Sürgöny, 1865. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1865-03-01 / 49. szám
kereskedés ; 2) kölcsönkönyvtárak ; 3) személyek időszaki szállítására való vállalkozás; 4) hordák és egyéb közszolgálati üzlet; 5) hajósok üzlete; 6) kőműves-, ács- és építőmesterség; 7) kéményseprés ; 8) csatornatisztítás; 9) nyiízó helytartás; 10) fegyverek gyártása és eladása; 11) tűzijáték és szerek készítése és eladása; 12) zsibáruskodás és zálog-kölcsönüzlet; 13) méreg és gyógyszerekkel üzlet; 14) végre ételadás és italmérés. E sorozatból látható, hogy a hatósági engedélyhez kötött iparágak mind olyanok, melyek közbátorsági és egészségi szempontból a hatósági folytonos felügyeletet nem nélkülözhetik, s azért ezekre nézve a megkívántatott közhatósági engedélyt iparmegszorításnak nem csak nem mondhatjuk, sőt inkább a nagyközönség maga kívánja, hogy az elősorolt iparágakat a hatóság őrködő szemekkel folyvást kísérje. Ellenben az engedélyhez nem kötött iparágakra nézve puszta bejelentés elegendő, ha a jelentkező vagyona felett szabadon rendelkezhetik; vagy valamely bűntett vagy nyereségből elkövetett, vagy közerkölcsiség ellen irányzott vétség, vagy súlyos jövedékáthágás és vétkes csőd miatt el nem marasztaltatott. Ez intézkedés szerint az iparüzlet minden előbb fenállott korlátok alól felszabadult, és az iparűző ugyanazon községben több műhelyt vagy telepet nyithat, készítményeit szabadon eladhatja, és más községbeli iparosok által is bizománykép elárusíthatja. Ezenkívül szabad mozgalom van engedve fióktelepítvények felállítására , s az ipartelepnek máshova való áthelyezésére. Végre a kimondott iparszabadság az európai civilisatio igényeit annyiban is megüti, mert ez bizonyos valláshoz nincs kötve, s igy a héberek valódi emancipatioját is kijelenti, mi nem csekély előhaladás, ha,meggondoljuk, hogy még az 1848-as magyar törvények is e részben nagyban hátramaradtak, s Galicziában is a héberekre nézve igen sok megszorító intézkedés létezett. Ugyanis a felemlített iparszabadság következtében egy 1860. jan. 10 -én kelt legfelsőbb elhatározás a héberekre nézve minden megszorítást megszüntetett, mely reájuk nézve még némely iparágaknál, például gyógyszerészetben, bormérésben,serfőzésben, malomüzletben, stb. sok tartományban fenmaradt. Majd az 1860. febr. 10-ki legmagasb nyilt parancs az izraeliták birtokképességét mondá ki, s egyúttal a bányahelyeken a tartózkodás iránt hazánkban fenállott tilalmat megszüntette. Mily üdvös következései lettek az iparszabadságra alapított ily iparrendtartásnak, későbben részletesen elő fogjuk sorolni. A báni értekezlet munkálata. Miután a sürgetett munkálat, melynek átvizsgálása s végszerkesztésében Mazuranics udv. korlátnok , excellentiája, utmulatása alatt, a főispán urakkal együtt részt vett, s mely Ő cs. k. Apostoli Felsége legfelsőbb elhatározása alá fog legközelebb terjesztetni, a lapok legnagyobb része által lehető rövidséggel közöltetett, egyrészt tekintve ezen tárgy rendkívüli fontosságát, túlfelől szemügyre véve azon figyelemreméltó körülményt, miszerint a Horvátország tartományi fővárosában uralkodó jelenlegi politikai élet átalában kétség nélkül egész Magyarországban , a korona tartományokban is a legbehatóbb figyelemmel kísértetik, egészen helyén lesz, azt legalább fővonalaiban ismertetni. A dolgozat bevezetése a legnagyobb örömmel hangsúlyozza, miszerint a folyó évi január 17-ei legfelsőbb császári leirat legkegyelmesebb fejedelmünk horvát-slavon királysága hű népe iránt való mély érzelmű szeretetéről a legfényesebben tanúskodik, melyben a