Sürgöny, 1865. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1865-01-29 / 24. szám

24. sz. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. kkr. Fiók-kiadóhivatal Pesten G­y­ő­r­i Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. Visijján-fin­ítetési­k : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 11 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hir­detéseket átvesznek a következő urak : M­a­j­n­a­i Frankfurti, an Vlolteu »«in; H­a­m­b­u­r­g - A 11­6­n­á­b­a­n­­Saasrunleln és Vogler; Hamburg­­ban Türkheim­ Jakithi; Lipcsében F.ngler 89., tilgen és Fort uraknál. Budapest. Vasárnap, január 29. 1865. Előfi­d­ósi árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre.......................20 frt. Egész évre . . . .18 firt. —­kr. Félévre............................10 „ Félévre........................9 ,­­ , Negyedévre.........................5 „ Negyedévre .... 4 H SO H meatsas HIVATALOS NESZ. A nmlgy m. királyi helytartótanácsnak folyó évi január hó 4-én 100,744. sz. alatt kelt intézménye által a kassai állanavizsgálati bizottmány újból alakíttatván, ebbeli működését alólirottnak elnöklete alatt e folyó évi január hó 19-én megkezdette. Mivel az elméleti bírósági államvizsgálatnak ma­gukat alávetni kívánó és Kassán, Debreczenben és Sáros-Patakon jogtanulmányaikat érvényesen végzett tanulók azon megjegyzéssel értesíttetnek,­­ hogy vizsgálatra bocsáthatás iránt kellőleg felszerelt kérvé­nyeik az alólirott elnökségnél lesznek benyújtandók. Kelt Kassán, január 19-én 1865. Liptó-sz.-andrási Andreán­szky Miksa, cs. k. pénzügyi­ főügyész­, főtanácsos és a kassai államvizsgálati bizott­mány elnöke. Sárosmegye főispáni helytartója Makay Pált, a tokaji cs. k. adóhivatal segéddijnokát, s Berthóty Imre joggyarnokot sárosmegyei törvényszéki dijnokok­­ká nevezte ki. Temesmegye főispáni helytartója K­o­s­z­i­­­k­a János ügyvédet tiszteletbeli megyei alügyészszé ne­vezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az Austria és a vámegylet közt a kereske­delmi-politikai kérdésben folyó tárgyalásokról ismét jó ideig hallgattak a tudósítások. A hít­­szünetet megszakító most egy éjszaknémet lap­nak azokra vonatkozó közlése, mely azok állá­sát nem kedvezőnek nyilvánítja, úgy látszik azonban, hogy K. Hock csak eleinte talált na­gyobb nehézségekre; most azonban kedvezőbb fordulat állt elő, úgy hogy a báró közelebb Bécsbe jövend, kereskedelmi-politikai küldeté­sének eddigi eredményéről szóval jelentést tenni s azon utasításokat személyesen átvenni, melyek annak alapján az illető szak­ministeriumiókban már­is előleges tanácskozás tárgyát képezik. A „Karls. Zrg“ egy bécsi levelezője értesít e ked­vező fordulatról, hozzátévén egyszersmind, mi­szerint az a főleg politikai tényezőkkel számoló Bismark föllépésének a porosz szakférfiak szint­­oly határozottan fentartott nézetei ellen köszön­hető, úgy hogy most valószínűvé vált, miszerint a szerződés létre fog jönni. Mily tartalma leend annak? erre nézve a mondott bécsi levelező egy a dolgokhoz közel álló államférfi azon szavát idézi, mely szerint ama szerződés mindannak ki­fejezése lesz, a­mire K. Hock személyes meggyő­ződése szerint törekedett. Mi a porosz alkotmány viszályt illeti, érdek­kel bírnak ma mind a szabadelvű, mind a con­­servativ porosz lapok nyilatkozatai a tartott mi­nisteri beszédekről. Mi az elsőket illeti, ezek tel­jes elismeréssel szólnak gróf Eulenburg békü­­­lékeny hangjáról, bárha abból még a kiegyezés­nek tényleges előmozdítását nem látszanak vár­ni. Ezen lapok polémiája főleg gr. Eulenburg fejtegetéseinek azon pontja ellen fordul, misze­rint a követek nem helyesen cselekesznek, hogy épen a katonai budgetet választják alkot­mányos jogaik próbakövéül. Ők ellenben úgy vélekednek, hogy épen a pénzhelybenhagyási jog képezvén a dolog magvát, ezen helybenhagyási jog gyakorlását semmi más tárgynál sem lehetne jobban megkísérleni, mint épen a fenforgónál.