Sürgöny, 1866. április (6. évfolyam, 75-98. szám)
1866-04-01 / 75. szám
tárgyalását napirendre. Bátorkodom ezen tárgyra nézve, melynek eredménye mindenesetre fontos, a t. házat fölkérni, méltóztassék a ház szabályait megtartani. (Már ki van mondva.) Elnök: A levél ki fog nyomatni, kiosztatni és tárgyalásra kifzetni. Két indítvány adatott be a nemzetiségi kérdésben. Ezek ki lévén nyomatva és osztva, most föl fognak olvastatni. Tóth Vilmos jegyző (olvassa a nemzetiségi kérdésre vonatkozó két indítványt.) Kubicza Pál: T. ház ! A legmagasabb királyi trónbeszédre fölterjesztett válaszában méltóztatott a t. képviselőház kinyilatkoztatni, hogy a különalkú nemzetiségek érdekeit törvény útján biztosítani kész , és mi, midőn alázatos indítványunkat a t. ház asztalára letettük, nem czéloztunk egyébre, mint arra, hogy a t. képviselőház akkor megírt szavainak kifejezést adván, azokat a valósulás felé vezesse. Részünkről nem praeoccupálunk ez indítvány által semmit; nem is akarunk általa fontosságot nyerni, vagy követelni állásunknak; mert mi küldőinkkel együtt, kik bennünket megválasztottak, az egységes magyar hazának hű polgárai és képviselői vagyunk és akarunk maradni. (Éljenzés) De, te hát! úgy vagyunk meggyőződve, hogy a nemzetiségi érzés azon szent érzelem, mely ha a hazafi hűség korlátai közt mozog, az általa támasztott követeléseket a legitim igények színvonalára emeli,melyek nem csak arra vannak jogosítva, hogy létezzenek, hanem arra is, hogy a közéletben érvényesíttessenek; ennélfogva kötelességszerűen kérjük a t. házat, méltóztassék oly kegyes lenni a különajkú nemzetiségek iránt, és alázatos indítványunkat elfogadva, ezen kérdés megoldására nézve, úgy amint javasolni bátorkodtunk, a választmányt, és pedig ha lehet, azonnal kiküldeni. (Helyeslés.) Deák Ferencz: Az indítványt, amennyiben az egy küldöttség kiküldetését illeti, igen szívesen elfogadom ; azon részét azonban, hogy 30 tagból álljon a bizottság, határozatképen kimondani még idő előttinek tartanám. Mélóztassék egyet fontolóra venni. Valószínűleg számos bizottságot fogunk kinevezni. Íme van egy bizottság, melybe 67 tag lesz minden órán megválasztva, egy része már meg is van választva, értem a közös viszonyokat tárgyazó javaslat elkészítésére kiküldött bizottságot; ezenkívül van kérvényt, van igazoló, van költségvető bizottság stb. Vannak tárgyak, melyekre nézve okvetlen bizottságokat kell kinevezni. Ha mindezen választásokat bizonyos rendszer szerint nem viszszük véghez, azon bajban leszünk , hogy az egyik bizottság a másik miatt nem tud dolgozni. Például fontos a most felhozott tárgy, igen fontos a horvátországi tárgy, igen fontos az erdélyi viszonyokra vonatkozó tárgy , és kétségen kívül még igen sok sürgetős dologra szintén kell küldöttséget kiküldeni. Már maga az is nagy bajjal járna, ha azon 67 tagból álló bizottságból, mely a közös viszonyok iránti javaslat elkészítésére van megválasztva, több tagot más bizottságokba tennénk, olyanokba, melyeknek szintén rögtön és sokat kell dolgozniok. Mert akkor azon bajba esnénk, hogy az egyik vagy a másik és talán a közös viszonyok iránti javaslat elkészítése megint elnapoltatnék, azt pedig megint igen károsnak tartom. Azért szükségesnek látom, hogy minél előbb és pedig amint a fenforgó felirati tárgyalást bevégezzük, nevezzünk ki egy kis bizottságot, mely véleményt adjon a többi bizottság mikénti alakítása felől. (Helyes!) hogy azon számos