Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1866-09-01 / 199. szám

Pest. Szombat, September 1. 18G6. 199. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, kigyó-utcza 4. szám , II. emelet. Kiadó-hivatal: Pesten, (barátok-tero 7-dik szám.) Kéziratok nem kiildotnek vissza. Bérinontetlen levelek csak rondes levele­zőinkből foo-adtatnak ef. >I:ig'áu-hirdetéseU : egybasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban ésHamburg-Alté- nában Haasonsteiu és Vogler; Hamburgban Tíirkheim Jalsat» ; Lipcsében Eiíjgler M. és Fort EmS urak. Elöíizetési árak. Naponta! postai szétküldéssel: Egész évre............................20 frt. Félévre .................................10 „ Negyedévre .............................5 n Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . 18 frt. — kr. Félévre .......................9 „ — „ Negyedévre .... t „ ".0 _ ■wfig­HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátni: ^ Kedves gróf Degenfeld! A veszély napjaiban ön fölhivatás nélklll rendelkezésemre helyzé megpró bált szolgálatait, s odaadás, valamint körültekintő fárti- datlan tevékenysége által lehetővé tévé a floridsdorfi hidfőnek gyors védelmi karba helyezését. Midőn Én most a béke megkötése után a bidfőpa rancsnokság feloszlatását rendelem el, s önnek, saját kérelmét teljesítve, a nyugalmi állapotbai visszahelye zését helybenhagyom, leghálásabban ismerem el ama hasznos s fontos szolgálatokat, melyeket ön ezáltal Ne­kem s az államnak újólag tett. Schönbrunn, aug. 27. 1866. Ferencz József, s. k. A magas cs. k. pénzügyministerium titkárokká a magyarországi cs. k. országos pénzügyigazgatóság lét­számában M a 1 y Ágoston, T a s 11 Ede és P i 11 i c h Károly rendelkezés alatti pénzügyi titkárokat, nemkü­lönben K a s s a y József cs. k. első osztályú kerületi pénzügyi biztost nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztetett: Schütz Vilmos alezredes hadbíró, ezredes-had- biróvá s előadóvá a katonai fölebbviteli törvényszéknél. Nyugdijaztattak: Brem Gusztáv első-osztályú százados a 11. sz. Albert szász koronaherczeg gyalogezrednél, őrnagyi raiggal ad honores; í, H e t z e n d o r f Gusztáv ezredes hadbíró; Armbstroff Károly hadibiztos, másod osztályú főhadbizto8Í czimmel s ranggal. Hirdetmény a déltiroli postaközlekedés helyreállítására nézve. A postaközlekedés Dél-Tirolban ismét egész ki­terjedésében helyreállittatott. Ennek következtében déli Tirolba minden irányba szóló levél- és szekérpostai küldemények felvétetnek és szállíttatnak. A lombard-velenczei tartományokba szóló szekér­postai küldeményekre nézve a folyó hó 8-án 8139. sz. a. közzétett elhatározások fennmaradnak. Kelt Pesten, aug. 23-án 1866. A cs. k. postaigazgatóságtól. Hirdetmény poroszországi és azon túli, valamint szászországi levél- és szekérpostai közlekedést illetőleg. Miután egyrészről Morvaország, Szilézia, Gács- és Csehország, másrészről Porosz- és Szászország között több posta közlekedési vonal helyreállittatott, ennek következtében Szász- és Poroszországba, valamint azo­kon túl szóló levél- és szekérpostai küldemények a cs. kir. postahivatalok által a már megszabadult és közel jövőben megszabadulandó azon utakon továbbittatni fognak, melyek leggyorsabban a rendelkezési helyre vezetnek. Miért is az Ész ík-Némethonba, valamint azon ten- gereutuli tartományokba szóló postaküldemények, me­lyek a háború kitörése előtt Porosz- és Szászországon át szállíttattak, ezentúl is azon utakon