legbőségesebb forrása van az országot illető jótéteményeknek. Ő Felségének azon legmagasabb vágya, hogy a királyság intézményei, törvényei s törvényes szokásai, amennyiben a nemzeti élettel bármiképen egybefüggnek, s a jelen viszonyok követelményeinek megfelelnek, ne csak fentartassanak, de sőt mindinkább erősíttessenek is, hazánkban mindenütt a legörvendetesb reményeket ébresztette. A bizottság azon meggyőződésre jutott, hogy az 1861. febr. 21-ei választási mód mind a nemzet óhaja s akaratának, mind az újabb élet követelményeinek oly annyira megfelelt, miszerint ennek alapján az 1861-ki országgyűlés egybehivathatott. Ezen alapból megdönthetetlen igazságul tűnik ki az is, hogy nevezett választási mód oly alapelveket tartalmaz, melyek az ország akaratából állíttattak fel, s melyek alapján óhajtja a nemzet országgyűlését megalkotva látni. E szerint a bizottság hivatalos teendőiben zsinórmértékül azt választó, hogy a kivánt jóváhagyás megadásakor az 1861-ki választási rend alapelveitől el ne térjen. A bizottság egyetért a császári leirat tartalmával, mely szerint fenkelt fejedelmünk azon készségét nyilvánítani méltóztatott, mikép az 1861-ki választó-rend a közelebb óhajtott továbbfejlődés kiinduló pontjául vétessék. A bizottmány kijelenti, hogy az 1861-ki választó-rendben kijavítható hiányok vannak, melyeknek elhárítását, tekintve a tudomány, jog s állami életünk alapelveit, s figyelembe véve az uralgó gyakorlati viszonyokat, valamint az 1861-ki országgyűlésen a nemzetnek kimondott óhaját és akaratát, kivánatosnak állítja. Miután az 1861-ki választómód nem törvényhozási uton alkottatott, hanem lényegileg legfelsőbb királyi intézvény, melynek alapján hivatott össze s állíttatott egybe a háromegy királyság országgyűlése, s mely e szerint az 1861-ki országgyűléskor önmagától megszűnt, nevezett választórend önként értetik, miszerint jelenben már létezőül nem tekinthető. A bizottmány azonnal a legfelsőbb kir. leirat bevezetésében felállított három külön pontnak alapos megbirálása, kimerítő megvitatása, s szabatosításához kezd, s e felett alkotott indítványait megteszi. (P. B.) A szerb nemzeti congressusi, Karlovitzból részletes tudósítások érkeztek a congressus 10, 11,15, 16 s 17-ki üléseiről. Miután a 10-ki ülés kezdetén Milutinovics esperes hangsúlyt helyzett a városokban 2000 lélekre eső egy lelkésznek elégtelenségére, mire az egyes fárak részérő a lelkészek meghatározásánál különösen tekintettel kell lenni, s miután Papics esperes, a deficiens papság sorsa iránti interpellátiójával a congressusi biztos által a congressusi előterjesztmény 24 ik §-ára utaltatott, a 9. §. 1-ső szakasza fölött érdekes vita keletkezik. Miután ugyanis Mikovics főszolgabíró a feleknek természetbeni kiadása mellett szólt, Voics ügyvéd ez ellen számos érveket hoz föl. Szerinte az újon kinevezett lelkész rendesen üres kézzel jut tetemes földbirtokhoz, fundus instructus, s üzleti tőke nélkül mindjárt működésének kezdetén kénytelen híveinek segélyéhez folyamodni, s néha nyomasztó kötelezettségeket venni nyakába. A különböző mezei munkáknak is nagyon igénybe kell venniök a lelkészt, s családjának fönntartása iránti gondjait tetemesen emelniök, különösen, ha rosz termés áll elő, vagy ha a telek általában roszabb minőségű. Hogyan lenne lehetséges, — kérdi Volics — hogy egy ily élelmi gondokkal küzdő lelkész el ne hanyagolja néha kötelességeit, sőt egész buzgalommal magát egyedül ezeknek szentelje, s hogy ideje s kedve legyen, tanulószobájában saját kiképzésére működni ? A fára-papság számára gondtól ment