­ Másrészt a conservativ lapok, főleg a „Kreut­­zig“ nem szeretik még azon békülékeny hangot sem, melyen a ministerek szóltak. Az utóbb nevezett lap azt kívánja, hogy a kormány ne is sokáig tétovázzon a kiegyezés szerinte le­hetetlen útján, hanem a további kifejtést azon téren keresse, melyre a követi ház immár most az alkotmányos élet további fejlését áthelyezte. Ezen nógatás értelme nagyon világos, azonban egy más berlini tudósítás szerint még épen nincs semmi elhatározva arra nézve, vájjon a kormány alkalmas ürügy alatt közelebb lépjen-e a kö­veti ház feloszlatásának gondolatához; ezt lát­szik mutatni a mondott tudósítás szerint az is, hogy a porosz ministérium az utolsó napokban hosszan tartó tanácskozásokat tartott új s elvi fontosságú előterjesztések fölött. Párisban máris conjecturákkal foglalkoz­nak a császár trónbeszédére vonatkozólag. Mint tudni akarják, a császár nem fogja ugyan az en­­cyclica folytán támadt mozgalmat említetten hagyni, azonban nem is fog — mint a forradalmi párt reméli — a római szék s a franczia püs­pökség ellen nyilatkozni, sőt ellenkezőleg: a szi­gorúbb katholikusokat meg fogja nyugtatni. Ál­talában a franczia kormány magatartására nézve az"encyclica-vitályban jellemzetes a „Const.“ egy legújabb czikke. Újabb időben — mint tudva van — Francziaországban, főleg a szabadelvű sajtóban, élénkebb kifejezést nyert a gallicanis­­mus; most azonban a „Const.“ átkölcsönzi a „Pays“-nek egy czikkét, melyben azon állítás fejtetik ki, hogy a gallicanismus oly rendszer, mely a mi korunkban nem találhat többé gya­korlati alkalmaztatást, abban nem lelhetők fel azon jogtudomány elemei, mely az újkori társa­lom követelményeivel öszhangzanék. „A galli­canismus — úgymond — jelentékeny ereje volt a feudális Francziaországnak; a napóleoni Fran­­cziaországra nézve anachronismus, és a­mi még roszabb : gyöngeség lenne, melyet nem szabad ismét életre hívni.“ A porosz kitű­nőbb népképviselők jel­­lemrajza. Most, midőn a porosz törvényhozó­ test ismét együtt ül, érdekesnek tartjuk, a kitűnőbb népképvise­lők rövid jellemrajzát adni. Ezek közt tagadhatlanul Gneist tanár bsr legje­lentékenyebb szónoki tehetséggel. Előadása folyékony, elegáns, fénylő és gondolatteljes; hangja nem túlságo­san erős, hanem csengő, csupán halk reszketése árulja el a benső felindulást, míg külsőleg tökéletesen nyu­­godtnak látszik és egész magatartása akaratlanul is az akadémikusra s tanszékére emlékeztet. Teljes, göm­bölyű arcza csak a vita folytán élénkül fel s az arany foglalványú üveg mögé rejtett szemei csak ez alatt tün­dökölnek rendkívüli fénynyel. Szónok a legszebb férfi korban van; Berlinben 1816-ban született, a­hol atyja kamara-törvényszéki ügyész volt. Gneist tizenhét éves korában az egyetemre ment, hol a jogi tanulmányoknak szentelé magát és a szellemder Gans rektorsága alatt nyerte el a tudori kalapot. Akkori opponensei közé tartozott M­ühle­r, a mostani kultusminister, kinek viszonzásból most ő opponál. Gneist a berlini egyetemen mint magán­tanár jelentékeny szónoki tehetséget fejtett ki, minek folytán előadásai nemsokára feltűntek és igen látoga­tottak