Sürgöny, 1865. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1865-02-23 / 44. szám
44. sz. Ötödik évi fölvám. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 144. sz. Fiók-kiadó hivatal Pesten (iyári Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendet levelezőinktől fogadtatnak el. Sí li Mag An»hi rilea«!« : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 8 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurt’ban Marien Ottó; Hamburg-Altenában Kantenlein és Vogler Hamburgban Tarkhelmn Jakab) Lipcsében Bugler ■., Iliben és Fort araknál. Buda-Pest. Csütörtök, február 23.1863. Blvfizetési árak Naponta! postai szétküldéssel Budapesten házhoz hordva. Egész évre.....................20 frt. Egész évre . . . . 18 firt . Félévre..........................10 . Félévre ..... 9 Negyedévre . Negyedévre 10 tor. HIVATALOS RÉSZ. Csongrádmegye főispáni helytartója ILM.-Vásárhely város tanácsánál üresedésbe jött alszámvevői állomásra Szikszay Albert mennyiségtani segédtanárt, — ugyanott megüresült 12 rendszeresített irnoki állomásra a következő egyéneket, u. m. Nagy Sándor végzett jogászt, Törö Ferencz helytartósági dijnokot, Garcsik-Nagy-Sallay Tivadar városi dijnokot, Szabó Imre Sümegh város volt jegyzőjét, Csikós Mór cs. kir. adóhivatali járulnokot, Adamovics Sándor városi dijnokot, Keszter József végzett jogászt, Munus István városi dijnokot, Harsányi Károly városi nyilvántartót, Ninchich György városi írnokot, és Stanisits István magánzót és pedig a hat előbbit első osztályú, a hat utóbbit pedig másod osztályú irnoki minőségben, — továbbá ugyanott megürült csendbiztosi állomásra Borhegyi Sándor volt cs. kir. csendőr-tizedest, — Csongrádmegye törvényszékénél megürült rendszeresített napdijnoki állomásra jogvégzett Simonidesz Antal és Póka Kálmánt, végre Csongrád város tanácsánál üresedésbe jött igtatói és kiadói állomásra Reményi János dijnokot nevezte ki, Kátay Imre főispáni helytartói első osztályú írnokot pedig, kitűnő szorgalommal és hűséggel viselt hivataloskodása elismeréséül, igtatói és kiadói czimmel ruházta fel. Békésmegye főispánja Hajóssy Ottó megyei kiadót e megye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, febr. 22-én. Hazánk nagyobb részében az 1863-dik év sokáig marad még emlékezetes, azon messzeható következményeknél fogva, melyek az azon évi rendkívüli időjárás által előidézett Ínség utófájdalmaiul még több évig érezhetők lesznek. Az Ínséget e vidékeken nagyobbára áldás követte a tavalyi évben; azonban, fájdalom! az éhség és nyomor kiaszott réme nem hagyta el hazánkat, s öldöklő uralmát oly vidékekre terjesztette ki, melyeknek lakosai sokkal kevésbé birnak azon feltételekkel, melyek lehetővé tennék, hogy önmaguk segíthessenek magukon. Árvában, Ungh felső részein, s Máramaros bérczei között szorgalmas nép lakik, mely a mostoha természettől kedvező években is csak a legnagyobb erőfeszítéssel képes úgyszólván kivívni azon csekély élelmet, melylyel megelégedni tanult; s a múlt év ezt is megtagadván tőlük, naponta sűrűbben érkeznek hirlapi s hivatalos tudósítások s inségbizottmányi felhívások, melyek az e vidékeken mindig rémesebben előtűnő nyomort élénk szikekkel rajzolják s emberbaráti gyors segélyért könyörögnek. Mint értesülünk, e vidékek súlyosan szenvedő lakosságának javára országszerte fognak gyűjtések rendeztetni, s nem kételkedünk, hogy mindenki szívesen fog fölöslegéből akár készpénzben, akár terményekben ínséges testvéreink részére tőle telhető adománynyal járulni, — annál szívesebben pedig, mert e szegény nép, melynél a bőség ismeretlen dolog, az 1863- ki ínség alkalmával kevés filléreiből magyar honfitársai felsegélésére