Sürgöny, 1866. július (6. évfolyam, 148-173. szám)

1866-07-15 / 160. szám

160. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, uri-utcza 1. szám. Kiadó­hivatal: Pesten, (barátok-toro 7­dik szám.) Kéziratok nem küldetnek v­issza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Murrán-hirdetések : egyh­asábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alte­­nában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Ti­­i­li­heim Jakab; Lipcsében Engler Mr. és Fort Ernő urak. Pest. Vasárnap, Julius 15. 1866. Előfizetési árak. Naponta­ postai szétküldéssel. Egész évre ..... 20 frt Félévre................................10 „ Negyedévre............................8 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . . 18 frt. — ki Félévre .... Negyedévre 0 „­­ 4 „ 60 Előfizetési­­elbírás „SÜRGÖNY“ 1866. második félévi folyamára. Előfizetésa,i díj: Julius — decemberi félévre ...................10 frt. Julius—septemberi negyedévre .... 5 „ A „SÜRGÖNY“ kiadóhivatala­ nélkül, pusztán a megszabadítási költségek megtérítése mellett visszaszolgáltatandók. 9. §. Semleges tengeri területen letartóztatás és elfogás nem történhetik. (Vége következik.) Szatmármegye főispánja a B­o­r­b­o­­­a János tiszti ügyész halálával megüresült megyei tiszti al- Ügyészi állomásra V­i­s­k­y Károly ügyvédet nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztették: Báró Baltin Károly vezérőrnagy és peschierai várparancsnok, altábornag­­gyá, szolgálati állomásán meghagyatván, és gróf L­a­m­b­e­r­g Antal Raimund százados a had­seregben, őrnagygyá, s az önkéntes alpesi vadász test sziriai zászlóaljának parancsnokává. HIVATALOS RÉSZ. Császári rendelet 1866 július 9-ről, ellenséges s gyanús hajóknak letartóztatására, elfogá­sára , s martalékjogi bánásmódjá­ra vonatkozólag, a tengereni háború kitörése után. Érvényes az egész birodalomra. Azon elveknek, melyek a kalózság eltörlése, s a semlegeseknek a tengeri háborubani jogai iránt a pá­risi béke-congressusban képviselt hatalmak által az 1856. ápr. 16 -i nyilatkozattal megállapittattak, és 1866. máj. 13-ról kelt csász. rendeletem határozatainak, a viszonosság föltevése mellett, az ellenségeskedő hajók­nak is megadandó kedvező bánásmód iránt a jelen bá­bomban alkalmazásba kell jönniök, — a mint követ­kezik : 1. §■ Az austriai hadihajók parancsnokai följogo­­sítvák, s eszközeik arányában kötelesek is, min­den ha­jót martalék törvényszéki vizsgálat alá vetni: a) melyek ellenséges állam­ tulajdonok ; b) melyek az erőszakos letartóztatásnak ellenszegül­nek, már azok akár az ellenséges, akár a semle­ges lobogóhoz tartoznak is. 2. §. Ezen eseteken kívül az ellenséges hajók, míg az ellenség a viszonosságot megtartja, valamint a sem­leges hajók csak akkor fogandók el : a) ha azok jogilag kötelező zárlatot megszegni pró­bálnak ; b) ha hadisugárút visznek ; c) ha az itt a) vagy b) alatt kijelölt áthágások egyi­kében gyanúsak. 