Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)
1865-09-02 / 201. szám
301. SK. Ötödik évi folyam. Szerkesztiségi iroda és kiadó hivatal Budán, bácsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten 0 y 6 r 1 Pál papirkereskedésében (hatvani-utcsa, a cs. kir. postahivatal melletti sarokból). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele_____gginktSI fogadtatnak el. SÜRGÖNY. MagAn.k Irkelének : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő árak : Majna Frankfurtban és Hamburg-Alténában Haasenstein és Vogler; Hamburgban Tflckheim Jakab ; Lipcsében Engler . Hígén és fort urak. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel Budapesten házhoz hordva. Egész évre...................20 frt. Egész évre . i . 18 frt. 1 kr. Félévre . . .... 10 . Félévre . . . . • . _ Negyedévre . 50 Buda-Pest. Szombat, September 2.1865. Előfizetési árak: Vidéken Helyben September hóra . . . 1 ft 70 kr. 1 ft 60 kr. Sept. dec. havakra . . 6 „ 70 „ 6 „ 10 „ HIVATALOS RÉSZ. Kővárvidék főkapitánya is. Kozmucza János eddigi birnokot vidéki rendes írnokká nevezte ki. Változások a ca. k. hadseregben Kineveztettek: Gróf Grünne Károly lovassági tábornok, s a testőr-csendőrség kapitánya, az 1. sz. dzsidás-ezred tulajdonosává. , Áthelyeztettek: A következő őrnagyok : Lovag Purgay Ignácz, az 5. sz. b. Stertnik-tüzér-ezredtől, a 11. sz. lovag Jüptner-tüzér-ezredhez; Nicke Károly, a 7. sz. Luitpold bajor herczegtüzér-ezredtől, a 10. sz. Hutschenreiter-tüzér-ezredhez; Lehrefel Ede, az 1. sz. Ferencz József Császár-tüzérezredtől, a 4. sz. lovag Hauslab-tüzér-ezredhez; Schmarda Károly, a wiener-neustadti katonai akadémiától, az I. sz. Ferencz József Császár-tüzér-ezredhez. Szolgálatból kilépett: Gróf Fünfkirchen Henrik alezredes a 3. sz. Károly Főherczeg-dzsidás-ezredtől, a katonai rang megtartásával. Nyugdíjaztattak: Fichtenzweigi Gastgeb Móricz őrnagy a 2-ik csendőr ezredtől, alezredesi ranggal ad honores , nagy-vajdafalvai Marossy Sándor őrnagy, a hadmérnöki törzsnél. Fölruháztatott: D’Harmant Károly nyugalmazott őrnagy, alezredesi ranggal ad honores. NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Hon“ tegnapi számában m. kir. udv. kanczellári exclája elnöki levelének, s az ahhoz csatolt pontozatoknak oly értelmezését olvassuk, melyhez a közönség kellő tájékozása végett hozzászólnunk kötelesség. Mi ezen okmányokban nem tudjuk felfedezni alapját azon magyarázatnak, mintha a tisztviselőkben megkivántató tulajdonok előszámlálása által a most alkalmazásban lévőkre oly homály vettetnék, mely őket tömeges recusaliora, vagy a nemzet ostracismusára kárhoztatná; mi ebben csak figyelmeztetést látunk, hogy mily qualificatiót vár és kíván tisztviselőitől, mint a közigazgatásbani közegeitől a kormány, és ebben új okot a megnyugvásra, új igényt a támogatásra azok részéről, kik ezen tulajdonok mellett még ama hazafias készséggel is bírnak, hogy a közjót minden egyéb tekinteteknek alárendelik. Ami a főispánoknak a pontozatokban körülírt hatáskörét illeti, ki kell jelentenünk, hogy a legrégibb időktől fogva a főispánok hasonló kiterjedt befolyással, s felügyeleti joggal bízattak meg a megyékben, és e tekintetben elég legyen a dicsőült királynénk Mária Terézia általkiadott kegyelmes királyi utasításra hivatkoznunk. A pest-losoncz-beszterczebányai vasút és szent-István-kőszénbánya-társulat küldöttsége ezen vállalat ismeretes sorsának ügyében csütörtökön ő Felsége által legkegyelmesebben fogadtatván, ez alkalommal a küldöttség vezetője gróf Forgách Antal ő exolája . Felségéhez a következő