készséggel áldozott, a mint tőle telt. Kegyes adományokat lapunk szerkesztősége is elfogad, s azoknak sorát szerencsések vagyunk királyi helytartói excellentiája nagylelkű ajándékával megkezdeni, ki az ínséges lakosok felsegélésére, a fennemlített három megye mindegyikének számára ötvenötven, összesen százötven forintot méltóztatott adományozni. get tárgyában megválasztott pénzügyi bizottmányhoz utasíttatik, aziránti jelentéstétel végett, hogy mikor s mi módon lenne eszközlendő az 1866-ki állami költségvetés tárgyalása. Az indítvány vita nélkül igen nagy többséggel elfogadtatik. Gr. Vrn 18 következő inditványt terjeszt elő : A magas ház határozza el, mikép a pénzügyi bizottmány felszólittatik, a háznak jelentést tenni aziránt, hogy váljon s mennyiben lenne eszközlendő, tekintettel a pénzügyminister által, az állami költségvetés előterjestésekor az össz-ministerium nevében, tetemes megtakarítások létesítése iránt tett nyilatkozatra, az 1865 é s 1866 -ai pénzügyi törvények számtételeinek megállapítása kivételesen, az eddigitől eltérő alakban, a kormánynyali egyezkedés útján. Az indítvány ki fog nyomatni, a ügyrendszerüleg tárgyaltatni. Második tárgy: azon törvénynyeli bánásmód, mely a vasút-vállalatoktóli kereset- s jövedelmiadó kimérése, kivetése s behajtására vonatkozik. Tinti azt indítványozza, hogy ezen javaslat előleges tárgyalás végett az adóreform tárgyában a bizottmányhoz utasíttassék. Herbst azon ellen indítványt terjeszti elő, hogy ezen tárgy egy az osztályokból választandó 9 tagú bizottmányhoz utasittassék. Herbst indítványa elfogadtatik. A némely állam-javadalmak, erdők- s bányászati entitások elidegenítésére vonatkozó törvény Schindler, s az 1864. máj. 2-ki ezüst-kölcsön leszállítására vonatkozó törvény Winterstein indítványára, a pénzügyi bizottmányhoz utasittatnak. A birodalmi tanácsi államadósság-ellenőrségi bizottmány jelentése, a pénztári álladékok, s az 1864. utolsó decemberig forgalomban lévő részleges jelzálogi utalványok állása iránt, van der Strass indítványára, ama bizottmányhoz utasittatik, mely ezen bizottmány évi jelentése iránt tett jelentést. A napirend ki lévén merítve, az ülés bezáratik. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz. Napirend : A gr. Vrints által ma előterjesztett indítvány első fölolvasása, s a kérvényzési bizottmány jelentései. Az ülés kizártával az osztályok összeülvén, ama bizottmány tagjaivá, mely a kereset-s jövedelmi adó kimérése, kivetése s behajtására vonatkozó törvényt előlegesen tárgyalandja, ezeket választá meg : Kerer, Kuranda, Herbst, Gross, Krása, Pankratz, Kaiser, Schlegel, Waidele. A bizottmány tüstént meg is alakitá magát; elnökévé Waidelé-t, s tollnokává Kerer-t választván. Birodalmi tanács. A követek házának ülése Cfebr. 21-kén.) A jegyzőkönyv s némely iratok felolvasása után, Mendes társainak egy interpellatiója olvastatik föl. Abban az interpellálok a kereskedelmi ministeriumhoz ezen kérdéseket intézik: 1) Ki ama második folyamadó a bécs-budweispilseni vasút iránt, kiről a kereskedelmi ministerium vezetője ő excja, a f. hó 18-ki interpellatióra adott válaszában említést tett? 2) Várjon a magas kormány, ha ezen második a cs. k. éjszaki vasut-társulat, az ama társulattali alkudozásoknál életbeléptetendi-e azon elővigyázati intézkedéseket s biztosításokat, melyek képesek lennének, ama vasút kiépítésének újólagos meghiúsulását vagy elhalasztását eltávolítni ? Napirenden áll: a legutóbbi ülésben a pénzügyminister által behozatott négy kormány- előterjesztmény, s az államadóssági ellenőrségi bizottmány jelentésének első felolvasása. Először is az 1866-ki budgetteri bánásmód kerül tárgyalás alá. Báró Tintil ezen indítványt terjeszti elő . A magas ház határozza el, mikép a kormány által előterjesztett 1866-ki állami költségvetés az 1865-ki bud. «I. j v. i. -• ’.»