bizottságok hány tagból álljanak, s micsoda, tárgyak tartozzanak egyikhez, vagy a másikhoz. Arról is kell szólni, nem fordulhat-e elő oly eset is, midőn az egyik bizottság a másikkal lesz kénytelen érintkezni; meglehet, hogy közös ülést is kell egymással tartaniok. Ezt röviden, egy-két szóval elvégezni nem lehet. Azt gondolom tehát, hogy ha Isten keresztülsegít bennünket ezen tárgyon, mely hétfőre van kitűzve, azonnal válaszszunk egy kisebb bizottságot, mely minden kiküldendő bizottságok tervét mind a tárgyakra nézve, mind a számra nézve, mind egymás iránti viszonyukra nézve kidolgozza és véleményét előterjeszsze. Oda fog tartozni kétségen kívül a nemzetiségi ügyben, mint egyik legsürgetősebb tárgyban kiküldendő bizottság indítványozása is. Annyit ugyan most is kimondhatunk, hogy az indítványt elfogadjuk, csak mikénti teljesítését halasztjuk azon időre — az egész csak néhány napi különbség, — midőn a dolog a kis számú bizottság javaslata szerint tárgyaltatni fog. (Átalános helyeslés.) Elnök: Ennélfogva határozatilag kimondom, hogy az indítvány elvileg elfogadtatik, s a felirati javaslat tárgyalása után bizottság fog kiküldetni, mely meghatározza mindazon tárgyakat, melyekre nézve bizottságok lesznek kiküldendők, és ez alkalommal a jelen két indítvány is tárgyalás alá fog jönni, t. i. hogy hány tagból álljon és mikor választassák meg a nemzetiségi bizottság. Az ülés végződik d. u. 12/2 órakor, szóló szavakkal ecsetelé az anyai szerelmet, mire a megváltás nagy művét magasztosan festé. A jeles egyházi szónok hallgatói közt több főnemesi családot és főpapot is láttunk. — A tegnapelőtti számban érintett jótékony hangversenyre, mely a redout termében fog tartatni, és előreláthatólag igen látogatott lesz, kör- és zártszékekre előjegyzést elfogad Rózsavölgyi és társaiűkereskedése. A városi letéthivatalba átadott Ferenczvárosi templom-alap 47,155 ft 16 krnyi kötvényekből s 525 ft készpénzből, összesen 47,680 ft 16 krból áll; ehhez a város tíz éven át 5000 fttal járul, mi már 97,680 ft 16 krnyi összeget képez. Az építési költségek a belfelszerelések nélkül 188,536 ftra vannak előszámitva, melyekhez képest tehát gyűjtések utján a már meglévő alapnak megkettőztetése válik szükségessé. — Időjóslat április 1e. Prágában is támadt egy időjós, neve Seycek Lőrincz. Ez következő prognoszikont állit fel a jelen hóra : April 1. 2. 3. és 6. eső, hóval vegyest, hideg szeles. 7. 8. szélvihar és hideg eső havazással. 9. eső havazással. 11. és 13. eső, hideg szeles. 25. szélvihar és eső. 28. szélvihar és eső. Az itt, nem említett napokon derült s száraz idő. A télies nartiusi napok után e kilátások nem igen örvendetesek. Azonban reméljük, hogy ez időjóslat csupán a jós legközelebbi horizonjára szorítkozik. — Csehországban — mint prágai lapok írják, —•jekor vidékén m.hó 13 kán egy ember, ki ittasan az útfélen maradt, megfagyott. — A hires párisi Homme Orchestre, a kiről Offenbach Dunanan-ban Timpanont másolta, s aki öt-hat hangszert játszott egyszerre: dobot, czimbalmot, szájsípot, csörgetyűt stb. és öszhanggal tudta alkalmazni, nincs többé. A szerencsétlen pár nap előtt öngyilkos lett. Jó családból származott, és mint egy halála után feltalált oklevél mutatja, 1832 ben jogtudori rangot nyert. A pálinka kedvencz italai közé tartozott. — Nem rég hunyt el itt Pesten Kaan Ferencz, azelőtt nagykanizsai kereskedő, életének 86 ik évében. Az elhunytat Magyarország