Sürgöny, 1865. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1865-02-26 / 47. szám
47. m. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Gygi Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. —MM—BBWBWBaBBI ’.i. B———■ SÜRGÖNY. IMagánhirdetések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurti an alellen Ottó; Hamburg -Altínában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Turcheili Jakab; Lipcsében Engler H., Illyeu és Fort uraknál. Buda-Pest. Vasárnap, február 26.1865. Előfizetési árak Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre.........................20 írt Egész évre . . . . 18 frt — k*. Félévre..............................10 „ Félévre..........................$ 9 m Negyedévre...........................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 „ HIVATALOS RÉSZ. . . cs. kir. Apostoli Felsége f. évi február 6-kán kelt kir. udvari rendelet szerint Agvölgyi Sándor pesti ügyvéd által vezetéknevének „Aggvölgyi“re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Pozsonmegye főispáni helytartója Husz János pozsonmegyei törvényszéki joggyakornokot 1. esküdtté nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek: Károly badeni herczeg, ezredes a hadseregben, mint másod-ezredes, a 13. sz. Lajos, tráni gróf s két siciliai herczeg-dzsidás-ezredhez osztatik be; őrnagyokká a következő első-osztályu századosok : smeggi s morbergi lovag Mór Ferencz, a 13. sz. b. Bamberg-gyalog-ezrednél; pürckhaini Pürker Mór, a 16. sz.b. Weinhardt-gyalog-ezrednél; Champion de Crespigny Alfréd, a 26. sz. Mihály orosz nagyherczeg-gyalog-ezrednél; Susich Antal, a 38. sz. gr. Haugwitz-gyalogezrednél; Pltepich Ignácz, a 45. sz. Zsigmond Főherczeg-gyalog-ezrednél, s Peinlich Károly, a 79. sz. lovag Franck-gyalog-ezrednél, mindnyájan ezredeikben. Áthelyeztettek: Bogutovac Kozma alezredes a 8. sz. gradiskai határőr-gyalog-ezrednél, s Rallics János alezredes a 61. sz. Miklós orosz trónörökös-gyalog-ezrednél, kölcsönösen. Fölruháztattak: Fialka Mór nyugalmazott alezredes, ezredesi ranggal ad honores, s Szepesházy Antal első-osztályú nyugalmazott százados, őrnagyi ranggal ad honores. NEMHHVATALOS RÉSZ. Buda, febr. 25. Buda sz. kir. főváros közönsége Mária Terézia föherczegasszony ő fenségének a würtemberg, herczeg ő fenségével történt egybekelése alkalmából cs. Fensége Albrecht Federczeg tábornagy úrhoz üdvözlő feliratot intézett, melyet Ő cs. Fensége magyar nyelven szerkesztett legkegyelmesebb feleletével együtt alkalmunk van alább közölhetni. Budaváros fölirata igy szól: „Fenséges cs. k. austriai Feherczeg! Kegyelmes Urunk! Miként a hajnal első napsugára aranynyal szegélyezi a láthatárt s uj életet s erőt hoz a bájos természet ölébe, akként hozott tiszta örömet Budaváros lakóinak szivébe azon hir, miszerint Fenségednek idősebb gyermeke, Mária Terézia főherczegasszony, a würtembergi herczeg ő fenségével lépend a szeretet szent frigyére. Austria népei örömmel vették e hirt, s rokonszenves figyelemmel kisérik a szeretett uralkodó-család egy bájos tagját a szerető férj karjai közé. De Budaváros lakosai, kiknek körében nevelkedett az ifjú herczegnő, kik látták fejlődni szellemi erőit s szivének erényeit, kik tanúi voltak, miként ülteté Budának felejthetlen Őrangyala, Hildegárd Főherczegné fiatal szivébe a könyörületesség, a szánalom, a szegények iránti rokonszenv isteni virágait. Budának lakói ezrenkint sietnek a Mindenható templomába, boldogságot, áldást esdem le annak drága fejére, ki nem csak szépségben s bájban, hanem a legmagasztosabb női erényekben is hü tükre és képmása milliók által imádott