voltak. Különösen a nyilvános szóbeli törvény­kezés s az esküdtszékekről tartott értekezései szerez­tek számára népszerűséget, míg ellenben ugyanazok Eichhorn, akkori minister bizalmatlanságát kel­tötték fel iránta, ki csak hosszú idő után nevezte őt ki rendkívüli tanárrá. A főtörvényszéknél elvállalt segédhivatalról Simon igazságügyi ministersége alatt önként lemondott, mert ennek elveivel nem tudott megbarátkozni. Üres idejét ekkor tanulmányaira fordítá, és Franczia-, meg Angolországban tett nagyobb utazásokra, melyek ered­ményét klassikus művében: „Die englische Staats-und Gemeindeverfassung“ mutatta be. 1858-ban Stettin, 1862-n a mannsfeldi kerület választotta meg követül. Kezdetben a V­i­n­c­k­e-töredék tagja volt, később pe­dig a bal-közép főtámasza, a­melyhez még most is tar­tozik. Gneist a porosz nép személyesített jogi öntudata, bizonyítékaiban s indokaiban találó és megczáfol­­h­atlan. Hozzá legközelebb Simson követ és elnök áll; szónoklatának kerekdedsége s elegancziája által még G­n­e­i­s­t­ot is fölülmúlja, ámbár meglátszik rajta, hogy beszédeit feldisziti s tanulmányozza. Simson Cicero modorában szónok, beszédszakai szépek s gondosan szerkesztvék, nyelve tetszés, gondolatai szellemdús, pi­káns és meglepő fordulatunk, hanem egyszersmind mesterkéltek is, inkább az észhez mint a szívhez intéz­­vék, és még a legnagyobb izgatottság perezében is mérsékeltek s a parlamentáris formákhoz szigorún ra­gaszkodók. Simson politikai meggyőződésénél fogva az ő-szabadelvűekhez tartozik, kiknek előnyeivel és gyöngéivel is bír. Egészen ellenkező hatást szül Schultz e-D­e- 1 i t­s­c­h, ki a német társulási ügy alapítása által szép nevet vívott ki magának. Mint szónokot bizonyos me­legség , élénkség jellemzi, a mely által azonban néha mesze ragadtatik. Inkább nép-, mint parlamenti szónok s nagy mér­tékben bir azon adománynyal, melynélfogva a tömeget magával ragadja, a nélkül, hogy szavait meg­­latolná és kifejezéseit félénken méregetné. Beszédei többnyire rögtönzöttek, és ezért különböző értékkel bírnak, néha mint villám gyújtanak, néha azonban üre­sen hangzanak el. Már csak hatalmas hangja és erős, ámbár nem magas , de széles vállú alakja is nagy népgyűlések szónokává teszik őt. W a­­­d e c­k, szenvedélyes, néha túlságosan is heves ; tulajdonképen nem szónok, mert igen gyakran hiányzik nála a szükséges önuralom és logikai rend; de néha mindamellett egyetlen szóval is, melyet más nem merne ekképen kimondani, hatalmas hatást gya­korol, és megrázkódtat, mint a mennydörgés, a­miben hazája, Westphalia csomós tölgyeire emlékeztető ma­gas ter­mete, jellemző, s a haragban könnyen kipiruló arcza, és lesújtó szavaihoz illő durva hangja által is gyámolittatik. Vele nagy ellentétben áll a finom s gyöngéd T­w­e s­t­e­n, a­ki különösen a katonai kabinet főnö­kével vívott párbajáról ismeretes. Beszéde szenvedély­­telen, nyugodt, kíméld, csaknem egyhangú, miután ab­ban a subjektív érzés minden kifejezése hiányozni lát­szik. Azt lehetne hinni, hogy akadémikus felolvasást vagy tudományos értekezést tart, melyben logikai kö­vetkezetességgel folyik egyik tétel s gondolat a másik­ból ; szavaival zárt phalanxot képez, melyen csak ne­hezen vagy épen nem lehet áttörni, de e mellett egész valója merev, mozdulatlan, minden üdeség s élet nélkül. V i r c­h o w, a h­írneves természetvizsgáló s kö­vet, különösen epigrammikus éle által tűnik ki, és anatomikus bonczkésével mindig kérlelhetlenül fedi fel a helyzet bajait. Szava­s magatartása valóban metsző és sértő az ellem­re