jövőt kell készitni, s következőleg azt a fára-telkekért pénzben kármentesitni. Ő a congressust arra szólitja föl, hogy némely bánsági jövedelmes telkek miatt ne tétovázzék, a többi fára-papságot egy kellemetlen tehertől megszabaditni. Petrovics főispán jobb jövőre s a papság kiképeztetésére számit. A telkek jelenleg sokkal értéktelenebbek, semhogy azokon előnynyel lehetne túladni. Az okszerű mivelésnek tetemesen növelnie kell azok értékét, s a görög-keleti értelmes lelkész — amint ezt a kath. papságnál láthatni — egy földesurhoz hasonlólag elláthatja a legfőbb igazgatást, anélkül, hogy ezzel lelkészi kötelességeit csorbítná. Milankovics főszolgabíró a congressust arra kéri, hogy helyezzen bizalmat a papság becsületességébe, hogy a fára telek elvétele által ne helyezze kérdésbe annak birtokképességét, hagyja azt résztvenni, mint értelmes s befolyásos erőt, a föld termelésének emelése iránti nemes föladatban, s e szerint azt ne idegenítse el a nép főfoglalkozásától, s magától a néptől. Ő továbbá azért is pártolja a fára telek meghagyását, mivel ez többnyire készen van, míg ellenben a nép nehezen tudná előszerezni az azérti kártérítést. Dr. Hadzics azt véli , hogy a földmivelés senkit sem gátol a szolgálati kötelességek gyakorlásában. Attól is óvakodni kell, hogy a telek elvételével praejudicium idéztessék elő a papság birtokképessége ellen. II. Miletics a felek meghagyása által a nép számára könnyebbítést akar; azt akarja, hogy a pap szabad idejét inkább a földmivelésre szentelje, hogy a pap a földmivelésben is jó példával menjen a nép előtt, sőt hogy még a hittani intézetben is a földmivelés tantárgyul adassék elő. (!) Mie kcs őrnagy csak akkor pártolná a telek elvételét, ha a kártérítés tetemes lenne, de ez lehetetlen lévén, ő a meghagyás mellett van. Trifunac alispán a telekben az egyetlen biztos s állandó bevétel-forrást látja, szintúgy a papságra, mint minden más állampolgárra nézve. Ezért azt meg kell hagyni a papság számára, mi erre mindjárt túlnyomó többséggel el is határoztatik. Erre még a szála megváltása elvileg öszhangúlag elfogadtatik,s azon kérdés : ha váljon a párbér természetben kiszolgáltatandó, vagy érette kártérítés adandó-e, valamint a tűzifailleték iránti határozat is, előleges tárgyalás végett a bizottmányhoz utasíttatik. A 11 -ei ülésben a 14., §., mely a pap által ezentúl díjtalanul végzendő szolgálatokról, valamint a 15. §, mely a díjazandókért járandó díjszabásról szól, a bizottmányhoz utasíttatott, a 16, 17, 18 és 19. §§-ok, melyek a szállásilletéket tárgyazzák, az előterjesztvény után elfogadtattak. A 15-ei értekezleti ülésen az előterjesztvény 14. §-a a bizottmány által szerkesztett alakban, valamint a bizottmány által kidolgozott díjszabás, a fizetéses szolgálatokat illetőleg, csekély eltéréssel elfogadtatott. A papok fizetését tárgyazó 12—13. §, minthogy a bizottmány által uj elv állíttatott fel s annak előadója dr. Miletic által okadatoltatott, Volic ügyvéd indítványára a következő ülés napirendjére áttétetett. Noha 16-kan a fizetési osztályzatok meghatározása, melyekbe az egyházközségek lélekszám szerint s más kivételes körülmények tekintetbe vételével besorozandók volnának, hosszasabb vita után elvileg elfogadtatott, mialatt Carpajevic képviselő ellenvetése, miszerint ezen értekezlet hazai törvények szerint nem illetékes arra, hogy a községeknek a lelkész fizetését meghatározza,Mandic helytartósági tanácsos,Hadzic tr. s Miletic tr. által részint az 1772. évi 27. törv. czikkely alapján, részint azzal czáfoltatott meg, hogy a már átvett