fognak szállíttatni. Kelt Pesten, augustus 23 án 1866. A cs. kir. postaigazgatóságtól. NEMHÍVATALOS RÉSZ. Szemle. Császár 0 Felsége legkegyelmesebben megparan­csolni méltóztatott, hogy a legfelsőbb udvartartás költ ségei 1867-ben az állampénzügyek szorult helyzete tekintetéből 7,420.000 forintról 5,065.000 frtra szállit tassanak. E tetemes megtakarítás lehetővé tétele végett a legmagasabb császári család évdijainak nagy részéröl lemondott és a fő udvari-hivataloknál is tetemes leszál­lítások és megtakarítások vannak elrendelve. A bajor követekháza egyesült baloldalá­nak tagjai a következő határozatot, mint politikai programmot a békeszerződés előterjesztéséhez hoztak javaslatba: Midőn a baloldal Bajorország belügyeit illetőleg eddigi programmját fenntartja, azt a németjkérdésre vonatkozólag és tekintettel a változott helyzetre, követ kezökép egészíti ki: 1. Élnem fogadjuk Németország kettészakitását Északira és Délire, és a délnyugati sző vétség alakítását. Törekvéseink : egy parlament és egy­séges központi hatalom alatt egyesitett hon, a tagok au­tonómiájával külön ügyeiket illetőleg és a nép sza badságainak biztosításával. 2. E czél elérésére azon eset­ben is, ha az Észak-Németországban alakulóban lévő szövetség törvényei és intézményei kezdetben még hiá­nyosaknak mutatkoznának, és azoknak javítását még ki keilend vívni, nem fogunk tartózkodni, a mint a déli államok bejutása a szövetségbe egyátalában lehetővé lesz, Bajorország belépését sürgetni. 3 Mindaddig, mig a Délnek szel vés összeköttetése az Északkal elérve nincs, egy szoros szövetség megkötését Poroszország gal a bajor politika legstirgősb feladatának fogjuk tar tani; követeljük a vámegylet feutartását, szervezetének átalakítása mellett, és kezességekkel intézményeinek állandóságára és fejlődésére nézve. 4. A német terület sértetlen fentartása, és a külföld bármily beavatkozásá­nak visszautasítása minden német államnak, úgy a ba­jornak is kötelessége. Azon esetre, ha egy külhatalom német területet fenyegetne, követeljük azonnali csatla kozásunkat az észak-német ka’onai hatalomhoz, közös védelem végett porosz vezénylet alatt. Az éjszak-német szövetség összejőve telének helyéről és idejéről — Írja a „Kreuz-Ztg.“ — a lapokban sok ellenkező hirek keringenek. Az ülés időpontját, ha tekintetbe veszszük az elötárgyalásokat, nem lehet még közelebb meghatározni; helyének már előre csak Berlin van kiszemelve, mert bármily más porosz vagy nem porosz hely választása kétségte­lenül a legnagyobb nehézségeket és alkalmatlanságo­kat okozná. Bizonyos nehézségek és kellemetlenségek abstract lehetősége tehát nincs kizárva. Mindamellett a ministe- rialis lapok és pedig a „Kreuz-Ztg.“, mint nem külön­ben a „N. Alig. Ztg.“ majdnem ugyanazon szavakkal az „A. Alig. Ztg.“ egy levelezője ellen kelnek ki, a ki oda utalt, hogy az uj éjszak német szövetség álla­potai igen homályos természetűek, és bizonyságul fel hozta, hogy a két Mecklenburg még nem irta alá a szövetségi szerződést. „De a két Mecklenburg“ - irja erre a „Kreuz-Ztg.