Szabad Föld, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1948-01-04 / 1. szám

Virágzó mezőgazdaságért, jómódú parasztságért/ j^íra 40 fillér Képes melléklet Szabad Föld Búzakötvénnyel is lehet fizetni földadót - Felállítják a falugazda-intézményt Több mint 3 millió hold az őszi vetés ina: Peiőíi Sándor Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, Te, a népek hajnalcsillaga!... Megvirrad!, föébrcdett a föld, fut A hajnaltól a nagy éjszaka. Piros arccal Jött c hajnal, Piros arca vad sugár a Komor fényt vet a világra; E pirulás: vér, harag és szégyen A fölébredt nemzetek szemében. Szégyenéljük szolgaságunk éjét, Zsarnokok, rátok szál! haragunk, , S a reggeli imádság fejében Istenünknek vérrel áldozunk. Álmainkban Alattomban Megcsapolták sziveinket, Hogy kioltsák életünket. De maradt még a népeiének 'vére Annyi, ami fölkiált az égre. ÁH a tenger nagy elbámultában, Áü a tenger és a föld mozog, Emelkednek a száraz hullámok, Emelkedőiéi: rémes torlaszok. Reng a gálya . .. Vitorlája Iszaposon összetépvc, A kormányos szíve képe, Aki eszét vesztve áll magában, Beburkolva rongyos bíborában. Csatatér a nagyvilág. Ahány kéz, Annyi fegyver, annyi katona. Mik ezek itt lábaim alatt T ... hah, Eltépett lánc, s eltört korona. Tűzbe véle!... No de még se, Régiségek közé zárjuk, De vevőket írjuk rájuk, Különben majd a későn-születtek Nem tudnák, hogy esek mik lehettek. Nagy idők. Beteljesült az írás Jóslat a: egy nyáj, egy okol. Egy vallás van a földön: szabadság! Aki mást vall, rettentően lakói. Régi szentek Mind elestek, Föld ült szobraik kövéből Ui dicső szentegyház épül, A kék eget vesszük boltozatnak, S oltárlámpa lészen benne a nap. Boldog újesztendőt! égi jó szokása a magyar embernek, hogy ó-eszten- dő végén, új esztendő kü­szöbén úgy tesz. mint a hajdani, híres számadó juhászok. Számba- veszi, mit végzett, melyik terve sikerült, melyik vallott kudarcot, s ha úgy látja, hogy valamit el­mulasztott, erősen megfogadja, hogy a hibát a következő eszten­dőben kiküszöböli. Tavaly ilyenkor, az évvégi szá­madás idején, a magyar nemzet­nek még éppen elég kiköszörülni valója akadt. Fö osztottuk ugyan a főidet s a hajdani urasági határ­ban hajnaltól napestig ment a munka, a királynélküli királyság helyébe kikiáltottuk a köztársasá­got, a papírronggyá romlott pengő helyébe áldozatos munkával jó fo­rintot hoztunk s az élet, a háború pusztításai miatt annyi nélkülö­zéssel járó magyar élet még sem volt valami biztató, mert a nép ellenségei egyre jobban emelgették a fejűidet s már-már a magyar de­mokrácia megdöntéséről ábrándoz­tak. Ha a magyar nép mostani ál­lapotát összevetjük a tavalyival, örömmel kell megállapítanunk, hogy jó egynéhány döntő kérdés­ben mégis csak előbbre jutottunk s ha vannak is nehézségeink a ke­gyetlen aszály miatt, utunk most már egyre inkább fölfelé vezet. Miben mutatkozik meg ez az előrehaladás ? i f) leősorban abban, hogy a f j nép ellenségeit a Pfeiffer- "—' párt feloszlatásával vég- kép megvertük s ezzel a harc, mely 1945 őszén, az első választás után kezdődött, a magyar demo­krácia javára dőlt el. Hol van már a hazaáruló Nagy Ferenc? Hol van a hetvenkedő Pfeiffer Zoltán, aki a demokrácia ellensé­geit, a Kisgazdapártból kiebrudalt s az összeesküvőkkel egy követ fújó urakat újfasiszta pártjában egyesítette ? A nemzetgyűlés helyébe megvá­lasztott új országgyűlés legna­gyobb pártja, a 27.5 százalékos eredménnyel rendeVtező Magyar Kommunista Párt lett s hála a dolgozó nép hathatÓ3 támogatásá­nak, képviselőink egyik üdvös törvényt a másik után hozzák, hogy demokráciánk nehézségeit napról-napra kisebbítsék. fö’d, a bánya, és a ne- f JS~ hézipari üzemek államo- *—' sítása után a bankok is a nép kezére kerültek s ezzel sz intézkedésed megint-eltűnt egy fe­nyeget® rém a fälu feje fölül. Ki nq emlékeznék, a Horthy-világ szi­vet szomorító árveréseire? 1931- ben a parasztságnak 2117 millió volt a banktartozása s ennek évi kamata 225 millió pengőt tett k akkor, mikor mezőgazdaságunl egyévi jövedelme csupán 1091 mil­lió pengőre rúgott. A bankok any nyira markukban tartották uzso­rájuk révén az adósságban ful­dokló falvakat, hogy ki neír egyenlített tartozás fejében 192" és 1958 között nem kevesebb mint 69.617 gazdaság került dobra Aki az évvégi számadás idején a magi kétségtelenül meglévő' ba­jait fölnagyitja és „a régi jó vilá­got“ emlegeti, gondoljon vissza a dob pergé3ére, arra az időre, mi­kor a szegény gazdának az utolsó vánkost is kihúzták a feje alól s ha igazán magyar embernek vallja magát, hagyjon föl a háborgással és hiábavaló