Sürgöny, 1866. június (6. évfolyam, 124-147. szám)

1866-06-02 / 124. szám

számla mutatja — nem felelt meg üzletünk előbbi szeren­csés folyamára alapított reményeink­ s várakozásainknak. Azon kedvezőtlen viszonyokhoz ugyanis, melyeknek rongáló befolyásától az üzleti vállalatok, majdnem min­den kivétel nélkül, évek óta sokat szenvednek , intézetün­ket érdeklőleg még egy fölötte hátrányos körülmény is csatlakozott, tudniillik az, hogy a múlt évben különösen Németországon oly rendkívül nagy szárazság uralkodott, a­minőre ott némely vidéken századok óta nem emlé­keztek. A hónapokon át tartott mostoha időjárás alatt egy­mást érték az emberi számítást meghaladó arányban tá­madt tűzcsapások, úgy annyira, hogy azon németországi biztosító társulatok is, melyekkeli összeköttetésünk a megelőző években szép sikert eredményezett, tavaly tete­mes mértékben vették igénybe intézetünk pénzerejét, mi­nek kimaradhatlan következménye sed, hogy a múlt 1860. évben 115,734 frt­l krral több kárpótlást lévén kényte­lenek kifizetni mint az 1864 ben, nemcsak hogy osztalék­kal nem örvendeztethetjük meg a társulati részvényeseket, sőt oly kellemetlen helyzetbe jöttünk, hogy a már három év alatt félretett tartaléktőke nagy részét is az előállott veszteség­ fedezésére kellett fordítanunk. Ezen sajnos helyzetben azonban vigasztalásul szol­gálhat más oldalról azon tapasztalat, hogy díjbevételünk az általánosan ismert üzleti viszonyok nyomasztó hatása mellett is nem hanyatlott, hanem előrehaladt, a­mi kitű­nik az 1864 és 1865 dik évi bevételi eredmény egyszerű összehasonlításából: 1864-ben 111.369 f. sz. alatt átvállalt 103.964,­52 frt 11 krnyi viszonbiztositott érték után a dij 641.349 frt 40 krt; 1865-ben pedig 118.079 folyó­szám alatt átvállalt ti 1.670,041 frt 57 krnyi viszonbiztositott érték után a dij 645 232 frt 15 krt tett. Áttérve a kárállapotra : 1864 ben 2402 tűz- és szállitmányi kárért 341.108 frt 46 krt,­­ 1865-ben ellenben 3324 tűz- és szállitmányi kárért 456,842 frt 54 krt fizettünk ki. A mérleg tanúsága szerint a bevételi tételek össze­sen 1.160.139 ft 21 krra, a kiadási tételek pedig 1.184.080 frt 12 krra mennek, e szerint a kiadások az összes bevé­telen kívü­l a 29.019 frt 31 krnyi tartaléktőkét is 23.940 frt 91­ kr erejéig emésztették föl. Mindamellett is azonban, hogy az akaratunktól nem függő körülmények érzékenyen sújtották intézetünket, alapos okunk van hinni, hogy az általuk mért csapás ha­tása a viszonyok jobbra fordultával teljesen el fog enyész­ni, annyival inkább, mert üzletünk alapjai elég erősek s azokat az 1860, és későbbi évekre áttett 455.781 frt 83 krból­ álló díjtartalékkal újabban is tetemesen szi­lárdítottuk. Nem mulasztottuk el az üzlet körében, annak foko­zatos emelése és kifejtésére irányzott törekvésünkkel az intézet pénzeivel való legczélszerűbbnek vélt gazdálko­dást párosítani. Ennek eredményéül, mint a múlt év folyamában tár­sulatunkra nézve legérdekesb eseményt említhetjük föl a nádor utczában 21. sz. a fekvő Oszvald féle háznak a leg­közelebb tartott rendkívüli közgyűlés határozata folytán történt megvételét, a­melybe fektetett pénzösszeg után jelentékeny hasznot húz intézetünk. Hasonlókép a biztos elhelyezés melletti magasabb jövedelem eszközlése szempontjából tetemes összeget ké­pező magyar földhitelintézeti jövedékjegyeket vásárlot­­tunk, s e mellett a lombard-üzletet is behoztuk a választ­mány jóváhagyása hozzájárultával. Reméljük, hogy igyekezetünknek sikerülene intéze­tünket azon a színvonalon továbbra is megtartani, melyre azt mind a hazában, mind a külföldön feléje hajló biza­lom fölemelte. Pest, május 29. 