halhatatlan emlékű anyjának. Engedje meg kegyelmesen fenséged, hogy Buda város közönsége hü ragaszkodása s szeretetének tolmácsolását megkísértettük; tudassa kegyesen a boldogság elébe siető bájos, igu főherczegnővel városunk legmelegebb, soha sem fogyható szeretetét és részvétét, s fogadja fenséged azon számtalan jótéteményekért, melyekkel egyetemben drága nejével e várost elhalmozni kegyeskedett, legforróbb hálánknak s leghivebb ragaszkodásunk kifejezését, melylyel maradunk Császári királyi fenségednek Budán , 1865. jan. 25-n tartott tanács-ülésünkből hódoló szolgái: Paulovics László s. k. királyi tanácsos s főpolgármester. Akér Gusztáv s. k. aljegyző.“ ő cs. fensége kegyes válasza: „Kedves főpolgármester ur! Terézia főherczegné kedves leányom férjhezmenetele alkalmából szab. kir. Buda városa tisztelt képviselete m. hó 25. tartott üléséből szerencse-kivánatait küldötte meg hozzám. Valódi örömmel fogadtam azokat! Oly hő szavaknak, melyekben a családom iránti őszinte részvét ismételve kifejezését találja, méltán meg kelle örvendeztetniük; jól estek azok szivemnek, s a főherczegnőt kellemesen lepték meg. Legyen szives főpolgármester úr, mindkettőnk legszivélyebb köszönetét az érintett képviselő testületnek átadni, s ehhez abbeli biztosításomat kapcsolni, miszerint én mindenkor élénk elégültséggel veendem, ha a város és lakóinak mindétéröl, kiknek én mindig a legjobbat kívánom, örvendetes tudósítást nyerni alkalmam reende Ke. Bécsben, 1865. böjtelő hó 20-kán. Albrecht s. k. tábornagy.* Birodalmi tanács. Az urak-házának ülése (február 23-án.) A birodalmi tanács urakházának f. hó 23-ki ülésében a jegyzőkönyv felolvasása után az elnök következő jelentést tett: Azon szomorú kötelesség betöltése vár ma rám, hogy a magas gyülekezetnek az urakháza egyik tagjának gr. Hartignak halálát jelentsem. A halál ezen nagytehetségü államférfi hosszú és fontos pályáját félbenszakitá, azét, kinek egész élete magasztos államczéloknak, a humanitás és népjólét előmozdításának vala szentelve. Lelki fugékonyság, szabadelvüség s odaadás voltak azon kimerithetlen adományok, melyeket gr. Harig a trónnak és hazának szentelt. Akarata mindenkor a közjó követelményei felé volt irányozva, politikai működésének minden irányzatában bebizonyitá ezt. Ő ezen házba teljes mértékét hozta az érdemeknek, s fáradhatlan honfiúi buzgalma itt azokat még sokszorosan öregbtté. Érdemdús tevékenységének utolsó tanúja az urakháza volt; a nagy feladatúnkbani kitűnő részvétét illető teljes megelégedés most, fájdalom, helyet kell, hogy adjon az igazi gyász érzelmének, s a magas gyülekezet ezen nagyrabecsült tagja emlékezetének meg fogja adni az őt illető tiszteletet, s ezáltal elismeri, hogy súlyos veszteséget van oka siratni. (A gyűlés tagjai felállanak.) Felolvastatik a követi ház elnökségének több átirata, u. m. az erdélyi személyadót, az időszaki személyszállítást, az ipartermékek mintaoltalmát illető törvényjavaslatok iránti közlések, s a követi Láznak a kir. tanácsi államadóssági ellenőrzési bizottmány jelentése fölötti határozatai. Mindez átiratok részint új, részint régibb bizottmányokhoz utasittattak. B. Baumgartner a dél-éjszak-német s az Erzsébet császárné subventionált vaspályák két kérvényét nyújtja át. Továbbá más sajátlagos s kisebb érdekű kérvények után b. Romaszkan a kolomeai kerületi összes pálinkaégetőknek s herczeg Taxis, a csehországi hazafias gazdasági egyesületnek szintén a pálinkaadóra vonatkozó kérvényét olvassa föl. Ez utóbbi egész terjedelmében olvastatván föl, azt mutogatja, hogy a kiviteli díjak maguk a szeszipart nem emelhetik, banom hogy ahhoz