kereskedelmének történetében kitűnő hely illeti, miután ő volt az, ki egyesülve bátyjával, az akkor sokat emlegetett bécsi bankár Kaán Sámuellel, kit Ferencz császár a kereskedelem körül kivívott érdemeiért a nemesi rangra emeléssel tüntetett ki, — a huszas évek közepe táján a magyar gyapjút legelőször vitte ki a londoni piaczra, s igy e fontos kereskedelmi czikkre felhívta Európa figyelmét. r. s. A szolgabirák és megyei esküdtek hatásköréről. Ily czimen jelent meg Stolp kiadásában egy könyv, melyben az adatok több magánmint közjogi ügyeket érdeklők. A B. tabella, árvák s adósok főkönyvei, községi pótadó s pénztári naplók ellenőrségére vonatkozók fel sem sorolják. Ez az, mi a mélyebben tanulmányozót ki nem elégíti.Vegyük a községek évi költségvetés-terveit; ha a szolgabíró és esküdt s értik, hogy miként kell ezt megbírálniuk, vajmi sok hasznot tehetnek a nép adójának könnyítésére. Nézetünk szerint majdan a törvényhozás kötelessége leendő szolgabirák és esküdteknek oly kidolgozott utasítást kiadni, hogy eljárásuk egyöntetű legyen, és ne tévelyegjenek egyes irók összeszedvényei után. — Az említett mű ára 1 ft 60 kr. — A lelenczházügy halad. A gr. Nádasdy Lipót ő exolájánál csütörtökön megtartott értekezletben b. Wodiáner Albert, Krászonyi József kir. tanácsos, Simon Florent ügyvéd, dr. Bókay János és vasvári Kovács Ferencz urakból egy bizottmány alakult, mely ma déli 12 órakor b. Wodiáner Albert urnál állapítja meg ama tárgyakat, melyek egy közelebbi nagygyűlés elé kerülendnek. Az előmunkálatokkal vasvári Kovács Ferencz bízatott meg. — Kívánatos, hogy a fennlévő ügy csupa hosszadalmaskodással ne akadályoztassék. Az idő és alkalom hasznos eszközökké válhatnak, ha a kezelésben az önérdek a közérdeknek alárendeltetik. Gencsy József kir. tanácsos, egykori országgyűlési követ m. hó lékén temettetett el Tisza-Kesziben. A sokaktól tisztelt férfiú 64 éves korában hunyt el. — Ugocsamegye egykori főszolgabirája Czáró Fogarassy Sámuel élte 53-ik évében elhalálozott. — Csókán Marczibányi-Kátay Antónia m. hó 23 kán hunyt el 63 éves korában. — A párbajban lesebet kapott gr. Nemes — mint jelentik — Pozsonban mart. 29-kén meghalt. — Nyilvános köszönet. Suhr W. urnak, ki virágvasárnapján lovardájában a zenészsegélyző egylet javára egy nagy díszelőadást rendezett, továbbá a 20. számú porosz korona-herczeg gyalogezred, az 55 ik sz. Gond recourt gyalogezred, a 10-ik számú Glinzendorf tüzérezred, és az 5-ik számú gr. Wa 1f- moden-Gimborndzsidás-ezredbeli tisztelt karmester uraknak :Hajek, Hellvig, Pába, s ezek zenekarainak, kik ezen díszelőadásnál minden jutalom nélkül szíveskedtek közreműködni; továbbá a Hoch und Deutschmeister 4-ik számú gyalogezred karmesterének D u b e z urnak, ki martius hel-én a nemzeti színházban zenekarával a színházi zenekart helyettesítette, minthogy ez a vigarda termében a zenészsegélyző-egylet javára rendezett philharmoniai hangversenynél működött; végre a pesti légszesz-társulat igazgatóságának, mely a lovardának világittatását ingyen elrendelni nagylelkű volt; mindezeknek ezennel lekötelező hálás köszönet nyilvánittatik. Bartay Ede, a zenészsegélyző egylet elnöke. — A „Securitas“ viszontbiztosító-társaság Bécsben márt. hó 26-kán megtartott közgyűlésében bemutatott és a vizsgálóbizottmány által rendben talált mérleg alapján — a lefolyt évre egy részvény után 9 ft osztalékot határozott, mely áprilisétől felvehető. —• Művészeti és színészeti hírek. Prágában nemzeti operák és operaszövegekre pályázat volt hirdetve. A 600 frtos operadijt Smetana Frigyes nyerte el „Branibori v. Cechách“ dalművel, a 100 ft dijt pedig Sir F. „Drahomira“ operaszöveggel. — Mányik Ernesztina k. a. Modenából hazajövet Fiuméban fog vendégszerepelni. Onnan Pestre szándékozik. — Bulyovszky Lilla assz. Münchenben utolsó vendégszerepéül „Hero“-t adta Grillparczer „Ilero és Leander“ czimű tragoediájában. 