beszédet intézte: „Felséges Császár és Apostoli Király! A pest-losoncz beszterczebányai vasút és szent- István-kőszénbánya-társulat önhibája nélkül csőd alá került és végveszélylyel küzd. A kormány által ínséges időben pénzzel segítve indult meg e vállalat részesíttetett haladásában kormányi pártfogással, és csak is Felséged újabb és hathatós segélyével lehet a félbeszakadt vasúti munkát befejezni, — a honi iparnak és kereskedésnek uj jövedelmi forrást nyitni, s Felségednek annyiszor tanúsított kegyelméért, koronázott eredményben, hódolatot tanúsítani. Folyamodásunk már is Felséged kormánya kezén van; kérjük a 17 mértföldnyi, majd egészen kész vasút tökéletes bevégzésére és megnyithatására szükségelt összeg előlegezését, az egész vasúti vállalat kivitelére megkívántató tőke állami kamatbiztosítását és a szükségelt vasanyagok az állam gyáraiból megkezdett, de beállított további kiszolgáltatását. Minden ellenőrködő és biztosító kormányrendeletnek engedelmesen fejet hajtva, kérjük Felségedet: méltóztassék hazánk iparvállalatai irányában mindenkor tanúsított legmagasabb kegyelmét ezen, az ország fővárosára és Magyarország felvidékére, iparára, kereskedésére oly döntő befolyású hasznos vállalatra is áldást árasztólag újabban kiterjeszteni, és azt a végveszélytől — hazánk és lakosai javára megmenteni.“ E kérelemre Ő Felsége legkegyelmesebben a következő választ adni méltóztatott: „Sajnálattal értesültem azon viszonyok felől, melyek a szép reményre jogosított pest-losonczi vaspálya ügyét kifejtésében megakasztották. Kormányom e fennakadás okai, a vállalat lehető segélyezése és a feltételek iránt, melyek alatt ez foganatosítható lenne, tárgyalásokat indított meg, melyeknek siettetését s határozatom alá leendő terjesztését uralkodói gondjaim közé számítom.“ A pest-losonczi vasut-társulat folyamodványa a cs. kir. Apostoli Felségéhez.*) Császári kir. Apostoli Felség! Legkegyelmesebb urunk! A „pest-losoncz-beszterczei vasút és sz.-István kőszénbánya-társulat“ ügyében és nevében, mely vállalat legközelebb a bécsi Schuller-féle bankháznak fizetési képtelensége kijelentésével szintén felakadásba, sőt csőd alá került — fordulunk mi alulirottak jobbágyi hódolattal császári királyi Apostoli Felséged legmagasabb színe elé, alázatosan esedezvén Felségednek legkegyelmesebb figyelme és atyai pártfogolásáért. Fiúi bizodalomból fakadó ezen lépésünket Felségednél, annál nagyobb bátorsággal és reménynyel teszszük, minél inkább meg vagyunk győződve ügyünknek jóságáról, s minél inkább látjuk és tapasztaljuk, hogy cs. kir. Apostoli Felséged szép és nagy birodalmában, minden életrevaló és közhasznú vállalatnak a legkegyelmesebb istápolója. Vállalatunk életrevalósága és közhasznúsága mellett felhozzuk és megjegyezzük mindenek előtt, miszerint a pest-losonczi vasútnak legkiválóbb rendeltetése abban fekszik, hogy a hazában a legjelesb és legolcsóbb kőszenek egyikével lássa el az ország fővárosait, s a fában és tüzelőanyagban annyira szűkölködő magyarországi terjedelmes alföldet. Egyik irányban e vasút tehát a hazai műiparnak hathatós emelkedését, a másikban pedig az alföldi gazdálkodásnak, mely jelenleg tüzelő anyag hiányában, a termelés oly nagy kárára, trágyáját és szalmáját égeti föl, gyökeres correctióját rejti méhében. Császári királyi apostoli Felséged előtt nem szükség fejtegetnünk ezen irányok közgazdasági fontosságát, minélfogva ez érdemben csak annyit jegyzünk meg, hogy az alföld és hazánk fővárosai, melyek eddig az oraviczai kőszénnek mázsáját s frt ésért lőkrért fizetik, a pest-losonczi