nézve, kinek sebhelyeit kíméletlenül szokta megcsapkodni. Kívüle még két szónok említendő fel a szószéken, u. m. J­a­c­o­b­y János és L­ö­w­e-C­abbé; az első politikai múltja által ismeretes s inkább gondolatainak tisztasága, mint szónoki tehetsége folytán tűnik fel ; meg nevezett társa, a német csonka parlament elnöke, jótékony melegséget s lelkesedést tud ébreszteni. E két férfi közt külsőleg is nagy különbség van; a gyönge, halvány Jacoby lényében valami abstraktszerű eszponanl, a­mi akaratlanul is Kantra emlékeztet, míg Löwe zömök termete és sötét szikrázó szemei rend­kívüli erélyt fejeznek ki. Lyb­e­­ tanár, a­kit ez alkalommal betegsége gátolt a megjelentetésben, szellemdús gondolataival, a legnemesebb lelkesedés tüzével és a történész gazdag tudományával vívott ki országos nevet; kár, hogy kiej­tése hiányos, mert a szavakat szaggatja s majd fölösle­gesen nyújtja, majd pedig elharapva hadarja össze. Az idősb Reichensperger, a katholikus párt vezére, kimondhatlanul gazdag a szavakban, min­dig kész a csatára s el van látva bibliai mondatokkal ; klassikus műveltséggel bir, de szellemdussága mellett is sokszor fárasztó, sőt unalmas. Schwerin gróf, ámbár akadozva beszél, min­dig fején találja a szeget és tiszteletreméltó egyénisége, valamint érzületének becsületessége által nagyobb ha­tást gyakorol, mint sok szónoki tehetség. A fölőbb említetteken kívül még W­a­g­e­n­e­r és Blankenberg tűnnek ki. Mindketten a conservativ párthoz tartoznak. Az első a ,,Kreuzzeitung“ hajdani szerkesztője. Beszédei szellemdúsak, de életnélküliek, mert csak itt-ott csillog­tatnak egy-egy életet, melyet a hallgatóság nevet ugyan, de nemsokára el is feled. Napi újdonságok. * Emlék a Királyhalmon. Gr. Gondrecourt vezér­őrnagy dandárénak tisztjei elhatározták, Jagel és abér­seiknél elesett fegyvertársaiknak a színhelyen, hol a haza becsületéért halált szenvedtek, a schleswigi Ki­rályhalmon (Königshügel) emléket állítani. Ezen emlék immár elkészült és épen most készülnek azt rendelte­tése helyére elszállítani. Egy 16 láb magas nagy grá­nittörzset képez, melynek négy oldalán egy láb átmé­­rőjü kerek és rézlapok vannak alkalmazva. Elöl az egyi­ken az austriai kétfejű sas, Császár Ő Felsége névbe­­ttű­vel, az ellenkező oldalon egy az emlék jelentésére vonatkozó felirat, a két más lap lombkoszor­úval ékes­kedik. Az érczlapok Prágában­­állnak szállításra ké­szen. Az emlék leleplezése és fölavattatása febr. 3-kán lenne végbemenendő, mint ama győzelmes ütközet év­napján. A tervet, mely komoly és méltóságos, E­n­g­e­r­t Ede történeti festész s a bécsi képzőművészeti akadé­miának igazgatója készíti , ugyanő vállalta el a ki­vitel és a felállítás körül szükséges fővezetést is. * Oratóriumok. Bár még nyakig benne va­gyunk a farsangban, az előrelátóbbak a hamvazó­szerda rubiconán túlra, a böjti napokra is gondoskod­nak már élvezetekről s hogy ezek legnemesbjei közé tartozik a terv, miszerint a reboutban majdan megfe­lelő művészi erőkkel jeles­ szerzők oratóriumai adassanak elő, senki a zenebarátok közöl kétségbe nem vonandja. A műsor iránt e tekintetben nem jövünk egyhamar zavarba, mert e tér nálunk még igen kis mértékben van kibolyátva; mindamellett nem tartják fölöslegesnek, a majdan ezzel foglalkozandó rendezősé­get Schachner Rudolf oratóriumára figyelmeztetni: „Izrael visszajövetele Babylonból“, mely Londonban közelebb rendkívüli sikerrel adatott elő. A szerzőnek, miután műve zajos tapsok közt befejeztetett, nyilváno­san egy babérkoszorút nyújtottak át, mely kitüntetés annál több becseset bir, mivel Londonban idegenek munkáit mindig­ tartózkodva s gyanakodással szok­ták fogadni, s kivált oratóriumokra mindig Händel óriási mérvét szokták alkalmazni. Schachner jelen­leg Bécsben időzik, s ily közel lévén, talán a pesti ora­­tóriumi előadásokra is meg lehetne művével együtt közreműködését nyerni.