozatai a tartott ministeri beszédekről. Mi az elsőket illeti, ezek teljes elismeréssel szólnak gróf Eulenburg békülékeny hangjáról, bárha abból még a kiegyezésnek tényleges előmozdítását nem látszanak várni. Ezen lapok polémiája főleg gr. Eulenburg fejtegetéseinek azon pontja ellen fordul, miszerint a követek nem helyesen cselekesznek, hogy épen a katonai budgetet választják alkotmányos jogaik próbakövéül. Ők ellenben úgy vélekednek, hogy épen a pénzhelybenhagyási jog képezvén a dolog magvát, ezen helybenhagyási jog gyakorlását semmi más tárgynál sem lehetne jobban megkísérleni, mint épen a fenforgónál. Másrészt a conservativ lapok, főleg a „Kreutzig“ nem szeretik még azon békülékeny hangot sem, melyen a ministerek szóltak. Az utóbb nevezett lap azt kívánja, hogy a kormány ne is sokáig tétovázzon a kiegyezés szerinte lehetetlen útján, hanem a további kifejtést azon téren keresse, melyre a követi ház immár most az alkotmányos élet további fejlését áthelyezte. Ezen nógatás értelme nagyon világos, azonban egy más berlini tudósítás szerint még épen nincs semmi elhatározva arra nézve, vájjon a kormány alkalmas ürügy alatt közelebb lépjen-e a követi ház feloszlatásának gondolatához; ezt látszik mutatni a mondott tudósítás szerint az is, hogy a porosz ministérium az utolsó napokban hosszan tartó tanácskozásokat tartott új s elvi fontosságú előterjesztések fölött. Párisban máris conjecturákkal foglalkoznak a császár trónbeszédére vonatkozólag. Mint tudni akarják, a császár nem fogja ugyan az encyclica folytán támadt mozgalmat említetten hagyni, azonban nem is fog — mint a forradalmi párt reméli — a római szék s a franczia püspökség ellen nyilatkozni, sőt ellenkezőleg: a szigorúbb katholikusokat meg fogja nyugtatni. Általában a franczia kormány magatartására nézve az"encyclica-vitályban jellemzetes a „Const.“ egy legújabb czikke. Újabb időben — mint tudva van — Francziaországban, főleg a szabadelvű sajtóban, élénkebb kifejezést nyert a gallicanismus; most azonban a „Const.“ átkölcsönzi a „Pays“-nek egy czikkét, melyben azon állítás fejtetik ki, hogy a gallicanismus oly rendszer, mely a mi korunkban nem találhat többé gyakorlati alkalmaztatást, abban nem lelhetők fel azon jogtudomány elemei, mely az újkori társalom követelményeivel öszhangzanék. „A gallicanismus — úgymond — jelentékeny ereje volt a feudális Francziaországnak; a napóleoni Francziaországra nézve anachronismus, és ami még roszabb : gyöngeség lenne, melyet nem szabad ismét életre hívni.“ A porosz kitűnőbb népképviselők jellemrajza. Most, midőn a porosz törvényhozó test ismét együtt ül, érdekesnek tartjuk, a kitűnőbb népképviselők rövid jellemrajzát adni. Ezek közt tagadhatlanul Gneist tanár bsr legjelentékenyebb szónoki tehetséggel. Előadása folyékony, elegáns, fénylő és gondolatteljes; hangja nem túlságosan erős, hanem csengő, csupán halk reszketése árulja el a benső felindulást, míg külsőleg tökéletesen nyugodtnak látszik és egész magatartása akaratlanul is az akadémikusra s tanszékére emlékeztet. Teljes, gömbölyű arcza csak a vita folytán élénkül fel s az arany foglalványú üveg mögé rejtett szemei csak ez alatt tündökölnek rendkívüli fénynyel. Szónok a legszebb férfi korban van; Berlinben 1816-ban született, ahol atyja kamara-törvényszéki ügyész volt. Gneist tizenhét éves korában az egyetemre ment, hol a jogi tanulmányoknak szentelé magát és a szellemder Gans rektorsága alatt nyerte el a tudori kalapot. Akkori opponensei közé tartozott Mühler, a mostani kultusminister, kinek