27 én e szerep sikere fölötti elismerésül bajor király ő felsége által audientián fogadtatott. A lefolyt csendes hétben Bécsben Bösendorfer zongoratermében három hangverseny, t. i. Trake Henrik, Niemetz hangköltő és Mikié k. a. által adatott elő. Ezek között legtöbb elismerést szerzett és érdemelt Epstein tanítványa, Mikié k. a. Magától értetődik, hogy ez alkalommal is az érintett három hangverseny Bösendorfer zongoráinak meglepő előnyeit erő és kellemben tüntette ki. — Temesvárott husvét után a szegedi magyar szinésztársaság fog előadásokat tartani. — Szűk Róza k. a. magyar gordonkaművésznő kitűnő fogadtatásban részesül Párisban. Az ottani zenebirálat előszeretettel foglalkozik művészi játékával. A bemutató czikket a párisi körök számára Dumas pápa irta meg hazánk leányáról. XLII. országos ülés 1866. mártius 19-dikén. Szentiványi Károly elnöklete alatt. Tárgyai: A horvát ügybeli küldöttségre vonatkozó irományoknak a főrendekhez átküldése határozatba megy. Bemutattatnak : Mikó Mihály, Lázár Dénes és Zimmermann András megbízólevelei ; Eger városa kérvénye a pest-miskolczi vasút iránt; Halász Boldizsáré egy 1861-ki képviselőválasztás vizsgálati költségeinek megtérítése iránt; Bartakovics Alajosé segélyezésért. Az uj állandó igazoló bizottság tagjaira történt szavazás eredménye kihirdettetik. A mart. 3-dikán kelt kegy. kir. leiratra készült válaszfelirati javaslat általában és szakaszonkint elfogadtatik. Az ülés kezdődik i. e. 10. órakor. Elnök: A mai ülés jegyzőkönyvét Tóth Vilmos fogja vezetni. A szólni kívánók neveit Dimitrievics Milos jegyzi fel. A tegnapelőtti ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Joannovics György jegyző (olvassa a márt. 17-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: A horvát ügyre nézve bátor vagyok kérdést tenni aziránt, kívánja-e a t. ház, hogy az irományok az elnökség útján küldessenek át a méltóságos főrendeknek ? mely esetben még ma történnék az átküldés, vagy pedig méltóztatnak-e bevárni a méltóságos főrendeknek holnap délelőtt tartandó ülését és egyik jegyzőm által elküldeni az iratokat? (Felkiáltások: mindenesetre jegyző vigye át.) Elnök: Tehát a méltó főrendeknek a holnapi napon a t. ház egyik jegyzője fogja az irományokat átvinni. Mikó Mihály Csik-Szék, Lázár Dénes Csik Gyergyó, továbbá Zimmermann András Nagy Szeben városa képviselője, bemutatták megbízóleveleiket. Ezek az állandó igazoló bizottsághoz utasittatnak. Eger városa kéri a pest miskolczi vasút pártolását. Balázs Boldizsár, mint az 1861-diki országgyűlés által a veszprémmegyei zsügödi kerületi képviselő-választás megvizsgálására kiküldött biztos, küldetése alkalmával tett kiadásait kéri megtéríttetni. Az első a kérvényt, a második a költségvetési bizottságnak fog kiadatni. Bartakovics Alajos szegénységét panaszolván, segélyezésért esedezik. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Az állandó igazoló bizottságra a szavazatok beadatván, az eredmény fel fog olvastatni. Tóth Vilmos jegyző (olvassa az állandó igazoló bizottságra beadott szavazatok eredményét). Beadatott összesen 321 szavazat, ezekből nyert: Gajzágó Salamon 245, Hosszú József 236, Torma Károly 233, Dedinszky József 154, Zichy Antal 144, Várady Gábor 143, Ráday László gr. 129, Királyi Pál 116, Csengery Imre 115 szavazatot. Elnök: Napirenden van a felirati javaslat tárgyalása. Mindenekelőtt maga a felirati javaslat fog felolvastatni. Tóth Vilmos jegyzőolvassa a felirati javaslatot. A 11-ik pont felolvasása után — ) Kurcz György: T. ház ! Ezen pontban sajtóhibának kell lenni, mert ahol az mondatik : „Ha a végrehajtó hatalomnak joga volna a törvényhozás rendes útján a törvényeket végre nem hajtani“, bizonyára kimaradt törvényeket előtt ezen szó: „alkotott.“ (Zaj.) Tóth Vilmos jegyzővégre olvassa a felirati javaslatot. A felolvasás után csaknem az egész ház felemelkedik és kiáltozza : Elfogadjuk ! Elfogadjuk !) Elnök: T. ház ! Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a ház roppant többsége . . . (Zaj. Felkiáltások : Csaknem az egész ház! Bartal György feláll és szólani akar.) . . . hogy nemcsak a ház nagy többsége, hanem majd az egész ház a felirati javaslatot elfogadja. (Helyeslés: Halljuk !) Mindazonáltal méltányosnak látom, hogy ha találkoznék valaki, kinek észrevételei volnának a felirati javaslatra, ezen észrevételeit előadhassa. (Helyeslés.) Mint ilyen fel van jegyezve Bartal György képviselő úr. (Zaj. Halljuk! A perczig tartó zaj lecsillapodása után —) Dimitrievics Milos jegyző : A felirati javaslat ellen Bartal képviselő úr van feljegyezve. Bartal György: (Lásd „Sürgöny“ 64. és 65. sz.) Elnök: A házszabályoknak 63 dik szakasza értelmében a következő indoknál fogva, a következő képviselők név szerinti szavazást kérnek: „Miután Bartal képviselő több ízben elvbarátai nevében szólott, névszerinti szavazást kérnek : Keglevich Béla gr., Várady Gábor, Kállay Ödön, Hollán Ernő, Ghyczy Kálmán, Tisza Kálmán, Podmaniczky Frigyes b., Szaplonczay József, Kende Kanut, Jókai Mór, Klauzál Gábor, Zsámbokréthy József, Nyáry Pál, Csanády Sándor, Ivánka Zsigmond, Patay István, Karácsonyi Ferencz, Ivánka Imre, Thalabér Lajos, Bónis Sámuel, Csengery Imre, Zerdahelyi Incze.“ Babarczy Antal b. : Tisztelt képviselőház! Bátor vagyok az eljárásra nézve megjegyzést tenni. (Zaj: Szavazzunk !) Abban látok mulasztást, hogy Bartal képviselőtársunk felszólalása után az elnökség részéről nem létezett azon kérdés, hogy már most szavazzunk aziránt, kívánják-e elfogadni a felirati javaslatot vagy nem. (Zaj. Felkiáltások: Szavazzunk! Egy hang: Fölállott az egész ház !!) Ha fölállott az egész ház, akkor nem tudom, mi ok van a személyenkénti szavazásra. (Zaj.) Már, tisztelt ház, kérem a lássan, a legcsekélyebb az, mit a háztól kívánhatunk, hogy véleményeinket előadhassuk. (Helyeslés.) Méltóztassanak megbocsátni, ha e házban, mint a szólásszabadság alkotmányos védelmező helyén, a minoritás még aziránt sem nyerhet biztosítást, hogy szavát fölemelje, akkor azt gondolom, az alkotmányos szabadság ki van zárva e házból. (Zaj.) Azt kívántam tehát mondani, ha az elnökség részéről azon kérdés tétetett volna fel, hogy akik a felirati javaslatot elfogadják, álljanak fel, akkor nem lettek volna kényszerülve az illetők azon indítványt tenni, hogy névszerinti szavazás történjék. (Zaj.) Elnök: Azt hiszem, midőn névszerinti szavazást kérnek, fölösleges a t. házat a fölállásra fölszólítani. Mert