megbbízás azon feljogosítást tartalmazza, miszerint a legfelsőbb jóváhagyás törvényes uton lesz elérendő, s végül hogy új terhet nem kell a népre rátukmálni, hanem ennek könnyebbítésére meg kell engedni a pénzzeli megváltást. Zastavnikovics ezredes nem lát lehetőséget arra nézve, hogy a derűs megközelitőleg egyenlősittessék minden esperességgel, a nélkül, hogy az érdekek solidaritása elismertessék, s hogy egy átalános alap fel ne állittassék, melyből minden esperességek lelkészei egyenlő szolgálatokért egyenlő díjazást nyerjenek. Mikovics főbíró ellenvetésére, hogy gazdagabb tájak községei szegényebb községek papjainak eltartására vagy jobb létre segélésére nem kötelezhetők, a szocs százados feláll, s azt véli, hogy ha az érdekek semmi solidaritással sem bírnak, akkor jobb lenne, itt össze sem jönni, hanem kevesebb költséggel otthon azon eszközökről kellene tanácskozni, miképen lennének dijazandók saját lelkészeink. Mire a főbizottmány s a határképviselők közötti újabb értekezlet tűzetik ki délutánra. — Még rövid vita után a 13-ik §. dr. Hadzics módositványával együtt, mely szerint a tartozás meghatározása a hatóság jelenlétében történendő, elfogadtatik, s a 14. §. kiegészítéséhez hozzáadatik, hogy minden anyakönyvi jegyzék díj nélkül állítandó ki. A 18. §. változott viszonyok között egészen elejtetik, melynek következtében a következő §§-ok más számok alá esnek. A 17-kén végbement ülési értekezések felolvasása alkalmából Milekic őrnagy a katonai állás hátratételét látja abban, hogy az, mit ő és más katonák mondottak, jegyzőkönyvbe nem vétetett, holott az, mit a polgári rendű egyének előadtak, bőségesen emlittetik, különösen pedig az, mit Miletic Jr. indítványoz , hosszas magyarázatokkal, melyek az értekezleten soha sem valának hallhatók, megemlíttetik. Ezzel csak azt akarják tudatni, hogy a katonai képviselők küldetéseknek nem képesek megfelelni. Ő tehát a legközelebbi ülésben az értekezlet asztalára írásbeli óvását leteendi. Iladzics tr. és Miletics tr. az értekezlet eredményéről adnak tudósítást. Több dijosztályzatok teremtettek s e fölött hajlandók a népnek méltányos megadóztatásánál mutatkozó hiányt másunnan fedezni, miért is a solidaritást s a járulékok módját utólagosan meg fogják határozni. A körülbelüli hiány a károlyvárosi egyházkerületben 7000, a pakrácziban 25.000 ftra rúg. Volics ügyvéd indítványára, miszerint jelenben főként az átmeneti határozatokról van szó, azon végzés hozatik, hogy ezen határozatok a bizottmány által kidolgozandók s a 20-ai ülésben tárgyalandók. Még azután a károlyvárosi egyházkerület papi küldötteinek az értekezlethez intézett kérvénye, mely szerint nektek a plebánia-lak mellett egy hold kerti telek adómentesen hagyassák, s a magán telekbirtok a papitelekhez ne számíttassák, olvastatik fel, s az annak idejében megalakuló kérvényező bizottságnak fog átadatni. Még azt közöljük, hogy a zsinat felszólittatott, a korábban adott s a metropolitai és esperességi consistoriumok rendezését tárgyazó javaslat canonszerű megállapítására, valamint a pályázati vizsgálatok megtartását illető rendszer kidolgozására, a clerus részére. A 20-ai ülés napirendjén az oláhok követelményei feletti tárgyalás állt. Ezek meg nem jelenvén, Philippovits tábornok indítványozá egy az oláhokat meghivó bizottmány alakítását; ezen indítvány átalános ellenszenvet ébresztett, melyet csak Carpajevics képviselő azon nyilatkozata mérsékelt, hogy nem a szerbek követelnek az oláhoktól, hanem megfordítva ezek amazoktól, s így Philippovits indítványa elejtetett. * B. e. I. Ferencz