Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1866-09-16 / 211. szám

mére sietett, könnyen indulhatna most a török biroda­lom megsemmisítésére. Ausztria e küzdelemnél épen úgy van érdekelve, mint Olaszország. Francziaország uralma a középtenger felett megsemmisítené az ő, vala­mint Olaszország kereskedelmét, és szintúgy aláásná Trieszt jólétét, mint Genuáét és Livornoét. Szövetkezve, a két hatalom fentartaná a Középtenger szabadságát. Ideje elfelejteni a régi féltékenykedést és gyűlö­letet. Bismark gróf erőszak politikája legalább azon előnynyel bírt, hogy a nagyhatalmaknak egymáshozi viszonyát tisztázta és mindegyiknek könnyűvé tette, hatalmának súlypontját feltalálni. A felderengő ke­leti kérdésben Austria, Angol- és Olaszország érde­kei ugyanazok. Orosz- vagy Francziaország hatalom­terjedése Keleten egyenlő veszélyekkel fenyegeti. Az oroszok megfészkelése Konstantinápolyban ép oly vég­zetes lenne a császári államra, mint Egyiptom elfogla­lása a francziák által Angolország világállására. Itt Austria és Olaszország érdekei közösek. A dicső küz­delmek, melyekkel az osztrák flotta a dán és olasz há­borúban vívott, azon meggyőződést szülik, hogy talán tengeri háborúban is elhatározó szerepet játszhat. Az eddig a várnégyszögre költött nagy összegeket ezentúl a hajók szaporítására és a dalmát partok javítására kellene fordítani. Csak flottával bíró állam foglalhat el ezentúl parancsoló állást; ez közvetíti közlekedését a világgal, és áruival s lobogójával befolyását is elviszi a legtávolabb partokig Austria e tekintetben sok más ország felett előnynyel bír. Az olasz-keleti kereskede­lem nagy részét örökölte. Ha a Suez csatorna sikerül, e kereskedelem kiterjedése kétszeres lesz és az adriai tenger oly élénk és sokat utazott kereskedelmi útjává­land a Közép tengeren mint valaha.Olaszországnál még nagyobb mértékben fogja ezt Austria felhasználhatni. Az ellent hasznos szövetségessé átalakítani, ez legyen ez irányban Austria politikájának feladata. Francziaor­szág nélkül Olaszország nem igen árthat Austriának, míg ennek ellenséges magatartása az új állam minden szilárdabb alakulását meggátolja. Irigység nélkül kell tehát a félszigeten történő újjáalakulásra tekinteni, és nem kell a könnyen felhevü­lő olasz érzékenységet és féltékenységet felingerelni. A körülmények eszes fel­­használásával bölcs politika által egy védbástya nőhet belőlük a nyugat támadásai ellen.“ Vidéki tudósítások. S z a k o r c z a. September elején. „Elmúlt a harcz !“ — A poroszok már régen elvo­nultak. Városunkban véghezvitt garázdálkodásaikat már megénekelték a hírlapok „siralmas énekei.“ Ré­szünkről tehát csak a porosz invasio főeseményeit fog­juk érinteni. Julius 17 én d. e. 10 óra tájban jelent meg városunkban az első porosz őrjárat. Julius 21-én az 5. hadtesthez tartozó 9. lovassági dandár, következő na­pon pedig a 10. gyalogsági divisio és az ezen hadtest­hez tartozó tüzérség, szekerészet, hidászi osztály stb. vonult keresztül, s valamint ezen, úgy a következő na­pokon is nyomasztó beszállásolásokat s requisitiókat kell­ szenvednünk. A városunkban beszállásolt porosz katonák számát némelyek 10—15,000 re teszik. A be­szállásolt katonák sok bajt okoztak követeléseikkel gazdáiknak. De a nagybani requisitiók sok tekintetben enyhültek városi hatóságunk abbeli erélyes és dicsé­rendő határozata által, hogy minden requisitio a városi hatósághoz volt intézendő, és e czélból három városi választmány kiküldve, melyek felváltva egy-egy napon és éjen át permanentiában maradtak, s tagjaik gyakran életveszély között alkudoztak a porosz requiráló kato­natisztekkel, s ügyességük és erélyességük által több esetben a poroszokon kifogtak minden fenyegetéseik s töltött fegyvereik daczára. S­e­b­e­s­i József polgármes­ter, Jancsik Antal főbíró, D­r­á­b­e­k Pál kapitány, mint a kiküldve volt három választmány elnökei, úgy ezen permanens választmányok egyéb tagjai is a városi lakosságot örök hálára kötelezték. Erélyes eljárásuknak köszönhető, hogy a város sok requisitiótól menekült, és ismét másokat csak részben volt köteles teljesíteni.