íit. A vastermelés ügyében. A vas minden ásványok közt a sóval együtt legfontosabb, mert legszükségesebb, miután nincs család, ha még oly szegény is, mely ezt egy vagy más részben nélkülözhetné. És e tekintetben örömmel mondhatjuk, hogy a birodalom épen e legszükségesebb ásványban felette gazdag termelésében — Dalmatiát, Velenczét s a Tengerpartot kivéve — mindenütt ország és tartomány részen részt. Minőségét illetőleg szintén meg kell említenünk, hogy ez általában jó, sőt a stájerországi vas a földkerekségén a legjobbal kiállja a versenyt. Mindezen előnyök daczára szomorúan tapasztaljuk, miszerint a birodalom saját szükségére sem termel eegendő vasat, s amit kiállít, az is aránytalan drága, úgy hogy külföldi termékekkel ki nem állja a versenyt. E súlyos bajnak oka pedig a kereskedelmi védvámrendszerben, a termelők javára engedett monopóliumban keresendő. Ezen védvámrendszer által elkényeztetve nem igyekeztek az idővel haladni, s a külföldi okszerű kezelést és termelési javítást elfogadni. Mi a termelést illeti : ez 1843-tól kezdve mindig emelkedőben volt ugyan, ha nem nagy mérvben is, hanem az utóbbi években ez emelkedés mindig csekélyebben, annyira, hogy 1864-ben csaknem másfélmillió mázsa vassal kevesebb termeltetett mint 1863-ban, így például a nyers vas-termelés tett 1843 ban 2,351,209 mázsát. 1844 ben 2,524,917 „ 1845 ben 2,885,004 „ 1846- ban 2,837,061 „ 1847- ben 3,124,535 „ 1856-ban 4,591,542 * 1862- ben 5,665,640 „ 1863- ban 5,705,353 „ 1864- ben 4,102,328 „ Az öntött vas termelése pedig így állott: 1843- ban 369,542 mázsa, 1844- ben 396,542 , 1845- ben 481,637 „ 1846- ban 515,281 „ 1847- ben 498,704 „ 1856-ban 592,774 „ 1862-ben 652,988 „ Tehát mind a nyers, mind az öntöttvas termelése egy évet kivéve folyvást emelkedett, s ez emelkedésben Magyarország aránylag legtöbb részt vett, mert míg 1841-ben a nyers vas termelése 605,415 mázsára rúgott, ugyanez 1856-ban 1,192,514, 1857-ben 1,391,601, 1858-ban 1,280,246, 1860-ban 1,368,885, 1861-ben 1,390,847 és 1862-ben 1,574,219 mázsára emelkedett. Azonban a vastermelés nem gyarapodott azon arányban, mint a szükséglet kívánta, s a vas ára még mindig nagy lévén, daczára a honi vastermelésre engedett vámkedvezményeknek, mindig több vas hozatott be a birodalmba, különösen a német vámegyleti országokból, mint kivitetett, így 1862-ben 265,011 mázsa vitetvén ki, e helyett 407,098 mázsa hozatott be; 1863-ban pedig a kivitel 244,984, s a behozatal 477,049 mázsát tett, és e jelentékeny behozatalnak tulajdoníthatjuk azt, hogy 1864-ben a birodalmi vastermelés tetemesen csökkent, de egyúttal a vas jóval olcsóbb lett, így 1862 től 1864-ig a nyers vas ára 3 ft 20 krról lement 2 ft 20 krra, a rúdvasé 8 ft 50 krról 6 ft 50 krra. Jelenleg a legjobb stájer rúdvas mázsája 7 ft 25 kr, a magyarországi rúdvas pedig épen csak 5 ft 80 kr, mivel itt a nyers vas ára 2 ftig leszálló. Ily ár mellett a magyarországi vastermelők bátran kiállhatnák a versenyt a poroszországi vastermelőkkel, ha a vaspályák a hazai vasra oly szerfelett magas vitelbért nem szabnának. De midőn ezeket írjuk, már történt is valami e részben, s a keleti állam-, továbbá a tiszai és északi vaspályatársulatok közös egyetértéssel lejebb szállították a vitelbért. Az új tariffa szerint, mely febr. 15-kén lépett életbe, egy mázsa vasnak vitelbére Kassától Bécsig 1 ft 7 kr, Miskolcztól 96 kr, Temesvártól 85 krajczár, pedig az elősorolt városok Magyarországban igen nevezetes vastermelő vidékeknek szolgálnak központul. Azonban azon aránylag csekélyebb vitelbér, mely Temesvártól indulva követeltetik, arra mutat, hogy e vitelbér- leszállítás főleg a bánsági vastermelés, vagyis a keleti államvaspálya érdekében történt leginkább, mint amely kevés kivétellel az ottani nevezetes vastelepeknek és vasgyáraknak tulajdonosa. Ugyanis a szászkai, dognácskai, bogsáni, resiczai, aninai és staierdorfi műtelepeket mind az államvasúttársaság bírja, tehát oly hatalmas testület, mely a műtani haladások minden igényeinek megfelelni, a termelést nagy pénzerő és tekintélyes befolyások segélyével felfokozni, és a jeles minőségű mágnesbarna és vörös vaskövekben, valamint fa- és kőszénben gazdag vidéknek természeti kincseit saját hasznára teljes mértékben képes kizsákmányolni. Városi ügyek. Nagyvárad város 1864 iki közügyeit tárgyazó évi jelentés. (Folytatás.) XI. A városi rendes tiszti ügyész a házi pénztár activ követelése bevételére folyamatba tett . 137 pert. A város gyámpénztára érdekében pedig megindított.........................................20 * Összesen 157 pert. Ezen nagyszámú aktív perek kötelességszerű indítására okot szolgáltat azon körülmény, mely szerint úgy a városi bérlők, mint az árvapénztári adósok is szerződésszerű kötelezettségeiket barátságos meglátásra sem teljesítik, hanem felhasználván hiányos törvényeinknek az adósokra nézve kedvelő előnyeit, éveken keresztül folytatott hosszadalmas perlekedési után keresnek a fizetés alól menedéket. E miatt a hatóság legbuzgóbb törekvése mell»« is megtörténik azután, hogy a várost terhelő rendes kiadások pontosan nem mindig fedeztethetőek, a nagykorúvá lett árvák készpénz-örökségei sem szolgáltathatnak ki azon gyorsasággal, miként azt a tanács különben teljesíteni lelkiismeretes kötelességének ismeri, és e helyen a tapasztalás alapján bátran merjük állítani, miszerint mindaddig, míg hiteltörvényeink általános javítás alá vétetni nem fognak, tüzetesen pedig az ideiglenes törvénykezési szabályok 118-ik §-ában megnyitott, a per húzáshalasztására nagyban felhasználható igénykeresetek bő kútforrása elfojtva nem lond, vagy a községi törvényhatóságok részére épen úgy, mint a nemzeti bank és földhitelintézet javára külön kedvezményes végrehajtási perrend legfelsőbbleg nem adományoztatik, mindaddig a községi jövedelmek mint ideálisok csak a közköltségvetésben, de mint reálisok a házi pénztárban a kikötött beszolgáltatási időszakban megolvashatók nem leendőnek, és a legtakarékosabb belgazdálkodás mellett is csak a jó véletlennek lehet tulajdonítani, ha a községi pótaló behajtása és felhasználása után, a közigazgatási és törvénykezési költségek a bérlők tetszéses fizetéseiből fedezhetők. A város ellen folyamatban lévő passiv perek száma 4, — és pedig: 1) Már Lajosnak 1063 ft 90 kt katonai élelmezés iránt. 2) A magas kincstárnak, a Geringer-féle 4350 ft kamatnélküli kölcsön iránt. 3) Cservenka Fáinak 1080 ft kőszállítási követelése iránt. 4) A Glanczer Anna-féle 14,000 ftig terjedő caducitási per, melyben a város a tekintetes királyi Ítélő táblán kedvező ítéletet nyert XII. A házilag kezelt közvilágítás jobb karba helyezése tekintetéből, a város négy részében elhelyezett égő lámpások száma 400-ra emeltetett. Az eszimeni kiadás 14 hóra 8000 ftot tett Régebben ugyanezen összegért felényi lámpás világíttatott árlejtés mellett. Az augsburgi légszeszgyári vállalkozó L. A. Riedinger megbízottja, a városban létesítendő légszeszgyár és hasonló világításra nézve adatokat gyűjtvén, nyilatkozata szerint részletes ajánlatát legközelebb a községtanács elé terjesztendi. XIII. Úgy a házi pénztár, mint a városi hatóság kezelése alatt lévő alapítványi, letéti és árvapénztárak is a rendes vizsgáknak (scontro) alávettettek; maga főispáni helytartó ur ő méltósága smint a város királyi biztosa szerencsélató a városi hatóságot hivatalos látogatásával, a midőn is valamennyi pénztárakat személyesen megvizsgált, s ezek számadásait hivatala elé terjesztett. Különben az összes számadások a községtanácsból kiküldött tagokból álló számvevőszék előtt részint már felülvizsgáltattak, részint most vannak átvizsgálás alatt. Az árvavagyon állását előüntette gyámpénztári mérleget, mely a nagyméltóságu magyar kir. helytartótanácshoz is felterjesztetett, ezennel ide illesztjük. |r _________ Folyósíim N -Wired Az árvapénztár neve te . ic . V, » -J £s « M . pe ■ ■■■................ 9 "3 od -■—............- * * § 25. ^ ----------ff- S.® 2 3, 3 S - w w a ————— £ fX C*> 2 * o> ^ 95 7* <*? as< ------—----- — & »ÍN ^ -i *« -------------- ff ? » ti»- S ** * a _ -----.---- «*. yj f S ° — K ■* Sf g -) fL ® t. g pr--------------------- g *•■§." g. az-L-...'.. JL " ____ 8- • p n fn a oo go -g-r* w ® 02 s. p n _ -------- ---- p tCE’e o -03 R -------------- — ===== 2 £ ~ £ _ E■ w ~ ® SS- & * b r ------------------— s ■ sg -* „r » ? S- E. ■ ~t —____________tv o — - ^ „ 2 A g V, » 3 100 P g tv 2. ( r "" —V- ^ ’ )T s *■ s © *2 t* --------------— 2 _ ^ « s — --------— _ Sg 3* X p ' ? p » -------------- W, ------ ZLl op Arany, ezüst és drága- j 2* ®------------------ ságokban. ^_________5” osztr. ért. | 5 1 » | r S N ^ m 2 ? ^ ? H lm ========== = ==3===?. 2 (Ji -----------§ r 1 " * * f® » s ® ÉT ^ *__________£ 2 3-2. íf ® ? 0*8 •• ö,_, ^ —if ?- p g-g % BT S ” a 'S 5* «>- M • ------------------7? B s-’s. 3 H* vr _______ S y ►— s g p, M < Q ____________- ? §:§ 31 Q __________________ ? o ► g- *2, 9 f~~ * fcí ► ifj ------f i is s r—: — 3 ** Készpénz által * os · ^ --------------— *• »• p “ n osztrák értékb. ®, A ^ JjJ1 I-: ":-=S ^ ? - s QD »• Jf ------------------®. o ^ ts s • jo g »- a. O M • =========== = V ® O OC **** ST 87* a 5------------- i; is : ? ___________ 1 ____1 ♦ ■ ■ ■ . ■■ —- = -. ■ S SS, . '.= ft JD, 35 ^ Arany, ezüst és drága- ® _________ _ ságokban. Tj!íf osztr. ért. _ — g _ Felesleg, vagyis tarta- t« 5 ”lékalap ^ ^ *rt-____ o % o d Hiány O T _______ _ !T osztr. ért. ...... -- _______ ■ »■ T Lejárt, de még be nem ^ S iS " hajtott kamatok öszg- §-----------------— szege. 51 c— “ ^ osztr. ért. | g = " g. 5 S Kamat hatod fejében bv • • — vétetett összesen I -J 7T =_______ -» .. Ebből fizetések és ke___________ _ zelési költségek fedes zésére kiadatott. x = =Ts===PF= | %‘S. --------------s -S -&Í ■— ~ ~T-s— «£.«3 oc *1 £■ a S g »■ ° « ’ fff ------------------? Fg1 ÜT ’ ? »9-S XIV A házilag kezelt kertészet eredménye kielégítő, menynyiben a nemes gyümölcs-csemeték eléggé keltedők, a díszfák pedig a város sétányai, ország- és községi utaira kiültetendő szükségletet bőven fedezik, sőt a múlt évi szárazság miatt a Rhédey-féle népkertben kiveszett nagyobb mennyiségű terebélyes fák pótlására egész új táblák befásításához is elegendő faültetmény és diszbokor-mennyiség díj nélkül szolgáltathatott. Leltár szerint találtatik nemes 1 gyümölcs-ültetmény ............................. 10,475 darab. Díszfa . . . ■ . . . ■ • 16,279 , Összesen : 26,754 darab. A város területén kiültettetett . 1,624 ^ A A 12 holdnyi városi epreskert fiatal fái pedig már annyira növekedtek, hogy a kerti bizottmány jelentése ■t szerint, ezeknek zöldlevél-mennyisége a jelentkezett , selyembogár-tenyésztő vállalkozónak legközelebb bérbeadható teendők Hogy e mellett a magán-haszonkertészet terjesztése is eszközöltessék, a tanács oda intézkedett, miszerint a már e czélra kijelölt földterületek, a kertészen