Császár Ő Felsége halála napja emlékezetének ünnepére pénteken, mart. 3-kán d. e. 11 órakor a bécsi várlak-plébánia-templomban gyász isteni tisztelet fog tartatni. * Ed 1 pozsoni kereskedő és fia más hat pozsoni kath. kereskedő-társsal egyesülten 1800 ftot ajánltak fel a pozsoni koronázási templomban készítendő ablakfestvényre. Is. A pesti alsó -duna-rakpart építése által nyerendő terek beépítése elleni, már lainkban bővebben tárgyalt felfolyamodások, — mint álljuk, — egy tegnap leérkezett kegyelmes udvari rendelvénynyel mint alaptalanok visszautasittattak; ez alkalommal a nm. magyar kir. helytartótanács egyszersmind felhivatván, miszerint még a boldogult József nádor ő fensége elnöklete alatt működött országos bizottmány által a magyar szinfiáz számára a dunaparton kijelölt hely kihasításáról lehetőleg gondoskodjék. A pesti német színház pénztárára nézve a farsang utolja igen jól köszöntött be. Bulyovszky Lilla assz. vendégjátéka alkalmával a szinterem mind a két ízben oly tele volt, hogy a zenekari helyeket is közönség foglalta el. A Schwarzer által felvezetett Georgiai nők operette szintén már háromszor zsúfolásig megtörte a színházat, s úgy látszik, a Dunántúl továbbra is több szerencséje lesz e csinos zenéjű spectakulumnak mint a Dunán innen a quondam népszínházban volt. A kiállítás szép, de az igazgató helyesebben teendett,ha a főszerepeket nem a törpék által adatja, mert a mellett, hogy ezáltal az illusio megromlik, egyszersmind a jövedelem is tetemes csorbulást szenved a mindannyiszor levont vendégi tiszteletdíjak miatt. * A szegény gyermekkórházi egylet részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a február 25-én tartott közgyűlés csütörtökön, f. évi márczius 2-án délelőtti 10 órakor, ismét a m. akadémia termében folytattatni fog, amidőn a jegyzőkönyv hitelesítésén kívül a történt választások eredménye közöltetik, s a kölcsönfelvétel felett fog határozat hozatni. * Az időjárásban a tavasz lehellete lényeges változást idézett elő. A hó fokozatosan olvad, a Duna a jégtől nagyobbára megtisztultan hömpölyög medrében. A közlekedési akadályok mindenütt megszűnnek s mind szárazon, mind vizen biztos tért nyer a közlekedési forgalom. A farsang vége a szelidebb tavaszi időjárattal mintegy karonfogva örvendeztet meg bennünket. * A nemzeti színházi szerződések kedvezőleg alakulnak. Jeles társalgási színésznőnk Pretre Kornélia assz., kinek a színháztól megválása Szerdahelyi debreczeni igazgatóságával combinatióba hozatott, s ezzel együtt mint sajnos bizonyosság tekintetett, szerződését aláírta és ezzel további megmaradása a pesti nemz.színháznál fait accomplinak vehető. Az uj szerződési időszak némelyeknek ismét alkalmat adott, hogy fizetési javításért folyamodjanak; az intendatura azonban az intézet érdekeit minden egyéb magánérdek fölé emelve, pontos számadással mérte ki a takarót, melyen túl a magánvágyakat terjeszkedni nem engedi és ezt csak helyeselnünk lehet. flp Ambuláns posták. Párisban azon eszme merült fel, hogy az utczákon járó-kelő levélhordók egy oly táskával láttassanak el, mely levélszekrény alakjával bírjon, s ebből a közönségre azon kényelem származand, miszerint ezentúl senki sem lesz kénytelen egyszerű leveleit a postáig vinni feladás végett, hanem egyszerűen beleveti az ambuláns postás táskájába és re bene gesta nem fárad tovább. — Mély fájdalommal jelentjük, hogy Aády Vilmos ur, a kecskeméti ügyvédi karnak egyik dísze, s a journalistika terén is ismert buzgó munkatársunk f. évi febr.hó 23. napján sorvadásban elhunyt, életének 44-ik évében. Béke