­­ A sebesültek javára Kunszentmár- tonban is rendeztek műkedvelői előadást, még pedig közelebbről már a másodikat, s valószínűleg még töb­bet is rendeznek.­­ (Beküldetett.) Azok számára , kik falukon vagy pusztákon laknak, hol a mostani cholera járványos időben gyakran nincs gyors orvosi segélykéznél a vesze­delemben, igen ajánljuk azon néhány cholera elleni szert, melyek dr. A­r­g­e­n­t­i Döme Hr. tanácsos ur utasítása szerint készítve pontos használati utasítással együtt J­á­r­­m­a­y Gusztáv hasonszenvi gyógyszertárában, Pesten megrendelhetők. (Bővebb tudósítást erről ad mai számunk hirdetése.) Színház és művészet. — A nemz. színház szorgalmas látogatói köréből veszszük az alábbi sorokat, melyeknek annál szíveseb­ben adunk helyet, miután magunk is osztjuk : „A nemz. színház igazgatóságának egyik kiváló érdeméül tekintjük Mányik Ernesztina k. a. szer­ződtetését. A kisasszonyt megnyerő kedves külseje s gyönyörű hangja nem csak művészi tekintetben szín­házunk egyik díszévé emelik, hanem a közönség ked­­venczévé is tették. S épen ezért egy kérdést koczkázta­­tunk, mely abból áll : Várjon jól teszi a kedvelt mű­vésznő, hogy „R­osin át" énekeli, midőn pedig ezen szerep művészi egyéniségének s talán hangkörének se felel meg, holott a pajzán Rosinát Pauliné sokkal jellem­zőbben tolmácsolná? Ellenben, hogy részrehajlatlansá­­gunkat, sőt talán előszeretetünket kitüntessük, őszintén megvalljuk, hogy „L éli­kát“ Mányik kisasszonytól igen szeretnénk hallani.“ — „ A roszul őrzött leányok“ czímű franczia víg­játék f. hó 13 án másodszor adatott a nemzeti színpa­don, középszámú közönség előtt. Ez újdonságnak tehát nem volt szerencséje. Különben a­mi feltűnő, az igen jól adott „Sevillai borbély“ kedvelt opera se tudta a közönséget most bevonzani. — Térey k. a., hamburgi énekesnő, tegnap a nemz. színpadon próbált s valószínűleg föl fog lépni. —­ Egressy Ákos második színi kísérlete a „Falura kell menni“ czimü vígjátékban f. hó 1- re van kitűzve; harmadszor pedig: „Ármány és szerelemében lép föl mint „Ferdinand“. — A D­eák Farkas által fordított „Agg­­­egé­­nyek“-ből szorgalmasan folynak a próbák, és már a jövő héten adni akarják. •— Több lap melegen ajánlja az igazgatóságnak Egressy Ákos további fölléptetését, főleg oly szere­pekben, melyek alkalmat nyújthatnak önálló alakí­tási tehetségének megítélésére. (Ezt mi is aláírjuk.)­­ A párisi Lyrique színházban nagy si­kert várnak Gounod új operájától, melynek czíme „Romeo és Julia“. (A drámának egyik calamitása, hogy legszebb műveit feloperázzák. A zene és a kiállítási czifraság így vonja el a különben is könnyen elhajlít­ható közönség figyelmét a classicus művek költői bel­tartalmától). — T o r d á r­ó­l egy műbarát egy fiatal színészre hívja fel a figyelmet, ki az ott működő Albisi színtár­sulatának tagja. E fiatal tehetség Szakál Antal, ki legszebb reményekre jogosít, ha meglévő tehetségét kellő szorgalommal párosítja. Alakja megnyerő, szava­lata helyes, hangja csengő, férfias, játéka meleg, s a­mi fiatal színészeknél ritka, nyugodt és mérsékelt. — A „Hon“ meglec­kézi azon fiatal óriás bíráló­kat , a­kik kegyeltjeiket az égig szokták magasztalni, de ha valakit le kell rántani, méregbe mártják tollukat; a­kiknek jelszavuk: gúnyolni mindent, ha szép, ha jó is, de nekik egy vagy más okból nem tetszik; ha minden­nek és mindenkinek neki mennek, akkor — úgy vélik — sokat fognak róluk beszélni, s majd nagyobbaknak fognak látszani. (E­leczke, egyénre alkalmazva, vastag egy kissé, de nem lehet tagadni, hogy van eset, midőn talál.)