még adóelengedésnek is kell járulnia, mint ezt a kormány s a követi ház bizottmányának többsége javasolta. A kérvény kéri, hogy ezen adóelengedés legalább egy évre határozattá emeltessék, továbbá a czefzetérfogat megadóztatására való visszatérést s az összes pálinkaadóztatás porosz minta szerinti szabályozását kéri. Hg. Jablonowski szintén a pálinkaadó ügyében a krakói gazdasági egyesületnek kérvényét nyújtja be. Ezután a napirendre térnek. Ennek első tárgya a pénzügy-bizottmány jelentése, a vám- és állam-monopóliumi rend 262. §. megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslat iránt. Előadó báró Rueskefer,, felolvassa a jelentést, s a bizottmány nevében azon indítványt teszi : határozná el a magas ház a képviselők házának határozatába való beleegyezését. Az átalános vita közben gr. Wickenburg emel szót, s megjegyzi, miután szükségtelen ellenőrségi rendszabályoknak fenállása felesleges, ezen előadás tartalmát elfogadja, s osztja. Erre a törvényjavaslat — hasonlag a képviselők házának határozatával — a másodszori s az előadó indítványára egyszersmind a harmadszori felolvasás után is elfogadtatik. A napirend másik tárgya az urakháza pénzügyibizottmányának azon előadása, mely az osztrák tengerparti kikötőkben fizetendő tonna-, tengerészeti egésségeri s vesztegdíjakat illeti. Reyer lovag mint előadó a jelentést felolvassa. A pénzügy bizottmány azt indítványozza, hogy a képviselők háza által hozott törvény—változtatás nélkül elfogadandó. Gr. Wickenburg: Az osztrák tengerparti kikötőkben fizetendő tonna-, egésségügyi s vesztegdíjakat illető s egymásnak ellenmondó határozatok átvizsgálását szükségesnek tartja. Jelen törvény által nemcsak, hogy a kereskedelmi hajózás nem gátoltatik, hanem átalában könnyebbséget fogna nyerni. A képviselők háza pénzügyi bizottmányának a kormányi előterjesztéseket illető módosításai az urak háza által is szükségeseknek ismertetvén, ő csak pártolhatja a pénzügyi bizottmány indítványát. Erre a törvény, a képviselők házának szövege szerint, a 2. s 3. felolvasásban vita nélkül elfogadtatik. Az ülés 3 óra 10 perckor feloszlott. Legközelebbi ülés holnap. Napirend : a pénzügyi bizottmány jelentése, mely az égetett szeszes folyadékok előállítására tartozó 10%-ok elengedését, s a petitionális bizottmány jelentését tárgyazza. Febr. 21-ki ülése. A mai ülésben gr. Thun Leos társainak interpellátiója a kereskedelmi ministeriumhoz a lembergczernovitzi vasút építése ügyében felolvastatott, mire K. Kalchberg, a kereskedelmi ministérium vezetője viszonozza, miszerint egyik közelebbi ülésben fog válaszolni. Napirenden van a pénzügybizottmány jelentése azon kormány- előterjesztvény fölött, melynélfogva az égetett szeszfolyadékok termelésénél tíz pernyi adóleengedés inditványoztatik. B. Rueskefer jelentéstevő indítványozza, miszerint a követi háznak törvényjavaslata utasittassék el s a kormány szólittassék föl, miszerint minél gyorsabban terjeszszen elő egy törvénytervezetet alkotmányszerű tárgyalás végett, mely az égetett szeszesfolyadékok termelésére vetett adót a czefretérfogat korábban fennállt megadóztatásának merve szerint szabályozza s ez adó behajtását biztosítja. A bizottmányi indítvány ellen gróf Larisch emel szót s végül indítványozza, miszerint 7 tagú bizottmány s pedig olykép választassák, hogy a pénzügybizottmányból 4 tag s az egész házból 3 választassák. Ezen bizottmány megbízandó, miszerint 1. a követi háznak 1865 jan. 27-ki határozata az égetett szeszes folyadékoknál az adó - megtérítés fölemelését illetőleg újólag megfontolás alá vétessék, s 2. a pálinkaadó végleges szabályozása iránt