“ — épen úgy mint egyéb éjszak­német államok aug. 22-én véd- és daczszövetséget kötöttek Poroszországgal államaik integritásának és külbiztonságának fenntartása végett, és a mecklen burgi csapatokat a porosz király főparancsnoksága alá helyezték. — Hasonlókép, valamint a többi éjszak­német államok is, készek a birodalmi gyűlésre a vá­lasztásokat elrendelni. Hogy azonban a két Mecklen­burg e választásokat országgyűlése nélkül ép oly kevéssé eszközölheti mint maga Poroszország, az persze túljár a levelező eszme-körén, ki meg nem fog­hatja, hogy Poroszország viszonya a két Mecklenburg- hoz egészen más alapokon nyugszik mint Hannover, Kurhessen, Nassau és Szászországban. A rendi jogok tekintetbevétele érdemére válik a mecklenburgi kor mánynak." És a „Nordd. Alig. Ztg“ ugyan e themáról ezeket mondja: „Az éjszak német szövetség alapjaiban már szerzö- désszerüleg fenáll. Csak a szász királyság nem tagja még, mert a Poroszországgali békeszerződés még nincs megkötve. Észak-Németország többi államai független­ségük és integritásuk megóvása végett véd- és daczszö- vetsóget kötöttek Poroszországgal, és birtokuk közös védelmére kötelezték egymást. A szövetség czéljait egy szövetségi alkotmányban a jun. 10 ki porosz tervezet alapján fogják egy parlament közreműködése mellett biztosítani, melynek tagjai az 1849-ki birodalmi válasz titörvény értelmében választandók. Ez alkotmány alap rajza a kormány meghatalmazottjai által Berlinben előre meg fog állapíttatni. A szövetség tartama, az uj szövetségi viszony megkötéséig esetlegesen egy évre van meghatározva, mely idő alatt a szövetségesek had­csapatai a porosz király főparancsnoksága alatt állanak. Ezek a már most létező szövetség alapvonásai“. Egyébiránt az „A. A. Ztg“ folytatja ellenségeske­déseit a nevezett ministerialis lapokkal és nevezetesen a „Kreuzztg“ ellen fordulva következőleg elemezi a porosz politikát: „A berlini „Kreuzztg“ nem tűrheti, hogy a porosz és piemonti politika között ha­sonlatosság legyen, és valóban a körülmények erősen kisértetbe hozzák az embert, hogy e két állam politiká­ját basonnemünek tartsa, s e nézet az európai sajtóban csakugyan túlsulylyal bir. Bizonyára nem jellemi ellen­tét következtében szövetkeztek. Az 1859-ki Piemont a külföld segélyével viselt háborút; az 1866-ki Porosz- ország ugyanezt tette. Hogy előforduló esetben Magyar- országban forradalmat óleszszen, Piemont egy magyar légiót alakitott; Poroszország egy szökött katonákból álló szabad-csapatot szándékozott Magyarországba kül­deni, melynek szervezését egy száműzött magyar for­radalmi tábornokra bízta. Piemont felforgatott néhány trónt, és ezt annexionak nevezte; Poroszország részéről néhány trón megtirültnek nyilvánittatik és az illető or­szágok a hódítás zsákmányai lesznek. Az eredmény mindkettőnél ugyanaz. — Ellenben igaz, hogy léteznek tetemes különbségek, és Piemont nem ugrasztott szét olasz szövetséget, miután ilyen nem létezett. Nem je­lentette ki Francziaország előtt, hogy ennyi meg ennyi millió olaszt kizárt és ezáltal Olaszországot kisebbítette. Sehol sem izgatott más nemzetiséget az olasz ellen, a mint ezt Poroszország Csehországban a csehekkel tette a németek ellen. Midőn Piemont Austria ellen háborút viselt, nem harczolt egy törzsrokon uralkodó ellen, és végre nem Olaszország lett piemonti, hanem Piemont olvadt be Olaszországba. Látnivaló, hogy itt lényeges különbség van, és ennyiben igaza volna a „Kreuz Ztg“ nak az ál­lított hasonlatossággal; csak az kár, hogy egészen más ellenvetésekkel lép fel, és a hasonlóságot épen ott ta­gadja, a hol az szembeszökő. A „Kreuz-Zeitung“ elvet akarna megmenteni, de fájdalom, post festum jön. A való egyszerűen ez: Poroszország kifelé és felülről for­radalmat csinált, valamint ezt Piemont is tette; csak az a különbség, hogy Poroszország nem hivatkozhatik nemzetiségi indokokra. Hannover, Hessen, Nassau és Frankfurt már eddig is németek voltak, talán inkább németek az összeség értelmében, mint az erőszakos be- keblezés után lesznek; Poroszország nem szabadította ezeket fel idegen uralom alól. A nemzetiségi elvről itt tehát nem lehet szó; a legitimitási elv pedig e szerint el van temetve.