hamvaira! * Ludvig Otto, az ismert német költő, kinek gyönyörű művei közül tárczánkban pár évvel ezelőtt az „Ég és föld között“ czimü regényt közlöttük, f. hó 25-kén Dresdában hosszas szenvedés után sorvadásban meghalt. * A drámáiról ismert Hugo Károly hazánkfiáról itthoni lapok is közlötték azon hirt, hogy lopási gyanú miatt Párisban befogatott. Egy pinczér t. i., ki egy szállodában ugyanazon szobában lakott, hová később Hugo Károly beköltözött, állitá, hogy ott egy összeg pénzt hagyott volna hátra, mely később, midőn Hugo a szobát elfoglalá, többé nem volt ott. Mint legújabban jelentik, Hugo Károly a jegyrendöri törvényszék által e vád alól fölmentetett. * A braunschweigi herczegi palotában a tűz kevéssel az épen akkor megtartandott udvabár kezdete után ütött ki. Az épület homlokzatán álló réz négyes diadalfogat elolvadt. A tűz csak másnap déle előtt nyomatott el. * Párisban f. hó 23-án adták először a Theatre Lyrique-ben Mozart „Varázsfuvolá“-ját és pedig nagyszerű hatással. Francziaországban csak most ébrednek e halhatatlan zene bájának és szépségeinek ismeretére. * Egy elkésett jó eszme. Suhr circustulajdonos tegnap, farsang utolsó napján társaságával egy nagy álarczos menetet akart a las beut gras Pest utczáig végigjártatni, kérvényét azonban oly későn adta be a hatósághoz, hogy ez erre, a szükséges rendőri intézkedések miatt nem reflectálhatott. r. s. Archaeologiai közlemények. Azé czim alatt megjelent IV. köt. 3-ik füzete 174-177 lap, hoz adalékokat az archaeologiai könyvészethez. Ez igen jó gondolat, hanem czélirányos volna a régibb munkálatokat is, és pedig a b-c rendben felsorolni, p. o. 1) Anna kápolnáról Pauer 8. Memoria Capellae. Annáé 1858. kis füzet. 2)Adony M. V. feletti római telepről Társalkodó 1845. 104. sz. Kovács. 3) Egrivölgyi Tihamér ékes és góth ízlésű egyházról „Tudom. Gyűjt.“ 1817. X. k. 136. lz.stb. 4) Géjza vára s templomáról Váczon „Tud. Gy.“ 1818. IV. k. 17 lp. 5) Katalin királynő, Podiebrád leányának a budai várban feltalált sirboltjáról. „Tud. Gy.“ 1827. II. k. 51. lp. 6) Rigiczán a r. kat. templom alapkövei lerakásakor talált kardos emberi csontvázakról „Bajai közlöny“ 1860 mart. 18—12 sz. 7) Római ut Szombathelyről Győrre „Tud. Gy.“ 1820. III. k. 69 lp stb. 8) Szekszárdi szőlők közt felásott arany koszorús koponyáju hulláról „Tud. Gy.“ 1827. II. k. 53. lp stb. 9) Székes-Fehérvárott felfedezett királyi sírboltról Pauer János 1849. 6 kt. stb stb. Különösen ajánlatos volna,a „Tud. Gyűjteményiből, mely úgyis már ritkább könyv, a régészeti adatokat ezen jelesen megindított „Archaeologiai közleményekbe“ felvenni, egybeállítani s hasonlót tenni minden szétszórva lévő régészeti munkával, mert első a szakmányozás; még az összeállításnál is osztályozandók lennének az adatok, a szerint, amint érem, kő, felirat stb.lennének tárgyai. 1858. márt. 19-ről 36,326. sz. a. kelt egy igazságügyministeri rendelet, mely az ősi épitési emlékekre vonatkozik, tán jó volna ebből is az irányadó eszméket fölvenni. A könyvészetnél szükségesnek tartjuk azt is megérinteni, hogy a könyv hol, mikor, mily alakban, hány lapból állólag jelent meg, p. o. hivatkozás van R. E. S. „Attila sirja“ czimü művére, hogy ez a „Sürgönyében jelent meg és hogy van belőle külön lenyomat is, itt már a könyvészet azt követelné, hogy a „Sürgöny“ mikor adta e munkát? mire az lenne a felelet: 1864. 76, 77, 80, 81, 83, 95, 107, 116. sz.