vasútnak elkészültével a fennebbi árnak jóformán egyharmad, legfeljebb fele részén szerezhetnék be a salgótarjáni gazdag bányák kőszenét, mely pedig, tett egybehasonlító kísérletek bizonysága szerint, az oraviczaihoz képest kőtartalomra nézve csak körülbelöl 2-ed részszel áll alább. A legnagyobb figyelemre méltó továbbá a pestlosonczi vasútnak egyéb irányú jelentősége is, a menynyiben az a magyarországi felföldet gyáriparos érdekeivel olcsó szállítás mellett kapcsolatba hozandja az ország fővárosaival s a többször nevezett terjedelmes és termelési irányára nézve egészen más természetű alfölddel; s a mennyiben a hazai vasúti közlekedés kiegészítésére Szolnok, Miskolcz és Oderberg felé igen alkalmas és felhasználható előeszközlés gyanánt szerepelhet. Egy szóval: minden, eddig a leendő forgalom és hatásra nézve tett adatgyűjtések és előszámítások a nevezett vaspályának fontos rendeltetést és szép jövedelmezőséget helyeznek kilátásba. Társulatunk ezen tekinteteknél fogva, kezdettől óta meg nem szűnő erélylyel és kitartással munkálkodott a pest-losonczi vasútnak létrehozatalán, melynek szerintünk hiányai és bajai főleg csak azok voltak, hogy t.i. nem bírt tettleges kamatgarantiával, hogy továbbá létrehozatala a legnyomasztóbb pénzügyi körülményekben szenvedő időre esett; s hogy végül, a közjogi kérdések megoldatlansága miatt, eddig országos gyámolíttatást a kellő formában számára kieszközölni nem lehetett. Hogy a mi társulatunk, ámbár kamatgarantiával nem birt, s ámbár oly mostohák voltak az idők pénzszerzés dolgában,— a vasút építtetését 1863 ban mégis megkezdette, annak oka főleg azon ígéretek- és biztatásokban feküdt, melyeket a társulat, részben az akkor fennforgóit ínséges körülmények enyhítése szempontjából is, császári kir. apostoli Felségednek kormánya részéről kapott, mely ígéretek és biztatások szerint kilátásba volt helyezve társulatunk számára először egy kölcsön egy millió ftig, továbbá a szükséges síneknek az aerariális gyárakbóli szállítása jutányosabb áron és részletes fizetések mellett; végül ugyanakkor maga a kamat garantiának kieszközlése is a prioritások 40 millió ft erejéig szintén kilátásba helyeztetett. Hogy ezen dolgok ilyformán történtek legyen, bátrak vagyunk utalni azon tárgyalásokra, melyek császári kir. apostoli Felséged magyar udv. kanczelláriája és birodalmi pénzügyi minisztériuma közti 863-ik év augustus és September hónapjain át folytak; s mely tárgyalásokat illetőleg hivatkozunk névszerint a cs. kir. pénzügyminisztériumnak a magy. kir. udv. kanczelláriához intézett, s másolatban ide hajlított következő átirataira, úgymint: 3191 f. m. 1863. augustus 7-ke, 3688 f. m. 1863. augustus 28-ka és 3863 f. m. 1863. September 12-éről. *) Ezen folyamodvány & közgyűlésileg megválautott küldöttség, továbbá az ideigl. tömeggondnokság együttes aláírása mellett adatott által. Ha Felséged kormányának bölcs és jóakaratú szándékai egész mértékben teljesedésbe mehetnek, azaz , ha az akkori birodalmi tanács azokat meg nem csonkítja, sőt nagy részben meg nem hiúsítja, úgy a mi vállalatunk jelenleg már nagy haszonnal és közelismerés mellett által volna adva a forgalomnak és bennünket most bizonyára nem a reánk szakadt bajoknak elintézése, hanem valószínűleg a továbbfejlesztés és az eddig csak országos érdekű vasútnak magasabb rendeltetésre való emelése foglalna el. Hálás elismeréssel kell mindazonáltal bevallanunk, hogy császári királyi Apostoli Felséged kormánya részéről vállalatunk minden alkalommal a körülmények és lehetőség szerint támogattatott; be kell