a m. háznak javaslatokat terjeszszen elő. Gr. Wickenburg úgy találja, hogy a baj fészke a szesziparnál nem a túltermelésben fekszik. Az egész kérdést nem tartja még eléggé tisztultnak , s a legjobbnak vélné, ha az egész ügy a kormánynak azon kérelemmel adatnék vissza, hogy utóbbi vizsgálat után új törvényjavaslatot terjesztene elő, s fentartja magának, hogy a bizottmány indítványához módosítványt terjeszthessen elő. B. Romaszkan a bizottmányi javaslat mellett van. Előadván a pálinkaipar kifejtését s annak adóviszonyait, kiemeli, miszerint az 1862. jul. 9-ki pénzügyi törvény magas adótételei által az égető gyárakat igen keményen sújtotta s kényszerité azokat, a könnyítésnek minden kinálkozó módjaihoz nyúlni. Ez kijátszásokra vezetett, mik annál könnyebbek valának, miután az ellenőrzési mérőkészülékek czéljuknak nem feleltek meg. Ezen síkos téren nincs megállapodás. A követi ház tervezete nem segíthet a bajon, mert a vaspályák szállítási díjai, melyeket szóló felhoz, minden kivitelt lehetetlenné tesznek. De ettől eltekintve, ezen megtérítés a kijátszásokat nem szünteti meg, s ő attól tart, hogy a követi ház törvénytervezete csak a kijátszásokra szab jutalmakat. Sam herczeg Larisch indítványa mellett nyilatkozik, úgy találván, hogy a követi ház s a pénzügybizottmány indítványa közti dilemmában vannak. Hg. Jablonovs kis b. Baumgartner pártolják a bizottmány javaslatát. Gr. Larisch a maga indítványa mellett szólal föl. Erre Plener pénzügyminiszer következőleg emelt szót. Az eddigi tárgyalások eredménye két irányba osztható. Először az adórendszer kérdése taglaltatott, másodszor, amennyiben a törvény jelenleg még nem változtathatik meg, a bajok orvoslásának kérdése ezen törvényen belül. Ami már az adórendszert illeti, emlékezetbe hozza, hogy 1859. és 1860-ik években beható enquéttárgyalások készíttettek elő a pálinka-adó módja iránt, hogy ezen enquét tárgyalásokra nem a czefre-térfogat igen csekély jövedelme, hanem a mezőgazdászati és iparos pálinka-égetők tulajdonosai köréből jött panaszok nagy tömege adott alkalmat. Akkor felhozatott, hogy a czefre-térfogat rendszere egészen okszerűtlen, hogy némely szeszégető nem is jöhet azon helyzetbe, miszerint kevésbé jó anyagait pálinkatermelésre használhassa föl; továbbá akkor az ellenőrségek sokaságát, az erjedés, beczefrézés és az égetési tartam idejének korlátolását hibáztatták, a visszaélések nagy száma ellen panaszkodtak, melyek a becsületes gyárost vetélyképtelenné teszik, egyszóval az enquét-tárgyalásokra az alkalom nem a kormány körében feküdt, a tárgyalásokat nem kincstári érdekek kívánták, nem, ezek az illető adózók nyilvánossá lett panaszainak voltak eredményei. Mi volt, kérdi a minister, az enquét-bizottmány sikere ? A bizottmány a bajokat föltárta és orvoslást indítványozott, ez azonban azon indítványban állt, hogy a czefretérfogat rendszerétől el kell állani s a termény megadóztatását léptetni életbe. És a bizottmány, mely ilyet indítványozott, az adózók képviselőiből volt összeállítva és a ház egy igen tisztelt tagja által vezetve. Akkorában a napi sajtó is a terményadórendszer rationális tulajdonsága mellett nyilatkozott. Én az enquét bizottmány munkálatát hivatalba léptemkor már készen találtam, és úgy találtam, hogy ezen egyhangú kívánat mellett, átmenni a termény-megadóztatáshoz , azt alig lehet többé ellenezni. Ennélfogva elhatároztam, hogy az illető törvényjavaslatot előterjesztem, de egyszersmind világosan megjegyzem, hogy erre nézve nem pénzügyi érdekek a vezérlők, hanem egyenesen az adókötelesek fennhangon kifejezett óhajtásának tekintetbevétele. A törvény