-ban, a lenyomat kijött ez évben, Emich nyomdájából, 8-ad rétben stb. Egyelőre úttörőként is a külföld könyvészeti szabályaival kell haladnunk. * Mex icói rejtelmek. Regényes korrajz a legújabb időkből. Egy franczia utazó naplója után irta Aimard G. Francziából fordította Vajda Victor. Megjelenik e mű 12— 14 éves kötetben. — Előfizetés 1 forint. * Laub két hangversenye a redout kis termében mind művészi siker, mind anyagi eredmény tekintetében egyaránt teljesen megfelelt a várakozásnak. — A főultságu kir. hétszemélyes táblán márt. 1-én s a következő napokon előadatnak. A cs. k. pénzügyészség — Ehrenfeld József és fia e. felülkebelezés. Zemplénvármegye törvényszékének a Bengentina András János csődtömege e. zálogjog bekebelezése iránti ügy barátságos után lett elintézésérek jelentése. Sztankovits János Szete község e. kártalanítás. A szepesi takarékpénztár Stubenfoll Lipót és társai e. felül-előjegyzés igazolása. Pulay Rozália K. Kiss Imre e. tulajdonjog bekebelezése. Izsák Mózes — Kepecs Salamon sat. e. adósság. Figdor Hermann Matenits Mátyás s társa e. tulajdonjog bekebelezése. Králdik János — Passbauer Keresztély és társa e. igényper. Vaday Gáspár — Bálla Antal s társai e. adósság. Előadó Haris ktb. Petheő Éva Farkas Ignáczné e. 2024 ft. Pálmay István Csiszák Pál e. ölfa-kirakási dij. Pálmay István Mauks Zsigmond e. ölfa-kirakási dij. Özv. Varga Józsefné Sárits János ellen 320 forint. Miskolczy Hermin Szemes István s társai ellen korcsmáltatási jog. Emresz Ágoston Deáky Mészáros ellen 573 forint iránt. Silberstein Sándor Rottler József ellen vételár-hátralék iránti pere. Előadó : Vakovits Antal stb. Báró Majthényi Imréné a cs. kir. pénzügyészség e. zárfeloldás. A Kállay család — gr. Teleki Miksa e. határvillongás,, Károli János Sebián János e. telek. Malagorszky Ágnes néhai Raich József hagyatéka e. szolgálati bér. Fasching Karolina — Adler Lipót e. 212 forint. Lieszkovszky Mária—Forgó István és neje e. 160 forint. A kassai kegyes alapitványok kezelője Matyasovszky Rudolf és társai e. 974 ft. Sz. kir. Újvidék városa törvényszékének a Lukits-féle csődtömeg és Gruits Márta közti perre vonatkozó jelentése. Grabmayer János folyamo-,dása. Fábi Ferencznek Hercz Samu e. perében a főeskü letételére vonatkozó felülvizsgálati kérelem. Diószeghy Ferencz Bacsinszky Miklós e. végrehajtás. Kurilyák Fedor folyamodványa. Elő. Lázár, stb. Csobán Mihály Tedeschi és Zukovits e. számadás. Lóczi János örökösei Kosztka András e. végrehajtás. Jancsurák Pál Korda Benő e. telekkönyv. Domaniczky Antalné.s társa idősb Unghváry Gedeon s társa e. adósság. Korizmics László Petold Katalin e. telekkönyv. Előadó: Urbanovszky. Gróf Kollonits Miksának a nagy-lovárdi hitbizományra vonatkozó leltározás és becslés iránti felfolyamodása. Szalavecz Ágoston az I. m. át. biztositó társulat e. kártérítés. Steszel Betti Steszel Mayer é. 292 fz. Fleischmann Imre Flaschner György e. 735 ff iránt. Özv. Ordódy Józsefné — Ocskay Ignácz s társai e. érvénytelenítés. Jankow Tysa és társai Eremits Miksa e. tulajdon iránti pere. Jánosy István Nikulin Mikola s társa e. tulajdon i. p. Előadó: Per l a ky. Kendó Kányt Tihanyi Ferenczné s társa e. zálogjog-feljegyzés kiigazítása. Gr. Szirmay Mária s társai Korossa Endre e. jelzálog átkebelezése iránt. Szentpétery István Csávás József e. telekkönyv. Horváth Julia Tomasits György e. egyezség előjegyzése. Turóczmegye törvényszékének a. b. Révay Anna telekkönyvi ügyébeni jelentése. Előadó: Rasz Szilárd ktb. (T. Cs.) — A m.-szigethihelv.hitv.lyceumban az 1865 évről az első félévi vizsgálatok febr. 18—25 napjain mennek véghez. Az érettségi vizsgálatok mártius 3. 4. napjain fognak megtartatni. M.-Sziget, febr. 20. 1865. Az igazgatóság