1866. Az igazgatóság: Fuchs, Lévai, Ebner, Ács.A többség száma szaporodni fog, a reform­bili har­madszori felolvasásakor. A toryk ugyanis megverettek az aberdeen-i s devonport-i grófságokbani választásoknál, hol eddig elő túlnyomó befolyással bír­tak, két tory helyébe két szabadelvű követ választat­ván meg. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az angol kormány legközelebb oly kettős győzelmet nyert, melynek következtében a TÁRCZA. Napi újdonságok. — Ő cs. kir. Apostoli Felsége a nógrádmegyebeli biezini ágostai hitvallású evangélikus egyházközségnek, leégett temploma és a paplak felépítésére négyszáz főnyi segélyadományt méltóztatott legkegyelmesebben engedélyezni. — Az Ő Felsége kegyelme által esztergomi kano­nokká kinevezett főt. M­a­y­e­r István kürthi plébá­nos, ki mint iskolaigazgató és a népmivelés buzgó terjesztője maradandó érdemeket szerzett s kürthi híveinél is köz­kedvességben állt — ugyan e h­ívek részéről bucsutisz­teletük alkalmával egy gyönyörű miva ezüst serleggel lepetett meg szeretetük és hálájuk jeléül. A Maygraber Ágoston pesti vállalkozónak az általa felállíttatni szándékolt áruraktár, bizomány és előlegezési intézet létesítésére a szükséges e­l­ő­­­e­g­e­s engedély a m. kir. udvari kanczellária részéről oly megjegyzéssel adatott meg, hogy az illető alapszabályok megvizsgálása és végleges megerősítése azon idő­pontra halasztatik, midőn a vállalat valóságos létrejötte elegendő számú részvények elhelyezése által biztosítva leend. A mi fentnevezett vállalkozó kérelmének azon részét illeti, hogy időközben fellépett más vállalkozók­nak hasonló vállalatok létesítése meg ne engedtessék, erre nézve a m. kir. udvari kanc­ellária oda utalt, mi­szerint az általa hivatkozott, — a pesti és budai vaspá­lyák egybekötésére a Dunán át építendő vaspályára s egyéb vállalatokra vonatkozó 1. f. engedély okmány 7. és 21. §- aiban világosan kimondatott, hogy a kérdéses áruraktárak a kiváltságos jog mellett engedélyezett összekötte­tsi vaspályának kiegészítő részét nem képe­zik, minélfogva fentebbi kérelmének hely nem adat­­hatik. A Az esztergomi egyházmegyéhez tartozó a­­­s­ó­­szemerédi templomnak épitése, a magy. kir. udvari kanczellária részéről, a hontmegyei állammérnöki hiva­tal által szerkesztett terv szerint — megengedtetett. Az épitkezés két esztendő alatt leszen eszközlendő, s annak költségeihez a hívek 3422 kézi­ s 307 igás nap­számmal tartoznak járulni; az ezen fölül szükséges 14,381 forint pedig a vallásalapból engedélyeztetett.­­ A „Wiener Zeitung“ szerint az önkéntes csa­­patok alakítására az ottani országos főadószedő hiva­talba és a városi tanács elnökségéhez összesen befolyt eddig 40,057 forint 15 krajczár osztr.­ért. Ehhez még hozzászámítandók a lapunkban már több ízben fölsorolt kötvények, arany és ezüst pénznemek.­­ A Schleswig holsteini hadjárat idejében Prá­gában fennállt segély-comité elhatározá, miszerint a háború kitörése esetére az azon időből fenmaradt pénz­alapot a prágai várostanácsnál alakult segély-comité­­nak rendelkezésére helyezendi. Az önmegtagadás ezen nagylelkű ténye, mond a „Prag. Ztg.“, mely által az erők elforgácsolása kikerültetk, s következéskép még sikeresb tevékenység biztosittatik, bizonyosan általá­nos mély elismerésre találand. — Azon fenyegető harczi veszélylyel szemközt, mely Bukovinában is a harczi elökészületekbeni élénk részvé­tel s áldozatkészség hazafias szellemét fölébresztette. Czernowitzban hazafias érzületű­ férfiak comitéja ala­kult, mely feladatául tűzte ki, ezen áldozatkészség gya­korlati tanúsításában rendszeres összeműködést tenni lehetségessé. Az említett comity, mint a „Bukovina“ ér­tesül, egyelőre az ország több befolyásos személyeit m.­ltó 29 éve értekezésre hívta meg, hogy a szándékba vett hazafias vállalat módozatait megvitassák s megállapítsák.­­ A lövöldében május utolsó napján ment végbe azon szép polgári ünnepély, melyről már bejelentőleg emlékeztünk. Ugyanis e napon diszittetett fel a lövölde mind Pest városa, mind különösen ezen társulat érdekei közül kitünőleg munkás polgártársunk Stroh­m­a­y­e­r Ferencz ur arczképével. Az érdem közmél­tánylásának és a tiszteletnek szép ünnepe volt ez, mely­ben a legdíszesebb társaság vett részt. A társas lako­mánál asztalhoz ültettek szegény vak és árva növendé­keket is, mi lélekemelőleg fejezte ki a megtiszteltnek jótékonysági erényét. Mint halljuk, előtte való nap e derék jóltevő emberbaráti széplelkűsége folytán a pesti árvaintézet növendékei közöl számosaknak jutott azon ártatlan gyönyörűség, hogy a színházat meglátogathat­ták, és egy vidám óra örömeiben más boldogokkal osz­takozhattak.­­ A tegnap előtti űrnapja a legkedvezőbb időjárástól volt kisérve , és magasztosan megünne­pelve. Zöld gályák disziték mindenütt az utczákat, hol az ájtatoskodók elvonultak. A processió a belvárosi plébánia templomból indult ki. A menetet a tanuló if­júság, az elemi iskolák, a gymnasiumok növendékei nyiták meg. Utánuk a pap­növeldéi ifjúság következett, mindnyájan zengedezve. A mennyezetet égő viaszgyer­tyákat tartó ifjak környezék és közvetlenül mellette a hatóságok képviselői, az egyetem tanárai, több képvi­selő, a városi tanács Rottenbiller főpolgármesterrel vol­tak láthatók. A mennyezetet a jelenleg itt állomásozó Wernhard-ezred egy százada díszruhába öltözve kí­sérő, mely is a tisztelgő lövéseket minden oltárnál igen pontosan végezé. A fárdalat végén jöttek a bucsujárók, kik között az ájtatoskodó nőnem igen nagy számmal volt képviselve. („I. T.”) . Az új atlanti huzalból már körülbe­lül 900 angol mértföldnyi mennyiség van a „Great Eastern“re szállítva. Minden 24 órában 60 mértföldnyi huzal fog keresztelni. Úgy találtatott, hogy az óriási hajó minden nagysága mellett sem lesz képes az egész huzalt felvenni, minélfogva a „Medway“ csavargőzös bé­­reltetett ki a huzal egy részének felvételére. A vállala­tot az „Albany“ csavargőzös is támogatni fogja és az ad­miralitás az idén odaígérte a „Terrible“ hadi sorgőzöst. Az eddigi intézkedések szerint a „Great Eastern“ jun. 8-dikán indul ki a kikötőből, s a huzal leeresztése 14 nappal később fog kezdődni.­­ Az „Agramer Zig“-nak f. évi május 2- töl távsürgönyzik Fiuméból, hogy b. Widllerstorf* U r b­a i­r kereskedelmi minister e nagyméltósága az ugyanazon hó 28 kán megtartott rendkívüli tanácsgyü­­lésen Fiume városa díszpolgárává neveztetett ki. — Az idei első császár fürdői bál, bár nem nagy közönsége volt, vigalom volt a szó teljes ér­telmében. A kicsiny, de igen díszes kör, az első csár­dástól a reggeli 2 órai takarodóig lankadatlan friss kedv­vel mulatott. Az est pompás volt. Egy p­llanatnyi zá­por a platánok alól a nyílt mozaik­terem fed­le alá űzte ugyan a tánczolókat, de ez csak az összetartás javára volt. A zenekar Hankó vezetése alatt jól viselte magát. A jövő szerdai bál, mint ígérve van, Pest Buda legked­­vesb családainak találkozója leend. — A„Szent Istvá­n-társulat“ házára a főt, egri káptalan 100O forintot, gróf Haller Ferencz n.­váradi kanonok­­ méltósága 100 forintot ajánlott. — A „Korunk“ írja, hogy a bécsi gazdasági kiál­lítás ekeversenyében Rajka kolozsvári gépész ekéje ítéltetett legjobbnak. — A budai dalárda ma esti 8 órakor a budai zugligeti „Fáczán“-nál 28-dik dalestélyét tartja­— Műsora : 1. „Árvalányhaj.“ Kar gr. Festetics Leótól. 2. „Das einsame Röslein im Thale.“ Kar Hermestől. 3. „Tavaszi dal.“ Kar Mosonyi M.-tól. 4. „Liederfreiheit.“ Kar Marschnertől. 6. a) „A virágnak megtiltani nem lehet.“­­ Nép­b) „Csillag elég ragyogsz égen.“ 1 dal­ok. Négyes férfi karra alkalmazta Knahl Antal. 6. „Tanzlied.“ Kar Sandtnertől. 7. „Szabadságdal.“ Kar Kückentől. A dalelőadást tánczvigalom követi. — A pest-budai dalárda a „Pávaszigeten“ ma dalestélyt rendez. A műsor Volkmann Róbert,Mosonyi,Zimay szerzeményeiből és népdalokból áll. Végül „A pest-budai dalárda indulója.“ Szövege Balogh Zoltántól. Zenéje Zimay Lászlótól. — Az előadás után táncz a gyepen. Az estebéd alatt népzenetársulat fogja a közönséget mulattatni. — Jegyeket válthatni: Schmidt Gyula urnál, a dalárda pénz­tárnokánál (Kecskeméti utcza 4. sz.) és este a pénztárnál. Egy jegy ára 50 kr. — A buda­pesti hajós egylet hétfőn, f. évi június hó 4-ik napján délutáni 4 órakor közgyűlést tartand csónakdájában (feldunasor, Rudolf rakpart), melyre a t. ez. rendes tagokat minél számosabb részvételre felhívja az igazgatóság meghagyásából Neuhofer, egyleti titkár. — Az újvidéki szerb szintársulat a budai nyári színkört kibérelte, hogy abban Gyorgyovics Ján. igazgatása alatt bérlet nyitása mellett tiz előadást adjon. — D a­­ n o k i M a r i k. a., a pesti német és a ko­lozsvári színház volt szerződött énekesnője jelenleg Inns­­brukban énekel és „Dintrah“-ban tetszett. —■ A pest-budai nyomdászok egyletének alapszabá­lyai a napokban a nagyméltóságu helytartótanácstól helybenhagyva Pest városa tanácsához leérkeztek. — Jövő héten a nemzeti színpadon Szigligeti „Vid“ czimű tragoediája kerül ismét színre. A czimsze­­repet L­e­n­d­v­a­i Márton fogja benne játszani. — A nemzeti színházi drá­mabiráló választmány a „Törvénytelen vér“ czimü eredet történeti drámát 5 felvonásban, előadásra ajánlotta. Pest, 1866. junius 1. C­s­e­p­r­e­g­i Lajos, titkár. — Ma a Beleznay kertben a magyar daltársulat egyik kiváló tagjának V­i­r­á­g­h Gyulának jutalomjátéka van. Először adatik ez alkalommal: Vadász induló,kardal, Wagner Richardtól. — Bismark ur áldozata , a huszár menyasszonya stb. — Kezdete 8 órakor. — Regényírónkat Abonyit (Márton Ferencz) m. hó 28 kán súlyos veszteség érte.­­E napon hunyt el t. i. édes atyja Márton Lajos nagyabonyi közbirtokos, kit vidékének közszeretete kisér örök nyughelyére. — A nyomdászati szakközlöny a ma­gyarországi és erdélyi nyomdák számát hozza. E sze­rint Magyarországban összesen 88 nyomda működik és pedig következő helyeken: Arad 2, Baja 2, Balassa- Gyarmat 1, Beregszász 1, Beszterczebánya 1, Buda­pest 17, Debreczen 2, Eger 1, Eperjes 1, Esztergom 1, Győr 1, Gyula 1, Kalocsa 1, Kaposvár 1, Kassa 2, Kecske- FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint Bécs-, Berlin- s Florenczből érkezett hivatalos tudósítások je­lentik, hogy a quasi hadfolytató hatalmak önszántukból, egyezkedés megelőzte nélkül elfogadták a