vallanunk, hogy a nyert támogatások csak azért nem vették magukra az ígért és megfelelő mértéket, mert a birodalmi tanácsnak 1863-ban elfoglalt álláspontja által a kormány ez ügyben akadályozva volt. Így történt, hogy a kilátásba helyezett egy millió frtnyi kölcsönből számunkra csak négyszázezer forint jön az országos alapokból folyóvá téve; Így történt, hogy a kamatbiztosítás életbeléptetése eddig teljesen elmaradt, s hogy a magas kormánynak jóakarata vállalatunk irányában csakis a szükséges vas-sinek szállíttatásában nyilatkozhatott még! Midőn azonban a dolgok idáig fejlődtek, sokkal inkább benne valtnk már a munkáltatásban, semhogy azzal többé szünetelnünk, vagy felhagynunk lehetett volna. A jó remények és ígéretek fejében megkezdett munkát folytatnunk kellett, s megszereznünk hozzá a további szükséges pénzeket. Ezen czélból egyezményre léptünk a bécsi Schuller-féle bankházzal, átadtuk neki prioritási részvényeink legnagyobb részét eladás végett, s ezen régi és jó hangzású bankárház formájában mindenki kedvező prognoszikont látott a megkezdett ügynek további szerencsés fejlődésére nézve. Fájdalom, nem történt úgy ! A prioritások eladásának negotiálása az említett bankház által számos hónapon keresztül húzódott, mialatt társulatunk folyvást azzal biztattatott, hogy az eladás létrejön, és hogy még csak némi formai akadályok forognak fenn. Báró Python Rudolf, mint képviselője a Schuller-féle bankháznak, ismételt interpellációink és sürgetésünkre igazgató-tanácsi üléseinkben jegyzőkönyvileg ismételve kijelentette, miszerint az eladás megtörténtnek tekinthető, sőt ugyanezt jelenté meg f. é. május hó 30-án tartott közgyűlésünknek is! Ki mert volna ily ünnepélyesen adott nyilatkozatai után a régi és köztiszteletben álló bankháznak — a dolog megtörténte felett kételyt ápolni még ? És mégis, alig múlik el néhány nap a közgyűlés után, kiderül, hogy az eladottaknak bejelentett prioritások — eladva nincsenek , s kiderül gyorsan erre a bankház fizetési képtelenségének kijelentése! így kellett a mi társulatunknak is, érdekében az egésznek, s érdekében minden hitelezőinek a csődöt kimondania; mert pénzt többé — a Schuber-ház közvetítése által a további fizetésekre nem várhattunk; fizetnünk pedig a javában építtetés alatt állott vállalat után úgyszólván minden perezben kellett! Távol van tőlünk báró Pythont valami olyannal, mi szándékainak tisztaságára árnyékot vethetne, vádolni akarni ; elhiszszük, hogy ő is komolyan a legjobbat akarta; elhiszszük, hogy tett ígéreteit és kijelentéseit a prioritások eladására nézve bona fide ismétli előttünk; azt nem tudjuk és látjuk azonban mindeddig, hogy mik voltak azon rejtett okok, melyek a prioritásoknak annyiszor bejelentett eladását épen azon perezben hiúsították meg, amidőn vállalatunkat már-már át kellett volna adni a forgalomnak , s a midőn a nevezett bankház két millión felül volt már benn a vállalatban ! Az idő, úgy hisszük, ki fogja majd ezen prioritási eladásnak a történetét homályából deríteni; nekünk azonban és ama számtalan érdekeltnek, kik vállalatunk sorsával kapcsolatban állanak , erre várni nem lehetvén, csász. kir. apostoli Felségedhez fordulunk fiúi birodalommal, kegyeskedjék közhasznú és szép jövőjű vállalatunk sorsát legmagasabb fejedelmi hatalmából addig is, mig ezen ügyben áthatóbban országgyűlésileg is intézkedni lehet, egyelőre elrendelni, hogy vállalatunk számára a Felséged kormánya által már 1863-ban megígért kamat-garantia legalább a prioritási részvényeket illetőleg csász. kir. apostoli Felséged által is kegyelmesen s mielőbb kilátásba helyeztessék. Biztosíthatjuk Felségedet, miszerint ennek megtörténtével az országos alapokra vagy az államra semmiféle terhek háromolni nem fognak, s vállalatunk mégis olyatén alapot nyerne, melyről nem csak a prioritások eladása volna negotiálható,hanem minden a vállalaton fekvő teher s minden hitelező követelései is kielégittethetnének; de sőt maga a vasút is, a bányákig legalább, s a legszükségesebbekkel ellátva megnyithatóvá válnék, és cs. k. Apóst. Felségednek ezen egyetlen kegyelmes kijelentése által meg fogna mentetni az elharácsoltatástól egy oly közhasznú vállalat, melynek, mikép az idő mellékelt, az illető tömeggondnokság által megvizsgálandó egybeállításból kitetszik, 6,808,251 ft 85 krra menő activumai ellenében Csak mintegy 3,536,443 ft 10 krnyi pasaivá vannak. E kimutatásban egyébiránt a kisajátítás alatt álló telkek utáni összegek, azon okból, mert ezen ügylet még befejezetlen, befoglalva nincsenek. Felséged kegyelme és bölcseségének valóban egyetlenegy szava elégséges arra, hogy felakadásba jött vállalatunk újra felüdüljön, s hogy az, rendeltetése értelmében mielőbb kiépülhessen! Nem kételkedhetünk tehát azon, hogy a sürgősségnek tekintetéből is csak. Apostoli Felséged atyai segélyét velünk mielőbb kegyelmesen éreztetni fogja. Éreztetni név szerint abban, hogy Felséged a prioritási részvények kamat-garantiáját fejedelmi szavával legkegyelmesebben kilátásba helyezteti; éreztetni abban, hogy a legszükségesebb kiépítésnek befejezéséhez megkivántató pénzeket, melyek most már, mikép az ide mellékelt építési jelentés (Baubericht) A. csatolványából láthatni, 785,700 ftra mennek — előlegezéskép annál is inkább utalványoztatni kegyeskedendik, miután vállalatunk az 1863 ban megígért egy millió ftnyi kölcsönből eddig csak 400,000 ftot kapott; — éreztetni végül abban, hogy az aerarialis gyárakból kerülő vassinek vállalatunk számára ezentúl is szállíttassanak, és hogy az érettük fizetendő összegek lerovására megfelelő idő engedtessék. Ezen kegyelmes fejedelmi intézkedések tökéletesen elegendők lennének arra nézve, hogy a pest-losonczi vasútnak ügye azon bajból, amelybe a körülmények összefolyása által került, kibontakozhassék. Előadottaknál fogva esdekelve kérjük császári királyi Apostoli Felségedet a nevezett intézkedések mielőbbi életbeléptetéséért. Felséged ezek által részben erkölcsi gyámolitást, részben előlegezéseket adván, az állam általuk semmiféle uj terhekkel nem rovatnék meg; vállalatunk mégis meg volna mentve; számtalan jóhiszemű hitelező- és vállalkozótól a veszteség el lenne hárítva; az állam, követeléseinek visszanyerésében biztosíttatnék ; a régi és jó nevű Schuber-ház, melynek közvetítése által anynyi hasznos iparvállalat jött létre a birodalomban, s melynek terjedelmes összeköttetései oly számos érdeket érintenek, újból közhasznú tevékenységre képesíttetnék, szóval nem volna senki, aki a pest-losonczi vasúti vállalat után károkat szenvedne; holott, ha ezen jobb sorsra érdemes vállalat mostani bajában magára hagyatnék, és az bírói végrehajtás útján kerülne eladásra, s számos vállalkozók és hitelezők mellett az állam is, mint egyik nagy hitelezője a vasútnak, tetemes veszteségeket fogna szenvedni. És ezen veszteségek annál sajgóbb sebeket hagynának maguk után, minél inkább bizonyos, hogy a jelzett s alázatosan kérelmezett irányban mindannyian elhárithatók volnának. Támaszkodva a legalázatosabban előadottakra, esedezünk cs. kir. Apóst. Felséged előtt: méltóztassék vállalatunk jelenlegi állását, az ide csatolt építési jelentésnek (Baubericht) alapján pártatlan szakértők által megvizsgáltatni; méltóztassék egybeállittatni egy bizottmányt, mely, tekintve a segélynek sürgősségét s a késedelem káros voltát, csász. kir. Apóst. Felségednek vállalatunkat illetőleg javaslatait halasztás nélkül megtehesse. — Kérjük ezt Felségedtől forrón és alázatosan, azon okból, mert a késedelemben nemcsak a vállalatban fekvő tetemes tőkének kamatai vesznek el, de mert elromlik s elpusztul a már kész tárgyaknak, a már befektetett értékeknek is egy igen tekintélyes része! Nem csak társulatunk lesz császári kir. Apostoli Felségednek felkért gyámolitó atyai segélyéért örök hálára kötelezve, de kötelezve lesznek mindazok, kik vállalatunkkal, jó remények biztató befolyása alatt kapcsolatba léptek; s kötelezve lesz végül maga az ország is, mely ügyünknek legalázatosabban kérelmezett felkarolásában anyagi állapotaink emelkedésének egyik, nem jelentéktelen tényezőjét látandja megmentve és biztosítva. Pesten, 1865. jul. 29-én. Csász. kir. Apost. Felségednek leghívebb s legalázatosabb jobbágyai sat Lapszemle. A „Pesti Napló“ a „N. Fr. Pr.“-nek ellenvetéseire az erdélyi unió ügyében következőkben felel: Hogy az 1848 ki törvények azon csikké, mely az uniót kimondá, nem lehet idézve az 1723 diki törvényben, mely a sanctio pragmaticáról szól, nagyon természetes. S mégis csalódik a „N. Presse“, ha azt véli, hogy a 48-ki törvény nincs benne a pragmatica sanctióban. Ugyanazon törvényczikkekben, melyek e kétoldalú szerződést magukban foglalják, nemcsak az eddig hozott, hanem az ezentúl országgyűléseken hozandó törvények (legibus hactents concessis ac conditis, ac in praesenti diaeta et in futurum etiam diaetaliter condendis) megtartására kötelezi magát és utódait a fejedelem. Idézi e felett a pragmatica sanctio, midőn az ország jogai fenntartásáról és törvényei megtartásáról van szó, az 1715: 1., 2. és 3-ik.-czikket, melyben szintén nemcsak a hozott, hanem az ezentúl hozandó törvények megtartásának kötelezettsége is ki van mondva. Semmivel sem tesz nagyobb szolgálatot a centralista sajtó írástudóinak az erdélyi pragmatica sanctio, mint a magyarországi. Igaz ugyanis, hogy Erdély külön, önállólag fogadta el e pragmatica sanctiót; azonban feledi a „II. Presse“, hogy ez elfogadás épen a magyarországi pragmatica sanctio alapján történt; s ez alkalommal és ezáltal is kifejezte Erdély, hogy a magyar szent koronához tartozik. De nem megmondta e II. Leopold — folytatja a „N. Fr. Presse“ — még 1791. évi mart. 8-ki resolutiójában, hogy csak törvényes kötelességet teljesít, midőn Erdély önállóságát fenntartja; nem mutatja-e ez, menynyire nincs igazuk azoknak, a kik a pragmatica sanctio alapján követelik, hogy Erdély a magyar országgyűlésre meghivassék ? Midőn az unio-törvény és a pragmatica sanctio összefüggését illetőleg elegendőnek tartjuk a fentebb mondottakra hivatkozni, lehetetlen ki nem fejeznünk csodálkozásunkat azon észjárás felett, mely egy újabb törvény ellenében, egy régibb, nem is törvényre, hanem egyszerű resolutióra hivatkozik. De lássuk az érintett resolutió történetét. H. Leopoldot mind a magyarországi, mind az erdélyi karok és rendek a koronázási hitlevélben akarták kötelezni, hogy Erdélyt Magyarországhoz, mint amelyhez tartozik, csatolja vissza. II. Leopold kijelente ugyan, hogy csak oly diplomát fogad el, mely a III. Károly és Mária Terézia által kiadottakhoz lesz alkalmazva . Erdélyt illetőleg azonban, az országgyűlési alkudozások folytán mind a magyarországi, mind az erdélyi országgyűléshez intézett leiratokban, magában a