viszonzásból most ő opponál. Gneist a berlini egyetemen mint magántanár jelentékeny szónoki tehetséget fejtett ki, minek folytán előadásai nemsokára feltűntek és igen látogatottak voltak. Különösen a nyilvános szóbeli törvénykezés s az esküdtszékekről tartott értekezései szereztek számára népszerűséget, míg ellenben ugyanazok Eichhorn, akkori minister bizalmatlanságát keltötték fel iránta, ki csak hosszú idő után nevezte őt ki rendkívüli tanárrá. A főtörvényszéknél elvállalt segédhivatalról Simon igazságügyi ministersége alatt önként lemondott, mert ennek elveivel nem tudott megbarátkozni. Üres idejét ekkor tanulmányaira fordítá, és Franczia-, meg Angolországban tett nagyobb utazásokra, melyek eredményét klassikus művében: „Die englische Staats-und Gemeindeverfassung“ mutatta be. 1858-ban Stettin, 1862-n a mannsfeldi kerület választotta meg követül. Kezdetben a Vincke-töredék tagja volt, később pedig a bal-közép főtámasza, amelyhez még most is tartozik. Gneist a porosz nép személyesített jogi öntudata, bizonyítékaiban s indokaiban találó és megczáfolhatlan. Hozzá legközelebb Simson követ és elnök áll; szónoklatának kerekdedsége s elegancziája által még Gneistot is fölülmúlja, ámbár meglátszik rajta, hogy beszédeit feldisziti s tanulmányozza. Simson Cicero modorában szónok, beszédszakai szépek s gondosan szerkesztvék, nyelve tetszés, gondolatai szellemdús, pikáns és meglepő fordulatunk, hanem egyszersmind mesterkéltek is, inkább az észhez mint a szívhez intézvék, és még a legnagyobb izgatottság perezében is mérsékeltek s a parlamentáris formákhoz szigorún ragaszkodók. Simson politikai meggyőződésénél fogva az ő-szabadelvűekhez tartozik, kiknek előnyeivel és gyöngéivel is bír. Egészen ellenkező hatást szül Schultz e-De- 1 i tsch, ki a német társulási ügy alapítása által szép nevet vívott ki magának. Mint szónokot bizonyos melegség , élénkség jellemzi, a mely által azonban néha mesze ragadtatik. Inkább nép-, mint parlamenti szónok s nagy mértékben bir azon adománynyal, melynélfogva a tömeget magával ragadja, a nélkül, hogy szavait meglatolná és kifejezéseit félénken méregetné. Beszédei többnyire rögtönzöttek, és ezért különböző értékkel bírnak, néha mint villám gyújtanak, néha azonban üresen hangzanak el. Már csak hatalmas hangja és erős, ámbár nem magas , de széles vállú alakja is nagy népgyűlések szónokává teszik őt. W ad e ck, szenvedélyes, néha túlságosan is heves ; tulajdonképen nem szónok, mert igen gyakran hiányzik nála a szükséges önuralom és logikai rend; de néha mindamellett egyetlen szóval is, melyet más nem merne ekképen kimondani, hatalmas hatást gyakorol, és megrázkódtat, mint a mennydörgés, amiben hazája, Westphalia csomós tölgyeire emlékeztető magas termete, jellemző, s a haragban könnyen kipiruló arcza, és lesújtó szavaihoz illő durva hangja által is gyámolittatik. Vele nagy ellentétben áll a finom s gyöngéd Twe sten, aki különösen a katonai kabinet főnökével vívott párbajáról ismeretes. Beszéde szenvedélytelen, nyugodt, kíméld, csaknem egyhangú, miután abban a subjektív érzés minden kifejezése hiányozni látszik. Azt lehetne hinni, hogy akadémikus felolvasást vagy tudományos értekezést tart, melyben logikai következetességgel folyik egyik tétel s gondolat a másikból ; szavaival zárt phalanxot képez, melyen csak nehezen vagy épen nem lehet áttörni, de e mellett egész valója merev, mozdulatlan, minden üdeség s élet nélkül. V i r ch o w, a hírneves természetvizsgáló s követ, különösen epigrammikus éle által