­­ Mindamellett a requirált dolgok értéke felmegy 8,000 ' frtra o.­é. Ez súlyos csapás szegény városi lakosságunkra­­ nézve. — Ennél azonban még súlyosabb kézzel neheze­dett reánk a cholera. Julius 22 én délután 80 beteget hoztak városunkba a poroszok, s részükre a városban létező összes gyógyszereket lefoglalták. Következő na­pon kezdődött a halálozás, mely 26-án a többi városi lakosokra is elterjedvén, eleddig mintegy 400 áldozatot kívánt a körülbelül 6000 lelket számláló városunkban. A cholera tartama alatt tett czélszerű intézkedéseiért különös hálánkat érdemelte ki városi lelkészünk, Szabó Antal prépost, ki valódi lelki­pásztorunk, vigasztalónk, bajainkban résztvevő barátunk volt, s a járvány bor­zasztó jelenségeit intézkedései, tanácsa, közbenjárása által enyhítette. Vele karöltve járt városi hatóságunk, mely a szegény sorsú betegek és üdülőtérben lévők kö­zött bort, kenyeret, húst, levest, orvosi szereket ingyen osztatott ki, szegények számára külön városi kórodát nyitott, a szegény sorsú halottak számára koporsókat csináltatott, s ekkér hátramaradt rokonaik fájdalmát enyhíteni igyekezett, — a városi főorvos és fősebész számára egy egy pár lovat adott rendelkezésükre. — Megpróbáltatásaink közepette fényesen megtartottuk a cs. kir. Apóst.Felségének születése­, úgy sz. István, első királyunk emléknapját. E napok mindegyikén a felemlített prépost-plébános és a városi hatóság részéről a helyben állomásozó cs. kir. gyalog­katonaság minden közlegénye egy egy szere bort kapott. A templomban megtartott fényes isteni tisztelet után mindannyiszor prépost plébánosunk és városi polgár­mesterünk részéről adott lakomán és­­ cs. kir. Apóst. Felségére mondott lelkes felköszöntések zárták be az ünnepélyes napokat. Istenbe vetett reménynyel hiszszük, hogy az ellen­séges invasió és a cholerajárvány ejtette sebeink ismét behegedni fognak. R­e­n­d­k­i­v­ü­l­i levelező.*) Orosházáról, sept. 11 ről Írják a „P. N “­­nak: A gyorsan lezajlott harczi események után az orvos­lást váró sebek egyik legégetőbbje az inségligy volt, mely a kormány figyelmét magára vonta. Levelező b. Wenkheim Béla békésmegyei főispánnak, mint inségügyi kir. biztosnak kinevezéséről Írja, hogy már maga e szerencsés kinevezés oly megnyugtató hatással volt az ínségesekre, mely az aggasztó jövőre nézve min­denkit bizalommal töltött el. (Ezután a történt rendelke­zésekről közli lev. azon adatokat, melyeket egy előbbi közlésünkben már jobbára elősoroltunk.) Orosházán 48 óra alatt három tűzeset volt, s csak is a csendes időnek, különösen pedig az orosházi lakosok majdnem a vakmerőséggel határos bátorságának és oltási ügyes- J­ségének köszönhetni, hogy a tűz a kigyuladt házaknál tovább nem terjedett. Mind a három tűzesetnél kitüntette magát Pusztai Lajos, fiatal kézműves, ki a lángok közepette bámulatos bátorsággal akadályozta a tűznek továbbterjedését. A leégett házak biztosítva voltak, s fájdalom, épen ez ad okot a szándékos gyújtás gyanú­jára. Óhajtandó, hogy e részben a legszigorúbb vizsgá­lat rendeltessék el. T­a­n ii g­y. A királyi magyar egyetem bölcsészeti karának