elfogadtatott és ime életbeléptetése után ugyanazon panaszok és sérelmek még erősben hallatszanak. Mi most már a teendő ? A terményadónak elhagyását a jelen pillanatban nem tartom czélszerűnek, s nem ajánlhatom. Az idő, mely behozatala óta lefolyt, még igen rövid, s én azon véleményben vagyok, mikép még várnunk kell, hogy azon meggyőződéshez juthassunk, vájjon a mérőkészülékek javítása nem fog-e jobb eredményre vezetni; legalább nem ígérhetném, hogy a rendszer megváltoztatását illető indítványt még a jelen ülésszakban lehetne tenni. Ami a Belgiumra utalást illeti, meg kell jegyeznem, hogy ott a pálinka megadóztatása az erjedési tartam iránti szigorú szabályokon nyugszik, mi Austriában, az éghajlati viszonyok nagy különfélesége mellett, tetemes ellenvetésekre adna alkalmat. Ezért azt hiszem, hogy még egy további tapasztalási időszak eredményeit kellene bevárni; hogy a jelen adórendszer észszerűleg a leghelyesebb , azt nem lehet tagadni. A jelenleg fönnálló bajok orvoslása végetti rendszabály — véleményem szerint — egyelőre csupán a megfelelő adó-leszállításban állhat. Egy ily indítvány keresztülvitele a követek házában mindenesetre nehézségekre találna, mivel az már előbb is elvetett egy arra célzó indítványt. De ha ezen adó-leszállítás azon szempontból fogatik föl, miszerint az egy legközelebbi jövőre bírjon hatással, ez egy megnyert változott álláspont, s talán mégis lehetséges teend, azt a követek házában keresztülvinni. Ami gróf Larisch indítványát illeti—így végzi a miniszer — csak a ház belátására lehet bízni, hogy újólag értesittetni akarja-e magát egy oly tárgy irtót, mely fölött már egy bizottmány jelentést tett; azonban én kötelességemnek tartom, az ügyállás tisztábahozatala végett kijelölni, hogy mire lehetne számítni, egy új bizottmányi választás sikeréül. Olyat valamit találni ki, mi minden pártot kielégít, az iparosokat, mezőgazdászati szeszfőzdéket, s az államkincstárt, ez egy újabb bizottmánynak sem fog sikerülni, s az eziránti reményt illusiónak tartom. Ha a bizottmány egy új rendszerhez, átmeneteit tanácsolná, ez épen nem lenne eszközölhető, mivel — mint már megjegyzem —— korszerűnek látszik, a rendszer megváltoztatásával egyelőre még várni. Dr. Thun Leó pártolja az indítványt, s úgy találja, hogy a jelen kérdés iránt alapos eljárás követtetett Az előadó zárszava után szavazásra kerül a dolog s gr. Larisch indítványa 56 közöl 34 szavazattal elfogadtatik. Erre a kérvényzési bizottmány jelentései következnek. Az előadó : Rauscher bibornok. A lombard-velenczei papság kérvénye, a jövedelmi adó, s az aequivalensek beállott változtatásától fölmentés iránt, a bizottmány indítványára, a kormánynak szolgáltattatik át, kellő intézkedés végett. Egy másik kérvény az austriai répacukor-egylettől van, a kiviteli megtérítés fölemelése, s az adókölcsönzés kiterjesztése iránt. Annak első része az adó-megtérítés iránti törvény által el van intézve, s a második csak törvényhozási uton teljesítethetik, s ezért a kérvény elintézés végett a kormánynak szolgáltattatik át. Erre a pálinkaadó tárgyában a bizottmány tagjai választattak meg. A legközelebbi ülés napja bizonytalan. A követek házának ülése (febr. 23-kán.) A birodalmi tanács mai ülésében került szavazat alá Vrints grófnak azon indítványa, mely szerint a pénzügyi bizottmány fölszólítandó, tegyen jelentést arról, váljon terjedelmes megtakarítások eszközlése végett az 1865- ös 66-diki költségvetés számtételeinek megállapítása kivételesen egy, az eddigitől eltérő alakban a kormánynyal létrehozandó egyesség útján tárgyaltassék-e? Mindenütt rendkívüli érdekkel várták a mai vitát, ámbár annak eredménye könnyen előre volt látható. Az indítvány már a múlt ülésben ötven aláírással ellátva adatott át az elnöknek, s a Bécsben lévő követek gyér száma mellett, már ez aláírások is féligmeddig biztosították a többséget. A tárgyalás kezdetén Berger követ maga és több elvtársa nevében a pénzügyi bizottmány elnökéhez a következő kérdéseket intézi: 1) Mennyire terjedt már eddig az 1865-diki költségvetés előkészítése a pénzügyi bizottmányban? 