tűnik ki, és anatomikus bonczkésével mindig kérlelhetlenül fedi fel a helyzet bajait. Szavas magatartása valóban metsző és sértő az ellemre nézve, kinek sebhelyeit kíméletlenül szokta megcsapkodni. Kívüle még két szónok említendő fel a szószéken, u. m. Jacoby János és Löwe-Cabbé; az első politikai múltja által ismeretes s inkább gondolatainak tisztasága, mint szónoki tehetsége folytán tűnik fel ; meg nevezett társa, a német csonka parlament elnöke, jótékony melegséget s lelkesedést tud ébreszteni. E két férfi közt külsőleg is nagy különbség van; a gyönge, halvány Jacoby lényében valami abstraktszerű eszponanl, ami akaratlanul is Kantra emlékeztet, míg Löwe zömök termete és sötét szikrázó szemei rendkívüli erélyt fejeznek ki. Lybe tanár, akit ez alkalommal betegsége gátolt a megjelentetésben, szellemdús gondolataival, a legnemesebb lelkesedés tüzével és a történész gazdag tudományával vívott ki országos nevet; kár, hogy kiejtése hiányos, mert a szavakat szaggatja s majd fölöslegesen nyújtja, majd pedig elharapva hadarja össze. Az idősb Reichensperger, a katholikus párt vezére, kimondhatlanul gazdag a szavakban, mindig kész a csatára s el van látva bibliai mondatokkal ; klassikus műveltséggel bir, de szellemdussága mellett is sokszor fárasztó, sőt unalmas. Schwerin gróf, ámbár akadozva beszél, mindig fején találja a szeget és tiszteletreméltó egyénisége, valamint érzületének becsületessége által nagyobb hatást gyakorol, mint sok szónoki tehetség. A fölőbb említetteken kívül még Wagener és Blankenberg tűnnek ki. Mindketten a conservativ párthoz tartoznak. Az első a ,,Kreuzzeitung“ hajdani szerkesztője. Beszédei szellemdúsak, de életnélküliek, mert csak itt-ott csillogtatnak egy-egy életet, melyet a hallgatóság nevet ugyan, de nemsokára el is feled. Napi újdonságok. * Emlék a Királyhalmon. Gr. Gondrecourt vezérőrnagy dandárénak tisztjei elhatározták, Jagel és abérseiknél elesett fegyvertársaiknak a színhelyen, hol a haza becsületéért halált szenvedtek, a schleswigi Királyhalmon (Königshügel) emléket állítani. Ezen emlék immár elkészült és épen most készülnek azt rendeltetése helyére elszállítani. Egy 16 láb magas nagy gránittörzset képez, melynek négy oldalán egy láb átmérőjü kerek és rézlapok vannak alkalmazva. Elöl az egyiken az austriai kétfejű sas, Császár Ő Felsége névbettűvel, az ellenkező oldalon egy az emlék jelentésére vonatkozó felirat, a két más lap lombkoszorúval ékeskedik. Az érczlapok Prágábanállnak szállításra készen. Az emlék leleplezése és fölavattatása febr. 3-kán lenne végbemenendő, mint ama győzelmes ütközet évnapján. A tervet, mely komoly és méltóságos, Engert Ede történeti festész s a bécsi képzőművészeti akadémiának igazgatója készíti , ugyanő vállalta el a kivitel és a felállítás körül szükséges fővezetést is. * Oratóriumok. Bár még nyakig benne vagyunk a farsangban, az előrelátóbbak a hamvazószerda rubiconán túlra, a böjti napokra is gondoskodnak már élvezetekről s hogy ezek legnemesbjei közé tartozik a terv, miszerint a reboutban majdan megfelelő művészi erőkkel jeles szerzők oratóriumai adassanak elő, senki a zenebarátok közöl kétségbe nem vonandja. A műsor iránt e tekintetben nem jövünk egyhamar zavarba, mert e tér nálunk még igen kis mértékben van kibolyátva; mindamellett nem tartják fölöslegesnek, a majdan ezzel foglalkozandó rendezőséget Schachner Rudolf oratóriumára figyelmeztetni: „Izrael visszajövetele Babylonból“, mely Londonban közelebb rendkívüli sikerrel adatott elő. A szerzőnek, miután műve zajos tapsok közt befejeztetett, nyilvánosan egy babérkoszorút nyújtottak át, mely kitüntetés annál több becseset bir, mivel Londonban idegenek munkáit mindig tartózkodva s gyanakodással szokták fogadni, s kivált oratóriumokra mindig Händel óriási mérvét szokták alkalmazni. Schachner jelenleg Bécsben időzik, s ily közel lévén, talán a pesti oratóriumi előadásokra is meg lehetne művével együtt közreműködését nyerni. Tegnapelőtt az orsz. építész-igazgatóság által kiküldött magyar kir. főmérnök Reiter F. ur közreműködésével a lipót-városi templom-épitésnél 1864-ik évben foganatosított munkák felett művizsgálat eszközöltetett, melynek eredménye az építési számadásokkal együtt a ma. magyar kir. helytartótanácsnak, a vallásalapból évenként engedélyezett segélyösszeg kegyes folyóvá tétele végett fel fog terjesztetni. * Mint értesülünk, a városi redonttermek vállalkozó szellemű bérlői farsang-kedden ezüst-sorsjátékot rendeznek, melynek tiszta jövedelme egyenlő részekben a lipótvárosi templomépítési alapra, a városi árvaleányházra, az evang. árvaházra s a pesti izraelita község jótékony intézeteire szenteltetik. E sorsjátéki vállalat tárgya 2000 ft értékű mindenféle ezüst eszközök és szerelvények, melyeket Grafniebstädten testvérek arany-, ezüst- és drágakő ékszertára szolgáltat. A főnyeremény : egy teljes ezüst étszer 12 személyre, melynek súlyértéke 600 ft. A kisorsolás a redout utolsó álarctos tánczvigalma alatt, febr. 28-kán fog végbemenni. Kiadatik 12,000 sorsjegy 50 krjával, 120 sorfaiba osztott 100—100 sorsjegygyel. A nyeremények száma 120, úgy hogy mindenik sorzatban egy-egy sorsszámnak nyernie kell. A kisorsolásra szánt tárgyak a redouti tánczvigalmak alkalmával közszemlére lesznek kiállítva. * B r u b n s, a lipcsei Observatorium igazgatója 1864. dec. 31-kén 5 órakor reggel Lipcsében egy új üstököst fedezett föl. Ez az 5-ik és utolsó azok közül, amelyek tavai fedeztettek föl. Ezen üstökös az elmosódott ködhöz hasonlít, átmérője körülbelül 2 ezer, mozgása lassú, magja csinos. A naptól az ellenező irányban farkalakú meghosszabbításnak látszik. * Luther Düsseldorf mellett 1864. nov. 27-én 9 órakor este egy új bolygót fedezett fel, mely 11-ed nagyságú. Ez azon kis bolygók közöl, melyek Mars és Jupiter között a 19. század elejétől fedeztettek föl, a 82-ik. Luther kérésére Littrow Bécsben ezen bolygót „Alkmene” névvel jelölte meg. (H. — Nemzeti színház. Legelébb a „Bécsi Híradó“ s utána pesti lapok is közölték meg alapiaké Birodalmi tanács. A követek házának ülése jan. 27 én. Popp, mint utonbelépő tag, leteszi a követi fogadalmat. Dr. Herbst s társai következő sürgősségi indítványt terjesztettek elő, az ügyrend 18. §-sának módosítása iránt. A magas ház határozza el, hogy az ügyrend 18. í§-sának utolsó bekezdése ekkér módosíttassék : „Az állami költségvetés előleges tárgyalása végett kinevezett bizottmányok, valamint a közvetlen adó reformja iránti törvényjavaslatok előleges tárgyalása végett kinevezett bizottmányok tárgyalásainál a ház összes tagjai jelen lehetnek.