“ Hatósági közlemények. Pestmegye kebelében fekvő f eb ér egy házi pusztán a keleti marhavésznek jelenségei mutatkozván, nevezett puszta hatósági zár alá helyeztetett. Pesten, 1866. aug. 24. Szeles Mihály, kir. tanácsos ás első alispán. Egyletek és intézetek. Megkerestettünk a következő sorok közlésére: Értesítés a mátrai bánya-egylet ügyeiről. A mátrai bánya egylet igazgatósága kötelességé­nek ismervén, azon további intézkedéseiről, melyek b. Leithner szakértői véleménye alapján a bányászai, TÁRCZA. Napi újdonságok. — Ö császári és királyi Apostoli Felsége f. évi augustus hó 30 án délelőtt magán audientiákat adni méltóztatott. — Az „Eger“ irja: A legnagyobb elismeréssel közöljük a hevesmegyei takarékpénztár­nak azon szép, humánus, példaadó határozatát: mi­szerint a megyénkben lévő Ínséges községek felsegélé- sére, minden más folyamodók előtti elsőbbséggel, 10,000 o. é. frtnyi kölcsönt utalványozott. E kölcsön a beigtatási díjtól ment, hatos kamatra adatik s öt év múlva fizetendő vissza. Egyes községek, a földesgaz­dák egyetemleges kötelezettsége mellett, 1000 o. é. fo­rintnál többet nem kaphatnak. — A magyar orvos egylet elnöke dr. Kovács Sebesty én Endre sept. 1 jére tanácskozásra hivja össze a buda pesti orvosokat, hogy a cholera ügyében intézkedjenek. („P- N.“) — Az álla!kert igazgatójává Xántus Jánost választották meg, s választása helyben is hagyatott. Fizetése 2000 ft, 500 ft utazási átalag és szabad szállás. — A közúti vaspályának várótermek felállítását ajánlottuk, ügy halljuk, hogy ez indítvány magva nem esett kősziklára. Az igazgatóság elhatározta, Uj-Pesten (?) és a szénatéren csinos váró termek épitését. — A városerdei tó recidivázni készülvén, a városi bizottmány e tárgyban újra összeül s végre talán elké­szítik a receptet. Csak palliativ gyógyszert ne. — Tegnap saját szemünkkel meggyőződtünk, hogy ott, hol az egész világ a városerdőbe kocsikázik, a melyet egyetlen idegen utazó sem kerül ki, ráadásul Pest szépségeihez a házak kapui alól kifolyó ronda s a nap melegétől megbüzhödő ló csakugyan con amore folyik el a szép házsorok előtt. Ugyanekkor két embert is láttunk, a kik bizonyosan már az erélyes rendszabá­lyok folytán, kezdték ezt a falusi módon természetes partok közt lefolyó iszapot piszkálni, a partokat szépen kipárnázták a kimerített sárral, s őszintén szólva, nem mondhatnék, hogy ezáltal az utcza szebb, vagy az a sárié egésségesebb lett volna. És ezen a vidéken újra épülnek házak, újra népesedni fog a vidék, újra szapo­rodik a mindenféle moslék, a nyilt canális még jobban meg fog telni büzhödésbe menő folyadékokkal; csak a csatornák késnek az égi homályban. (Beküldetett.) — Abékésmegyeigazdasági egyesü­let f. é. September 10 én (hétfőn) délelőtt 9 órakor Csa­bán a kaszinóban igazgató-választmányi gyűlést tartaud. Főtárgya az*i nségügy, s erre vonatkozólag a köz gazdasági szakosztály jelentése. — A pesti iparbank lxitelbirlaló egyletébe tegnapig, mint a „P. L.