a név szerinti szavazás mindig fölöslegessé teszi a fölállással való szavazást. A kérdés tehát, azt hiszem, csak az lehet, hogy az Ő Felségének magas leiratára készült felirati javaslatot elfogadja-e a ház vagy nem? (Helyeslés.) Méltóztassék ennélfogva a jegyző úr a képviselők névjegyzékét fölolvasni. Tisza Kálmán: Csak egy csekély észrevételem van. Én magam részéről nem fogok ellene szegülni, hogy a vitatkozás befejeztessék, de soha semminemű viszonyok alatt nem tartom lehetőnek, hogy míg azok, kik szólásra följegyezvék, föl nem szólittatnak, kívánnak-e jogukkal élni vagy nem ? addig a kérdés föltétethessék. Tudtommal többen vannak fölírva a szólásra. Óhajtom constatáltatni, mielőtt a kérdés föltétetnék, elállanak-e a szólástól, kik föl vannak írva. (Helyeslés: Fölkiáltások: Elállanak ! Elállanak !) Tóth Vilmos jegyző: A következő képviselő urak vannak a felirati javaslat melletti szólásra följegyezve : Csengery Imre, Jókai Mór, Joannovics György, Horváth Döme, Simonyi Lajos b., Tóth Kálmán, Kállay Ödön, Gaál János, Bobory Károly, Szabó Imre, Eötvös József b., Tóth Lőrincz, Bánó József, Várady Gábor, Hollán Ernő, Kis Miklós, Faur János, Tisza Kálmán, Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Mocsáry Lajos, Tisza Lajos, Geduly Lajos, Szentkirályi Mór, Szabó Sámuel, Zsarnay Imre, Horváth Boldizsár, Bánó Miklós, Ujfalussy Miklós, Kacskovics Ignácz, Fábián Gábor, Székács József, Apponyi György gr., Ragályi Ferdinánd és Károlyi Ede gr. (Mind elállanak azon föltétel alatt, hogy ellenszónok sem lesz.) Dimitrievics Milos jegyző : A fölirati javaslat ellen van még följegyezve Zichy Nándor úr. (Szintén eláll föltételesen. Derültség.) Deák Ferencz: Babarczy Antal b. képviselőtársunk megnyugtatására szólok csak. A kisebbséget a többség sem a szótól, sem a szavazástól nem akarja elzárni. Miután a név szerint felszólítottak közöl senki szólani nem akart, e szerint a tanácskozást az elnök kénytelen volt befejezettnek tekinteni. Ami a szavazást illeti, én jobban szerettem volna, ha az fölállással történt volna, de 20 tag kívánta a név szerinti szavazást. Olvassuk föl a szabályt: „20 tagnak írásban beadott kívánságára az elnöki kijelentés előtt is és után is, névszerinti felhívás mellett történik nyilvánosan a szavazás.“ Tehát 20 tag kívánságára a névszerinti szavazás az elnöki kijelentés előtt is megtörténhetik. (Felkiáltások : Helyesen járt el az elnök !) Elnök: Joannovics jegyző úr fel fogja olvasni a képviselők névjegyzékét. Méltóztassanak azok, kik az Ő Felsége magas leiratára készült felirati javaslatot elfogadni kívánják: igennel, akik nem fogadják el, nemmel szavazni Joannovics jegyző úr fogja azokat jegyezni , kik igennel szavaznak, Csengery Imre jegyző úr pedig azokat, kik nemmel szavaznak. Örményi József: Mielőtt szavazásra kerülne a dolog, egy megjegyzést bátorkodom tenni. Miután Bartal György képviselőtársunk beszéde sem új indítványban, sem ellenindítványban nem végződött, sem az elfogadás ellen nem volt intézve. (Zaj. Szavazzunk !) tehát annak fölküldését nem kívánta akadályozni. (Zaj. Szavazzunk! Az elnök csenget.) és az ellen, hogy a föliratot a ház fel ne küldje, senki szót nem emelt, csak a fölirat tárgyában létetett némely megjegyzés : én részemről nem látok okot a névszerinti szavazásra. (Zaj.) Elnök (csenget): Kérem a tisztelt képviselő urakat, szüljenek meg az ellen szót emelni, hogy a szavazás név szerint történjék, mert elnökileg már kimondatott, hogy a szavazás név szerint fog történni. (Helyes.) • Joannovics György jegyző (egyenként fölszólítja a képviselőket.) Igennel szavaznak : Almássy György gr., Ambrózy Lajos b., Andrássy Gyula gr., Angyal Pál, Apponyi György gr., Armbruszt Péter, Ács Károly, An- A „Sürgöny“ magán-távirata. Berlin, mart. 31. A „Nat. Ztg.