2) Vájjon folynak-e még alkudozások a kormány és a pénzügyi bizottmány között, s ha nem, mi okozta ez alkudozások megszakadását? 3) Mikor lehet majd a 65-diki költségvetést végtárgyalás végett a ház elé terjeszteni ? Pratobevera követ: Szerencsém van, mint a pénzügyi bizottmány elnöke, az épen most velem közlött interpellátióra felelni s ezen alkalmat megragadni, nem a pénzügyi bizottmány védelmére, hanem hogy nyilvános bizonyságot tegyek az igazság mellett, mi annál szükségesebb, minthogy sok oldalról bizalmatlanság mutatkozik eljárása iránt s minthogy némely lapok, ezek közt félhivatalosak is, feladatuknak tűzték ki, magatartását közben sértő modorban birálgatni. A bizottmány, mint tudva van, nem négy hó előtt, hanem csak jan. 7-én lépett munkálataiba, azóta negyven teljes ülést tartott, melyek gyakran sok órát vettek igénybe, s kénytelen vagyok a tagok nagy többségének azon bizonyságot szolgáltatni, miszerint kitartó buzgalommal s önfeláldozással veték magukat nehéz feladatuk hivatásbeli tevékenységének. Tudva van, miszerint gr. Vrvnts nem sokára a tanácskozások kezdete után indítványát beadta s a pénzügyi bizottmány egyhangúlag elhatározta, ezen indítvány fölött a cs. kormánynyal tárgyalásokat kezdeni. A kiegyezés ezen első kísérlete meghiúsulásának oka abban feküdt, hogy míg a bizottmány leplezetlenül előadó szándékát, az akkor körülbelül 25 millióra számított kezelési deficitet elhárítani, a m. kormány maga részéről a kiegyezést a pénzügy bizottmánynak bizonyos határozatokra hajlandóságától tette függővé,hogy a budget-tárgyalásoknál kiadás-áttételekbe egyezzék s hasonló elvek szerint az 1866-oi budgetnek elős tanácskozás alá vételét a m. házban indítványozni hajlandó legyen. E mellett a pénzügy-bizottmány több tagjainak sürgető felszólítása daczára megtagadtatott azon szám meghatározása, melyet a kormány maga mint letörlésre képest szemügyre vett. A bizottmány többsége nem birá magának ezen eljárást megmagyarázni s azt hivé, miszerint a kormány ama szám közzétevése által semmi tekintetben sem volna veszélyeztetve, mert hisz maga is a letörlések lehetőségét maga részéről a kiadás-áttételek engedélyének föltételéhez kötötte. Minthogy erre nézve nem bírtak megegyezni, ennélfogva a pénzügy bizottmány határozata oda ment ki, a budget tárgyalásában a szokásos módon eljárni. Ez állhatatos kitartással történt meg; egyébiránt több egyes szakoknál a pénzügy bizottmány maga beleegyezett minden nagyobb személyjáradéki tételeknél a kiadás-áttételekbe (revirement), miután azon elv fogadtatott el, miszerint a budget leszállításában minél jelentékenyebb eredmények elérhetése végett, az intercalaré kat s ahivatalnokok s a rendelkezhető állapotbeliek járadékainak mindinkábbi csökkentését kell szemügyre venni. Ezen határozat dacára a kormány egyik tanácskozásnál sem tanúsított előzékenységet a letörlések kijelölésében, melyeket netán lehetségeseknek tart. Nem maradt egyéb hátra, mint azon kincs után elöhaladni s az egyes tételeket szemügyre venni, melyeknél letörlések lehetségesek. A kormány e mellett gyakran rejtélyes szívóssággal ragaszkodott a nem-törléshez, úgyhogy nem