“ jelenti, 810 tag lépett be, kiknek összesen 540,950 ft hitel nyittatott. Az igazgatóság az egyletnek közelebb 50,000 ft további hitelt nyitott, miért is e hét foly tán újabb tagok fognak felvétetni. Ezen üzlet ág az iparbank Uzletnemeinek tulaj dónk épeni magvát ké pezi, mely nemcsak aránylagosan nagyon jövedelmező, hanem a töke biztos elhelyezésére nézve is mi kivánniva lót sem hagy hátra. — Szabolcsmegyének több helységében, mint a „Lloyd“ nak jelentik, m. hó 19 kén oly rettentő jégeső volt, hogy az ottani gazdáknak az aratásra nézve min­den reményük megsemmisült; 16 négyszegmértföld téte­tett ilyformán tönkre. Legsúlyosabban lettek sújtva Kotaj, Nyíregyháza, Porony, Kemecse, Halász, Bogdány, Kék-Megyer, Deme cser, Gégöny,Kis-Várda, Ajak, Litke, Vörös- marth és Kékes határai. A jégeső utáni napon a kékesi és kis-várdai határokon 160 nyulat, 200 fogoly madarat és egy nagy sast találtak, melyek a jégzápor által lettek agyonütve. — A „P. Lloyd“ nak távirják, hogy a losonezi vaspálya Ugye az államtanácsban nehézségekbe ütkö­zött, mik a ministerium újabb tárgyalását teszik szűk ségessé. — A nemzeti színház tagjaiból bizottmány van alakulófélben Egressy Gábor emléke tárgyában, hozzátéve, ha a nemzeti színházi igazgatóság utján fel­sőbb helyre felterjesztett folyamodvány alapján erre engedélyt nyernek, mi mindenesetre remélhető. — Egy nagyobb pénzösszeget és több értékpapi­rost 6000 forintnyi névértékben tartalmazó tírczát találtak s a belvárosi kapitányi hivatalban tettek le, hová az illető tulajdonosnak vagyona visszakapbatása végett fordulnia kell. — A „Pesti Unio“-dalárda mai ünnepéhez az omni buszok a Deák és Józseftérről közlekednek. = A „M. V.“ ujdonságirója gyönge feleletre készült. Nála egy beteg nö iránt tartozó lovagiasság — privát- sympathia; — e szerint tehát a lovagiatlanság — pri- v á t-a n t i p a t h i a. Tant pís. Ö a Rabatinszky k. a. bal esete után közvetlenül kapott magán-tudósitást, hogy a sé rülés jelentéktelen, s mégis azon újdonságban, melyben gú nyolja, azt irja, hogy a közönség „hosszabb ideig“ lesz öt kénytelen nélkülözni. Ránk fogja, hogy mi gyakorlunk érzékeny protectiót s mégis neki sürgönyöznek egy ily kis művésznő „jelentéktelen sérüléséről.“ Hol itt a logika ? — A másik kérdésben, t. i. hogy valaki Schillert ajánlotta a képezdében, felelete szintén nem erősebb. Miután — m — ur válaszára a 8-dik sorban ezt mondja: „Ez utóbbi pontra nincs is ellenvetésünk.“ Később, hogy „fölteszi, miszerint a képezde növendékei Schillert felső ajánlat nélkül is ismerik", — tehát már elfogadja, hogy Schiller nem baj, hanem csak az a baj, hogy valaki aján­lotta. Ismét tovább, miután elmondta, .föltéve, hogy e be­folyásos urnák ez egy esetben igaza lenne“, mindezek után azt feleli, hogy ellenfele, a válaszoló —m— nem ügyvéd. Meglehet; de úgy látszik, az ügynek mégis jobb védője mint a t. ujdonságiró, — csak r a b u 1 i s t a nem. — Bartsch Károly pyrotechnikus vasárnap, September 2 án, második s utolsó előadást tart leszá 1 litott belépti-dij mellett a városligetben a tüzjáték szó kott helyiségén kedvező idő mellett; rósz idő beállta val az előadás megtartása falragaszok által fog tudtál adatni; tűzijátékának mtisorozata ez: 1-s ő homlokzat. „Háromdicsfén y.“ Pom­pás változásban szikra-tüzzel, erős durranásokkal vég zödik. 2dik homlokzat. Hét szárnyból összeállított gyémánt rózsa, kis mellék szél-vitorlával, a legszebb szin-pompában, az újabb modor szerint előadva, nagyszerű durranásokkal végződvén. 3dik homlokzat. „Vénusszerencse- csillaga,“ gyönyörű vegyitékü láncz láng-tüzböl, mely később meglepoleg brillánt tüzzé alakul át, záradékul két rajgó taraczk fellobbanása. 