­­ Tegnapelőtt az orsz. építész-igazgatóság által kiküldött magyar kir. főmérnök Reiter F. ur közre­működésével a lipót-városi templom-épitésnél 1864-ik évben foganatosított munkák felett művizsgálat eszkö­zöltetett, melynek eredménye az építési számadásokkal együtt a m­a. magyar kir. helytartótanácsnak, a vallás­­alapból évenként engedélyezett segélyösszeg kegyes folyóvá tétele végett fel fog terjesztetni. * Mint értesülünk, a városi r­e­d­o­n­tt­e­r­­m­e­k vállalkozó szellemű bérlői f­a­r­s­a­n­g-k­e­d­­d­e­n ezüst-sorsjátékot rendeznek, melynek tiszta jöve­delme egyenlő részekben a lipótvárosi templomépítési alapra, a városi árvaleányházra, az evang. árvaházra s a pesti izraelita község jótékony intézeteire szentelte­tik. E sorsjátéki vállalat tárgya 2000 ft értékű minden­féle ezüst eszközök és szerelvények, melyeket Graf­niebstädten testvérek arany-, ezüst- és drágakő ékszer­­tára szolgáltat. A főnyeremény : egy teljes ezüst étszer 12 sze­mélyre, melynek súlyértéke 600 ft. A kisorsolás a r­edout utolsó álarctos tánczvigal­­ma alatt, febr. 28-kán fog végbemenni. Kiadatik 12,000 sorsjegy 50 krjával, 120 sorfai­ba osztott 100—100 sorsjegygyel. A nyeremények száma 120, úgy hogy mindenik sorzatban egy-egy sorsszámnak nyernie kell. A kisorsolásra szánt tárgyak a redouti tánczvi­­galmak alkalmával közszemlére lesznek kiállítva. * B r u b n s, a lipcsei Observatorium igazga­tója 1864. dec. 31-kén 5 órakor reggel Lipcsében egy új üstököst fedezett föl. Ez az 5-ik és utolsó azok kö­zül, a­melyek tavai fedeztettek föl. Ezen üstökös az elmosódott ködhöz hasonlít, átmérője körülbelül 2 ezer, mozgása lassú, magja csinos. A naptól az ellen­ező irányban farkalakú meghosszabbításnak látszik. * Luther Düsseldorf mellett 1864. nov. 27-én 9­ órakor este egy új bolygót fedezett fel, mely 11-ed nagyságú. Ez azon kis bolygók közöl, melyek Mars és Jupiter között a 19. század elejétől fedeztettek föl, a 82-ik. Luther kérésére Littrow Bécsben ezen bolygót „Alkmene” névvel jelölte meg. (H.­ — Nemzeti színház. Legelébb a „Bécsi Híradó“ s utána pesti lapok is közölték meg alapiaké Birodalmi tanács. A követek házának ülése jan. 27 én. P­o­p­p, mint utonbelépő tag, leteszi a követi fogadalmat. Dr. Herbst s társai következő sürgősségi indít­ványt terjesztettek elő, az ügyrend 18. §-sának módosí­tása iránt. A magas ház határozza el, hogy az ügyrend 18. í§-sának utolsó bekezdése ekkér módosíttassék : „Az állami költségvetés előleges tárgyalása vé­gett kinevezett bizottmányok, valamint a közvetlen adó reformja iránti törvényjavaslatok előleges tárgyalá­sa végett kinevezett bizottmányok tárgyalásainál a ház összes tagjai jelen lehetnek.