állapota az 1865—66. tanulmányi év nyári szakában. I. Beiktatott rendes hallgatók: az első félévről 51, újonnan beiktatott 9, együtt 60. A ta­­vali nyári szakban 40. Beirt rendkívüli hall­­g­a­t­ó­k : különféle tárgyakra 18, első évi gyógyszeré­­­szethallgató 42, másodévi 43, együtt 103, tavai 97. Rendes és rendkívüli összesen 163, t. 137. Más karbeli bejáró hallgatók: a hittani karból 19, t. 16; a jogo s államtudományiból 514, t. 680; az orvosiból 140, t. 192, együtt 673, t. 888. Mindössze 836 , t. 1025. Különbség 1­9. — II. A bölcsészeti előadások csoportozatára beírva volt 175 hallgató, t. 169; a tör­.) Örömmel vennék, ha „rendes“ lenne. Szerk. Vegyesek. — Mivel tartozunk? A mint a 16. porosz hu­szárezred a morvaországi Lomnitz faluból kivonult, egy tiszt az ottani serfőzőtől azt kérdezte, hogy mivel adós az ő és legénységének ellátásáért. „Avval, hogy ne jöjjenek többé vissza!“ felelte őszintén a becsületes serfőző. — Hongkongban (Chinában) rövid idő óta egy német humoristikus lap jelenik meg minden 14 napban „Omnibus“ czím alatt. (Ez bizonyosan nem szorul meg életanyagban a chineserekről és a zopf-ról, ha ugyan a bambus korlátokat nem vet neki.) Valami a szereposztásról. A nemz.­színháznál egy hiány gyakoribb előfor­dulását tapasztaljuk, melyet annál leplezetlenebbül eme­lünk ki, mivel könnyű rajta segíteni —■ s ez a szerep­­osztás hiányossága. Bizonyos érdeklett oldalról un­szolás merül fel valamely lapban egy vagy más darab elővételére, mert abban X. ur vagy Y. assz. tündökölni akar. Az illető előkelő tag befolyásánál fogva a szerep­osztó comité előveszi a darabot, s kisül, hogy ez vagy az a bravour szerep egyátalában nem való annak, a­ki azt par force játszani óhajtotta. Némely művész azt hiszi, hogy nem neki kell a szerepet vinni, hanem majd az viszi őt. Mi szeretünk adatokkal előállani, így a kö­zelebbi „Pitt és Fox“ vígjátékot kár volt újra elővenni. Valljuk meg, a benne előforduló egy pár főszerepnek művészi egyéniségeink, kikkel most rendelkezünk, nem felelnek meg. Egyedül Szigeti az, a­ki a gyarmatos alak­jában talál, de ez csak egy szerep. (Lám a „Fogház“­­nak mily keresztülható sikere volt, miért? mert szerepeit igen jól lehetett kiosztani.) Így voltunk jó minap Le­­couvreur Adrienne-el, melynek czímszerepét bájos F e- r e k i n é n k kevéssé tragikus művészi egyénisége teljesen nem­ töltheti be, így láttuk közelebb Hamletet Egressy Ákos, egy még igen fiatal színész által sze­mélyesítve. Tudjuk, hogy e föllépés mellett mily hat­hatós kegyeleti tekintetek szólottak, de a nemz.­szín­ház művészeti tekintélye ezek daczára is megóvandó. D­u­x igen helyesen mondja e föllépésről írt bírálatá­ban : „Minden más művészetben sikerülhet néha egy lángelmének, hogy mindjárt az első nekifutamodásnál minden pályafokokon átröpüljön, melyek a bevégzett­­ség czéljához vezetnek, csupán a színművészetben nem. Még a közönséges­ alakok személyesítésénél is nagy akadályokra fog a legtehetségesebb kezdő bukkanni, a költészet oly nagyobb alkotását mint „Hamlet“ nem is említve, melynek csak tűrhető előadása a tehetséggel biró művész teljes érettségét, tapasztalatait a leger­­nyedetlenebb erőkkel összekapcsolva—igényli. “Ugyan­­ily — bár külső tetszés­jelekkel bőven elhalmozott — szereplés volt néhány évvel ezelőtt Lendvainé asz­­szonyé, a­ki mint gyermekleány Shakespeare „Juliá“­­ját játszotta, valószínűleg azon térfogalom által indít­tatva, mert „Julia“ Shakespearnél 14 éves, annál jobb tehát, mennél gyermekebb színésznő játsza. — S mivé tette e kedves gyermek ezen szerepet magasztos tragi­­kai jeleneteiben ? — Ő egész erejét belefekteté, de a­kik rábízták, nem számoltak a gyönge növendék ere­jével. Ily példák nem mutatnak a szereposztás rendsze­res, szakmaszerű kezelésére, a­mi egyik lényeges fel­tétele a színpadi sikernek. Ismételjük, a­mit már több­ször szabályul állítottunk fel: A játékrendbe oly dara­bok veendők fel, melyekre a színház megfelelő művészi egyéniségekkel (nem erőkkel) rendelkezik. A gyön­gébb darab jól előadva, több nyereség, mint a jó da­rab roszul előadva. Tapasztalat bizonyítja, hogy egy tökéletes előadás fedezte a darab gyöngeségeit, de egy gyönge előadást soha se tudott még a mű jósága el­takarni. T­ö­­ténelmiekre 541, t. 410; a classica philologiai előadá­sokra, 169, t. 103; a mathematikaiakra 46, t. 20; a természettudományiakra 755, t. 818; az irodalmi, nyelvészeti és nyelvtaniakra 223, t. 181. Összesen 1909, t. 1701. Különbség 208.Rendes tanpénzért előada­tott 48, magasabbért 4, ingyen 8; összesen 60 tantárgy. Az előadási nyelv magyar, magyar latin, német, oláh, franczia, angol, franczia német. A hetenkinti órák száma 140. A tanulmányozási szorgalom általán véve kellő, dicséretes előmenetellel. — III.Az egész tanpénz alól fölmentetett 14 bölcsész, 8 orvos, a felétől 8 böl­csész, 11 orvos, összesen 41. A tandíjmentes joghallga­tók a bölcsészeti karban is mentesek. — IV. Általá­nos ösztöndíjas volt 5, külön irányú ösztöndíjas, még pedig: tanárjelölti philologiai 4, nem philologiai 4, vegyészeti 1, összesen 14. Az ösztöndíjas és tan­­pénzmentes hallgatók szorgalma és előmenetele dicsé­retes, sőt nagyobbrészt kitűnő. — V. Bölcsészeti első szigorlat volt 2, második 1. Bölcsészeti tü­boravatás 1. Gyógyszerészeti első szigorlat 35 (t. 29), ezek közt 6 kitűnő osztályzattal, 26 elegendővel, 3 nem elegendővel. — VI. Rendes tanár 9, rendkívüli 5, he­lyettes (1, ki rendes) 3, magán­tanár (1, ki rendes, 2, ki rendkívüli) 5, nyilv. rend. tanító 2, magán-tanító 4. Idejárul még 1 tanársegéd, 1 főkertész stb. Tanodai értesítés. A pestvárosi f­ő­r­e­á­l- tanodában a jövő tanév october 1 -jén kezdődik. A beiratások sept. 27., 28., 29. és 30 ik napjain történ­nek délelőtti 8—42 ig. Felvételi vizsgálatok sept. 28 án és 29 én délután 3—5 ig fognak tartatni. Az ismétlési és elmaradt magánvizsgálatok October 1-jén a „Veni Saucte“ után fognak véghezmenni. Midőn ezekről a t. ez. közönséget tisztelettel értesítem, egyúttal figyelmez­tetem, hogy a behratási dij minden tanulóra nézve 3 ft 15 kr. o. é. Kelt Pesten, 1866 ki septemb. 15 én. N­e­y Ferencz, főreáligazgató. K­­i­­ f­ö­­­d. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur" megjegyzi, hogy azon előnyök közt, miket Austria s Olaszország a jelenleg Bécsben alkudozás alatt lévő béke­szerződésből fognak nyerni, kiváló helyet foglaland el 1851. óta fönnálló kereskedelmi s hajózási viszo­nyaiknak szándéklott kiterjesztése is. Egy, M­e­n­a­­b­r­e­a tábornoknak átnyújtott emlékiratban az austriai kormány az 1851 -i szerződés kötményeit úgy tekinti, mint egy későbbi teljesebb egyetértés kiinduláspontját, a két szomszéd állam politikai s kereskedelmi uniója végett. A „Patrie“ tudni hiszi, hogy C­a­s­t­e­l­n­a­u tá­bornok m­e­x­i­c­ó­i küldetése egy egész újraszervezési terv legközelebbi létesítésével áll összefüggésben. Ezen terv több közigazgatási s katonai reformot foglal ma­gában, melyek jövő decembertől kezdve fognának al­kalmaztatni. Osmont tábornoknak hadügy , s Friant tábornoknak pénzü­gyministerré kineveztetése ezen új helyzetnek csak kiindulási pontját képezné. A mexikói seregre nézve elfogadott alapok szerint ezen, nagyrész­ben