katonai status quot. Ennek következtében a stratégiai mozgalmak mindenütt fölfüggesztettek. Az „Europe“ közli azon értekezletre m­eghivó­ jegy­­zék szövegét, melyet a szövetség-gyűlésnél lévő franczia követ b. Kübeck, cs. k. szövetségi elnöki követnek nyújtott át. A jegyzékben a franczia követ azt mondja, hogy ő meg van bizva, következő közlést juttatni a szö­vetség gyűlés tudomására : „Ama viszály, mely Austria s Poroszország közt a Schleswig holsteini ügy miatt ütött ki, Európára nézve nagy aggodalmakra adott okot. A közvélemény elrémül egy oly háború eshetősége fölött, melybe oly számos különböző érdekek lennének bebonyolitva. Francziaor­­szág, N.-Britannia, s maga Oroszország is nem vehették szemügyre nyugtalanság nélkül egy oly harcz lehető­ségét, melybe oly államok fognának jutni, melyek irá­nyában ők egyenlő barátságot táplálnak. A legmaga­sabb tekintetek indíták őket arra, hogy eszközöket ke­ressenek, ezen veszély eltávolítására. A három hatalmasság e czélból, s a béké­s kien­gesztelés ugyanazon eszméjével tanácskozásba lépett, s a fölött egyezett meg egymás közt, hogy ama kormá­nyok, melyek a viszályba bebonyolultak, vagy bebo­­nyolulhatnának, még pedig : Austria, Porosz­, Olaszor­­ország s a német­ szövetség, közös tanácskozásokra hi­vassanak meg. Ezen tanácskozások tárgya magától értetik. Arról van szó, hogy a béke érdekében diplomá­tiai után megoldassák : a herczegségek kérdése, az olasz viszály kérdése (ce 11 e du différ­end i­ta­lien), s végre a szövetségi okmányban eszközlendő reformokra vonatkozó kérdés, a­mennyiben azok az európai súlyegyént illethetnék. Ha a magas német­ szö­vetség kész lenne ezen fölhívásnak engedni, úgy meg­hatalmazottja Páriában csatlakozhatnék Francziaország, N. Britannia s Oroszország meghatalmazottjaihoz.“ Ezen máj, 28 ról kelt jegyzék így végződik : „A császár kormánya bizton reméli, hogy azon hatalmak, melyek a jelen perezben hadkészületekkel foglalkoznak, midőn a három udvar javaslatához csat­lakoznak, hajlandóknak fognak mutatkozni azok föl­­függesztésére; még akkor is, ha azok késlekednének saját haderejüket ismét béke­lábra állítni.“ Egy frankfurti sürgöny szerint némely német kor­mányok hajlandók lennének tiltakozni azon eszme el­len, miszerint a szövetségi reform kérdése a legközelebbi értekezlet elé terjesztessék, mivel ez egy belkérdésbe avatkozás lenne. Ez ellenében a „Pa­­trie“ megjegyzi, hogy a német szövetség létezése az európai rendet érdekli, s hogy az Európa részvétele nél­kül nem módosíttathatik. Nem kell feledni — úgymond — hogy ha szzinte a szövetség megalakítására vonatkozó 1815. jun. 8 ki okmány csupán Németország fejedelmei s szabad városai által íratott is alá, az a bécsi congres­ses jun. 9-ki zár okmányához csatoltatott, melynek ki­egészítő részét képezi. Ha a német szövetségnek sza­badságában áll megváltoztatni azon alapokat, miken nyugszik, Európának nem kevésbé jogában áll a fölött őrködni, hogy ezen reform az ő súlyegyenére néz­ve ká­ros ne legyen­ szabálya ellen, mely szerint a lovak kivitelére 400 foknyi vám vettetett. Az „Opinione“ szerint a király máj. 29-én reggel egy oly rendeletet írt alá, mely két önkéntes bersagliéri zászlóalj alakítását, s az önkén­tes hadtest 20 zászlóaljának szaporítását rendeli el. Az „Opinione“ elismeri, hogy a 3 hatalmasságnak a congressusba meghívó jegyzéke akkér van szerkesztve, miszerint minden tagadó választ lehe­tetlenné tesz; minden kérdést eldöntetlenül hagyván, és semmi programmot sem állítván föl. Austria, Porosz­­, Olaszország nem szólíttatnak föl lefegyverkezésre, előre lehetvén látni, hogy ez nem fogna elfogadtatni, hanem azon óhajtás fejeztetik ki, hogy a hadkészületek ne folytattassanak tovább. Ezen óhajtás könnyen telje­sítethetik, a­mennyiben ezen előkészületek már oly fokig haladtak, hogy most már csak az ellenségeske­dések megnyitása van hátra. Ugyanezen lap azt állítja, hogy A­u­s­tr­ián­a­k az értekezlethezi csatlakozása valószínű, de nem bizonyos. NÉMETORSZÁG: A berlini kabinet az or­szágos választásokat jun. 18 ra tű­zi ki. A „Patrie“ szerint a porosz tengerészet mozgósítására vonatkozó rendelet már alá van írva s néhány nap múlva közzé fog tétetni. Tüstént an­nak végrehajtása után S­t­r­a­l­su­n­d­ban egy oly ha­jóraj fog fölfegyvereztetni, melybe Poroszország összes pánczélos hajói be fognak kebleztetni. Ezen, 3 osztályra fölosztandó hajóraj fölött a parancsnokságot Adal­bert porosz herczeg admirál veendi át. A „Kr. Zig“ a „Rundschauer“-nek (G­er­lach) egy czikkét közli, ki köszönetét fejezi ki azért, hogy a király a congressushoz csatlakozott, s reméli, hogy az megőrzend egy oly más congressustól, mely a most fe­nyegető háború végén áll kilátásban. A hadkészületek prioritása iránti kérdés nem adhat többé alkalmat a háborúra. Austria suprematiájának kérdésére vonatko­zólag semmi oly tény sem létezik, mely azt bizonyítná, hogy Austria Németországban­ állását Poroszország ro­vására akarná emelni. Austriának azon indít­ványa sem tanúsít ily irányzatot, misze­rint a herczegségi kérdés a szövetség­­gyűlés előterjesztéssék. Az 1864 ben Austria s Poroszország által leginkább jogosult trónkövetelővé nyilvánított augustenburgi herczeg bizonyos tekintetben még most is közelebbi viszonyban áll Po­roszországhoz, mint Austriához. A béke-congressus szá­mára csupán Schleswig-Holstein marad fönn, a német nagyhatalmasságok közti viszály tárgyául. A háború alternatívájával szemben az interim továbbtartása csekély baj lenne. Maga a porosz király is a kamrához 1863. dec. 27-én intézett nyilatkozatában, az örök­lési kérdésnek a szövetséggyűlés általi megbíráltatását magára nézve kellemes út­nak jelölé ki. Poroszországnak legfölebb a szövetségi illetékes­ség túlkapása ellen — p. o. Schleswigs vonatkozólag — kellene magát biztosítnia. Ebben sem létezik ok vi­szályra, s még kevésbé Austriával a háborúra. A p­a­r­­lamenti indítványt illetőleg nem lehetene azt mon­dani, hogy a német nemzet követelései a javaslotthoz hasonló parliamentre lennének irányozva; még a hala­dó párt is visszautasítja azt; az előbbi frankfurti s er­furti parliamentek Németországot viszálykodásokba jut­­taták. Pillanatilag a német nagyhatalmak kibékítése a fődolog. A „Nordd. Alig. Ztg11 a „Kr. Ztg“ fölebbi czikke ellen polemizálva azt mondja, hogy a „Rundschauer“ nézete magas conservativ körökben elszigetelve áll, s egy igen conservativ személyiségnek egy oly iratát te­szi közzé, melyből kitűnik, hogy a „Rundschauer“ agi­­tatiója szigorúan conservatív körökben is élénken kár­­hoztattatik. A „Prov. Corr “ írja : „Poroszország a párisi értekezletekben egész kész­séggel részt fog venni, azonban ragaszkodik azon elő­föltevéshez, miszerint az alkudozások folyamából csak­hamar ki fog tűnni, ha váljon komoly béke­kilátások lehetségesek-e; továbbá, miszerint nem fog a külföldnek jogosulatlan eldöntése igényeltetni oly követeléseket il­letőleg, melyek csupán a német hatalmak eldöntése alá tartoznak. Az értekezletek valószínűleg a jövő héten kezdetnek meg, egyelőre a k­ö­v­e­t­e­k fognak alkudoz­ni, s később, ha a tanácskozások a sikerre kilátást nyújtanak, talán a­ ministerek is Párisba fog­nak menni. Az eddigi közlések, különös kiegyetílítési javaslatok, név szerint ország­fölosztások iránt, pusztán minden komolyabb alapnélküli hírlapi hírek.