3. §. A 2. §. a) b) értelmében gyanúsakul tekin­tendők az ellenséges és semleges hajók : 1) ha azok kettős, vagy valószínű­leg hamis, vagy meghamisított iratokat visznek; 2) ha semmi iratokat sem visznek, vagy irataikat félretevék, kivált ha ez csak akkor történt, miután a hadihajó már látkörön belül volt; 3) ha azok történt felszólítás után nem állanak meg, vagy a hajó­terek vagy tartóhelyek kimutatásának ellenszegülnek, melyekben gyaníthatólag hadisugárú vagy az iratok vannak; 4) ha azok ellen a 2. §. a) vagy b) betűje alatti áthágásoknak más, szintoly erős vagy még erősebb gyanú okai állanak elő. 4. §. Következő tárgyak nyilváníttatnak hadi­sugárukat, a­mennyiben azok az ellenség vagy egy ellenséges kikötő számára vannak szánva: ágyuk, mo­zsarak, mindennemű fegyverek, gyutacsok, kanóczok, lőpor, salétrom, kén, bombák, gránátok, golyók, lőgya­­pot, vértek, fegyverzési tárgyak, lovak, nyergek, kan­tárok, valamint mindazon tárgyak, melyek közvetlenül hadihasználatra alkalmaztatnak ; a legénység és a hajó védelmére megkivántató s ezen czélnak megfelelő készlet kivételével. 5. §. Jogszerű martalékul tekintendők: a) oly hajók, melyek ellenséges államtulajdonok (1. §. a) betű) szállítmányukkal együtt; mindazáltal az azokon lévő semleges vagyon, a hadi­sugárú kivételével, szabad; b) oly hajók, melyek a letartóztatásnak erőszakosan ellenszegülnek (1. §. b) betű) ; c) oly hajók, melyek jogilag kötelező zárlatot meg­szegni próbáltak (2. §. a) betű) szállítmányukkal együtt ; d) oly hajók, melyek hadi­sugárút visznek (2. §. b. betű); azonban csak akkor, ha a hadidugárú mennyisége a többi szállítmányhoz képest te­temes ; e) oly hajók, melyek mint gyanúsak fogattak el, (2. §. c) betű és 3. §.), a mennyiben a létező gyanú­­okok a vizsgálat által nem távolittattak el; f) a hadisugárú (4. §.), már az akár­kinek sajátja legyen, akárminő mennyiségben, s akárminő ha­jókon foglaltatott is le. 6. §. Az elfogott hajókon találtató szabad vagyon, mihelyt olyannak ismertetik föl, a tulajdonosoknak mi­előbb visszaszolgáltatandó. 7. §. Az elfogott hajó vezetője és legénysége, vala­mint az utasok is, — a­mennyiben azokat sem az ellen­ség szándékos támogatása, sem különben valamely, a büntetőtörvények által tiltott cselekmény nem terheli, szabadságba helyezendők, s ha az óvatosság kívánja, a határon átszállítandók , föltéve, hogy jelenlétük a mar­talékjogi vizsgálat czéljából nem szükségeltetik. Míg ez utóbbi forog fenn, tartásukról államköltségen kell gon­doskodni. Oly egyénekkel, kik az ellenség szándékos támo­gatása miatt tették magukat gyanúsakká, a gyanú el­oszlatásáig hadi foglyok gyanánt kell bánni. 8. §. Oly austriai hajók, melyek ez ellenség által elvétettek s attól austriai hadihajók által ismét vissza­vetettek, minden esetben a tulajdonosoknak kártérítés Hirdetmény. Budán a császárfürdőben egy cs. k. távirda állo­más korlátolt nappali szolgálattal nyittatott meg a köz­forgalomnak. Pest, jul. 12. 1866. A magyarországi államtávirdák cs. k. felügyelősége. Hirdetmény. A brassói görög-keleti nyolcz osztályú román főgymnasiumnak a nyilvánossági jog, melynélfogva az egyes osztályok bevégzése , valamint a kebelében tartandó szabályszerű érettségi vizsgák fölött jogérvényes bizonyítványokat állíthat ki, folyó évi junius hó 16-án 9463. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint megadatván ez ezennel közhírré tétetik. — Kelt Budán, 1866. évi junius hó 29-én. A m. kir. helytartótanácstól. NEM HIVATALOS RÉSZ. l­ap szem­le. A „P. Hírnök“ a Császárné Ő Felsége és a fen­séges csász. gyermekek megérkezését fővárosunkban következő lelkes czikkben üdvözli : „A gyász napjai között virrad fel Magyarország dicsőségének napja. Az ezrek, kik ma utczáinkon a lelkesedésben versenyezve, a legzajosb éljenekkel fogadták a kö­rünkbe érkezett Felséges Asszonyt a fenséges csász­ gyermekekkel, hit tolmácsai voltak ama magasz­tos fenkölt érzelmeknek, melyek ellenállhatlan varázs­­zsal lengik át a hármas bérez­és négy folyam országát. Felséges Urunk Királyunk, mint a legelső magyar ember, a legőszintébb bizalommal fordult a magyar­nemzethez, s a királyi lelkesítő bizalom legfényesb su­­gára ma esett reánk, midőn fővárosunkba vonult a fel­séges Királyi Család. E ténynyel szemközt, a merre csak a magyar zászlók lobognak, mindenütt érezni fogják, hogy sz. István koronája földjén a lovagok nemzete él s e közös érzelem, a hazaszeretet s dynasticus hűségben a leglel­­kesb ihlettséggel jegyezzük fel a mai napot nemzeti dicsőségünk és nemzeti büszkeségünk legragyogóbb emlékei közé. Történetünk legdicsőbb alakjai vonulnak el tekin­tetünk előtt és szivünk fennen dobog a gondolatnál, hogy a gondviselés kikutathatlan útjaiban fentartotta a magyar nemzetnek a dicsőséget, hogy ismét kitüntet­hesse és tettleg bebizonyíthassa amaz érzelmeit, melyek lételének egyedül köszönhető, hogy az Árpádok hazája ma még magyar föld. Csak Ausztriához való tartozá­sunk mentette meg az idők és viszonyok rohamában magyar létünket, s a király iránti odaadás teljes hűség, mely drága hagyományként szállt az apákról az uno­­­­kákra, adott e nemzetnek szívósságot, életerőt és szá­­­­zadokon át fenmaradást. Őseink szent sirhalmaiból szól felénk e hagyo­mány, mig a gonosz ellenség által kiontott testvéri vér­boszo­s igazságszolgáltatásra fegyverez fel minden férfi kart. • A Király a magyar nemzet körében helyezte el legdrágább kincsét, felséges családját, s e tény újabb megpecsételése a Király és nemzet közötti megtörhet­len szeretetnek, ez növeli dicsőségünket és növeli köte­lességeink sorozatát. A birodalom, Európa, az egész világ Magyaror­szágra tekint és mi egy nagy nemzethez méltón világra­szólón fogjuk bebizonyítani,hogy: él még a magyar! A nemzet összes odaadása, lelke leghódolattel­­jesb szeretetével üdvözli körében a felséges királyi csa­ládot ; századok bizonyítják, hogy a magyar nemzet szeretete és tettereje a birodalom legerősebb vára s e komoly pillanatokban ismét jövő századokra alapítjuk meg az igazságot!“ Azon, az „Ost­a-Post“ által közlött, és több lap által ismételt sík­, mely szerint Mantua várpa­rancsnoka, S. tábornok Albrecht főherczeg tábor­nagy ő cs. kir. fensége által Veronába hivatott, mert a curtozzai csata alkalmával elmulasztotta a várból ki­rontani, amit kötelessége lett volna, — mint a „Wien. Abp.“ illetékes helyről értesül — tökéletesen valótlan. E derék tábornok ugyanis megtette minden tekintetben kötelességét, és épen az ütközet napján csapatainak egy részével fényes kirontást tett. Szemben Olaszország túlcsigázott követeléseivel különös értéket nyer egy több mint 3000 aláírással el­látott hódolati felirat,n melyet Görz és Gradiska I városok e napokban Ő Felsége elé terjesztettek, és melyben az aláirottak megtörhetlen alattvalói hűségü­k­­ és tántorithatlan ragaszkodásuk nyilvánítását a császári trón zsámolyára leteszik. Hadi mozgalmak. A „Wr. Abendpost“ Olmützból jul. 13 ról illetékes helyről következő jelentést vett: Troppauban és kör­nyékén Knobelsdorf vezérőrnagy alatt 4000 em­bernyi porosz gyalogság, lovasság és egy ágyúüteg áll; e csapat részben honvédségből állván, őrjáratait délnek