franczia tisztek alatt álló sereg nem csak az or­szágbani rend fönntartására, hanem a különböző köz­­igazgatási s pénzügyi szolgálatok igazgatására is alkal­maztatnék. Az e végre szükséges hivatalnokok annak kebléből vétetnének. Ezen, 2 - 3 évig tartandó rendszer azon előnynyel bírna, miszerint a közkincstár számára tetemes megtakarítás eszközöltetnék, s az a lakosok legsürgetőbb szükségeinek is megfelelne, kik mindenek előtt rendet s takarékosságot kívánnak. A mexikói új ser­eg szervezése a legutóbbi tudó­sítások keltekor gyorsan haladt előre, az önkéntes beállások száma tetemes volt, úgy hogy még az össze­írást is föl lehet­ függeszteni. Mihelyt a sereg egészen meg lesz alakulva, a különböző szolgálatokat átveendi, s azt hiszik, hogy ez még a franczia expeditionális OLASZORSZÁG. Az olasz lapok szerint a P­e­r­­s­a­n­o admirál perébeni elővizsgálat már végéhez kö­­zelget. Úgy látszik, hogy az admirál komolyan teljesíti kötelességét. Mint Rómából jelentik, f. hó 10-én a pápai csendőrök Ar­a­t­r­i közelében 7 nápolyi rablót fogtak el, kiknél 7000 tallért találtak. 3 megmenekült rabló­­ később Rómában fogatott el, kiknél tetemes mennyiségű aranyat találtak. A florenczi hivatalos lap szerint a toská­­nai bank részvényeseinek Livornóban tartott gyűlése elvileg megszavazó az olasz nemzeti bankkali­f a­s­­­ó t. NÉMETORSZÁG. Mint Münchenből f. hó 13-ról jelentik, ama consortium, mely a bajor köl­csönt átvállaló, az Erlange­r-házból, a londoni ten­geri-kereskedelmi-, a berlini leszámítoló-társulat-, a bajor állam-bank-, s a bajor jelzálogi bankból áll. A porosz követek­ házának f. hó 12-ei ülésében megkezdetvén a részletes vita, a birodal­mi választási törvényjavaslatnak a bi­zottmány által beleszólt 1. § a fölött. („Az éjszak német szövetség alkotmányo­­s intézményeinek tárgyalása vé­gett egy birodalmi gyűlés választassák.“) B­­­s­m­a­r­k minister­elnök szót emelvén, arra utalt, miszerint a szö­vetséges kormányok szerződésszerűleg kötelesek, a vá­lasztásokat a birodalmi választási törvény alapján esz­közöltetni. Ha itt a választási törvényben lényeges vál­toztatások léteznének, ezáltal a többi kormányok arra indíttatnának, hogy a választási törvényt szintén saját kamráik elé terjesszék, s ebből megold­atlan nehézsé­gek eredhetnének. Schulze kijelenti, mikép itt a porosz nép nevé­ben szükséges óhajtásokat nyilvánítni, az előkészített­­ műre vonatkozólag. Ő a javaslat alapjaiban egy köz­ponti hatalom helyett szövetség­gyűlést lát; az egyes államok nem mondtak le a követ­küldési jogról; a szö­vetségi főnök is hiányzik. Bismark azt állítja, hogy ő határozott javas­­­latokat várt a szövetségi alkotmány iránt, azonban Schulze beszédében semmi ilyet sem talál. Az „alapvo­nások“ bírálatával szemben arra emlékeztet, hogy azok­­ a háború előtt békésen elérendő czél gyanánt állíttat­tak föl. Ha az előtte szóló a most elértet igen csekély gyanánt tünteti elő, az ellenzékre nézve könnyű a leg­jobbat helyezni a jó ellenében. Többet lehetett volna elérni, ha a kormány e törekvésében támogatásra talált volna, a helyett azonban azt a házzal harczolva kelle keresztülvinnie. Azon követelés, miszerint az egyes ál­lamok ne nevezhessenek ki követeket, a diplomatiai ér­tekezletnek túlbecsülésén alapul. Többet követelni, mint a­mennyire szükségünk van, hiba. Könnyű a háznak jobbítmányokat eszközölni, míg a kormány viseli a felelősséget a létesítésért. Ha a tagok a béke megkö­tésénél közreműködő összes tényezőket ismernék, be­váltanák, hogy a győzelem elég merészen használtatott föl. Ily perc­ekben a bátorság könnyen