4. homlokzat. „Diana temploma,“ nagy­szerű láncz láng gyémánt-ragyogása tüzfényböl, nagy­szerű mutatvány ; záradékul két rajgó taraczk fellob banása. 5. homlokzat. „Szigetvár ostroma.“ Ezen homlokzatnál a tüzmüvészet teljes pompájában tárul elénk, mely a t. ez. közönségre elbájolólag fog hattá. Az ostrom nagyszerű cbinai lapta tüzelés, hajitó lövések, különnemü röppentyűk, lég-gömbök rendkívüli ropogását s durrogását foglalja magában. Az utolsó pil­lanatban a lőpor torony, 250 db. röppentyű s több rajgó 8 virág taraczk egyszerrei fellobbanás által fog a légbe röpittetni. Az időközök különféle müttizi készítményekkel, u. m. csillag pikkely, rajgó, gyik, kerengő, forgolócz, virág csokrok, hulló ernyő röppentyűk, turbilonok, rajgó és csillag toroczkokkal stb fog betöltetni, — úgy a nem zeti zenetársaság R á c z Pál igazgatása alatt a legújabb sválogatottabb darabokat játszandja. —.Kezdete 8 órakor. — A lapok egy szomorú helyi esetről emlékez­nek. Egy napszámos aug. 19 kén őrülési rohanóban d< и. 3—4 óra közt a ferencziek templomába rohant s ott egy szerzetest tett 1 eg bántalmazott. Az őrültet rögtön a kórházba szállították. — Nemzeti színház. Aug. 29-én uj beta­nulással Scribenek „A navarrai királyné regéi“ czi- mü vigjátéka került színre. P r i e 11 e Kornélia a mti egyik vezérszerepét Margitot a finoman szőtt franczia műhöz méltólag személyesítette, és szerencsére Szerda­helyi, a Lendvai pár, Feleki és Paulai is egyik jobb estvéjüket ünnepelték, minélfogva Prielle fáradozása nem esett kútba. Az uj szereposztás nem egészen elégí­tett ki bennünket. „Guattinara“ minisztert Náday adta. Ö, mint örömmel látjuk, haladó fiatal ember, tán jobb színész is lesz belőle, mint egyik másik magát nagynak hivő nemzeti színházi tagból; de Guattinárának csak deli termete az övé, a diplomatikus viselet rá nézve idegen. E szerepet eddig Tóth József játszta, csakhogy ö is a szerepnek csak egyik lapját, t. i. a finom cselszövöt tudta kiemelni. E szerep körül Fáncsy finom intri­guant szelleme lebeg. — Tegnapelőtt a Verdi-féle kedvencz „Álarczos bál“-t adták elő. Ez is jól sikerült, hanem a szereposztás­ban itt is hibát tapasztaltunk : Kendelényi Fáni к. a. mint Urbain apród mindent elkövetett, hogy stac- catoi csak úgy tessenek mint elődjéé; de sok egyébbel adós maradt. Kocsis Irma k. a. mint „Ulrica“ jósnő szerencsésebb v<dt, és úgy látszik, hogy rokonszenves hangjának szépen kiképzett mély foka igen alkalmas az ily „getragen“ mély énekre. Bálban a táucz sem utolsó dolog. Az előadott tánezok csinosan sikerültek, csak arra figyelmeztetjük a rendezőséget, hogy a tán- ezosnök jelmezei és czipöi egyformák legyenek. A ház meglehetősen látogatott volt. = S z i n h á z i és művészeti hirek. Gyulán aug. 14-dike óta Aradi Gerő vidéki színtársulata műkö­dik. — A hannoverai énekes Niemann annectálva van a berlini operabázhoz — A párisi nagy opera M e h u 1 „József és fiait“ adja. — Altonában Schiller „Haramiái“ előadásánál a rablók zündnadlival voltak fölfegyverkozve. Auch gut. — Wagner Richárd — hirszerint — maga is Pestre szándékozik jönni, midőn „Lohengrin“ jét először fogják színre hozni. —- U11 m a n n Francziaországbani körntját Boulogne- ban kezdte meg. — Patti Carlotta k. a. és T r e b e 11 i ur még mindig nagy vonzerővel bírnak. A jövő carnevalra Turinba megy az impressario társulatával, hol a nagy „Victor Emanuel“-színházat vette bérbe. SÜRGÖNY.

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents