Szabad Föld, 1945. augusztus-december (1. évfolyam, 1-16. szám)
1945-08-29 / 1. szám
1945. AUGUSZTUS 29. Szabad Föld A HÁBORÚ BEFEJEZÉSE - A BÉKE MEGALAPOZÁSA A nemzetiközi politikai élet a jelenlegi időpontban a háborúból a békébe való átmenet jegyében folyik. A legjellemzőbb tény a három nagyhatalom: a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a Brit birodalom együttműködése a béke előkészítésében éppúgy, mint a háború vitelében s annak befejezésében.* Nincsenek „érdekszférák" A hitleristák és egyéb fasiszták álma az volt, hogy rábírják a nagyhatalmakat arra, hogy a világot — esetleg új szempontok szerint — „érdekszférákra“, érdekterületekre osszák, amelyeken belül egy-egy nagyhatalom válik vezető állammá egyúttal az érdekterületébe utalt kis- és középállamok urává és kizsákmányolójává. Ez az elosztás egyben új ellentétek csíráit hordozta volna magában. A Szovjetunió kezdettől fogva rámutatott arra, hogy a világbéke fenntartását nem a világ egymással ellenetétes egységekre való felbontása biztosítja, hanem a 3 nagyhatalom együttes vezetése, amely azonban soha nem történhetik a közép és kisebb országok rovására, hanem éppen az a feladat, hogy ezek nemzeti függetlenségét és gazdasági önállóságát biztosítsa és őket mindennemű hatalmi túlsúlytól és kizsákmányolástól megóvja. * A régi béke és az új béke A három nagyhatalom egysége biztosította a háború eredményes befejezését és ez lesz a biztos alapja a világ békéjének, az elkövetkezendő történelmi időszakban. A jelenlegi legsúlyosabb feladat a megrázkódott, alapjaiban megrendült világ visszavezetése a békeállapothoz.. Ez a feladat egyaránt politikai és gazdasági feladat. A békeállapot helyreállítása azonban sem politikailag, sem gazdaságilag nem jelentheti azt, hogy a világ visszatér a lrgi „békebeli" állapotokhoz. Hiszen a három nagyhatalom együttműködésének ténye már eleve kizárja a régi állapotokváltozatlan helyreállítását, azoknak az állapotoknak, azoknak a helyzeteknek és azoknak az erőviszonyoknak a helyreállítását, amelyek végeredményben a második világháborúhoz vezettek. Így más lesz és másnak kell lennie az egyes osztályok egymáshoz való viszonyának, más lesz és másnak kell lennie a nagyiparos országok és agrárországok, gyarmati és félgyarmati népek egymáshoz való viszonyának. Megvétózik az állam és a gazdaság egymáshoz való viszonya és szerepe és megváltozik a dolgozó osztályok szerepe és jelentősége a társadalomban. Ezek a változások természetesen egész sor más változást is hoznak magukkal.* Megváltozott világ Ha a közelmúlt világpolitikai eseményeit elemezzük, akkor mindig szem előtt kell tartanunk a fent vázolt két szempontot (a nagyhatalmak együttműködését és az erőviszonyokban beállt eltolódásokat) és számításba kell vennünk azt, hogy minden, ami ma ezen a téren történik, ezek szempontjából ítélendő meg és ezen nagy változások alapján bonyolódik le. A közelmúlt legjelentősebb eseményei a potsdami értekezlet, az angol választások és a japán fegyverletétel köré csoportosulnak.* temették el végérvényesen mindkettőt. De Potsdamban temették el a német nácizmust is. A „három nagy“ tisztában volt azzal, hogy nem elég, a német hadsereget és a nácipártot, valamint annak összes szervezeteit szétzúzni, hanem lehetetlenné kell tenni azt is, hogy azok újjászülessenek. Ehhez szükséges a német nehézipar a nagy német trösztök és kartellek megsemmisítése is, mert ezek érdekeinek képviselője és kiszolgálója volt a nácipárt ezek tették naggyá békében és háborúban Hitlert. Ezenfelül ki kell irtani azt a szellemet, amely a nemzeti szocializmust lehetővé tette — és amelyet maga a nemzeti szocializmus a legmagasabb fokra fejlesztett.* Új Németország felé Ugyanakkor, lehetővé teszik a német népnek a demokratikus átalakulást, illetőleg újjászületést. Potsdamban nem kötöttek békét Németországgal, mertma nincs Németországban senki, kivel békét lehetne kötni. Ezzel szemben kilátásba helyezték, hogy a volt „csatlósállamokkal“, köztük Magyarországgal is rövidesen megindulnak a béketárgyalások és létrejöhet a békeállapot. Leszámolás Japánnal Potsdamban határozták el a nagyhatalmak, az általános és egységes végső rohamot Japán ellen. A Szovjetunió vállalkozott arra, hogy a háború befejezésének meggyorsítása, a népek szenvedésének megrövidítése érdekében, beavatkozik a Japán elleni háborúba. Röviddel a potsdami határozatok nyilvánosságrahozatala