“ írja: A mart. 24-iki porosz körsürgöny, mely a német kormányokhoz intéztetett, ezt fejtegeti, miszerint Austria, porosz részről, kihívás nélkül, a porosz határokat fenyegető fegyverkezéseket rendelt el, melyek Poroszországot viszont fegyverkezésekre kényszerítik, nehogy az 1850-ki helyzetet kellessék ismét látnia. A sürgöny felhívja az illető követeket, hogy adjanak kellő felvilágosításokat illető udvaraiknál, hogy így a porosz készülődések helyes világításban fogattassanak fel. A pillanati biztonság tekintetébeli rendszabályokon kivül, a helyzet is parancsolólag követeli a jövőnek szemügyre vételét és oly biztosítékok eléréséve a törekvést, melyek Poroszországnak biztonságot nyújtanak, melyeket mi az Austriávali szövetségben hiában kerestünk, s melyek tekintetében Poroszország, ennek német jelleme és uralkodójának német érzülete oda lett utalva, hogy ezen garamiakat legközelebbről Németországban keresse. Poroszország mindig a német nemzetiség földjén kereste és találta meg a nemzetiségi függetlenség biztonságát. Ez ismét folyvást feltolul annak elismerése, miszerint a szövetség , jelenlegi szervezetében az aktív politikára ki nem elégítő. Egy komoly austriai-porosz antagonismust a szövetségi intézmények nem viselhetnek el; a fenyegető szakadást és összeütközést se el nem távolíthatják, se le nem győzhetik. Poroszország minden támadásnál legközelebb saját erőire van utalva, ha csak az egyes szövetségi kormányok különös jóakarata , segélyzése végett mozgásba nem hozza azon eszközöket, melyek a rendes szövetségi után nagyon későn érkeznének segélyül. Poroszország jelenleg oly helyzetben van, miszerint kérdést intézhet a szövetségi társakhoz, ha várjon, és mily mérvben számíthat az ő jóakaratukra. A néhány szövetségtársak által pillanatilag talán táplált jóakarat egyébiránt nem nyugtatja meg Poroszországot a jövő veszélyek tekintetében, mivel a szövetség jelenlegi helyzete a jóakarat tanúsításának lehetőségét valószínűleg kizárja. Ezért Poroszországnak a szövetség oly reformját kell megpendítnie, mely a reális viszonyoknaak megfelel. Erre Poroszország annyival inkább kényszerítva van, mennél kevésbbé nyerend a fentebb feltett kérdésre megnyugtató feleletet. Poroszország érdekei, már földirati helyezeténél fogva ugyanazonosak Németország érdekeivel. Ha Németország helyzete nem biztos, úgy Poroszországé is nagyon veszélyezve van. Poroszország sorsa magával vonja Németország sorsát is. Poroszország erejének megsemmistése után Németország az európai politikában kétségtelenül csupán csak passiv részt vehetne , ettől azonban megóvni az összes német kormányok szent kötelessége. A német szövetség, jelen szervezetében, egy európai válság alkalmával nem volna képes Németországot megvédni Lengyelország sorsától. A sürgöny a további nyilatkozatokat fentartva, felkéri az illető német kormányokat , hogy legközelebb a fentebbi kérdésre válaszoljanak : várjon, és mennyeiben számolhat Poroszország az ő segélyükre az esetben, ha Austria által megtámadtatnék, vagy nyílt fenyegetések által háborúra kényszeríttetnék.