elégedetlenkedéssel. őrt, ha ’-annak is nehéz­ségeik, az egyszer bizo­nyos, hogy az elmúlt esztendő harcainak eredményekép­pen a demokratikus államhatalom 80 ezer holdon indul „eiilvetőmag-termelés“ az új esztendőben Minden évben hatalmas össze­geket fizetünk ki külföldnek a kü­lönféle nemesített vetőmagvakért, amikor országunkban is meg van­nak a feltételek, hogy magunk termeljük meg ezeket a magvakat. Az elmúlt években egyedül az MSzK-nak volt az országban na- gyobbarányú nemesített vetőmag­akciója. Az MSzK azonban csak a nagy gardákkal szerződött bín- kúti-búza, nemesített rozs- és ár­pavetőmag továbbtenyészt esőre s így ez az akció csak a kulákpa- rasztok és az MSzK kapitalista urainak vagyonát szaporította. Az ország mezőgazdasági termelésén alig lendített valamit. Pedig mező­gazdaságunknak úgyszólván lét­feltétele, hogy áttérjünk a minő­ségi termelésre, mert csak ver­senyképes terményekkel tudjuk megállni 'helyünket a külföldi piacokon. Hogyan érhetjük ezt el? Elő3zör is a nemesített vető­magakció lebonyolítását olyan szervre kell bízni, melyen keresz­tül a legtöbb gazdát lehet bevonni a nemesített vetőmag termelésébe. Ennek a célnak a fö 1 dmívesszővetkeze 1 ek fr* lelnek meg a legjobban. ] A MOSzK termelési főosztálya már fel i$ készült arra, hogy -mi­nél több szőve kezcttal kössön szerződést vetőmag termelésére és nagyc rányu ,,elitvet ötnagtermclési 'tervet“ dolgozott ki. Ebben a gaz­dasági évben már JfO ezer holdon szer tnénck gabona ve ‘ on-ago t és egyéb gazdasági m> at; lucernát, lóherét, burgonyát stb. termelni. Kilencezer holdat irányoztak elő konyhakerti magvak: borsó, ab és uborka termelésére. Cukor yv- magot 5 ezer holdon hka • á ter­melni, olajosmagvat 30 ezer hol­don, ipari növényeiket: len-., ken­dert stb. pedig 6 ezer he.1 dem. Nagy súlyt vet ezenkívül a tera lési főosztály a szeszgyári növé­nyek termelésére is: erre a célra 13 ezer holdat irányoztak elő. Az elitmagvak termelésénél ok­leveles gazdák segítenek majd a termelőknek. Tanácsokkal látják el a szövetkezetek tagjait és irá­nyítják a termelést a tdajműve- léstől kezdve egészen a termés be* takarításáig. A terv megvalósításával elér­jük, hogy három év múlva minden gaz­dát el lehet majd látni neme­sített vetőmaggal és külföldnek nem kell fizetnünk agy fittért sem. Azok a gazdák pedig, akik vetőmagvak termelé­sére vállakoznak, megsokszoroz­hatják jövedelmüket. Az ipari nö­vényekkel elláthatjuk a szövetke­zetek tulajdonában lévő gyárakat és a szövetkezetek tagjai, mint kész iparcikkeket értékesíthetik majd terményeiket. A MOSzK termelési főosztálya nagyjelentőségű tervét már beter­jesztette a Gazdasági Főtanács elé. A 3 éves tervben első helyen szerepel a mezőgazdasági termelés fejlesztése és brltorjesítése. Ezért minden remény meg van arr-v hogy a kormány biztosítja "3 „elitvet&mag akcióhoz“ szüks: 3 összeget. a nép kezébe került s minden re­ményünk és lehetőségünk meg van arra, hogy nemcsak félkézzel, mint eddig, — egyik kézben a szer­számmal, másik kézben a fegy­verrel, — de kétmerokíeal fogjuk meg a munka boldogabbik végé*. 1948, a szabadságharc százesz­tendős évfordu’ója a jelek szerint a több munlca. a jobb életlehető­ség esztendeje lesz. Amit negyven- nyolc csak ígért, de be már nem teljesíthetett, a földosztást siker­rel elvégeztük, és hála a kommu­nisták jó munkájának, alig van olyan község, ahol a gazdák ne kapták volna már kézhez a boldo­gító, biztonságot adó telekkönyvi kivonatot. sga a föld azonban kevés, birtoklása egymagában még nem jelent boldogu­lást. Azt. ami idáig csak elszór­tan, keveseknek adta meg a gond­talan élet, több ruha, több élelem lehetőségét, a szaktudást egytől- egyig mindén gazdának el kell sa­játítania, lehetőleg már az újesz­tendőben, hogy mire Európa tönk­rement agrár-országai talpraáll- pak, a magyar mezőgazdaság kor­szerűsítve vehesse föl velük a ver­senyt. Elég okunk van a kölcsönös se­gítésre, egymást támogató össze­fogásra is. Gazdasági természetű bajainkat csakis úgy tudjuk gyö­keresen orvosolni, ha példamutató, jól működő szövetkezetek nyomá­ba lépve együttes erővel gyűrjük le a nehézségeket. egyen hát az újesztendö a váll-váll melletti munka, az okos szövetkezés esz­tendeje! Az államhatalom birto­kában. híven a hároméves terv el­gondolásaihoz, minden gazda úgy dolgozzák Ó3 úgy go-^olkodjék, hogy munkájának necsak saját maga, de az ünneplő nemzet is minél nagyobb hasznát lássa! Ilyen elhatározással kívánjunk egjmiásnak ünnepelve és jó ter­mésben reménykedve boldog új­esztendőt 1 (U. E.)

Next

/
Thumbnails
Contents