“ Dresdában máj. 30-án egy ministeri kibocsát­­vány ideiglenesen megszünteti a távirdai rendtartásnak azon határozatát, mely a chiffre-irat használatát magán­­személyeknek megengedi. BELGIUM: A sen­a­tus ülésszaka máj. 26-án bezáratott; a gyűlés „éljen a király“ kiáltások közt oszlott szét. OLASZORSZÁG: Mint Florenczből május 2- ról jelentik, az olasz kormány megtilta a vám­őrök besoroztatását, mivel a közszolgálatok­at a há­borúért nem lehet odahagyni. A „Patrie“ szerint az olasz kormány Bernbe reclamatiókat intézett a schweiczi kormány azon rend­DUNAFEJEDELEMSÉGEK. Bukarestből máj. 30-tól jelentik, hogy Ghika János újra belépett a ministeriumba s a közmunkaügyi tárczát véve át. Szourdza, eddigi minister Hohenzollern herczeg titkárává neveztetett ki. Az „Indep. berge“ londoni távirata szerint Orosz­ország, mely pedig ellenzi a fejedelemségekben egy külföldi fejedelem választását, még eddig nem tiltako­zott Hohenzollern herczeg megválasztatása ellen. Ezen tény a diplomatiai világban élénk sensatiót ger­jesztett. AMERIKA. A Chiliből érkezett legutóbbi le­velek 20 millió piaszterre számítják az angol kereske­dő­házak által szenvedett veszteséget, s 40 millió piasz­terre a c­h­i­l­i­i­e­k kárait. A francziák szintén sokat szenvedtek. A londoni s párisi kabinetek a spanyol kormánytól kártérítést kívántak honfitársaik számára. A hamburgi „Berzenz­“ következő, L­i­m­á­b­ó­l apr. 27-ről kelt táviratot közöl . A spanyol hajóha­­ Call­a­óba érkezett. Az admirál az ellenséges­kedések megkezdését máj. 1-re s a zárlat kez­detét 3-ra jelenté be. Az áruk biztos helyre iizettek. Ugyanazon lapnak egy Valparaisóból apr. 16-ról kelt távirata szerint, a zárlat megszüntetett, s a spanyol hajóhad eltávozott. Táviratok: Bécs, jún. 1. Napóleon császár különös óhajtá­sára az értekezlet ministeri értekezlet leend, s e szerint gr. M­e­n­s­d­o­r­f­f is részt fog abban venni, ő valószí­nűleg szombaton fog Párisba utazni. Austriának az ér­­tekezleti meghívásra adott hivatalos igenlő válasza már tegnapelőtt elküldetett. (II.) Prága, máj. 31. A rendi segély bizottmány ma tarta első ülését. Hölgy-bizottmányok alakítása pendit­­tetett meg, s elhatároztatott, hogy szükség esetében az iskolai vizsgálatok előbb tartassanak. Egy vegyes bi­zottmány alakult meg, a katonai kórházaknak alkal­mas épületek kinyomozása végett. Az iskolák bezáratá­sáróli hír alaptalan. Frankfurt, máj. 31. Az értekezletről meghí­vás elfogadása, s a Bajorország általi képviseltetés a szövetség­gyűlés mai ülésében elhatároztatott. Mivel K. P­f­o­r­d­t­e­n kétségtelenül elfogadandja ezen küldetést, annak megválasztatása a pénteki ülésben fog történni. Fl­o­r­e­n­c­z, máj. 30. A hivatalos lap egy oly rendeletet közöl, mely a 20 önkéntes­ zászlóaljnak egy guide-századdal 8­2 bersaglieri zászlóaljjal szaporítását rendeli el. P­á­r i­s, máj. 30. Miután az összes hatalmak vég­legesen elfogadák az értekezletet, most ennek össze­ülte napjának kitűzésével foglalkoznak. A külügy­mi­­niszerek már kötelezők magukat a megjelenésre. Törökország fölhagyott a Dunafejedelemségek-

Next