“ Ezen indítvány előtárgyalása végett egy 5 tagú bizottmány választatik az egész házból, s a rövidítések az ügyrend 41. §-a c), d) s ej betűi szerint vétetnek igénybe. Az indítványozó rövid indokolása után, melyben az arra utal, hogy a ház tagjainak csak használja lehet, az adóreform-bizottmány üléseiben jelen lenni, se tárgy iránt értesülni, Taschek azt indítványozza, hogy tüstént a sügességi indítvány tárgyalásába kell bocsátkozni. A ház öszhangúlag a sürgősség mellett nyilatkozik, s a Herbst-féle indítványt elfogadja. Dr. Giskra azon indítványt terjeszti elő, hogy a legutóbbi ülésben beadott oly tartalmú indítványa, miszerint ama nyilatkozat, mit a pénzügyminiszer úr az államadóssági ellenőrségi bizottmány jelentése fölötti vita alkalmával tett, egy bizottmányhoz utasíttassék, a sürgősségi indítvány gyanánt tárgyaltassék. A sürgetősség elfogadtatik, mire az indítványozó indítványának indokolása végett szót emel. Dr. Giskra: A pénzügyminister úr nyilatkozata a házban rendkívüli sansatiót gerjesztett, úgy hogy a ház az ülés feloszlatására érzé magéit indíttatva. A pénzügyminister nyilatkozata igen fontos a további alkotmányos életre nézve. Nem lehet félreismerni, hogy a nyilatkozat nem hangzik össze az alkotmányjoggal. A nyilatkozat az ellenőrségi bizottmány határozata alkalmával létetett, s ellenkezik az alkotmány 10. §-ának szövegével. Ha az ellenőrség alatt lévő ezen nyilatkozatának, — az ellenőrséget gyakorlóval szemben — érvényesnek kell lennie, akkor az ellenőrség egész joga, s ezzel a 10. §., mely az államadósságot a birodalmi tanács ellenőrsége alá helyzi, kérdésbe van helyezve. A ház egy ily nyilatkozatot nem fogadhat el, a nélkül, hogy önmagát kérdésbe ne helyezze, s azt hallgatással sem fogadhatja, a nélkül, hogy praejudiciumot ne állítson föl; vissza kell azt utasítnia, amennyire erre föl van jogosítva. De ezen visszautasítás nem eredhet egyesektől, annak csak a ház által kell kimondatnia. Giskra azon indítványa, miszerint a pénzügyminiszer nyilatkozata egy bizottmányhoz utasíttassék, elfogadtatik. Napirenden áll : a bizottmányi jelentés, az égetett szeszes folyadékok termelésénél 10 pernyi adóelengedés megajánlása iránti kormányi előterjesztmény tárgyában. Az előadó dr. De 11. A bizottmány azt indítványozza, hogy a tárgyalásba be kell bocsátkozni, s a 10 pernyi adóelengedést, valamint a kivitelnél a fogyasztási adó visszatérítését ajánlja. Továbbá a bizottmány következő határozatot indítványoz : „A ház azon meggyőződését fejezi ki, hogy semmiféle engedély sem hatalmaz föl egy vasúti vállalatot sem differentiál tarifákra. “ A bizottmányi minoritás, amelynek előadója Skene, azt indítványozza, hogy nem kell a kormányt előterjesztőnény tárgyalásába bocsátkozni, e helyett azonban az adó-megtérítés a kivitelnél, egy évi időre, 10 pertel emeltessék föl. Skene fölolvassa a minoritás jelentését. Kiese-Stallburg ellenzi a többség indítványát. A pálinkaégetés viszonyait tárgyalja, s azt hiszi, hogy a túltermelés baja nem orvosoltatik meg az adóelengedés által, ez csak növelheti a bajt, amennyiben a termelés csak olcsóbba kerül. Csupán a kivitel könnyítése által lehet segítni, s ez az adómegtérítés emelése által történik. Az ily fölemelés jogos is, mivel a borszesz az átszállításnál elpárolgás által tetemes fogyást szenved. Ő a minoritás indítványát ajánlja elfogadásra. D ft ab e k a többség indítványai mellett van. A kivitelt előbb elő kell készítni. A vasutak tarifái azt gátolják, s ezért ő a bizottmány indítványát pártolja. Dr. Kaiser ellenzi az adó leszállítását. Ő nem helyesli az avval összekötött czélt, miszerint t. i. a borszesz-fogyasztás a termelés javára emeltessék. Azt sem tartja igazolhatnak, hogy a szesz-adó leszállíttassék, anélkül, hogy egyszersmind a sör- s boradó is le ne szállíttassák. Szónok a mértéktelen pálinkaélvezés szomorú következményeire utal, melyek az adó-leszállítás által csak neveltetnének. Egyébiránt az idén az ily adó annál inkább fölösleges, mivel a rész termés