irányozza. Mahrisch Trübau és Zwittau között áll az első porosz hadtest, hová hírszerint nagyobb csa­pattömegek vannak indulóban; e hadtest őrjáratai Müglitz és Hohenstadt felé portyáznak. Schild­berg és Geyersberg környéke Königgrätz felé sza­kad az ellenségtől; 8. és 9-kétől kezdve nagyobb ellen­séges csapatmozgalmak irányoztanak Csehországból a morva határ felé. In­gr­o­wi­tz-Saar­b­an körülbelül 30.000 ember lehet összpontosítva. Herberstein gróf főhadnagy a 12-dik huszárezredből most érkezett több csomó porosz levelezéssel, melyet tegnap G­a­u­­­i­c­h mellett a porosz tábori postától elvett, a postahivatalno­­kok, úgy szinte a „Kreutz Zig“ egy levelezője elfo­gattak. A „Kamerad“ júl. 12-kén ezeket közli: A poro­szok előkada ma délelőtt vonult Brünnbe. (A „C. Ostr. Ztg“ szerkesztősége e hírre vonatkozólag ezt mondja: Egy közvetlenül hozzánk érkezett ugyanazon kele­tű tudósítás e bevonulásról mit sem­ említ). — Úgy szinte hiteles forrásb­ól vagyunk értesítve, hogy a poro­szok előnyomulásáról Hol­zbrunnig szóló jelentés té­vedésén alapul. Oda szász csapatok érkeztek, melyeket poroszok­nak tartottak, miután Edelsheim báró vezérőr­nagy lovassági osztályával az ellenségnek ezen előnyo­mulása alatt folytonos veszteségeket okozot­t és előha­­ladását nehezítette. Ezen egész Brünnig előrehala­dott hadosztály, mint már tegnap is írtuk, nem több 50.000 embernél. Brünnből Bécsig öt katonai állomást számítanak béke idejében, minthogy most Edelsheim vezérőrnagy az öt jellemző erélylyel és körültekintéssel az ellenséges hadosztály előnyomulását nehezíti, en­nélfogva az ellenségi hadsereg ez osztálya a legro­szabb esetben 8 vagy 9 nap alatt jelenhetne meg Bécs előtt, ha a 10. hadtest csapatai (Gablenz) még nem állíttathatnának ellenébe. De ezenfelül a déli hadsereg csapatai is megér­keznek, melynek zöme f. hó 15 -én már Bécsben lesz. E szerint ezen ellenségi hadosztálytól Bécs mit sem fél­het. Az ellenség szétdarabolja erejét; ezen Brünnbe érkezett hadosztályon kívül, egy második Olmütz felé, egy harmadik Prágától délnek és egy negyedik nyugati Csehországba megy.­­ Hiteles tudósítások szerint az éjszaki hadsereg mindegyik hadteste még több 25.000 embernél, és a csapatok szelleme a legjobb. A „Wanderer“ azt akarja kimutatni, hogy a harcz Bécs köze­lében a városra nézve nem veszélyes. A Duná­tól hátrafelé egész a külvárosok legkivülóbb eső há­zaiig — így szól — körülbelől félmértföldnyi tér van. Minthogy azonban az ellenség ágyúival nem vehet állást a lánczokon belül, hanem ezek előtt 2 —3000 lépésnyire fogja tüzelését megkezdeni, tehát az első távolság az el­lenség felállítása és a legszélsőbb házak között körül­belül 100 mértföldet tesz. Tegyük fel most, hogy az el­lenség hadseregünket a Duna felé visszaszorítaná, még akkor is marad még egy félmértföldnyi távolság, any­nyira pedig még a legmesszebb ható lőszerek sem hor­danak. Ezen felül szem előtt kell tartani, hogy a vé­delmi sereg nem mint valamely vár falai közt fog har­­czolni, hanem hogy — ha itt harczra kerül — a March­­mezön nyílt csata fogna vivatni. A hadosztályok kitörnének sánczaikból és nem fognák az eredményt tét­lenül csak ágyúik tüzére bízni, a csatatér tehát inkább távozni fogna a várostól, és csak egy reánk nézve ked­vezőtlen esetben Bécshez közeledni. Miután tehát had­seregünk állása messze a városon kívül és annak tüz­­körén kívül leend, a város bombáztatásától természetesen nem félhetni, minthogy az ellenségnek a fegyvertelen és ütközetre nem készülő lakossággal semmi dolga. A „Wr. Ztg.“ egyik levelezője, ki a déli hadse­regtől Laibachba érkezett, a nevezett lapnak ezt írja: „Ma (pénteken) reggeli 7 órakor Albrecht fő­herczeg Ö cs. k. Fensége főhadiszállása egy részével ide érkezett. Tegnap indult Trevisoból, Görzben a cs. k. Fenségét az ottani lakosság szívélyes ovatióval fo­gadta. Női kezek egy babérkoszorút nyújtottak át, melynek szalagján e szavak álltak: „a custozzai dicsko­­szorúzott győzőnek.“ Sőt a kisebb állomásokon is, hol a vonat meg sem állott, az összegyűlt népség éljenek­kel üdvözölte a győzedelmes hadvezért. De valóban megható és nagyszerű volt a fenséges főherczegnek Laibach városa általi hódolatteljes üdvözöltetése. A pályaudvarban elláthatlan sokaság várta a megérkező udvari vonatot. Első­sorban laibachi tor-­­­nászok állottak lobogójukkal és a városi zenekarral,­­ mely a vonat megérkezésekor az osztrák néphymnuszt intonálta. Ezek mellett állottak a magasabb hivatal­nokok díszruhában és a hölgyek bájos koszorúja. A tornász egylet az ünnepelt fenséges tábornagynak fe­hér párnán egy babér koszorút nyújtott át — a már kivívott győzelem jelvényét, és a szónok szavai szerint, a jövendő hőstettek előjelét, melyeket a fenséges fehére­­­czeg által vezényelt császári hadsereg Isten segítségé­vel véghez viend. E szivből eredő hódolat a fenséges hadvezér által nem az ő, hanem a hadsereg nevé­ben fogadtatott. Austria remény-csillaga közöttünk , van. Károly főherczeg hős fia ragad értünk fegyvert.­“ Vidéki I c x e I c k. K e c s k e m é t i r. 1. írja f. hó 13 káról: M­a ná­lunk, délben kapott felsőbb rendeletek következtében, a ref. j­ogakadémia és a r­ef. és kath. főgym­­nasiumok azonnal, tehát d. u. beszüntették a már megkezdett próbatéteket s az ifjúság szabadon bocsát­­tatik, hanem úgy, hogy a tanévből nem veszit, sőt bi­zonylatokat is kap arról, hogy minő sikerrel tanulta ezen félévben tanulmányait. Kivétel csak is az éret­t­­s­é­g­i vizsgálatot kiállókra nézve van, kik azt mind írásbelileg, mind szóbelileg letenni kötelezték. Ugyanis a ref. collegiumban az írásbeli szigorlatok 14. és 15- dikén, a szóbeliek pedig 16. 17. és 18-kán fognak meg­tartatni, mint ezt­­. Parragh Gedeon igazgatótanár úr­tól tudjuk. A kegyesrendi főgymnasiumban a szóbeli érettségi vizsga jul. 31. és aug 1-én leend. — A kath. fő és az összes al-­elemi tanodáknál a „Te Deum“ jul. tő-kén, holnapután leend, minthogy ott a próbatétek még jul. 2-kán vették kezdetüket. — A városunkhoz tartozó 7 pusztai iskolánál a szünidő az idén igen so­káig fog tartani, minthogy ott az examenek még a múlt junius­ban 1- töl 20-káig lőnek megtartva­ — F. hó 10 kén nem csak Zentán, hanem nálunk is volt tűz, de csak egy ház égett el, daczára annak, hogy akkor szél is fújt. Most nem lehetett panaszt hallani avégett,hogy a fecskendők későn érkeztek volna a helyszínére, sőt nagyon is jókor és ez okozta azt, hogy a tű­z elterjedé­sét meg lehetett akadályozni. Négy fecskendő majdnem egyszerre vizetett a tűzhöz; legelőször a 8. azután a 4. és 3. számú, evvel egyidőben a ref. tanulóké is, kik most is serénykedtek a tűzoltásnál. Nem ok nélkül kap­tak tehát dicséretet és elismerést a ref coll. tanulók mint tűzoltóegylet, a helybeli városi főkapitányi hivatal­tól. Óhajtandó lenne, hogy a város megtérítené a szegényebb tanulóknak káraikat, miket ily alkalmakkor oltás miatt szenvednek .... Ismét elromlott egy fecs­kendő ! Jó lenne a helyett egy ujszerkezetű­t beszerezni s még egyet hozzá, minthogy a meglévő fecskendők úgy is kicsinyek és régi szerkezetűek. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház fi hó 9­ diki ülésében Griffith némely észrevételeket tett a kül- Ügyek jelen helyzete iránt , különösen Velenczének Francziaország részéről átengedése alkalmából, s azon óhajtását fejezé ki , hogy a külügyministérium e tárgyban semmi határozatot se hozzon , míg a parlia­­mentnek alkalma nem lesz véleményét kifejezni. A „M. Post“ szerint Hartington lordnak mint hadügyministernek utolsó tette volt, 30,000 Efield­­karabélynak hátultöltő fegyverekké átalakítását ren­delni meg, 20,000 már előbb megrendelt ugyanilynemű fegyveren kívül. A „Globe“ így nyilatkozik: „A­nélkül, hogy a poroszokat illető dicsőséget kisebbíteni akarnak, reméljük, hogy a sikernek szóratni szokott tömjén füstje nem fogja elhomályosítani a cseh­országi hadjáratból folyó tanulságot. Minden panasz igazságtalan Benedek hadi terve és tábornokai ellen. Igaz csak annyi, hogy az osztrákok hármas ellenség ellen küzdöttek. A gyúta­fegyver minden porosz kato­nából hármat csinált. Ebben rejlik a talány kulcsa, nem pedig az annyira és leginkább maguk a poroszok által émelygésig kürtött magasb értelmiségben.“ Mint már említők, Derby lordnak a felső-s Disraelinek az alsóházban tett nyilatkozataiból kitűnik, hogy a tory-ministerium politikája békés szel­lemű leend. Az „Agence Havas“ nak egy londoni levele azt állítja, hogy e tekintetben az új angol kabinet egyetért a franczia kormánynyal, s hogy az európai súlyegyen érdekében , Angolország szükség esetében, Francziaországgal egyesülve fogna működni. FRANCZIAORSZÁG: A „Patrie“ szerint a jelen­leg alkudozás alatt lévő fegyverszünet egy hóna­pig fogna tartani Egy első javaslat 2 hónapot kívánt, azonban az egy hónapra kiszabás nem zárná ki a meg­hosszabbítás lehetőségét. Napóleon herczeg 10-én hosszas értekezletet tartott a császárral. Mint mondják, Olaszországbai kül­detése — hova S a­­ 11 a­r­d báró kíséretében utaznék — különösen Velencze átengedésére vonatkoznék. A „Patrie“ szerint az olasz sereg által eszközlött legutóbbi mozdulat az ellenségeskedések állandó hely­zete által van igazolva. A hadműveletek csupán a fegy­­verszünet aláírása után fognak felfüggesztetni, vala­mint Velencze átengedése is akkor lépene hatályba. Montebello tábornok Párisba érkezvén, f. hó 10 én a császár által elfogadtatott. A „Moniteur“ szerint az alkotmány módosítása iránti senat­us-consultum - tervet tárgyaló bi­zottmány következő tagokból áll : D­e­l­a­n­g­­­e, B­o­u­­det, Casablanca gróf, Barrot, Troplong elnök s előadó, Royer, Rouland, Lacazé, Vuill­efroy s Boulay de la Me­­rt­he. A „Patrie“ szerint a fegyverszünet iránti alkudozások folyamata annak szüksége által késlelte­tik, miszerint a béke előzetes alapjainak tárgyalása ne választassák külön a fegyverszünet feltételeinek tár­gyalásától A porosz kormány, noha a fegyverszünetet elvileg elfogadó, azt kívánja, hogy nézet­kicserélés történjék a béke jövőbeli alapjaira vonatkozólag. A berlini kabinet szerint a helyzetnek egyenlőnek kell

Next