után, augusztus 8-án, hétfőn robbant Japán fölött az első atombomba. A távolkelet békebontóját nem törte meg a modern idők e leghatalmasabb fegyvere sem. Négy nap múlva megindult a Vörös Hadsereg ellenállhatatlan támadása a japán csapatok ellen és alig múlt el 24 óra, Japán késznek mutatkozott a feltétel nélküli fegyverletételre. Az új japán miniszterelnök szerint is a Szovjetunió közbelépése volt döntő tényező Japán megadásánál. Mint nyugatom, úgy a keleten is a nagyhatalmak összehangolt együttműködése hozta meg a békét. egy régi diktatúrának egy új parancsuralommmal való felváltásé. Mondanunk sem kell, hogy ez a támadás a demokráciában újjászületett délkeleteurópai országok, Magyarország, Románia, Jugoszlávia és Bulgária ellen igazságtalan és indokolatlan. Ezek az országok a fasizmus huszonöt éves erkölcsi dís anyagi pusztítása utnn léptek a demokrácia útjára és “a reakciói elleni kíméletlen harcban igyekeznek megteremteni együttműködésüket. * Harc a demokráciáért Délkeleteurópában A délkeleteurópai országok demokratikus mivoltát a potsdami határozatok is elismerték és megállapították, hogy ezen az alapon ezek az országok felvehetők az EgyesültNemzetek szövetségébe. Bevin külügyminizter támadása után azonnal jelentkezett Mihály román király, aki Anglia és az Egyesült Államok kormányának támogatását kérte ahhoz, hogy Groza demokratikus kormányát, eltávolíthassa és új kormányt alakítson. Mihály király lépése éppen az ellenkezőjét fogja elérni annak, amit célzott. A nép akaratából működő kormány elleni merénylet Romániában csak a köztársasági mozgalmat fogja erősíteni, mint ahogy ez Jugoszláviában is történt. A bolgár kormány kijelentette, hogy semmiféle idegen hatalom beavatkozását nem fogadja el, csakis a fegyverszüneti bizottságon keresztül, mert ez az egyetlen hivatott szerv ezekben a kérdésekben. Bulgáriában ugyancsak a reakció a térkedéseinek hatása alatt reakciós miniszterek és politikusok követelték a választások elhalasztását és a szövetséges hatalmak ellenőrzését. Görögországban az angolok már régebben beavatkoztak és beavatkozásuk egyetlen eredménye az volt, hogy dühöng a reakció és fasiszta körök rémuralma a demokrácia és a nemzeti felszabadulás hód ellen. Most Görögországban Anglia, Franciaországés az Egyesült Államok képviselői ellenőrzik a választásokat. A szovjet kormány hivatalosan kijelentette, hogy nem képviselteti magát ezekben az ellenőrző bizottságokban, mert minden ország önjogúságának megsértését jelenti az, hogy ha a választásokat idegen hatalmak ellenőrzik. Az idegen hatalom ellenőrzése beavatkozást jelent az ország szabadságába, és ellentétben áll a demokrácia és a nemzetek önrendelkezési jogának alapelvével. Minden beavatkozás csak a reakció és a fasizmustsegíti és ezért a délkeleteurópai szabadságszerető népek leghatározottabban tiltakoznak mindennemű ellenőrzés ellen, még akkor is, ha aza demokrácia megvédése címén történik. Természetes, hogy a reakció és fasizmus elleni harc a demokrácia erősödését jellezi és ebben a harcban nem lehet mindig kesztyűs kézzel eljárni. A gonosztevők és őröltek megkötözése korlátozza ezek szaba*ságát, de ennek épp oly kevés köze van a demokráciához, mint annak, mintha a veszett kutyákat doronggal leütik. A délkeleteurópai országok meg fogják védeni fiatal demokráciájukat mindenki.**'• és belső támadás ellen és ebben a harcban, csak még jobban összekovácsolóák a Dutu völgyi népek testvéri közössége. Markos György A német nácizmus szétzúzása A potsdami értekezlet határozatai lezárták az európai háborút, megteremtették Japán legyőzésének előfeltételeit és megvetették a bekövetkezendő első békeidőszak alapját. Németországgal szemben a potsdami határozatokat következetes szigorúság és keménység jellemzi. Potsdam volt a porosz militarizmus és a német imperializmus bölcsője — Potsdamban * Az angol nép választása Még folyt a potsdami értekezlet, amikor a világ tudomást szerzett az angol választások eredményéről. A választásokon a munkáspárt döntő többséget kapott. Míg eddig 387 konzervatívpárti ült az angol alsóházban, most ugyanannyi munkáspárti képviselő foglalott helyet. Azelőtt 152 volt a munkáspárti képviselők száma, most a konzervatívpárti képviselők száma csökkent 192-re. Az angol munkáspárt és a konzervatívpárt között külpolitikai kérdésekben nem volt eltérés. Az angol választásokat a belpolitikai kérdések döntötték el. A konzervatívok Churchill személyét állították előtérbe, remélvén, hogy a győzelem megteremtőjének népszerűsége biztosítja a konzervatív párt győzelmét. A munkáspárt ezzel szemben nagyarányú gazdasági és szociálpolitikai programmot adott. A munkáspárt megállapította, hogy a bányák, bankok, és nagyvállalatok megértek arra, hogy állami tulajdonba vegyék őket. A nagyarányú társadalombiztosítás és lakásépítés, éppen az államosítás révén válik lehetővé. Ez a programm segítette győzelemre a munkásságot. Az angol külpolitika Annál különösebb azonban, hogy az angol külpolitika továbbra is a konzervatív nagytrösztök vonalán halad, amint ez Beviri. A munkáspárti külügyminiszter élesen elítélte a délkeleteurópai országok politikáját, mert az szerinte nem egyéb, mint A demokrácia iskolája A magyar nép történelme során most először csinálhat szabadon politikát. A megszakításoktól, eltekintve, sorsát eddig urai irányították. Hogyan alakult ki a magyar demokrácia? A magyar demokráciát, szerte az országban megalakult nemzeti bizottságokban kifejezésre jutó népakarat hozta létre. A Vörös Hadsereg csapásai alatt összeomlott a fasiszta magyar államhatalom. Megszűntek, vagy megszöktek a régi uraikat gyakorló és fenntartó szervek: a fasiszta közigazgatás, a csendőrség, a rendőrség. Megszöktek az urak is, akiknek nevében és érdekében hatalmaskodtak a népen ezek a szervek. A felszabadított területen ott maradt az a nép, amelynek akarva, nem akarva, kezébe kellett vennie a község ügyeinek intézését, sorsuknak irányítását. Szükség volt egy olyan szervre, amely a széthullott központi hatalmat helyettesíti, ha mindjárt nem is nagyobb területen, mint egy-egy községre, vagy városra kiterjedően. A nemzeti bizottságok születésük pillanatától a nép demokratikus politikai szervei voltak. Alapsejtjei voltak annak az új demokratikus államhatalomnak, amely később hadat üzent a fasiszta Németországnak, kíméletlen harcot hirdetett meg a fasizmus magyarországi képviselői, intézményei és szelleme ellen, amelynek programmja a reakció évszázados országlása után az ország demokratikus átalakítása. A nemzeti bizottságok magukban egyesítenek minden, valóban nemzeti törekvést. Így szervezetükben kifejezik azt a nemzeti egységet és összefogást, amelyre felépül a magyar demokrácia, amely alapja és biztosítéka a reakció elleni harc sikerének és a rombadöntött ország újjáépítésének. Mint mondottam, a nemzeti bizottságok a régi államhatalom összeomlásakor mint az új demokratikus államhatalom alapsejtjei jelentkeztek. Ebben az időben Magyarország száz és száz kis köztársaságból állott. Most, hogy az új központi hatalom kialakult és megszilárdult, egységes irányítás érvényesül az országban és a központi közigazgatás mellett az önkormányzati testületek is megalakultak, a nemzeti bizottságok hatásköre erősen csökkent. Jelentőségüket azonban a népi demokrácia kialakításban és megerősítésében változatlanul megőrizték. Miben áll a nemzeti bizottságoknak ez a jelentősége? Először abban, hogy a nemzeti bizottság a demokrácia iskolája, az évszázadok óta elnyomott nép számára. Eddig a dolgozók meg a községek és városok önkormányzati testületeiből is ki voltak rekesztve, nem volt beleszólásuk a helyi jellegű kérdések elintézésébe sem. Most a nemzeti bizottságokban foglalkozhatnak és szükséges is, hogy foglalkozzanak az országos politikai kérdésekkel. A népi demokráciát az jellemzi, hogy a nép nem passzív, hanem az országos politikában is ösztönző, cselekvő szerepet tölt be. Formálja, alakítja a demokratikus kormány országvezetését, éspedig nemcsak 4—5 évben egyszer, az általános választások idején, hanem állandóim. A magyar nép így elsajátítja azt a tudományt, amelyet mindszüleig az urak a maguk számára tartottak fent. A nemzeti bizottágok jelentősége másodszor abban áll, hogy kimélyíti és megszilárdítja a demokratikus pártok együttműködést a demokráciában. A demokratikus erők összefogása, a nemzeti egység országosan is csak úgy maradhat fenn, ha az együttműködés a demokratikus pártok legalsóbb szervezeteiben eleven hatótényező. A nemzeti bizottságok jelentősége harmadszor abban áll, hogy támasza és segítője a demokratikus államhatalomnak, a nemzet sorsdöntő kérdéseinek megoldásában. Aki a nemzeti bizottságok szerepét a reakció elleni harcban és az ország újjáépítésében tagadja, vagy lebecsüli, az nem demokrata, mert a nép alkotó és teremtőerejét tagadja vagy becsüli le. s