vakmerőséggé fajulhat el. Virchow elismeri, hogy a kormány sikerei te­temesek , de nincs azon meggyőződésben, hogy azok Németországnak üdvére fognának szolgálni. A minisz­ter­­elnök a ház támogatására talált volna, ha merész politikáját folytatja, de ő oly pontnál állapodott meg, hol Németország szétdarabolása kezdődik. Gyorsan kel­lett azt előállítni, a­mivel a déli németeknek nyílt kezet nyújtunk. A ház azonban nem az éjszak-német szövet­ség birodalmi gyűlését, hanem elő-parliamentet akar előállítni. B i s m a r k : „Mi nem vagyunk még politikánk czélpontjánál, hanem annak kezdetén, ezért helytelenül teszik önök, ha az előterjesztményt már késznek tekin­tik. Az előttem szóló azt mondá, hogy ő támogatná a ministérium politikáját, ha az czélra vezetne, de ő azt nem hiszi. Az előttem szóló 4 év óta hamisan jósolt a kormány­politika sikerére vonatkozólag; ezen jóslat is remélhetőleg hasonló sorsban fog részesülni, s ezért ő bátran részesítheti tüstént a kormányt támogatásában.“ Waldeck azt tartja, hogy az egységes állam szabad alkotmánynyal jobb, mint a szövetség állam. Ezen törvénynyel semmire sem lehet menni. Mirevaló két parliament, holott Poroszország a másodikban nagy túlsúlylyal bír ? Ő a törvény mellett szavaz, mivel a kor­mány szövetséges társaival szemben arra kötelezi ma­gát, s mivel az általános választási joghoz tér vissza. Azonban e mellett a nép jogait is meg kell őriznie. Twesten előadó megjegyzi, mikép az „egyez­kedés“ (Vereinbarung) szó oly sokértelmű, hogy ő készebb lenne az egész czikket kitörölni, mint ezen szót abba betétetni. Ha ez történnék, ő kénytelen lenne az egész előterj­esztmények ellen szavazni. „Nekünk“ — úgymond — „minden körülmények közt fönn kell tartanunk, hogy a parl­ament határozatait tárgyalás alá vehessük, ha szinte azokat aztán csak e­n bloc fo­gadjuk is el. A Bethusy-féle módosítvány elvetése után a bizottmányi javaslat 1. § a elfogadtatik, valamint később annak többi­j­ai is. Azon haditervről, melyet a poroszok a m­a­i n­é­i vár tekintetében foganatosítani szándékoztak, most, midőn a béke visszatértével a titoktartás feleslegessé vált, érdekes részleteket hallani. A szövetséggyűlés semlegességi határozata után a porosz seregek azért ül­ték ki oly gyorsan Mainzot, mivel előre látták, hogy az események menete a vár semlegességének fentartá­­sát igen megnehezítené, vagy teljesen lehetlenné fogná tenni. Az elvonulásnál a poroszok minden csak némileg fontos segélyeszközöket magukkal vittek, mint például az összes térképeket, mérnöki lajstromokat, terveket stb. Az új várparancsnokságnak a szó teljes értelmé­ben legkisebb ismerete sem volt a helyi viszonyokról s e hiányt csak részben pótolák a hátramaradt osztrák tisztek. Miután az itt szervezendő kurhesseni dandár,­­valamint egy würtembergi ezred, egy osztrák zászlóalj és egy ezred darmstadti katona felvétele által a semle­gesség tettleg megtöretett, a porosz tábori törzskar mű­ködési tervei közé Mainz erőszakos elfoglalása is fel­vétetett. A spandaui és koblenzi fegyverraktárakhoz, úgy­szintén az ottani lőszerkészítő műhelyekhez parancs küldetett egy nagy ostrom tűztelep felszerelésére, mely­nek nagy része a legnehezebb caliberű ágyukból két hadtest eltávozása előtt jóval fog történhetni. C­a­s­t­e­­­­n­a­u tábornok, miután — mint franczia biztos — el fogja intézni ama kérdéseket, melyekre nézve a franczia csatlakozás szükségesnek tartatott, visszatérend Párisba, hova hihetőleg december első napjaiban fog megérkezni. Azt állítják, hogy Bazaine tábornagy ugyanazon időtájban hagyandja oda Mexicót.

Next