“ Ezen indítvány előtárgyalása végett egy 5 tagú bizottmány választatik az egész házból, s a rövidíté­sek az ügyrend 41. §-a c), d) s ej betűi szerint vétet­nek igénybe. Az indítványozó rövid indokolása után, melyben az arra utal, hogy a ház tagjainak csak használja lehet, az adóreform-bizottmány üléseiben jelen lenni, se tárgy iránt értesülni, Taschek azt indítványozza, hogy tüstént a sü­­­gességi indítvány tárgyalásába kell bo­csátkozni. A ház öszhangúlag a sürgősség mellett nyi­latkozik, s a Herbst-féle indítványt elfogadja. Dr. Giskra azon indítványt terjeszti elő, hogy a legutóbbi ülésben beadott oly tartalmú indítványa, mi­szerint ama nyilatkozat, mit a pénzügyminiszer úr az államadóssági ellenőrségi bizottmány jelentése fölötti vita alkalmával tett, egy bizottmányhoz utasíttassék, a sürgősségi indítvány gyanánt tár­gyaltassék. A sürgetősség elf­ogadtatik, mire az indítványozó indítványának indokolása végett szót emel. Dr. Giskra: A pénzügyminister úr nyilatko­zata a házban rendkívüli sansatiót gerjesztett, úgy hogy a ház az ülés feloszlatására érzé magéit indíttatva. A pénzügyminister nyilatkozata igen fontos a további al­kotmányos életre nézve. Nem lehet félreismerni, hogy a nyilatkozat nem hangzik össze az alkotmányjoggal. A nyilatkozat az ellenőrségi bizottmány határozata alkal­mával létetett, s ellenkezik az alkotmány 10. §-ának szövegével. Ha az ellenőrség alatt lévő ezen nyi­latkozatának, — az ellenőrséget gyakorlóval szemben — érv­ényesnek kell lennie, akkor az ellenőrség egész j­oga, s ezzel a 10. §., mely az állam­adósságot a biro­dalmi tanács ellenőrsége alá helyzi, kérdésbe van he­lyezve. A ház egy ily nyilatkozatot nem fogadhat el, a nélkül, hogy önmagát kér­désbe ne helyezze, s azt hall­gatással sem fogadhatja, a nélkül, hogy praejudiciumot ne állítson föl; vissza kell azt utasítnia, a­mennyire erre föl van jogosítva. De ezen visszautasítás nem ered­het egyesektől, annak csak a ház által kell kimon­datnia. Giskra azon indítványa, miszerint a pénz­ügyminiszer nyilatkozata egy bizottmányhoz utasíttas­sék, elfogadtatik. Napirenden áll : a bizottmányi jelentés, az ége­tett szeszes folyadékok termelésénél 10 pernyi adóelengedés megajánlása iránti kormányi előterjesztmény tárgyában. Az előadó dr. D­­­e 11. A bizottmány azt indítvá­nyozza, hogy a tárgyalásba be kell bocsátkozni, s a 10 pernyi adóelengedést, valamint a kivitelnél a fo­gyasztási adó visszatérítését ajánlja. Továbbá a bizottmány következő határozatot indítványoz : „A ház­ azon meggyőződését fejezi ki, hogy semmiféle enge­dély sem hatalmaz föl egy vasúti vállalatot sem diffe­­rentiál­ tarifákra. “ A bizottmányi minoritás, a­melynek előadója Skene, azt indítványozza, hogy nem kell a kormányt előterjesztőnény tárgyalásába bocsátkozni, e helyett azonban az adó-megtérítés a kivitelnél, egy évi időre, 10 pertel emeltessék föl. Skene fölolvassa a minoritás jelentését. Kies­e-Stallburg ellenzi a többség indítvá­nyát. A pálinka­égetés viszonyait tárgyalja, s azt hiszi, hogy a túltermelés baja nem orvosoltatik meg az adóelengedés által, ez csak növelheti a bajt, a­mennyi­ben a termelés csak olcsóbba kerül. Csupán a kivitel könnyítése által lehet segítni, s ez az adó­megtérítés emelése által történik. Az ily fölemelés jogos is, mivel a borszesz az átszállításnál elpárolgás által tetemes fo­gyást szenved. Ő a minoritás indítványát ajánlja elfo­gadásra. D ft a­b e k a többség indítványai mellett van. A kivitelt előbb elő kell készítni. A vasutak tarifái azt gátolják, s ezért ő a bizottmány indítványát pártolja. Dr. Kaiser ellenzi az adó leszállítását. Ő nem helyesli az avval összekötött czélt, miszerint t. i. a bor­­szesz-fogyasztás a termelés javára emeltessék. Azt sem tartja igazolhatnak, hogy a szesz-adó leszállíttassék, a­nélkül, hogy egyszersmind a sör- s boradó is le ne szállíttassák. Szónok a mértéktelen pálinkaélvezés szomorú következményeire utal, melyek az adó-leszállí­­tás által csak neveltetnének. Egyébiránt az idén az ily adó annál inkább fölösleges, mivel a rész termés

Next